Viaszvesztéses technológia

Átírás

1 Viaszvesztéses technológia

2 Áttekintés

3 Falvastagság Viaszmintázat - Szóló korona nemesfémből legalább 0.5 mm - Pillér korona nemesfémből legalább 0.5 mm - Szóló korona nem nemesfémből legalább 0.4 mm - Pillér korona nem nemesfémből legalább 0.4 mm A kerámia leplezéshez a kidolgozott fémváz vastagságának legalább 0.3 mm-nek kell lennie.

4 Csapozás Több különböző technika létezik. Mindig vegyük figyelembe az általunk használt anyagok gyártójának a felhasználási javaslatát.

5 Csapozás általános szabályai A csapot a legvastagabb területre kell elhelyezni A megolvasztott fém a vastag részekből a vékony felé folyik A csapot 45 fokos szögben kell, lehetőleg az okklúziós felszínre felhelyezni A megöntendő mintázatot sohasem szabad a hőközpontba helyezni A viaszmintázatnak és a csapoknak a felszíne legyen sima, nem szabad éles kiálló éleket hagyni mert öntéskor a fém letörheti ezeket a részeket a beágyazó anyagból és az öntés minősége nem lesz megfelelő Meg kell erősíteni a köztes tag feletti csapot mivel a köztes tag tömör fém lesz ezért több fémre van szüksége mint a többi fognak Fém öntőgyűrű esetén

6 Szóló korona közvetlen csapozása Közvetlenül kell csapozni 4-5 mm átmérőjű csapozóviasszal A hossz megközelítőleg mm és nem szabad a koronákat a hőközpontban elhelyezni A csap és a mintázat találkozásánál a viasz nem vékonyodhat el, az összekötés ugyanolyan vastag legyen

7

8 Hidak csapozása A felömlő csapok 2-5 mm hosszúak és 3.5 mm az átmérőjük, palatinálisan vagy lingválisan kell elhelyezni 45 -os szögben A híd összes tagjának (foknak) legyen saját összekötő csapja Javasolt a nagyméretű molárisok esetén 2 felömlő csapot tenni Az összes felömlő csapot egy 5mm-es átmérőjű összekötő csappal kell összekötni Az összekötő csap párhuzamos az öntőtalppal Az összekötő csapot 2 csappal kell összekötni az öntő kúppal, melyek ugyanolyan átmérővel rendelkeznek mint az összekötő csap (5 mm)

9 Öntőtalp (közepén az öntő kúp) Forró viasz segítségével ráerősítjük az öntőkúpra a mintázatot

10 Elhelyezés több híd esetén Helyes Helytelen

11 Öntőgyűrű, öntő betéttel a belsejében Öntőbetét feladata: - Lehetővé teszi a beágyazás során a beágyazó anyag expanzióját - Könnyebben eltávolítható az öntvény, öntés után

12 Öntő gyűrű, felcsapozott viaszmintázattal

13 BEÁGYAZÓ ANYAG KIVÁLASZTÁSA A fémötvözet kiválasztása után fontos, hogy a neki megfelelő beágyazó anyagot válasszuk ki. Ideális beágyazó anyag tulajdonságok: 1. Kontrollált expanzió, ami precízen ellensúlyozza az öntvény zsugorodását, lehűlés közben 2. Pontos hibáktól mentes (szemcsésedés) öntvény 3. Magas öntési hőmérsékleten is kémiailag stabil 4. Kellően erős és ellenáll az öntés során fellépő erőknek 5. Megfelelően porózus, hogy elvezesse az öntés során képződő gázokat 6. Az öntvény könnyen kibontható belőle

14 Keverési arány és keverési idő: Mindig kövessük pontosan a gyártó által megadott utasításokat. A következők érvényesek az összes beágyazó anyagra (kivéve a gyors beágyazókra):

15 Hosszabb keverési idővel simább lesz az öntvény felszíne Csak kis mennyiségű Felületi Feszültség Mentesítőt használjunk a viaszmintázaton, mivel befolyásolhatja a beágyazó tulajdonságait Felületi Feszültség Mentesítőt ne alkalmazzunk gyanta alapú mintázaton vagy műanyag elemeken Az összekevert beágyazót vékony sugárban öntsük a formába cm magasról. A buborékok elkerülése érdekében a korona belsejében használjunk ecsetet vagy szondát a beágyazó felvitelére.

16 A formát vibrációs asztalra helyezzük és ott öntjük fel a buborékosodás elkerülése érdekében Miután megkötött a beágyazó anyag távolítsuk el az öntőtalpat

17 Az öntőformát kitüzelő kályhába helyezzük

18 Viasz kiégetése

19 Centrifugális öntőgép indukciós fémolvasztóval

20 Indukciós öntés alapelvei Az indukciós öntés az elektromágneses kölcsönhatáson alapszik, amely során egy vezetőben elektromos feszültség indukálódik. Amikor nagy feszültségű váltakozó áramot vezetünk át egy rézcsövön, akkor mágneses mező képződik a cső körül. Ez a váltakozó áram örvényáramot hoz létre az öntőtégelyben. A polaritás gyors váltakozásának köszönhetően az öntvény molekulái rezegni kezdenek és a molekuláris kötések felszakadnak. Ennek köszönhetően megolvad az öntőtégelybe helyezett fém.

21 Öntőtégely

22 Fém rudak

23

24 Rézcső az öntőtégellyel

25 Az előmelegített öntőforma az öntőgépbe helyezve

26 Öntés

27

28 Öntőforma öntés után

29 Vákuumos öntőgép

30 Vákuumos öntőgép

31 Általános működési elv Centrifugális öntőgépben a fém súlya és a centrifugális erő segítségével juttatjuk a megolvadt fémet az öntőformába Vákuumos öntőgép esetén a vákuum szívja be a megolvadt öntőfémet az öntőformába