Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor"

Lóránd Budai
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014

2 Mintaterület

3 Szabályozások Kanyarulat-átvágások : 62 helyen (182 km-rel rövidítették le) : vízvári Öreg-kanyar ( fkm) (2 km-rel rövidítették le) : zalátai és drávasztárai kanyarok ( fkm) (750 m-re rövidítették le)

(193-197 fkm) (2 km-rel rövidítették le) 1993-1994: zalátai

4 Vízvári Öregkanyar

5 Sarkantyúk és partbiztosítások Szabályozások

6 Sarkantyúk és partbiztosítások Szabályozások

7 Vízerőművek és tározók Forrás:

8 Vízerőművek és tározók Horvárotszág: : Varasd (302 fkm) : Cakovec (278 fkm) : Donja Dubrava (254fkm) csúcsra-járatás 1 2 3

9 Vízerőművek és tározók Cakovec-i erőmű Donja Dubrava-i erőmű perlaki tározó

10 Vízerőművek és tározók Donja Dubrava-i erőmű perlaki tározó Őrtilos

11 Donja Dubrava-i erőmű Vízerőművek és tározók

12 Kavicsbányászat Magyarország Mára megszűnt mindkét országban!! Horvátország kevésbé volt ellenőrzött + illegális kavicskitermelés

13 Gola Kavicsbányászat

14 Vízállások alakulása Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén

15 Vízállások alakulása A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén

16 Napi vízállás változás

17 Napi vízállás változás

18 Árvizes napok száma Vízállások alakulása Az árvizek gyakoriságának alakulása : összesen 315 árvizes nap (18 nap/év), egy évben több árvíz 1976 óta: összesen 164 árvizes nap (5 nap/év) Az erőművek üzembe lépése utáni1-2 évben 1-2 árvizes nap feltöltés Vízerőművek vízjárás kiegyenlítő hatása Évek

árvizes nap (18 nap/év), egy évben több árvíz 1976 óta: összesen 164 árvizes nap (5 nap/év) Az erőművek üzembe lépése

19 Vízállástartósságok alakulása Vízállások alakulása KV és KÖV vízállások gyakorisága nőtt drasztikusan csökkentek a vízszintek és tartósabbá is váltak

20 Vízállás (cm) Éves vízjárás módosulása az erőművek üzembe helyezése után 1975: Varasdi-tározó megnyitása - csökkentek a vízállások szélsőségei, - mérséklődtek a nagyvízi maximumok, eltűnt az őszi árvíz Vízállások alakulása Vízállás (cm) Hónapok Vizsgált időszak első és utolsó 15- éves időszaka Átlagosan 130 cm-rel csökkent a vízszint Hónapok

alakulása Vízállás (cm) 250 200 150 100 50 0 Hónapok 1972-1974 1976-1978 Vizsgált időszak első és utolsó 15- éves

21 Hordalékviszonyok alakulása A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG) Meder bevágódása (0,8-1 m)

22 % Hordalékviszonyok alakulása szemcsemér et (mm) % ,9 57,4 66,3 55,3 85,3 74,7 54,8 80,0 49,4 55,6 39,1 48,5 38,7 10 4,3 5,0 4,8 4,4 3,7 4,3 4,3 3,9 5,2 4,3 4,7 3,9 4, mérési pont Tározók Mura legnagyobb szemcseméret átlagos szemcseméret Varasd felett 13. Barcs felett ,41 2 2,83 4 5, , , , ,51 mm 0 1,41 2 2,83 4 5, , , , ,51 mm

23 Donja Dubrava Partpusztulás

24 Donja Dubrava Partpusztulás

25 Gola Partpusztulás

26 Gola Partpusztulás

27 Heresznye Partpusztulás

28 Heresznye Partpusztulás

29 Partpusztulás lepusztult anyag térfogata (m 3 /év) Bolhó Heresznye magaspart Heresznye alacsonypart

A meder szélességének csökkenése Vízfelszín Mederszélesség Őrtilos-Barcs között (20-15.

ha/év -3,6 m/év 2007-re térben egységesebbé váló, 1979-2007 -23 ha/év -2,2 m/év keskenyebb

30 A meder szélességének csökkenése Vízfelszín Mederszélesség Őrtilos-Barcs között ( egység) a ha/év -1,7 m/év legjelentősebb szűkülés ( %) ha/év -3,6 m/év 2007-re térben egységesebbé váló, ha/év -2,2 m/év keskenyebb Dráva meder jött létre Vízfelszín területének változása Folyásirány Mederszélesség alakulása Folyásirány

31 Mintaterület

32 A meder szélességének csökkenése A meder változásai a 13. egységben (149,1-138,9 fkm) Vízfelszín területe: 475 ha; Átlagos mederszélesség: 592 m Vízfelszín területe: 349 ha Átlagos mederszélesség: 442 m Vízfelszín területe: 309 ha Átlagos mederszélesség: 412 m Vízfelszín területe: 244 ha Átlagos mederszélesség: 300 m A kiegyenesített meder kiszélesedett a 20. században a vízszintcsökkenés és a kisvízi mederszabályozás miatt elkezdett leszűkülni átalakult a szigetek jellege

33 A szigetek számának és területének módosulása Szigetek száma kismértékben növekedett, DE területük jelentősen lecsökkent Szigetek jellegének átalakulása

34 A szigetek fejlődési állapotának alakulása

35 Szigetek fejlődési állapotának alakulása A szigetek és a meder változásai a 19. egységben (225,4-215,4 fkm) A meder folyamatosan szűkült, egységesebbé vált, a morfológia elszegényedett

36 Természetes úton formálódó szigetek Répás Sigetec

37 Cún Antropogén hatásra létrejött szigetek

38 Antropogén hatásra módosuló szigetek Drávatamási Felsőszentmárton

39 Összegzés Vízszabályozások hatása a Drávára: - bevágódás - csökkent a kis-, közepes- és nagyvizek szintje (kb cm-rel) - a napi vízjáték néhány cm-ről cm-re növekedett (Őrtilosnál) - csapdázódik a tározókban a kavicsanyag A meder változásai: - a meder szűkült 513 m 256 m vízfelszín területe a felére csökkent: 4379 ha-ral - intenzív szűkülés 1882 után felső szakasz 1970-es évek (tározók megépítése után) alsó szakasz - partok pusztulása időszakos hordalék utánpótlás A szigetek változásai: - területük lecsökkent (2946 ha 1035 ha), számuk növekedett - a nagyobb szigetek közeledtek a parthoz vagy beleolvadtak, - a meder közepén zátonyból apróbb szigetek képződtek (csökkenő vízszintek és sarkantyúk erősödő hatása) A szigetek, mint élőhelyek zsugorodtak, zavaró hatásokra érzékenyebbé válhatnak A partba olvadt (nagyméretű) szigetek pedig elveszítették izolált jellegüket

40 Köszönöm a figyelmet! A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Hasonló dokumentumok

Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán

Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló