GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA I.
|
|
- Viktória Nemes
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA I. A GYOMOR-BÉL RENDSZER FUNKCIÓI ÉS SZABÁLYOZÁSA 59. A gasztrointesztinális rendszer szabályozásának alapelvei 60. A gasztrointesztinális simaizomzat működésének jellegzetességei 61. A splanchnicus keringés Domoki Ferenc A gastrointestinális rendszer sajátosságai Az energiabevitel fiziológiás helye (~ 30 kcal/tskg/nap) vs. parenterális táplálás Alapfunkciók: 1. motilitás (harántcsíkolt és simaizmok): aprítás, tárolás, keverés, továbbítás, ürítés 2. szekréció 7-8 L/nap! (a nyálkahártya mirigyei, nyálmirigyek, máj, hasnyálmirigy) 3. emésztés (enzimes hidrolízis) 4. felszívódás 8-9 L/nap! (makronutriensek, vitaminok, ásványi sók, víz) A bél baktériumflóra fenntartása: kb. 500 faj, gyakori Fontos immunszerv GALT: gut-associated lymphoid tissue, a test immunsejtjeinek 70-80%-a itt található: védekezés és tolerancia Speciális szabályozás: idegi: KIR (szomatomotoros, vegetatív) és az enterális (lokális) idegrendszer (EIR), humorális: parakrin mediátorok és speciális endokrin rendszer (gasztrointesztinális hormonok) 2 1
2 BEVITT FOLYADÉK TARTÓZKODÁSI IDŐ SZÁJ SZEKRETÁLT FOLYADÉK GYOMOR VÉKONYBÉL COLON RECTUM 9,1 L/nap 9 L/nap FELSZÍVOTT FOLYADÉK 3 A folyadék és tápanyagfelszívás kulcsa a vékonybél! A tankönyvi kvantitatív adatok vitatottak, lehet túlbecslik a valóságot. Az ábra forrását adó közlemény szerint: Helander HF and Fändriks Surface area of the digestive tract - revisited. Scand J Gastroenterol 2014 Jun;49(6): Intro: According to textbooks, the human gut mucosa measures m 2, that is, in the order of a tennis court. Conclusion: The total area of the human adult gut mucosa is not in the order of tennis lawn, rather is that of half a badminton court. Eszerint a teljes felszín mintegy 32 m 2, melyből 30 a vékonybél, és 2 m 2 a vastagbél részesedése 4 2
3 Tankönyvileg : A test és a külvilág közti legnagyobb felszín 0,3 m m 2 1 m 2 10 m 2 5 A bélnedv termelése és a felszívódás térbelileg elkülönül: szekréció a Lieberkühn-kriptákban, felszívódás a bélbolyhokon A hám megújulása igen gyors, az érett enterocyta ~1-2 napot él, majd lehámlik. Bélbolyhokon Enterocyta (emésztés és felszívás) Kehelysejt (protektív mucin) Kriptákban: Osztódó őssejtek NaCl szekréciót végző mirigysejtek Paneth-sejtek (protektív immunfunkciók) 6 3
4 A felszívó enterociták mikrovillusai nemcsak felszínt, hanem speciális mikrokörnyezetet is teremtenek, a glycocalyx által létrehozott nem keveredő vízrétegébe kiválasztott enzimek végzik az emésztés utolsó lépcsőit, és biztosítják a felszívódást. 7 Epithelialis transzport: a paracelluláris permeabilitás disztálisan csökken TJ pórusok átmérője perm. ellenállás magas közepes kicsi kicsi közepes magas fesz. (renális analógia) 8 4
5 Idegi és humorális szabályozás a tápcsatornában enterális idegrendszeri kontroll KIR vegetativ idegi kontroll bélfal endokrin kontroll parakrin kontroll célsejt béltartalom kontroll mechanikai, kémiai, ozmotikus ingerek 9 A GIS funkciók és szabályzásuk áttekintése Szabályozás: Rágás: KIR szomatomotoros Nyálszekréció: KIR parasympathicus és sympathicus Nyelés: KIR szomatomotoros és parasympathicus Prox. gyomor tárolás: KIR parasympathicus Diszt. gyomor perisztaltika: EIR + hormonális Gyomor szekréció: EIR + hormonális Vékonybél motoros és szekréciós működései: EIR+ hormonális Epeszekréció: főleg hormonális Hasnyálszekréció: főleg hormonális Vastagbél motilitás: EIR Disztális colon: EIR, KIR parasympathicus és szomatomotoros (külső anussphincter) EIR: enterális idegrendszer Ezek a funkciók a KIR beidegzéstől függetlenül is működnek, a paraszimpatikus/szimpatikus idegek azonban MODULÁL-hatják őket Szájüreg és garat: rágás, nyelés nedvesítés, nyál-amiláz és lipáz gyógyszerek, glükóz Nyelőcső: nyelés Gyomor: tárolás (proximális), aprítás-ürülés (disztális) Gyomornedv: Sósav, pepszin, intrinsic faktor!, nyák a mukóza védelmére Gyógyszerek, alkohol Vékonybél: Keverés, perisztaltika Bélnedv, hasnyál, epe: bikarbonát, minden makronutriens emésztése, Minden tápanyag felszívódása (B12 és epesavak CSAK Ileum) Vastagbél: Tárolás, keverés, továbbítás, székelés nyákszekréció Elektrolitok és víz, gyógyszerek (rectum) 10 5
6 Az enterális idegrendszer (EIR) serosa hosszanti izomzat körkörös izomzat submucosa mucosa mesenterium (artériák, vénák, idegek, nyirokerek) (A pl. myentericus a nyelőcsőtől, a pl. submucosus a gyomortól van jelen.) 11 Az EIR felépítése NEM egyszerű végrehajtó apparátus, hanem komplex integratív működésű rendszer, mely a KIR-től függetlenül is működőképes (4-600 MILLIÓ idegsejt!) Gyakorlatilag valamennyi, a neuroendokrin rendszerben eddig megismert (és később megismerendő) szabályozómolekula megtalálható az EIR különböző elemeiben neurotranszmitter vagy neuromodulátor funkcióban. Főbb EIR neurontipusok: 1. intrinsic szenzoros neuronok, melyek főleg a nyálkahártya mechanikai stimulációjára és/vagy kémiai ingerekre érzékenyek, valamint a bélfal izomzatában a falfeszülésre érzékeny szenzoros neuronok is találhatók. 2. interneuronok (serkentők ill. gátlók), 3. a simaizmokat ill. a bélfal mirigyeit serkentő vagy gátló effektorneuronok. Komplex reflexpályák! 12 6
7 Példa: A nyálkahártya érintésére a hám chromaffin sejtjeiből szerotonin szabadul fel, mely ingerli az EIR szenzoros neuron végződést. A CGRP-erg neuron orális irányban egy kolinerg interneuront aktivál, mely P-anyaggal (TK-tachykinin) működő effektorneuronon keresztül simaizomkontrakciót hoz létre. Caudális irányban egy szomatosztatinnal (SST) működő gátló interneuron jön ingerületbe, mely egy endogén opiáttal (Enk-enkefalin) működő szintén gátló interneuront gátol. A gátlásoldás egy VIP-erg gátló effektorneuront aktivál: az eredmény simaizomrelaxáció. (orvosoknak: a morfinista székrekedésének oka is látható.) 13 Orvosi élettan: Az EIR simaizom-relaxáltató beidegzésének jelentősége: az EIR lokális hiánya a vastagbélben Hirschsprungbetegséget okoz (megacolon congenitum): EIR hiánynál bélszűkület, felette kitágult vastagbél EIR hiány helye a colonban Incidencia: 1/
8 Az EIR KIR modulációja (bél-agy-bél tengely) A GIS-t a szomatoszenzoros rendszer primer afferensei is ellátják, így kap a KIR szenzoros információt a történésekről. A KIR a vegetatív beidegzésen keresztül modulálja a GIS funkciókat KIR Enterális idegrendszer Effektorok Szenzoros neuronok Interneuronok Reflexek Programok Info. feldolgozás Effektor neuronok Izomzat Mirigyek Erek Hatás Motorika Szekréció Perfúzió 15 KIR vegetatív idegrendszer Az EIR KIR modulációja Paraszimpatikus divízió vagus magok n.pelv. n. vagus enterális idegrendszer plexus submucosus simaizom secretoros sejtek plexus myentericus szimpatikus ganglion erek Szimpatikus divízió Az GIS-t a paraszimpatikus idegek PREganglionáris rostokkal idegzik be, az EIR egyes neuronjai megfeleltethetők a paraszimpatikus ganglionsejteknek. Az GIS-t a szimpatikus idegek POSZTganglionáris rostokkal látják el. Paraszimpatikus hatások ezért CSAK az EIR-n keresztül, míg szimpatikus hatások DÖNTŐEN az EIRn keresztül jönnek létre a GIS-ben 16 8
9 Az EIR fejlődése Az enterális neuronok a ganglionléc (neural crest) paraszimpatikus (főleg vagalis) elemeiből származnak, az utóbélben fontos a sacralis eredetű neuronpopuláció. Emberben mintegy MILLIÓ idegsejt, összevethető a gerincvelő neuronainak számával! ( viszcerális agy aka brain in the gut Bauchhirn ) FG-MG-HG foregut-midgut-hindgut : előbél-középbél-utóbél 17 preganglionáris (kolinerg) postganglionáris (kolinerg) paraszimpatikus ingerlő ganglionsejt Az EIR KIR modulációja preganglionáris (kolinerg) gátló ganglionsejt NANC-erg szimpatikus preganglionáris (cholinerg) postganglionáris (adrenerg) Paraszimpatikus, ingerlő Paraszimpatikus, gátló Szimpatikus, gátló (α 2 receptor) + A szimpatikus idegrendszer adrenerg neuronjai az erek simaizmain ill. szfinktereken α2 izomzat direkt konstriktor hatásokat is kifejthetnek (α 1 receptor) 18 9
10 Gastrointestinális reflexek 1. Lokális reflex: a reflexív valamennyi neuronja az EIR tagja, a reflex a bélfalon belül integrálódik. (pl. bélperisztaltika) KIR pl. hypothalamus agytörzs leszálló pályák 2. Rövid reflex: az afferens a GIS-ből induló szomatoszenzoros afferens, a reflexív a KIR-en kívül, a vegetatív (szimpatikus) ganglionban záródik, azaz, az efferens a posztganglionáris neuron. Ezek a reflexek gátló hatást közvetítenek. gerincvelő szimpatikus ganglion Szomatoszentor afferensek 3. Hosszúpályás reflex: A reflex a KIRben integrálódik. Az agytörzsön vagy a gerincvelőn keresztül záródó reflexek serkentőleg vagy gátlólag is hathatnak. Speciális altípus az ún. vagovagalis reflex (paraszimpatikus reflex, ahol mind az afferens, mind az efferens a n.vagusban fut) GI traktus EIR 19 William Maddock Bayliss Ernest Henry Starling A bélműködés vizsgálata közben fedezték fel a szekretint (1902). Tőlük származik a hormon név, ők dolgozták ki a hormonális szabályozás elméletét. Alapvető megfigyeléseket tettek a bél motoros működésével kapcsolatban is (béltörvény) 20 10
11 Az enteroendokrin rendszer A peptid jelzőmolekulákat termelő enteroendokrin sejtek a hámban diffúzan, egyesével helyezkednek el. A sejtek szekrécióját a béltartalomból érkező kémiai ingerek, az EIR, valamint más enteroendokrin sejtek, sőt immunsejtek jelzőmolekulái együttesen szabályozzák. A felszabaduló jelzőmolekulák parakrin/endokrin úton szabályozhatják egyrészt direkt a GIS simaizmainak és mirigyeinek működését, másrészt indirekt hatást is kifejthetnek az EIR neuronjaira/ más enteroendokrin sejtekre kifejtett hatásokon keresztül. A GIS hormonok a KIR-re is hatással lehetnek (pl. táplálékfelvétel szabályozás), ill. a pancreas inzulinszekrécióját is modulálják (incretin hatások). 21 Példa: az L-sejtek enteroglükagon (GLP-1, glucagonlike peptide) termelésének szabályozása. 1. luminális kémiai ingerek (glükóz és zsírsavak), 2. EIR hatások, 3. parakrin stimuláció egy másik nutriens érzékelő K-sejtből, mely GIP-et termel A tápanyagok érzékelését az ízérző hámsejtekével megegyező receptorok közvetítik. A hormonok szekréciójához Ca 2+ jelre van szükség, amely a tárolt jelmolekulák exocitózisát váltja ki
12 Hormoncsaládok: szekvenciahomológia (aminosavsorrend) alapján, két legfontosabb: a gasztrincsalád (gasztrin, CCK) és a szekretin család (szekretin,gip, GLP-1, VIP) A hormonokhoz hasonlóan metabotróp receptoraik koevolúciója is megfigyelhető, a CCK és gasztrin receptorok a Gq/IP3/DAG, a szekretincsalád receptorai a Gs/cAMP jelátviteli utat aktiválják. 23 A legfontosabb GIS hormonok funkcióinak áttekintése Gasztrin: a gyomormotilitás és szekréció illesztése a gyomortartalom mennyiségi és minőségi viszonyaihoz Kolecisztokinin: A gyomorürülés, az epeürülés és a hasnyál enzimszekréciójának illesztése a vékonybéltartalom tápanyagtartalmának mennyiségéhez és minőségéhez Szekretin: A gyomorürülés, a duodenum, az epeutak és a pancreas HCO 3- termelésének illesztése a vékonybéltartalom ph-jához (gyomorsav közömbösítése) GIP (gastric inhibitory peptide aka glucose-dependent insulinotropic peptide) és GLP-1: a gyomorürülés és az inzulinszekréció illesztése a vékonybél szénhidráttartalmához Motilin: az interdigesztív fázisban az üres gyomor/vékonybél tisztítómozgásainak (MMC) koordinálása Ghrelin: a táplálékfelvétel illesztése a tápcsatorna teltségéhez ill. a napi ritmushoz
13 A parenterálisan adott glükóz nagyobb vércukorszintingadozást okoz!! Plazma glukóz [mmol/l] glukóz Diabetes mellitusban (inzulin nélkül) GIP nélkül min postprandialis (postalimentaris) hyperglykaemia postprandialis (postalimentaris) hypoglykaemia 25 A gasztrointesztinális simaizomzat működésének jellegzetességei 26 13
14 Boron, Boulpaep, Medical Physiology, Elsevier Saunders, 2012 A GIS izomzat főbb szfinkterei UES LES Pylorus+ Oddi szfinkter Bauhin billentyű Anus szfinkterek Felső nyelőcsőszfinkter (upper esophageal sphincter, UES) Garat-nyelőcső határon Harántcsíkolt izom! Tónusát neurogén szomatomotoros tónus tartja fenn! Alsó nyelőcsőszfinkter (lower esophageal sphincter, LES) Nyelőcső-gyomor határon Pylorussphincter Gyomor-vékonybél határon Oddi-sphincter Papilla duodeni major d. choledochus / d. pancreaticus- vékonybél határon Bauhin-billentyű Vékonybél-vastagbél határon Belső anussphincter Külső anussphincter HCS izom! 28 14
15 A GIS simaizomzat: 3 rétegben elhelyezkedő egyegységes simaizom T. muscularis mucosae: a nyálkahártya redők mozgatása: lokális EIR szab. T. muscularis hosszanti simaizomzat: kevés réskapcsolat, főleg csak serkentő (kolinerg) beidegzés T. muscularis körkörös simaizomzat: ritmusosan megjelenő, különböző mértékben tovahaladó kontrakciós gyűrűk jellemzik. Miogén tónus, serkentő és gátló EIR beidegzés, hormonális hatások is érvényesülnek. A körkörös simaizom fontos szakaszhatárokon szfinktereket képez. A ritmusos működés alapja a disztális gyomortól a szigmabélig speciális elektromos jelenség az ún. lassú hullámok (slow waves) által létrehozott bazális elektromos ritmus (BER). A BER anatómiailag nehezen meghatározható pacemaker areakban keletkezik, különböző periódusidőkkel: gyomor: s, vékonybél 5-8 s, vastagbél > percek? 29 Hogyan keletkezik a BER? A pacemakerekben a membránpotenciál lassú oszcillációját ciklusosan nyíló-záródó K + csatornák hozzák létre. Ha a hullámok elérik a feszültségfüggő Ca 2+ csatornák nyitási küszöbpotenciálját, akciós potenciálok jelennek meg. A keletkezett lassú hullám a réskapcsolatokkal szincíciumba foglalt simaizomrétegen tovaterjed. Boron, Boulpaep, Medical Physiology, Elsevier Saunders,
16 Hol keletkezik a BER? A pacemaker areákban található Cajal-féle intersticiális sejtekben (interstitial cells of Cajal, ICC). I Kísérletes bizonyíték: köv. ábra 31 Sanders et al. NIPS, Dec lassú hullámok sejtkultúrában lassú hullámok a jejunumban 32 16
17 A BER jelentősége a GI simaizom szabályozásában a BER folyamatosan jelen van, DE önmagában nem okoz akciós potenciált (AP) és izomkontrakciót depolarizáló hatásokra (transzmitter, hormon), a membránpotenciál először a lassú hullámok csúcsán eléri az ingerküszöböt, AP-t és izomkontrakciót vált ki A kiváltott kontrakció automatikusan ritmusos és tovahaladó lesz. membránpotenciál [mv] spike sorozatok lassú hullámok tartós kisülés nem ingerelhető küszöbpotenciál nem ingerelhető A depolarizáció mértéke szabályozza a hullám alatt létrejövő AP-k (spike) frekvenciáját. Mivel az AP-k alatt Ca ++ beáramlás történik, így az AP sorozat hatására létrejött kontrakció amplitúdója is változik, lsd. köv. ábra. idő [s] 33 A BER jelentősége a GI simaizom szabályozásában Izomkontrakció csak az AP megjelenésekor történik. Az összehúzódások frekvenciáját a lassú hullámok frekvenciája szabják meg. A kontrakciók ereje az AP sorozat számától függ. membránpot. [mv] küszöb lassú hullám akciós potenciál izomerő idő 34 17
18 A GI RENDSZER MOTILITÁSTÍPUSAI nyelőcső, gyomor, vékonybél perisztaltikus mozgások vékony- és vastagbél szegmentáló mozgások vékony- és vastagbél ingamozgások sphincterek tónusos kontrakció 35 SZEGMENTÁLÓ MOZGÁS A segmentáló mozgások feladata a béltartalom keverése. Nincs jelentős tengelyirányú (propulsiv) transzport
19 PERISTALTICUS MOZGÁSOK A peristalticus mozgások feladata a béltartalom továbbítása contractiós gyűrű relaxatio Az elmozdulás aboralis/caudalis/analis irányú 37 BAYLISS-STARLING FÉLE BÉLTÖRVÉNY A mozgást a GI rendszer falának stimulálása váltja ki 1. Az inger helyétől orálisan contractio jön létre mechanikai inger 2. Caudálisan relaxatio jelenik meg 3. A contractiós gyűrű és az azt megelőző relaxatio caudalis irányba terjed tovább: propulsiv contractio 38 19
20 IPAN= Intrinsic Primary Afferent Neuron 39 MIGRÁLÓ MYOELEKTROMOS KOMPLEX (MMK) Periódikusan jelentkező elektromos és motoros (perisztaltikus) aktivitás az ÜRES gyomor-vékonybél traktusban (interdigestiv fázis, netán éhezés) 3-5 perces aktív periódusok követik egymást kb. 1,5 órás szünetekkel Az aktivitás a gyomorból indul ki és caudalis irányba terjed a vékonybél végéig! Funkció: az emészthetetlen, 2 mm-nél nagyobb testek vastagbélbe juttatása Szabályozás: motilin I. nincs AP és motoros aktivitás II. szabálytalan AP és motoros aktivitás III. szabályos AP és kontrakciók 40 20
21 Orvosi élettan: a bélmotilitás funkcionális gátlása, bélhűdés paralyticus ileus A bél elzáródása (obstrukciós ileus), gyulladása, sebészi trauma a bélfal nociceptorait aktiválják (feszülés, gyull. mediátorok). A nociceptorok aktiválása részben rövid (szimpatikus) reflexeken, részben hormonális stresszválaszon (CRF) keresztül a bélmotilitás gátlásához (paralysis) vezet. A patomechanizmusba az EIR diszfunkciója, helyi gyulladásos mediátorok, alkalmazott gyógyszerek IS részt vesznek. Eredmény: a kitágult belekben pangó béltartalom keringési shock-ot, a bélfal feszülése a véráramlás kritikus csökkenését idézheti elő (bélfal elhalása). A hasi hallgatózási lelet a bélhangok hiányával alarmíroz a kripta csendje 41 AZ EXNER JELENSÉG A hegyes tárgy izgatja a bél falát Hegyes végű tárgyak a bélcsatornában megfordulnak és tompa végükkel előre haladnak tovább Peristalticus hullám alakul ki A tárgy megfordul A peristaltica előre hajtja a tárgyat 42 21
22 A splanchnicus keringés A splanchnicus keringés funkciói A szervek metabolikus igényeinek kielégítése Az emésztőnedvek szekréciójával kapcsolatos véráramlás biztosítása és a felszívódás segítése A posztprandiális (aktív) hiperémia ~50% A vénák jelentős vérraktárt alkotnak, szerepet játszanak a szisztémás keringésszabályozásban 22
23 Az egyes szervek véráramlása és oxigén-felhasználása A splanchnicus keringési rendszer áramlási viszonyai, portális keringés! A vérbe felszívódó tápanyagok és hormonok legnagyobb koncentrációban a májra hatnak! 23
24 A máj mikrocirkulációja V. portae A. hepatica epeút V.centralis V. hepatica A máj mikrocirkulációja A sinusoidokban keveredik az artériás és a vénás vér, a vérplazma és a máj ECF ( Disseterek) között akadálytalan az anyagtranszport (fehérjék is). Nyirokképződés! Kóros körülmények között a folyadék a májtokon keresztül a szabad hasűrbe kerül: Ascites lipoprotein (permeábilis) kilomikron (impermeábilis) 24
25 A splanchnicus véráramlás szabályozása Szimpatikus vazokonstriktor tónus szerepe a szisztémás keringésszabályozás érvényre juttatása: munkavégzéskor, stresszválaszban a splanchnicus keringés részt vesz az újraelosztásában, vénáiból vér mobilizálható paraszimpatikus és az enterális IR-ben a szekretomotoros rostok aktivációja: vazodilatáció az aktivált mirigyekben, a bazális áramlás 7-8x nőhet, transzmitterek a VIP, az NO, és az ACh (nyálmirigyek hasonló aktiválása tisztán psy!) metabolikus autoreguláció, különösen postprandiálisan észlelhető (escape jelenség) Konfliktus: nagy ebéd után sportolni 25
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenAz autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenGasztrointesztinális fiziológia II.
Gasztrointesztinális fiziológia II. 62. A felső gasztrointesztinális rendszer funkciói: rágás, nyálelválasztás, nyelés. 63. A gyomor motoros funkciói. Hányás. Prof. Sáry Gyula 1 A GI RENDSZER MOTOROS MŰKÖDÉSEI
RészletesebbenTáplákozás - anyagcsere
Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenA bélcsatorna általános felépítése
A tápcsatorna A bélcsatorna általános felépítése a külvilág része, a nyílásokat záróképletek (szfinkterek) védik fejbél: - táplálék belépése: evéssel/nyeléssel kapcsolatos struktúrák, funkciók - szájüreg,
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenGASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.
Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítette el a gastrointestinalis szekréció különböző fázisait. 1904-ben Nobeldíjat kapott az emésztés kutatásában
RészletesebbenA tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai
A tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok,
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
RészletesebbenA TÁPCSATORNA ÉLETTANA
Esti szeminárium: A TÁPCSATORNA ÉLETTANA Lelkes Zoltán Szabályozási szintek a tápcsatornában Enterális idegrendszeri szabályozás Vegetaív idegrendszeri szabályozás Endokrin szabályozás Parakrin szabályozás
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenA szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása
A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz
RészletesebbenEmészt rendszer szövettana 2. Dobó Endre
Emészt rendszer szövettana 2 Dobó Endre Oesophagus > tunica mucosa (nyálkahártya) > tela submucosa / tunica submucosa > tunica muscularis > tunica adventitia > kivéve a pars abdominalis oesophagei-t, mert
RészletesebbenSzekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik
Szekréció és felszívódás II Minden ami a gyomor után történik A pancreasnedv Víz Összetétele Proenzimek, enzimek Szabályozó molekulák HCO 3 - Egyéb elektrolitok Funkciói Valamennyi tápanyag enzimatikus
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.
RészletesebbenA TÁPCSATORNA ÉLETTANA
Esti szeminárium: A TÁPCSATORNA ÉLETTANA Lelkes Zoltán Szabályozási szintek a tápcsatornában Enterális idegrendszeri szabályozás Vegetaív idegrendszeri szabályozás Endokrin szabályozás Parakrin szabályozás
RészletesebbenAnatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.
Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek
RészletesebbenÉlettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.
Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018. 1.1.A szervezet vízterei és azok meghatározása. Az extracelluláris és intracelluláris folyadék. 1.2.A sejtmembrán felépítése, permeabilitása, transzport
RészletesebbenA TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS
A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS A táplálkozás szervrendszerének feladata: az élőlények számára szükséges szilárd és folyékony tápanyagok felvétele a felvett anyagok egy részét lebontjuk
RészletesebbenTesttömeg szabályozás. Palicz Zoltán
Testtömeg szabályozás Palicz Zoltán A hypothalamus fontosabb magcsoportjai Alapfogalmak Orexigén projekció: táplálékfelvételt indukáló idegpálya Anorexigén projekció: táplálékfelvételt gátló idegpálya
RészletesebbenA gasztrointesztinálisrendszer élettana 3.
A gasztrointesztinálisrendszer élettana 3. TT: 64, 65, 66 Gyomor, pancreas, epe Prof. Sáry Gyula 1 Pavlov a tápcsatorna működésének tanulmányozása során felfedezte a feltételes reflexet. Pavlov különítetteel
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenA tápcsatorna felépítése és mőködésének szabályozása
A tápcsatorna felépítése és mőködésének szabályozása tápanyagbevitel az aktuális szükségletnek megfelelıen test felépítése energiaszükséglet fedezete a sejtek csak kémiai energiát képesek felhasználni,
RészletesebbenAnyagcsere, táplálkozás
Anyagcsere, táplálkozás amőba tengeri szivacs májmétely földigiliszta 1 A tápcsatornáról általánosságban GASTROINTESTINALIS RENDSZER 1. Halálozás vezető oka (egész világ) 2. A legnagyobb felület a test
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi
RészletesebbenKalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:
Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenHemodinamikai alapok
Perifériás keringés Hemodinamikai alapok Áramlási intenzitás (F, flow): adott keresztmetszeten idıegység alatt átáramló vérmennyiség egyenesen arányos az átmérıvel Áramlási ellenállás (R): sorosan kapcsolt,
RészletesebbenEmésztés. Általános felépítés
Emésztés Általános felépítés a fejlett soksejtűekben sejten kívüli emésztés folyik a bélcsatorna tubuláris szerkezetű, topológiailag külvilág be-, és kijáratát szfinkterek és egyéb képletek védik a csatornán
RészletesebbenSZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat
SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.
RészletesebbenGyomor-bél rendszer működése
Gyomor-bél rendszer működése Tápcsatorna felépítése 1. Nyelőcső 2. Aorta 3. Máj jobb lebenye 4. Máj bal lebenye 5. Epehólyag 6. Gyomor 7. Nyombél 8. Hasnyálmirigy 9. Vékonybelek (éhbél és csípőbél) 10.
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenA paraszimpatikus idegrendszer. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
A paraszimpatikus idegrendszer Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Az autonom idegrendszer szerepe Claude Bernard milieu intérieur fogalma; az élőlények valójában
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenHogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.
Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.
RészletesebbenEredmény: 0/451 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:26:32 : Felhasznált idő 00:00:59 Név: Minta Diák Eredmény: 0/451 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Kitöltetlen.
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenÁbragyűjtemény az I. félévi vizsgára
Ábragyűjtemény az I. félévi vizsgára Az emlős sejtek alapvető felépítése centroszóma lizoszóma szekréciós vezikula sejtmag durva felszínű endoplazmás retikulum (RER) mitokondrium nukleólusz (sejtmagvacska)
RészletesebbenAnyagforgalom és víztartalom
Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenSystema digestorium
Systema digestorium 2 2016 A lágyszájpad izmai A lágyszájpad mozgásainak iránya a felsorolt izmok működése következtében (nyilak). Palatopharyngealis sphincter: a felső garatfűző izom és az aponeurosis
RészletesebbenEmésztés. Az emésztőrendszerek típusai
Emésztés Az emésztőrendszerek típusai egysejtűekben és primitív soksejtűekben intracelluláris emésztés fejlett soksejtűekben extracelluláris igen sokféle extracelluláris emésztőrendszer található az állatvilágban,
RészletesebbenAz emészt szervrendszer
Az emészt szervrendszer TÁPCSATORNA SZAKASZAI (8 m hosszú cs ) -fels (táplálék felvétele, falattá alakítása, továbbítása a középs szakasz felé): szájüreg, garat, nyel cs -középs (táplálék lebontása, felszívása)
Részletesebben2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:
Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont
RészletesebbenNevezze meg a számozott részeket!
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:26:32 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3)
RészletesebbenA bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen
A bélmozgások in vitro tanulmányozása izolált bélen Patkány béldarab (ileum) spontán mozgásainak tanulmányozása ill. egyes mediátorok és ionok bélmozgásra gyakorolt hatásának vizsgálata. A mérési adatok
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenSzívmőködés. Dr. Cseri Julianna
Szívmőködés Dr. Cseri Julianna A keringési szervrendszer funkcionális szervezıdése Szív Vérerek Nagyvérkör Kisvérkör Nyirokerek A szív feladata: a vérkeringés fenntartása A szív szívó-nyomó pumpa Automáciával
RészletesebbenELEKTROGASZTROGRÁFIA (EGG)
ELEKTROGASZTROGRÁFIA (EGG) Pszichofiziológia, PTE 2015, Hernádi I. Irodalom: Cacioppo et al., Principles of Psychophysiology, Cambridge Univ Press, 2007, Ch9. Az elektrogastrográfia (EGG) története A gyomor
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenFEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL
Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis
RészletesebbenFunkcionális megfontolások. A keringési sebesség változása az érrendszerben. A vér megoszlása (nyugalomban) A perctérfogat megoszlása nyugalomban
A keringési sebesség változása az érrendszerben v ~ 1/A, A vér megoszlása (nyugalomban) Vénák: Kapacitáserek Ahol v: a keringés sebessége, A: ÖSSZkeresztmetszet Kapillárisok: a vér viszonylag kis mennyiségét,
RészletesebbenA szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)
A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer
Részletesebben7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.
Orvosi Élettan szigorlati tételek 1 A sejtmembrán transzportfolyamatai. Aktív és passzív transzport. 2 A hámsejtek resorptios és secretios működése. 3 A sejtműködés szabályozásának általános szempontjai:
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET
SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET Rendszerélettan tantárgy oktatási időbeosztása Tantárgykód: BMEVIEUM273 Tantárgyfelelős: Dr. Jobbágy Ákos Andor Méréstechnika és Információs Rendszerek
RészletesebbenAz akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert
Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenPTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (III.)
PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (III.) A szervezet energiaforgalma; Táplálkozás; Az emésztés; Felszívódás; Közbülső anyagcsere; A szervezet
RészletesebbenTubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok
Részletesebben1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt
1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően
RészletesebbenTranszportfolyamatok a biológiai rendszerekben
A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenI, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható.
Fiziológiás Reflux Fiziológiás körülmények között, azaz normál élettani körülmények között a savanyú vagy ritkábban a lúgos gyomornedv tartalom időnként a nyelőcsőbe jut (ezt hívjuk Reflux -nak), és annak
RészletesebbenIONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-
Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák
RészletesebbenA tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek
Táplálkozástan és gasztronómia 09-09-07 1 Bevezetés A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek bizonyítják,
RészletesebbenA gasztrointesztinálisrendszer élettana 4.
A gasztrointesztinálisrendszer élettana 4. Epe, vékony- és vastagbél TT: 66, 67 68 Prof. Sáry Gyula Funkció: Az epe Lipidekemésztésének és felszívódásának elősegítése (emulgeálás, micellaképzés) Endogén
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2015 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenNukleáris medicina a gastroenterológiában. PTE Nukleáris Medicina Intézet Szabó Zsuzsanna
Nukleáris medicina a gastroenterológiában PTE Nukleáris Medicina Intézet Szabó Zsuzsanna A máj anatómiája Kolloidális májszcintigráfia Parenchymás májbetegségek, máj térfoglaló folyamatainak diagnosztikája
RészletesebbenÉrzékszervi receptorok
Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből
RészletesebbenA kiválasztási rendszer felépítése, működése
A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció
RészletesebbenA táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei
A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei Emésztőrendszer felépítése: Nyálkahártya (mucosa): 1 epithelium: hámréteg 2 lamina propria: kötőszöveti réteg: 3 lamina muscularis mucosa: nyálkahártya
RészletesebbenAz agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése
Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenAz idegrendszer érzı mőködése
Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenLégzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
RészletesebbenAZ EMÉSZTŐKÉSZÜLÉK MŰKÖDÉSE I. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC
AZ EMÉSZTŐKÉSZÜLÉK MŰKÖDÉSE I. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A GYOMOR, A BELEK A MÁJ ÉS A HASNYÁLMIRIGY MŰKÖDÉSE AZ EMÉSZTŐKÉSZÜLÉK FELOSZTÁSA EMÉSZTŐ CSATORNA Előbél Középbél Utóbél
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET
SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET Rendszerélettani alapismeretek tantárgy előadásainak és gyakorlati oktatásának időbeosztása (Egészségügyi mérnök MSc képzés) 2017/2018-as tanév I. félév
RészletesebbenA veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Nagy Attila 2017 Transzepitheliális transzport (Polarizált sejt) 1 Transzepitheliális transzport A transzepitheliális
RészletesebbenA magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ
RészletesebbenH-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete
A. aff. A. eff. H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete Bowman-tok Tubulusfolyadék Podocyta-nyúlványok Proximalis tubulus Mesangialis sejtek Basalis membrán Glomeruluskapilláris Endothelsejt
RészletesebbenHumán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában
Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában Hogy ne száradjunk ki!! Ozmoreguláció Anatómiai feltétel: A túlélés titka: Víz konzerválás és NaCl, urea nagy c.c.
RészletesebbenA köztiagy (dienchephalon)
A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és
Részletesebben