A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

Átírás

1 A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os metilvörös oldat, 0,04 m/m %-os brómtimolkék oldat Szükséges eszközök: 2 db 150 ml-es főzőpohár, 4 kicsi főzőpohár, vegyszeres kanál, mérőhenger, ph papír, filctoll, cseppentősüveg, papírtörlő, szűrőpapír A kísérlet elméleti háttere A talaj a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege, amely víz, levegő és tápanyagtartalma révén életteret biztosít az élőlények számára. Talajképződés összetett folyamat eredménye. Fizikai aprózódás, kémiai mállás, biológiai mállás következménye. A természetes talajfejlődés eredményeként talajszintek alakultak ki a talajban: A, B, C szint A helyről helyre különböző talajképző folyamatok (mint pl. agyagosodás, humuszosodás, kilúgozás, sófelhalmozódás stb.) hatására különböző talajtípusok jönnek létre. Zonális talajok: az adott földrajzi térség éghajlati és növényzeti adottságainak megfelelően alakulnak ki. Pl. Magyarországon: barna erdőtalaj, csernozjom stb. Azonális talajok: bármely éghajlati övben előfordulnak, mert az éghajlat talajképző hatása kicsi. Tulajdonságukat a talajképző kőzet anyakőzet - és domborzat határozza meg. Pl.: Magyarországon: mészkőterületeken: pl. a mészkőterületeken kialakult rendzina talaj árterületeken kialakult : öntéstalaj, láptalaj stb.

2 A kísérlethez kapcsolódó megfigyelések leírása Vizsgáljuk meg a talajminták kémhatását! 1., Talajminta előkészítése: légszáraz állapot elérése majd porítás és 2 mm-es szitán átengedés. Az 1. számú légszáraz, előkészített talajmintánkból tegyünk 2 cm-t egy főzőpohárba Öntsünk rá 15ml desztillált vizet. Jól keverjük össze. Várjunk, amíg leülepedik. Szűrjük le, és a leszűrt mintát öntsük szét két kis főzőpohárba. Jelöljük meg a főzőpoharakat M és B betűkkel. Cseppentsünk a M betűvel jelöltbe metilvörös oldatot. A B betűvel jelöltbe brómtimolkék oldatot. Figyeld meg a minta színváltozását! M betűvel jelölt minta esetén: B betűvel jelölt minta esetén: Vizsgáld meg a talajminták kémhatását a táblázat segítségével! Metilvörös átcsapási tartomány: ph 4,4-6,2 Brómtimolkék átcsapási tartomány: ph 6,0-7,6 között van ph: szín: ph: szín 4,5 vörös 6,5 zöld 5,0 piros 7,0 szürke 6,0 vagy feletti sárga 7,5 kék 8,0 liláskék

3 Végezzük el a kísérletet a 2. számú talajmintánkkal is! Írd le tapasztalataidat! Milyen színváltozás figyelhető meg? M betűvel jelölt minta esetén: B betűvel jelölt minta esetén: Elemzéshez használd a táblázat adatait! 1., ábra A talajszuszpenzió elkészítése 2. ábra A leülepedett talajsziszpenzió és a két szürlet 2. A., Az 1.számú légszáraz talajból egy evőkanálnyit főzőpohárba teszünk és 15ml (kb.1 rész talajhoz kb. 3 rész) desztillált vizet öntünk rá. Megkavarjuk, majd állni hagyjuk, hogy letisztuljon. Mártsunk bele a ph papírból egy darabkát. Mi történik?

4 Az indikátorpapír segítségével leolvassuk a ph értékét. (Mindig a szín árnyalatát kell nézni, nem az intenzitását.) Írd le a kapott eredményt: 2. B., A 2. számú talajmintával is végezzük el a kísérletet! Jegyezd fel a kapott vizsgálati eredményt! Határozd meg a talajminták kémhatását! Segít a táblázat! ph érték <4,5 4,5-5,2 5,3-6,4 6,5-7,4 7,5-8,2 8,2-9,0 9,0< erősen gyengén gyengén erősen talaj savanyú savanyú savanyú semleges lúgos lúgos lúgos 3., ábra Univerzális ph indikátor Érdekesség: A zöldségfélék (burgonya, sárgarépa, hagyma, saláta, paradicsom, káposzta) ph igénye 6-7,5; a gyepeké 5,5-7; a savanyúság kedvelő növényeké 4,5-5 pl.: áfonya, eper, erdeifenyő.

5 Az ismeretek ellenőrzése: 1. Mit nevezünk talajnak? 2. Milyen talajtípusokat ismersz? 3. Melyek a talaj szintjei? 4. Milyen kémhatású a homoktalaj? 5. Miért használunk légszáraz talajmintát? Felhasznált szakirodalom: Nagy Balázs- Nemerkényi Antal- Sárfalvi Béla- Ütőné Visi Judit: Általános természetföldrajz, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest