Szövettan (Histologia) Sály Péter

Átírás

1 Szövettan (Histologia) Sály Péter

2 Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő) sejtek funkcionális rendszere. Általános felépítés: sejtek sejtek által termelt sejtközötti állomány (extracellulláris mátrix). Mennyisége szövetféleségenként változó. Néhol jelentékeny, máskor elenyésző. Az állati szervezet alapvető szövetféleségei: Hámszövet (tela epithelialis) Kötő- és támasztószövet (tela connectiva) Izomszövet (tela muscularis) Idegszövet ( tela nervea)

3 Hámszövetek (tela epithelialis) Szorosan egymás mellett elhelyezkedő sejtekből, és minimális mennyiségű sejtközötti állományból áll. A test külső és belső felszínét, a szervek felszínét, üreges szervek üregeit borítja. Mindhárom csíralemezből fejlődhet. Hámszövet alatta mindig kötőszövet helyezkedik el, abban haladnak a hámot alaphártya felől diffúzióval tápláló hajszálerek. A sejtek közötti szoros kapcsolatot sejtkapcsoló struktúrák tartják fenn (pl. dezmoszómák, szoros kapcsolat, adhéziós öv, ld. Sejttan).

4 Apikális képződmények: Mikrobolyhok (microvillusok): ujjszerű cytoplasma kitüremkedések. Feladatuk a sejtmembrán felületének növelése transzmembrán anyagmozgás hatékonyságának növelése. Csillangók (cilia): mozgékonyak (kinociliumok; 9+2 mikrotubuláris szerkezet). Feladat folyadékmozgatás. merevek (stereociliumok). Feladat: ingerfelvétel (pl. belső fülben). Hámszövetek csoportosítása Morfológiai alapon: egyrétegű laphám, köbhám, hengerhám többrétegű elszarusodó laphám el nem szarusodó laphám átmeneti (tranziens) hám: többmagsoros hám. Működés szerint: Fedőhám Mirigyhám Felszívóhám Pigmenthám Érzékhám

5 Egyrétegű hámok Laphám: lapos sejtek könnyen diffundálnak át rajta anyagok. Két speciális formája a mezodermális eredetű: -endothelium: vér- és nyirokerek falát béleli -mesothelium: mellhártya, szívburok, izületi tokok. Köbhám: a sejtek alakja kockaszerű. Tipikusan vezetékek, tubulusok falát alkotja (pl. többsejtű mirigyek kivezetőcsöve, vese tubulusok). Hengerhám: a sejtek alakja oszlopszerű. Pl. felszívási felületeken, mint a bélcső fala (az apikális membrán felületét mikrobolyhok növelhetik), vagy olyan területeken, ahol folyadékot kell mozgatni (pl. légutak, női ivarutak).

6 Hengerhám apikális képződményei mikrobolyhok alaphártya (membrana basalis) csillók Csillós hámsejtek (hosszú képződményekkel) és mikrobolyhos kehelysejtek (rövid képződményekkel) kötőszövet

7 Többrétegű, el nem szarusodó laphám: Két fő rétege van: -osztódó sejtek rétege (stratum germinativum): az alaphártyán nyugvó bazális sejtek -felső sejtek rétege (str. superficiale): 4-30 sejtsor. A mechanikai igénybevételnek kitett, de kiszáradással nem veszélyeztetett helyeken (pl. szájüreg, emlősök hüvelye, halak epidermise). stratum superficiale stratum germinativum alaphártya (membrana basalis) kötőszövet

8 Tranziens hám: bár minden sejt az alaphártyán ül ezért lényegében véve egyrétegű hámról van szó, a sejtek magassága különböző a sejtmagok több sorban állnak. A nagy nyúlási, feszülési igénybevételhez alkalmazkodott hámféleség. Pl. gerincesek húgyutaiban és a húgyhólyag falában levő urothelium. szuperficiális vagy ernyősejtek parabazális sejtek bazális sejtek MB terheletlen állapot (üres húgyhólyag) kötőszövet terhelt állapot (telt húgyhólyag)

9 Többsejtű mirigyek felépítése és típusai: -Váladékot termelő végkamrából, -és a váladékot a hám felszínére kivezető csőből állnak. A végkamra alakja lehet egyszerű vagy elágazó; illetve csöves (tubulosus), bogyós (alveolaris) és csövesbogyós tubuloalveolaris). csöves bogyós csöves-bogyós egyszerű el nem ágazó végkamra, kivezető cső nincs többsejtű hám elágazó elágazó végkamra, el nem ágazó kivezető cső kivezetőcső végkamra összetett elágazó végkamra, elágazó kivezető cső

10 Kötő- és támasztószövetek (tela connectiva) Általános jellemzőjük: a sejtek nagy mennyiségű intercelluláris anyagot (különféle makromolekulákat és rostokat, összefoglaló néven: extracelluláris mátrixot) választanak ki, melybe beleágyazódnak. Ontogenetikusan mind a mesodermális eredetű mesenchymának nevezett embrionális kötőszövetféleségből alakulnak ki.

11 Kötőszövetek sejtek sejtközötti állomány (extracelluláris mátrix) fixek (pl. fibrocyták, zsírsejtek) mobilisak (pl. nyiroksejtek, vérsejtek) rostok -kollaglén v. enyvadó rost -rugalmas v. elasztikus rost alapállomány (sol vagy különböző konzisztenciájú gel) Mechanikai funkciójuk a húzási erőnek való ellenállás a rostok funkciója kötélszerű Típusai: Embrionális kötőszövetek Mesenchyma Kocsonyás kötőszövet (Wharton-féle kocsonya) Laza rostos kötőszövet Tömött rostos kötőszövet Zsírszövet Vér

12 Laza rostos kötőszövet: részt vesz szinte valamennyi szerv felépítésében; kitölti a szervek közötti tereket, ezáltal rögzíti azok testen belüli helyzetét (pl. erekét, idegekét), lemezeket, kötegeket, válaszfalakat alkot. Sok.eret és ideget tartalmaz. Többféle sejtet tartalmaz (pl. fibroblastokat, makrofágokat, nyiroksejteket) rugalmas rost kollagén rost Tömött rostos kötőszövet: a rostok szorosan egymás mellett helyezkednek el kevés alapállomány. Kevés eret tartalmaz. Attól függően, hogy milyen rost dominál benne: -kollagénrostos kötőszövet (pl. izmok inai) -rugalmas rosots kötőszövet (pl. pl. tarkószalagban, csigolyákat összekötő sárga szalagban).

13 Barna zsírszövet: sejtenként sok zsírcsepp, sok MT, glikogén. Funkciója: hőtermelés (a MT-okban a protonok elektrokémiai gradinse nem ATP szintézisre, hanem hőtermelésre használódik el); pl téli álmot alvó állatokban, újszülőttekben. Fehér zsírszövet: sejtenként egy zsírcsepp. Funkciója: - raktározott zsír, mint tartaléktápanyag -strukturális zsír: szervek felépítése, pl. talppárnák..

14 Vér: zárt érpályán belül keringő, folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Vér Vérplazma (~52-62%) Alakos elemek (~38-48%) víz (~91.5%) fehérjék (~7%) -fibrinogén -globulin -albumin egyéb anyagok (~1.5%) -tápanyagok -salakanyagok -légzési gázok -hormonok -ionok erythrocyták (vvs) (4.5-6 milló/μl) thrombocyták (vérlemezkék) ( e/μl) leukocyták (fvs) (5-10 e/μl) (A feltüntetett mennyiségi adatok emberre vonatkoznak.)

15 Támasztószövetek sejtek sejtközötti állomány (extracelluláris mátrix) rostok - kollaglén v. enyvadó rost - rugalmas v. elasztikus rost alapállomány (sol vagy különböző konzisztenciájú gel) Mechanikai funkciójuk a nyomási erőnek való ellenállás, azaz a támasztás Típusai: Chorda szövet Porcszövetek Üvegporc (hyalinporc) Rugalmas rostos porc Kollagén rostos porc Csontszövetek

16 Chorda szövet: gerincesek embrionálisan megjelenő gerinchúrját építi fel. Sejtközötti állománya minimális. A gerinchúrt rostokból álló tok, a chordahüvely veszi körül. Chorda dorsalis hosszmetszete (szalamandra)

17 Porcszövet: porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállományban (chondron vagy territorium). A sejtközötti (interteritoriális) tartomány) állomány sok rostot tartalmaz. A kifejlett porcszövet ereket, idegeket nem tartalmaz, táplálása a porcot körülvevő porchártya (perichondrium) felől diffúzióval történik. Üvegporc (hyalinporc): a SKÁ-ban a chondroitinszulfát átitatja a kollagén rostokat szokásos fénymikroszkópos technikával a rostok nem tüntethetők fel, a SKÁ optikailag egységes. Gerincesek embrionális váza, kifejlett szervezetben: izületi felszínek, trachea, bronchusok, orrporc, bordaporc. territorium porcsejtek sejtközötti állomány (SKÁ)

18 perichondrium territorium rugalmas rost kollagén rostok Rugalmas rostos porc: a SKÁ-ban a rugalmas rostok dominálnak szilárdság és rugalmasság. Pl. fülporc, gégefedő, kisebb gégeporcokban (kannaporc csücske). Kollagén rostos porc: a SKÁ-ban a kollagén rostok dominálnak nagyfokú szilárdság. Pl. discus intervertebralisok, szeméremcsontok találkozásánál (symphisis), térdizületben a meniscus porc.

19 Csontszövet: sejtközötti állományában a kollagénrostok dominálnak, az alapállomány mennyisége a porcszövethez képest kevesebb és szervetlen alkotókat (főleg CaPO 4 tartalmú hidroxilapatit) is tartalmaz. A SKÁ szerves komponense (kollagén rostok) rugalmasságot, szervetlen komponense szilárdságot biztosít a csontszövetnek. A csontszövet vaszkularizált (ereket tartalmaz). Szerkezete az egyedi élet során a megterheléstől függően dinamikusan átépülés. A csontot kívülről csonthártya (periosteum) borítja. Gerincesek vázrendszere. csontsejt (osteocyta) Koncentrikus helyzetű lemezek a kollagén rostokkal és a beépült szervetlen sókkal Kp-i helyzetű Havers-féle csatorna Lemezes csontszövet km-i csiszolata

20 Emberi combcsont (femur) és a lemezes csontszövet szerkezete proximalis epiphysis (csípő felé) osteon koncentrikusan rendezett lemezek diaphysis sárga csontvelő Volkmann-csatorna (benne vérerek) velőüreg osteocyták distalis epihysis (térd felé) szivacsos csontállomány tömör csontállomány Havers-csatorna (benne vérerek) periosteum

21 Izomszövetek (tela muscularis) Jellemző tulajdonsága az összehúzékonyság (kontraktilitás) kontrakció rövidülés relaxáció nyúlás A kontrakcióval járó rövidülés által a szervek mozoghatnak. Az izomszövet mindig kötőszövettel (pl. inak) együtt fordul elő a szervezetben, a kötőszövetnek fontos szerep van a mozgás átvitelében. Az izomsejt cytoplasmájában a hossztengellyel párhuzamosan összehúzékony myiofibrillumok, közöttük pedig MT-k vannak. Típusai: Sima izomszövet Harántcsíkolt izomszövet Vázizomszövet Szívizomszövet

22 Sima izomszövet: Harántcsíkolatot nem mutat. Szövettani egysége az egymagvú, fuziform simaizomsejt. A mag sejt közepén. Tartós, de viszonylag kis erejű kontrakció. Rendszerint akarattól függetlenül működik. Tipikusan a belső szervek falában található (pl. erek, bélcső, gyomor, méh). Izolált simaizomsejt

23 Vázizomszövet: kettősen fénytörő, harántcsíkolatot mutató izomféleség. Celluláris és funkcionális egysége az ontogenetikusan egymagvú myoblastok fúziójából kialakuló, többmagvú harántcsíkolt vázizomrostok. Magvak a magasabbrendű gerincesekben a sarcolemma alatt, alacsonyabbrendűekben a rost közepén. Rövidebb ideig tartó, nagy erejű kontrakció. Ízeltlábúak és gerincesek vázához tapadva, illetve bizonyos zsigerekben (pl. nyelv, nyelőcső felső szakasza). sarcoplasmaticus reticulum (~SER) csíkolat myofibrillumok myofilamentumok nucleus aktin (vékony filamentum) mitokondriumok miozin (vastag filamentum) Izolált vázizomrost

24 Szívizomszövet: kettősen fénytörő, harántcsíkolatot mutató izomféleség. Szöveti egysége az egyedi, egy- ritkán kétmagvú szívizomsejt. A sejtmag a sejt közepén található. A szívizomsejtek elágazhatnak ( Y alak). A szomszédos sejtek végei egymással sejtkapcsoló struktúrákon keresztül fizikai és kommunikációs kapcsolatban vannak (több hosszanti irányban összekapcsolt sejt ~ szívizomrost). A szomszédos sejtek összefekvő sejtmembránja hullámos lefutású (interdigitatio), Eberth-féle vonal. A szív munkaizomzatát alkotja. Egy életen át tartó, ritmikus összehúzódásra specializálódott. Eberth-féle vonal Gap junction-ok két szomszédos szívizomsejt összefekvő membránján. Gyors kommunikáció rostok szinkron összehúzódása. Izolált szívizomsejt

25 Idegszövet (tela nervea) Információfeldolgozásra specializált szövetféleség: a külvilágból, illetve a szervezet belsejéből jövő ingerek felvétele, értékelése, ingerre adott válaszreakció kezdeményezése. Idegszövet Idegsejtek (neuronok) az idegszövet ingerelhető és ingerületvezető elemei Funkcionálisan: -érző (szenzoros) -mozgató (motoros) -közti (inter) neuronok. Gliasejtek a neuronok működését segítő elemek. Funkciók: -elektromos szigetelés -mechanikai támasztás -neuronok metabolizmusának befolyásolása -elpusztult neuronok helyének kitöltése -makrofág aktivitás.

26 Neuronok általános felépítése Neurontípusok nyúlványaik száma szerint dendritek sejttest (perikarion) sejtmag axondomb (axon eredési pontja) kollaterális axon (axonelágazódás) axon Schwann-sejtek Ranvier-féle befűződés végfácska (telodendron)

27 Idegrost: axon és az azt burkoló hüvely együttese. A hüvelyt gliasejtek képezik. A hüvely lehet velős: a gliasejt az axonon körbetekeredik, és velőtlen: a gliasejt nem tekeredik körbe. Idegrost típusok: velőtlen rostok: nincs velőshüvely -csupasz rostok: egyáltalán nincs hüvely, csak a szabad axon (főleg gerinctelenekben; gerincesekben pl. a KIR szürkeállományában) -velőtlen Schwann-hüvelyes rost: egy Schwann sejtbe több neuron axonja is belemerül, de a Schwann sejt nem tekeredik körbe (általában a vegetatív idegrendszerben) velőshüvelyes vagy myelin-hüvelyes rostok: -a KIR-ben az ún. oligodendroglia sejtek képezik a velőshüvelyt. Egy oligodendroglia sejt lapátszerűen kiszélesedő nyúlványaival több neuron axonját is bebrukolja. -a perifériás idegrendszerben az ún. Schwann sejtek képezik a velőshüvelyt. Egy Schwann sejt csak egy neuron axonját burkolja be. Az ingerületvezetési sebesség: csupasz rost < velőtlen Schwann hüvelyes rost < velős hüvelyes rost. axon sejtmag Velőtlen Schwann-hüvelyes rost Velőhüvelyes Schwann-hüvelyes rost Velőhüvelyes oligodendroglia rost

28 Idegszövet a központi idegrendszerben (KIR-ben) neuronok gliasejtek

29 Gerincvelő keresztmetszeti képe szürkeállomány (perikarionok) fehér állomány (rostok) kp-i csatorna