Az anyagok változásai 7. osztály

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az anyagok változásai 7. osztály"

Andor Barta
8 évvel ezelőtt
Látták:

Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy.

Azokat a kölcsönhatásokat, amelyek során az anyagok minősége nem változik meg, fizikai változásnak nevezzük. Azokat a kölcsönhatásokat, melyek során új anyag keletkezik, kémiai változásnak nevezzük.

1 Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek változások, nem alakulnak át más minőségű anyagokká. Azokat a kölcsönhatásokat, amelyek során az anyagok minősége nem változik meg, fizikai változásnak nevezzük. Azokat a kölcsönhatásokat, melyek során új anyag keletkezik, kémiai változásnak nevezzük. A kémiai változás másik neve a kémiai reakció. A vas és a kén eltérő tulajdonságú anyagok a természetben. Mindkettő az egyszerű anyagok csoportjába tartozik. meteorit vas a világűrből, az összes vas így került a Földre kristályos kén vulkanikus tevékenységek során kerül felszínre A két egyszerű anyag kölcsönhatása kémiai reakció, mert közben új anyag keletkezik. Ahhoz, hogy a kölcsönhatás végbemenjen úgynevezett aktiválási energiára van szükség. Aktiválási energiának (jelölése: E A ) nevezzük azt a minimális energiát, ami (pl. melegítés, sugárzás, elektromos hatás, [feszültség] formájában) egy kémiai reakció megkezdődéséhez szükséges. A két egyszerű anyag őrleményét összekeverjük, majd a keveréket egy kémcsőbe helyezve melegíteni kezdjük. A kezdetben egymással kölcsönhatásba nem lépő anyagok részecskéi hevítés hatására elérik a kémiai reakcióhoz szükséges energiaszintjüket és beindul az új anyag képződése, melynek neve vas-szulfid lesz. Eszközök, anyagok: Bunsen-égő: Az egyik leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk (fúvóka) található. Erre épül rá a jó hővezető fémből általában rézből készült keverőcső, amelynek alsó részén, a fúvóka magasságában szemközt két ovális nyílás található a szükséges levegő bevezetéséhez. 1

2 Kémcső: A kémcső a laboratóriumi üvegedények közé tartozik. Egy ujj-szerű U- alakú üvegcsőből áll, melynek alja lekerekített módon záródik, teteje pedig nyitott. Gyakran a tetején az üveg kiöblösödik. Ez megkönnyíti a folyadékok kiöntését a kémcsőből. A vastagfalú, hőálló üvegből (Pyrex) készült kémcsöveket Bunsen-égő lángjával melegíteni is lehet. Azonban vannak vékony üvegből készült kémcsövek is, melyek a gyors hőközlést nem bírják ki. Dörzstál: Egy porcelánból készült tál, amelyben az anyagok poríthatók, elkeverhetőek. Finom eloszlású keverékek állíthatóak elő vele. Vegyszereskanál: Kizárólag laboratóriumi vegyszerek, anyagok adagolására, kimérésére használjuk, készülhet fémből és műanyagból is. Kémcsőfogó csipesz: Kémcsövek tartalmának melegítéséhez használt eszköz, ügyeljünk, hogy ne tartsuk közvetlenül a lángba, mert az anyaga fa, tehát könnyen lángra kaphat. Kísérleti hipotézis és folyamatleírás A kísérlet alapjául az a hipotézis szolgál, miszerint megfelelő körülmények között a reakcióban szereplő kiindulási anyagok kémiai kölcsönhatásba lépnek egymással, melynek eredményeként új anyag keletkezik. 1) Az anyagokat és eszközöket előkészítjük egy arra alkalmas tálcán. 2) Vigyázzunk, a balesetvédelmi szabályok betartására, a kén mérgező, megérintenünk nem szabad! 3) Az elemek őrleményét összekeverjük egy dörzstálban. 4) Megfigyeljük és a jegyzőkönyvben rögzítjük, hogy az elemek nem lépnek reakcióba egymással. 5) A keveréket vegyszeres kanál segítségével kémcsőbe mérjük kb. 2 cm vastag rétegben. 6) Meggyújtjuk a borszesz égő lángját. 7) A kémcsőfogó csipesz segítségével a láng felső harmadába tartjuk az összekevert egyszerű anyagokat tartalmazó kémcsövet. 8) A kémcsövünk száját soha ne tartsuk társunk irányába! 9) Kis idő elteltével észleljük, hogy a kén megolvad, majd beindul a reakció. 10) A vas-szulfid keletkezésekor vegyük ki a lángnyelvből a kémcsövet és így figyeljük meg a reakció lezajlását, a parázsló anyagokat. 11) Ne feledjük! A kémcső a kémiai változás lezajlása után forró, ne érintsük meg, ne tegyük gyúlékony anyag közelébe. 12) Megfigyeléseinket a jegyzőkönyvben rögzítjük. 2

Azonban vannak vékony üvegből készült kémcsövek is, melyek a gyors hőközlést nem bírják ki. Dörzstál: Egy porcelánból készült tál, amelyben az anyagok poríthatók, elkeverhetőek.

3 Jegyzőkönyv Munkaforma: tanári kísérlet Időterv: Elméleti rész, hipotézis ismertetése = 5 A kísérlet fontosabb adatainak lejegyzése = 3 A jegyzőkönyv kitöltése a látottak alapján = 12 Rögzítést segítő kérdések megválaszolása = 5 Összesen: 25 perc 1. A kiindulási anyagok szemrevételezése: A 2. A kiindulási anyagok összekeverése: B 3. Az anyagkeverék hevítése: C D 4. A hevítés abbahagyása, az izzás kezdetekor: 3

kérdések megválaszolása = 5 Összesen: 25 perc 1. A kiindulási anyagok szemrevételezése: A 2.

4 E 5. A lezajlódó átalakulás megfigyelése: 6. 1 A végbement kémiai átalakulás terméke: F 7. Következtetések, tanulságok: 8. Megjegyzések, járulékos megfigyelések: 1 Forrás: Mozaik kiadó Szeged, 2013, Mozabook 4.3.3: digitális extra tartalmak 4

5 Megfigyeléseink rögzítése a kapcsolódó kérdések által. (Írd a kísérleti fázis képének betűjelét a megfelelő helyre!) Mely kísérleti fázisban figyelhettük meg az anyagok fizikai tulajdonságait? Melyik kísérleti fázisban figyelhettünk meg kémiai tulajdonságokat? Melyik lépés vezetett a kémiai változás elkezdődéséhez? Melyik lépés után vált a kísérlet visszafordíthatatlanná? Melyik fázis mutatja meg számunkra, hogy a folyamat exoterm? Honnan tudjuk, hogy kémiai változás ment végbe? Melyik fázisban állapíthattuk meg a kiindulási anyagok halmazállapotát? 5

Melyik kísérleti fázisban figyelhettünk meg kémiai tulajdonságokat? Melyik lépés vezetett a kémiai változás elkezdődéséhez?

Hasonló dokumentumok

Tapasztalat: Magyarázat:

Tapasztalat: Magyarázat: 1. Kísérlet Szükséges anyagok: 3,2 g cinkpor; 1,5 g kénpor Szükséges eszközök: porcelántál, vegyszeres kanál, vas háromláb, agyagos drótháló, Bunsen-égő Végrehajtás: Keverjük össze a cinkport és a kénport,