Az állatok világa Szerk.: Vizkievicz András
|
|
- Fanni Kis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az állatok világa Szerk.: Vizkievicz András Az ide tartozó élőlényeket alapvetően anyagcseréjük és helyváltoztató képességük különbözteti meg a többi élőlény csoporttól. Az állatok heterotróf életmódot folytatnak, azaz a környezetből szerves anyagokat vesznek fel, azok egy részét átalakítva saját testük anyagaivá építik be, az anyagok másik részét teljesen lebontják széndioxidra és vízre, s az ekkor felszabaduló energiát az előbb említett felépítő folyamatokhoz, ill. a mozgáshoz használják fel. Az állatvilág fejlődése az ősi ostoros moszatoknál vált külön a többi eukarióta élőlénycsoporttól. A korábbi rendszerek szerint az állatok országába egysejtű és többsejtű szerveződésű állatok egyaránt tartoztak. Azonban a rendszertan újabban az egysejtűeket egységesen tárgyalja és külön országba sorolja, egysejtű eukarióták - nem választja szét állati, növényi, ill. gomba egysejtűekre. Ez érthető, hiszen az élet szerveződésének ezen a szintjén még nem különülnek el határozottan az egyes élőlénytípusok. Erre jó bizonyítékot láttunk pl. a nyálkagombáknál, amelyek szintén helyváltoztatásra képesek és heterotróf életmódot folytatnak. Ezek szerint tehát ma az állatok közé kizárólag többsejtű élőlényeket sorolunk. 1
2 Az állati jellegű egysejtűek Az állati egysejtűekhez több viszonylag jól elkülöníthető heterotróf egysejtű csoport tartozik, közülük a legfontosabbakat említjük meg. Az amőbák törzse Példaállat a próteusz amőba Előfordulás. Elsősorban állóvizekben, bomló szerves anyagban gazdag pocsolyák iszapjában található meg. Szerveződés. Egysejtű eukarióta szervezet. A csoport fajai főleg magányosan élnek. Méret. Átlagos méretük 400 mikrométer, de az óriás amőba elérheti a 2mm-es átmérőt is. Alak. Az amőbák mozgásuk, táplálkozásuk során alakjukat állandóan változtatják, így jellemző sejtalakjuk nincs. Sejtfelépítés, életműködések. Az amőbát - mint minden sejtet - kívülről zsírnemű anyagokból felépülő sejthártya borít. A sejthártya elsődleges feladata, hogy a sejtet elválassza és egyben összekösse a környezetével. Az elválasztás elsősorban fizikai elkülönítést jelent, megszabja a sejt határát. A sejthártya összekötő szerepe rendkívül fontos, mivel a sejt nem szigetelődik el a környezetétől, hanem azzal állandó anyag és energia forgalmat tart fent. A sejthártya alatt található a sejtplazma vagy citoplazma. A citoplazma egy félig folyékony tömény vizes oldat, amely a sejt alapállományát adja, benne találhatók meg a sejt életműködéseit ellátó sejtszervecskék. A sejtszervecskék látják el a sejt életműködéseit, a sejthártyával együtt biztosítják a sejt működéséhez elengedhetetlen belső stabilitást. Sejtmag. A sejtmag feladata a sejt működésének a szabályozása, tartalmazza a sejt örökítő anyagát a DNS-t mely kromoszómákat alkot. 2
3 Emésztő űröcske, a táplálkozás. Az amőba az aljzatra lesüllyedő szerves anyagokkal, ill. az azokkal táplálkozó baktériumokkal és más egysejtűekkel táplálkozik. A táplálékfelvétel során a táplálék irányába ún. állábat fejleszt, testével körülveszi, majd megköti a sejthártya felszínén. A megkötődés eredményeként a citoplazma a sejthártyán megkötött táplálékkal betűrődik a sejt belsejébe, minek következtében kialakul egy sejthártyával körülvett hólyag az ún. fagoszóma. (Phagia=evés, szoma=test lat.) A fagoszóma képzése, a táplálék felvétele a sejt felületének bármely pontján megtörténhet. A fagoszómával a táplálékot lebontó emésztő enzimeket tartalmazó hártyával körülvett hólyagocskák ún. lizoszómák egyesülnek. Az fagoszóma és a lizoszóma egybeolvadásával létrejött hólyagocskát emésztő űröcskének nevezzük. Az emésztő űröcskében történik a táplálék megölése, majd lebontása. A citoplazmában egy időben sok emésztő űröcske található - ezek adják főleg az sejtplazma szemcsézettségét - amelyek a sejt mozgásának megfelelően határozatlan irányú mozgást végeznek. Az emésztés befejezésével az emésztő űröcskék a sejthártyához sodródnak és a lebonthatatlan salakanyagot a felvétellel ellentétes folyamattal leadják a környezetbe. A leadás akárcsak a felvétel a sejt bármely pontján megtörténhet. Ha a tápanyagok lebontása teljes mértékben a sejten belül megy végbe - ahogy azt fent láttuk - sejten belüli emésztésről beszélünk. Lüktető űröcskék, a kiválasztás. A kiválasztás folyamatában az élő szervezet az anyagcserében feleslegessé váló, ill. a keletkező mérgező anyagokat távolítja el. Kiválasztás alatt szorosan csak a vízben oldott anyagok eltávolítását értjük. Egysejtűekben a kiválasztást hártyával határolt kis hólyagocskák az ún. lüktetőűröcskék végzik. Működésük során a citoplazmából a felesleges vízzel és a benne oldott anyagokkal fokozatosan telítődnek, majd tartalmukat hirtelen a környezetbe ürítik. A folyamatot fénymikroszkópban szemlélve a telítődés, kiürülés periódusai a lüktetés benyomását keltik. 3
4 A légzésre - azaz a szükséges oxigén felvételére és a felesleges széndioxid leadására - nem alakultak ki külön sejtszervecskék, a folyamat lebonyolítása a sejthártyán keresztül történik. Az anyagszállítást - azaz a sejt különböző részei között a tápanyag és a salakanyag szállítását - az áramló citoplazma végzi. Mozgás. Az amőbák állábak segítségével mozognak, mely jellemző mozgásformát amőboid mozgásnak nevezzük. Ennek lényege, hogy különböző ingerek hatására - táplálék, fény - az állat az ingerforrás felé citoplazma nyúlványokat fejleszt, melyeket állábnak nevezünk. Az állábas mozgáshoz feltétlenül valamilyen szilárd aljzatra van szükség. Szaporodás. A próteusz amőba csak egyféleképpen, ivartalanul tud szaporodni, amely egy egyszerű kettéosztódás. A folyamat során először megkettőződik az örökítőanyag, majd a citoplazma befűződésével létrejött két utódsejt között egyenlő arányban megoszlik. Galléros ostorosok törzse Főleg telepes élőlények tartoznak ide. Egyetlen ostorukat sejthártyából származó gallér veszi körül. Hozzájuk hasonló ősökből származtathatók a szivacsok. Ostorosok törzse Álomkór ostoros Afrikában antilopok vérében él, emberben álomkórt okoz, melynek során agyvelő- és agyhártya-gyulladás alakul ki. A kórokozó terjesztését a cecelégy végzi. 4
5 Likacsoshéjúak törzse. Főleg tengeri, ritkán édesvízi szervezetek. Nevüket onnan kapták, hogy a sejtet kívülről egy szilárd héj veszi körül. A héj anyaga elsősorban mész, alakja rendkívül változatos, általában több kamrára tagolódik. Méretük széles határok között változik, többségük mikroszkopikus, de a ma élő legnagyobb példány átmérője elérheti a 7 cm-t. Mint a nevük is mutatja a héjon több nyílás található melyen a sejt az állábait dugja ki. Az elpusztult állatok maradványai a tengerfenéken felhalmozódhatnak, s így jelentősek a különböző mészkövek, kréta és a kőolaj kialakulásában. Napállatocskák törzse. Elsősorban az édesvízi plankton részei. A sejtek gömbölyűek, a sejttestből sugárszerűen erednek a vékony egyenes merev állábak. Spórások törzse. Lázállatkák A lázállatkák a malária kórokozói. A maláriát szokták váltóláznak is nevezni mivel a betegség a kórokozó típusától függően minden nap, vagy minden harmadik, ill. negyedik nap igen magas, fokos lázzal jár. A kórokozókat a foltosszárnyú maláriaszúnyog terjeszti, s mivel a szúnyog a mérsékelt övben főleg mocsarak környékén fordul elő a betegséget mocsárláznak is nevezik. A szúnyog, ha fertőzött ember vérét szívja, a kórokozó a vérrel együtt jut át a rovar szervezetébe, ott szaporodnak. A kialakult zigóta a nyálmirigybe kerül. A szúnyog, ha újra táplálkozik, a kórokozókat nyálával együtt juttatja át az ember szervezetébe ahol a véráram útján a májba kerülnek. A májsejtekbe jutva átalakulnak, 5
6 osztódnak, majd onnan kijutva a vörösvértestekbe fúrják magukat ahol szintén átalakuláson mennek keresztül. A vörösvérsejtekben sokszorosan osztódnak, majd mikor már teljesen kitöltik a sejtet szétrepesztik. Ekkor következik be a lázroham. A kirajzott lázállatkák újabb vörösvértesteket fertőznek meg, amelyek szétesése ismét magas lázzal jár. Csillósok törzse Példaállat a papucsállatka. Előfordulás. Szerves anyagokat tartalmazó állóvizekben, pocsolyákban. Szerveződés. A papucsállatka egysejtű, de a törzsben ismertek többsejtű fajok is melyek sejttársulásban élnek, pl. a harangállatka. Méret. A papucsállatka sejtjének a hossza kb. 200 mikron. Alak. Jellegzetesen papucsformájúak, a sejt lapos kicsit hosszúkás középen egy kis bemélyedéssel. A sejtek alakállandóak. Sejtfelépítés, életműködések. A sejtet kívülről egy speciális szerkezetű képződmény az ún. bőrke borítja. A bőrke tulajdonképpen a sejthártyából felépülő a sejtalakját meghatározó, a csillók számára szilárd alapot biztosító szerkezet. A bőrke felülnézetből egy lépre hasonlít, kissé megnyúlt hatszöges egységekből épül fel, melyek közepe bemélyedve egy pár csilló eredési helyéül szolgál. 6
7 A sejt citoplazmája szemcsés azonban az amőbával ellentétben a citoplazma áramlása már korlátozott, az egyes sejtszervecskéknek határozott helyük van. Sejtmag A törzs neve arra utal, hogy a sejtekben kétféle sejtmag található, van egy nagyobb méretű, gömbölyű, amely a sejt életfolyamatait irányítja, ez a nagymag, a kisebb babalakú és a szaporodásért felelős. Táplálkozás A papucsállatka szerves anyagokat bontó baktériumokkal táplálkozik. A bőrke speciális szerkezete miatt a táplálék felvétel - szemben az amőbával - sejtfelszín egy meghatározott pontján következhet csak be. A sejt közepén található egy tölcsérszerű bemélyedés, amit szájmezőnek nevezünk. A tölcsér alját sejtszájnak nevezzük. A sejtszájban történik a táplálék bekebelezése. Ahogy a táplálék felvételének, úgy a leadásának is meghatározott helye van, amit alrésnek nevezünk. Az emésztőűröcskék működése lényegében megegyezik az amőbánál leírtakéval. Kiválasztás Papucsállatkában két lüktetőűröcske található, egyik a sejt elején, a másik a végén. Két fő részből állnak, a központi hólyagból és az ahhoz sugarasan kapcsolódó 4 sugárcsatornából. Mozgás A papucsállatka csillók segítségével helyzet, ill. helyváltoztatásra képes. A csillók az egész testfelszínt beborítják, számuk több ezer. Szaporodás A papucsállatka szaporodhat ivartalanul és ivarosan egyaránt. Kedvező körülmények között egyszerű osztódással szaporodik ivartalanul. 7
8 Ivaros szaporodását egybekelésnek (konjugáció) nevezzük, amelynek során két sejt átmenetileg összekapcsolódik, közöttük plazmahíd alakul ki, majd ezen keresztül genetikai anyaguk egy részét kicserélik. Az egybekelést követően a szétvált sejtek ivartalanul szaporodnak. Fontosabb képviselőik Harangállatkák Szívókások 8
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
RészletesebbenTestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenBúvárkodj a biológiában IV. forduló 2018/2019.
Búvárkodj a biológiában IV. forduló 2018/2019. A beküldési határidő: 2018. december 6. csütörtök Beküldési e-mail cím: biologia@verseghy-szolnok.sulinet.hu 1. feladat Hová illesztenéd a szertári csontváz
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András
Többsejtű állatok Szerk.: Vizkievicz András Az első többsejtű állatok megkövült maradványai kb. 600 millió évesek. A törzsfejlődés folyamatának rekonstruálásához Ernst Haeckel a XX. század elején megfogalmazott
RészletesebbenVizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes
Vizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények. A zöldmoszatok példáján mutassa
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenRendszerezés, evolúció
Redszerezés, evolúció 8. Egyéi vállakozásból részvéytársaság Az egyszerű eukarióták 8.1. Egyszerű eukarióták sokfélesége Miért előyös az örökítőayagot öálló membráal védei? 8.2. A sejt belső membráredszeréek
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenTÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK. Szerkesztette Vizkievicz András
TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival. Ismerje fel és elemezze
RészletesebbenFejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenTémazáró dolgozat. A növények országa.
Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. : az a folyamat, melynek során egy sejt a környezetében található makromolekulákat,
RészletesebbenA vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.
Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában
RészletesebbenÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ
1. FELADATLAP A CSOPORT ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. Milyenek az élő rendszerek? Egészítsd ki a mondatot! Az élő rendszerek a környezetükkel és folytatnak, ezért anyagi rendszerek. 3 pont 2. Csoportosíts
RészletesebbenA NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 10. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Láthatatlan élővilág.
RészletesebbenÁLLATOK R.: ANIMALIA
ÁLLATOK R.: ANIMALIA Többsejtű állatok országa Regnum Animalia (Metazoa) heterotróf soksejtűek diploidok, haploid stádium a gamétákra korlátozódik laza sejttársulás álszövetes szövetes kb. 600 millió éve
RészletesebbenRendszertan - Összefoglalás -
Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,
RészletesebbenA heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös
Testüregviszonyok A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös volt a többsejtű élőlények megjelenése
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenBIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
RészletesebbenOstoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok
Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban
RészletesebbenEukariota állati sejt
Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA centriólum és a sejtek mozgási organellumai
A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm
RészletesebbenTanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.
Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenAz emberi sejtek általános jellemzése
Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. Fagocitózis, vagy endocitózis: az a folyamat, melynek során egy sejt a környezetében
Részletesebben15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:
15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenSupraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok Superregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták
Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok Superregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták II. Regnum (Kingdom, ország) CHROMISTA - színes színtestűek csillón retronémák
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenHajtásos növények gyökér hajtás szár levélre
Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a
RészletesebbenApáczai Műveltségi Verseny november Pontszám:... Kategória: biológia
Apáczai Műveltségi Verseny 2016. november Pontszám:... Kategória: biológia Feladatsor: biológia Javította:. Név:.. Anyja neve:. Régészeti feltárás (9 pont) Egy ásatás során az ábrákon látható ugyanazon
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek
Részletesebben7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:
7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek
II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük
RészletesebbenBIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9
RészletesebbenÁllati egysejtűek országa Regnum Protozoa
Gerinctelen állattan gyakorlat - 1 1. Gerinctelen állattan gyakorlat Állati egysejtűek országa Regnum Protozoa Állati jellegek (mozgásképesség, ingerelhetőség) Több mint 45 000 heterotróf faj (8-10 000
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
Részletesebben2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei
2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei Eszembe jutott, hogy a sejtekről és a sejtalkotókról már az általános iskolában is szó volt. De mi is tulajdonképpen a sejt? Az is érdekes
RészletesebbenBiológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenNövényrendszertan. Moha és páfrány.
Növényrendszertan Moha és páfrány. Szerveződési szintek sejttársulás hajtásos növények sejtfonál telepes A növényi legók Sejttársulás Minden sejt megőrzi önállóságát= Nincs munkamegosztás Pl. zöldmoszatok
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenSejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok
Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata
Részletesebben9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus
9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és
Részletesebben1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a
Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenBIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont
RészletesebbenEgysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai
Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai Állati egysejtűek felépítése Az eukarióta sejt szerveződés általános elvei érvényesek Egy vagy több sejtmagjuk van. Citoplazmában két fő részből áll: külső plazma
RészletesebbenVizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,
RészletesebbenNagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws
Nagy Erika Biológiából Ötös 7. osztályosoknak www.biologia.ws 1 Készítette: Nagy Erika 2009 Társszerző: Kasszán Zsuzsanna MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?
II. Mikrobiológiai alapok Mikrobatenyészetek A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük (morfológiájuk)
RészletesebbenAz ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András
Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenAlgák. Biológia-ökológia alapok
Algák Biológia-ökológia alapok Az algák testfelépítése Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények Lehetnek: Egysejtűek és többsejtűek Mikroszkópikus méretűek és több száz
RészletesebbenA kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenBiológiai feladatbank 10. évfolyam
Biológiai feladatbank 10. évfolyam A pedagógus Pap Gyula neve: A pedagógus Biológia szakja: Az iskola neve: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Műveltségi Ember és természet terület:
RészletesebbenVizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse
RészletesebbenGombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita
Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.
Részletesebbenmagvacska endoplazmatikus retikulum Golgi-készülék mitokondrium sejtköpeny sejthártya ektoplazma sejtmag endoplazma lüktető űröcske emésztő űröcske
Egysejtűek 1. magvacska endoplazmatikus retikulum Golgi-készülék mitokondrium sejtköpeny sejthártya sejtmag endoplazma ektoplazma lüktető űröcske emésztő űröcske Testszerveződésük és -felépítésük megértéséhez
RészletesebbenBiológia 9. évfolyam - tagozat-
Heti 2 óra egységek áttekintő táblázata Biológia 9. évfolyam - tagozat- 9. évfolyam Tanóra Összes óra Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei 4 0 0 4 Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes
RészletesebbenIskola neve: Csapatnév:.
Iskola neve: Csapatnév:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam II. forduló 2018. január 15. 1. Amennyiben a rejtvényt helyesen megfejtitek, megkapjátok a verseny II. fordulójának
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B BIOLÓGIA 10. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítették: Oláh Zsuzsa Matula Ilona A kiadvány KHF/4572-11/2008. engedélyszámon 2008.12.17. időponttól tankönyvi engedélyt kapott
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam Nem sejtes rendszerek: vírusok. Önálló sejtek: baktériumok; egysejtűek. Fonalas, telepes élőlények. Zöldmoszatok,
RészletesebbenEgysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai
Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai Állati egysejtűek felépítése Az eukarióta sejt szerveződés általános elvei érvényesek Egy vagy több sejtmagjuk van. Citoplazmában két fő részből áll: külső plazma
RészletesebbenAlgák. Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10.
Algák Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10. Az algák testfelépítése Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények Lehetnek: Egysejtűek és többsejtűek Mikroszkópikus
RészletesebbenÉdesvízi parányok. Avagy, mikroszkopikus méretű állatok és növények az édesvízben
Édesvízi parányok Avagy, mikroszkopikus méretű állatok és növények az édesvízben Témánkban szeretnénk bemutatni édesvizeink parányait, kiket szabad szemmel nem csodálhatunk meg, de a számos eszközünk segítségével,
RészletesebbenBiológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények
Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára B változat Célok, fejlesztési követelmények A biológia tudományának szinte minden részterülete redukált formában ugyan, de része a tantárgynak
Részletesebbentehetik illetve a stb.). feladatokat.
AZ ÚJ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYRENDSZERR BIOLÓGIA TANULÓKÁRTYÁKKAL FELDOLGOZHATÓ TÉMAKÖREI Kiadványunk nemcsak ismeretterjesztésre és szórakoztató társasjátékra alkalmas, de könnyenn bevonható az általános
RészletesebbenLabor jegyzőkönyv vol.01
Labor jegyzőkönyv vol.01 Egysejtűek fénymikroszkópos vizsgálata ELTE TTK Biológia, 2. szemeszter Tárgy: állatszervezettan Csoportvezetők: Pálfia Zsolt, Kovács Attila 2011. Február 21. Absztrakt Laboratóriumi
RészletesebbenAz élőlények életjelenségei és testszerveződésük
Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük Életjelenségek: önfenntartó táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás mozgás növekedés fejlődés ingerlékenység szabályozás fajfenntartó szaporodás Az
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
Részletesebben7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra)
7. évfolyam Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) Előzetes tudás: Az éghajlat elemei, a talaj (humusz), az éghajlati övezetek jellemzői.
Részletesebbeneukarióta zöldmoszat
Másodlagos plasztisz szimbiogenezis I. Cabozoa-elmélet plasztisz eukarióta zöldmoszat endoszimbiózisával Regnum Protozoa (Euglenák és Chlorarachneák) Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok
RészletesebbenBiológia. 7. évfolyam
Biológia 7. évfolyam /MOZAIK Kiadó ajánlása/ A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények
RészletesebbenBiológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály
Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet élővilága
Részletesebben