Éves hidrometeorológiai tájékoztató

Átírás

1 Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: A -es év során az ország területére kevesebb csapadék hullott, mint az elmúlt évben bármikor Ugyanakkor ez már egymás után a második rekorddöntő év volt a lehullott csapadék szempontjából, noha a -es év éppen az eddig még soha nem látott mennyiségű csapadékról marad számunkra emlékezetes -ben csupán a Tiszántúl néhány kisebb területén érte el az éves csapadék mennyiség a sokéves átlagot Az ország területén a szokásosnak mindössze a 7 százaléka hullott le A Dél-dunántúli terület a legcsapadékszegényebb területek közé tartozott Az Igazgatóság kezelésében lévő csapadékállomások tanulsága szerint a megszokottnál 34 százalékkal kevesebb csapadék hullott a régióban November hónapban a legtöbb állomásunkon egyáltalán nem hullott csapadék, de a legmagasabb összeg is mindössze 3 mm lett A havi csapadék az átlagot mindössze két hónapban, júliusban és decemberben érte el Súlyos aszályhelyzet azonban mégsem alakult ki a múlt évben lehullott rekordmennyiségű csapadéknak köszönhetően Az év emlékezetes meteorológiai eseményei között említendő a Villányban augusztus 4-én igen rövid idő alatt lehullott mintegy 3 mm csapadék Az Igazgatóság területén mért évi csapadékösszeg: Bükkösd Gamás Kaposvár Királyegyháza Kölked Lábod Magyaregregy Sásd Pécsvárad Nagyatád Mernye Váralja Szentlászló -9 évi átlag Siófok Pécs (Pogány)

2 A január-december havi csapadékösszeg területi eloszlása mm A január-december havi csapadékösszeg átlagtól (97-) való eltérésének területi eloszlása mm Forrás: Vituki

3 Az Igazgatóság kezelésében lévő állomások havi csapadékösszegei: * Omsz állomás Pécs (Pogány) - Havi csapadékösszegek Drávaszabolcs - Havi csapadékösszegek I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Szentlászló - Havi csapadékösszegek Mernye - Havi csapadékösszegek I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

4 Felszíni vizek A vízjárás szempontjában -es év tejesen ellentétes volt a -évvel szemben A rendkívüli csapadékhiány hatására az összes folyón, kis és nagy vízfolyáson több esetben az eddig mért legkisebb értékek alakultak ki az év során November hónapban a Dunán Dunaújvárosnál, Dunaföldváron, Pakson, és Dombori állomásokon az eddig észlelt legkisebb szint alatt volt a vízállás A Dunán az alacsony vízállás miatt a hajó és kompközlekedés komoly nehézségekbe ütközött A Dráván a vízállások megközelítették a LKV vízszinteket, sőt Barcs állomáson a vízszint egy centiméterrel az eddig mért legkisebb vízállás alá csökkent Az évi és sokéves legkisebb vízszintek a folyóinkon az alábbiak voltak: Állomás hó LKV Duna Mohács 99cm 27 62cm 39 Dráva Őrtilos -65cm 24-68cm 226 Dráva Barcs -64cm 24-63cm 3928 Dráva Szentborbás -83cm 24-5cm 2228 Dráva Drávaszabolcs -26cm 25-55cm 224 A mohácsi vízrajzi állomáson a sokéves (924-) jellemző vízhozamok és a éviek alakulása az alábbi volt: Sokéves adatok: Max: 824m 3 /s, Min: 6m 3/ s, Átlag: 235m 3 /s évi adatok: Max: 544m 3 /s, Min: 3m 3 /s, Átlag: 97m 3 /s Árvízvédelmi készültségek a Dunán: 8 5: órától : óráig: Ifok

5 A Dráva drávaszabolcsi vízrajzi állomáson a sokéves (96-) jellemző vízhozamok és a éviek alakulása az alábbi volt: Sokéves adatok: Max: 249 m 3 /s, Min: 27 m 3 /s, Átlag: 526 m 3 /s évi adatok: Max: 948 m 3 /s, Min: 8 m 3 /s, Átlag: 4 m 3 /s Árvízvédelmi készültségek a Dráván nem volt A rendkívüli csapadékban hiányos év hatására a középvízhozamok a vízfolyásokon, a sokéves átlag alatt maradtak Vízfolyás Állomás Középvízhozamok Sokéves Qm3/s Qm3/s Qm3/s Duna Mohács Dráva Drávaszabolcs Kapos Fészerlak 3,,,7 Baranya Csikóstöttös 3,55,93,5 Karasica Szederkény,2,438,446 Bükkösdi Szentlőrinc,867,265,343 Fekete Kémes 6,3 2,4 4,35 NKoppány Törökoppány,22,44,558 Egy Gyöngyös Kétújfalu 2,2,792,25 Villány-pogány Villány,896,47,425 Surján Szentbalázs,358,8,242 Vízfő Orfű,8,48,7 Keleti Bozót Pamuk,58,25,3

6 Átlag vízhozamok 2,5 m3/s 2,5,5 sokéves átlag Szederkény Szentlörinc Törökoppány Kétújfalu Szentbalázs Orfű Pamuk Belvíz A kevés csapadék hatására csak kétszer rendeltek el belvízvédelmi készültséget a DDKÖVIZIG területen 53 számú belvízvédelmi öblözet Balatonlelle január 4-én 7: - január 24-én 6: I fokú belvízvédelmi készültség március 23-án 7: - március 29-én 6: I fokú belvízvédelmi készültség Felszín közeli vizek alakulása Míg -ben a működési területünkön levő talajvízkutak jelentős vízszintemelkedéséről számoltunk be, addig a -es esztendőben az előbbiekkel ellentétben nagymértékű vízszintcsökkenést regisztráltunk Ez a folyamat a rendkívül aszályos, csapadékszegény időjárás következménye volt A csökkenés mértéke azért is jelentkezett ilyen markánsan, mert egy átlagosnál lényegesen csapadékosabb évet melyben a kutak vízszintje nagymértékben megemelkedett a normál vízjáráshoz képest egy az átlagosnál lényegesen szárazabb év követett Az alábbi táblázatban és diagramban igazgatóágunk működési területét lefedő néhány talajvízkút év eleji, illetve év végi vízszintadatait, valamint ezek változásait mutatjuk be Az adatokból megállapítható, hogy a legnagyobb mértékben Drávaszabolcs és Mike térségében (59 cm), míg legkevésbé Karád (5 cm), valamint Ádánd (6 cm) területén süllyedt a talajvíztükör

7 Ssz Törzszám A kút neve január eleje december vége Eltérés 926 Ádánd Berzence Drávafok Drávaszabolcs Karád Kaposvár Textiles Lad-Gyöngyöspuszta Marcali Mike Potony Rádfalva Vejti Talajvízszintek alakulása évben Ádánd Berznce Drávafok Drávaszabolcs Karád Kaposvár Textiles Lad- Gyöngyöspuszta Marcali Mike Potony Rádfalva Vejti január eleje december vége A következő táblázatban és az ehhez tartozó diagramban a év eleji, tehát a rendkívül csapadékos időszakot megelőző, és a év végi adatokat hasonlítottuk össze A számszerű adatokból kitűnik, hogy ebben az időszakban csökkenő és emelkedő tendencia egyaránt előfordult, és a változás mértéke is kisebb, mint a évben A legnagyobb süllyedés

8 Berzence (5 cm) és Drávaszbolcs (46 cm) állomásokon, míg a legnagyobb emelkedés Lad- Gyöngyöspuszta (97 cm) térségében figyelhető meg Ssz Törzszám A kút neve január eleje december vége Eltérés 926 Ádánd Berzence Drávafok Drávaszabolcs Karád Kaposvár Textiles Lad-Gyöngyöspuszta Marcali Mike Potony Rádfalva Vejti Talajvízszintek alakulása - évben Ádánd Berznce Drávafok Drávaszabolcs Karád Kaposvár Textiles Lad- Gyöngyöspuszta Marcali Mike Potony Rádfalva Vejti január eleje december vége Az év folyamán jelentkező csapadékhiány ellenére szélsőségesen nagy csapadékok is előfordultak Országos viszonylatban a területünkön található villányi állomáson mérték a

9 legnagyobb 24 órás csapadékösszeget 4,4 mm-t augusztus 4-én Ennek hatására a villányi talajvízkútban bekövetkező változást az alábbi grafikon szemlélteti Az éven belüli talajvízállások alakulását néhány, a havi hidrológiai tájékoztatóban is szereplő talajvízkút adatainak grafikus ábrázolásával mutatjuk be Drávaszabolcs talajvízkút év Időpont Kútcsőperem Terep Kúttalp

10 Kútcsőperem Kúttalp Terep Kútcsőperem Potony talajvízkút év Időpont 48 5 Terep Kúttalp Lad-Gyöngyöspuszta talajvízkút év Időpont

11 Mike talajvízkút év Időpont Kútcsőperem Terep Kúttalp Valamennyi grafikon jól szemlélteti az év során bekövetkezett vízszintsüllyedést A Drávamenti síkság területén lévő drávaszabolcsi és potonyi kutak érzékenyen reagáltak az év közben lehullott csapadékra, ami a diagramokon is jól látható, ezzel szemben a Belsősomogyi kutak Lad-Gyöngyöspuszta és Mike diagramjain kevésbé voltak látványosak az év közbeni változások