Vizeletkiválasztó rendszer

Átírás

1 Vizeletkiválasztó rendszer

2 Urogenitalis rendszer Húgyszervek és az ivarszervek

3 A vizeletkiválasztó rendszer célja A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése Ezek az anyagok lehetnek: Ionok (Na, Cl, K, H) Anyagcsere során képződött káros anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok) Miért van szükség erre? A szervezet belső összetétele állandó marad (a homeosztázis biztosítása) Folyadékterek nagysága A folyadékokban oldott ionok koncentrációja A folyadék ozmotikus koncentrációja Vizeletkiválasztó szervek: vese Vizeletelvezető szervek: húgyvezeték, húgycső, húgyhólyag

4 Vese ren / nephros Hasüreg felső-hátsó részében, a hashártya mögött, hasfalhoz rögzítetten, a gerinc két oldalán helyezkedik el Páros szerv Bab alak Felső pólusa a mellékvese Bal vese a XII. borda magasságában Jobb vese lejjebb van Medialis él a vesekapu (erek, idegek, húgyvezeték)

5

6

7 Vese Vese tokjai: Külső tok Középső tok Belső tok Hosszmetszeti képén: Külső kéregállomány Belső velőállomány Legbelül a vesekapu körül - vesekehely - vesemedence vesekapu - a. renalis (belép) - v. renalis (kilép) - húgyvezeték (kilép)

8 Vese Részei: felső- és alsó pólus elülső és hátsó felszín medialis és lateralis él Medialis éle behúzott, itt helyezkedik el a vesekapu (hilus renalis). Ez bevezet a vese belsejében levő öbölbe A vesekapu képletei: arteria renalis venae renalis húgyvezeték nyirokszervek idegek

9 A vese anatómiája Szorosan a vese felszínén a rostos tok (capsula fibrosa) Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula adiposa), magába foglalja a vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvesét A külső tok (fascia renalis) mindkét vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-vénát is magába foglalja A külső tok (fascia renalis) lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték (ureter)

10 A vese szerkezete és működése A vese frontális metszetén kétféle állomány különíthető el: kéreg (substantia corticalis) velő (substantia medullaris)

11 A vese felépítése

12

13 Kéregállomány Vese szövettani és működési egysége: nephron - 1 millió/vese Malpighi-testecske: hajszálerek hálózata glomerulus (gombolyag alakú), kettős falú tok: Bowman-tok veszi körül A glomerulusban a vérplazma átszűrődik és az így keletkezett fehérjementes plazmaszűrlet, az elsődleges vizelet a Bowman-tokba, onnan pedig a csatornarendszerbe kerül Tubulus: Malpighi testecskéhez csatlakozó csatornarendszer

14 Kéregállomány Szemcsés szerkezetű = vesetestecskék Vesetestecske = artériás hajszálérből érgomolyag kettősfalú tokkal - feladata az elsődleges szűrlet képzése Vesecsatornácskák = kanyarulatos csatorna - a szűrletből vizelet lesz - elsődleges kanyarulatos csatorna: glomerulus körük kanyarog - Henle kacs: U alakú szár, velő vissza kéregbe - másodlagos kanyarulatos csatorna: kéregben újabb kis kanyarulat - vízvisszaszívás, biz. anyagok kiválasztása a vizeletbe végleges vizelet képzése

15 A vesetestecske és a kanyarulatos csatornarendszer együtt = NEPHRON (vese működési egysége)

16 Malpighi-testecske

17 Vesetestecske felépítése

18 A nefron felépítése

19

20

21 Velőállomány Csíkolt szerkezet párhuzamosan elhelyezkedő csatornák A kéreg és a vesemedence közötti rész A csatorna végül hosszú, egyenes szakasszal a gyűjtőcsatornácskában folytatódik és a vesekelyhekbe torkollik. Az elsődleges vizelet (kb. 120 liter) a csatornarendszeren végighaladva, már végleges vizeletként kerül a vesemedencébe. Itt találhatók: - gyűjtőcsatornák - vesepiramis (10-15db) Feladat: végleges vizelet összegyűjtése Piramisok alapja a kéreg felé, csúcsa a vesekapu felé tekint. A piramisok csúcsai egyenként kehelyszerű üregekkel vannak körülvéve, amelyek egymásba torkollva alkotják a vesemedencét A piramis csúcsánál a gyűjtőcsatornák a vesekehelybe nyílnak, melyek a vesemedencébe mennek

22 A vese működése A vese munkája a vér szűrése, bomlástermékeinek kiválasztása és ezáltal a vérplazma-alkotórészek állandó koncentrációjának fenntartása A vesékben kb. 120 liter vér folyik át naponta, amelyből (elsődleges vizeletből) 1,5 liter vizelet választódik ki A vesék vizelet-kiválasztásában 2 szakaszt különítünk el: Az elsődleges és a másodlagos vizelet kiválasztását: Az elsődleges vizelet tulajdonképpen a vérplazma fehérjementes szűrlete (ugyanaz az összetétele, mint a vérplazmának, csak nincs benne fehérje) A másodlagos, vagy végleges vizelet a csatornarendszerben alakul ki

23 A vizelet A vizeletürítés mechanizmusa A vizelet termelése folyamatos, ürítése szakaszos A vesemedencébe került vizelet a húgyvezetéken keresztül kerül le a húgyhólyagba, ahol tárolódik és a húgycső segítségével kiürül Húgyvezeték ureter:30cm hosszú, 0,5cm vastag, izmos falú cső feladata: vizelet továbbítása a hólyagba perisztaltikus mozgás / simaizom Húgyhólyag vesica urinaria: a kismedence elülső részében fekvő, izmos falú tömlő, mely normál esetben ml vizelete tartalmaz ilyenkor a húgyhólyag feszülése miatt vizelési inger Húgycső urethra: nőknél rövid és egyenes férfiaknál hosszú és S alakú görbületet mutat, prostatát átfúrja, nemi váladék ürítése Hugycső körül harántcsíkolt izomgyűrű visszatartás akaratlagos vizelet

24 A VESE A Bowman-tok a kéregállományba kanyarulatos csatornában folytatódik, átmegy a velőállományba leés felszálló Henle kacsba, majd a distalis kanyarulatos csatornába folytatódik. Innen gyűjtő csatornácskákba (tubulusok) (velőállomány) szedődnek össze és belenyílnak a vesekelyhekbe.

25 Vese A vesetestecske feladata az elsődleges vizelet képzése A végleges vizelet képzése a velőállományban található tubulusok feladata A tubulusok a vesekelyhekbe nyílnak, melyek a vesemedencébe mennek át A vesemedence lapos, háromszögletű, legyezőszerűen elágazódó, izmosfalú tömlő, mely a vesekelyhekből szedődik össze Elkeskenyedő részén lép ki belőle a húgyvezeték.

26

27 A vizeletkiválasztó- és elvezető rendszer vázlatos felépítése

28

29

30 Húgyhólyag A húgyhólyag (vesica urinaria) kismedence elülső részében, szeméremcsont mögött, hashártya alatt helyezkedik el kb. 300 ml űrtartalmú, izmos falú tömlő Nagysága függ a teltségi állapottól Nőkben kissé lelapított, mert ráhajlik a méh Alsó része szélesebb és a gát izomzaton nyugszik Alsó elülső részéből indul ki a húgycső (urethra). A húgyhólyagnak 2 záróizma van akaratunktól független beidegződésű belső simaizomgyűrű akaratlagos harántcsíkolt rostokból álló külső záróizom Vizeletet tárolja Feszülése vizelési ingert okoz

31

32

33 Húgycső A húgycső (urethra) Vizeletelvezető rendszer utolsó szakasza Benne 3 rétegű vastag simaizomzat található Férfiaknál a húgycső a spermát is szállítja / átfúrja a peosztatát Férfiaknál a húgycső hosszabb (kb. 25 cm) és két görbülete is van / S Nők: rövid, egyenes Vizelet külvilágba vezetése Külső nemi szervek

34 Vizeletképzés Szűrlet képződik a vesetestecskében A kanyarulatos csatorna kezdeti szakasza minden hasznosítható anyagot igyekszik visszaszívni A cukor és a sók aktív transzporttal mozognak, a víz passzív transzporttal követi őket A szűrlet 90%-a a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában visszaszívódik A Henle-kacsnak a sejtek közötti folyadék koncentráció grádiensének kialakításában van szerepe A distalis kanyarulatos csatornára a fakultatív visszaszívás jellemző, vagyis azok az anyagok szívódnak vissza, amelyekből a vérben kevés van A gyűjtőcsatorna fala a végső vízvisszaszívás helye, itt állítható be a vizelet töménysége

35 Szabályozás A húgyhólyag telődése reflexesen vizeletürítést vált ki, de ez a reflex akaratlagosan felülbírálható A vizeletürítés reflexközpontja a gerincvelőben van, de ezt a központot az agykéreg felülről irányítja (vegetatív idegrendszer)

36 A vizeletből a kiválasztó r. működésére lehet következtetni: A vizeletben megjelenő fehérje a vese hibás szűrőműködését jelzi A fehérvérsejtek gyulladást mutatnak A vizeletben található vér a vese, vagy a kivezető rendszer belső hámborításának a sérülésére utal

37 Vizelet Napi mennyisége kb. 1,5 l Összetétele függ a folyadékfelvétel és az izzadás mértékétől, a táplálék sótartalmától, fehérjetartalmától A sókat csak bizonyos vízmennyiséggel együtt tudjuk kiválasztani A fehérjék bomlásterméke a vizeletből ammónia formájában szabadul fel, ez okozza a vizelet jellegzetes szagát Nagy mennyiségű glükóz felszívódása után a vér cukortartalma olyan nagy, hogy a cukor nem tud teljesen visszaszívódni, és megjelenik a vizeletben A vörösvértestek bomlásából származó sárga epefesték adja a vizelet jellegzetes színét

38 Vizeletkiválasztást szabályozó hormonok: Antidiuretikus hormon (ADH): A hypothalamusz nagysejtes magjai termelik, az agyalapi mirigy hátulsó lebenye raktározza Biztosítja a vesecsatornák átjárhatóságát a víz számára Aldoszteron: A mellékvese kéregállományában termelődik A vértérfogat csökkenése és a Na+ koncentrációjának emelkedésekor a juxtaglomeruláris sejtek renint termelnek Renin:angiotenziogén angiotenzini. angiotenzinii. vérnyomás emelkedés, fokozott aldoszteron termelés fokozott Na+ és vízvisszaszívás a vesecsatornákból