Az emészt szervrendszer

Átírás

1 Az emészt szervrendszer

2 TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cs ) -fels (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középs szakasz felé): szájüreg, garat, nyel cs -középs (táplálék lebontása, felszívása) : gyomor, vékonybél -alsó (emésztetlen anyagok kiürítése) : vastagbél EMÉSZT MIRIGYEK: -máj -hasnyálmirigy

3 Emészt rendszer feladatai: táplálék: -felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás) -emésztése tápanyagok: -lebontása -felszívása a vérbe emésztetlen salakanyagok kiürítése felírok valamit puffadás ellen

4 A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig. Közben különböz emészt nedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus (kever, továbbító) mozgásai továbbítják. Az emészt nedveket a bélfal mirigysejtjei és a bélcsatornához csatlakozó emészt mirigyek termelik.

5 Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak fehérjék (állati, növényi) szénhidrátok (egyszer cukrok-sz cukor; összetett cukrokkeményít ) zsírok (állati, növényi) Épít anyagok: sejtépít k (nem energiaforrások) vitaminok (zsírban és vízben oldódó; gyorsan kiürül, csak kis része raktározódik> folyamatos bevitel szükséges) víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül) ásványi sók (konyhasó) Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok Szervetlen anyagok: víz, ásványi sók Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az életfolyamatokat fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz zsírbontó: lipáz

6 Szerepe: falat képzése, nyelés, ízérzés, hangképzés Nyál: híg váladék; összetétele: víz, sók, baktériumöl anyagok, szénhidrát (cukor)-bontó enzimek; nyálmirigyek termelik; 1,5 l/nap Nyálelválasztás: reflexfolyamat> elindítja: táplálék elgondolása, látványa, szájba kerülése Szájüregben emésztés, tápanyagfelszívódás nincs (enzim van, de rövid az id ) De felszívódhatnak: alkohol, egyes gyógyszerek, mérgek SZÁJÜREG

7 NYÁLMIRIGYEK nyálat termelik kis nyálmirigyek: szájüreg falában szétszórtan nagy nyálmirigyek: a) állkapocs alatti b) nyelv alatti c) fült mirigy

8 FOGAK: fels állcsont és az állkapocs fogmedrébe beékel dve helyezkednek el

9 A FOG RÉSZEI korona (fehér zománccal borított) nyak (foghússal körülvett) gyökér (állkapocsba illeszkedik)

10 FOGAK SZÁMA,TÍPUSAI Számuk: Els generáció: tejfogak> 6-30 hónapos korban> 20 db; fogváltás 6-13 éves korig Második generáció: maradandó fogak>feln tt>32 db> negyedenként 8 Harmadik generáció: hiánypótló>m fogak Típusai (negyedenként): metsz fogak (2) szemfog (1) kis rl k (2) nagy rl k (3)

11 GARAT a falat a szájüregb l a nyeléssel kerül a szájgaratba, majd a nyel cs be nyelés: reflexes folyamat> akarattól függ része> nyelvvel a falat hátrafelé tolása akarattól független része> nyelvgyökhöz, lágy szájpadhoz ér falat indítja be> gégefed bezárul> falat továbbhalad a nyel cs be

12 Nyel cs ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával bélelt, kb. 25 cm hosszú nyel cs ben a falat vagy a folyadék> izmok továbbító mozgása miatt mindig lefelé, a gyomor felé halad nyel cs és a gyomor határán> gyomorbemenetben körkörös izomcsoport> biztosítja, hogy a lejutott étel ne visszafelé haladjon

13 GYOMOR: üreges szerv; rekesz alatt, középvonaltól kissé balra helyezkedik el FÉLIG TELT ÜRES TELT

14 A GYOMOR RÉSZEI fels bemeneti nyílás>nyel cs nél> gyomorszáj (cardia) alsó kimeneti nyílás> vékonybélbe> kisgörbület gyomorkapu (pylorus) nagygörbület gyomorfenék/gyomoralap> gyomorszáj felett (fundus) középen> gyomortest

15 befogadóképessége: 1,2-2 liter (max. 4-5 l) Nyálkahártya: jellegzetesen red zött; telten kisimul sejttípusai: sejt- emészt nedvet termel (fehérjebontó>pepszin) Fed sejt- sósavat termel Melléksejt- nyákot termel (bevonja, védi) gyomornedv: Mennyisége:2-2,5 liter/nap tartalma : víz, emészt nedv, sósav, nyák Gyomor felépítése izomzata: bejáratnál, kimenetnél gy izom; réteges felépítése teszi lehet vé a perisztaltikus és kever mozgást; üres gyomoré> leveg vel kevert> gyomorkorgás; perisztaltika megfordulása : hányás

16 gyomorba került falatra (keverés közben) hat a gyomornedv gyomornedv-elválasztás összetett folyamat megindíthatja: látás, szag, gondolat, rágás, falat gyomorba kerülése serkenti: kávé, tea, f szerek, gyomor által termelt helyi hatású hormon> gastrin gátolja: enterogastron nev hormon> zsíros ételek fogyasztásakor termel dik emésztés: fehérjeszer anyagok - pepsin hatására> kisebb alkotórészekre bomlanak(emészt nedvet a sósav aktiválja)> teljes lebontás vékonybélben - kimozin>tejfehérjét csapja ki (megalvasztja a tejet a gyomorban) szénhidrát (cukor) emésztés> nincs (enzim sincs) zsíremésztés> nincs, mert savanyú közegben nem lehetséges tápanyag-felszívódás> nincs; de gyógyszer, alkohol, méreg felszívódik táplálék általában 2-8 órát emészt dik a gyomorban

17 VÉKONYBÉL Kb. 5 m hosszú részei: patkóbél/nyombél (duodenum) éhbél (jejunum) csíp bél (ileum)

18 VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE n egymás mellett elhelyezked bélbolyhok borítják> ezek a nyálkahártya 1 mm hosszú, keszty ujjszer kitüremkedései, a tápanyagfelszívás elemei. A bolyhokon további mikrobolyhok találhatók -növelik a felszívás felületét.

19 Emésztés a vékonybélben (1) a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú vegyhatású gyomortartalomhoz az epehólyagból és a hasnyálmirigyb l is emészt nedvek ürülnek ezek már lúgos vegyhatásúak> emésztés elkezd dik fehérjék, szénhidrátok, zsírok épít elemeire bomlanak: fehérjék, szénhidrátok> felszívódnak a bélbolyhok vénás vérébe zsírok> a nyirokutakba három emészt nedv fejti ki hatását: hasnyál, bélnedv, epe

20 Emésztés a vékonybélben (2): HASNYÁL hasnyálmirigy küls elválasztású mirigyváladéka=hasnyál színtelen, átlátszó folyadék 1-1,5 l/nap termel dését serkenti: szekretin nev hormon (bélhámsejtek termelik) enzimjei: fehérjebontó: tripszinogén, tripszin szénhidrátbontó: alfa-amiláz zsírbontó: lipáz

21 Emésztés a vékonybélben (3): BÉLNEDV bélfal mirigyeinek váladéka sárgás szín folyadék 0,8-1,3 l/nap bélnyálkahártya termeli enzimjei: fehérjebontó: erepszin, enterokináz szénhidrátbontó: maltáz (malátacukrot), laktáz (tejcukrot), szacharáz (répacukrot) zsírbontó: lipáz

22 Emésztés a vékonybélben (4): EPE a máj váladéka keser, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású enzimeket nem tartalmaz a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a zsíremésztésben, mivel a zsírokat emulgeálja (zsírok cseppekké bontása) lipázt aktiválja Az emésztés során lebontott, vízben oldott tápanyagok felszívódnak (bélbolyhok felszívóhámján). A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé.

23 VASTAGBELEK három szakasza: vakbél, remesebél (felszálló, haránt, leszálló, szigmabél) és a végbél hossza kb. 1,5 m nyálkahártyáján már nincsenek bélbolyhok, itt nincs emésztés, tápanyagfelszívódás

24 béltartalom emésztetlen anyagokat tartalmaz: cellulóz, zsírcseppek, rostok, tápanyagmaradványok baktériumflóra van (csak itt): részt vesznek az erjedési-rothadási folyamatokban, B- és K- vitamin képzésében táplálkozás után 5-6 órával periodikusan ürül a vékonybél tartalma a vastagbél felé, ahol átlag 15 órát id zik itt nagyfokú vízvisszaszívás történik> béltartalom bes södik> 500 gr béltartalomból gr széklet lesz felszívódnak az ionok, ásványi anyagok, gyógyszerek, mérgek széklet tartalma: emészthetetlen rostok, kevés fehérje, zsír, levált bélhámsejtek, emészt enzim részek, epefestékek, baktériumok (1 gr-ban 1 milliárd) színét festékanyaga a szterkobilin adja széklet rítés: bélsár a végbélbe kerül> feszíti a végbél falát> széklet rítési ingert vált ki>záróizmok ellazulnak>hasprés>széklet kiürül

25 A HASHÁRTYA Jellemz i: vékony savós hártya két lemeze: fali lemez> belülr l követi a hasfalat; zsigeri lemez> körülveszi vagy fedi a has ri szervek nagy részét Szerepe: határol, szerveket különít el egymástól hashártyán belüli szervek (gyomor, vékonybél) hashártya mögötti szervek (vese, hasnyálmirigy) hashártya alatti szervek (húgyhólyag) szervezet védelmi rendszerének része hashártyán belüli gyulladásos folyamatokat körülhatárolja sejteket termel, amelyeknek a baktériumok elpusztításában van szerepe

26 MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY

27 A MÁJ hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt helyezkedik el, 1,5 kg súlyú norm.-an nem haladja meg a jobb bordaívet lebenyei: jobb és bal alsó felszínén> képletek H-alakban> erek, közös epevezeték, epehólyag saját kivezet csöve vastag tok veszi körül szerkezete: májlebenykék és lemezkék rendezett elhelyezkedésben vérellátása kett s: oxigéndús vérrel látja el saját állományát a hasi aortából ered májartéria tápanyagokkal teli vért szállít a belek fel l az ún. portális (kapu) véna a májsejtekhez az elhasznált vért már egy közös vezeték viszi a jobb szívfél gy jt vénájába

28 MÁJLEBENYKE májsejtekb l májsejtgerendák centralisan: vena hepatica (elvezetés) portalis térben: arteria hepatica, portalis vena, epeút

29 Máj m ködése, feladatai epetermelés vörösvértestek szétesése után a vérfesték epefestékké alakítása, majd ebb l vizeletfesték (urobilin) és székletfesték (szterkobilin) méregtelenítés méreganyagok hatástalanítása (alkohol, gyógyszer>>májkárosító) fehérjetermelés (albumin, globulin, prothrombin) részvétel fehérje, szénhidrát, zsíranyagcserében raktározás vitaminok, vas A-vitamin-képzés vérképz szerv a magzati életben

30 AZ EPEUTAK

31 EPEHÓLYAG máj alsó felszínén, jobb bordaívnél körte alakú töml máj által termelt májepe itt s södik be>>barnászöld hólyagepévé válik> 0,75 l/nap emésztési szünetben epe>>epehólyagban tárolódik emésztéskor az epehólyag összehúzódik és az epe a közös epevezetéken át a patkóbélbe ömlik különböz tápanyagok epehólyagösszehúzódást váltanak ki (keser csokoládé, rántotta) epek képz dés ha az epehólyagban az epe bes södik

32 HASNYÁLMIRIGY patkóbélt l a lépig húzódik cm hosszú hashártya mögött, hátsó hasfalhoz rögzítve részei: fej, test, farok kett s elválasztású mirigy: Küls : hasnyálat termel Bels : hormonokat termel

33