Gombák. Biológia-ökológia alapok

Átírás

1 Gombák Biológia-ökológia alapok

2 A gombákról általában Testfelépítés Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek. A gombafajok száma a világon kb Általában egyszerű, teleptestű, szövetalakulást nem mutató élőlények Egysejtűek vagy többsejtűek Testszerveződésük nagyon változatos: 1. plazmódium soksejtmagvú plazma 2. sarjadzó (vagy élesztőtípus) laza sejtláncok, a sejtekben gyakran sok sejtmag van (= polienergidás sejt).

3 3. Soksejtűek csúcsnövekedéssel létrejött fonalai a hifák összességük a micélium A gombák tulajdonképpeni teste a tenyésztest talajban, fában, korhadékokban rejtve Felszínen csak a nagyon változatos alakú szaporítóhifák jönnek (termőtest) itt a gombafonalak végei spóratermő szervekké alakulnak, ez összetapadva a hymenium Lehetnek egylakiak és kétlakiak, van, hogy az ivarszervek alakilag eltérnek, van, hogy nem

4 Az alacsonyabb fejlettségűek sejtfal nélküliek amőboid mozgással, bekebelezéssel táplálkoznak A fejlettebbeknek van sejtfaluk (kitin!) táplálékukat csak vizes oldatból tudják felvenni Az ősibbek víziek, nyirkos helyen élők Tengerekben ritkák Életmód Szaprofiton anyagkörforgás! (+;0) Parazita (+;-) Szimbiofiton (+;+) zuzmók

5 Szaporodás 1. Vegetatív úton 2. Ivartalanul Bimbózással vagy sarjadzással élesztőgombák Hifafeldarabolódással, telepdarabok leválásával Spórákkal - ez az ivartalan főszaporodásmód 3. Ivarosan sokféle szaporodásmód Gametogámia mozgó ivarsejtek egyesülése. Az alacsonyabbrendű gombákra jellemző Gametangiogámia egy vagy soksejtű ivarszervek egyesülése. A magasabb szerveződésűekre jellemző Szomatogámia (= hifogámia) hiányoznak a gaméták vagy az ivarszervek. Az ivaros folyamat a szomatikus sejtek egyesülése. A fejlettebb gombákra jellemző.

6 A legegyszerűbb struktúrájú egysejtű gombák egész tenyésztestje (egész sejtje) szaporítószervvé alakul Fejlettebbeknél: a tenyésztest és a szaporítószerv térben és időben jól elkülönül a tenyésztest egy rész megmarad, más része szaporítószervvé alakul

7 Rendszertani helyük Növényi tulajdonságok sejtfonalas vagy telepes felépítés állandó növekedés nincs mozgás spórás szaporodás Állati tulajdonságok nincs színanyaguk heterotrófok Egyikre sem jellemző az egyszeres és kétszeres infotartalmú sejtek szabálytalanul váltakoznak sejtfaluk kitin lebontók

8 Jelentőségük Mineralizáció Társnövények Kártevők, kórokozók védekezés! Táplálkozás Biológiai védekezés

9 Rendszerezésük A gombák rendszertani helyzete máig vitatott 4 nagy csoportjuk van: 1. Nyálkagombák 2. Moszatgombák 3. Tömlősgombák Valódi gombák 4. Bazídiumos gombák

10 1. Nyálkagombák törzse Szaprofitonok kiemelkedő szerep az elhalt szerves anyag, elsősorban az avar lebontásában Egyszerű felépítésű, ősi, sejtfal nélküli gombák Életmód: Endoparazita Szaprofita Rajzóspóráin két ostor, a fejlettebbeken nincs közeli rokonság az ostoros moszatokkal Az állat- és növényvilág határán fejlődés zsákutcái Legismertebb: káposztafélék gyökérgolyvája 500 faj, Mo-on több mint 100

11 2. Valódi gombák törzse Plazmódiumuk nincs Sejtfaluk kitinből áll Testüket hifák alkotják, ezek szövedéke a micélium Előfordulhat ostoros alak ostorok száma 1 vagy 2 Szaporodásuk nagyon változatos

12 2/1. Moszatgombák osztálya Egyszerű felépítés, mindig van sejtfaluk Származásuk: ostoros és fonalas zöldalgákból Vízben, talajban, szárazföldi növényekben és növényeken, korhadékban él Sok köztük a kórokozó főbb fajok: Halpenész: vízi szaprofita Szőlőperonoszpóra, dohányperonoszpóra - szárazföldi paraziták Fejespenész Mucor-fajok, szaprofitok Indáspenész Rhizopus nigricans, penészes kenyér

13 Peronoszpóra/Plasmopara viticola

14 2/2. Tömlősgombák (aszkuszos gombák)/ Ascomycetes osztálya Gazdagon elágazó telepek Soksejtűek, kitin sejtfal Nevük: szaporító sejtjeik a mozdulatlan tömlő- (aszko) spórák hifavégeken kialakuló tömlőkben (aszkuszokban) 8 db aszkospóra ivaros szaporodás

15 2/2a. Élesztőgombák Fontosabb csoportok: Sörélesztő Borélesztő Candida (borvirág) Szeszgyártás, gyógyszeripar 2/2b. Penészgombák Fontosabb csoportok: Kannapenész: nedves kenyéren, lekváron Ecsetpenész: leggyakoribb, ételen, bőrön

16 Élesztőgomba/Saccharomyces Kannapenész

17 2/2c. Csészegombák Méret: néhány mm cm Fontosabb csoportok: Szürkepenész (Botrytis cinerea), - a szőlő rothadását okozza esős időjárás esetén, száraz melegben pedig a szőlőszemek aszúsodását Monilia alma, szilva, körte, birsalma penészvánkos Számos ehető gomba is ide tartozik: ízletes kucsmagomba, piros csészegomba

18 Morchella esculenta/ízletes kucsmagomba Csészegomba/Peziza

19 2/2d. Szarvasgombafélék Lombhullató fákkal, főleg tölgyekkel él mikorrhiza kapcsolatban Kitűnő zamatúak, kevés vizet tartalmaznak, értékes gombák Mo-on: Nyári szarvasgomba idősebb tölgy-és bükkerdőkben a fák gyökereivel szimbiózisban Téli szarvasgomba meszes talajú lomboserdőkben

20 Szarvasgomba/Tuber sp

21 2/3. Bazídiumos gombák / Basidiomycetes Termőtestük nagyon változatos megjelenésű Szaporodásuk a fonálvégekről négyesével lefűződő bazidiospórákkal Soksejtűek, legfejlettebbek Valamennyien szárazföldi szervezetek A fajok száma több mint , Mo-on kb. 2000

22 2/3a. Lemeznélküliek Taplógombák Korallgombák Farontó gombák

23 Bükkfatapló/Fomes Lepketapló/Trametes versicolor Sárga korallgomba/clavaria

24 2/3b. Kalapos gombák A bazidiumok termőréteget alkotnak a kalap alján, amely lehet: Csöves tinórugombák (vargányafélék) Lemezes lemezesgombák Nagy spóratermő felület akár több milliárd spóra is lehet Több mint 14 ezer faj, Mo-on 1400

25 Tinórufélék Izletes vargánya/ Boletus edulis Izletes vargánya Sátántinóru / Boletus satanas Farkastinóru/Boletus pachypus)

26 Lemezes kalapos gombák Pereszkék Galócafélék Gyilkos galóca (Amanita phalloides) Csiperkék Őzlábgombák Pókhálósgombák Tintagombák Galambgombák Szegfűgombák

27 Galócafélék Gyilkos galóca/amanita phalloides

28 Csiperkék/Agaricus-fajok Óriás őzlábgomba Szegfűgomba

29 Tölcsérgombák Pöfetegek Óriáspöfeteg/Langermannia gigantea Gyűrűs tölcsérgomba/armillariella mellea