A FOLYADÉKHÁZTARTÁS ÉS A VESÉK MŐKÖDÉSE

Átírás

1 A FOLYADÉKHÁZTARTÁS ÉS A VESÉK MŐKÖDÉSE

2 A vesemőködés jelentısége A vesemőködés jelentısége: a folyadékok és a benne oldott anyagok kiválasztása (homeosztázis biztosítása) endokrin (belsı elválasztású mirigy) funkciója is van. Ha a folyadék mennyisége csökkenne (erıs verejtékezés, szomjazás), a vizelet mennyisége is csökken, ha a szervezetet savanyodás fenyegetné, a vizelet választ ki több H + -t. A vese endokrin funkciója: renin képzését, ami az angiotenzin aktiválásán keresztül a vérnyomás szabályozásának része, szabályozza a mellékvesekéreg mineralokortikoidjainak elválasztását. ugyancsak a vese termeli a vérképzés szabályozásában fontos eritropoetint. Doppingvizsgálat.

3 A vesék és a vizeletelválasztó rendszer felépítése A vesék páros, babalakú szervként helyezkednek el az alsó bordaívek alatt. Súlyuk egyenként 300 g, nıkben kb. 10 %-kal kevesebb. Kéregállományt (barna) és velıállományt (vörös-rózsaszín) különítünk el. Mőködési alapegysége a nefron, ami: glomerulusokból, tubulusokból, és elvezetı csatornákból áll. Egy ember két veséje kb. 2 millió nefront tartalmaz.

4 A glomerulusok az artériás rendszerbe beiktatott kapillárisok. A glomerulusokat az ún. Bowman-tok veszi körül, ami voltaképpen a tubulusoknak a kiszélesedett vak vége. A tubulusok szakaszai a proximális tubulus (kanyarulatos, majd egyenes csatorna) vékony leszálló szegmentum Henlekacs vastag felszálló szegmentum disztális kanyarulatos csatorna. A disztális tubulus tartalma az elvezetı csatornába ömlik.

5 A győjtıcsatornák a vesekelyhekbe ömlenek, a vesekelyhek egyesülnek vesemedencévé, innen a következı állomás az húgyvezeték, a kétoldali húgyvezeték a húgyhólyagba vezet, majd a húgycsı vezeti a vizeletet a külvilágba. A gyakran jelentkezı vesekı betegség illetve vesekı görcsök az uréterben levı kövek, kristályok következményei.

6 A vesék a leggazdagabban vérrel ellátott szerveink egyike, nyugalomban a perctérfogat %-a, 1200 ml vér jut a vesékhez. Terhelés alatt a vesék véráramlása jelentısen csökken, maximális terheléskor a perctérfogat kb. 1 %-a.

7 A vizelet vizsgálata A vizelet napi mennyisége kb. 1,5 liter. Színe sárga, színét az urokróm nevő festékanyag adja, amelynek egy része a vörösvérsejtek festékanyagának, a hemoglobinnak a lebontási termékeibıl (porfirin, urobilin) keletkezik. Sok táplálék, gyógyszer és a folyadékbevitel befolyásolja a vizelet színét.

8 a) Genny: normálisan nem lehet, jelenléte húgyúti vagy nemi szervi hurutra (hólyaghurut, húgycsıhurut) utal. b) Fehérje: többnyire nem lehet. Kivéve, ha: - a megerıltetı izommunka, tehát ha edzés után történik a vizelet vizsgálat, - hideghatás, akár hideg víz, vagy hideg levegı, környezeti hımérséklet esetén, - lumbosacralis gerincdeformitás, ami nem a vese betegségét jelenti, de a megváltozott keringés vezethet a fehérje ürítéséhez, - terhesség, - serdülıkor, amikor minden külön ok nélkül fordulhat elı fehérje ürítés. c) Cukor: normálisan nem lehet jelen a vizeletben, ha mégis, az elırehaladott cukorbetegségre utal.

9 d) Urobilinogén: a szétesett vörösvérsejtekbıl, a hemoglobinból származó festék. Normálisan is van a vizeletben, ilyenkor a laboratóriumi vizsgálat norm jelzést mutat. Hiánya is, fokozott mennyisége is kóros. A bilirubin (epefesték) kimutatásával együtt használva felvilágosítást ad a sárgaság okának a tisztázására. A sárgaság oka lehet májbetegség, az epeutak elzáródása vagy a vörösvértestek tömeges szétesése. Fokozódása a máj mőködési zavarának érzékeny jele. A vizelet üledék kimutatásának célja, hogy a finom centrifugálással ülepített üledékbıl az esetleges sejteket (vérsejtek, hámsejtek, stb.), vagy kristályokat (vesehomok, vesekövesség esetén) kimutassák.

10 A glomerulusok mőködése A glomerulusok alapvetı mőködése a szőrés, a filtráció. A szőrés a glomerulusok érfalán és a Bowman-tok membránján keresztül történik. A szőrlet mennyisége igen tekintélyes. A GFR (glomerular filtration rate) 120 ml percenként, 7-7,5 liter óránként, ami azt jelenti, hogy naponta kb. 180 liter. A szőrlet összetétele rövid, klasszikus megfogalmazás szerint fehérjementes plazma.

11 A tubulusok mőködése A tubulusok mőködésének eredménye, hogy a vizelet mennyisége jelentısen csökken, a glomerulus filtrációnak mintegy 99%-a visszaszívódik, így alakul ki az összesen kb. napi 1,5-2 liter vizelet. A mennyiség mellett a vizelet összetétele is változik. Bizonyos anyagok visszaszívódnak a vizeletbıl: a tubuláris reabszorpció, ami történhet aktív és passzív transzporttal. Más anyagok pedig éppen a tubulusokban adódnak a vizelethez: tubuláris szekréció.

12 Aktív tubuláris reabszorpció 1.) A nátrium, klór és a víz visszaszívódása 2.) A cukor visszaszívódása 3.) Egyéb anyagok visszaszívódása Aminosavak. Húgysav. Fehérjék. Foszfát. Hemoglobin. A vérplazma normál koncentrációja esetén tehát nem szerepel a vizeletben, a magasabb hemoglobin színt ritka eseteiben, pl. extrém fizikai terhelésre azonban megjelenik.

13 Passzív tubuláris reabszorpció A passzív transzport diffúzió és elektromos terek irányításának megfelelıen visszaszívódnak: karbamid (urea), a fehérjebontás végterméke, víz.

14 Tubuláris szekréció kálium, hidrogén, szteroid hormon metabolitok, kreatinin, húgysav, valamint testidegen anyagok, gyógyszerek, penicillin, ammónia.

15 A vesemőködés szerepe a ph szabályozásban A vér 7,35-7,45 közötti fiziológiás ph értékének fenntartásában jelentıs szerepe van annak, hogy a szervezet hidrogén képzıdésének mértéke szerint változik a vesében a hidrogénionok (H + ) koncentrációja. A vizelet ph értéke 4,5-8,3 között változhat. A 4,5 ph érték jelenti egyben a vizeletben a határt, az ún. limitáló ph-t, ennél lejjebb a vizeletben a ph nem tud csökkenni. Ennél savanyúbb vizelet esetén tehát a H + -ok ürítése telítıdne, több H + már nem tudna ürülni, ami a szervezet savanyodásához vezetne.

16 A vesemőködés szabályozása Az ADH, antidiuretikus hormon a neurohipofízis hormonja (vazopresszin). Az izommunka serkenti elválasztását, ami hozzájárulhat az izommunka alatti csökkent folyadékelválasztáshoz. Fekvés és alkoholfogyasztás ugyanakkor gátolja elválasztását, ilyenkor tehát a folyadék-elválasztás nı.

17 A vesék endokrin mőködése Eritropoetin (EPO) %-ban a vesékben, %-a egyéb szövetekben (pl.májban) képzıdik. Képzıdését a szervezet oxigénigénye állítja be. Triggerei: környezet kis oxigén tartalma (magaslati klíma), vérszegénység (anémia), légzési elégtelenség miatt csökkent a vese oxigén ellátottság. Doppingszer. Fıképpen nagy állóképességet igénylı sportágakban országúti kerékpározás, sífutás használják. Hatása van, de nem arányos a vörösvérsejtek, hemoglobin mennyiségének a növekedésével, mivel a viszkózusabb vér nem biztosan jut el a mikrocirkulációs rendszeren keresztül az izomsejtekhez. Veszélye, hogy a viszkózusabb vér hajlamosabb a véralvadásra, így használata növeli trombózis veszélyt.

18 Renin-angiotenzin rendszer A renin a vesekéregben képzıdı fehérjebontó enzim, amely a máj által termelt és a plazmában található α2globulin angiotenzinogén-bıl dekapeptidet hasít le: ez az angiotenzin I. Belıle képzıdik egy átalakító enzim hatására angiotenzin II., ami oktapeptid és igen erıs aktivitású. Szerepet játszik: a szervezet Na + szintjének megırzésében, a vérnyomás kóros esésekor a vérnyomás emelésében, Nem játszik szerepet: a normál vérnyomás biztosításában, fenntartásában. A vérnyomás csökkentı gyógyszerek közül az angiotenzin konvertáló enzim (ACE: angiotensine converting enzyme) gátlók, vagy az angiotenzin II. receptor blokkolók olyan gyógyszerek, amelyek mellett szabad sportolni.

19 A vesemőködés és a sport kapcsolata Sporttevékenység, fizikai aktivitás alatt a folyadék-elválasztás nagymértékben lecsökken. Okai: a fizikai munka alatt a szervezet a verejtékezéssel jelentıs mennyiségő folyadékot veszít, a keringési redistribúció következtében a vesék vérellátása jelentısen csökken terhelés alatt, a filtráció minimális lesz, és a szimpatikus izgalom a verseny, mérkızés után is fennáll a vizeletképzıdés csak lassan indul el (várakozás a doppingszobában).

20 A szervezet folyadékháztartása A szervezet folyadék mennyiségének állandósága azt jelenti, hogy a naponta leadott és felvett folyadéknak, víznek állandónak kell lenni. A napi folyadékforgalom értéke kb ml víz.

21 A napi vízforgalom adatai Vízbevitel Vízleadás Folyadékok 1000 ml Párolgás (bır) 500 ml Táplálék 1200 ml Kilégzett levegı 350 ml Oxidációs víz 300 ml Széklet 150 ml Vizelet 1500 ml Összesen 2500 ml 2500 ml

22 A vízleadás tényezıi Párolgás: a nem verejtékezı ember bırfelületérıl naponta 500 ml víz párolog el (melegben és munkavégzésben jelentısen növekedhet, 3000 ml/ó) A kilélegzett levegı kb. 350 ml/ nap (növekszik: sporttevékenység, szónoklat, elıadások, színészek, énekesek tevékenysége) A széklet kb. 150 ml/ nap vizet tartalmaz nap (növekszik: hasmenés, hányás) A vizelet ml, mennyisége természetesen erısen függ a vízforgalom többi tényezıjétıl.

23 A vízfelvétel tényezıi A táplálék víztartalma: napi 1200 ml, gyümölcs, növényi táplálékok víztartalma lehet 90 %, a szilárd táplálék víztartalma 60-80%. Az oxidációs víz azt jelenti, hogy a szénhidrátok és a zsírok oxidációjának végterméke a széndioxid és a víz (nyugalomban 300 ml). A különbözı folyadékokkal bejutó víz, minimum 500 ml.

24 Sport vs. folyadékpótlás Az ideális folyadék- só- és elektrolit pótlás! vérkeringési rendszernek, hıszabályozás hiányában megemelkedik a szívfrekvencia és testhımérséklet, ami kedvezıtlenül befolyásolja a teljesítményt. A hosszabb ideig tartó fizikai terhelés után fellépı fáradtság egyik fı okozója a verejtékezés következtében bekövetkezı folyadék- és elektrolitveszteség (dehidráció).

25 Az elektrolit és szénhidrát tartalmú italok tovább tudják szinten tartani a teljesítıképességet, mint a víz egymagában. Az 1-2 órán át tartó, vagy ennél rövidebb terheléseknél a nátriumra nincs, vagy alig van szükség, ennél hosszabb terheléskor azonban igen. A szénhidrát koncentráció kb. 6-8 % a sportitalban, és kívánatos, hogy vegyes összetételő legyen, többféle szénhidrátot tartalmazzon. Jó, ha van benne gyorsan felszívódó glukóz (nem több mint 2 %) és elhúzódó hatású poliszacharid (pl. maltodextrin).

26 Mennyit és mikor igyunk Nagyon hosszú versenyek elıtt jó, ha a verseny megkezdése elıtt 1-2 órával és a rajt elıtt is. A verseny, mérkızés alatt kb. 20 percenként-félóránként, az elfogyasztott folyadék mennyisége lehet minimális, de ne haladja meg a ml-t. Az ital lehetıleg ne legyen túl hideg 1oC, és sporttevékenység alatt kerülendık a szénsavas italok. Megerıltetı sporttevékenység után csak mértékletesen fogyasztani folyadékot, majd amikor étvágy helyreáll, az étkezéshez már bıven lehet inni, korlátozásra nincs szükség.

27 Testsúly vs. folyadékvesztés Ez a gyakorlat eredménytelen és veszélyes. mert az izzasztó sportolás után mért alacsonyabb testsúly nem valódi fogyást jelent, hanem folyadékvesztést, amit szomjúságunk enyhítésével szinte azonnal visszaállítunk. Szomjazás után napokkal visszahízzuk a leadott kilókat, ilyenkor a vizeletürítés csökken. Veszélyes: mert a folyadékhiány súlyos zavarokat okozhat, mint izomgörcsök, szívritmus zavarok, emésztési zavarok, vesekı képzıdés, stb. Súlycsoportos versenyzık adott idıpontra való fogyasztása. A mérlegelését megelızıen legfeljebb néhány napon át tartó folyamat, amelynek célja, hogy a versenyzı a súlykategória felsı határa és az edzısúlya közötti különbséget leadja (2-3 kg).

28 Köszönöm a figyelmet!