Pfund Zoltán. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pfund Zoltán. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika 2013.01.30."

Dániel Tamás
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 FEJFÁJÁSOK Pfund Zoltán Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

2 PREVALENCIA Fejfájás s az egyik leggyakoribb ok amivel a betegek az orvost felkeresik, fájdalom f félelmet f kelt USA 50 millió betegnek van rendszeres fejfájása, 112 millió ágyhoz kötött k tt nap évente Migraine évi költsk ltsége 17 billió dollár r az alkalmazottak között, 1 billió dollár r a direkt orvosi költsk ltség Migrén n aura nélkn lkül l 10-17%, 17%, migrén n aurával 5-7% 5 7%, krónikus napi fejfájás s 4%

évente Migraine évi költsk ltsége 17 billió dollár r az alkalmazottak között, 1 billió dollár r a direkt

3 KLASSZIFIK ZIFIKÁCIÓ 1988 Cephalalgia, Volume 8, Supplement 7, IHS klasszifikáci ció és s diagnosztikus kritériumok riumok fejfájások, cranialis neuralgiak és s arcfájdalmak számára 2004, Cephalalgia, Volume 24, Supplement 1, Fejfájások nemzetközi zi klasszifikáci ciójának második m kiadása

cranialis neuralgiak és s arcfájdalmak számára 2004, Cephalalgia, Volume

4 FEJFÁJÁSOK FELOSZTÁSA SA Primer I. Migrén Tensios típusú fejfájás Cluster fejfájás és s egyéb trigemino-autonom fejfájások Egyéb b primer fejfájások Secunder II. Fej és s nyak trauma Cranialis/cervikalis vascularis kórképek Nem vascularis inracranialis kórképek Anyagok és s azok megvonása Fertőzések Homeostasis zavara Fej, arc, nyak, szemek, fülek, f orr, sinusok megbetegedése Psychiatriai kórképek Cranialis neuralgiak,, arcfájdalom III.

5 PRIMER FEJFÁJÁSOK I. Migrén Tensios Trigeminoautonom

6 MIGRÉN Visszatérő fejfájás Uni- vagy bilaterális lis Pulzáló,, görcsg rcsös s fejfájás Közepesen erős vagy erős fájdalom Hányinger, hányás Fonophobia phobia, fotophobia Fizikai aktivitás s rontja Aura és autonom jelenség g előfordulhat Időtartam tartam: : óra

Hányinger, hányás Fonophobia phobia, fotophobia Fizikai aktivitás

7 MIGRÉN N KLINIKAI FÁZISAIF Prodroma: : hangulati változv ltozások, disphoria, ásítozás, tarkó merevség, étvágy változv ltozás Aura: visualis, sensoros,, motoros tünetek, t beszédzavar Fejfájás Fejfájás s megszűnése se Reconvalescencia: : fáradtsf radtság, koncentráci ció zavar

visualis, sensoros,, motoros tünetek, t beszédzavar Fejfájás Fejfájás

8 VISUALIS AURA

9 SENSOROS OS AURA

10 PROVOKÁLÓ TÉNYEZŐK Leggyakoribb: alkohol (vörösbor), sajt (tyramin( tyramine), csokoládé (phenyletilamine), orális anticoncipiens (oestrogen), menses,, fronthatások, dohányz nyzás, magas páratartalom, stressz, túl t l sok vagy kevés s alvás, Kevésb sbé gyakori: nitrátok, tok, nitritek, coffein,, tejtermékek, tojás, füstf stölt hering, fluoreszkáló fény, kellemetlen szagok, időzónav naváltás, magaslati környezet k

páratartalom, stressz, túl t l sok vagy kevés s alvás, Kevésb sbé gyakori: nitrátok, tok, nitritek,

11 TRIGEMINOVASCULARIS RENDSZER Ascendáló és descendáló moduláló rendszer Trigeminus ganglion bipolaris sejtekkel perifériás rostok: cranialis véredények, dura mater centrális rostok: caudális agytörzs, felső cervicalis régió Autonóm tünetek az agytörzsi n. VII parasympathycus rostjai révén Vasodilatátor peptidek: CGRP, NKA, SP Aura: corticalis spreading depression (CSD), Leao 1944 Minden rohamnál jelen van!

felső cervicalis régió Autonóm tünetek az agytörzsi n.

12 CSD CSD és a depolarisatio occipitalis polusból indul ki, előre terjed, az agy ion homeostasisának drámai zavarával társul, az idegsejtekből excitatoros aminosavak (glutamin) áramlanak ki, az energia metabolismus fokozódik, a corticalis keringés megváltozik

idegsejtekből excitatoros aminosavak (glutamin) áramlanak ki, az

13 PATHOPHYSIOLOGIA Cortex Hypothalamus Thalamus Dorsal raphe nucleus Locus ceruleus Dura Superior salivatory nucleus Trigeminal ganglion Magnus raphe nucleus Pterigopalatine ganglion Adapted Goadsby PJ 2002

salivatory nucleus Trigeminal ganglion Magnus

14 Fehérállományi léziók Migrén önálló stroke rizikófaktor Migrénes betegek cardiovascularis rizikó profilja magas

15 FELNŐTTKORI MIGRAINE TERÁPIA Profilaktikus Flunarizine 5-15 mg/nap Valproate mg/nap Topiramate mg/nap Gabapentin mg/nap Propranolol mg/nap Lisinopril 10 mg/nap Amitriptylin mg/nap Magnesium sium, Riboflavin Koenzim Q10 Botulinum toxin A Tonabersat (CSD blokkoló) Acut Hagyományos analgeticumok: Acetylsalicylsav mg, Paracetamol mg Naproxen , Ibuprofen mg, Diclofenac mg, Metamizol mg Antiemetikumok: Domperidone 10 mg, Metoclopramide 10 mg Triptan anok (5-HT1B/1D receptor agonist nistak): Almotriptan, Eletriptan, Frovatriptan, Naratriptan, Rizatriptan, Sumatriptan, Zolmitriptan

5-75 mg/nap Magnesium sium, Riboflavin Koenzim Q10 Botulinum toxin A Tonabersat (CSD blokkoló) Acut Hagyományos analgeticumok: Acetylsalicylsav 500-1500 mg,

16 TENSIOS FEJFÁJÁS Leggyakoribb primer fejfájás Episodicus vagy chronicus Bilaterális lis,, tompa, nyomó fájdalom Enyhe vagy közepesen súlyoss Hányinger lehet, hányh nyás s nincs Nincs aura és s autonóm m tünett Fizikai aktivitás s nem rontja Pathophysiologia: : myogenm faktorok ktorok?, KIR fájdalom f érzet módosulás centr ntralis sensitisatios ensitisatioval Terápia: analgetikumok, amitryptilin, életmód megváltoztat ltoztatása

Fizikai aktivitás s nem rontja Pathophysiologia: : myogenm faktorok ktorok?

17 TRIGEMINO-AUTONOM FEJFÁJÁSOK Erős, féloldali, f orbitális/ lis/periorbitális és temporális vagy egész fejfélre kiterjedő fejfájás Unilaterális lis autonom om tünetek: belövelt kötőhártya, könnyezk nnyezés, szemhéj oedema, szűk k pupilla, orrfolyás vagy eldugulás, homlok és arcizzadás Nincs hányingerh és hányás Cluster: : perc, roham/nap Paroxismalis hemicrania crania: : perc, roham/nap SUNCT: másodperc, m roham/nap

k pupilla, orrfolyás vagy eldugulás, homlok és arcizzadás Nincs hányingerh és hányás Cluster: : 15-180 180 perc,

18 PATHOPHYSIOLOGIA Dura mater Intracranialis vasculatura VIP Gl. lacrimalis et nasalis CGRP VIP Ggl. n. trigemini ACh Ggl. pterygopalatini Adapted Goadsby PJ 1997 Extra Ggl. geniculi cerebralis Intra Hypothalamus Nucl. salivatori (n.vii.) C1, C2 Cortex Thalamus N. caudalis (n.v.)

pterygopalatini Adapted Goadsby PJ 1997 Extra Ggl.

19 TERÁPIA Cluster: verapamil, lithium carbonate, prednisolone, methysergide, valproate, nervus occipitalis major infiltratio, posterior hypothalamus szürke állomány neurostimulatio, sumatriptan inj. sc., 100% oxygen inhalatio Paroxysmalis hemicrania: indometacin, topiramate SUNCT: prednisolone, lamotrigine

szürke állomány neurostimulatio, sumatriptan inj. sc.

20 EGYÉB B PRIMER FEJFÁJÁSOK Nyilaló fejfájás Köhögési fejfájás Úszószemüveg fejfájás Erőkifejt kifejtés s indukált fejfájás Sexuális aktivitáshoz kötődők fejfájás Alvási fejfájás Mennydörg rgés s fejfájás (reversibilis vasoconstrictio) Hemicrania continua Állandósult napi fejfájás

aktivitáshoz kötődők fejfájás Alvási fejfájás Mennydörg rgés s

21 SECUNDER FEJFÁJÁSOK II.

22 PATHOPHYSIOLOGIA Fájdalom érzékeny cranialis struktúrák: 1. Bőr, subcutan szövet vet, izmok, extracranialis arteriák, koponya csont periosteum 2. Szem, fül, orrüreg reg és melléküregek 3. Intracranialis vénás sinusok sok és artéri riák 4. Dura mater 5. N. II., III., V., IX., X., felső három cervicalis érzőideg

23 FEJ ÉS S NYAK TRAUMA Akut és s krónikus postraumas fejfájás Ostorcsapás s sérüléss Epiduralis és subduralis haematoma Postcraniotomias fejfájás

24 FEJ ÉS NYAK TRAUMA Epiduralis haematoma Subduralis haematoma

25 CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Ischaemias stroke, TIA Intracerebralis alis és subarachnoidealis vérzés Saccularis aris aneurysma ysma,, AVM, duralis arteriovenosus osus fistula, cavernosus angioma, leptomeningealis angiomatos osis Óriás s sejtes arteritis, KIR angitis Arteria dissectio ectio, postendarterectomia ctomia, carotis angioplastica stica, angiographia Vénás s agyi thrombosis CADASIL, MELAS

26 CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Ischaemias as stroke Intracerebralis vérzés Duralis arteriovenosus fistula

27 CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Subarachnoidealis vérzés Saccularis aneurysma

28 CRANIALIS VAGY CERVICALIS CALIS VASCU CULARIS KÓRKÉPEK Sinus sigmoideus thrombosis

29 NEM VASCULARIS INTRACRANIALIS KÓRKK RKÉPEK Magas liquor nyomás (intracranialis hypertensio, hydrocephalus) Alacsony liquor nyomás (postduralis punctio,, fistula) Intracranialis daganatok Chiari malformáci ció 1.. típust

30 NEM VASCULARIS INTRACRANIALIS KÓRKK RKÉPEK Bifrontalis glioblastoma + magas intracranialis nyomás

31 NEM VASCULARIS INTRACRANIALIS KÓRKK RKÉPEK Chiari malformatio 1. + syringomyelia

32 ANYAGOK ÉS S AZOK MEGVONÁSA NO, CO,, alkohol ohol, monosodium glutamat at, cocain, cannabis, histamine, külső hormon bevitel, gyógyszerek gyszerek Gyógyszerek túlzott t használat latához köthetk thető fejfájás (medication edication-overuse overuse headache) Megvonás: coffein, opioid, oestrog trogen

33 FERTŐZÉSEK Bacterialis és lymphocitas meningitis Encephalitis Agytályog Systemas fertőzések

34 FERTŐZÉSEK Herpes encephalitis Agytályog

35 HOMEOSTAS ASIS ZAVARAI Hypoxia,, hyperh percapnia (magaslat, mélymerm lymerülés, alvási apnoe) Dialysis Arterias hypertensio Hypothyreosis Cardialis eredetű fejfájások

36 FEJ, ARC, NYAK, SZEMEK, FÜLEK, ORR, SINUSOK MEGBETEGEDÉSE Koponyacsont betegségei gei Nyak betegségei gei (cervicogen( fejfájás, retropharingealis tendinitis, craniocervikalis dystonia) Szem: gyulladás, glaucoma,, törőközeg t betegség, g, heterotropia Fül l betegségei, gei, sinusitis Fogak, álkapocs, temporomandibularis izület betegségei gei

37 FEJ, ARC, NYAK, SZEMEK, FÜLEK, ORR, SINUSOK MEGBETEGEDÉSE Felső cervicalis is tályogt Sinusitis maxillaris

38 PSYCHIATRIAI BETEGSÉGEK GEK Somatisatio Psych chosis

39 CRANIALISALIS NEURALGIA, ARCFÁJDALOM III. Trigeminus neuralgia Glossoph pharingeus neuralgia Nervus intermedius neuralgia Superior laryngeal neuralgia Occipitalis neuralgia Opticus neuritis, oculo ularis neuropathia Herpes zoster Tolosa-Hunt syndroma

40 CRANIALIS IS NEURALGIA, ARCFÁJDALOM III. Trigeminus neuralgia AV malformatio Tolosa-Hunt syndromas Terápia: carbamazepine, gabapentin, pregabalin, amitryptilin, corticosteroid, műtét

41 MILYEN ISMERETEK ALAPJÁN KLASSZIFIKÁLJUNK? LJUNK? Liquor CT Szemészet MRI Carotis és vertebralis UH Fogászat EEG Anamnézis, panaszok + Fizikális vizsgálat Klasszifikáci ció Labor RR monitorzás Fülészet Kiváltott válaszokv Polysomnographia RTG vizsgálatok

42 FIGYELMEZTETŐ JELEK Új, szokatlan, megváltozott fejfájás Progresszív v fejfájás Hirtelen kialakuló fájdalom Éjszakai fejfájás s alvás s közbenk Idegrendszeri tünet t és/vagy panasz Eszméletveszt letvesztés, s, epilepsziás s roham Látászavar, kóros k szemfenéki kép k Láz Fej és s nyaksérülés s az anamnézisben

43 PRIMER VAGY SECUNDER FEJFÁJÁS? 32 éves férfif Krónikus betegség g nem ismert 2008 augusztus motorbaleset, vékony v parietalis subduralis haematoma,, 2x készült koponya CT November közepk zepén mko.. tarkóból l a fejtetőre felhúzódó fejfájások jelentkeztek hányinger h nélkn lkül, l, sok pszichés s stressz éri Kórjele nem volt, analgetikumok csak időlegesen enyhítik panaszait

44 KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN FEJFÁJÁSOK A HÁZIORVOSI H GYAKORLATBAN Pfund Zoltán Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika 2010.09.18. TARTALOM Primer és secunder fejfájások rövid r áttekintése Figyelmeztető jelek Protokoll acut és