A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre"

Átírás

1 MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre Tárgyszavak: rezgésterhelés; mechanikai terhelés; kéz; kar; ízület; kopás; foglalkozási betegség. Terhelésvizsgálatok a dózis/hatás összefüggés alapján Dóziskoncepciók kidolgozása és vizsgálata megkívánja az egyes igénybevételi tényezők minél átfogóbb elemzését. A német Brandenburg tartomány Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Intézetében a kéz és kar alkotta rendszer egyes szöveteinek és struktúráinak tartós mechanikai terhelés által kiváltott reakcióit tanulmányozták. Nem vettek tehát figyelembe aktuális alkalmazkodási reakciókat (hacsak nem volt erre szükség kóros terheléses jelenségek megértéséhez), sem traumatikus eseményeket (törés, ín- és izomrostszakadás), bár ezek is lehetnek nemcsak mechanikai túlterhelés kifejeződései, hanem egy megelőző krónikus igénybevétel következményei. A kéz/kar rendszer működése A kéz/kar rendszer a vállövvel együtt képezi a funkcionális egységnek tekintendő felső végtagot. Ennek sokrétű mozgásfeladatait 54 izom, 32 csont és 42 izületi csatlakozás látja el. E rendszer teljesítőképessége a sportorvosi szakirodalomban 2000-ben megjelent közleményből átvéve a mozgásigénybevétel öt fő formájával: koordinálás, hajlékonyság, erő, gyorsaság, kitartás

2 jellemezhető. Ezek közül a koordinálás a központi idegrendszer és a vázizomzat együttműködését, a hajlékonyság az izületek funkcióját írja le, az erő, a gyorsaság és a kitartás pedig az izomzat, valamint az energiaátvitelben részt vevő szervek tulajdonságait fejezik ki. Az izmok és izületek terhelése Az izomzat látható elváltozásai a foglalkoztatás hiányában fellépő hipotrófia (vagy atrófia) a gyakorlás, edzés általi hipertrófia és az izomrostok túlzott és szokatlan igénybevétel miatti roncsolódása. Az izomzat nem megfelelő mozgásterhelés által okozott visszafordíthatatlan szerkezetváltozása csak a hosszan tartó inaktivitás kivételes eseteiben fordul elő, az üzemorvosi feladatok körét inkább a munka ergonómiai feltételeinek optimálása képezi. Ezzel szemben a kéz/kar rendszer izületi elváltozásai központi helyet foglalnak el a foglalkozási terhelések problematikájában. A mechanikai túlterhelés degenerálja az izületi porcot roncsolódás, rostosodás, meszesedés formájában, ezáltal megszűnik az izület összenyomhatósága és az a fontos funkciója, amellyel kiegyenlíti az illeszkedő felületek nem kongruens voltát. Így az előrehaladó arthrosis deformans következtében mind nagyobb fajlagos felületegységre jutó reakcióerő terheli az izületi felületeket azonos aktív erőkifejtés mellett. Mindez az izület melletti csontszerkezet mélyreható átalakulását vonja maga után, amely együtt jár a rugalmasság csökkenésével. A felsővégtag-izületek mechanikai hatások általi megbetegedéseit ez ideig csak akkor ismerték el foglalkozási betegségnek, ha kimutatható volt a test egy részét érő kisfrekvenciájú rezgések egészségi kockázata. Kétségtelen azonban, hogy mozgástúlterhelés, főként nagy erőkifejtéssel járó, nem fiziológiás ismétlődő mozdulatok is előidézhetnek a megfelelő klinikai tünetekkel kísért alaki izületelváltozásokat. Nem fiziológiás mozdulatok okozta foglalkozási betegségek A foglalkozási betegségek listájára a Német Szövetségi Köztársaságban 1952-ben vették fel az ínhüvely, valamint az ín- és izomcsatlakozások túlzott igénybevétel miatti idült megbetegedéseit ben elhagyták a krónikus jelleget mint az elismerés kritériumát, viszont beiktatták a károsító tevékenység megszüntetésének jogi követelményét. Számszerűen ez a tünet mint foglalkozási betegség kevés embert érint: az 1996 és 2000 közötti öt év alatt csupán 216 esetben (= 0,2%) ítélték meg a jogosultságát.

3 A túlzott motoros igénybevétel az ínhüvelyben és az inak csúszó szövetében gyulladást okoz (ez magát a csekély vérellátású ínt nem érinti). Ilyenkor szérumos, néha rostos izzadmány képződik, az utóbbi okozza, más gyulladásos jelenségekkel együtt, az ismert csikorgást (paratenonitis crepitans), amelyet a hajlékonyság fájdalmas korlátozása kísér. A hivatalos listára a fenti néven bejegyzett foglalkozási betegség egyik kórképe a csatlakozási tendopátia (ínbántalom), amelynek egyik ismert megjelenése az ún. teniszkönyök (epikondylitis humeri radialis). Mechanikai-fizikai terhelés hatásai az erekre A felső végtagok artériáinak közvetlen sérülése nyomán kialakulhat foglalkozási iszkémia (vérellátási hiány). Ez okozza a hipotenáris (= tenyér) kalapács szindrómát is, amelyre szakmai szervezeti oldalról javasolják a foglalkozási betegséggé minősítést. További iszkémiás végtagbántalom a szekunder Raynaud-szindróma, amely mint rezgéssel keltett érgörcs (vasospasmus) eleget tesz a foglalkozási betegségek listáján szereplő a kéz rezgés okozta vérellátási zavaraiként jellemzett kórkép feltételeinek. Ezt a nagyobb frekvenciájú (>50 Hz) rezgésekkel kiváltott megbetegedést Németországban évente csupán 30 körüli esetben jegyzik be hivatalosan foglalkozási betegségként, szemben a listára az izületeket érintő fent leírt, kis frekvenciájú mechanikai rezgésekkel, lengésekkel, rázkódásokkal keltett megbetegedések légkalapáccsal vagy hasonló hatású szerszámokkal vagy gépekkel végzett munka közben elszenvedett rázkódás következtében címmel felvett foglalkozási betegséggel, amelyből 1996 és 2000 között 1012 esetet regisztráltak. Jóllehet az utóbbi betegség elnevezése tisztázott etiológiára utal, patogeneziséről eltérőek a felfogások. Nyilvánvaló azonban az ideg- és érrendszer zavara, amely egyrészt korlátozza a vérellátást (az átáramlást), másrészt az ujjakban kellemetlen érzéseket (viszketést, égést stb.) okoz. A felsővégtag-rezgések által érintettek felmérése három országban Nagy-Britanniában 1999-ben egy tanulmány 1,2 milliónak találta a kéz/kar rendszerüket egészségileg veszélyeztető rezgésnek kitett munkavállalók számát. A rezgés által a (1997) sz. ISO-szabvány szerint egész testükben érintettek száma további volt. Az adatokat a németországi foglalkoztatottakra átszámítva ez azt jelenti, hogy a rezgéses veszélyeztetettségnek a 2002/44. sz. EU-irányelv szerinti felmérése kb. 1,8 millió személyt, ill. munkahelyet, a teljestesti rezgésre vonatkoztatva dolgozót érint,

4 az USA-ban egy régebbi becslés szerint a vibrációs szindróma összesen több, mint 1,25 millió ember egészségét veszélyezteti (1974. évi felmérés). Jellemző tevékenységek és ágazatok Elektromosan, pneumatikusan vagy belső égésű motorral hajtott, kézben tartott vagy kézzel mozgatott munkaeszközök túlnyomórészt más igénybevételek mellett rezgéssel is terhelik a szervezetet (1. táblázat). 1. táblázat A kéz/kar rendszer rezgésepozíciójával járó ágazatok és munkaterületek Ágazat/munkaterület Építőipar és csatlakozó szakiparok, útépítés Gépipar, acélszerkezetek készítése, járműipar Öntés Hegesztés Mező- és erdőgazdaság Bányászat, felszíni fejtés Kőtörés, kőmegmunkálás Szerelés Kertépítés és -gondozás Fa- és bútoripar Tevékenységi példák magas- és mélyépítés: vésés, falfeltörés, tömörítés, döngölés, munka vibrációs hengerrel szegecselés, csavarozás, csiszolás, polírozás formázóhomok tömörítése, öntvénytisztítás, sorjátlanítás hegesztővarrat megmunkálása motoros láncfűrészelés, gallytalanítás, kéregtelenítés, hosszanti és tisztára vágás feltörés, fejtés, fúrás, vágathajtás kőfejtés, -faragás, írásvésés, véső kalapáccsal végzett munka csavarozás fűnyírás, szegélyvágás fűrészelés, gyalulás, marás, csiszolás, munka szegezőgéppel A rezgéses epozíciókat kb. 40 évvel előre és ugyanannyival visszatekintve kell számításba venni, vagyis a jelenlegi terhelési spektrumoknak akár 2040 évi felmérésekben is figyelmet kell szentelni, ami hatalmas kihívás a mérések hosszú távú dokumentálása és transzparenciája szempontjából. A kéz/kar rendszert rezgéssel terhelő munkaeszközök mérési adatai Az elmúlt évtizedben a rezgéses terhelésekről készült esettanulmányok összesítésekor különböző munkaeszközöket hasonlítottak össze az EUirányvonal által előírt használati idő alatti értéktúllépések a fiziológiás rezgést kiváltó és a megengedett határérték (mindkettő gyorsulásban kifejezve) szempontjából (2. táblázat). A rezgések frekvenciatartománya Hz, kivételt képez az ütvefúró gép 300 és 700 Hz közötti rezgésével.

5 2. táblázat A napi kiváltó és epozíciós határérték túllépése tipikus vibrációs munkaeszközöknél Napi epozíció: 8 h Az egyes rezgő munkaeszközökre vonatkozó értékek túllépése Betonfúró-/vésőkalapács Síkcsiszoló Szögbeverő Véső- és feltörő légkalapács Motoros láncfűrész Szegecselő kalapács Ütvefúró gép Ütvecsavarozó Kovácskalapács (pöröly) Tükörfényező ( finiselő ) Döngölő Sarokcsiszoló : lehetséges értéktúllépés (): részleges túllépés napi kiváltó napi határérték érték >2,5 m/s 2 >5 m/s 2 >10 m/s 2 () () () () napi kiváltó napi határérték érték Napi vibrációs epozíciós érték: 2 h Markolóerők és frekvenciatartományok a foglalkozási betegség kritériumai A kézi szerszámok többségnél a markolóerő a N tartományba esik (3. táblázat), mérőmódszerét a V45679 jelű DIN-szabvány írja le. A rezgések keltette megbetegedéseket a foglalkozási betegségek nemzetközi jegyzékével (121. ILO-egyezmény, 1988) összhangban néhány országban a kéz/kar rendszerhez tartozó izmok, inak, csontok, izületek, továbbá perifériás erek és idegek bántalmait a vibrációs szindrómában foglalják össze, másutt (pl. Német-, Francia- és Olaszországban) foglalkozási betegségként megkülönböztetik a csontok és izületek megbetegedéseit a perifériás vérellátás és idegrendszer zavaraitól. A foglalkozási betegséget megállapító eljárásban a munkatechnikai feltételek is döntő jelentőségűek. Pl. a veszélyeztetettség megítélése a német Szövetségi Munkaügyi Minisztérium e tárgyú évi kiadványa alapján hibás lehet, mivel az ott szereplő olyan kifejezések, mint gyors rezgések vagy nagy ütésszám nagy frekvenciára utalnak, holott a kéz és kar csontjait és izületeit elsősorban a rezgésspektrum alsó tartománya (8 50 Hz) veszélyezteti. Ezzel szemben vérellátási hiányt főként Hz frekvenciájú rezgések

6 okoznak. Ha széles az eszköz frekvenciatartománya, akkor fennáll mindkét tünetcsoport kialakulásának veszélye. 3. táblázat Kéziszerszámok markolóereje és rezgéseik frekvenciatartománya Szerszám Erős markolás Fő frekvenciatartomány Kézben tartott szerszámok bontó légkalapács törő légkalapács síntömedékelő fejtőkalapács ütvecsavarozó fúrókalapács ütvefúró gép szögcsiszoló gép hasítógép láncfűrész kézi körfűrész Kézzel mozgatott szerszámok vibrációs lemez vibrációs henger vibrációs döngölő hézagvágó igen nem < 50 Hz > 50 Hz 1) a frekvenciatartomány a szerszám nagyságától és teljesítményétől függ Védekezési lehetőségek A kézi szerszámok között ma már vannak csökkent rezgésű vagy rezgéscsökkentő kiegészítéssel ellátott változatok, pl. motoros láncfűrész fogantyújának felerősítése lengő elemeken keresztül, rugalmas fogantyúhüvely alkalmazása kőfaragók kalapácsos vésőjén, fúrókalapács használata ütvefúró gép helyett, a sarokcsiszoló gép dinamikus kiegyensúlyozása (auto-balancing) (4. táblázat). Rezgés elleni személyi védőfelszerelésként megjelentek az első védőkesztyűk, amelyek azonban csak speciális alkalmazásban és nagy frekvenciájú rezgés ellen nyújtanak részleges védelmet. Modern fiziológiás vizsgálatok A rezgések biomechanikáját módszeresen vizsgálva kimutatták a rezgés csillapodását a kéztől a könyökön át a vállizületig (1. ábra), továbbá a markoló- és nyomóerő mint kiemelt változók erős befolyását az igénybevételre. E 1) 1) 1)

7 tekintetben meghatározó a gyorsulás átviteli függvénye a markolatról (fogantyúról) a csuklóra és a könyökre. 4. táblázat A kéz/kar rendszer rezgésepiozícióját csökkentő műszaki intézkedések Rezgő kézi szerszám Préslégszegecselő kalapács (acélszerkezetek és tartályépítés) Préslégszegecselő (pl. alumínium szegecsek felvitele járműszerelvényekre) Ütvecsavarozó (közepes és erős csavarkötések) Terhelés beavatkozás nélkül, m/s 2 Csökkentő intézkedés vagy alternatív eljárás 8 13 présszegecselő eszközök Csökkentett terhelés, a h,w (m/s 2 ) ~0 (ráadásul zajtalanul) 2 5 (ráadásul közel zajtalan működés) 8 13 csökkentett visszalökésű szegecselő kalapács 7 16 csavarforgató ~0 (csökkentett zajkibocsátás) Rezgéscsökkenés, % csaknem csaknem 100 Vésőkalapács (öntvénytisztítás, 8 15 csökkentett hegesztővarrat- megmunkálás, kőfaragás) visszalökésű salakkalapács Ütvefúró gép 26 fúrókalapács (nagy nyomóerő) Pneumatikus pöröly (bányászat, rezgéscsillapítású építőipar) légkalapács Sűrített levegős döngölő rezgéscsillapítású 5 8, préslégdöngölő Kézi sarokcsiszoló (hegesztővarratok megmunkálása, acélszerkezetek, hajógyártás) 11,5 kézi szalagcsiszoló 0,8 93 Megbízható dózis/hatás összefüggéseknek köszönhetően lehet tudományosan megalapozott megelőzést kezdeményezni és a terhelési dózisokat felhasználni a felelősséget megalapozó kauzalitás megítélésében a foglalkozási betegségeket megállapító eljárás során. A kéz/kar rendszer rezgéseinek több éves nemzetközi tanulmányozása mára lehetővé tette a vibrációs terhelés és igénybevétel mennyiségi meghatározását a dóziskoncepció jegyében, és ennek alapján rezgésepozíciójú munkahelyek kialakítását kiváltó és határértékek megadásával. Részterhelések összes terhelés A foglalkozási tevékenységek összes terhelése részterhelésekből tevődik össze, amelyek intenzitásuk, természetük és időtartamuk kombinációi révén

8 63,0 csukló 16,0 20,0 kéz könyök 4,0 gyorsulás, m/s 2 1,0 0, ,016 vízszintes hosszanti vízszintes haránt függőleges vállizület , , frekvencia, Hz fej 1. ábra A felsővégtag-izületek és a fej rezgése kézrezgés külső gerjesztésének hatására lineárisan vagy eponenciálisan erősíthetik vagy gyengíthetik egymást, de semlegesítő kölcsönhatásban is lehetnek. A viszonyok megítélésébe mindinkább bevonnak fizikai és kémiai-biológiai részterheléseken kívül pszichomentális és pszichoszociális terhelő tényezőket is. (Dr. Boros Tiborné) Jürgens, W. W.: Aspekte der Beanspruchung des Hand-Arm-Systems durch mechanische Belastungen. = Zentralblatt für Arbeitsmedizin, Arbeitssicherheit und Ergonomie, 53. k. 1. sz p Hecker, Ch.: Vibrations-Belastungen des Hand-Arm-Systems und Präventions Massnahmen. = Zentralblatt für Arbeitsmedizin, Arbeitssicherheit und Ergonomie, 53. k. 1. sz p

Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok

Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Az ágyéki gerinctáj foglalkozási ártalmai terhelhetősége nehéz súlyok mozgatásával Tárgyszavak: ágyéki gerinc; diszkopátia; foglalkozási betegség; gerincterhelés;

Részletesebben

Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai

Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai SUGÁRZÁSOK 5.2 Modern berendezések és készülékek által keltett elektromágneses terek, az ún. elektroszmog lehetséges egészségi ártalmai Tárgyszavak: elektromágneses tér; elektronika; berendezés; egészségi

Részletesebben

ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó

Részletesebben

Í ű ű ő ő Á Ü Ü Ü Ü Í ü Í Í ő ü ü Ü ő ő Ü ő Ü ő ű ö ő Ü ő ö ő ő ú ö ő ű ö ű ü ű ö ö ő ő ö ő ú ő ö ö ő Ü ő ö ö ő Á Ü Ú Ü Ü ÍÍ Ü ú ú ü Ü ü ő Ü ő Ü ö ő ö ő ü ö ő ő ú ö ő ő ű ö ö ű ö ü ű ö ö ő ő ö ő ú ő Í

Részletesebben

Á ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ú ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ö ü ü ö ü ö ú ö ö ú ű Á Ú ű Á ö ö ú ű Á ú ű Á ö ö ú ü ö ú ö ú ú ú ú ú ú ú ö ö ö ú Á Á Á Á ú Á ö ö Á ö Á ö Á ú Á Á ö Á ű Á ú Á Á ö Á Á ú ö ü ö ö ö ö ű ö ü Í ö

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú

Részletesebben

Ö ü ö ü ö Ö ü ö ö Ö í í ö ú ö ö í ö ö ö í ö ü ö ö ö í í í í ü ö í í ö ö ö Ö ö í ú Ü ö Ö ö Ü ü ü í ö í í ö í ö Ö ű ö ü í í í ö Ö ö ü ö ö í ö í ú ö Ő ö ö ü í ö ö í ö ö ü ö ö ö ö í í ü í ö ü ü ö Ő ö ö í ü

Részletesebben

ő Ö Ú Ó Ö Á Á ö ő ő ű ő ö ő ő í Í ő ő ő ő í ö ö Á ő Í ö ü ö ő ő í ű Í ü ö ő í í Ö Á ö ö ű ö ő Ö Á ő ö ö ö í í ű ö ű í í ö Í ö ö í ö ü ő ö ö ő í í ü ö ö í ö í ü ö ö í í ö ö í ö í í í ö ö í ö ő ő ö ő ú í

Részletesebben

Í ú Ú Í Í Á Ú Á Á Ü Á ő Ö Á Ö ő ú ú ú ü ú ő ő ő ő Á Ü ő Ö ő Á Ő Ú Á Ú Á Ú ő Á Ö ű ű ú ú ú Í ú ú ű ő ő ő ő Ó ú Ü ú ú ű Í ő ú ú ő ü ő ú Í ú ű ü ű ü ú Í ű Í Í ü ű ü úí Í ő Í Í ú Á Í ű ő ű ú ú Ü ő ő Á Á Á

Részletesebben

Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í

Részletesebben

ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű

Részletesebben

ú í ú ö í ö í ö í í ö í ű ű ö ü ü í ö ű ű ö ö ö ü ü ö ö í ú ö í ö ö ö í ü í ű ö ö í ű ö í ü ö ö ö ö ü í Í í ö ö í ö ű ö ö ü í ű ö í ö ú ű ö ű ű í ű ö ö ú ö ö ü ö ü ö ű ö ö ö ö ö ö í ö ö í ö ö í ö ö í ü

Részletesebben

Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú

Részletesebben

Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö

Részletesebben

Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö

Részletesebben

í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú

Részletesebben

ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö

Részletesebben

Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í

Részletesebben

ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö

Részletesebben

ű ű ű Í Í ű ű Í ű Í ű Ö Í Í Í Í Í Í ű Í Í Í ű Á Ü ű ű ű Í Ü Í ű Ú ű Í Ü Ü Í Í Á ű ű ű Ó Í Í Í Í ű Í Ü Á Ü Ú ű Ü Ü Á Ü Í Ü Á ű Í Í Í Í Ü Í ű ű Ü ű ű ű Í Ú ű Ü Í Ü Í ű Í Í Í Í Á Ü Ü Á ű Í Í Í Í ű Í Ú Á Ű

Részletesebben

Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú

Részletesebben

É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í

Részletesebben

ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü

Részletesebben

Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü

Részletesebben

Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í

Részletesebben

Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú

Részletesebben

É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í

Részletesebben

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű

Részletesebben

Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő

Részletesebben

Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó

Részletesebben

Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í

Részletesebben

ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö

Részletesebben

í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü

Részletesebben

á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó

Részletesebben

ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí

Részletesebben

ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó

Részletesebben

ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö

ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö

Részletesebben

ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő

Részletesebben

ő ő ü ú ó ü ő ü ó ó Ö ő ő ó ő ő ó ó ó ő Á ó ü ó ő ő ő ó ó ó ő ó ó í ó ő ő í ő í ő ó í í ú ó ó ó í ó ó ü í ú ő í ü ü í í ó ű ű ó ü ü í ő í ü í ó ő ő ü ű ű ű ó ü ő í ó ó ő í ú ü ő ú í ő í ő ő ó ó Ö Ö í ú

Részletesebben

ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö

Részletesebben

Vibráció okozta károsodások klinikuma (új diagnosztikai lehetőségek)

Vibráció okozta károsodások klinikuma (új diagnosztikai lehetőségek) Vibráció okozta károsodások klinikuma (új diagnosztikai lehetőségek) Dr. Budavölgyi Attila Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet www.omfi.hu budavolgyi@omfi.hu Vázlat Jogszabályi háttér

Részletesebben

Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é

Részletesebben

ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő

Részletesebben

Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése

Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése ERGONÓMIA 5.2 4.2 Vibrációs ártalmak vizsgálata és megelőzése Tárgyszavak: ergonómia; rezgésvédelem; vibráció; foglalkozási ártalom; egészségvédelem; megelőzés; mérés. A kézre és karra ható vibrációs ártalmak

Részletesebben

ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü

Részletesebben

Energetikai mérőszámok az iparban

Energetikai mérőszámok az iparban ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.6 Energetikai mérőszámok az iparban Tárgyszavak: energiafelhasználás; mérőszám; benchmarking; Németország. A német Szövetségi Környezetügyi Hivatal

Részletesebben

TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS

TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS KEDVES BETEGÜNK! BETEGSÉG NEVE: TÉRDÍZÜLETI KOPÁS (arthrosis genus) A MŰTÉT NEVE: TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS (térd artroplasztika) (TEP: TOTAL ENDOPROTÉZIS) Az orvosi

Részletesebben

Öntödei dolgozók egészségvédelme és biztonsága

Öntödei dolgozók egészségvédelme és biztonsága FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3 Öntödei dolgozók egészségvédelme és biztonsága Tárgyszavak: egészségvédelem; káros hatás; öntöde; levegőtisztaság; személyi védőfelszerelés; szemvédelem. A környezet- és egészségvédelemmel,

Részletesebben

Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö

Részletesebben

ü ú ö ö ő ő ő ő ö ú ő ö ü ö ő ő ő ü ő ü ö ö ő ü ő ü ő ő ö ö ő ő ö ő ö ö ú ö ü ő ő ő ő ü ő Í ű

ü ú ö ö ő ő ő ő ö ú ő ö ü ö ő ő ő ü ő ü ö ö ő ü ő ü ő ő ö ö ő ő ö ő ö ö ú ö ü ő ő ő ő ü ő Í ű ú ö ő ő ő ü Í ő ú ő ő ő ő ú ő ő ö ő ő Í ö Í ő ü ú ö ö ő ő ő ő ö ú ő ö ü ö ő ő ő ü ő ü ö ö ő ü ő ü ő ő ö ö ő ő ö ő ö ö ú ö ü ő ő ő ő ü ő Í ű Á Í Á ő ű ö ü ő ő ú ő ő ő ú ü ő ü ő ö ö ő ö ü ö ö ü ö ö ü ő ő

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R

E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4

Részletesebben

í ő ö ő ő ő ő ű í ö í ő ő ő ő ő Ö Í Í ő í ő ö ő ő ő Í ö ő ő ő ő Ú Í Ü í ő ő Í í Í í Ü Í Ü ö ő Ú í í Í ú Ö í í í ő Ü í ú ő ö ű í ő ü ő ő í í í í ü í ő í Í Ő ű Ü Í ő Ú ő ü Í ő Í í ö ú Ő ő í í ő í ű ü ű ő

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü

Részletesebben

ü ö É í ü ö ö í Í ü ö ü ú í ű ö É ú í í í í ü ö Ú ü ö ö ö Í ú í Á ö ö í Í í í í ö í í í í í í ü ü ú ö ö Í ö Á ö Á Í í Á í ö í ö í ü ö Í ö ö ü í í í Íü ö í Í í í í ö ü ú í í í í í ö í ü í ö Ü öí ű ü í í

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő

Részletesebben

Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö

Részletesebben

ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü

Részletesebben

Á É í í ő í í ő Í í Á í ő ő ö í í ö í ő í ú í í ú í ú Í ú í ú í ö Á ő í ő ő í í í í Ö ű í í Ó Ó í í ö ő ö Á í ö ü Ö í í íí í ő í í Ö ü ö í ő ö í í í Ó í í Ő ő Ó ö Í ü í í í ö ö í í Ó ő í ö ű Í í í í Í

Részletesebben

ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í

Részletesebben

ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú

Részletesebben

ő ő ó ö ó ö ö ö í ü ó ó ú ó ó ő ő ő ó ó ó ő ő ó í ó ö ö Í ó ő ó ő ő ö ó ő ó ó ö í ö ö Í í ó ö í ő ó ő ö ó í ö ó ó ú ó ő í ú Í ó ö ó ő ó ó Í ó í ő ö ö Ú ö ö ó Í ő ö ö ő ó ő ő ú í ó ő í ó í Í í ö ő ó ő ő

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö

Részletesebben

Ü ö ö Ü í Ö ö ö í ö í ö Ö ú ö Í ö ú ö í ö í Ó í ö ü ö Ü Ü ü ö í Á Ü í ö Ü ü Ü Ü ö ö ö ű í Ü Ü ü í ö ö í ú ü ö í ö ö í Ú Ü Á Ü ö í í ü ö í ö ö ö í ü ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö Ö ö ö í ö Ö ü ö ö í ű ö ö Ö ö Ö ö

Részletesebben

é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö

Részletesebben

Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü

Részletesebben

í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő

Részletesebben

ú ó ó ó ó ó ú ó í í ó í ú í ó í ú ó ű ú í Á ó í ó ó ó ó í í ó í í ó ó ó ó í ú ó ó í í í ó í ó í Ó Ö í ó ó ű í ó Ő ű í ó í í ó ű ű ú í ú í ó í ó í ó í í í í ó ú ó í ó í í Ő ű í ó í ó í ű ó ó ű ó ó ű í ó

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben

ö Ö í Ü ó í Á ö ű ö ű ö í ű ó ö í í ó ö Ö Á í ö Ö ö ö ü ő ö ű ö ű ö í ö ö ő ö ű ő ó ő ú ü ö ó ó ő ő ö ö Ö í Á ő ő ó ő ő ö őí ő í ő ö ő ö ő ó ó ö ő í ó í í ó í ő ó ó ó ó ű ű ö ó ü ö ö ő ó ö ö ü ő í ó ö

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

É Á Á Á Á ü É Á É É ö ü ő ü ö ö ö ú ő í ü ü í í Á í ö ő ő ö í ő ű ö ő ö ö í ű ú ő ú ü ö ö ü ö ö ü ő í ő ő ő ö í ő í ü ű Ö Ö ú Ó í í ü ö ö ú Ó ö Ő ú ö ú ö ő ő ö ö ú ü ö ö ú ö ő ő Ó ú ú ú ő ú Ö ő ö ö ü ű

Részletesebben

ó á í á á ő ű á á ö ű á ó í ő á ő í á ó á í í Í á ő ű á á ő á ö í ő á á á á á ó ö ó á ó á ó ó ó ö á á ö ű á ó í ö í á á É ő ö íí á ö í á á ö á ó ő ó ö á á á á ö á ő á ó á ö í á ó ü ó á ó ö á ó ű ö í ü

Részletesebben

Á Á Ő É ö ő ő í ő ő ő ő ö Ü ö ő ű ő ő ö ö ü ú ő ő ő ő ő í í ő ú í í ő Á í ű í ú ő ő í ő ő ő ő ö í ú í ú ő ú ű ö ö ő ő ö ö í ő ő ő ü ö í í í ő ö ö ű í ő ő ő ö ő í í ő í ö ő ő ő ú ő í ő ő í ő ő í ő ő ő ő

Részletesebben

ü ö í ő ü ü ü ő ő ő ű ő ö ü ő ü ü ö ű ő ö ő ő ő ő ü í ö ü ő ő ő ö í ú ő ü ő ü ő ö í ő ö ő ű ő ü ú ő ü ü ő ő ö ő ü ő ú ü ü ő ő ö í ö ü ő ő ö í ö ö ö ő ö ő ő ü ö ő í ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö ő í ő ű ü ö ö ő

Részletesebben

ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö

Részletesebben

Á í Á É í ü ő ö ö ó ó ó ö ó ő ő ö í ó ő ő ő ó í Á í ü ő í ó ő í ő ő ő ő ű ő ú ó ő í ő ő ó ó ő ó ü ó ö ő ő í ő ő ö ő ő í ő ő í ő í ű ő ó ü ő í ő í ő í ü ü í ő ő ö ö ü ó ú ó ú ű ő ö ö í í ú ű ö í ő ű ő Ú

Részletesebben

ö ö ö É É í ü ü ő ő Á ü ű ő í ú ű í Ü ű ö ö ö í ü ü ő ü ő ü ő ő ö ú ö ő í í í ö ö ő ű ő í í ű ü ő ü ö ö ü ö ö ő í ű í ö Ű ő ü ő ő ü ö ö ő ü ü ő ő ű í ű ü ü ö ő ú ü ő ü ö ö ú ö ő í í ö ö ö ő ő ö í ű ű í

Részletesebben