1. A talaj víztartalma. 2. A gyökér ionfelvétele. 3. A hajtás párologtatása. 4. A szárban elhelyezkedő háncsrész nyomásviszonyai.

Átírás

1 Növénytan

2

3 V. A NÖVÉNYEK VÍZFORGALMA (13 pont) Egyszerű választás 1. Mi jellemző a változó vízállapotú növényekre? A) Vízi vagy mocsári növények. B) Kiszáradástűrők. C) Mind szövetes növények. D) Csak egysejtű fajaik vannak. E) Közéjük tartozik a termesztett növények zöme. Többszörös választás 2. Milyen tényezők befolyásolhatják lényegesen a magasabbrendű szárazföldi lágyszárú növények vízfelvételét? 1. A talaj víztartalma. 2. A gyökér ionfelvétele. 3. A hajtás párologtatása. 4. A szárban elhelyezkedő háncsrész nyomásviszonyai. 3. Hol történik víztovábbítás egy hajtásos növényben? 1. A fiatal gyökerek bőrszövetén keresztül. 2. A szállítónyalábok farészében. 3. A fiatal gyökerek alapszövetén keresztül. 4. A szállítónyalábok háncsrészében. 4. Milyen hatásra csukódnak a gázcserenyílások? 1. A tartalék tápanyagok felhasználásakor. 2. Hajnalban, a fényerősség növekedésekor. 3. A zárósejt fotoszintézisének fokozódásakor. 4. A növény víztartalmának csökkenésekor. Röviden, egy-két mondatban fogalmazza meg Mit jelent a gyökérnyomás? 6. Hogyan alakul ki a gyökérnyomás? Az alábbiakban két egyszerű kísérlet leírását olvashatja, és az ezekre vonatkozó feladatokat kell megoldania. I. kísérlet Egy mesterséges tápközegben nevelt növény szárát a tövénél elvágták. A növénynek a tápközegből kiálló csonkjának metszési felszínén rövidesen folyadékcseppek jelentek meg.

4 Válaszoljon a következő kérdésre! 7. A cseppek pontosan melyik szövettani rész helyét jelzik? A növény gyökerének oxigénfelvételét megszüntették. Egyszerű választás 8. Mire kell számítani? Változnak-e a fentebb vizsgált folyadékcseppek az oxigénfelvétel megszüntetése után? A) A folyadékcseppek az addigi ütemben növekednek tovább. B) A folyadékcseppek növekedési üteme lassan fokozódik. C) A folyadékcseppek növekedési üteme rohamosan fokozódik. D) A folyadékcseppek növekedése lassul. E) A folyadék visszaszívódik a gyökér felé. Szöveges feladat 9. Röviden magyarázza meg, mi az oka, hogy a gyökér vízfelvétele megváltozott az oxigénhiány következtében! A lezajló biokémiai folyamatot ne részletezze! II. kísérlet Egy másik laboratóriumi növény vízellátását folyamatosan csökkentették és egy hétig csak az életben maradáshoz minimálisan szükséges vízmennyiséget biztosították. Többszörös választás 10. Az alábbi állítások közül melyek jellemzőek a növény állapotára? 1. Fokozódik a növény oxigéntermelése. 2. Nő a gázcserenyílások zárósejtjeinek turgora. 3. A farészben nő a vízmolekulák közötti összetartó erő. 4. Csökken a szívóerő a vízszállító csövekben. VII. A növények testfelépítése (15 pont) Válaszoljon a következő kérdésekre! 1. Nevezze meg sorrendben, hogy a rajzok mely növényi szervek felépítését mutatják! 2. Adja meg az I. és II. rajz szerinti növény rendszertani besorolását! 3. Az egyik rajzon nem szerepel egy - a szervben egyébként megtalálható - alapvető állandósult szövettípus. Melyik rajzról melyik szövettípus hiányzik?

5 A következő feladatok megoldásához válassza ki a megfelelő, jelölt ábrarészletet, írja le ennek betűjelzését és nevét! egy-egy kérdésre több helyes válasz is lehetséges. Hibás választásáért pontlevonás jár. 4. E szövet sejtjeiben előfordulnak zöld színtestek. 5. Sejtjeit kutikula borítja. 6. Benne kimutatható lehet a gyökérnyomás. 7. Alapvető szerepe, hogy ionokat továbbít a szállítószövet felé. 8. Működéséhez kiterjedt sejt közötti járatrendszer szükséges. 9. Osztódó szövet. VII. A NÖVÉNYEK SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE (12 pont) Négyféle asszociáció A. termés B. mag C. mindkettő D. egyik sem 1. a zárvatermőknél megtalálható 2. a nyitvatermőknél megtalálható 3. az ivartalan szaporodás során alakul ki 4. kialakulásában részt vesz a magház fala 5. teljes egészében a megtermékenyített petesejtből fejlődik ki Relációanalízis 6. A szövetes növények valamennyien magvakkal szaporodnak, mert a mohák és a harasztok életciklusa során spórák és ivarsejtek is képződnek. 7. Egyes növények indával vegetatív módon szaporodnak, mert az inda tápanyagraktározásra módosult gyökér. Röviden válaszoljon a következő kérdésekre! 8. Mivel magyarázható, hogy a hajtáscsúcs eltávolítása után a legtöbb hajtásos növény elágazódik? 9. a) Mit jelent a "hosszúnappalos" kifejezés? b) Melyik éghajlati övezetre jellemzőek a hosszúnappalos növények? III. Szárazföldi növények (12 pont) Nevezze meg azokat a szárazföldi növénytörzseket, amelyekre az alábbi állítások vonatkoznak! Amennyiben a meghatározások egyetlen növénytörzsre sem érvényesek, adja az E (= egyik sem) választ. 1. Első képviselőik a kréta időszakban jelentek meg. 2. Az elsőként megjelent hajtásos növények. 3. Szaporodásmódjukra jellemző a kettős megtermékenyítés. 4. Ivartalan nemzedékük csupán egy spóratartó.

6 5. Itt jelent meg először a mag az evolúció során. 6. Változó vízállapotú, kiszáradástűrő növények. 7. Az ide tartozó növények képezik a tajga elsődleges produkciójának zömét. 8. Diploid előtelepén meiózissal ivarsejtek jönnek létre. 9. Képviselőiknél a kifejlett, fotoszintetizáló növényi test haploid. 10. Az evolúció során itt jelent meg elsőként a szilárdítószövet. 11. Telepes testszerveződésűek. 12. Ebben a törzsben jelent meg a termés az evolúció során. V. ISMERETLEN SEJTEK VIZSGÁLATA (10 pont) Ismeretlen eredetű sejteket vizsgálunk. Első lépésben meghatározzuk, hogy a sejtek milyen élőlényből származnak. 1. Amennyiben a sejteknek van sejtfaluk, biztos növényi eredetűek, mert a növényi és az állati sejtek csak a sejtfal alapján különböztethetők meg. 2. Amennyiben a sejtek ostort tartalmaznak, biztosan állati eredetűek, mert csak az állati sejtek képesek aktív helyváltoztató mozgásra. A vizsgálat során megállapítjuk, hogy a sejteknek sejtfaluk van, ostoruk viszont nincs. Az alábbi hiányos mondatokban sorszámokkal jelölt kifejezéseket a számok sorrendjében írja le! Az ismétlődő sorszámok ugyanazt a fogalmat jelölik. A sejtfal belső oldalán a(z) található, amelynek alapvázát a(z) vegyület kettős rétege adja. A sejtet kitöltő a sejt alapállományát alkotja, ezt veszi körül a(z) Könnyen megállapítható, hogy a sejt eukarióta, mert jól megkülönböztethető benne a(z) Az osztódásban levő sejtekben a(z) belső állományában jól festődő ismerhetők fel. A sejtekben számos látható, amelyekben biológiai oxidáció zajlik. Autotróf anyagcserére utaló nincs a sejtben. A további pontosítás céljából meghatározzuk a sejtfal anyagát. Megállapítható, hogy a sejtfal szilárdító anyaga elsősorban N-tartalmú vegyületből áll. Többszörös választás 10. A vizsgált sejtek melyik élőlény(ek)ből származhatnak az alábbiak közül? 1. ecsetpenész 2. békalencse 3. csiperke 4. ostorosmoszat

7 VI. A NÖVÉNYEK SZERVEI (16 pont) Többszörös választás 1. Melyek a zárvatermők magjának részei? 1. a sziklevél 2. a maghéj 3. a csíra 4. a termésfal Szöveges feladat 2. Írja le, melyik két tényező játszhat lényeges szerepet a növény szárán belül a gyökértől a levél felé irányuló vízszállításban! Egészítse ki a következő hiányos mondatokat! Megoldólapjára a sorszámok sorrendjében a számmal jelölt, megfelelő kifejezéseket írja le! Ha hosszabb ideig, legalább néhány napig csökken egy növény vízellátása (de azért még életben marad!), akkor a fotoszintézis intenzitása , mert vízhiányos növényben a(z) turgora csökken, és ezért a(z) bezáródik. Ennek következtében a(z) felvétele csaknem megszűnik. A következő ábrán valamely növényi szerv egy részének szövettani szerkezete látható, két különböző nagyításban. A két rajz nem feltétlenül azonos helyzetben mutatja a megfelelő részleteket. Állítsa párba a két rajzon számokkal, illetve kisbetűkkel jelölt részeket, és nevezze meg a számozott részleteket! (Például így: d - gyökérszőr.) Ha valamelyik jelzett részletnek nem jut pár, akkor is meg kell nevezni. Egyszerű választás 11. Mi jellemző a rajzon szereplő növényre? A. a növény lágy szárú, egyszikű B. a növény lágy szárú, kétszikű C. a növény fás szárú, egyszikű D. a növény fás szárú, kétszikű E. a növény valószínűleg nem zárvatermő A következő diagram azt mutatja be, hogy a búzalevelek fotoszintézisének mértékét hogyan befolyásolja a levegő CO2-koncentrációja és a fényerősség. Tételezzük fel, hogy a fotoszintézis során kizárólag szőlőcukor képződik. A növény légzését figyelmen kívül hagyjuk.

8 12. Az ábráról leolvasható adatok segítségével számolja ki, hogy a vizsgált növény levelei összesen hány millimól glükózt termelnek fotoszintézissel, ha - 30 percig árnyékban tartják, 0,16 %-os CO2-tartalmú levegőben, majd - 30 percig közepes fényen tartják, 0,16 %-os CO2-tartalmú levegőben, végül pedig - 30 percig erős fényen tartják, 0,08 %-os CO2-tartalmú levegőben? VII. NÖVÉNY SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE 16 pont Négyféle asszociáció A. a páfrány szaporodására jellemző B. a kétszikű növény szaporodására jellemző C. mindkettőre jellemző D. egyikre sem jellemző 1. az ivarszervek önálló előtelepen fejlődnek 2. a petesejt önálló mozgást nem végez 3. kettős megtermékenyítés 4. a zigótából fejlődik ki a magkezdemény 5. a diploid növény ivarsejtjei haploidok 6. az ivarsejtek meiózissal képződnek 7. a megtermékenyítéshez víz szükséges Az alábbi feladatok megoldásakor az ábrán látható képződmény megfelelő részletét válassza ki, ennek betűjelét és nevét írja le! Az egyik kérdésre két helyes választ várunk, a többire csak egyet. Ha nem talál helyes megoldást, X betűt írjon. 8. A magkezdemény burkából jön létre. 9. Triploid (3n) sejteket tartalmaz. 10. A hím ivarlevélből alakul ki. 11. Élő sejtjei az anyanövény szöveti sejtjeivel megegyező genetikai információ tartalmúak (ha mutáció nem történt). 12. A megtermékenyített petesejtből fejlődik ki. Válaszoljon a következő kérdésekre! 13. Melyik törzsbe tartozik a növény, amelynek részlete az ábrán látható? 14. Az egyedfejlődés során a virágnak pontosan mely részéből alakul ki az A jelzésű rész? 15. Egy ismeretlen növény termése kedvező körülmények közt a talajba kerül. Rövidesen az tapasztalható, hogy a hajtáskezdemény és a sziklevél a felszín fölé növekedve fejlődésnek indul. Melyik rendszertani osztályba tartozik legnagyobb valószínűséggel a növény?

9 VII. CSÍRÁZÁS (11 pont) Megfelelő körülmények között, megvilágított, zárt térben csírázó magvak, majd a belőlük fejlődő növények gázcseréjét vizsgáljuk. Az alábbi görbe a gáztér oxigéntartalmának változását mutatja. Válaszoljon röviden, egy-két mondatban a következő kérdésekre! 1. Mivel magyarázható, hogy a csírázás első néhány órájában a gáztér oxigéntartalma nem változott? 2. Mivel magyarázható, hogy a magok tömege a csírázás első napján jelentősen megnő? 3. A magvak sejtjeiben közvetlenül melyik anyagcsere-folyamat fogyasztja később a gáztér oxigéntartalmát (1-4. nap)? Melyik sejtalkotóban, pontosan hol zajlik a folyamat? 4. Mi az oka annak, hogy az ötödik napon a gáztér oxigéntartalma alig változik? 5. Egyenletes vízellátottság mellett a gyökérkezdemény lefelé növekszik. Mi a jelenség pontos neve? Melyik hormon vesz részt a hatás közvetítésében? Hol termelődik ez a hormon? 6. A csírázó magvak a csírázás harmadik napján összesen 1 millimól oxigént fogyasztottak. Mennyivel változott ezen a napon a légtérben a szén-dioxid mennyisége, ha a légzési hányados értéke 1? Válaszát indokolja! VIII. ZÁRVATERMŐK (11 pont) Megoldólapjára írja le sorban az alábbi táblázatban számokkal jelölt hiányzó kifejezéseket! osztály A gyökérzet típusa A szár szöveti szerkezete A fiatal növényekben a szállítónyalábok körkörösen - rendeződnek A levél erezete - 6. A virágtakaró levelek típusa általában - 7. A táplálószövet jellemző helye a magban 3. - Válaszoljon röviden, egy-két szóval vagy kifejezéssel a következő kérdésekre! 8. Melyek a fás szárú növények alaptípusai? 9. A földtörténet mely időszakában jelentek meg a zárvatermők? 10. Egy mondatban fogalmazza meg, mit jelent a hosszúnappalos növény kifejezés! Milyen éghajlati öv területén gyakoriak az ilyen fajok?

10 III. A VIRÁG SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA (11 pont) A vázlatos rajzon látható virág valamely rendszertani csoport jellegzetességét mutatja. 1. Melyik törzsbe tartozik a növény, amelynek virága ábránkon látható? Miből állapítható meg? 2. Melyik rendszertani osztályba tartozik ez a növény? Miből állapítható meg? 3. Írja le sorban, hogy a megporzást és megtermékenyítést követően mi alakul ki az A, B, C és D jelzésű részekből! A szóban forgó növény levelének bőrszöveti sejtje 26 kromoszómát tartalmaz. 4. Mennyi az ábrán E-vel jelölt sejt kromoszómaszáma? 5. A megtermékenyítés után a D-ből kialakuló képződményben sejtenként hány kromoszóma van? 6. Lehet-e a rajz szerinti növény kétlaki? Miért? II. A GYÖKÉR Ötféle asszociáció A. az A-val jelölt részletre jellemző B. a B-vel jelölt részletre jellemző C. a C-vel jelölt részletre jellemző D. a D-vel jelölt részletre jellemző E. egyikre sem jellemző 1. e szövetben vízszállító csövek vannak 2. specializálatlan sejtek 3. háncs- és farészt is tartalmazó összetett nyalábot alkot 4. fotoszintetizáló sejtek 5. a víz és az ionok gyökérbe történő bejutásának helye 6. kutikulája van 7. a szerves anyagokat itt veszi fel környezetéből a növény. Relációanalízis 8. A gyökér anyagforgalmában az X jelű rész játszik alapvető szerepet, mert ennek a külső sejtjei elnyálkásodnak. 9. Gyökere csak virágos növényeknek van, mert a telepes növényeknek soha nincsenek valódi szerveik. 10. A KNO3 -ot a gyökér aktív transzporttal veszi fel, mert szervetlen molekulák nem juthatnak be diffúzióval. 11. Azonosítsa, hogy az első ábrán melyik betű jelöli ezt a részletet. A II. ábrán kinagyítva látható az I. ábra egyik részlete. 12. Azonosítsa, hogy az első ábrán melyik betű jelöli ezt a részletet.

11 Ábrafelismerés Nevezze meg a II. ábra számmal jelölt képleteit! I. EGY VIRÁGOS NÖVÉNY SZAPORODÁSA (8 pont) Az alábbi rajz egy virágos növény szaporodásának sematikus vázlatát ábrázolja. Rajzunkon a négyszögek valamilyen sejtet jelentenek. Egyes sejttípusok nevét nagybetűvel, egyes folyamatok nevét pedig kisbetűvel helyettesítettük. Válaszait a kérdések sorszámának feltüntetésével a megoldólapra írj rá! 1. Mely nagybetű(k) jelöl(nek) diploid sejtet? 2. Mely kisbetű(k) jelöl(nek) meiózist? 3. Nevezze meg és a kromoszómaszáma alapján jellemezze a K jelű sejttípust! 4. Hol történik a d jelzésű folyamat? 5. Nevezze meg a h jelű folyamatot! 6. Hol található az I sejt? Mi a neve? II. A NÖVÉNYEK NITROGÉNFORGALMA (9 pont) Az alábbi kérdések, szempontok figyelembevételével kövesse végig a nitrogén sorsát! A vizsgált növény a nitrogénhez nitrát-ionok formájában jut hozzá. 1. Természetes körülmények között hogyan, milyen hatásra képződik a talajban a nitrátion? 2. Milyen mechanizmus útján, hol veszi föl a nitrát-ionokat egy hajtásos növény? 3. Tömören vázolja a felvett nitrát és a belőle képződő anyagok útját, átalakulásait a nitrogén szerves vegyületbe történő beépüléséig! 4. A levelek lehullása után mi történik azok szerves nitrogénvegyületeivel? Milyen hatásra alakulnak át? Többszörös választás 5. Válassza ki, az alábbiak közül mely nitrogén tartalmú anyagok képződnek egy növényben! 1. kazein 2. auxin 3. cellulóz 4. NADP