kalap tönk gallér bocskor spóratartó

Átírás

1 TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az erdő gombái A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az erdők élőlényei életközösségeket alkotnak, amelyben az egyes élőlények között kapcsolat és kölcsönhatás van. Az erdők élőlényei között megtaláljuk a gombákat, amelyek lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek. Az erdő gombáinak többsége a talajban él, s ott a baktériumokkal együtt a talajban lévő elhalt szerves anyagokat bontják le heterotróf életmódjuk során, azaz korhadéklakók. A szerves anyagok lebontásával nagy szerepet töltenek be az anyagok körforgásában. Ezeket a talajlakó gombákat csak mikroszkóp alatt figyelhetjük meg. A többsejtű gombák a talaj felszínén szabad szemmel is jól látható termőtesteket hoznak létre, s szép alakjukkal az erdők képét szépítik. Ezek a nagyobb méretű gombák sokszor fák gyökerével kapcsolatban élnek, együtt élnek a növénnyel. A gomba a fától kész szerves tápanyagokat tud felvenni, cserébe pedig vizet és ásványi anyagokat ad a fának, hogy az tudjon majd fotoszintetizálni. Ilyenek pl. a sárga rókagomba, az ízletes vargánya és a gyilkos galóca. A többsejtű gombákra az alábbiak igazak: növényi hasonlóságok: o többségük talajhoz rögzült o helyváltoztatásra képtelen o sejtfala van (egyes fajoknál cellulóz) o spórákkal szaporodnak állati hasonlóságok: o kitintartalom (sejtfalban) o heterotróf felépítő anyagcsere (szerves anyag szerves anyag) testfelépítésük: gombafonál (amely több sejtből áll) = hifa gombafonalak szövedéke = micélium termőtest életmódjuk: élősködő, lebontó, együttélő kozmopoliták, azaz mindenhol előfordulhatnak ide tartoznak a kalaposgombák, amelyek felépítése általában így néz ki: kalap tönk gallér bocskor spóratartó Hazánk erdeiben sok kalapos gomba él, s ezek egy része igen mérgező. Ezért a szabadban gyűjtött gombákat nem szabad megenni, csak ha előtte gombaszakértővel megvizsgáltattuk! 1. oldal / 7

2 A vizsgálódás célja: A közönséges csiperke felépítésének megismerése nagyítóval és mikroszkóppal. A Növényismeret című könyv segítségével néhány hazai erdőlakó gomba jellemzése. Eszközszükséglet: 1 db nagy tálca, papírtörlő, 1 db lámpás nagyító, 1 db bonckészlet (csipesz, cseppentő, olló), 1 db kés, 1 db kis főzőpohár (benne víz) + cseppentő (bonckészletből), 1 db mikroszkóp, 1 db tárgylemez, 1 db fedőlemez, 1 db toll, kb. 15 cm fehér ragasztópapír-csík, 1 db vizespalack (vízzel), 1 db csiperkegomba (vásárolt), 1 db Petri -csésze, 1 db Simon T.: Növényismeret c. könyv (párosával is lehet 1 db) Eszközismertető, kísérletismertető: A mérés, kísérlet, megfigyelés menete: 1. feladat: A közönséges csiperke külső testfelépítésének vizsgálata Nézd meg a közönséges csiperkegomba testfelépítését! Használd a nagyítót is! Keresd a kalapot, a tönköt, a spóratartókat, esetleg bocskort és gallért, ha van! Vágd ketté hosszában a gombát késsel! Figyeld meg így is! Figyelem! A kés éles, könnyen elvághatod vele a kezedet! 2. oldal / 7

3 Készíts a gombáról rajzot a munkafüzet 1. feladatánál! 2. feladat: A közönséges csiperke vizsgálata mikroszkóppal Vágd le a csiperkegomba kalapját, majd vágd ketté. A fekete sp óratartó lemezekről csipesszel vegyél le egy darabkát! Tedd tárgylemezre, cseppents rá egy csepp vizet, tegyél rá fedőlemezt, a csipesz gumis részével kopogtasd meg (hogy kimenjen a felesleges levegő), majd feliratozd a fehér papírszalag használatával! A tárgylemez jobb és bal oldalára ragassz egy-egy papírnégyzetet, majd feliratozd az alábbi módon: Csiperke gomba Török I. 3. oldal / 7

4 Vizsgáld meg az elkészített mintát a mikroszkóp alatt a már korábban tanult módon! Készíts rajzot a munkafüzet 2. feladatánál! o FIGYELEM! A tárgylemezeket két ujjal fogjuk meg, mert törékenyek, vágási sérülést okozhatnak! o FIGYELEM! A szemünket óvjuk a nyomástól, ütéstől a mikroszkóphasználat során! Ha szemüveget hordasz, most VEDD LE, anélkül dolgozz! o FIGYELEM! KÖVESD a mikroszkóphasználat lépéseit! A mikroszkópban jól látszódnak a gombafonalakról lelógó spórák! 3. feladat: Gyűjtsd ki a Növényismeret című könyvből ( oldal az erdőben élő gombafajokat, s a munkafüzet 3. feladatánál sorold fel őket! Add meg azt is a könyv 10. oldalán lévő jelölések segítségével, hogy melyik mérgező, halálos és ehető gomba! 4. oldal / 7

5 4. feladat: A gyilkos galóca jellemzése A Növényismeret című könyv segítségével jellemezd a gyilkos galócát a munkafüzet 4. feladatánál! 5. oldal / 7

6 A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása A megfigyelés elvégzése után OLDD MEG az alábbi feladatokat! 1. feladat: Készíts rajzot a közönséges csiperkéről! Jelöld a rajzodon az alábbi részeket: kalap, tönk, spóratartólemez 2. feladat: Rajzold le a mikroszkópban látott képet! A rajzodon jól láthatóan jelölj meg egy spórát! Az metszet neve: Csiperkegomba x nagyítás 6. oldal / 7

7 3. feladat: Töltsd ki az alábbi táblázatot! Az erdőben élő gombafaj neve Jelöld X-szel a gomba jellemzőjét! Mérgező halálos ehető 4. feladat: Jellemezd a gyilkos galócát! A gomba része Jellemzője kalapja tönkje gallérja bocskora lemezei spórái fogyaszthatóság Felhasznált szakirodalom: nyomtatott szakirodalom: o Dr. Németh Endre: Biológiai kézikönyv (Szeged, 2003.) o Dr. Berend Mihály: Biológia I. szakközépiskolásoknak (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.) o Jámborné Csókásiné - : Biológia és egészségtan 7. (Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, 1998.) o Dr. Berend Mihály Dr. Szerényi Gábor: Biológia I. Növénytan (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997.) o Simon Tibor Seregélyes Tibor: Növényismeret A hazai növényvilág kis határozója (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest) internetes hivatkozás: o o o o 7. oldal / 7