80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november"

Erzsébet Bodnárné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november

8 NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. 2. A víz élettani szerepe. 3. A növények víztartalma. Vízformák a növényben. 4. Poikilohidrikus növények jellemzıi, csoportjai. 5. Homoiohidrikus növények jellemzıi, csoportjai. 6. A víz szabadenergiája és kémiai potenciálja. 7. A vízpotenciál fogalma. 8. Az oldatpotenciál és a van t Hoff egyenlet 9. A nyomáspotenciál. 10. A mátrixpotenciál. 11. A vízpotenciál nyomáspotenciál és az oldatpotenciál változása a sejttérfogat csökkenéssel (víztartalom csökkenéssel). 12. A sejtek határplazmolízis állapota. 13. A vízpotenciál grádiens hatása a víztranszport sebességére a talaj-növény-légkör rendszerben. 14. A víz diffúziója a sejtek között: a Fick törvény alkalmazása a víz diffúziójára 15. A vízmozgás sejtmembránok diffúziós permeabilitása és a hidraulitikus konduktivitás. 16. A vízcsatornák a membránban. 17. A víztranszport a növényben: a tömegáramlás leírása a Poiseuille-törvény alkalmazásával. 18. A vízforgalom: a vízfelvétel és befolyásoló tényezıi. 19. A rövid-távú vízszállítás módjai a gyökérben: az endodermisz szerepe. 20. A hosszú-távú vízszállítás a növényben. A gyökérnyomás. Passzív vízszállítás. A kohéziós-tenziós elmélet 21. A vízleadás folyamatai: a guttáció és körülményei. 22. A vízleadás folyamatai: a transzspiráció formái és körülményei. 23. A sztómazárósejtek felépítésének jellemzıi. 24. A sztómamozgások: fotoaktív nyitódás és záródás szabályozása. 25. A hidroaktív sztómazáródás és az abszcizinsav szerepe. 26. A vízhiány kialakulása a növényben, a talaj és a növényi részek vízpotenciáljának változásai a szárazodás során, a hervadáspont. Ásványi táplálkozás 27. Esszenciális és nem esszenciális ásványi elemek és hatásuk a növekedésre. 28. Az esszenciális tápelemek csoportjai mennyiségi viszonyaik és élettani/biokémiai funkciójuk alapján. 29. A tápelemek felvehetıségét befolyásoló talajtani tényezık. 30. Az ionfelvétel folyamatának szakaszai. 31. A mikorrhiza gombák csoportjai és élettani szerepük. 32. A nitrogén. 33. A foszfor. 34. A kén. 35. A kálium. 36. A kalcium. 37. A magnézium. 38. A vas. 1

9 39. A mangán. 40. A bór. 41. A cink. 42. A réz. 43. A molibdén. 44. A klór. 45. A szilicium. 46. A nátrium. 47. A növények szerepe a nitrogén biológiai körforgalmában. 48. A biológiai nitrogén-fixáció. Nitrogén-kötı szervezetek. 49. A szimbiotikus nitrogén-kötés a gyökérben. Az infekció és a gyökérgümı képzıdése. 50. A nitrogenáz enzim felépítése és mőködése. 51. A leghemoglobin szerepe a nitrogén-fixációban. 52. Az ammónia szerves vegyületekbe történı beépülése. 53. A nitrát felvétele, transzportja a növényben. 54. A nitrát redukciója. 55. A nitrát asszimiláció kapcsolódása a fotoszintézis folyamataihoz. 56. Az ammónia asszimiláció. 57. A növények szerepe a kén biológiai körforgalmában. 58. A szulfát felvétel. 59. A szulfát aktiválása. 60. A szulfát redukciója és beépülése szerves vegyületekbe. 61. A szulfát asszimiláció kapcsolata a fotoszintézis folyamataival. Fotoszintézis 62. A fotoszintézis jelentısége a bioszférában. 63. Az elektromágneses sugárzás. A fotoszintetikusan aktív sugárzás hullámhossztartománya. A hullámhossz és a fotonok energiájának az összefüggése. 64. A gránumos kloroplasztisz felépítése. 65. A tilakoid membránok. 66. A fotoszintetikus pigmentek a fotoszintetizáló élılényekben. 67. A pigment-protein komplexek. A fotorendszerek felépítése. A fény abszorpció és a gerjesztési energia átadása. 68. A fotoszintetikus elektrontranszport lánc. 69. A második fotorendszer (PSII) felépítése és mőködése. A vízbontás. 70. Az elsı fotorendszer felépítése (PSI) és mőködése. 71. ATP képzıdés a kloroplasztiszban. Az ATP szintetáz mőködése. 72. A szén-dioxid fixáció C3-as útja (a Calvin ciklus). 73. A RUBISCO aktiválása és a karboxiláz és az oxigenáz aktivitása. 74. A szacharóz szintézise. 75. A szén-dioxid fixáció C4-es útja (Hatch Slack ciklus) és a kapcsolódó levélanatómai sajátosságok. 76. A szén-dioxid fixáció CAM útja (Crassulacean Acid Metabolism). 77. A fotorespiráció (C2 ciklus) és az abban résztvevı organellumok (kloroplasztisz, peroxiszóma, mitokondrium) jelentısége. A növények légzése 78. A növényi légzés fogalma és jellemzıi. 79. A szénhidrát-anyagcsere lebontásának szakaszai. 2

10 80. A növényekben tárolt fontosabb szénhidrátok: szacharóz, keményítı, fruktánok jellemzıi. 81. A szacharóz lebontása monomerekké. 82. A keményítı lebontása monomerekké. 83. A fruktánok lebontása monomerekké. 84. A légzési hányados. 85. A glikolízis lépései. 86. A fermentáció. 87. Az oxidatív pentóz-foszfát út szakaszai és jelentısége. 88. A citromsav ciklus (Szent-Györgyi Krebs ciklus). NADH 2, CO 2, FADH 2 képzıdés. 89. A terminális oxidáció a mitokondriumban. A mitokondriális elektrontraszport négy komplexének jellemzése. 90. Az ATP képzıdése a mitokondriumban. 91. A növények cianid-rezisztens légzése. 92. A direkt végoxidázok: kataláz, peroxidáz, aszkorbisavoxidáz polifenoloxidáz, katalázenzimek szerepe. 93. A glioxalát-ciklus és a glukoneogenezis. 94. A respirációs hányados. Növekedés és fejlıdésélettan Fitohormonok 95. Az auxinok fogalma 96. Az auxinok és a fototropizmus. 97. Természetes auxinok. 98. Az indol-3-ecetsav szintézis helye a növényben és biokémiai lépései. 99. Az indol-3-ecetsav bomlása Kötött auxinok. A konjugátumok képzıdése Az IES sejtek közötti transzportja Az IES hatása a megnyúlásos növekedésre Az IES szerepe a növekedési és fejlıdési folyamatok szabályozásában Az auxinok szerkezete és hatása közötti összefüggések Biológiai tesztek az auxinok kimutatására A gibberellinek szerkezeti sajátosságai A gibberellinek bioszintézisének a helye, a bioszintézis és az inaktiválás (konjugátumok képzıdése) A gibberellinek fiziológiai hatásai 109. A gibberellinek hatása a magvak csírázására Az abszcizinsav szerkezeti sajátosságai Az abszcizinsav bioszintézise és inaktiválása Az abszcizinsav szerepe a sztómaregulációban Az etilén bioszintézise Az etilén lebontása Az etilén fiziológiai hatásai A citokininek fogalma Leggyakoribb természetes citokininek szerkezeti sajátosságai 118. Szintetikus citokininek A citokininek szerepe a sejtosztódás szabályozásában és a differenciálódásban A citokininek hatása a levélöregedésre A citokininek bioszintézisének a helye a növényben, a bioszintézisük A citokininek kimutatása biológiai tesztekkel 3

11 123. A differenciálódás A polaritás A regeneráció és típusai. A növények fiziológiai és biokémiai alkalmazkodása a környzethez 126. Az adaptáció Az akklimáció A növényi válaszreakciók kialakulása. A jelátviteli folyamatok Szaturációs válaszreakció típus jellemzıi Dózis-válaszreakció típus jellemzıi Természetes stressz-tényezık Antropogén eredető stressz-tényezık A stressz és a növényi szénmérleg. 4

Hasonló dokumentumok

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D