Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján
|
|
- Ignác Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tájékoztató az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának Drávaszentesen, október 14- én tartott, kihelyezett ülésének jegyzőkönyve alapján Gondolatébresztő Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága október 14-én kihelyezett ülést tartott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Oktatóközpontjában, a Barcs melletti Drávaszentesen. Az ülés egyik fő témája a Horvátország által tervezett Novo Virje-i vízerőmű terve volt. A területen illetékes hatóságok ismertették a folyó állapotát és az általuk végzett fő feladatokat, a megjelent civil szervezetek a Dráva Szövetség, a WWF Magyarország és a horvát Dravska Liga képviselői pedig megfogalmazták a tervezett vízerőművel kapcsolatos álláspontjukat és aggodalmaikat, valamint átadták a bizottság elnökének Turi-Kovács Bélának azt a aláírást, melyet a határ két oldalán élők körében gyűjtöttek a vízerőmű elleni tiltakozásképpen. Az ülés után 2004 novemberében sor került a magyar és a horvát Parlament környezetvédelmi bizottságainak közös ülésére, ahol szintén meghallgatták a magyar civilek álláspontját. Az aláírásokat később Turi- Kovács Béla átadta az Országgyűlés elnökének Szili Katalinnak, aki ígéretet tett arra, hogy horvát kollégájával való találkozása során felhívja a figyelmet a hosszú időre visszatekintő magyar-horvát civil együttműködésre, és az ezt alátámasztó aláírások jelentőségére. A civil szervezetek évek óta tevékenykednek a Novo Virje-i vízerőmű megépítése ellen. Tájékoztató a Dráva folyó vízgazdálkodásáról György Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója A Dráva a Duna magyarországi szakaszának egyik jelentős mellékfolyója. Olaszországban, az Alpokban ered, Ausztrián és Szlovénián keresztül éri el Horvátországot, majd hosszú szakaszon Magyarország és Horvátország határát képezi. A több mint 700 km hosszú folyó vízgyűjtőterülete meghaladja a 43 ezer km²-t, melynek több mint 80%-a Magyarország területén kívül fekszik. Ezeknek a területeknek a nagy részén a hazánkra jellemzőnél nagyobb évi csapadékmennyiség jellemző, ami kiegyenlített vízjárást biztosít a A vízgyűjtőterület több mint 80%-a hazánk határain kívül fekszik.
2 Dráván. A folyó közepes vízhozama a magyarországi szakaszon 500 m³/s, a maximális vízhozam 3000 m³/s körüli, a legkisebb vízhozam pedig mindössze 125 m³/s. A Dráván a folyószabályozási munkák a XVIII. században kezdődtek meg. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején végrehajtott kanyarátmetszések következtében megnőtt a folyó esése, és ezzel a víz sebessége, valamint megkezdődött a medermélyülés. A szabályozási munkák a XX. században zárultak le, melynek eredményeként a nagyvízi és a kisvízi meder szabályozása is befejeződött. A szabályozás egyik intenzív szakasza az első világháborút megelőzően zajlott, amikor a fő cél a hajózás biztosítása volt Barcs és Eszék között. Mindezek eredményeként a Dráva hossza csaknem 40%-kal csökkent, számtalan holtág keletkezett és a folyó vízjárása alapvetően megváltozott. Jelenleg a szabályozási munkálatokat a mederkotrások jelentik, melyeket a legkisebb művi beavatkozásokkal visznek véghez. A Dráván a hajózást magyar-horvát egyezmény szabályozza, és a folyó Barcsig elvileg hajózható. A gyakorlatban ellenben erre kicsi az igény, jelentéktelen erdő és mezőgazdasági, valamint turisztikai célú hajózás zajlik. A hajózást sokszor akadályozza az alacsony vízállás, ez az egyik oka annak, hogy nincs igény az állandó hajózhatóságra, a másik pedig, hogy jelenleg a kereskedelmi útvonalak elkerülik a Drávát. A folyószabályozások eredményeként a folyó hossza 40 százalékkal csökkent. Tájékoztató a Dráva folyó menti védett természeti területek helyzetéről, a Novo Virje-i vízerőmű létesítésével kapcsolatos természetvédelmi álláspontról dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója A Dráva magyarországi szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park része, mely 1996-ban alakult. Az eredeti terv szerint egy határon átnyúló Jugoszláviával közösen működtetett nemzeti park jött volna létre, de elsősorban a délszláv háború miatt ez a terv meghiúsult, és csak a magyar oldalon történt meg a védetté nyilvánítás. Az igazgatóság működési területének közel 10%-a, azaz 90 ezer hektár védett (nemzeti park, vagy tájvédelmi körzet), és további 30 ezer hektár a tervezett védett területek nagysága. A 2004-ben kihirdetett Natura 2000 területekről szóló jogszabály alapján a madár- és élőhelyvédelmi területek nagysága 150 ezer hektár a Duna-Dráva Nemzeti Parkban. A Dráva menti terület fő értékei azok a folyószakaszok, melyek nincsenek szabályozva, ahol épülő, pusztuló kavicszátonyok jellemzőek, ahol az élővilágot nem háborgatja emberi beavatkozás. A folyó menti élővilág sajátossága, hogy a mediterrán illír és a kárpát-medencei pannon flóra találkozási zónája ez a terület, az állat- és növényvilág értékes képviselőivel. A Dráva mentén a legjelentősebb értékeket a szabályozatlan folyószakaszok őrzik.
3 A Dráva menti területek természeti értékeinek felmérése jóval a nemzeti park megalakulása előtt megkezdődött. Az 1990-es években nagy változást hozott a természetvédelmi monitoring rendszer és a biodiverzitás - monitorozó rendszer kiépítése, mely a 2066/1999. (III. 31.) kormányhatározat alapján kezdődött meg. A határozat a folyó felső szakaszain működő vízerőművek által okozott vízszintingadozás hatásait hivatott vizsgálni, illetve a tervezett Novo Virje-i vízerőmű veszélyeinek felmérését. A monitoring rendszer célja egy összetett rendszer kidolgozása, amely a vizsgált élőlényeken keresztül átfogó képet nyújt a természeti értékekről és az élővilág változásairól. A monitoring elsősorban fajokra összpontosít, és emellett cönológiai felvételezésből, azaz növénytársulások felméréséből áll. A monitoring mintavételi módszerek kidolgozásánál alapvető szempontok voltak a standardizálási lehetőség, a rendszeres megismételhetőség, és az illeszkedés a Nemzeti Biodiverzitás - monitorozó rendszerbe. Kavicszátony a Dráván (fotó: Goran Šafarek) Tájékoztató a Dráva-térség környezeti monitoring rendszerének kiépítéséről és az eddig elvégzett vizsgálatok eredményeiről Tiderenczl József, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója A Dráva monitoring-rendszer kiépítését a Magyarország és Jugoszlávia által 1988-ban aláírt Dráva Egyezményre hivatkozva a Novo Virje projekt lehetséges hatásainak vizsgálatára, és az alapállapot felvétele céljából a kormány 2066/1999. (III. 31.) számú határozata írja elő. E szerint a kormány a Dráva térség környezeti és természeti értékeinek védelmével kapcsolatban elrendeli a Dráva térség részletes környezeti és természeti monitorizáló rendszerének létrehozását és működtetését". A határozat alapján 2000 óta zajlanak a megfigyelések, de már ezt megelőzően is folytak országos törzshálózati vízminőség vizsgálatok, részben a horvát féllel közösen. A rendszer kiépítésének fontos momentuma volt egy monitoring-állomás létesítése Barcson. A kialakított rendszeren belül kerültek komolyabb vizsgálat alá a holtágak és a kavicsbányatavak mérési eredményei, valamint a szennyező források hatásának vizsgálata. A Barcsnál üzembe helyezett monitoring-állomás céljai: - a folyó alapállapotának meghatározása, - a változások mérése, - a folyó vízminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, - az esetleges rendkívüli szennyezések észlelése, - az azonnali riasztás és a beavatkozások lehetőségének megteremtése. A Barcs mellett lévő monitoringállomás 2000 óta működik (fotó: Gruber Tamás)
4 A hagyományos komponensek mellett hidrobiológiai és peszticidvizsgálatok elvégzésére is képes az állomás. A mérőállomás fontos egységei a folyamatosan mérő analizátorok, a hidrometeorológiai mérőállomás, és az adatgyűjtő és -feldolgozó rendszer, ami azért lényeges, mert a helyszínen nem dolgozik állandó személyzet. A tíz mért komponens közül a legfontosabbak: a klorofill-a, a nitrát, a kémiai oxigénigény, a szerves szénhidrogének mennyisége, a lebegőanyag-tartalom, az ammónium- és foszfáttartalom. Fontos a monitoring-állomáshoz kapcsolódó meteorológiai állomás, mely minden lényeges időjárási paramétert tud mérni. Fontos elem a monitoringállomás irányítástechnikai blokkja, mely lehetővé teszi a barcsi állomás és a pécsi laboratórium között a közvetlen összeköttetést és adatszolgáltatást, illetve ha valamely mért komponens meghaladja a meghatározott határértéket, akkor a rendszer azonnal értesíti a kezelőszemélyzetet. A Drávával foglalkozó civil szervezetek véleménye a Novo Virje-i vízerőmű létesítésének várható hatásairól Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke Novo Virjéről nagyon röviden a következőket kell tudni: 1988-ban Jugoszlávia és Magyarország megkötötte a Zágrábi Egyezményt, mely szerint a Dráván a két ország összesen négy vízerőművet épít. A megállapodás alapján megkezdődött a tervek kidolgozása, azonban ezt követően Jugoszláviában háború volt, és az ország szétesett, Magyarországon rendszerváltás zajlott, így a tervek félbe maradtak. A Zágrábi Egyezménnyel kapcsolatban a későbbiekben nem hozott egyértelmű határozatot egyik fél sem, így az függőben van, részben a jogharmonizációs nehézségek miatt. A vízerőműtervekkel kapcsolatban a következő fontos esemény a Dráva-konferencia volt Kaposvárott, ahol nemcsak a szakértők jelentek meg, hanem politikusok is. A konferencián részt vettek a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának vezetői, illetve illetékes államtitkára. A konferencián Magyarország részéről hivatalos álláspontként elhangzott, hogy nem óhajt Gyurgyevácnál vízlépcsőt építeni Horvátországgal közösen, hanem egy közös nemzeti parkot szeretne létrehozni. Erre Horvátország egyértelműen kijelentette, hogy nem kíván Magyarországgal közös nemzeti parkot létrehozni, hanem a horvát parlament 1992-es határozata értelmében egyedül fog vízerőművet építeni a Dráván Novo Virjénél. A Dráva az érintett szakaszon elhagyja az országhatárt, és mintegy 25 km hosszan Horvátország területén folyik. Magyarország Horvátországgal közös nemzeti parkot akart létrehozni. A tervek szerint egy 25 km hosszú, méter széles tározóban duzzasztják fel a vizet.
5 A tervekből és a hatástanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a tervezett vízerőmű kizárólag Horvátország területén lenne, de a kialakítandó tározó alvízcsatornája nem közvetlenül a Drávába torkollik, ami azt jelenti, hogy 5 km-es szakaszon ahol a folyó a két ország határát képezi elterelik a folyót. Ebbe a folyószakaszba relatíve kevesebb vizet szándékoznak juttatni, mint amennyit a szlovákok engednek Bősnél az Öreg-Dunába. Az erőmű megépítése egyértelműen befolyásolja a folyó életét, és a hatások közvetetten vagy akár közvetlenül a horvátok által készített hatástanulmányban is szerepelnek. A várható hatások szempontjából két részre kell választani a területet: az egyik a turbinák fölötti terület, a másik pedig a turbinák alatti folyószakasz. A két területen teljesen ellentétes hatásokat okoz a tervezett vízerőmű. A keresztgát fölötti területen felduzzasztják a vizet, ami azt jelenti, hogy 25 km hosszú, méter széles tározó jön itt létre, méter A tervezett Novo Virje-i vízerőmű (térkép: Euronatur, magyar változat: Balog Péter) magas vízborítással. A Dráva ma gyors folyású folyó, de a tározóban a hatástanulmányban leírtak szerint minimális vízmozgás várható, melynek hatására algásodás kezdődik, ami jelenleg egyáltalán nem jellemző. Fennáll a veszélye, hogy eutrofizációs folyamatok indulnak meg, ez pedig egyértelművé teszi azt, hogy az eddigi gyorsfolyású és oxigéndús vizet igénylő halfajok el fognak tűnni innen. A víztározó miatt a zátonyok, a holtágak, minden, ami létezik, az víz alá kerül. A Drávának ezen a szakaszán nagy számban élnek olyan élőlények, amelyek így veszélybe fognak kerülni, illetve el is tűnnek. Fontos hatás, hogy ez a méter magasra felduzzasztott vízszint nyilván óriási nyomást gyakorol a tározó két oldalára, az oldalgátakra. A hatástanulmány egyértelműen leírja, hogy víz fog kinyomódni az oldalgátakon kívüli területekre. Azt is hozzá kell tenni, hogy a hatástanulmány szerint Magyarországon ilyen hatás nem lesz. Ennek Az eredeti mederbe juttatott vízmennyiség a tervek szerint a jelenlegi kisvíz alig egy hatoda.
6 ellenére Horvátország 700 kilométer csatornát tervez ezen a kis szakaszon azért, hogy el tudja vezetni az oldalgáton kifolyó vizet. Ez 12 ezer hektárt érint, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a talajvíz szintje várhatóan rendkívüli módon meg fog emelkedni a tározó környezetében. Nagyon fontos az is, hogy a keresztgát megnehezíti a folyó hordalékszállítását, a nagyobb méretű, görgetett hordalék szállítását pedig megakadályozza. Ezzel felszabadul az energiája, ami rávilágít a gát alatti szakasz problémáira. A tározó vizét az alvízcsatorna vezeti le, a Dráva medrébe pedig a horvát szakértők által megállapított biológiai vízigénynek megfelelő vizet fognak vezetni. Ezt 40 m³/s-ban határozták meg, de a számítások elvét nem közlik. Az átlagos kisvíz ezen a szakaszon is 260 m³/s. Eszerint a biológiai minimum a jelenlegi kisvíznek kevesebb mint egyhatod része. Ezeket a számokat objektíven szemlélve mindenki számára világossá válik az, hogy ez a szakasz teljesen ki fog száradni. A víz óriási mozgási energiával fog átbukni a gátakon, és elkezdi bontani a medret. Ez azt jelenti, hogy hihetetlen mértékben fog mélyülni a meder a keresztgát alatti szakaszon. A medermélyülés már ma is a fő problémák egyike a Dráva vízerőművek alatti szakaszain. Az átlagos medermélyülés jelenleg 1,7 centiméter/év, Működő és tervezett vízerőművek a Dráván (térkép: Balog Péter) ami nagyon magas érték, és annak az eredménye, hogy a folyó felső szakaszain csúcsrajáratott üzemmódban működnek a vízerőművek. A horvát hatástanulmány szerint az erőmű üzembe helyezését követő első tíz évben a medersüllyedés közvetlenül az erőmű alatti szakaszon ennél is markánsabb lesz: a becslések szerint elérheti az évi 30 centimétert. Ez azt jelenti, hogy ezen a körülbelül 10 kilométeren tíz év alatt akár 2-3 métert is eshet a Dráva vízszintje, ami alapvetően megváltoztatja a Új vízerőmű megépítése tovább növelné a ma is gyors medermélyülést.
7 környező mező- és erdőgazdálkodást. Nyilvánvaló, hogy a talajvízszint a Dráva vízszintjéhez hasonlóan csökkenni fog, mivel a kavicsos aljzatban a folyóvíz és a talajvíz közvetlen kapcsolatban van egymással. A hatástanulmány nem szól a síkvidéki vízerőmű miatt kialakított tározó veszélyeiről, elsősorban a gátszakadásról. A nyilvánosság nem tud róla, de a Dráva Dubrava-i vízerőművénél mely szintén síkvidéki erőmű történt gátszakadás az 1990-es években. Csak azért nem lett belőle tragédia, mert a Drávában alacsony volt a vízszint. Ha a gátszakadás nagyvíznél történt volna, akkor az alatta lévő szakaszon a folyó menti településeket elöntötte volna az ár, mely a mesterséges tározás miatt rendkívüli vízhozammal zúdult volna le a folyón. A tényekhez tartozik az is, hogy a történtekről a horvát hatóságok a mai napig nem értesítették hivatalosan a magyar felet, ami határfolyóról lévén szó nem szimpatikus cselekedet. Az országhatáron átterjedő hatásoknak tehát széles a palettája: - megváltozik a vízjárás; - csökken a talajvíz szintje az erőmű alatti szakaszon, a tározó környékén pedig annyira megemelkedik, hogy mesterséges elvezetése szükséges; - megváltoznak a mederviszonyok: a kavicszátonyokat elönti a víz a tározó területén, alatta pedig elbontja őket a nagy energiával lezúduló folyó; - megváltozik a vízminőség: eutrofizáció indul meg és csökken az oldott oxigéntartalom; - intenzívebb lesz az üledéklerakódás, ami jelentősen befolyásolja a vízi élőlények életfeltételeit. Mindezekről, illetve a magyar oldalon várható hatásokról azonban nem ír kellő részletességgel a hatástanulmány. Az erőművel kapcsolatban a legkárosabb hatás a csúcsra járatásos üzemmód. Ez azt jelenti, hogy a reggeli és az esti energiafelhasználási csúcs idején nyitják meg a zsilipeket, és akkor termelnek áramot, a köztes időszakban pedig feltöltik a tározóteret. vízállás (cm) Magyarország a határokon átterjedő hatások miatt részletesebb környezeti hatástanulmány elkészítését kérte Horvátországtól. A Dráva vízjárása három tetszőlegesen kiválasztott napon a horvátországi Botovónál
8 A Dráván működő vízerőművek jó példát adnak arra, hogy ez milyen hatással jár. A már említett Dubrava-i erőmű esetében a következő számadatok ismeretesek: a csúcsrajáratás közvetlenül az erőmű alatt naponta többször cm-es vízszintingadozást eredményez, és száz km távolságban is érezteti hatását. Nincs az az élőlény, amelyik ehhez alkalmazkodni tudna. A természetben folyóvíz mentén ilyen nem fordul elő, csak az óceánok partján az apály-dagály zónában. A Novo Virje-i vízerőmű a tervek szerint az év napján így működne. A Dubrava-i erőmű hatásai ma is mérhetőek a horvát magyar folyószakaszon, a tervezett Novo Virje-i erőmű negatív hatásai pedig közvetlenül a Duna-Dráva Nemzeti Park területét érintenék, és ott is a szabályozások előtti állapotokat őrző legértékesebb folyószakaszokat. A másik nagy probléma a kavicsbányászat. Horvátország jelentős területeken kezdett kavicsot kibányászni azokról a zátonyokról, ahol különböző védett és ritka fajok élnek. Ezek sajnos mindennapos problémák, melyek rendszeres fejtörést okoznak a természetvédőknek. A kavicsbányászat jelenleg mederrendezés megnevezéssel zajlik és a bányatársaságok a Az erőművek alatt napi cm-es a vízszintingadozás. Kavicskitermelésre kijelölt helyszínek egy 2005 tavaszán kiírt tender szerint (térkép: Euronatur) legtöbb esetben engedély birtokában végzik munkájukat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a bányászat ökológiai szempontból nem okoz problémát. Az engedélyek kiadásánál a természetvédelmi érdekeket egyáltalán nem veszik figyelembe, és az engedélyeket szinte gondolkodás nélkül kiadják. A horvát oldalon a hatóságok évente több százezer m³ kavics sorsáról ítélkeznek. A korlátlan mennyiségű bányászatot a horvát kollégáknak átmenetileg már sikerült szüneteltetniük, de a munkálatok időről időre újra megindulnak.
9 A Dráva természeti értékeinek megőrzéséért szoros együttműködés van a horvát és a magyar civil szervezetek között. A horvátok 2001-ben bioszféra rezervátum létesítését kezdeményezték az UNESCO-nál, mert úgy látják, hogy a horvát hatóságok nemzeti parkot semmiképpen sem akarnak létrehozni, de a civilek valamilyen módon szeretnének védettséget biztosítani a területnek. Ennek érdekében leveleket írtak, lobbiztak, aláírásokat gyűjtöttek, petíciókat nyújtottak be, különböző megmozdulásokat szerveztek, bemutatták a sajtónak a területet. A civilek jelszava, ami horvát területen is ismert: Hagyd a Drávát szabadon folyni. A megmozdulások e köré a jelszó köré csoportosulnak, a civilek mindent megpróbálnak közösen csinálni, demonstrálva azt is, hogy ez a két ország közös folyója. Véleményünk szerint Magyarországnak a következő a feladata ebben a kérdéskörben: kormányhatározatban kellene tiltakozni Horvátországnál a Novo Virje-i vízlépcső és bármilyen vízerőmű megépítése ellen a Dráván. Horvátországnak ennek megépítésére nyilván nincs elegendő pénze, ezért feltehetően valamelyik Európai Unióban működő bank fogja vállalni ennek a finanszírozását. Ezért fontos lenne, hogy Magyarország valamilyen lobbizással próbáljon meg nyomást gyakorolni a befektetésre hajlandó bankra. Fontos megemlíteni a Dráva hajózhatóságáról szóló rendeleteket és megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban 2002-ben megjelent egy KÖVIM-rendelet 17/2002. számmal, amely a Drávát eggyel magasabb vízi útba sorolta. A Dráva a nemzetközi egyezmények szerint jelenleg Barcsig számít nemzetközi hajóútnak, a fölött nem kell biztosítani a nemzetközi hajózással kapcsolatos követelményeket, ami megfelel a jelenlegi állapotoknak, hiszen Barcs fölött a folyó csak időszakosan hajózható. Ez a terv tehát a 198-as folyamkilométerig helyezte a Drávát magasabb hajóosztályba, odáig, ahol vége van a tervezett Novo Virje-i vízlépcsőnek. Úgy tűnik, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelete az alapján készült el, hogy ezt a vízerőművet megépítik, és odáig hajózható lesz a folyó. Az eggyel magasabb hajóosztályba sorolás azt jelenti, hogy mélyebb merülésű hajók is tudnak közlekedni a Dráván, de erre semmi szükség nincs, mert nincs olyan termék, amit hajón lehetne vagy kellene elszállítani bárhova is. A magyar civil szervezetek célja, hogy a magyar kormány egységesen lépjen föl ilyen kérdésekben és a rendeletek ne keltsék azt a látszatot, hogy a kormány támogatja a vízerőmű megépítését. Feladatunknak tartjuk egy olyan fejlesztési terv kidolgozását a Dráva mentére, amely EU-konform, mindennel foglalkozik, komplexen kezeli a kérdést és a Dráva megmentéséről szól. Az is feltétlenül fontos, hogy Magyarország amennyire tud, gyakoroljon nyomást Horvátországra, és tegyen meg mindent, hogy létrejöhessen egy közös védett terület, nemzeti park, vagy bioszféra rezervátum. Horvátország ben UNESCO Bioszféra rezervátum létesítését kezdeményezte. A barcsi hajókikötőt csak néhány turistahajó használja. (fotó: Gruber Tamás)
10 A horvát civil szervezetek céljainak bemutatása Helena Hećimovič, a Dráva Liga elnöke A Dravska Ligának nincs könnyű dolga a horvát állami szervekkel, melyek szinte semmibe veszik a Dráva mentén élők véleményét és igényeit. Teszik ezt annak ellenére, hogy a megtartott társadalmi eseményeken, fórumokon, az évente megrendezett Dráva napokon való lakossági részvétel, valamint az összegyűjtött közel tiltakozó aláírás egyértelműen bizonyítja, hogy a Dráva horvát oldalán élők ellenzik az erőmű megépítését. Ennek ellenére a horvát parlament és a Kormány tagjai minden nyilatkozatukban az erőmű mellett érvelnek azzal a valótlan állítással alátámasztva álláspontjukat, hogy a térség lakosságának is érdeke az erőmű megépítése, és hogy a lakosok támogatják az erőművet. A Horvát Területrendezési Terv azonban már nem ilyen egyértelmű. Az érintett területet a Rendezési Terv egyik fejezete vízerőmű építésére tartja fenn, egy másik fejezete viszont azt mutatja, hogy természetvédelmi területet akarnak itt kialakítani. Koprivnica megye képviselői jelenleg azért lobbiznak a horvát Parlamentben, hogy a Horvát Területrendezési Terv úgy kerüljön elfogadásra, hogy abban már ne szerepeljen a Novo Virje-i vízerőmű terve. Az egymásnak feszülő érdekeket jó érzékelteti az, hogy a megye Területrendezési Tervében várhatóan nem fog szerepelni a vízerőmű. A térségben nem rég került aláírásra a Mura Dráva régió létrehozásáról szóló terv, melyben egy horvát és két magyar megye működik együtt, és melyben szó van egy természetvédelmi terület létrehozásáról. A megye egyébként az EU-s irányelveknek megfelelő terveket készít, ezek közé tartozik Koprivnica város biológiai víztisztítójának építése, mely idén kezdődött meg. Az összegyűjtött aláírások egyértelműen bizonyítják, hogy a horvát lakosság ellenzi az erőmű megépítését. Petíció A civil szervezetek egyik legfontosabb akciója egy aláírásgyűjtő akció volt, mely a tervezett Novo Virje-i vízerőmű és a kavicsbányászat ellen szólt. A Dráva Petíció néven kezdett aláírásgyűjtés lényege az volt, hogy a döntéshozók számára világossá váljon, hogy a Dráva mentén sem a magyar, sem a horvát oldalon élők nem értenek egyet a vízerőmű építésével és a folyamatosan zajló kavicsbányászattal. A petíció aláírói arra kérték a magyar kormányt, hogy határozottan tiltakozzon Horvátország kormányánál a vízerőmű megépítése ellen, és tegyen meg minden nemzetközi jogi lépést annak érdekében, hogy a horvát fél elálljon az erőműépítés szándékától. A horvát fél által készített környezeti hatástanulmány, illetve annak kiegészített változata több ízben hivatkozik arra, hogy a vízerőmű Turi-Kovács Béla 2004 október 14-én átvette a civilek által összegyűjtött aláírást.
11 megépítése a térség fejlődésének záloga, és az erőművet Novo Virje-i többfunkciós vízi létesítmény néven említi. Emellett több ízben állították horvát szakértők, hogy a folyó mentén élők támogatják az erőmű megépítését. Az aláírásgyűjtéssel az volt a célunk, hogy ezeket az alaptalan állításokat megcáfoljuk, és egyértelmű legyen, hogy a magyar és horvát civil szervezetek nem saját maguk érdekeit képviselik, hanem a helyi lakosság érdekeinek érvényesítése a céljuk. Az aláírásgyűjtő akcióban magyar oldalon a Dráva Szövetség, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország vett részt. Az aláírásgyűjtés az interneten keresztül is zajlott, és a WWF Magyarország Panda Passport akciót indított az ügyben. Így Európa és a világ számos országából érkeztek tiltakozó levelek az értékes folyót fenyegető beavatkozás miatt. A magyar aláírások azt bizonyítják, hogy az ország e kérdéssel foglalkozó közvéleménye nem szeretné, ha a Bősi vízlépcső okozta ökológiai katasztrófához vezető folyamat az ország déli határán megismétlődne. Emellett az ország egyetemein és kutatóintézeteiben dolgozó szakemberek kutatók és tudósok támogatását is sikerült megszerezni. Magabiztosan állíthatjuk, hogy az aláírásgyűjtés eredményes volt. A helyi lakosság körében mintegy aláírás gyűlt össze a horvát oldalon, és 5000 a magyar oldalon. A világhálón több mint 3000-en csatlakoztak a petícióhoz, és több száz kutató és tudós támogatta az akciót. Az aláírásgyűjtés a hagyományos módszerek mellett a világhálón keresztül zajlott. Összegzés A kihelyezett bizottsági ülés fontos momentuma a tervezett Novo Virje projekttel kapcsolatos hazai tevékenységeknek. Jó példa ez a civil szervezetek és az állami hatóságok együttműködésére egy egész régiót érintő kérdéssel kapcsolatban. A bizottsági ülésen a hatóságok képviselői mellett a civil szervezetek is lehetőséget kaptak álláspontjuk ismertetésére, és bemutathatták a határon átnyúló együttműködés előnyeit és jelentőségét. Az eredményesen összegyűjtött aláírások elérték céljukat, és a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint 2005 őszén már elfogadás előtt áll az üggyel kapcsolatos kormányhatározat. A civilek reményei szerint hamarosan megszületik az üggyel kapcsolatos kormányhatározat. Megjegyzés: Ez a beszámoló az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának október 14-én tartott ülésének jegyzőkönyve alapján készült. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy az összefoglaló tájékoztató jellegű, a felszólalók véleményét tartalmazza. Az anyag összeállítója és terjesztői nem feltétlenül értenek egyet minden felszólaló véleményével. Az anyagot összeállította: Gruber Tamás, projektvezető WWF Magyarország 1/ /230 tamas.gruber@wwf.hu
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor
Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenBŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.
2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
Részletesebbencoop MDD VÉDETT TERÜLETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE EURÓPA AMAZONASÁNAK EREDMÉNYESEBB KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN
coop MDD VÉDETT TERÜLETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE EURÓPA AMAZONASÁNAK EREDMÉNYESEBB KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN Határokon átívelő kezelési program az öt országot érintő Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum szolgálatában
RészletesebbenSzigetköz monitoring múltja, jelene, jövője
Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
Részletesebben3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során
3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
Részletesebben-Péteri László okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmiidegenforgalmi szakértő. mobil:
Dráva-menti Vízlépcsők - Vízerőművek és kerékpárutak Ausztriában és Szlovéniában Kedves Kollégák! Napjainkban készül(get) a Duna-vízgyűjtő magyarországi része Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve / OVGT, és Stratégiai
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása
WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA Natura 2000 Kilátásai
Élő Erdő Konferencia Soproni Egyetem 2017 március 21 22 A Natura 2000 Kilátásai Ifj. Rakonczay Zoltán Francois Kremer Európai Bizottság Környezetvédelmi főigazgatóság Vázlat Áttekintés a Natura 2000 állapotáról
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
RészletesebbenAz Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása
Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN
Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei
A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei különös tekintettel a horvát-magyar közlekedési kapcsolatokra Dr. Mosóczi László közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenDr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése
VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottság Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában A hazai hordalék-monitoring helyzete és javasolt fejlesztése Dr. Baranya Sándor 1, Török Gergely Tihamér 2 1 BME,
RészletesebbenProjekt: WATER IS ENVIRONMENTAL PEARL (WEP) / VODA JE BISER OKOLJA / A VÍZ V Z A KÖRNYEZET K. Nemzetközi zi konferencia út t 1.
Projekt: WATER IS ENVIRONMENTAL PEARL (WEP) / VODA JE BISER OKOLJA / A VÍZ V Z A KÖRNYEZET K GYÖNGYE Nemzetközi zi konferencia 2011. április 7. Kerkaszentkirály, Természeth szetház, z, Petőfi út t 1. NYUGAT-DUNÁNTÚLI
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenMINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum
MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenVÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű
VÍZENERGIA A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más,
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenDuna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet
A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
RészletesebbenNOVO VIRJE VÍZERŐMŰ. A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése. Espoo-i egyezmény
NOVO VIRJE VÍZERŐMŰ A határokon átterjedő környezeti hatások felmérése Espoo-i egyezmény KIEGÉSZÍTŐ ANYAG Válaszok 1 ESPOO Határokon átterjedő hatások felmérése, Kiegészítő anyag, Válaszok 1. 1 Novo Virje
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenA víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C
Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
RészletesebbenVÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.
VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban
RészletesebbenA Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.
A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk
RészletesebbenConfederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN
AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK
ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenTisztelt Dobossy Gáborné!
Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 27.
idrometeorológiai értékelés Készült 212. november 27. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és november 26. között 347. mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-11 havi átlag
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenA vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai
A vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai Vajon kinek érdeke? Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com 2017. január A rendszerváltás óta a Bős-Nagymaros ügy lezáratlan, a politikai pártok az ügyet tabuként
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenCurie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/ évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
A feladatokat írta: Birikiné Nyéki Andrea, Tarnaörs Kódszám:... Lektorálta: Széchenyiné Lőrincz Ilona, Szolnok 2017. február 18. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/2017. 7-8. évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenJegyzőkönyv. A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórum
Jegyzőkönyv A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórum A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
RészletesebbenAz öntözés helyzete a Vajdaságban
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSzlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek
Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa
A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenMENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák
MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez
RészletesebbenSzivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében
Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenA Duna ökoszisztéma szolgáltatásai. A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft.
A Duna ökoszisztéma szolgáltatásai A hordalék helye és szerepe az ökoszisztémában Rákóczi László VITUKI Nonprofit Kft. TARTALOM A hordalékmozgás mint természeti folyamat A mederalakítás szabadságfokai
RészletesebbenA vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe
A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan
RészletesebbenA tervezett magyarországi telepítési pontok: új mérési pontok pirossal meglévők kékkel jelölve
TÁJÉKOZTATÓ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008 évben közös pályázatot nyújtott be három hazai önkormányzattal (Szentgotthárd, Szombathely és Mosonmagyaróvár)
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég
RészletesebbenA magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén
A magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok alakulása a határ mentén D R. K E L L E R K R I S Z T I N A P A N N O N E G Y E T E M N A G Y K A N I Z S A I K A M P U S Z D R. K R I S T I N A S V R Ž N
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenBÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet
Országos Meteorológiai Szolgálat 29. január 15. MTA Meteorológia T udományos Bizottság Légköri Energiák Munkabizottsága Közepes és nagy vízfolyásaink lefolyási sajátosságai BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi
RészletesebbenVáros Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti
RészletesebbenTÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S
RészletesebbenVÉLEMÉNY A MAGYAR JAVASLAT ALAPJÁN
VÉLEMÉNY A MAGYAR JAVASLAT ALAPJÁN KÉSZÜLT HORVÁT KIEGÉSZÍTŐ HATÁSTANULMÁNYRÓL Általános észrevételek A megküldött anyagok 1 tartalmazzák a kiegészítő hatástanulmány készítése előzményeinek leírását is.
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
Részletesebben