A TÁPCSATORNA ÉLETTANA
|
|
- Margit Tóth
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Esti szeminárium: A TÁPCSATORNA ÉLETTANA Lelkes Zoltán Szabályozási szintek a tápcsatornában Enterális idegrendszeri szabályozás Vegetaív idegrendszeri szabályozás Endokrin szabályozás Parakrin szabályozás A béltartalom által kiváltott szabályozó mechanizmusok 2 1
2 A tápcsatorna külső beidegzése szomatikus szimpatikus Paraszimpatikus (preganglionáris) Postganglionáris rostok 3 A gastrointestinalis rendszer keresztmetszete savós hártya hosszanti izomréteg Auerbach-plexus körkörös izomréteg Meissner-plexus nyálkahártya 2
3 Egyedülálló reflexek, melyek a CNS nélkül képesek a GI működések szabályozására GASTROINTESTINALIS REFLEXEK Parasympathicus Védő reflexek: (vagus, sacralis gv.) gátolják a GI-aktivitást Gerincvelő Parasympathicus reflexek: serkenti a GI működést LOKÁLIS RÖVID HOSSZÚ GI HORMONOK, PARACRINOK ÉS NEUROCRINOK 1. HORMONOK Gastrin-család: gastrin és CCK Secretin-család: secretin, GIP, VIP, enteroglukagon Motilin-család: motilin and ghrelin 2. HORMONJELÖLTEK Neuropeptid Y-család: PPP, peptid YY Neurotensin Guanylyn (Villikinin) 3. PARACRINOK Somatostatin Histamin 4. NEUROCRINOK GRP Substance P Enkephalinok VIP 3
4 A GIT SIMAIZOMSEJTEK ELEKTROMOS TULAJDONSÁGAI - a simaizomsejtek réskapcsolattal ( gap junction ) állnak összeköttetésben - mérsékelten negatív nyugalmi membránpotenciál, oszcillációk - mesenchymális eredetű pacemaker sejtek (Cajal-féle intersticiális sejtek, ICC) membránpotenciál (millivolt) lassú hullámok nyugalom akciós potenciálok ACh, feszülés depolarizáció BER: Basic Electrical Rhythm (lassú hullámok) pacemaker sejtek generálják, simaizomsejtek továbbítják. Akciós potenciál (sorozatok) a lassú hullámok csúcsán. Az AP alatt Ca beáramlás történik. Noradrenalin hyperpolarizáció másodperc A gastrointestinalis rendszer keresztmetszete savós hártya hosszanti izomréteg Auerbach-plexus körkörös izomréteg Meissner-plexus nyálkahártya 4
5 BAYLISS-FÉLE BÉLTÖRVÉNY A GI rendszer falának stimulálása kiváltja: 1. A stimulus helyétől orálisan kontrakció jön létre 2. aborálisan relaxáció Stimulation 3. A kontrakciós gyűrű és az azt megelőző relaxáció aborális irányba terjed tovább: propulzív kontrakció AZ EXNER JELENSÉG Hegyes végű tárgyak a bélcsatornában megfordulnak és tompa végükkel előre haladnak tovább A hegyes tárgy izgatja a bél falát Perisztaltikus hullám alakul ki A tárgy megfordul A perisztaltika előre hajtja a tárgyat 5
6 A GI RENDSZER MOTILITÁSTÍPUSAI 1. Tónusos kontrakció, relaxációs periódusokkal: sphincterek 2. Szegmentáló mozgások 3. Perisztaltikus mozgások (orális/aborális) MIGRÁLÓ MYOELEKTROMOS KOMPLEX (MMC) 1. Elektromos és motoros aktivitás éhezés (interdigestiv fázis) során perces aktív periódusok követik egymást kb. 1,5 órás szünetekkel 3. Az aktivitás a gyomorból indul ki és caudalis irányba terjed I. szakasz: nincs AP és motoros aktivitás II. szakasz: szabálytalan AP és motoros aktivitás III. szakasz: szabályos AP és kontrakciók IV: szakasz: aktivitás megszűnése az MMC fázisai gyomor terjedési sebesség: 5cm/perc ileum kb. 90 perc Az MMC visszatérése 6
7 Táplálékfelvétel SZOPÁS (veleszületett agytörzsi reflex) RÁGÁS (masticatio fogak, nyelv, bucca, nyállal keverés, bolus formálása) A rágás hiánya nem teszi lehetetlenné a táplálkozást, de az emésztés és a felszívódás idejét megnyújtja, a gyomor nyálkahártyája károsodhat. Beidegzés: n. trigeminus, ramus masticatorius m. temporalis m. masseter mm. pterygoidei Unilaterális nyújtási reflex: A száj nyitása aktiválja az izomreceptorokat állkapocs felemelkedik A száj NYH receptorok aktiválása gátolja a nyújtási reflexet: állkapocs leereszkedik HARAPÁS A NYÁL FUNKCIÓI, NYÁLMIRIGYEK Emésztés (amiláz, lipáz) Kiválasztás (idegen anyagok, vírusok) Mucosa védelme Bacteriostaticus működés Kenés, nedvesítés, oldás, higítás Ízérzés Alkalikus ph (friss nyál) gl. parotis gl. sublingualis gl.submandibularis 7
8 A nyál elválasztása Elsődleges szekréció: közel izotóniás folyadék és amiláz Ductus Az ionösszetétel módosítása Rágás Íz, szag Feltételes reflex Hányinger Sympathicus: Kis volumen, viszkozus Vazokonstrikció Th1-3 Sup. Cerv. Ggl. A NYÁLSZEKRÉCIÓ SZABÁLYOZÁSA α1 NA Kinin Kallikrein β1 NA α1 Medulla: salivatoros magok NO Vazodiláció VIP camp Ach Parasympathicus (IX, VII) M IP3/Ca Parasympathicus: Nagy volumen, szerozus Atropin Szekréció Myoepith. kontrakció Proliferáció NA nem serkenti a proliferációt 8
9 NYELÉS (DEGLUTITIO) 1. Akaratlagos fázis: száj garat 2. Pharyngealis fázis 3. Oesophagealis fázis Primer perisztaltika: Garattól induló perisztaltikus hullám. Szekunder perisztaltika: az oesophagusban visszamaradó bolus új perisztaltikát kelt. A GYOMOR PROXIMÁLIS RÉSZÉNEK MOZGÁSA 1. Telődés alatt: RECEPTIV RELAXÁCIÓ Vago-vagális reflex, lokális reflex, stresszrelaxáció 2. Telt gyomor: TÓNUSOS KONTRAKCIÓ A proximális rész nem vesz részt a perisztaltikában. A GYOMOR DISZTÁLIS RÉSZÉNEK MOZGÁSA 1. Üres állapot: MMC 2. Telt állapot: PERISZTALTIKA 9
10 A GYOMORNEDV ELVÁLASZTÁSÁNAK FÁZISAI Cehalicus fázis (agytörzs, X) A paraszimpatikus rostok serkentik a gyomornedv elválasztását. Gastricus fázis: 1. Localis reflex 2. N. Vagus által közvetített reflex 3. Gastrin által kiváltott szekréció Intestinalis fázis: 1. Idegi 2. Hormonális A gyomorsav elválasztását serkentő mechanizmusok CNS Vér Parietális sejt Receptor Inger (kémiai, mechanikai) 10
11 A gyomorsav elválasztásának szabályozása (gasztrin, hisztamin, szomatosztatin) Fekélybetegség Helicobacter pylori Helicobacter pylori gátolja a D sejteket és ezzel a somatostatin szekréciót
12 Gyomornedvszekréció 2-3 l/nap. Lumen Komponens HCl intrinsic factor pepsin mucus HCO3 - Forrás parietalis sejt parietalis sejt fősejt mucintermelő sejt mucintermelő sejt Mirigy Mucoid nyaksejt Fősejt Parietalis sejt Muscularis mucosa oxynticus area 23 A gyomorsav elválasztásának mechanizmusa Parietális sejt CA 12
13 Próbareggeli BAO (basal acid output, alapelválasztás) 2 (0-10) mmol/h Stimulálás (hisztamin, pentagasztrin) MAO (maximal acid output, savelválasztás a stimulálás utáni első órában) 20 (5-45) mmol/h PAO (peak acid output, csúcsszekcéció, a stimulálás utáni legmagasabb két egymást követő 15 perces érték összegének a duplája) 8-60 mmol/h PANCREAS EXOCRINSZEKRÉCIÓJA 1. Valamennyi tápanyag emésztéséhez szükséges enzimek 2. Serosus, alkalikus folyadék, amely biztosítja az enzimaktivitáshoz a megfelelő ph-t. A HCO3- elválasztását serkenti - Secretin - N. Vagus Enzimszekréció: 1. Vezikuláris szekréció (zymogen granulumok) 2. Valamennyi proteolyticus és számos lipolyticus enzim inaktív proformában szekretálódik Az enzimszekréciót serkenti - CCK (pancreozymin) - vagus Acinus sejt: enzimek Endokrin Ductus: HCO3 Kivezetőcső Közös epevezeték A pancreas elválasztásának fázisai: 1. cephalicus, 2. gastricus, 3. intestinális 13
14 A PANCREAS EMÉSZTŐENZIMEI Amiláz Peptidázok: trypsinogen chymotrypsinogen prokarboxipeptidázok proelasztáz Lipolitikus enzimek: profoszfolipáz lipáz (prokolipáz) koleszterin-észteráz Nukleázok: ribonukleáz dezoxiribonukleáz AZ ENTEROKINÁZ-TRYPSIN AKTIVÁCIÓ HATÁSA Pancreas-szekréció Trypsinogen Trypsin Enterokináz (enteropeptidáz) Chymotrypsinogen Prokarboxipeptidáz Proelasztáz Prokolipáz Profoszfolipáz Chymotrypsin Karboxipeptidáz Elasztáz Kolipáz (nem enzim!) Foszfolipáz 14
15 EPE Funkció: Lipidek emésztésének és felszívódásának elősegítése (micellumok) Endogén anyagok kiválasztása, pl. - bilirubin - koleszterin Exogén anyagok kiválasztása (gyógyszerek, nehézfémek) Komponensek: Primer és szekunder epesavak Foszfolipidek (pl. lecithin) Koleszterin Bilirubin HCO3-ban gazdag nedv AZ EPE SZEKRÉCIÓJÁNAK ÉS ÜRÜLÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Epeszekréció serkentése = Choleretikus faktorok: Recirkulált epesav Secretin Új epesav Recirkulált epesav Koleszterin Máj CCK? Epeürülés serkentése = Cholekinetikus faktorok: Ileum Ductussejt CCK Vagus (gastrin) Egyidejűleg kontrahál az epehólyag relaxál az Oddi-sphincter. Oddi-sphincter: NO okozta relaxáció 15
16 Az epesevak enterohepatikus körforgása A máj V. portae A. hepatica epeút V.centralis V. hepatica 16
17 Az epeszekréció mechanizmusa EPEHÓLYAG Cl - Cl - HCO 3 - Az epehólyagból származó epe: sötétzöld nagyobb epesav-koncentráció ph enyhén savas A májból származó epe: aranysárga ph közel neutrális DUCTUSSEJT HCO - 3 H 2O Cl - epesav K + H 2 O HEPATOCYTA epesav epesav HCO 3 - epesav 33 A KRIPTÁK Cl - -SZEKRÉCIÓJÁNAK MECHANIZMUSA A camp serkenti a kriptasejtek Cl-szekrécióját, és ugyanakkor gátolja az enterocytákban a Cl (NaCl) felszívását. ~ K + Lumen H 2 O Hatalmas víz- és elektrolit-veszteség. 2 Cl - K + camp KRIPTASEJT Cl - VIP ENTEROGLUCAGON CHOLERATOXIN 17
18 A szoros kapcsolat (tight junction)permeabilitása változó szivárgó epithelium Cl - H 2 O Cl - H 2O - Cl - nem permeábilis H 2 O H 2 O nincs, vagy nagyon kicsi potenciálkülönbség potenciálkülönbség a lumen (-) és a serosalis felszín között A paracelluláris járatok szivárgóak a duodenumban és a jejunumban, és szorosan zárnak (nem szivárognak) az ileumban és a colonban. 35 Lumen Ileum, Colon Glukóz Aminosav Epesav Vitamin Distális jejunum, Ileum Colon - ABSZORPCIÓ MECHANIZMUSAI Electrogén K + ~ Cl - H + Cl - HCO 3 - Kotranszport szerves molekulával Kotranszort Cl - -dal H 2 O OH - + CO2 K + ~ Glukóz Aminosav Epesav Vitamin K + ~ Szénsavanhidráz Cl - K + ~ Cl - Interstitium Na-H-csere netto NaCl abszorbcióval 18
19 A szénhidrátok emésztése és felszívása kefeszegély enzimei sejtplazma Vér A fehérjék lebontása lumen kefeszegély enzimek citoplazma vér proteinek polypeptidek pepsin, pancreas peptidázok oligopeptidek aminosavak aminopeptidázok oligopeptidázok di/tripeptidek aminopeptidázok neutrális bázikus +cystin savas β aminos. iminosavak 38 19
20 A fehérjék lebontásából keletkező peptidek és aminósavak felszívása LIPIDEK FELSZÍVÓDÁSA A lipidek újra szintetizálódnak FA-ból, koleszterinből és MG-ből A lipidek chylomicronba kerülnek és ezt a nyirok veszi fel Sima Nyirok Koleszterin Zsírsav (FA) Monoglicerid (MG) Glicerin Glukóz Vér FA-kötő protein Glicerin 3-foszfát Foszfatidsav Foszfolipid 20
21 A RECTUM ÉS AZ ANUSCSATORNA MOTILITÁSA: DEFECATIO Sacralis gerincvelő Lumbalis gerincvelő Sympath. ggl. A rectum telődése parasympathicus reflexet vált ki. N. pudendus (somatomotor) A külső sphincter akaratlagos kontroll alatt áll. N. pelvicus (parasympathicus) α2 m. sphincter ani ext. m. sphincter ani int. 21
A TÁPCSATORNA ÉLETTANA
Esti szeminárium: A TÁPCSATORNA ÉLETTANA Lelkes Zoltán Szabályozási szintek a tápcsatornában Enterális idegrendszeri szabályozás Vegetaív idegrendszeri szabályozás Endokrin szabályozás Parakrin szabályozás
RészletesebbenGASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.
Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítette el a gastrointestinalis szekréció különböző fázisait. 1904-ben Nobeldíjat kapott az emésztés kutatásában
RészletesebbenAnyagcsere, táplálkozás
Anyagcsere, táplálkozás amőba tengeri szivacs májmétely földigiliszta 1 A tápcsatornáról általánosságban GASTROINTESTINALIS RENDSZER 1. Halálozás vezető oka (egész világ) 2. A legnagyobb felület a test
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenA táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
RészletesebbenSzekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik
Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus
RészletesebbenA gasztrointesztinálisrendszer élettana 3.
A gasztrointesztinálisrendszer élettana 3. TT: 64, 65, 66 Gyomor, pancreas, epe Prof. Sáry Gyula 1 Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítetteel
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenTáplákozás - anyagcsere
Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )
RészletesebbenGasztrointesztinális fiziológia II.
Gasztrointesztinális fiziológia II. 62. A felső gasztrointesztinális rendszer funkciói: rágás, nyálelválasztás, nyelés. 63. A gyomor motoros funkciói. Hányás. Prof. Sáry Gyula 1 A GI RENDSZER MOTOROS MŰKÖDÉSEI
RészletesebbenAz autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenA gasztrointesztinálisrendszer élettana 4.
A gasztrointesztinálisrendszer élettana 4. Epe, vékony- és vastagbél TT: 66, 67 68 Prof. Sáry Gyula Funkció: Az epe Lipidekemésztésének és felszívódásának elősegítése (emulgeálás, micellaképzés) Endogén
RészletesebbenAnatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.
Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek
RészletesebbenA tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai
A tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok,
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenA GASZTROINTESZTINUM ÉLETTANA
A GASZTROINTESZTINUM ÉLETTANA Dr. Boros Krisztina Szájüreg, garat Funkció: táplálék felvétel, keverés, őrlés, gyors továbbítás, hangképzés Motorika, reflexek: rágás, nyelés (1. és 2. fázis) Emésztés: nyál
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenA tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek
Táplálkozástan és gasztronómia 09-09-07 1 Bevezetés A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek bizonyítják,
RészletesebbenA bélcsatorna általános felépítése
A tápcsatorna A bélcsatorna általános felépítése a külvilág része, a nyílásokat záróképletek (szfinkterek) védik fejbél: - táplálék belépése: evéssel/nyeléssel kapcsolatos struktúrák, funkciók - szájüreg,
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenGASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA I.
GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA I. A GYOMOR-BÉL RENDSZER FUNKCIÓI ÉS SZABÁLYOZÁSA 59. A gasztrointesztinális rendszer szabályozásának alapelvei 60. A gasztrointesztinális simaizomzat működésének jellegzetességei
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy
RészletesebbenEredmény: 0/451 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:26:32 : Felhasznált idő 00:00:59 Név: Minta Diák Eredmény: 0/451 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenTubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:26:32 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenGyomor-bél rendszer működése
Gyomor-bél rendszer működése Tápcsatorna felépítése 1. Nyelőcső 2. Aorta 3. Máj jobb lebenye 4. Máj bal lebenye 5. Epehólyag 6. Gyomor 7. Nyombél 8. Hasnyálmirigy 9. Vékonybelek (éhbél és csípőbél) 10.
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenEmészt rendszer szövettana 2. Dobó Endre
Emészt rendszer szövettana 2 Dobó Endre Oesophagus > tunica mucosa (nyálkahártya) > tela submucosa / tunica submucosa > tunica muscularis > tunica adventitia > kivéve a pars abdominalis oesophagei-t, mert
RészletesebbenA TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS
A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS A táplálkozás szervrendszerének feladata: az élőlények számára szükséges szilárd és folyékony tápanyagok felvétele a felvett anyagok egy részét lebontjuk
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenSZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat
SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.
RészletesebbenHogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.
Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?
RészletesebbenA tápcsatorna felépítése és mőködésének szabályozása
A tápcsatorna felépítése és mőködésének szabályozása tápanyagbevitel az aktuális szükségletnek megfelelıen test felépítése energiaszükséglet fedezete a sejtek csak kémiai energiát képesek felhasználni,
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenAz emészt szervrendszer
Az emészt szervrendszer TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cs ) -fels (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középs szakasz felé): szájüreg, garat, nyel cs -középs (táplálék lebontása, felszívása)
RészletesebbenA légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenTesttömeg szabályozás. Palicz Zoltán
Testtömeg szabályozás Palicz Zoltán A hypothalamus fontosabb magcsoportjai Alapfogalmak Orexigén projekció: táplálékfelvételt indukáló idegpálya Anorexigén projekció: táplálékfelvételt gátló idegpálya
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenKalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:
Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenEmésztés. Általános felépítés
Emésztés Általános felépítés a fejlett soksejtűekben sejten kívüli emésztés folyik a bélcsatorna tubuláris szerkezetű, topológiailag külvilág be-, és kijáratát szfinkterek és egyéb képletek védik a csatornán
RészletesebbenTERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,
Részletesebben6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom
Ionizált Ca Ca komplex Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca H6. Kalcium háztartás 6.1. Ca 2 forgalom 1.2 mm 0.15 mm 1.15 mm 2.5 mm Albumin H Ca 2 Külsô Ca 2 forgalom Belsô Ca 2 forgalom 0.8 g Colon Jejunum
RészletesebbenDr. Kovács Ildikó Noé Egészségközpont Vasútegészségügyi NK Kft.
Dr. Kovács Ildikó Noé Egészségközpont Vasútegészségügyi NK Kft. A XX. század elején Prout, Dodds és Robertson megállapították, hogy a gyomornedvben a sav kizárólag sósav (HCl). A HCl termelődésének helye
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenA kiválasztási rendszer felépítése, működése
A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenHámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális
RészletesebbenÉtrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben
Étrendi terápia a betegek kezelésében/étrendi javaslatok különféle megbetegedésekben PTE-ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet Készítette: Szekeresné Szabó Szilvia Dietetika II. 2012 Vizsgálati
RészletesebbenAz intestinalis elégtelenség okai és diagnosztikája. Arató András Semmelweis Egyetem I.Sz. Gyermekklinika
Az intestinalis elégtelenség okai és diagnosztikája Arató András Semmelweis Egyetem I.Sz. Gyermekklinika Bélelégtelenséghez vezetı kórképek Rövidbél szindróma Congenitalis enteropathiák Congenitalis microvillus
RészletesebbenMIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?
TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf
RészletesebbenPE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Néhány növény és állati termék összetétele %-ban kifejezve Termék Víz Szénhidrát Zsír Fehérje Hamu Izom 72 0,6 4,3 21,4 1,5 Búzaszem Legelőfű 13 71,2
RészletesebbenGonádműködések hormonális szabályozása áttekintés
Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (III.)
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (III.) A szervezet energiaforgalma; Táplálkozás; Az emésztés; Felszívódás; Közbülső anyagcsere; A szervezet
RészletesebbenAZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában
AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenEmésztés. Az emésztőrendszerek típusai
Emésztés Az emésztőrendszerek típusai egysejtűekben és primitív soksejtűekben intracelluláris emésztés fejlett soksejtűekben extracelluláris igen sokféle extracelluláris emésztőrendszer található az állatvilágban,
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenGyomor-bél rendszer működése
Gyomor-bél rendszer működése Tápcsatorna felépítése 1. Nyelőcső 2. Aorta 3. Máj jobb lebenye 4. Máj bal lebenye 5. Epehólyag 6. Gyomor 7. Nyombél 8. Hasnyálmirigy 9. Vékonybelek (éhbél és csípőbél) 10.
RészletesebbenAz ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.
Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenMembránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál
Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenÉlelmiszerek alkotórészei, értékelése
Kiss Irén Élelmiszerek alkotórészei, értékelése A követelménymodul megnevezése: Ügyviteli tevékenységek végzése A követelménymodul száma: 1429-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenSystema digestorium
Systema digestorium 2 2016 A lágyszájpad izmai A lágyszájpad mozgásainak iránya a felsorolt izmok működése következtében (nyilak). Palatopharyngealis sphincter: a felső garatfűző izom és az aponeurosis
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenÁbragyűjtemény az I. félévi vizsgára
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Az emlős sejtek alapvető felépítése centroszóma lizoszóma szekréciós vezikula sejtmag durva felszínű endoplazmás retikulum (RER) mitokondrium nukleólusz (sejtmagvacska)
RészletesebbenÉlettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45
Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék
Részletesebben1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai
H-1. A vesemûködés alapjai 1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai 1. Homeosztázis A belsô környezet kémiai stabilitásának megôrzése az egyes komponensek koncentrációjának szabályozása által. Jellegzetesen
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenIRRITÁBILIS BÉL SZINDRÓMA Dr. Vitális Zsuzsa DEOEC II. Belklinika Gasztroenterológia Tanszék A RÓMAI III KLASSZIFIKÁCIÓ A. FUNKCIONÁLIS NYELŐCSŐ RENDELLENESSÉGEK B. FUNKCIONÁLIS GASTRODUODENALIS RENDELLENESSÉGEK
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.
Részletesebben