VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint

Átírás

1 VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Középszint szöveges adatok szöveges adatok tárolására és tárolására és megjelenítésére nem megjelenítésére nem alkalmas alkalmas zsebszámológép, zsebszámológép, rajzeszközök, rajzeszközök, íróeszközök íróeszközök A gyakorlati feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések Nyilvánosságra hozandók Anyag Középszint Témakörök, a gyakorlati feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések jegyzéke 1

2 Mikor? Jogszabály szerint Teszt jellegű feladatok KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA 120 perc 15 perc Feladatlap Rövid válaszokat igénylő feladatok 1 8 Egy gyakorlati feladatot tartalmazó tétel bemutatása és kifejtése 100 pont 50 pont Általános szabályok Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldani. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint: Méréstechnika 15% Gépészeti alapismeretek 25% Reológia 20% Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat 20% Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat 20% Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak. A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás. A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, kiegészítés, sorrend meghatározás, kiválasztás, párosítás. A diagramszerkesztési, -értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése. A számítási feladatok az 1.2, a 3.2. és a 3.3 témakör számpéldáin alapulnak. 2

3 Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható. Általános szabályok A gyakorlati vizsga során a vizsgázó számot ad a szerzett ismereteiről a fizikai mérések, próbatest készítése, mechanikai anyagvizsgálatok, reológiai vizsgálatok terén. A vizsgázó számot ad továbbá a munkaműveletek szakszerű és balesetmentes végrehajtásáról, a laboratóriumi és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a vegyipari szakképesítésekre jellemző szakmai-, személyes-, társas- és módszer kompetenciákról. A tételsor nem hozható nyilvánosságra. A gyakorlati tételek száma legalább 20, a tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A gyakorlati vizsgán a szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vizsgázó tételt húz, majd vizsgafeladatát a tétellap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi. A gyakorlati vizsga helyszínén a szakszerű laboratóriumi körülményeket a vizsgát szervező intézménynek kell biztosítani. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is megléte esetén kezdhető meg. A felkészülési idő alatt folyamatosan jelen kell lenni a technikai feltételek biztosításáért, a kémiai- és munkavégzés biztonságáért felelős szakembernek. A vizsga felkészülési idejének megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A felkészülés megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható. A felkészülési idő alatt a vizsgázó elvégzi a tételben megfogalmazott feladatot. Ez idő alatt áttekinthető, logikus, bemutatásra alkalmas formában feljegyzi a feladat végrehajtásának körülményeit, tapasztalatait, eredményeit. A bemutatási időben a vizsgázó ismerteti a feladatban megfogalmazott gyakorlati feladat végrehajtását, a tapasztalatokat, az eredményeket és azok értelmezését, magyarázatát. Bemutatja a gyakorlati feladat végrehajtása során készített feljegyzéseit. A gyakorlati tételsor tartalmi és formai jellemzői A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a kihúzott tétel feladatait végzi el. Témakörök: - fizikai mérések, - próbatest készítése, - mechanikai anyagvizsgálatok, - reológiai vizsgálatok. Minden feladatának tartalmazni kell a feladat leírását, a receptet vagy a mérési eljárást. A tételeket a részletes vizsgakövetelmények alapján kell összeállítani, figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló időben a feladat elvégezhető és dokumentálható legyen. 3

4 A gyakorlati vizsgarész értékelése Az értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, összesen 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. A gyakorlati feladat értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Pontszám Szakmai tartalom helyessége 10 pont A felelet felépítése, nyelvezete A gyakorlati feladat végrehajtásának ismertetése, a tapasztalatok 1 megállapítása, kapott eredmények értelmezése Mérési eredmények pontossága A gyakorlati feladat végrehajtása során 10 pont készült feljegyzések Szakmai nyelv, a mértékegységek, a jelrendszer helyes használata GYAKORLATI ÖSSZPONTSZÁM: 50 pont 4

5 VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA EMELT SZINTEN A vizsga részei Emelt szint 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök Emelt szint A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép, rajzeszközök, íróeszközök A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép, rajzeszközök, íróeszközök A tételkészítő bizottság által nyilvánosságra hozott jegyzék szerint Nyilvánosságra hozandók Emelt szint témakörök, a gyakorlati feladatok végrehajtásához szükséges anyagok, eszközök, berendezések jegyzéke jogszabály szerint Anyag Mikor? 5

6 EMELT SZINTŰ VIZSGA 180 perc 20 perc I. Feladatlap II. Feladatlap 120 perc 60 perc Feladatok az alábbi témakörökből: méréstechnika, gépészeti alapismeretek, makromolekulák, reológia 70 pont Feladatok az alábbi témakörökből: gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat, gyártó berendezések gyakorlat, anyag- és gyártmányismeret gyakorlat 30 pont Egy tétel kifejtése Témakörök: Anyagvizsgálatok gyakorlat I. Anyagvizsgálatok gyakorlat II. 100 pont 50 pont Általános szabályok Az írásbeli vizsgán két központi feladatsort kell megoldani. Az I. (120 perc) és a II. (60 perc) feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszés szerint lehet megosztani az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendje is tetszőleges. Először az I. feladatlapot kell megoldani. A feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Az írásbeli vizsga az alábbiakban felsorolt témakörökből történő átfogó számadás alapján történik a táblázatban meghatározott arányok szerint: Méréstechnika 20-30% Gépészeti alapismeretek 20-30% 1. Feladatlap Makromolekulák 25-35% Reológia 15-25% 2. Feladatlap Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat 20-30% 3. Gyártóberendezések gyakorlat; 30-40% 4. Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat 35-45% Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból, műszaki rajzi, diagramszerkesztési, -értelmezési és számítási feladatokból állnak. A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid ismertetés, fogalommeghatározás, folyamatleírás. 6

7 A tesztfeladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: csoportosítás, hibajavítás, hibakeresés, igaz/hamis állítások eldöntése, igaz/hamis állítások eldöntése indoklással, kiegészítés, relációanalízis, sorrend meghatározás, kiválasztás, kiválasztás indoklással, párosítás. A rajzi feladatok jellemzően az alábbi grafikai típusok lehetnek: kiegészítés, szabadkézi vázlatrajz, folyamatábra-készítés. A diagramszerkesztési, -értelmezési feladatok jellemzően az alábbi feladattípusok lehetnek: adatsorok alapján diagram szerkesztése, megadott diagram nevezetes pontjainak meghatározása, értékek leolvasása, értelmezése. A számítási feladatok a megjelölt témakörök számpéldáin alapulnak. Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javításiértékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható. A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az Anyagvizsgálatok I. gyakorlat és az Anyagvizsgálatok gyakorlat II. vizsgálatainak elvégzéséről, valamint az elvégzett gyakorlat értékelése terén ad számot tudásáról. Emellett a munkaműveletek szakszerű és balesetmentes végrehajtását is szem előtt tartja. A gyakorlati tételsor összetétele: Anyagvizsgálatok gyakorlat I. témakörei: - Vizsgálati szabványok Fizikai mérések Próbatest készítése 50% Anyagvizsgálatok gyakorlat II. témakörei: - Mintavétel és kiértékelés a gyakorlatban Mechanikai anyagvizsgálatok Reológiai vizsgálatok 50% Általános szabályok A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorból a vizsgán kihúzott egy tétel alapján ad számot a képzés során megszerzett gyakorlati tudásáról. A gyakorlati vizsgán a szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A vizsgázó tételt húz, majd vizsgafeladatát a tétellap alapján, az abban meghatározott segédeszközök használatával végzi el. A gyakorlati vizsga helyszínén a szakszerű munkakörülményeket a vizsgaszervezőnek kell biztosítani. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek ideértve a munka-, tűz- és balesetvédelmi feltételeket is megléte esetén kezdhető meg. A vizsga teljes időtartama alatt folyamatosan jelen kell lenni a technikai feltételek biztosításáért és a munkavégzés biztonságáért felelős szakembernek. A gyakorlati tételsor tartalmi és formai jellemzői A gyakorlati tételsor legalább 20 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell. A gyakorlati tételek száma témakörönként legalább 3 tételből áll. A gyakorlati tételeket a részletes vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni, törekedni kell a feladatok 7

8 egyértelmű megfogalmazására. Figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló felkészülési időben a feladat elvégezhető és dokumentálható legyen. A gyakorlati vizsga menete: A vizsga felkészülési idejének megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsga helyére és a munkavégzésre vonatkozó munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásokról. A felkészülés megkezdése után további útmutatás csak baleset megelőzése céljából adható. A felkészülési idő alatt a vizsgázó felkészül a feladatban meghatározott elméleti ismeretekből, elvégzi a tételben megfogalmazott feladatot. Ez idő alatt áttekinthető, logikus, bemutatásra alkalmas formában feljegyzi a feladat végrehajtásának körülményeit, tapasztalatait, eredményeit. A bemutatási időben a vizsgázó választ ad a feladat elméleti kérdéseire, ismerteti a feladatban megfogalmazott gyakorlati feladat végrehajtását, a tapasztalatokat, az eredményeket és azok értelmezését, magyarázatát. Bemutatja a gyakorlati feladat végrehajtása során készített feljegyzéseit, valamint a mérési jegyzőkönyvet. A gyakorlati vizsgarész értékelése A szakmai kompetenciák és készségek értékelése az értékelési útmutató szerint történik. A szakmai készségek értékelésénél a mérőeszközök használata különös hangsúlyt kap, mivel itt nem csupán a vizsgázó technikai készségeit, hanem általános precizitását, a mérőeszközök gondos, finom kezelését is kell értékelni. Amennyiben a vizsga időpontjában valamelyik mérőeszköz vagy mérőberendezés nem várt meghibásodást szenved (elektronikus hiba, törés stb.), megengedett, hogy a vizsgázó modellezéssel mutassa be a mérés elvégzésének módját pontszám levonása nélkül. A gyakorlati feladat értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Megfelelően felépített, világos, szabatos előadásmód Szakmai nyelv alkalmazása Eszközök használata, diagram olvasása, készítése, értelmezése Mintavétel, előkészítési műveletek végrehajtása, anyagvizsgálatok végrehajtása, a feladat elvégzésének minősége Jegyzőkönyv tartalma, kivitele SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 8 Pontszám 10 pont 20 pont 50 pont