Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Átírás

1 Árvízi veszély- kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, július GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG) INTERNATONAL COMISSION OF THE DANUBE RIVER NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZI MIUNKACSOPORT (WG-F) EUROPEAN COMISSION OSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

2 Árvízi kockázatok Magyarországon

3 Árvízi kockázatkezelés Előadás tematika Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről

4 Szabályozási környezet fejlődése Releváns jogszabályok: 2000/60/EK Víz Keretirányelv 2000-es évek eleji nagy árvizek 2007/60/EK Árvízi Irányelv 178/2010 kormányrendelet (Árvízi kockázatkezelés) ÁKK projekt és végrehajtása, I-II-III országjelentés 2013 évi LNV a Dunán /2013 kormányhatározat 83/2014 kormányrendelet (NMKT) 74/2014 BM rendelet (új MÁSZ, ) 10/1997 KHVM rendelet aktualizálása ( )

5 Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Alapvetően elmondható, hogy a népesség gyarapodással egyre több olyan terület került használatra, mely vízkárokkal természetes módon terheltek Az Irányelv célja, hogy az EU lakosai tisztában legyenek a rájuk ható elöntési veszélyekkel, a vízkárokból - mint árvíz, belvíz, kisvízfolyások, tengerpartok, belterületi közművek kiöntései - eredő hatások érintettségével Az EU Árvízi Irányelve nincs alárendeltségi viszonyban a Víz Keretirányelvvel, de végrehajtása során figyelembe kell venni előírásait Az irányelv feladatai közül a veszélytérképek megmutatják, hogy hol fordulhatnak elő a vízkárok, a kockázati térképek pedig megadják, milyen kár keletkezik az események bekövetkezésekor EU és Tagállami érdek a döntéshozók és a lakosság tájékoztatása, stratégiai kockázatkezelési tervek készítése Üzleti vonatkozása a gazdasági célú területfejlesztések támogatása, biztosítási körülmények tisztázása, területhasználat optimailizálása stb.

6 Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Irányelv hosszútávú célja az EU tagországokon belül az árvízkárok mérséklése, a nemzetközi árvízvédelmi együttműködés erősítése, valamint a 2000/60 EU Víz Keretirányelv kiegészítése az árvízi vonatkozásokkal Előírja a határt metsző vagy határmenti vízfolyásoknál a tagországok együttműködési kötelezettségét és megerősíti a szubszidiaritás elvét Country Medium probability Low probability DE HQ100 HQ1000 / 1,5 x HQ100 AT HQ100 HQ300 CZ HQ100 HQ500 SK HQ100 HQ1000/extreme HU HQ100 HQ1000 SI HQ100 HQ500 RS HQ100 HQ1000 BA HQ100 HQ500 BG HQ100 HQ1000 RO HQ100 HQ1000 UA HQ10-20 HQ MD HQ10-20 HQ100

7 Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Előírások ELŐZETES ÁRVÍZKOCKÁZATI ÉRTÉKELÉS (Art. 5(2)) DEC ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK (Art. 6(2)) 2013.DEC ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK (Art. 8(2)) 2015.DEC

8 Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Magyar jogrendben az évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról VI. fejezete 16. (2) a Kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szerv (VIZIG) feladatkörébe sorolja az Irányelv előírásainak teljesítését Az Irányelv magyar jogrendbe illesztése a 178/2010 (V.13.) Korm. rendelettel történt meg Megjelenés más jogszabályokban: 147/2010 Korm.rend.: 2. (3) A vízkárelhárítás és a vízhasznosítás célját szolgáló vízilétesítmények kialakítása méretezése, valamint a mederszabályozási munkák irányadó méretezése 30/2008 KvVM rendelet: 31. (1) Az árvízvédelmi mű létesítése

9 Árvízi kockázatkezelés 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Térképezés alapegysége a részvízgyűjtő, Víz Keretirányelv lehatárolásával összhangban Veszély- és kockázati térképek elkészítése a területileg illetékes VIZIG feladata az OVF koordinálásával A kockázatkezelési tervjavaslatokat a VIZIG készíti el a Területi Vízgazdálkodási Tanács bevonásával A nemzeti kockázatkezelési célkitűzéseket a Kormány terjeszti fel az országgyűlés elé, aki határozattal fogadja el Területfejlesztési tervekbe beépítésre kerül Fogalom-meghatározás Veszély: elöntés valószínűsége Kockázat: az elöntésből eredő károk összessége Kockázatkezelés: elöntési kitettség csökkentése vagy hatások mérséklése

10 Árvízi kockázatkezelés 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Az árvízi veszély- és kockázati térképeket az irányelv szerint ki, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni Veszélytérkép tartalma (vízügyi-műszaki információ) Árvízi elöntés kiterjedése Kialakuló vízmélységek vagy vízszintek Áramlási sebesség vagy vízhozam Kockázati térkép tartalma (szociális-gazdasági információ) Veszélytérkép alapján az elöntésből eredő káros hatások bemutatása, azaz szociális, gazdasági, kulturális, egészségügyi, környezeti stb. károk Minimum tartalom:» Potenciálisan érintett lakosok száma» Érintett terület gazdasági tevékenységének típusa (területhasználat)» Érintett területen környezetszennyező források, védett területek

11 Árvízi kockázatkezelés 178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról Az országjelentésről általános információk Alapegység: VKI részvízgyűjtő Részei: térkép, adat, szöveg Tagország határozza meg a szükséges léptékeket WISE megjelenítés EU szinten 1: Elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára Tagországok releváns pluszinformációval bővíthetik a jelentésüket Biztosítani kell a határok mentén a konzultációt és erről jelenteni is kell VKI végrehajtásával biztosítani kell az összhangot

12 Árvízi kockázatkezelés Előadás tematika Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről

13 Árvízi kockázatkezelés Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP B ÁKK projekt)

14 Árvízi kockázatkezelés ÁKK - Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése Alapadatok forrása: VIZIG, Önkormányzatok, Hatóságok stb. Közcélú adatbázisok, felmérések Országos rendszerbe szervezés - ÁKIR Területhasználat Döntés értelmében beavatkozások műszaki védképesség növelés/ veszélycsökkentés nem műszaki tájhasználat módosítás/ kockázatcsökkentés 4,0 Hatás számítása Kockázat Tervezés Döntés Lakosság, valós tájhasználat 3,0 Árvízveszély 2,0 1,0 0, Kárfüggvények Károk Kockázatkezelési megoldások kidolgozása Országgyűlési határozat Metodika: Elöntési mélységek, kitettség ÁKK metodika alapján Nemzetileg egységes Vizsgálatok: ÁKK metodika alapján VIZIG Numerikus modellezés és számítások Térinformatikai elemzés Országos rendszerbe szervezés Kockázatszámítás: ÁKK metodika alapján OVF és VIZIG készíti Javaslatok: Regionális kockázatkezelési terv Illetékes VIZIG készít Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményezi Országos Kockázatkezelési Stratégia OVF készíti Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményezi Kormány javaslatot tesz Országgyűlés határozatban fogadja el

15 Árvízi kockázatkezelés ÁKK projekt veszély értelmezése (terhelés és ellenállás) Veszély: terhelés valószínűsége elöntés valószínűségével (!!!) Hatás: egy konkrét esemény kárfüggvénye Kockázat: összes hatás együttes értékeléséből értékcsökkenés

16 Árvízi kockázatkezelés ÁKK projekt kockázat értelmezése ( év visszatérésre) Inundation events T = 0-5 d T = 5-15 d T > 15 d T > 0 d h max = 0-5 dm E11 E21 E31 h max = 5-15 dm E12 E22 E32 h max = dm E13 E23 E33 h max > 30 dm E14 E24 E34 h max > 0 dm P(E11) = 0 (MIN) P(E12) = 0,005 P(E11) = 0,015 P(E11) = 0,001 (MAX) Damage function: HF(Ei) = f(ei) Risk: K = Ʃ i P(Ei)*HF(Ei) Veszély összege: teljes valószínűségi mátrix Kockázat: a cella várható értéke teljes valószínűségi térre

17 Árvízi kockázatkezelés ÁKIR alapozó vizsgálatok és adatbeszerzés Adatfeltöltés, topológia javítás Továbbá: - Belvízi referencia adatok beszerzése - Altalaj mintázás és kiértékelés - HydroDEM készítés - Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése

18 Árvízi kockázatkezelés ÁKIR az ÁKK projekt adatbázis és programrendszer hátterének működése

19 Árvízi kockázatkezelés ÁKK Zagyva-Tarna mintaterv (VIZITERV Environ Kft.) - veszély- és kockázati térképek készítése mentesített öblözetre - 30 éves fejlődési trendek azonosítása - költség-haszon elemzések (110% min. küszöb) Lásd: Előadások: Jelen állapot veszély és kockázati helyzete - Bálint Márton Tervezési változatok - Vaszócsik Vilja Eredmények értékelése - Kisgyörgy Bence

20 ÖBLÖZETI ELÖNTÉS TÉRKÉPEZÉS

21 ÖBLÖZETEK HATÁRAI

22 Jövő idejű területhasználat területi változások modellezése Változás meghatározója Demográfiai folyamatok: népességváltozás, migráció Területfejlesztési koncepciók: iparterületek, települések, turizmus fejlesztése Közlekedés fejlesztési koncepciók Erdészeti koncepciók Mezőgazdasági koncepciók Korlátozó szabályok: természetvédelmi területek, környezetvédelmi övezetek, árvízi kockázatkezelési övezetek Éghajlatváltozás? Területhasználat 2040

23 Jövő idejű területhasználat területi változások modellezése Kiegyenlített térségfejlesztési forgatókönyv-2040 Intenzív gazdaságfejlesztési forgatókönyv Krízis forgatókönyv- 2040

24 Értékelés módszertana Több szempontú értékelés nehezen összehasonlítható tényezők értékelése egy rendszerben - normalizálás Nem eredményezhet az elöntési esemény emberi élet elvesztését, hogy jelentős, pótolhatatlan, rekonstruálhatatlan kulturális értékek károsodjanak, illetve pusztuljanak el, visszafordíthatatlan károkat pótolhatatlan, újra felépülni nem képes ökológiai rendszerekben Gazdasági szempontok (legalább 50% - max 80% súllyal) Kockázat csökkenés mértéke Intézkedés bekerülési költsége Intézkedés üzemeltetési költsége Haszon / Költség arány Számszerűsíthető ökológiai károk Műemléki károk Egészségügyi károk Nem-vagyon szempontok Emberi élet Ökológia Kultúra VGT-szempontok Egyéb szempontok

25 Töltések kiépítése hatásának bemutatása Öblözetenként a töltések jogszabály szerinti kiépítési szintre emelik. Az intézkedések költsége itt egyedi beruházásként értelmezve lettek meghatározva. A kockázati értékekben elért változást az intézkedések hatására viszonyítani lehet azok költségeihez.

26 Töltések kiépítése hatásának bemutatása Haszon-költség elemzés figyelembe veszi: Beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségeket, hasznokat (kockázat csökkenés), extern hatásokat Pénzügyi nettó jelenértéket Minimum követelmény: 110%

27 ZAGYVA-TARNA JELEN ÁLLAPOT Töltések jelenlegi kiépítési szintre Magassági hiányok és geotechnikai gyengeségek Vízmércék az előre meghatározott valószínűségekkel Referencia eredménynek tekinthető Zagyva-Tarna szakadási helyek Öblözet Bene-TarnaGyöngyös Bene-TarnaGyöngyös Töltés száma Töltés neve Gátőrjárás neve Szakadás szelvénye Közelebbi vízmérce EOVx (y) EOVy (x) Tarna jobbpart Tarnaörs Tarnaméra Tarna jobbpart Erk Tarnaméra Hatvani Hatvan alsó Hatvani Hatvan alsó Boldogi Boldogi Zagyva jobbpart Zagyva jobbpart

28 INTÉZKEDÉSI VÁLTOZATOK 3 stratégiai változat változat - szabályozást követő árvízvédelmi töltések kiépítése (számított 1% + 1m biztonság) változat - biztonságban élni (emberi életet védeni, 0.001, <0.8m) változat - csak nem szerkezeti intézkedések hatásai (területfejlesztési koncepciók vizsgálata)

29 INTÉZKEDÉSI VÁLTOZATOK

30 Árvízi kockázatkezelés AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről Országjelentések Előzetes kockázatbecslés 2011 Veszély- és kockázati térképek 2013

31 Árvízi kockázatkezelés

32 Árvízi kockázatkezelés

33 Árvízi kockázatkezelés Hasznos honlap elérhetőségek PFRA (Előzetes kockázatbecslés) FHRM (Veszély- és kockázati térképek első változata) ÁKK projekt honlapok EU Árvízi Irányelv

34 Árvízi kockázatkezelés Előadás tematika Jogszabályi keretekről Árvízi veszély- és kockázati térképekről Kockázatkezelési tevékenységről

35 Árvízi kockázat-kezelés nemzetközi szinten EU szinten nem készül egységes kockázatkezelési terv, a Közösség a nemzeti adatokat összegzi megjelenítési és adat szinten a nemzetközi kommunikáció érdekében Duna Vízgyűjtő esetében az ICPDR (Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság) FP-EG árvízi munkacsoportja készít Duna vízgyűjtő szintű aggregált kockázatkezelési tervet, mely főként demonstrációs célokat szolgál és az EU felé jelenti Célja az országok metodikájának összefoglalása, a beavatkozási típusok bemutatása jó gyakorlat példákkal együtt, a határmenti együttműködések és a szolidarítás elvének érvényre juttatásának demonstrálása, a Víz Keretirányelv értelmében elvégzett tevékenységek egyeztetési módját (VGT) Mellékletként tartalmaz egy projekt téma listát, mely prioritás nélkül mutatja a csoport tagjai által közös egyetértésben megjelölt azon tevékenységeket, melyekre nemzetközi projekteket célszerű indítani

36 Árvízi kockázat-kezelés nemzetközi szinten Duna vízgyűjtő szintű árvízkockázat-kezelési terv részei az alábbi linkekről tölthetők le: Duna vízgyűjtő szintű árvízkockázat-kezelési terv (v ; 9,3 MB) 1. számú melléklet: Duna vízgyűjtő szintű veszély- és kockázati térképek (7,4 MB) d_risk_maps_update_dec-2014.pdf 2. számú melléklet: Beavatkozások listája és javasolt projekt témák (0,2 MB) pdf 3. számú melléklet: Végrehajtásért felelős nemzeti szervezetek (0,1 MB) uthorities_ pdf 4. számú melléklet: Határvízi egyezmények a vízgyűjtőn (0,2 MB) ents.pdf

37 Árvízi kockázat-kezelési lehetőségek hazánkban Szerkezeti, műszaki intézkedések: Védműfejlesztés (drága, altalaj problémák) Tározók építése (Duna mentén nem alkalmas) Nem szerkezeti, jogi-szabályozási intézkedések Lakosság felkészítése (Települési vízkár. Tervek) Jó külföldi és belföldi kapcsolatok (ICPDR, EU WG-F) Pontos előrejelzés (OVISZ fejlesztések, pl. Lajta) Mértékadó árvízszintek aktuális ismerete Nagyvízi meder levezető képességének megőrzése Területhasználat szabályozása (partél, zónák) Lokalizációs tervek aktualizálása (2015) ÁKK felülvizsgálat (tervezett KEHOP )

38 Árvízi kockázatkezelés Települési vízkár-elhárítási Tervek A vízkár-elhárítási terv a 234/2011 (XI.10.) Korm. rendelet 27. (2) pontja alapján a település veszély-elhárítási terv mellékletét képzi 1979/2013. (XII. 23.) Korm. határozat alapján árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a tervek elkészítése/felülvizsgálata az állami védekezésért felelős vízügyi igazgatási szerv feladata kb. 160 település, évben elkészült az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata által kidolgozott Módszertani segédlet önkormányzati vízkárelhárítási védekezési tervek elkészítéséhez (2011) című kiadvány alapján

39 Árvízi kockázatkezelés Nemzetközi együttműködési lehetőségek Hivatalos platformok: Európai Unió: Duna vízgyűjtő: Határon átnyúló vízgyűjtők: Nemzetközi jó gyakorlatok: Working Group F on floods ICPDR FP-EG Flood Protection Expert Group Duna Régió Stratégia (DRS PA4, PA5) Határvízi Bizottságok EU támogatott projektek

40 Árvízi kockázatkezelés Előrejelzés - OVSZ 6 napos előrejelzés Duna : 22 állomás Tisza : 50 állomás Dráva: 10 állomás Hófelhalmozódás 33 részvízgyűjtőre Folyamatos fejlesztés Pl. Lajta 2014 Időlépés sűrítés

41 MÁSZ újraszámítás 2014 MÁSZ = az évi 1%-os valószínűségű vízhozamhoz tartozó vízszint Monte-Carlo eljárással, sok árhullám alapján 1) NQ 1% hossz-szelvénye: történelmi idősorok hidrológiai statisztikai elemzésével 2) 14 ezer évnyi napi Q(t) idősor generálása a befolyási peremekbe Markov-folyamatként 3) A nagy árhullámok transzformálása a Duna mentén 1D HD modellezéssel (HEC-RAS)

42

43 Árhullámok generálása a belépő peremekhez Q Gabc(t) Q Rajka(t) Q MD Q Rába(t) Q Vág(t) Q Garam(t) Q Ipoly(t) Nagy vízgyűjtő Q(t): Idősormodellezéssel generált idősorok Q Dráva(t) z Duna 43

44 zmax, mbf 119 p > 1% p < 1% MÁSZ NQ 1% = m 3 /s Qmax, m3/s

45 MÁSZ jogszabály változása Korábban: 15/1997 KHVM, 11/2010 KvVM 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről Mértékadó árvízszint a jégmentes árvíznek az 1%- os valószínűségű vízhozamából származtatott vízszint, amelyet hatévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak minden esetben meg kell előznie a nagyvízi mederkezelési tervek felülvizsgálatát. Soron kívül felül kell vizsgálni az érintett folyószakaszokon, ha a mértékadó árvízszintet vagy a korábbi legmagasabb vízszintet az árvizek meghaladják

46 MÁSZ jogszabály változása

47 Nagyvízi mederkezelési tervek 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról A jogszabály célja a MÁSZ-al rendelkező folyók hullámterének levezető képességének visszaállítása, fenntartható kezeléséhez szükséges szabályozási alapok megteremtése A rendelet mellékleteket tartalmaz: 1.m. A nagyvízi mederkezelési tervet (NMKT) megalapozó tervdokumentáció tartalma (5 fejezet, részletes előírás) 2.m. Nyilatkozat kártalanítási igényről való lemondásról 3.m. Levezető sávok építési követelményei (4 típus) 4.m. A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésével érintett vízfolyások, folyószakaszok (67 db tervezési egység)

48 Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: A folyókhoz kapcsolódó tervdokumentációk lehető legteljeskörűbb összegyűjtése, katalogizálása és kiértékelése történt meg

49 Nagyvízi mederkezelési tervek Főbb eredmények a jogszabály értelmében: A terepmodell alapján lehatárolásra került a vízfolyások partéle, mely alapján a parti sáv hatóságilag megállapítható Minden töltésezett, MÁSZ értékkel jellemezhető vízfolyás szakaszokra numerikus modellek épültek, többségében 2D leképzéssel; Fejlesztési tervek készültek koncepcionális szinten és értékelésük is 2D modellel zajlott. A modellezés célja a Q1% vízhozam levezetéshez tartozó levezetési sávok lehatárolása, melyek paraméter-jellegzónák alapján különülnek el (pl. fajlagos vízhozam tartományok) A zonációs térkép alapján az ingatlanokra jogi kötelezések kerülnek (miniszteri kihirdetés, hatóság) A nagyvízi mederben való elhelyezkedést a VIZIG kezdeményezésére a Hatóság állapítja majd meg Jogszabályban meghatározottak szerint zajlik a társadalmasítás

50 Árvízi kockázat-kezelési lehetőségek hazánkban Szerkezeti, műszaki intézkedések: Védműfejlesztés (drága, altalaj problémák) Tározók építése (Duna mentén nem alkalmas) Nem szerkezeti, jogi-szabályozási intézkedések Lakosság felkészítése (Települési vízkár. Tervek) Jó külföldi és belföldi kapcsolatok (ICPDR, EU WG-F) Pontos előrejelzés (OVISZ fejlesztések, pl. Lajta) Mértékadó árvízszintek aktuális ismerete Nagyvízi meder levezető képességének megőrzése Területhasználat szabályozása (partél, zónák) Lokalizációs tervek aktualizálása (2015) ÁKK felülvizsgálat (tervezett KEHOP )

51 Stratégiai célok (Láng István főigazgató-helyettes nyomán) Az árvízveszély folyamatos és pontos definiálása az eljárásokban, fogalmak tisztázása. Elmozdulás a drága eseti beruházások irányából a folyamatos, tervezhető üzemelés felé Hosszú távra kiszámítható környezet biztosítása Tervezhető fejlesztések tervezhető finanszírozás = hatékonyság

52 Köszönöm a figyelmet! gombas.karoly@eduvizig.hu