A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

Átírás

1 A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

2 A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ kiváltó hatás a motivációs tényező, a rá adott válasz döntési folyamat eredménye Elsődleges motivációs tényezők önfenntartás (éhség, szomjúság, hőszabályozás) fajfenntartás (udvarlás, szaporodás, anyaság)

3 A magatartási válasz homeosztatikus komponense A hypothalamus - integrálja a belső környezetből származó afferens információt (általános érzések, homeosztatikus késztetések) - szervezi a homeosztatikus egyensúly fenntartásához szükséges magatartási válaszreakciókat (vegatatív, endokrin és szomatikus komponens)

4 A vegetatív idegrendszer felépítése

5 A vegetatív idegrendszer részei

6 Pre- és posztganglionáris neuronok

7 Vegetativ neurotranszmitterek Egyéb transzmitterek: VIP, adenozin, CCK, SP, neurotensin

8 A vegetatív idegrendszer szervhatásai Általános elvek folyamatos (tónusos) beidegzés szimpatikus/paraszimpatikus antagonizmus (funkcionális szinergizmus) csak szimpatikus beidegzéssel rendelkező szervek (pl. rezisztenciaerek) csak paraszimpatikus beidegzéssel rendelkező szervek (pl. könnymirigy, pancreas acinusok) α/β hatások keveredése a szimpatikus hatásban mellékvese velőállomány szerepe a szimpatikus válaszban

9 A vegetatív idegrendszer szervhatásai

10 A vegetatív idegrendszer szervhatásai

11 A vegetatív idegrendszer szervhatásai

12 A vegetatív idegrendszer szervhatásai

13 A vegetatív gerincvelői reflexív

14 A mellékvese velőállomány szerepe

15 A hypothalamus szerepe, kapcsolatai 1. Vérnyomás és elektrolit-összetétel 2. Testhőmérséklet 3. Metabolizmus, energiaháztartás 4. Reproduktív működések 5. Stressz válasz, érzelmek perifériás kifejeződése

16 Anterior hypothalamus Vérnyomás, -összetétel Testhőmérséklet Aktivitási ciklusok A hypothalamus szerkezete Középső rész Neuroendokrin szabályozás Paraszimpatikus és szimpatikus preganglionaris neuronok direkt beidegzése 1. Lateralis hypothalamus: éhségközpont 2. Medialis hypothalamus: jóllakottság központ Posterior hypothalamus Hőtermelés Ébrenlét, éberség szabályozása 1. 2.

17 A szomjúságérzet kialakulása

18 A szomjúságérzet kialakulása

19 A szomjúságérzet kialakulása

20 A hypothalamus ingerlésének következményei

21 A hypothalamus sérülésének következményei emberen

22 Az emberi magatartás Másodlagos (tanult) motivációs tényezők megjelenése A másodlagos motivációs tényezők jelentősége változik egyénről egyénre ugyanazon egyén esetében a szükségletek módosulása miatt Eredmény a magatartás kiszámíthatatlansága

23 A magatartás tropisztikus komponense Milyen válasz tűnik a legmegfelelőbbnek a korábbi tapasztalatok alapján? Homeosztatikus komp. Milyen válasz létrehozását indukálják a motivációs tényezők? A szükségletek, lehetőségek és tapasztalatok összevetésének helye a limbikus rendszer? Milyen választ tesznek lehetővé a külső körülmények?

24 A magatartási válasz affektív (aspecifikus) elemei A magatartási válasz két komponense - célirányos (specifikus) - affektív (emócionális, nem- specifikus) A kétféle aktivitási forma hipotalamikus ingerléssel elválasztható - táplálkozási reakció - áldüh (sham rage)

25 Az affektív magatartási komponens és az érzelmek affektív állapot megélése érzelem (félelem) inger érzékelés Az affektív állapotok az állatvilágban azok kifejeződése alapján ismerhetők fel. Az ember esetében is van erre lehetőség, de a szubjektíven megélt élmény (az érzelem) kommunikálható is. affektív állapot kifejeződése szomatikus, viszcerális válasz

26 Affektív állapotok Két alapállapot izgalom (arousal) visszahúzódás (conservation) A megszokott érzelmek a két fenti alapállapot intenzitását és relatív nagyságát tükrözik extázis depresszió frusztráció Az affektív komponens jelentősége

27 izgalom Affektív állapotok eksztázis düh agresszió félelem elégedettség nyugalom tompaság idegesség visszavonultság kábulat visszahúzódás

28 A limbikus rendszer

29 A bilateralis amygdalectomia következményei Heinrich Klüver Paul Bucy Klüver-Bucy szindróma (bilateralis amygdalectomia eredetileg a temporalis lebeny teljes elpusztításával) pszichikus vakság kóros szelídség hyperphagia (pica), hyperoralitás hypersexualitas visualis agnosia Az amygdala szelektív léziójával kevésbé kifejezettek a tünetek (csökkent félelemérzet, hyperoralitás és szociális izoláció)

30 Kétoldali amygdala-eltávolítás következményei A környezet jelentőségének hibás értékelése (pl. ehetetlen tárgyak fogyasztására irányuló kísérlet) A társadalmi helyzet módosulása (interperszonális kapcsolatok megváltozott értékelése)

31 Az amygdala ingerlésének következményei Az amygdala ingerlésével érzelmi állapotokat tükröző nem-specifikus magatartási reakciók válthatók ki

32 A mesocorticolimbikus dopaminerg felszálló pályák

33 Elektromos öningerléses kísérletek A fény felvillanását követően rövid időn belül kell a kart lenyomni ahhoz, hogy az elektromos ingerlés bekövetkezzen Centrális monoaminerg rendszerek

34 A dopaminerg neurotranszmisszió befolyásolási lehetőségei

35 Pszichofarmakológia Támadáspont valamelyik monoaminerg rendszer Schizophrenia neuroleptikumok (dopaminerg receptorok gátlása) Depresszió triciklikus antidepresszánsok (katekolaminok preszinaptikus visszavételének gátlása) MAO bénítók (katekolaminok lebontásának gátlása) Hallucinogén anyagok Amphetamin (dopamin-felszabadulás serkentése) LSD (szerotonin-szerű hatás)

36