Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

Átírás

1 Növények: mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők

2 NÖVÉNYEK soksejtű eukariota szervezetek klorofill molekula segítségével fotoszintetizálni képesek, sejtfaluk cellulóz tartalmú, szénhidrát tartalék-anyaguk keményítő ivaros szaporodásúak

3 Növények állatok különbsége Sejtek között nincs sejtközötti állomány Kevés szerv lehet (max.:5) Nincs ingerfelvevő és vezető szerv Többségük helyzetváltoztató, helyhez kötött

4 NÖVÉNYI SEJT ALKOTÓI A növényi sejtek jellegzetes sejtalkotói : a színtestek a cellulóz tartalmú sejtfal, funkcionálisan kültakaró a sejtnedvvel telt sejtüreg, a zárványok Általános sejtalkotók: Sejthártya, citoplazma (endoplazmatikus hálózat, riboszómák, lizoszómák, mitokondriumok, Golgi, sejtmag

5 Citoplazma Sejtmag (karyoplasma) (kromatin áll Sejthártya Citoplazma matrix Magnedv Sejtburok (hyaloplasma) Kromoszóm Sejtfal Organellumok Szemcsés endopl. hálózat Magvacska (ribosomákkal) nucleolus) Plazmatermékek Sima endopl. Maghártya Raktározott anyagok Golgi készülék Citoplazmatikus Zárványok Plasztiszok vakuoláris rendsz Sejtnedv Lizoszómák Mitokondriumok Peroxiszómák (mikrotestek)

6 Kloroplasztisz: a pigmentmolekulák gerjesztése során keletkező energia bontja a vízmolekulát, melynek H-je redukálja a CO2-t

7 MOHÁK Telepes szerveződés Hiányzik a sejtek közötti munkamegosztás: minden sejt képes vizet felvenni, a szárszerű és a levélszerű képződmények fotoszintetizálnak, a gyökérszerű képződmény rögzít is; alaki elkülönés lehet, funkcionális még véglegesen nincs, időszakosan lehet. Hiányzik a bőrszövet, szállítószövet, szilárdítószövet

8 Májmoha Lombosmoha törzs törzs

9

10 Virágtalan hajtásos edényes, virágtalan növények: harasztok faj Valódi szövetek: bőrszövet, gázcserenyílás- állandó vízállapot, szállítószövet, szilárdító szövet Gyökér, szár, levél szervek 4 törzs: páfrányok, korpafüvek, zsurlók, ősharasztok

11 Növényi szövetek Azonos alakú és működésű sejtek összessége Típusai: Osztódó szövetek (merisztéma: elsődl:hajtás-és gyökércsúcs, másodl: kambium) Állandósult szövetek Bőrszövet Szállítószövet Alapszövet Kiválasztó, raktározó, tápl.készítő,

12 Bőrszövet-epidermisz gázcserenyílás-rhizodermisz (gyökér)

13 Szállítószövet: farészxilém, háncsrész-floém

14 Nyílt szállítónyalábok kambiummal (nyitva-és zárvatermő fásszárúak)

15 Kétszikű szár keresztmetszete- évgyűrűk kialakulása

16 Asszimiláló alapszövet - chlorenhima

17 Raktározó alapszövet (víz, levegő és egyéb raktározó)

18 Kiválasztó alapszövet Sejtjei felesleges vagy káros anyagokat különítik el a növény testén belül. Ezek az anyagok zárványként vagy oldva a sejtüregben felhalmozódó sejtnedvben különülnek el a citoplazma anyagaitól. Gyakran előfordul, hogy a növény a sejtek közötti tejcsövekben, gyantajáratokban adja le a kiválasztandó vegyületeket.

19 Harasztok

20

21 Pikkelyfa és kérge Pecsétfa és kérge Zsurlófa Óidőben élt harasztok

22 Virágos, hajtásos nyitvatermő növények Termős virágzat termőlevelein a magkezdemények szabadon helyezkednek el. Egyivarú virág (egy termőlevél) Egylaki növény (p+t), kétlaki növény (p)+(t)

23 Nyitvatermők 2. Fás-szárú növények (puhafák, cellulóz, kevés lignin; szállító szövet: tracheidák, rostacsövek) Örökzöldek faj, de nagy egyedszám

24 Nyitvatermők 3. Páfrányfenyők lombhullató (ginkgó fa) Erdei fenyő- Fenyőfő, Alpokalja Tiszafa Szentgál Fekete fenyő- környezeti gond: jó tűrőképességű, igénytelen

25 zárvatermők

26 Kettős megtermékenyítés - egyik hímivarsejt megtermékenyíti a petesejtet, másik hímivarsejt az embriózsák központi sejtjét, amely tartalék tápanyagot biztosít. A termő magházából termés fejlődik Virágos, terméssel rendelkező zárvatermő növények Magkezdeményt és a megtermékenyülés után kifejlődő embriót zárt magház védi.

27 Kettős megtermékenyítés

28

29 Termések 1. Lédús termések: csonthéjas termés (szilva, barack, meggy), bogyó termés (szőlő, paradicsom), felfújt bogyótermés (paprika), alma és körte termés, kabak termés (tök, dinnye, uborka), narancs, illetve citrusfélék termése

30 Termések 2. Száraz termések: hüvely termés (bab, borsó, szója), tok termés (mák), becő termés (káposzta-félék), kaszat termés (napraforgó), makk termés (tölgy, bükk, gesztenye) szemtermés (búza, kukorica). Áltermés: a termőlevélen (termőn) kívül más virágrész is szerepet játszik a termés kialakulásában (pl.: a vacok vagy a murvalevelek

31 A növény posztembrionális fejlődése Csírázás: a növény posztembrionális fejlődésének első, legintenzívebb szakasza (vízfelvétel előzi meg, amelynek eredményeként a mag kiszáradt szövetei megduzzadnak ) Lomblevelek - a növényi egyedfejlődés vegetatív szakasza Virág-képzés - az egyedfejlődés reproduktív szakasza

32 Egyedfejlődés-Virágzás Rövid és hosszúnappalos növények Egynyári 1 éves Kétnyári- kétéves (1. év: gy, sz, l; 2. év: v+t) Évelő növények

33 Zárvatermők Virágos növények főtörzs, magvas növények törzs, zárvatermők altörzs, Kétszikű és egyszikű osztályok

34

35 KÉTSZIKŰEK EGYSZIKŰEK Megjelen és ősibb fiatalabb Sziklevél kettő tápanyagot tárol egy tápanyagot továbbít a táplálószövetből Csírázás általában földfelszín feletti általában földfelszín alatti Gyökér Szár Levél Virág főgyökeres (gyökérnyakból egy főgyökér + oldalgyökerek) fás- és lágyszár elágazó körkörös elhelyezkedésű szállítónyalábok jellemzőbb a nyílt szállítónyaláb (szárvastagodás) főeres (hálózatos erezetű) levél, széles levéllemez kettős virágtakaró (csésze- és sziromlevelek) a virágtagok száma 4 vagy 5, vagy többszörösük mellékgyökeres (a gyökérnyakból több egyenértékű gyökér + oldalgyökér) többségük lágyszárú (kivétel: pálmák) sokszor el nem ágazó szórt elhelyezkedésű szállítónyalábok jellemzőbb a zárt szállítónyaláb mellékeres ( párhuzamos erezetű levél szárölelő levél egnemű virágtakaró (lepellevelek) a virágtagok száma vagy többszöröse Termés tüsző, hüvely, becő, tok,szem,bogyó,kabak, csonthéjas, kaszat