GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III."

Antal Somogyi
4 évvel ezelőtt
Látták:

Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítette el a gastrointestinalis szekréció különböző fázisait.

1 Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítette el a gastrointestinalis szekréció különböző fázisait ben Nobeldíjat kapott az emésztés kutatásában elért eredményekért. GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III. Iván Petrovics Pavlov A NYÁL FUNKCIÓI Emésztés (amiláz, lipáz) Kiválasztás (idegen anyagok, vírusok) Mucosa védelme Bacteriostaticus működés Kenés, nedvesítés, oldás, higítás Ízérzés Alkalikus ph (friss nyál)

2 NYÁLSZEKRÉCIÓ Az acinus és ductus sejtek együttes működése. Acinus sejt Acinus: Primer szekrétum IZOTONIÁS Intercalaris ductus Ductus: Szekunder szekrétum HIPOTONIÁS Myoepithel sejt NYÁLSZEKRÉCIÓ MECHANIZMUSA H 2 O Na-mentés Alkalizáció ~ 2 K + H 3 Na + 2 O Na + Na + 2 Cl - Cl - K + ACINUS ALD Na + Cl - Na + Na + H 2 O Nincs visszaszívás: A nyál hypotoniás lesz DUCTUS Cl - K + HCO3 -

3 A NYÁL ÖSSZETÉTELE FÜGG A SZEKRÉCIÓS RÁTÁTÓL NYÁL PLAZMA Koncentráció (mm/l) Áramlás (ml/min) Szerves komponensek: enzimek (lipáz, amiláz), mucus, IgA, lysozimek, lactoferrin, EGF (epidermal growth factor) Rágás Íz, szag Feltételes reflex Hányinger NYÁLSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA Medulla: salivatoros magok NO Vazodiláció Sympathicus: Kis volumen, viszkózus α1 Kinin VIP Vazokonstrikció NA Kallikrein M Th1-3 camp β1 NA α1 IP3/Ca Sup. Cerv. Ggl. Parasympathicus (IX, VII) Parasympathicus: Nagy volumen, szerózus Atropin Szekréció Myoepith. kontrakció Proliferáció NA nem serkenti a proliferációt

4 GYOMORSZEKRÉCIÓ 2-3 L/nap. Komponensek: Lumen Komponens HCl Intrinsic factor Pepsin Mucus HCO3 - Forrás Parietalis sejt Parietalis sejt Fősejt Felszini mucus sejt Felszini mucus sejt Mirigy Mucoid nyaksejt Fősejt Parietalis sejt Muscularis mucosa Oxynticus area A PARIETALIS SEJT AKTIVÁCIÓJA NYUGALOM SZEKRÉCIÓS FÁZIS

5 A SAVSZEKRÉCIÓ MECHANIZMUSA Vér Parietális sejt Lumen Cl - Cl - HCO 3 - HCO 3 - { CO 2 + OH - ATP -SH Omeprazol Szénsavanhidráz H 2 O K + K + A SZEKRÉCIÓS RÁTA HATÁSA A HCl-KONCENTRÁCIÓRA Koncentráció (mm/l) Kicsi Közepes Nagy Szekréciós ráta

MUCOSALIS BARRIER ph ~ 2 Mucosalis barrier károsodása: -ulcus - perforáció ph~7 ph~7 Mucusgél Mucuscsepp Epithelsejt A PGE 2 szintézisének gátlása károsítja a mucosalis barriert.

6 MUCOSALIS BARRIER ph ~ 2 Mucosalis barrier károsodása: -ulcus - perforáció ph~7 ph~7 Mucusgél Mucuscsepp Epithelsejt A PGE 2 szintézisének gátlása károsítja a mucosalis barriert. PGE2 Kapilláris aszpirin alkohol glukokortikoidok vazokonstrikció Helicobacter pylori A GYOMORSZEKRÉCIÓ SERKENTÉSE ÉS GÁTLÁSA VAGUS Atropin Gastrin Histamin M CCK-B H2 Parietalis sejt IP3/Ca potenciáció camp HCl ECL sejt Cimetidin Somatostatin PGE2 EGF

7 GYOMORSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA: 1. CEPHALICUS FÁZIS Feltételes reflexes Íz, szag Rágás Nyelés Hypoglycaemia A teljes szekréció 30 %-a. X. GRP GASTRIN GYOMORSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA: 2. GASTRICUS FÁZIS X. A teljes szekréció 70 %-a. Disztenzió Aminosav GASTRIN

8 SOMATOSTATIN-GASTRIN INTERAKCIÓ X. ph 4 alatt a gastrinszekréció progresszív gátlás alá kerül. Vér Gastrin GRP Somatostatin Lumen Aminosav GYOMORSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA: 3. INTESTINALIS FÁZIS Duodenalis gastrin Felszívott aminosavak MUCINSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA Vagus serkenti PEPSIN Pepsinogen (I és II) pepsin átalakulást serkenti - Alacsony ph (<5) -Pepsin A pepsin szekrécióját serkenti - Vagus ( ) - Alacsony ph - Secretin

9 GYOMORSZEKRÉCIÓ SERKENTÉSÉNEK FÁZISAI Cephalicus fázis Rágás, nyelés etc. Vagus Gastricus fázis Disztenzió Vago-vagalis reflex Lokális reflex GRP -sejt Histamin Emésztett protein G-sejt Gastrin Intestinalis fázis Emésztett protein Intest. G-sejt GYOMORSZEKRÉCIÓ GÁTLÁSA 1. Humorális: Enterogastron mechanizmus Secretin (GIP) Sav (glukóz, zsír) 2. Neurális: Sav Disztenzió Peptid YY Zsír a felső jejunumban

PANCREAS SZEKRÉCIÓJA Az endokrin (insulin) és az exocrin pancreas egyaránt életfontosságú. Az exocrin szekrétum komponensei 1. Valamennyi tápanyag emésztéséhez szükséges enzimek 2.

10 PANCREAS SZEKRÉCIÓJA Az endokrin (insulin) és az exocrin pancreas egyaránt életfontosságú. Az exocrin szekrétum komponensei 1. Valamennyi tápanyag emésztéséhez szükséges enzimek 2. Serosus, alkalikus folyadék, amely biztosítja az enzimaktivitáshoz a megfelelő ph-t. Enzimszekréció: 1. Vezikuláris szekréció (zymogen granulumok) 2. Valamennyi proteolyticus és számos lipolyticus enzim inaktív proformában szekretálódik Az enzimszekréciót serkenti - CCK (pancreozymin) - vagus A PANCREAS SZEKRÉCIÓJÁNAK ELVE Modellek: 1. Két komponens: Acinus: enzim + NaCl, Ductus: HCO3 2. Kicserélődés: ductus Cl - HCO3-csere Acinus sejt: enzimek Endokrin Ductus: HCO3 Kivezetőcső Közös epevezeték

11 A PANCREASNEDV SZEKRÉCIÓJÁNAK MECHANIZMUSA Vér Na + 2Cl - K + Na + HCO 3 - { OH - + CO 2 Lumen Na + Cl - HCO - 3 ATP K + H 2 O Szénsavanhidráz A PANCREASNEDV SZEKRÉCIÓJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. Cephalicus fázis (10 %) 2. Gastricus fázis (10 %) - vago-vagalis reflex - gastrin GASTRIN X. VIP Acinussejt Ductussejt

12 A PANCREAS SZEKRÉCIÓJÁNAK SZABÁLYOZÁSA 3. Intestinalis fázis (80 %) X. Protein Zsír Disztenzió Secretin CCK Acinussejt Ductussejt EPE Funkció: Lipidek emésztésének és felszívódásának elősegítése (micellumok) Endogén anyagok kiválasztása, pl. - bilirubin - koleszterin Exogén anyagok kiválasztása (gyógyszerek, nehézfémek) Komponensek: Primer és szekunder epesavak Foszfolipidek (pl. lecithin) Koleszterin Bilirubin HCO3-ban gazdag nedv

EPESAVAK Primer epesavak Szekunder epesavak Epesavas sók Baktérium Kolsav Dezoxikolsav Glicin Baktérium Kenodezoxikolsav Litokolsav Taurin Az OH-csoport és az

13 EPESAVAK Primer epesavak Szekunder epesavak Epesavas sók Baktérium Kolsav Dezoxikolsav Glicin Baktérium Kenodezoxikolsav Litokolsav Taurin Az OH-csoport és az aminosavak fokozzák a vízoldékonyságot. AZ EPESAVAS SÓK SZERKEZETE Epesavas só (Glikokolsav) Apoláros oldal Hidroxil-csoportok Poláros oldal Peptidkötés Karboxilcsoport

14 EPESAVAK ENTEROHEPATICUS KERINGÉSE Epesav (95 %) Na + Szekunder Primer Koleszterin Primer Máj epesavak (5 %) Ileum Jejunum Szekunder Primer Duodenum epesavak Minthogy a primer és szekunder epesavak egyaránt felszívódnak, a máj mindkét formát kiválasztja. A visszaszívott epesav az epeszekréció legerősebb ingere. Epesav (5%) Bakteriális konverzió AZ EPESZEKRÉCIÓ MECHANIZMUSA EPEHÓLYAG Na + Cl - Cl - HCO 3 - Epehólyagból származó epe: sötétzöld nagyobb epesav-koncentráció ph enyhén savas HCO 3 - Na + H 2 O Májból származó epe: aranysárga ph közel neutrális DUCTUSSEJT Na + Cl - B.A. K + H 2 O HEPATOCYTA Na + B.A. B.A. HCO 3 - B.A.

15 AZ EPE SZEKRÉCIÓJÁNAK ÉS ÜRÜLÉSÉNEK SZABÁLYOZÁS Epeszekréció serkentése = Choleretikus faktorok: Recirkulált epesav Secretin Koleszterin Új epesav Máj Recirkulált epesav CCK? Epeürülés serkentése = Cholekinetikus faktorok: Ileum Na + Ductussejt CCK Vagus (gastrin) Egyidejűleg kontrahál az epehólyag relaxál az Oddi-sphincter. Oddi-sphincter: NO okozta relaxáció

Hasonló dokumentumok

A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

Esti szeminárium: A TÁPCSATORNA ÉLETTANA Lelkes Zoltán Szabályozási szintek a tápcsatornában Enterális idegrendszeri szabályozás Vegetaív idegrendszeri szabályozás Endokrin szabályozás Parakrin szabályozás