Az állatok világa Szerk.: Vizkievicz András

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állatok világa Szerk.: Vizkievicz András"

Átírás

1 Az állatok világa Szerk.: Vizkievicz András Az ide tartozó élőlényeket alapvetően anyagcseréjük és helyváltoztató képességük különbözteti meg a többi élőlény csoporttól. Az állatok heterotróf életmódot folytatnak, azaz a környezetből szerves anyagokat vesznek fel, azok egy részét átalakítva saját testük anyagaivá építik be, az anyagok másik részét teljesen lebontják széndioxidra és vízre, s az ekkor felszabaduló energiát az előbb említett felépítő folyamatokhoz, ill. a mozgáshoz használják fel. Az állatvilág fejlődése az ősi ostoros moszatoknál vált külön a többi eukarióta élőlénycsoporttól. A korábbi rendszerek szerint az állatok országába egysejtű és többsejtű szerveződésű állatok egyaránt tartoztak. Azonban a rendszertan újabban az egysejtűeket egységesen tárgyalja és külön országba sorolja, egysejtű eukarióták - nem választja szét állati, növényi, ill. gomba egysejtűekre. Ez érthető, hiszen az élet szerveződésének ezen a szintjén még nem különülnek el határozottan az egyes élőlénytípusok. Erre jó bizonyítékot láttunk pl. a nyálkagombáknál, amelyek szintén helyváltoztatásra képesek és heterotróf életmódot folytatnak. Ezek szerint tehát ma az állatok közé kizárólag többsejtű élőlényeket sorolunk. 1

2 Az állati jellegű egysejtűek Az állati egysejtűekhez több viszonylag jól elkülöníthető heterotróf egysejtű csoport tartozik, közülük a legfontosabbakat említjük meg. Az amőbák törzse Példaállat a próteusz amőba Előfordulás. Elsősorban állóvizekben, bomló szerves anyagban gazdag pocsolyák iszapjában található meg. Szerveződés. Egysejtű eukarióta szervezet. A csoport fajai főleg magányosan élnek. Méret. Átlagos méretük 400 mikrométer, de az óriás amőba elérheti a 2mm-es átmérőt is. Alak. Az amőbák mozgásuk, táplálkozásuk során alakjukat állandóan változtatják, így jellemző sejtalakjuk nincs. Sejtfelépítés, életműködések. Az amőbát - mint minden sejtet - kívülről zsírnemű anyagokból felépülő sejthártya borít. A sejthártya elsődleges feladata, hogy a sejtet elválassza és egyben összekösse a környezetével. Az elválasztás elsősorban fizikai elkülönítést jelent, megszabja a sejt határát. A sejthártya összekötő szerepe rendkívül fontos, mivel a sejt nem szigetelődik el a környezetétől, hanem azzal állandó anyag és energia forgalmat tart fent. A sejthártya alatt található a sejtplazma vagy citoplazma. A citoplazma egy félig folyékony tömény vizes oldat, amely a sejt alapállományát adja, benne találhatók meg a sejt életműködéseit ellátó sejtszervecskék. A sejtszervecskék látják el a sejt életműködéseit, a sejthártyával együtt biztosítják a sejt működéséhez elengedhetetlen belső stabilitást. Sejtmag. A sejtmag feladata a sejt működésének a szabályozása, tartalmazza a sejt örökítő anyagát a DNS-t mely kromoszómákat alkot. 2

3 Emésztő űröcske, a táplálkozás. Az amőba az aljzatra lesüllyedő szerves anyagokkal, ill. az azokkal táplálkozó baktériumokkal és más egysejtűekkel táplálkozik. A táplálékfelvétel során a táplálék irányába ún. állábat fejleszt, testével körülveszi, majd megköti a sejthártya felszínén. A megkötődés eredményeként a citoplazma a sejthártyán megkötött táplálékkal betűrődik a sejt belsejébe, minek következtében kialakul egy sejthártyával körülvett hólyag az ún. fagoszóma. (Phagia=evés, szoma=test lat.) A fagoszóma képzése, a táplálék felvétele a sejt felületének bármely pontján megtörténhet. A fagoszómával a táplálékot lebontó emésztő enzimeket tartalmazó hártyával körülvett hólyagocskák ún. lizoszómák egyesülnek. Az fagoszóma és a lizoszóma egybeolvadásával létrejött hólyagocskát emésztő űröcskének nevezzük. Az emésztő űröcskében történik a táplálék megölése, majd lebontása. A citoplazmában egy időben sok emésztő űröcske található - ezek adják főleg az sejtplazma szemcsézettségét - amelyek a sejt mozgásának megfelelően határozatlan irányú mozgást végeznek. Az emésztés befejezésével az emésztő űröcskék a sejthártyához sodródnak és a lebonthatatlan salakanyagot a felvétellel ellentétes folyamattal leadják a környezetbe. A leadás akárcsak a felvétel a sejt bármely pontján megtörténhet. Ha a tápanyagok lebontása teljes mértékben a sejten belül megy végbe - ahogy azt fent láttuk - sejten belüli emésztésről beszélünk. Lüktető űröcskék, a kiválasztás. A kiválasztás folyamatában az élő szervezet az anyagcserében feleslegessé váló, ill. a keletkező mérgező anyagokat távolítja el. Kiválasztás alatt szorosan csak a vízben oldott anyagok eltávolítását értjük. Egysejtűekben a kiválasztást hártyával határolt kis hólyagocskák az ún. lüktetőűröcskék végzik. Működésük során a citoplazmából a felesleges vízzel és a benne oldott anyagokkal fokozatosan telítődnek, majd tartalmukat hirtelen a környezetbe ürítik. A folyamatot fénymikroszkópban szemlélve a telítődés, kiürülés periódusai a lüktetés benyomását keltik. 3

4 A légzésre - azaz a szükséges oxigén felvételére és a felesleges széndioxid leadására - nem alakultak ki külön sejtszervecskék, a folyamat lebonyolítása a sejthártyán keresztül történik. Az anyagszállítást - azaz a sejt különböző részei között a tápanyag és a salakanyag szállítását - az áramló citoplazma végzi. Mozgás. Az amőbák állábak segítségével mozognak, mely jellemző mozgásformát amőboid mozgásnak nevezzük. Ennek lényege, hogy különböző ingerek hatására - táplálék, fény - az állat az ingerforrás felé citoplazma nyúlványokat fejleszt, melyeket állábnak nevezünk. Az állábas mozgáshoz feltétlenül valamilyen szilárd aljzatra van szükség. Szaporodás. A próteusz amőba csak egyféleképpen, ivartalanul tud szaporodni, amely egy egyszerű kettéosztódás. A folyamat során először megkettőződik az örökítőanyag, majd a citoplazma befűződésével létrejött két utódsejt között egyenlő arányban megoszlik. Galléros ostorosok törzse Főleg telepes élőlények tartoznak ide. Egyetlen ostorukat sejthártyából származó gallér veszi körül. Hozzájuk hasonló ősökből származtathatók a szivacsok. Ostorosok törzse Álomkór ostoros Afrikában antilopok vérében él, emberben álomkórt okoz, melynek során agyvelő- és agyhártya-gyulladás alakul ki. A kórokozó terjesztését a cecelégy végzi. 4

5 Likacsoshéjúak törzse. Főleg tengeri, ritkán édesvízi szervezetek. Nevüket onnan kapták, hogy a sejtet kívülről egy szilárd héj veszi körül. A héj anyaga elsősorban mész, alakja rendkívül változatos, általában több kamrára tagolódik. Méretük széles határok között változik, többségük mikroszkopikus, de a ma élő legnagyobb példány átmérője elérheti a 7 cm-t. Mint a nevük is mutatja a héjon több nyílás található melyen a sejt az állábait dugja ki. Az elpusztult állatok maradványai a tengerfenéken felhalmozódhatnak, s így jelentősek a különböző mészkövek, kréta és a kőolaj kialakulásában. Napállatocskák törzse. Elsősorban az édesvízi plankton részei. A sejtek gömbölyűek, a sejttestből sugárszerűen erednek a vékony egyenes merev állábak. Spórások törzse. Lázállatkák A lázállatkák a malária kórokozói. A maláriát szokták váltóláznak is nevezni mivel a betegség a kórokozó típusától függően minden nap, vagy minden harmadik, ill. negyedik nap igen magas, fokos lázzal jár. A kórokozókat a foltosszárnyú maláriaszúnyog terjeszti, s mivel a szúnyog a mérsékelt övben főleg mocsarak környékén fordul elő a betegséget mocsárláznak is nevezik. A szúnyog, ha fertőzött ember vérét szívja, a kórokozó a vérrel együtt jut át a rovar szervezetébe, ott szaporodnak. A kialakult zigóta a nyálmirigybe kerül. A szúnyog, ha újra táplálkozik, a kórokozókat nyálával együtt juttatja át az ember szervezetébe ahol a véráram útján a májba kerülnek. A májsejtekbe jutva átalakulnak, 5

6 osztódnak, majd onnan kijutva a vörösvértestekbe fúrják magukat ahol szintén átalakuláson mennek keresztül. A vörösvérsejtekben sokszorosan osztódnak, majd mikor már teljesen kitöltik a sejtet szétrepesztik. Ekkor következik be a lázroham. A kirajzott lázállatkák újabb vörösvértesteket fertőznek meg, amelyek szétesése ismét magas lázzal jár. Csillósok törzse Példaállat a papucsállatka. Előfordulás. Szerves anyagokat tartalmazó állóvizekben, pocsolyákban. Szerveződés. A papucsállatka egysejtű, de a törzsben ismertek többsejtű fajok is melyek sejttársulásban élnek, pl. a harangállatka. Méret. A papucsállatka sejtjének a hossza kb. 200 mikron. Alak. Jellegzetesen papucsformájúak, a sejt lapos kicsit hosszúkás középen egy kis bemélyedéssel. A sejtek alakállandóak. Sejtfelépítés, életműködések. A sejtet kívülről egy speciális szerkezetű képződmény az ún. bőrke borítja. A bőrke tulajdonképpen a sejthártyából felépülő a sejtalakját meghatározó, a csillók számára szilárd alapot biztosító szerkezet. A bőrke felülnézetből egy lépre hasonlít, kissé megnyúlt hatszöges egységekből épül fel, melyek közepe bemélyedve egy pár csilló eredési helyéül szolgál. 6

7 A sejt citoplazmája szemcsés azonban az amőbával ellentétben a citoplazma áramlása már korlátozott, az egyes sejtszervecskéknek határozott helyük van. Sejtmag A törzs neve arra utal, hogy a sejtekben kétféle sejtmag található, van egy nagyobb méretű, gömbölyű, amely a sejt életfolyamatait irányítja, ez a nagymag, a kisebb babalakú és a szaporodásért felelős. Táplálkozás A papucsállatka szerves anyagokat bontó baktériumokkal táplálkozik. A bőrke speciális szerkezete miatt a táplálék felvétel - szemben az amőbával - sejtfelszín egy meghatározott pontján következhet csak be. A sejt közepén található egy tölcsérszerű bemélyedés, amit szájmezőnek nevezünk. A tölcsér alját sejtszájnak nevezzük. A sejtszájban történik a táplálék bekebelezése. Ahogy a táplálék felvételének, úgy a leadásának is meghatározott helye van, amit alrésnek nevezünk. Az emésztőűröcskék működése lényegében megegyezik az amőbánál leírtakéval. Kiválasztás Papucsállatkában két lüktetőűröcske található, egyik a sejt elején, a másik a végén. Két fő részből állnak, a központi hólyagból és az ahhoz sugarasan kapcsolódó 4 sugárcsatornából. Mozgás A papucsállatka csillók segítségével helyzet, ill. helyváltoztatásra képes. A csillók az egész testfelszínt beborítják, számuk több ezer. Szaporodás A papucsállatka szaporodhat ivartalanul és ivarosan egyaránt. Kedvező körülmények között egyszerű osztódással szaporodik ivartalanul. 7

8 Ivaros szaporodását egybekelésnek (konjugáció) nevezzük, amelynek során két sejt átmenetileg összekapcsolódik, közöttük plazmahíd alakul ki, majd ezen keresztül genetikai anyaguk egy részét kicserélik. Az egybekelést követően a szétvált sejtek ivartalanul szaporodnak. Fontosabb képviselőik Harangállatkák Szívókások 8

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt

Részletesebben

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor

TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók

Részletesebben

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018 1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J

Részletesebben

Búvárkodj a biológiában IV. forduló 2018/2019.

Búvárkodj a biológiában IV. forduló 2018/2019. Búvárkodj a biológiában IV. forduló 2018/2019. A beküldési határidő: 2018. december 6. csütörtök Beküldési e-mail cím: biologia@verseghy-szolnok.sulinet.hu 1. feladat Hová illesztenéd a szertári csontváz

Részletesebben

Szerk.: Vizkievicz András

Szerk.: Vizkievicz András Többsejtű állatok Szerk.: Vizkievicz András Az első többsejtű állatok megkövült maradványai kb. 600 millió évesek. A törzsfejlődés folyamatának rekonstruálásához Ernst Haeckel a XX. század elején megfogalmazott

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes

Vizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes Vizsgakövetelmények Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények. A zöldmoszatok példáján mutassa

Részletesebben

Tartalom. Előszó... 3

Tartalom. Előszó... 3 4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20. BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. :olyan egyedek összessége, amelyek felépítése, életműködése, élettérigénye

Részletesebben

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Rendszerezés, evolúció

Rendszerezés, evolúció Redszerezés, evolúció 8. Egyéi vállakozásból részvéytársaság Az egyszerű eukarióták 8.1. Egyszerű eukarióták sokfélesége Miért előyös az örökítőayagot öálló membráal védei? 8.2. A sejt belső membráredszeréek

Részletesebben

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI

Részletesebben

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei

Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése

Részletesebben

TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK. Szerkesztette Vizkievicz András

TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK. Szerkesztette Vizkievicz András TÖBBSEJTŰ ÁLLATOK SZIVACSOK Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival. Ismerje fel és elemezze

Részletesebben

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS, 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20. BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. : az a folyamat, melynek során egy sejt a környezetében található makromolekulákat,

Részletesebben

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak.

A vizet és az ásványi anyagokat egész testfelületükön keresztül veszik fel, melyet a szárukban található kezdetleges vízszállító sejtek továbbítanak. Mohák (törzse) Szerkesztette: Vizkievicz András A mohák már szárazföldi növények, ugyanakkor szaporodásuk még vízhez kötött. Kb. 360 millió (szilur) évvel ezelőtt jelentek meg, a tengerek árapály zónájában

Részletesebben

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ

ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. FELADATLAP A CSOPORT ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. Milyenek az élő rendszerek? Egészítsd ki a mondatot! Az élő rendszerek a környezetükkel és folytatnak, ezért anyagi rendszerek. 3 pont 2. Csoportosíts

Részletesebben

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 10. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Láthatatlan élővilág.

Részletesebben

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

ÁLLATOK R.: ANIMALIA ÁLLATOK R.: ANIMALIA Többsejtű állatok országa Regnum Animalia (Metazoa) heterotróf soksejtűek diploidok, haploid stádium a gamétákra korlátozódik laza sejttársulás álszövetes szövetes kb. 600 millió éve

Részletesebben

Rendszertan - Összefoglalás -

Rendszertan - Összefoglalás - Rendszertan - Összefoglalás - Az első tudományos rendszertant Carl Linné alkotta meg. Munkásságát hazánkban Kitaibel Pál, a magyar Linné folytatta. A mai tudományos rendszertan testfelépítés és hasonlóság,

Részletesebben

A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös

A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös Testüregviszonyok A heterotróf táplálkozáshoz általában lényeges a sejt, illetve a testméret növelése. Az egysejtűek azonban vég nélkül nem gyarapodhattak, így előnyös volt a többsejtű élőlények megjelenése

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban

Részletesebben

Eukariota állati sejt

Eukariota állati sejt Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,

Részletesebben

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001

BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga

Részletesebben

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...

Tartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam... Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai A centriólum A centriólum és a sejtek mozgási organellumai Egysejtű eukarióta sejtekben,soksejtű állatok sejtjeiben 9x3-triplet A,B és C tubulus alegységek hengerpalástszerű helyezkedéssel Hossza 0,3mm

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Az emberi sejtek általános jellemzése

Az emberi sejtek általános jellemzése Sejttan (cytológia) Az emberi sejtek általános jellemzése A sejtek a szervezet alaki és működési egységei Alakjuk: nagyon változó. Meghatározza: Sejtek funkciója Felületi feszültség Sejtplazma sűrűsége

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály február 20. BIOLÓGIA VERSENY 7. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. feladat. Fogalomkeresés (10 pont) a. Fagocitózis, vagy endocitózis: az a folyamat, melynek során egy sejt a környezetében

Részletesebben

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: 15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon

Részletesebben

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben. FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok Superregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták

Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok Superregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok Superregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták II. Regnum (Kingdom, ország) CHROMISTA - színes színtestűek csillón retronémák

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre

Hajtásos növények gyökér hajtás szár levélre Hajtásos növények A hajtásos, szövetestes testfelépítése a legfejlettebb testszerveződés a növények országában. A hajtásos növények testében a különféle alakú és működésű sejtek szöveteket alkotnak, a

Részletesebben

Apáczai Műveltségi Verseny november Pontszám:... Kategória: biológia

Apáczai Műveltségi Verseny november Pontszám:... Kategória: biológia Apáczai Műveltségi Verseny 2016. november Pontszám:... Kategória: biológia Feladatsor: biológia Javította:. Név:.. Anyja neve:. Régészeti feltárás (9 pont) Egy ásatás során az ábrákon látható ugyanazon

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek

II. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

Állati egysejtűek országa Regnum Protozoa

Állati egysejtűek országa Regnum Protozoa Gerinctelen állattan gyakorlat - 1 1. Gerinctelen állattan gyakorlat Állati egysejtűek országa Regnum Protozoa Állati jellegek (mozgásképesség, ingerelhetőség) Több mint 45 000 heterotróf faj (8-10 000

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei 2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei Eszembe jutott, hogy a sejtekről és a sejtalkotókról már az általános iskolában is szó volt. De mi is tulajdonképpen a sejt? Az is érdekes

Részletesebben

Biológia. Biológia 9/29/2010

Biológia. Biológia 9/29/2010 Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Növényrendszertan. Moha és páfrány.

Növényrendszertan. Moha és páfrány. Növényrendszertan Moha és páfrány. Szerveződési szintek sejttársulás hajtásos növények sejtfonál telepes A növényi legók Sejttársulás Minden sejt megőrzi önállóságát= Nincs munkamegosztás Pl. zöldmoszatok

Részletesebben

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)

BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli

Részletesebben

Sejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok

Sejtciklus. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata gyarapodik, mert benne intenzív anyagcserefolyamatok Sejtciklus Az osztódóképes eukarióta sejtek élete, a sejtciklus két részre, a nyugalmi szakaszra és az azt követő sejtosztódásra tagolható. A nyugalmi szakasz elején a sejt növekszik, tömege, térfogata

Részletesebben

9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus

9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus 9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus Egysejtű organizmusok esetén a sejtosztódás során egy új egyed keletkezik (reprodukció) Többsejtő szervezetek esetén a sejtosztódás részt vesz: a növekedésben és

Részletesebben

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai

Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai Állati egysejtűek felépítése Az eukarióta sejt szerveződés általános elvei érvényesek Egy vagy több sejtmagjuk van. Citoplazmában két fő részből áll: külső plazma

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws Nagy Erika Biológiából Ötös 7. osztályosoknak www.biologia.ws 1 Készítette: Nagy Erika 2009 Társszerző: Kasszán Zsuzsanna MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással

Részletesebben

II. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?

II. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? II. Mikrobiológiai alapok Mikrobatenyészetek A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük (morfológiájuk)

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet. 1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs

Részletesebben

Algák. Biológia-ökológia alapok

Algák. Biológia-ökológia alapok Algák Biológia-ökológia alapok Az algák testfelépítése Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények Lehetnek: Egysejtűek és többsejtűek Mikroszkópikus méretűek és több száz

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Biológiai feladatbank 10. évfolyam

Biológiai feladatbank 10. évfolyam Biológiai feladatbank 10. évfolyam A pedagógus Pap Gyula neve: A pedagógus Biológia szakja: Az iskola neve: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Műveltségi Ember és természet terület:

Részletesebben

Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. 1 Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse

Részletesebben

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.

Részletesebben

magvacska endoplazmatikus retikulum Golgi-készülék mitokondrium sejtköpeny sejthártya ektoplazma sejtmag endoplazma lüktető űröcske emésztő űröcske

magvacska endoplazmatikus retikulum Golgi-készülék mitokondrium sejtköpeny sejthártya ektoplazma sejtmag endoplazma lüktető űröcske emésztő űröcske Egysejtűek 1. magvacska endoplazmatikus retikulum Golgi-készülék mitokondrium sejtköpeny sejthártya sejtmag endoplazma ektoplazma lüktető űröcske emésztő űröcske Testszerveződésük és -felépítésük megértéséhez

Részletesebben

Biológia 9. évfolyam - tagozat-

Biológia 9. évfolyam - tagozat- Heti 2 óra egységek áttekintő táblázata Biológia 9. évfolyam - tagozat- 9. évfolyam Tanóra Összes óra Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei 4 0 0 4 Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes

Részletesebben

Iskola neve: Csapatnév:.

Iskola neve: Csapatnév:. Iskola neve: Csapatnév:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam II. forduló 2018. január 15. 1. Amennyiben a rejtvényt helyesen megfejtitek, megkapjátok a verseny II. fordulójának

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B BIOLÓGIA 10. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítették: Oláh Zsuzsa Matula Ilona A kiadvány KHF/4572-11/2008. engedélyszámon 2008.12.17. időponttól tankönyvi engedélyt kapott

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI BIOLÓGÁBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam Nem sejtes rendszerek: vírusok. Önálló sejtek: baktériumok; egysejtűek. Fonalas, telepes élőlények. Zöldmoszatok,

Részletesebben

Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai

Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai Egysejtűek sejtszervecskéi, tulajdonságai Állati egysejtűek felépítése Az eukarióta sejt szerveződés általános elvei érvényesek Egy vagy több sejtmagjuk van. Citoplazmában két fő részből áll: külső plazma

Részletesebben

Algák. Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10.

Algák. Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10. Algák Biológia-ökológia alapok 5. előadás 2007. október 10. Az algák testfelépítése Ősi, egyszerű testfelépítés, a természetben mindenütt megtalálható növények Lehetnek: Egysejtűek és többsejtűek Mikroszkópikus

Részletesebben

Édesvízi parányok. Avagy, mikroszkopikus méretű állatok és növények az édesvízben

Édesvízi parányok. Avagy, mikroszkopikus méretű állatok és növények az édesvízben Édesvízi parányok Avagy, mikroszkopikus méretű állatok és növények az édesvízben Témánkban szeretnénk bemutatni édesvizeink parányait, kiket szabad szemmel nem csodálhatunk meg, de a számos eszközünk segítségével,

Részletesebben

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára B változat Célok, fejlesztési követelmények A biológia tudományának szinte minden részterülete redukált formában ugyan, de része a tantárgynak

Részletesebben

tehetik illetve a stb.). feladatokat.

tehetik illetve a stb.). feladatokat. AZ ÚJ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYRENDSZERR BIOLÓGIA TANULÓKÁRTYÁKKAL FELDOLGOZHATÓ TÉMAKÖREI Kiadványunk nemcsak ismeretterjesztésre és szórakoztató társasjátékra alkalmas, de könnyenn bevonható az általános

Részletesebben

Labor jegyzőkönyv vol.01

Labor jegyzőkönyv vol.01 Labor jegyzőkönyv vol.01 Egysejtűek fénymikroszkópos vizsgálata ELTE TTK Biológia, 2. szemeszter Tárgy: állatszervezettan Csoportvezetők: Pálfia Zsolt, Kovács Attila 2011. Február 21. Absztrakt Laboratóriumi

Részletesebben

Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük

Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük Életjelenségek: önfenntartó táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás mozgás növekedés fejlődés ingerlékenység szabályozás fajfenntartó szaporodás Az

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra)

7. évfolyam. Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) 7. évfolyam Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) Előzetes tudás: Az éghajlat elemei, a talaj (humusz), az éghajlati övezetek jellemzői.

Részletesebben

eukarióta zöldmoszat

eukarióta zöldmoszat Másodlagos plasztisz szimbiogenezis I. Cabozoa-elmélet plasztisz eukarióta zöldmoszat endoszimbiózisával Regnum Protozoa (Euglenák és Chlorarachneák) Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasok

Részletesebben

Biológia. 7. évfolyam

Biológia. 7. évfolyam Biológia 7. évfolyam /MOZAIK Kiadó ajánlása/ A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élőlények

Részletesebben

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet élővilága

Részletesebben