Növények víz és ásványi anyag felvétele

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Növények víz és ásványi anyag felvétele"

Piroska Fehér
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 Növények víz és ásványi anyag felvétele

2 A növekvő növényi szövetek %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van.

3 A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz oldószer, szerkezeti anyag, szállító közeg; Fotoszintézisben: fotoszintetikus oxigén, redukáló hidrogén; Hőszabályozás: a párologtatás hőt von el a növénytől.

5 A vízfelvétel helye néhány kivételtől eltekintve a gyökér, mégpedig annak felszívási zónája. A vízfelvételt jelentősen fokozzák a felszívási zónában a gyökérszőrök, mert óriásira növelik a bőrszövet felületét.

6 A felvett víz a gyökér bőrszöveti sejtjeiből átpréselődik az alapszöveti sejtekbe, majd onnan a szállítószövet farészébe. A vékony vízszállító csövekben folyamatos vízáramlás indul meg a szár felé. A vízoszlop folyamatosságát a farészben a vízmolekulákat összetartó erőkön kívül az is segíti, hogy a víz erősen tapad a vízszállító csövek falára.

8 A vízfelvétellel kapcsolatos fizikai jelenségek: Duzzadás: a duzzadásra képes növényi részek pl.: magvak keményítőszemcsei vízburkot vonnak maguk köré, térfogatuk növekszik, a mag duzzad;

9 Diffúzió: különböző anyagok részecskéinek egymás közé hatolása a hőmozgás hatására; az anyagszállítás legegyszerűbb módja; a sejthártyán a valódi oldatok részecskéi áthatolnak, kiegyenlítődésre törekszenek.

10 Ozmózis: két különböző, de azonos oldószerű folyadék félig áteresztő hártyán keresztül érintkezik egymással, a kevésbé tömény oldatból az oldószer a hártyán keresztül benyomul a töményebb oldatba és felhígítja azt.

11 a töményebb oldat fizikai nyomása nő, amikor a fizikai nyomás annyira megnő, hogy egyensúlyt tud tartani a koncentrációkülönbség miatti oldószer beáramlással, dinamikus egyensúly alakul ki; az ekkor mérhető nyomás az ozmózisnyomás;

12 Turgor: az ozmózisnyomás nyomást gyakorol a sejthártyára, illetve a sejtfalra, ugyanakkor a sejthártya, illetve a sejtfal is a plazmára; ez a kétirányú nyomás a turgor, mely kialakítja az élőlények, a növények rugalmas és szilárd tartását.

13 A víz mozgása a növényekben: A szállítás ozmotikusan történik, sejtről sejtre: Gyökérnyomás: a gyökér felszívó tevékenysége következtében keletkező hatóerő a vizet és a benne oldott sókat az edénynyalábokba préseli és a levélzet irányába nyomja. Szívóerő: a párologtatás okozta szívóhatás a hajtás edénynyalábjaiban;

14 Leadás: Párologtatással: a párolgás aktív folyamat, amelyben a növény a vizet levélfonákjainak gázcserenyílásain keresztül, légnemű halmazállapotban eltávolítja.

16 Megfelelő vízellátottságú növényekben napfényes időben a levelek gázcsere nyílásai nyitottak. A levél sejt közötti járataiból, a járatokkal érintkező sejtek felszínéről folyamatosan párolog a víz, ami a mélyebben fekvő sejtrétegekből pótlódik.

17 Guttációval: a levegő nagy páratartalma esetén a növény nem tud párologtatni; ilyenkor a víz a gyökérnyomás hatására cseppfolyós halmazállapotban távozik a levélfelületről (könnyezés). A plazmolízis: a sejtek vízveszteségének következménye lehet: a plazmatömlő leválik a sejtfalról.

18 Növények ásványi anyag felvétele A tápanyagok olyan elemek, amelyeket a növény elsősorban szervetlen ionok alakjában a talajból vesz fel.

19 A növények életfolyamataihoz a szénen, hidrogénen és oxigénen kívül szükség van még nitrogénre, kénre, foszforra, kalciumra, káliumra és magnéziumra, de kisebb mennyiségben a periódusos rendszer számos más elemére is.

20 Ezeket a növények a talajból veszik fel, és beépítik szervezetükbe. A növényi szervezet számára szükséges ásványi elemek tehát tápanyagok. A zöld növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok kizárólag szervetlen anyagok.

21 Az ionok formájában rendelkezésre álló tápanyagokat a növényi gyökerek a talajban növekedve, a vízfelvétel folyamatához kapcsoltan felveszik, akkumulálják és elszállítják a hajtásba. A tápanyagok a felvétel után a gyökérből a növény különböző részeibe szállítódnak, ahol számos biológiai feladatot látnak el Az ionok felvételét elősegítik a gyökerekkel szimbiózisban élő mikorrhiza gombák.

22 A növények által felvett ásványi elemek, ionok a talajoldatból származnak, amely általában nagyon híg.

23 A talajokban a növények által felvehető tápelemek különböző koncentrációban fordulnak elő, és a növények között is jelentős különbségek vannak a tápanyag igény tekintetében.

24 A gyökerek hossztengelye mentén megkülönböztetjük a felvételi zónát, amelyre a gyökérszőrök sokasága jellemző. Itt történik a víz- és tápanyagfelvétel túlnyomó része. A gyökér növekedése során újabb és újabb talajzónákkal érintkezik, amelynek következtében új tápanyagforrásokhoz juthat.

26 A növények által legnagyobb mennyiségben felvett tápelem a nitrogén, (N) az összes anion, ill. kation mintegy 70%- át, a növény szárazanyagának 2-5%-át teszi ki. Fontos strukturális elem, alkotórésze az aminosavaknak, nukleinsavaknak, klorofilloknak, speciális növényi anyagoknak.

27 Felvétele történhet NO 3-, (nitrát ion) NH 4+ (ammónium ion) és szerves formában is CH 4 N 2 O (karbamid). Hiányában gátolt a növekedés, a túltáplálás szivacsos szövetek képződéséhez, gabonaféléknél, pl. szármegdőléshez vezet.

28 Ha a nitrogén elégtelen mennyiségben fordul elő a növényben, akkor a protoplazma és a sejtmagfehérjék képzése, s ezzel együtt a növény növekedése is észrevehetően lelassul.

29 Kálium A második legnagyobb mennyiségben szükséges elem. K + formában veszik fel a növények. A kálium számos enzimet aktivál, befolyásolja a hidratációt, és fontos szerepet tölt be a jeltovábbításban Számos anyagcsere- és élettani folyamat alapul a kielégítő kálium ellátáson.

30 Foszfor Felvett formáját befolyásolja a ph: savas körülmények között H 2 PO 4, semleges és lúgos közegből HPO 4 2- forma a jellemző

31 Gyorsan beépül szerves kötésekbe, majd nukleinsavak, foszfolipidek szintetizálódnak belőle. Ugyanakkor szervetlen foszfát csoportként (P i ) is fontos szerepet tölt be: az ATP molekulában makroerg kötéseket hoz létre, míg egyes enzimek szabályozásában a foszforilációnak van jelentősége.

32 Liebig minimum törvénye Megállapította, hogy minden tápelemnek optimális mértékben kell a növény rendelkezésére állnia ahhoz, hogy a növény optimálisan fejlődjön. Hiába jut hozzá a növény az összes tápelemhez, mert ha, mondjuk a kalcium nem elegendő a talajban akkor a növény sárgulni fog, és végül elpusztul.

33 Justus von Liebig német mezőgazdasági vegyész 1837

Hasonló dokumentumok

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek