Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák

Átírás

1 Eukarióta mikroorganizmusok Gombák 1

2 Az eukarióták, kiemelten a gombák jellemzése (óravázlat) Az eukarióták és gombák sejtjeinek szerkezete és funkciói A mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése a gombák morfotípusai a gombák hifa- és micélium típusai a gombamicéliumok ontogenetikai és morfológiai típusai a mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése A gombák spórái A gombák táplálkozása A gombák szaporodása ivartalan szaporodásuk ivaros szaporodásuk az ivaros szaporodásuk folyamatának szakaszai A gombák rendszerezése A gombák fő rendszertani egységeinek rövid jellemzése 2

3 A mikológia tudományágai és kapcsolataik egyéb területekkel Ipari mikológia Élettan Termesztés Biokémia Genetika Taxonómia Kémia Toxikológia Morfológia Erdészeti mikológia Mezőgazdasági mikológia Orvosi mikológia Általános mikológia 3

4 Gombák gyakorlati felosztása: Az ember számár KÁROS lehet: növénytermesztésben állati és humán mikózisok mikotoxinok allergének biodestrukció 4

5 Gombák gyakorlati felosztása 2. Az ember számára HASZNOS lehet: élesztők szteroidok előállítása metabolitjaik Növényi növekedésserkentők TEMPEH (Aspergillus) sajtérlelés, téliszalámi ipari enzim-előállítás (pl. lipáz) biomasszaként tápélesztő, tápl. kiegészítő (pl. párizsi) biológiai védekezés a mezőgazdaságban erdészet (mikorrhizák) 5

6 Az eukarióták fő függelékek: sejtösszetevői - flagellumok (algáknál, mikroszkópikus gombáknál) vagy csillók (protozoák egy csoportjánál) ostorok 11 fibrillumból (mikrotubulus), 2 centrálisan, 9 periférikusan kűlsőleg whiplash vagy tinsel flagellumok 6

7 Az eukarióták fő sejtösszetevői 2. felszíni struktúrák: glikokalix: főleg poliszacharidokból épül fel, képezhet rostokat, nyálkás burkot vagy tokot szerepe a védelem, megtapadás és a kűlső szignálok érzékelése receptor funkciók: Kémiai ingerek felvétele Sejtek között kapcsolatteremtés Endo- és exocitózis (fagocitózis, pinocitózis) 7

8 Sejtfal: Az eukarióták fő sejtösszetevői 3. algáknál cellulózból, pektinből, mannánokból és berakódott ásványi anyagokból (SiO 2 = kvarc, CaCO 3 = mészkő) gombáknál cellulóz, hemicellulóz, kitin, ill. kitinszerű anyagok 8

9 A kitin szerkezete A cellulóz a β-d-glükóz polimerje. cellulóz A kitin az N-acetil-glükózamin el nem ágazó polimerje. Gombákban és ízeltlábúakban található. Szerkezete a cellulózból vezethető le: az összes glükóz egység minden 2-es szénatomjának hidroxil-csoportját acetamidcsoport (-NH(C=O)CH 3 ) helyettesít. kitin 9

10 Az eukarióták fő sejtösszetevői 4. Sejtmembrán: minden eukarióta sejtben kettős lipidrétegből fehérjemolekulák beágyazódásával funkciója a szilárdítás és az aktív, differenciált anyagcsere biztosítása 10

11 Az eukarióták fő sejtösszetevői 5. Sejtmag: magasabbrendű növényekéhez hasonló feltűnően kicsi, a kromoszómák is kicsik és törékenyek, gyakori a többmagvúság, fajon belül is változatos kromoszómaszám a legtöbb gombafaj, sok algafaj és néhány protozoa szomatikus (testi) sejtjei haploidok a plazmidok itt jóval kisebb jelentőségűek, mint a prokariótáknál 11

12 Az eukarióták fő sejtösszetevői 6. Citoplazma: az endoplazmatikus retikulum összefüggő hálózatként tölti ki a citoplazmát szemcsés felszínű (RER) és sima felszínű (SER) változatok funkciói: az anyagáramlás biztosítása a sejtmag és a citoplazma között ill. utóbbin túlra a fehérjeszintézisben keletkezett molekulák végleges szerkezetének kialakítása a fehérjéket nem kódoló aminosavak (kb. 120 db) szintézise az enzimek alegységeinek összeszerelése 12

13 Az eukarióták fő sejtösszetevői 7. sejtorganellumok: Golgi-készülékek: itt zajlik az endoplazmatikus retikulumról érkező fehérjék módosulása, szénhidrátokkal, poliszacharidokkal, lipidekkel történő kapcsolódása. mitokondriumok: - a sejtlégzés organellumai kűlső membrán választja el az egyéb sejttartalomtól.önálló genetikai információját a maganyagétól elkülönülten képes replikálni lomaszómák: - a sejtfal és a sejthártya között elhelyezkedő laza, kevéssé elektronelnyelő, amorf képződmények - valamilyen váladékképzési funkciójuk van citoszkeleton: sejtet átszövő rugalmas hálózat sejtorganellumoknak támasza, mozgásukat biztosítja - fajtái: mikrofilamentumok és mikrotubulusok 13

14 A gombák morfotípusai 1. Fonalas gombák: - egy vagy több sejtből álló, rövidebb-hosszabb fonalakat, hifákat képeznek, lehetnek osztatlan és válaszfalas (szeptált) felépítésűek (pl. Asco- és Basidiomycetes) 2. Sarjadzó gombák: - kivétel nélkül egysejtűek, gömb, ovális v. kihegyezett alakúak, pszeudomicéliumot képeznek (a sarjadzás után az anyasejttel együttmaradt leánysejtek láncszerű képlete, pl. Saccharomyces) 14

15 A gombák morfotípusai Dimorf gombák hőmérséklettől függően: 26 C-on: fonalas forma 37 C-on: sarjadzó forma ill. parazita alak 4. Néhány gomba amőbaszerűen mozog és táplálkozik, vegetatív tenyésztelepük csupasz, sejtmagban gazdag plazmából (plazmódiumból) állnak Hifa és micéliumtípusok: ld. növénytan! 15