remkedések, bélbolyhok találhatók.

Átírás

1

2 biologia_javitott_nyomdára_ :layout :41 Oldal 73 f) A fehérjéket a tripszin bontja aminosavakra. Gyakorlatilag minden tápanyag bontásához termel a hasnyálmirigy emésztőenzimet. A középbél folytatása a hasüreg középső rée) szében húzódó, szövettanilag egymáshoz hasonló éhbél és a csípőbél. Belső felszínükön a patkóbélhez hasonlóan nyálkahártyaredők d) sorakoznak, melyeken apró, felületnövelő kitü170. Májlebenykék, illetve a lebenykék által alkotott remkedések, bélbolyhok találhatók. működési egységek rajza: központi véna (vena centralis), artéria, véna, d) epeelvezető csatorna, e) májsejtgerendák, f) a májsejtgerendák ürege A hosszúkás alakú hasnyálmirigy a patkóbél görbületébe illeszkedik. Részben külső elválasztású mirigy, mivel az általa termelt anyagok (emésztőenzimek) zömét a patkóbélbe üríti. Belső elválasztású sejtcsoportjainak (Langerhans-szigetek) működéséről (hormontermelés) később tanulunk. Az enzimek csöves-bogyós mirigyekben keletkeznek, melyek a hasnyálmirigy kivezető csövén jutnak a patkóbélbe. A kesztyűujjszerűen kitüremkedett apró bélbolyhokból 1 mm2-nyi területen mintegy található. Üregükben hajszálérhálózat, nyirokerek és idegek húzódnak. A bélbolyhok hámsejtjein további felületnagyobbító kitüremkedések (mikrobolyhok) figyelhetők meg. Ezek felületét kefeszegélynek is nevezzük. Ha a bélcsatorna belső felszíne teljesen sima lenne, akkor kiterítve alig fél asztallapnyi (0,2 m2) felületet foglalna el. A nyálkahártyaredők mintegy 2 m2-re, a bélbolyhok 20 m2-re növelik a felszívófelületet. A mikrobolyhoknak köszönhetően a teljes belső felszín sportpályányi, mintegy 200 m2-nyi lesz. d) g) f) e) 172. A bélfal keresztmetszetének rajza: bélfal simaizomszövete, nyálkahártyaredő, bélbolyhok, d) mikrobolyhok, e) vérerek, f) nyirokerek, g) idegek 171. A hasnyálmirigy szövetének fénymikroszkópos képe: külső elválasztású mirigyek végkamrái, belső elválasztású sejtcsoportok (Langerhansszigetek) A naponta mintegy 1500 cm3 mennyiségű hasnyál lúgos kémhatású (ph = 8) váladék. Az αamiláz enzim a keményítőt, a szacharáz a répacukrot, a laktáz a tejcukrot emészti. A zsírok bontásában a lipáz, a nukleinsavak emésztésében a nukleáz enzimek játszanak szerepet. d) 173. Középbél keresztmetszetének mikroszkópos fotója: bélboholy, simaizomszövet, a bél ürege, d) vérerek 73

3 Az éhbél és a csípőbél feladata az emésztőenzim-termelés, az emésztés és a megemésztett tápanyagok véráramba és nyirokerekbe történő felszívása. Az emésztőenzimek a bélfal kicsi, a bélbolyhok tövénél lévő mirigyeiben termelődnek. A naponta hozzávetőleg 1000 cm 3 -nyi vékonybélnedv enzimjei szinte minden tápláléktípus emésztésére alkalmasak. A felszívás a nagy felületű nyálkahártyán keresztül zajlik, melyet egyrétegű hengerhámszövet alkot. A magas hengerhámsejtek között védőnyálkát termelő kehelysejtek bújnak meg. A tápanyagok felszívódásának zöme energiát igényel (aktív transzporttal zajlik). A középbélben befejeződik az enzimes emésztés és felszívás. A vastagbél vagy remesebél a vakbél felől egy felszálló ággal indul, majd egy harántszakaszban folytatódik, ezt egy leszálló irányú szakasz követi, a végbél előtti utolsó szakasza pedig a szigmabél. Alakja nem hengerszerű, hanem gömbölyded kiöblösödések tagolják. Belső felszínén bélbolyhokat nem találunk. A nyálkahártya jellegzetes redőket alkot, melyeket az alatta futó hosszanti simaizomkötegek alakítanak ki. Az utóbél Az utóbél hossza mintegy másfél méter. Három szakaszból áll: vakbél, remesebél vagy vastagbél, valamint végbél. A vakbél a csípőbél folytatásában található kb. 7 cm-es tág kiöblösödés, melynek alsó része vakon végződik, felső része pedig a valamivel keskenyebb vastagbélben folytatódik. A csípőbél billentyűs és körkörös izomzattal ellátott zárószerkezettel nyílik a vakbél irányába. Alsó részén találjuk a mindössze néhány cm-es, szintén vakon végződő féregnyúlványt, mely fontos nyirokszerv, feladata a hasüreg fertőzéseinek kivédése. e) d) 175. A vastagbél és a végbél elhelyezkedése: vakbél, felszálló ág, harántszakasz, d) leszálló ág, e) szigmabél, f) végbél A vakbélben és a vastagbélben már nincsenek enzimtermelő mirigyek, így nincs enzimes emésztés sem. Születésünk után viszont baktériumok telepednek meg itt, melyek együttélése (szimbiózis általában hasznos. f) d) e) Ezek a baktériumok bontják el a növényi rostok egy részét, vitaminok előanyagait termelik (B 1 -, B 12 -, K-vitamin) és elbontják az epefestéket (bilirubin), mely a széklet jellegzetes színét adja A vakbél és környezete: csípőbél, vakbél, féregnyúlvány, d) vastagbél, e) a csípőbél billentyűs nyílása A vastagbélbe általában már nem juthat megemésztett tápanyag. Gyakorlatilag innen csak a maradék víz, illetve ásványi sók felszívása tör- 74

4 ténik. Ez hozzájárul a bélsár kialakításához. A vastagbél nem végez folyamatos perisztaltikus mozgást, hanem a béltartalmat ritkább, de intenzívebb összehúzódással juttatja tovább. A végbél a tápcsatornánk utolsó, mintegy arasznyi szakasza. A külvilág felé a végbélnyílással végződik, melyet belül simaizomszövetből álló (ezért akarattól függetlenül működő), kívül harántcsíkolt izomszövetből felépülő (ezért akaratlagosan befolyásolható működésű), gyűrű alakú záróizomzat határol. A besűrűsödött bélsár a végbélben gyűlik össze. A kiürült bélsár a széklet. Ürítése akaratlagosan befolyásolható reflexfolyamat, melyhez nemcsak a végbél perisztaltikája, hanem a has izmai és a rekeszizom is hozzájárulnak. A széklet mennyisége (átlagosan kb. 150 g), sűrűsége, összetétele nagyban függ az elfogyasztott táplálék tulajdonságaitól. Szervetlen összetevőket, növényi rostokat (cellulóz, lignin), baktériumokat, lelökődött bélhámsejteket, festékeket, szaganyagokat (szkatol, indol) és vizet tartalmaz. Hihetetlen mennyiségű baktérium van a székletben, gyakorlatilag szárazanyag-tartalmának mintegy 25%-át ezek teszik ki. Ez egy székletadagban hozzávetőleg 150 milliárd sejtet jelent! (Ezért fontos a WC-használat utáni kézmosás, az alapvető higiéniai szabályok betartása.) Az állati eredetű fehérjében gazdag táplálék nem készteti különösebb perisztaltikára a tápcsatornánkat. A vastagbél mozgásai lelassulnak, renyhévé válnak, ami kedvez a vastagbélrák kialakulásának. A fehérje rothadási folyamatai miatt a széklet igen kellemetlen, erős szagú, lúgos, sűrűbb halmazállapotú lesz. Mérgező gázainak egy részét a máj közömbösíti. A növényi eredetű, főképp a rostban gazdag táplálék intenzív vastagbélmozgásokat eredményez, a rostok erjedési folyamatai során kevésbé kellemetlen szagú gázok (metán, hidrogén) keletkeznek. A széklet enyhén savas kémhatású, hígabb állagú lesz, ezért is érthető, hogy az egészséges táplálkozás hívei miért részesítik előnyben a rostban gazdag élelmiszereket. A hashártya (peritoneum) a hasüreget és a zsigereket borító savós hártya. Fő feladata a belső szervek rögzítése úgy, hogy azok mozgásait biztosítja, valamint a fertőzések elleni védekezés. Ha nem végeznénk semmiféle fizikai vagy szellemi munkát, csak fekvéssel, pihenéssel töltenénk időnket, szervezetünknek akkor is szüksége lenne valamennyi minimális energiára. Ez az energia főképp hőtermelésre (állandó testhőmérséklet) és sejtjeink életműködéseinek fenntartására fordítódik. A szobahőmérsékleten, az utolsó táplálkozást követően mintegy órával, fizikai és szellemi nyugalomban mért energiafogyasztás az úgynevezett alapanyagcsere. Ez a minimális energiafogyasztás testsúly-kilogrammonként és óránként mintegy 4,2 kj, azaz 1 kcal. Az alapanyagcsere a testtömeg-testfelület aránytól függően változik. Minél kisebb a testtömeg, annál nagyobb a fajlagos hőleadó felület, illetve minél nagyobb az élőlény testtömege, annál kisebb a hozzá tartozó felület. Ezért intenzívebb az alapanyagcseréje egy csecsemőnek, mint egy felnőttnek (illetve intenzívebb egy kisegérnek, mint egy elefántnak). A bélből a vérbe felszívott tápanyagok sorsa eltérő. A cukrok (szénhidrátok), melyek a legfontosabb energiaforrásaink, a májon keresztül haladnak. Legnagyobb részüket a máj elraktározza glikogénmolekulák formájában, kis részét szőlőcukorként a véráramba juttatja, melyet az izmok munkájuk során elégetnek, vagy szintén glikogénné alakítva elraktároznak. A fehérjék emésztéséből származó aminosavak szintén a májon keresztül jutnak el a sejtekig, ahol felépülnek belőlük saját testi fehérjéink. (Az aminosavakat úgy képzeljük el, mint húsz különböző téglát, melyekből tetszőleges számú téglát felhasználva gyakorlatilag végtelen sokféle épület építhető fel. Így az emésztés során a tojás fehérjéi aminosavakig bomlanak, melyekből például kötőszöveti rost vagy éppen izomfehérje lesz testünkben.) A zsírok építőkövei (glicerin és zsírsavak) a bélbolyhokon át a nyirokkeringésbe kerülnek. Innét a vérkeringésbe jutva érkeznek a sejtekhez. Itt egy részük eloxidálódik (energiatermelés), nagyobbik részük pedig elraktározódik mint tartalék tápanyag, mechanikai védelmet szolgáló zsírpárna vagy hőszabályozó zsírszövet. A szervezetünk (a májunk) a szénhidrátokat (és szükség szerint az aminosavakat is) képes zsiradékká átalakítani. A túlzott szénhidrátfogyasztás ezért vezet a zsírszövet felszarapodásához (elhízáshoz). Az eszkimók gyakorlatilag kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztottak, azt is nyersen. Ez a fehérje- és zsírdús táplálék a májukban mégis glikogénfelhalmozódást eredményezett, pedig szénhidrátokhoz nem jutott szervezetük. Ez is bizonyítja, hogy a májban sokirányú átalakító folyamatok játszódnak le. Az ember táplálkozása, táplálkozás-élettani kísérletek 1. Emberi nyál vizsgálata A nyálban lévő mucin híg savak hatására kicsapódik. Néhány ml nyálhoz kémcsőben adjunk pár csepp 1%-os ecetsavat! A mucin fehéres, pehelyszerű csapadék formájában válik ki. A csapadékot kiszűrve megszűnik a nyál viszkózus állaga. 75

5 biologia_javitott_nyomdára_ :layout matból áll: elsődleges szűrletképzés, visszaszívás és aktív kiválasztás (exkréció). A vesébe belépő artéria egyre kisebb ágakra bomlik, végül a kéregállományban szétágazó egy-egy arteriola hajszálérgomolyagot alkot, melyet kettős falú tok, a Bowman-tok vesz körül. A tokkal körülvett érgomolyag a Malpighi-testecske. A hajszálérgomolyagba belépő arteriola átmérője nagyobb, mint a kilépőé, az érgomolyban ezért megnő a vér nyomása. A vérből a megnövekedett nyomás a hajszálérfalon keresztül a plazma jelentős részét a Bowman-tok üregébe szűri. Ez az elsődleges szűrlet, ami lényegében fehérje- és sejtmentes vérplazma. Napi mennyisége mintegy 180 liter. A teljes vérmennyiség (5 liter) naponta körülbelül 340-szer szűrődik át a vesén, de ennek zöme vissza is szívódik az érrendszerbe, és végül csak 1,5 liternyi vizelet ürül. Az elsődleges szűrlet tehát vizet, szőlőcukrot, ásványi sókat, anyagcseretermékeket tartalmaz, s ezek jelentős részére még szüksége van a szervezetnek. 21:10 Oldal 114 g) e) f) d) 245. A nefron felépítése: hajszálérgomolyag, kettős falú tok, az elvezető csatorna kezdeti szakasza, d) Henle-kacs, e) az elvezető csatorna távolabbi szakasza, f) hajszálérfonat, g) gyűjtőcsatorna 244. A vese kéregállományának fénymikroszkópos felvétele: hajszálérgomolyag, Bowman-tok, elvezető csatornák A Bowman-tok kanyarulatos elvezető csatornában folytatódik, a hajszálérgomolyagból kilépő arteriola hajszálerekre ágazik, s hálózatosan rátekeredik a kanyarulatos csatornára. A csatorna lefelé, azaz a vese központja felé haladva elvékonyodik, egy hajtűkanyarral visszafordul (Henle-kacs), majd beletorkollik egy központi gyűjtőcsatornába. Ezek kötegei alkotják a vesepiramisokat. 114 A víz zöme passzív transzporttal visszaszívódik a hajszálérfonatba. A!a- és Cl-ionok visszajutása passzív és aktív transzporttal történik. A fehérjék építőkövein, az aminosavakon kívül a szőlőcukor is visszakerül a vérbe, mert a sejtek legfontosabb tápanyaga nem ürülhet ki onnan. Az aminosavak és a szőlőcukor aktív, míg a karbamid passzív transzporttal szívódik vissza. A kanyarulatos csatorna falát alkotó sejtek aktív kiválasztó tevékenysége állítja be a vizelet végleges összetételét. Aktív kiválasztással szabályozza a vese a K és a H koncentrációját. A vese a testnedvek ph-ját a hidrogénion kiválasztásával állítja be. Hasonlóképpen, aktív módon zajlik a gyógyszerek (pl. penicillin) kiválasztódása is. A vese tevékenysége a kiválasztás (exkréció), mely során kialakul a vér, a testnedvek és a vizelet összetétele. Az elválasztás (szekréció) sejtek tevékenysége, melynek során bizonyos anyagokat a sejt a plazmájából a sejt melletti térbe juttat. Jelen esetben az elvezető csatorna falát alkotó sejtek végeznek elválasztó tevékenységet, amikor a szűrletből a vérbe választanak vissza (szekretálnak) ionokat.

6 biologia_javitott_nyomdára_ :layout 1 anyag vér vesében átfolyó mennyisége 1700 l víz sejtes állomány fehérje szőlőcukor aminosavak elsődleges szűrlet vizelet 180 l 1,5 l A vizelet végleges összetétele tehát a vesetestecskék szűrése és a kanyarulatos csatorna visszaszívása és aktív kiválasztása révén alakul ki. A Malpighi-testecske az elsődleges szűrésért (filtráció) felel, míg a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszán a még hasznosítható anyagok (glükóz, só, víz) visszaszívása (reabszorpció) zajlik. A Henle-kacs a sejtek közti tér koncentrációviszonyait állítja be. Az elvezető csatornák között a vesemedence irányába a koncentrációgradiens nő. Erre azért van szükség, mert a szűrletből a víz a hígabb térből a töményebb tér felé áramlik (ozmózis), ezáltal alakul ki a vizelet koncentrációja (a víz megtartása miatt tömény vizelet ürül). A csatorna távolabbi szakaszán Na- és Cl-ionok kerülnek a csatornából a szövetközti térbe, mely ezáltal töményedik, de a víz viszszaszívását hormonok is befolyásolják. Az ADH vagy vazopresszin (antidiuretikus hormon, diurézis = vizeletürítés) a hipotalamuszban termelődik, és az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében raktározódik. Innen kerül a vérbe. Hatására fokozódik a csatorna vízáteresztő képessége. A Na vérbe történő visszaszívását, ezáltal a koncentrációgradiens emelését a mineralokortikoszteroidokhoz tartozó aldoszteron hormon szabályozza, mely a vesék felső részén sapkaszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyben, a mellékvesekéregben termelődik. A visszaszívott nátrium helyett K-ionok választódnak ki a vizeletbe. K K!a Cl!a!a Cl H2O H2O 246. A nefron működésének vázlata!a Cl H2O 21:12 Oldal 115 A vizelet az elvezető csatornákból a vesekelyhekbe, innen pedig a vesemedencébe kerül. A mintegy 30 cm-nyi húgyvezeték falát simaizomszövet alkotja, mely perisztaltikus mozgással juttatja tovább a vizeletet a húgyhólyag irányába. A húgyhólyag a szeméremcsont mögött helyezkedik el, hozzávetőleg 2-4 dl vizeletet képes tárolni. Tágulását a falát felépítő kötőszövet és simaizomszövet mellett a speciálisan megnyúlni képes egyrétegű, többmagsoros hengerhámszövet (urotélium) teszi lehetővé Egyrétegű, többmagsoros hengerhám (urotélium) húgyhólyag falából 248. Húgyhólyag hámjának megnyúlása A húgycső a hólyag alsó, hátsó részéről indul, ahol egy záróizomgyűrű szabályozza az ürítést. A nők húgycsöve rövidebb (3-4 cm), a férfiaké hosszabb (kivezető nyílása a hímvessző csúcsánál található). A záróizomgyűrű hólyagnál található része simaizomszövetből áll, és működését akaratlagosan nem tudjuk szabályozni. Az 1-2 centiméterrel távolabb lévő, harántcsíkolt izomszövetből álló gyűrű működtetésének képességét viszont kétéves korunkra elsajátítjuk. Így képesek vagyunk szabályozni vizeletürítésünket. 115

7 A vizelet mennyisége és összetétele nagymértékben függ az általunk elfogyasztott tápláléktól és folyadéktól, a környezettől, egészségi állapotunktól. Naponta átlagosan 1-1,5 l vizelet ürül. Alkotói főképp víz, sók, karbamid (vagy urea, az aminosavak lebontásának végterméke), húgysav, kreatinin (nitrogéntartalmú szerves bázisok lebontásának terméke), ammónia, hormonok, gyógyszerek. Figyeljük meg önmagunkon, hogy a táplálék víztartalmától, illetve napi folyadékfogyasztásunktól függően mennyi vizelet ürül! Például egy jókora görögdinnye elfogyasztása után akár többször is híg, világos színű és nagy mennyiségű vizelet távozik testünkből. Viszont egy meleg nyári napon, mikor fizikai munkát végzünk, verítékezünk és keveset iszunk, szinte elfelejtünk kisdologra menni. A vizelet ph-ja normális esetben 57 között mozog. Sok hús fogyasztása esetén savas kémhatásúvá válik, a növényi eredetű táplálékot előnyben részesítők (vegetáriánusok) vizelete inkább lúgos kémhatású. Indikátorpapírral vizsgáljunk meg több vizeletmintát, s figyeljük meg a színváltozást! Lúgos kémhatás esetén kékre, savasnál pedig pirosra színeződik. Hentesüzletből beszerzett emlősvesét boncoljunk fel és keressük meg a kiválasztószerv részeit! Hasonlítsuk össze az ember veséjével, illetve a tankönyv ábrájával! Vizsgáljunk meg mikroszkóp alatt kiválasztószervekből készített preparátumokat, és hasonlítsuk össze őket a tankönyvi ábrákkal! Hólyaghurut A húgyhólyag nyálkahártyájának gyulladása, melyet bakteriális fertőzés okoz. A húgycső rövidsége miatt nőknél gyakrabban fordul elő. Tünetei: fájdalmas vizelési inger, melyet nem követ vizelés, legfeljebb néhány cseppnyi ürül csak, láz, a vizelet zavarossá válik. Kezelése antibiotikumokkal, gyulladáscsökkentőkkel történik. A fertőzés továbbterjedhet a vesékre is (vesemedence-gyulladás), ezért kezelését nem szabad elhanyagolni. Vesekő, húgykő A kiválasztott vizelet egyes anyagai (sók) kikristályosodnak (oxalát, urát, foszfát, karbonát) a vesében vagy a húgyúti szervekben. Több oka ismert: vizeletpangás, túlzott sókiválasztás, gyulladás, a vizelet összetételének kóros megváltozása. Tünetei: sokszor elviselhetetlen vesegörcs, vizeletürítési zavarok, hidegrázás, hányás. Tüneti kezelésként görcsoldókat, fájdalomcsillapítókat adnak, de végső megoldásként a követ el kell távolítani. Mivel méretük a homokszemcse méretűtől a több centiméteresig változik, a beavatkozás mértéke is különböző. Sokszor egy kiadós vízhajtás is eltávolítja a követ, mely a vizelettel kiürül. Ultrahang segítségével összetörhető, végső esetben pedig műtéti úton eltávolítható. A röntgenfelvétel vagy ultrahangos vizsgálat egyértelműen kimutatja a kő jelenlétét. A megelőzés céljából diétát, bőséges folyadékbevitelt ír elő az orvos. Az ember kiválasztó szervrendszerének egészségtana A vizelet összetételének vizsgálata számos betegségre fényt deríthet. Nemcsak a vesék, hanem sok más szervrendszer működése is feltárható általa. A mintavétel mindig reggel, éhgyomorra, az első vizeletürítéskor történik. Ha vér, fehérjék, cukor, epefesték, baktériumok jelennek meg a vizeletben, az kóros elváltozásra utal Vesekő röntgen Feltárásos műtéttel felvételen eltávolított hólyagkő Veseelégtelenség (urémi A vese nem képes kiválasztó funkciójának eleget tenni, a bomlástermékek felhalmozódnak a vérben. Okozhatja súlyos vesegyulladás, balesetből származó vesekárosodás, mérgezés, áramütés. A vese nem képes regenerálódni, ezért ha szövete károsodik, a működése véglegesen megszűnik. Enyhébb esetben elegendő lehet a diéta, de az esetek többségében csak művesekezeléssel vagy veseátültetéssel lehet a beteg életét megmenteni. A művesekezelés (dialízis) egy kisszekrény méretű készülék segítségével megszűri a beteg 116

8 TARTALOM SEJTTAN...5 A sejtek molekuláris felépítése...5 Az élőlények testét alkotó anyagok szerkezete és biológiai jelentősége...5 Szervetlen molekulák...7 Szerves molekulák...9 A sejtek anyagcsere-folyamatai...22 A kémiai reakciók és az enzimek...23 Felépítő folyamatok...24 Lebontó folyamatok...34 A sejtek mikroszkopikus felépítése...39 A sejt membránjai...42 Az eukarióta sejt felépítése...43 A sejtfal...43 A sejtplazma...44 A sejt belső membránrendszere...44 A sejtek anyagforgalma...49 A sejt önreprodukciója...50 AZ EMBER ÖNFENNTARTÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI...61 Az emberi test felépítése...61 Az ember táplálkozási szervrendszere...62 Az ember tápanyagai...62 Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése és működése...69 Az előbél...69 A középbél...72 Az utóbél...74 Táplálkozási szervrendszerünk egészségtana...77 Az ember légzőszervrendszere...86 Az ember légzőszervrendszerének felépítése...86 Felső légutak...86 Alsó légutak...87 Tüdő...88 Az ember légzőszervrendszerének működése...88 Légzőszervrendszerünk egészségtana...93 Az ember keringési szervrendszere...95 Keringési szervrendszerünk felépítése...95 Keringési szervrendszerünk működése...96 Nyirokkeringés...98 A vér Sejtes állomány Vérplazma Véralvadás Vércsoportok Keringési szervrendszerünk egészségtana Az ember immunrendszere és egészségtana Immunrendszerünk egészségtana, elsősegélynyújtás Az ember kiválasztó szervrendszere

9 Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése és működése Az ember kiválasztó szervrendszerének egészségtana Az ember mozgási szervrendszere A csontrendszer Az izomrendszer Mozgási szervrendszerünk egészségtana Az ember kültakarója Hámszövet Irharéteg Bőralja Kültakarónk egészségtana Az ember szaporodása Szaporító szervrendszerünk felépítése Hím nemi szervek Női nemi szervek Szaporító szervrendszerünk működése Hím nemi működések Női nemi működések Nemi életünk egészségtana Az ember egyedfejlődése Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Az önfenntartó működések szabályozása Az érzékszervek működése és egészségtana A mechanikai ingerek érzékelése A kémiai ingerek érzékelése Hallás és helyzetérzékelés A látás Az idegrendszer működése és egészségtana Idegsejtek, idegszövet Az idegrendszer felépítése Az idegrendszer egészségtana Hormonális szabályozás A pajzsmirigy A mellékpajzsmirigy A hasnyálmirigy Langerhans-szigetei A mellékvese Nemi mirigyek Az ember etológiája Általános egészségtan Az emberi higiénia Egészség, betegség Név- és tárgymutató

10 AP111101