TANULÓI KSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A vázizom felépítése és kapcsolódása a csontokhoz

Átírás

1 TANULÓI KSÉRLET (45 perc párban is végezhető) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A vázizom felépítése és kapcsolódása a csontokhoz Az ember mozgás szervrendszerének alapvető feladata a hely-és a helyzetváltoztató mozgás biztosítása. Két részből áll: vázrendszer feladata: támasztás, izmok tapadása, védelem részei: porcok, csontok, csontok kapcsolódásai (azaz az izületek) szövettípusok: porcszövet, csontszövet, kötőszövet izomrendszer feladata: a csontok, így a test mozgatása részei: izmok, ínszalagok szövettípusok: izomszövet, kötőszövet AZ IZOMSZÖVET ( alapvető típusai a harántcsíkolt és a simaizom. Mi most a harántcsíkolt izmot tanulmányozzuk: 1. VÁZIZMOK orsó alakú izmok (harántcsíkolt izomszövet) szervezetünk aktív mozgásszervei. szoros kapcsolatban állnak a csontvázzal akaratunktól függően működnek. sokrétű feladatuk van: a mozgásban, az ízületek rögzítésében, mozgatásában, erőkifejtésében, testtartás megtartásában, anyagcserében, hőtermelésben és a vérkeringés serkentésében van. izmaink száma 350 körül van orsó alakú izmok felépítése: egy középső izomhasat és két vége felé vékonyodó inas rész. az izom nyújtható és rövidíthető. 1. oldal / 11

2 o Az izmok fajtái o 1.ábra: Az orsóalakú vázizom felépítése működésük alapján: hajlítók, feszítők, közelítők, távolítók, befordítók, kifordítók. (A hajlítóizmok adott végtag végét a testhez közelítik, a feszítők távolítják. ) együttműködés alapján: szinergistáknak nevezzük azokat az izmokat, amelyek egymás működését elősegítik, ugyan azt a mozgást eredményezik. antagonisták azok az izmok, amelyek egymás ellen hatnak, azaz egy ízületben ellentétes mozgást váltanak ki 2.ábra: Az emberi izomrendszer felépítése 2. oldal / 10

3 A vázizom szöveti felépítése harántcsíkolt izomszövet: 3.ábra: Harántcsíkolt izomszövet 2. ÍNSZALAGOK (kötőszövet) Az izmokat inak rögzítik a csontokhoz fehér, selymes fényű és jól elkülönül az izomtól az izmok járulékos része a nyálkatömlő és az ínhüvely. Az ínhüvely ott található, ahol az inak erős súrlódásnak vannak kitéve. Ezeket az inakat ínhüvely veszi körül. Feszítő izmok túlerőltetése esetén ezek az ínhüvelyek begyulladhatnak nagy fájdalmat okozva. A megfigyelés céljai a következők: a madárszárny boncolása, annak egyes részeinek megfigyelése: a vázizom és az ínszalagok saját készítésű és kész szöveti metszetek (harántcsíkolt izomszövet) megfigyelése mikroszkóppal Eszközszükséglet: 1 db nagy tálca, 1 db bonckészlet (benne szike, bonctű, olló, csipesz),1 db kés, 1 db kisebb fehér tálca (bonctálca), 1 pár gumikesztyű ( 2 pár, ha párban dolgoznak), 1 db védőszemüveg ( 2db, ha párban dolgoznak), papírtörlő (több), 1 db vizespalack (vízzel), asztali lámpás nagyító, 1 db toll, 1 db alkoholos filc, 1 db egyokuláros tanulói mikroszkóp, 1 db mikroszkóphasználati útmutató, 1 db tárgylemez, 1 db fedőlemez, 2 db fehér ragsaztópapír -négyzet, 1 db csirkeszárny,, kézfertőtlenítő, kis főzőpohár + benne víz + 1 db cseppen, 1 db borszeszégő, 1 doboz gyufa, 1 db fakémcsőfogó, 2 db kémcső, 1 db kémcsőállvány, 1 db dörzsmozsár + törő Kész szöveti metszet: harántcsíkolt izomszövet 3. oldal / 11

4 Oldatok: metilénkék folyadék kis főzőpohárban (feliratozva) + 1 db cseppentő NaOH mérőoldat kis főzőpohárban (feliratozva) + 1 db cseppentő réz-szulfát kis főzőpohárban (feliratozva) + 1 db cseppentő Eszközismertető, kísérletismertető: Először megfigyeljük a madárszárny külső felépítését, majd felboncoljuk, s megfigyeljük, hogy az izom hogyan kapcsolódik a csonthoz (az ínszalagokkal). Másodszor az általunk lemetszett izomdarabot megfigyeljük mikroszkóp alatt. Harmadszor kész szöveti metszetet (harántcsíkolt izomszövet) mikroszkóppal vizsgálunk. Végezetül az izomban lévő fehérjéket mutatjuk ki: o Biuret-reakcióval o melegítés során kicsapással A mérés, kísérlet, vizsgálat menete: 1. feladat: Húzd fel a gumikesztyűket, és vedd fel a védőszemüveget! Ezek a boncolás teljes befejezéséig maradjanak rajtad! A laboreszközökön kívül semmihez (pl. a saját tollhoz) sem nyúlhatsz!! 4. oldal / 10

5 Összeállította: Törökné Török Ildikó Lektorált tananyag FIGYELEM! A kísérlet során használj gumikesztyűt, mert a madárszárny egy elpusztult élőlény szerve, amely fertőzést is okozhat, ha a kezeden apró, szabad szemmel nem látható sebek vannak! A védőszemüveg védi a szemedet a boncolás során megjelenő anyagok ellen! Nézd meg a madárszárny külső felépítését, csipesszel fordítsd át! 2. feladat: KEZD MEG A BONCOLÁST! o Fogd meg a madárszárnyat, vágd le róla ollóval vagy szikével a bőrt! FIGYELEM! A bonctű, az olló ( és a szike) nagyon éles, könnyen elvághatod vele a kezedet. Használata nagy odafigyelést kíván! o Vágd el az ízület mentén a csirkeszárnyat! o Vágd le óvatosan az izmot a csontról s közben keresd az ínszalagokat! 3. feladat: Készíts a vázizomból mikroszkópos metszetet az alábbi lépéseket követve: Szikével óvatosan metsz le egy vékony darabot a vázizomból! Csipesszel rakd a tárgylemez közepére! FIGYELEM! A tárgylemezt és a fedőlemezt két újjal fogjuk meg, mert törékeny, vágási sérülést okozhat! 5. oldal / 11

6 Cseppents rá egy csepp metilénkék-oldatot! Ezzel kékre festjük. Helyezd rá a fedőlemezt! Ragassz a tárgylemez jobb és bal oldalára egy -egy papírnégyzetet! Feliratozd a metszetet az alábbi módon: 4. feladat: Mikroszkópban nézd meg az általad készített (1db) metszetet és a kész harántcsíkolt izomszövet metszetét! Próbáld a mikroszkópot beállítani a különböző nagyításoknál úgy, hogy éles képet kapj! FIGYELEM! A tárgylemezeket két ujjal fogjuk meg, mert törékeny, vágási sérülést okozhat! FIGYELEM! A szemünket óvjuk az nyomástól, ütéstől a mikroszkóp - használat során! Ha szemüveget viselsz, most VEDD LE, anélkül dolgozz! FIGYELEM! KÖVESD a mikroszkóphasználat lépéseit! Készíts rajzot a 10X nagyításról a munkafüzet 2. feladatánál! 6. oldal / 10

7 5. feladat: Készíts az izomból oldatot! A csirkeizom egy részét a bonctálcán szikével/késsel aprítsd fel! Tedd a felaprított részeket a dörzsmozsárba, önts hozzá kevés vizet! Dörzsöld alaposan, amíg egy leönthető oldat nem lesz. Sorszámozd be a kémcsöveket 1-2! Önts mindkettő kémcsőbe 2 ujjnyi vázizomból készült oldatot! 6. feladat: Mutasd ki a vázizom fehérjetartalmát a Biuret-reakcióval! Cseppents az 1. kémcsőbe 5 cseppet a NaOH-oldatból, majd cseppents hozzá 6 csepp réz-szulfát oldatot! Mit tapasztalsz? (Az oldat ellilul.) 7. oldal / 11

8 Összeállította: Törökné Török Ildikó 7. feladat: A fehérje kimutatása kicsapási reakcióval: Lektorált tananyag Gyújtsd meg a borszeszégőt! FIGYELEM! A nyílt láng használata tűzveszélyes és balesetveszélyes! Tarstd távol a kezedet és a kémcsőfogót a tűztől! Fogd meg a kémcsövet kémcsőfogóval, majd hevítsd a borszeszégő lángja felett minél inkább nagyobb felületen, ezért egy kicsit döntsd meg a kémcsövet! Mozgasd a kémcsövet folyamatosan! FIGYELEM! Az oldat nagyon hamar felforr, s vigyázz arra, hogy ki ne repüljön melegítés hatására a kémcső tartalma! Magadtól és a társadtól eltartva tartsd a kémcső nyílását! Ha felforr, akkor habzik és rotyog! Vedd le egy kicsit a lángról, majd tedd vissza! Állítsd a kémcsőtartóba a kémcsövet, s várj míg lehűl! Mit tapasztalsz? Zárd el a borszeszégőt! 8. feladat: Tegyél le mindent, innentől kezdve nem nyúlhatsz a boncolás során használt eszközökhöz és a szárnymaradványokhoz! (A laboránsok majd mindent elvisznek az asztalodról!) Vedd le a gumikesztyűt, dobd ki a gyűjtőbe! Fertőtlenítővel moss kezet! FIGYELEM! A boncolás után KÖTELEZŐ a FERTŐTLENÍTŐVEL való kézmosás a fertőzés megelőzése érdekében! Ha a köpenyed véres lett, kérj másika t! 8. oldal / 10

9 A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása A vázizom felépítése és kapcsolódása a csontokhoz Összeállította: Törökné Török Ildikó Lektorált tananyag A boncolás elvégzése után a megfigyeléseid alapján OLDD MEG az alábbi feladatokat! FIGYELEM! A laborban használ tollat már nem használhatod, hiszen azt használtad a boncolás során! Használd a saját tolladat! 1. feladat: Készíts rajzot a csont és a vázizom kapcsolódásról! Nevezed el az egyes részeket! 2. feladat: Rajzold le a mikroszkópban látott képeket! A rajzodon jól láthatóan jelölj meg egy tetszőleges sejtet! 2.1.Az állati metszet neve: x nagyítás 9. oldal / 11

10 2.1.Az állati metszet neve: x nagyítás 3. feladat: Egészítsd ki az alábbi szöveget! Az ember mozgásszervrendszere a vázrendszerből és épül fel. Az mozgászervrendszer izomzatában alapvetően 2 fajta izomszövet fordul elő: és. A vázizmokban izomszövet található. Az izmok a csontokhoz gal kapcsolódnak. Az izom az pontjánál nem mozdul el a csonton, viszont ponton képes elmozdulni az izom összehúzódásakor. Vázizmok a csontokon találhatóak, így pl. a combcsonton a izom,. Felhasznált szakirodalom: nyomtatott szakirodalom: o Dr. Németh Endre: Biológiai kézikönyv (Szeged, 2003.) o Oláh Zsuzsa: Biológia II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.) o Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok (Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.) internetes hivatkozás: o oldal / 10