T A R T A L O M j á t é k s z í n K E R E S Z T U R Y DEZSŐ A források fölé hjolni... (1) S Z I L Á D I J Á N O S Forrdlmk vlltás (6) A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG F O L Y Ó I R A T A V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1 9 7 2. J Ú N I U S Mkr s z ínpdon S P I R Ó G Y Ö R G Y Az elszlsztott lehetőség (10) F Ö L D E S A N N A Beszélgetés Kertész Ákossl (13) S Z Á N T Ó E R I K A Az egyensúly felborulás (17) BERKES E R Z S É B E T A h, bennetek is így hjt lelketlen végzet..." (20) FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk. Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámlár. Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, % évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: 25.797 72.0282 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás K E M É N Y GYÖRGY A két Henrik Békéscsbán (23) FEUER M Á R I A Mgyr egyfelvonásosok z Operábn (24) r c ok é s m s z k ok m ű hel y f ó r u m VÁGÓ PÉTER Hrper kpitány: Sinkovits Imre (28) RÓNA K A T A L I N Vázlt Tordy Gézáról (29) É Z S I Á S A N I K Ó Voith Ági (31) M. LÁZÁR M A G D A Kóti Árpád népi figurái (32) BÉKÉS A N D R Á S Munk közben (33) K Ö P E C Z I BÓCZ I S T V Á N Álrcok és festett rcok II. (35) GÁL M. Z S U Z S A Az új közönségért (37) GÁBOR I S T V Á N Jegyzetek Brtók Gyermekszínház évdjáról (39) Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó vi l á gszínház Az ngol Nemzeti Színház nehéz esztendeje (Sz. J.) (42) F E N C S I K F L Ó R A A mrosvásárhelyi Mcskjáték (44) S Z E R E D Á S A N D R Á S Megidézett árnyk (46) A CÍMLAPON: Ruttki Év (Clire) és Várkonyi Zoltán (Tobis) Vígszínház Érzékeny egyensúly elődásán (Iklády László felv.) s z e m l e Féner Tmás fotókiállítás ( M. G. P.) (47) Kálli Ferenc Petur szerepében (Kton József: Bánk bán) (Nemzeti Színház)
KERESZTURY DEZSŐ A források fölé hjolni... Klsszikusink ünnepe Nemzeti Színházbn A drámirodlom klsszikusi iránt világszerte megélénkült z érdeklődés. Sjátságos módon: szoros kpcsoltbn színjátszást megújítni kívánó kísérletekkel is. Kézenfekvő, hogy zok színpdi lkotók - főként rendezők, jelmez- és díszlettervezők -, kik mguk egyéni látás- és ábrázolásmódját krják kifejezésre jutttni, kitűnő lehetőséget tlálnk erre közismert, szövegükben, de színpdi megformálásukbn is klsszicizálódott - h úgy tetszik: hgyományossá merevedett művek újszerű tállásábn. Nem egy s nem jelentéktelen drámíró is cstlkozott színház szkembereinek ilyenféle törekvéseihez: Brecht, Dürrenmtt nem egyedül készített új változtokt drámirodlom régi és modern klsszikusink műveire. A meg-újuló kihívásokr, bírálók heves igenje és nemje után, színházi világ derék-hdánk megismétlődő erőfeszítései következtek: úgy megújítni, mi szín-ház élő szerzőivé tenni múlt ngy drámíróit, hogy világszemléletük, ember- és sorsidéző művészetük, stílusuk és mondnivlójuk lényege meg ne hmisítódjék, miközben színpdi megjelenítésük új színt, hngsúlyelosztást, öltözetet és ritmust kp. A színházi élmény ősi formáihoz hű vgy változó formákbn is vlmi áltlános érvényű üzenetet kereső közönség ezért is megy el klsszikusok elődásir; meg persze zért is, hogy műveltségét régiség időálló lkotásink megismerésével gzdgíts. A műveltség világáb is forrdlmi erővel behtoló, de nnk igézetéhez lssnként felnevelődő-növekvő új rétegek igényeihez - úgy tetszik - egyre inkább hozzátrtozik múlt megismerése is. Ezt z igényt évtizedek ót megújuló erőfeszítéssel igyekezett szolgálni és erősíteni mgyr színházi világ is. Voltk évek, mikor klsszikusok szinte egyedurlkodók voltk színpdink komoly nemből válogtott műsorin. A világ drámirodlmánk klsszikusi, persze, görögöktől Csehovig, Shkespere-től Gorkijig. Mert hiszen mgyr drámirodlom lig-lig szolgál kikezdhetetlen s mindig újjászületni ké- pes remekművekkel. Színházink műsorpolitikájánk kilkításábn - miót átgondolt és céltudtos műsorpolitikáról egyáltlán beszélhetünk - állndó nehézséget okozott s okoz m is klsszikus repertoárb sorolhtó mgyr drámák ritkság. Rövidebben: klsszikus mgyr drámákból úgyszólván nincs válszték. Sjnos, el kell fogdnunk tényt, hogy drámirodlmunk sem tágsságábn, sem mennyiségében, sem minőségében nem egyenrngú sem líránkkl, sem prózi szépirodlmunkkl. Néhány mgános orom, elég változtos, színház közvetlen céljir nemegyszer kitűnően hsználhtó, de áltlábn ngyon is korához kötött színdrbgyári átlg s dilettáns, titkos drámírók bozótos: ez z, mi mgyr drám múltj felé forduló műsorpolitikus elé tárul. Színházink klsszikus repertoárján voltképpen csk három olyn drám szerepel, melyeket hzi drámirodlmunk remekeiként trt számon szkm és köztudt: Bánk bán, Az ember trgédiáj meg Csongor és Tünde. A Kisfludy Károly vígjátékitól Szigligeti L ilio mf iján át Csiky sztirikus színműveiig terjedő vonult ki-emelkedő drbji inkább történelmi emlékekként s bizonyos hngulti értékeik mitt élnek még színpdinkon, h élnek. S nem szbd elfeledni, hogy Bánk bán is több vontkozásbn kétséges, cenzúr árnyábn nem egy ponton csonkán mrdt mű, hogy Az ember trgédiáj voltképpen drámi költemény, s Arny bársonyos kézzel végrehjtott simítási nélkül tlán szerzője egyéb műveinek sorsár jut, s hogy Csongor és Tünde is tündérjátéknk csodáltos költészet s nem színpdi műnek. Nemzeti színjátszás pedig nem lehet meg komolyn számb jövő nemzeti drámirod-lom nélkül. Nem itt s most helye mgyr klsszikus drámi repertoárunk szegényességének okit vizsgálni. Érdemes zonbn elgondolkodnunk drámírásunk történetének néhány m sem időszerűtlen mozzntán. Jó néh források fölé hjolni. A régiek küzdelme Már mgyr nemzeti színjátszásért folyó küzdelem kezdeténél feltűnnek fejlődést százdos érvénnyel befolyásoló törekvések. Btsányi János, ki ez ügyben Abúj megye úttörő feljegyzését is foglmzt, így írt 1792-ben: A theát- rom nyelvnek és erkölcsöknek oskoláj. " A nemzeti nyelv művelése mellett egyenrngú feldtként jelölte meg te-hát nemzeti jellem eszményeinek ápolását. Kzinczy Ferenc, vele egyidőben, z európi drám olyn ngyjir figyelmeztetett, kiknek művei drámi művészet áltlános emberi rngján lehetnek hzi érzésvilág nevelői. A Hmletről, melynek első mgyr nyelvű változtát ő készítette el, ezt írt: Ngyon nlogizál nemzetünknek mostni nem rózs-színű érzéseivel." A hzi drámírás értesültsége, céltudt, minőségérzéke tehát kezdettől fogv elválszthttln z európi drámirodlom fejlődésétől. Már vándortársultink műsorán együtt szerepeltek mgyr vgy mgyrr dptált drbok z íróilg kiváló vgy sikert ígérő külföldi drámák fordításivl. A Pesti Mgyr Színház is két művet tűzött megnyitó műsorár: Vörösmrty Árpád ébredését és Schenk Be li zá rját. A kezdetben csk sejtelemszerűen feltűnő vezérgondoltok idővel mind htározottbb lkot öltenek. A Pesti Mgyr Színházból Nemzeti Színház lett. Ne feledjük el: nemzeti színházkt KeletEurópábn nem z urlkodói kegy vgy főúri reprezentáció divtj hozt létre, hnem nemzeti öntudtosodás igénye, nemzeti műveltség függetlenedésének szenvedélyes vágy. Nyelvé-ben él nemzet": kor ez egyik vezér-gondoltát sokn kifejtették, Nemzeti Színházunk vezetőit, művészeit és bírálóit elsőrenden fogllkozttták tehát helyes mgyr színpdi szólás kérdései. Vörösmrty bíráltibn például részletesen szólt színészek beszédmódjáról, Arny Shkespere-fordításokról készített tervezetében színházi nyelv s z élő nyelv összefüggéseiről - hogy csk néhány kiötlő példát említsek. A meg-megújuló nyelvújítási és nyelvtisztítási hrcokbn Nemzeti Színház z élő irodlmi nyelv kimunkálój és hordozój kívánt lenni. Zsinórmértékül olyn stíluseszményt formált meg, mely egyen-súlyt igyekezett trtni közbeszéd közvetlensége és z ékesen szólás emelkedettsége között. De mgyr nyelv ápolásávl egyenrngú szerepet kpott jellegzetesen mgyrként megfigyelt, bírált vgy eszményített nemzeti erkölcs" megformálás és népszerűsítése is. A nemzet él nyelvében": z előbb idézett jelmondtot ilyen formábn is megfoglmzták. A sok hzpufogttás" után
nemzeti sors kérdéseiről kezdtek szólni jelesebb színházi szerzők drbji; cél egyre htározottbbn z lett, hogy mgyros jelmezekben mgyrnk tudott élő jellemek lépjenek fel. A Nemzeti Színház műsorán tehát igen fontos helye: fogllt el hzi drám-írás; z dptációkt mindinkább kiszorították z eredeti mgyr tárgyú művek. Ezekben hzi társdlom és politik kérdéseit feszegető-bíráló szándék mellett egyre ngyobb szerepet kpott mgyr történelem tárgyvilágát felidézni törekvő erőfeszítés. folyásolt hsonulás és ellenkezés dilektikáj. S ennek hordozói főként dilettálásból mguk erejével, önművelésével ki-nőtt kivételes és népszerű színészegyéniségek voltk. A rendezők őket szolgálták; név szerint nem is igen szerepeltek; mguk is jórészt színészek voltk. Puly Ede s zután Hevesi Sándor zonbn már olyn igzgtókként tűn-nek szemünkbe, kik színháznk nem-csk műsorpolitikáját irányították, de rendezőkként megszbták stílusát is. A hgyományos, erősen romntikus, átlgábn dilettáns, kimgsló A Nemzeti Színház fennállásánk első egyéniségeiben ngyon is egyéni, régi félszázdábn kiváló színészek htározták stílust mindketten úgy egyénítették és meg z elődások módját. Ezek munkáját korszerűsítették Nemzeti Színházbn, igen erősen befolyásolt z hogy megtrtották stilizált, nemegyszer színjátszóstílus, mely Bécsből sugárzott htásvdászón hngos, hgyományos szét Monrchi egész területére, s Pesten elődásmód nép-szerű, bizonyos mértékig kor legmodernebb kelet-európi klsszicizálódott elemeit. Ezért is emelt színházábn, Pesti Német Színházbn mgánk külön épületet Pestre özönlő kpott otthont. A nemzeti színjátszóstílust vidéki nép felé forduló Népszínház meg tehát kezdetben igen erősen be K t o n J ó z s e f : B á n k b á n ( N e m ze t i S z í n h á z ). M e l i nd : M o ó r M r i n n mind htározottbb rcultot öltő polgárság ízlésének kifejezője, Vígszín-ház. Az elmúlt negyedszázd folymán erős változásokon ment át Nemzeti Színháznk mind műsor, mind stílus. A kezdetek rendkívüli erejű, z újjáépítés s közösség szellemének forró lendületével kiformálódott együttesének ngy teljesítménye után, z ötvenes évek közepének hirtelen széthullás jellemzi ezt fejlődési szkszt. A szellemiekben is rendkívüli erejű átlkulás, ngyr nőtt új közönség, megváltozott művelődéspolitk olyn új drbok sorát, z elődásmódnk kezdetben olyn rendkívül egységes, később zonbn trkságig sokszínű változtát hozt mgávl, mennyi már-már meghldt színház teherbíró képességét. A két világháború közti időben túlságosn sok fontos, megismerni, kipróbálni, sőt meghonosítni vló értéket, újítást és eredményt zártk i színházi életünkből. A Tiborc: Őze Ljos (Iklády László felvételei)
Nemzeti Színháznk ezek bemuttásábn s kipróbálásábn is példmuttó szerepet kellett válllni. A játékstílus változti Sztnyiszlvszkij-iskolán nevelődött, politiki hngsúlyú szocilist relizmustól Brecht tnításit követő, elidegenítő játékig s még zon is túl terjedtek s terjednek; felveszik z új vntgrde színház számos eddig egészen ismeretlen elemét is. Évek jöttek, melyekben nemzet klsszikus színház kísérletező színházzá vált, s úgy tetszett, megújuló ngy hgyomány más-hol keresett és tlált otthonr. S mind-ez egyre trkább összevisszsággl vlósult meg; komoly előkészítés nélkül, igen gykrn pusztán csk ismételve, másolv máshol látottkt, olyn stílusváltásokr kényszerítve színház embereit - színészt, díszlet- és jelmeztervezőt egyránt -, melyeket zok, ritk kivételektől eltekintve, csk felületesen, rutinnl s nem átélő zonosulássl tudtk megoldni. Ez sokszínűség komoly veszélybe sodort Nemzeti Színház stílusánk oly szükséges egységét. A mgyr klsszikus repertoár szegényessége következtében jóformán szóbn forgó egész fejlődési szksz idején előtérben álltk világirodlom klsszikusi. Az elmrdottk pótlásánk kényszeréből színre kerülő drbok és produkciók helyett sokn szívesebben nézték meg kipróbált klsszikusokt. De nemzeti szellemű drám iránti igény is mindegyre szót kért. Nem utol-sósorbn ezzel mgyrázhtó Bánk bán vgy Az ember trgédiáj pártln sikere. Ezek drámák z elmúlt évtizedek folymán sokkl többször kerültek szín-pdr, mint zelőtt szinte egy százdon át. A leghevesebb változások hullámverésében is eleven mrdt tehát Nemzeti Színházbn - bár néh elfátyolozódott - mgyr klsszikus repertoár életben trtásánk, kibővítésének és korszerűsítésének igénye, s nem szűntek meg - bár néh ngyon is erős célztossággl érvényesültek - z élő, ktuális tárgyvilágú mgyr drám létrehozásár tett erőfeszítések. A múlt és jelen felé egyránt érdeklődéssel forduló nyíltság sok értéket hozott npvilágr, sok új színt közvetített, sok új lehetőséget próbált ki. Úgy látszik zonbn, itt z ideje, hogy ez mustos forrongás megülepedjék, s újr összeérjenek, egybeforrjnk hgyományos és modern, hzi és külföldi változtok. Mgyr klsszikus ciklus Hogy Nemzeti Színház fejlődése ebbe z irányb trt, sok figyelemre méltó jel muttj, eredmény bizonyítj. Egyebek közt z ciklus is, mely mgyr klsszikus repertoár felújításánk és kibővítésének jegyében közelmúltbn létrejött elődásokból font füzért. Mrton Endre, színház új igzgtój megrendezte Mgyr Klsszikus Drámák Ünnepi Hetét. E soroztbn egymás mellett láthtt közönség Bánk bánt Both Bél rendezésében, Az ember trgédiáját Mjor Tmás sokféle megközelítésének legutóbbi változtábn, Czillei és Hunydikt, Mózest és Csák végnpjit Mrton Endre - Czillei és Hunydik esetében megújított - rendezésében. A műsorfüzet - Borsos Miklós trtlms emblémájávl, mely egy lángolv felszárnyló mdár képében idézi színház nnyi lángoló erőfeszítéssel felfelszárnyló múltját és jövőjét - rövid áttekintést d z ünnepi hét legfőbb szándékiról és eredményeiről. Mrton Endre így foglmzz meg lényeget: A Nemzeti Színház mgyr és külföldi ngy klsszikusok színház, ugyn-kkor mi rngos mgyr és külföldi drámák igz otthon legyen... Hngsúlyozom, hogy Nemzeti Színháznk elsősorbn ngy hgyományok színházánk kell lennie. A ngy hgyományokénk úgy, hogyn Vörösmrty Mihály szól hozzánk:»a múltt tiszteld jelenben, s trtsd meg jövőnek.«" A ciklusbn szereplő elődásokról mguk ide-jén már volt vgy esetleg lesz még szó. Érdemes zonbn néhány tnulságot levonni z ünnepi héten feltűnő törekvésekből és eredményekből. A drbok mindegyike kisebb-ngyobb mértékben új színpdi változt vgy átdolgozás. Ez z eddig elmondottk lpján érthető. A Nemzeti Színház egész múltját jellemzi mindegyre meg-újuló erőfeszítés, hogy régi drámirodlmunk félig kész drbjiból, h átdolgozás árán is, de vlmit mégis átmentsünk színpdjinkr. Ismétlem: z erőfeszítések nem mik. Nem mik velük kpcsoltos viták sem. Amikor Hevesi Sándor nyilvánosság elé tárt, hogy Bánk bánnk szeretné vlmilyen színpdr lklmsbb változtát elkészíteni, bejelentését országos felháborodás fogdt; holott voltképpen csk nyilvánosság előtt és tudtávl krt elvégezni zt, mit zelőtt is meg-tett minden rendező: mg színházi világához lklmzt drbot. Sikerre, sjnos, kkoribn így sem vihette. Aminthogy nem rtott igzán sikert z mgyr drámtörténeti sorozt sem, melyet Németh Antl olyn kiváló szkember segítségével - s nem egy esetben jelentős bevtkozásávl - hozott létre, mint Glmb Sándor. Több sikerük volt zoknk z operációknk, melyeket Hegedüs Géz végzett el - h kellett, még címet is megváltozttv - Csiky drbjin. Az olyn válllkozásból pedig, milyenbe Illyés Gyul fogott, mikor Teleki László Kegyencét kívánt megújítni: új drám született, s ennek csk címe s főlkjink neve emlékeztet z eredetire. A klsszikus repertoár kibővítésére irányuló válllkozás tehát ngyon nehéz; szinte reménytelen. Hogyn történhetett tehát mégis, hogy z ünnepi hét keretében összefogllt öt drámánk olyn ngy, nemegyszer válllkozásbn részt vevők számár is meglepő sikere támdt? Azt gondolom, sikert nem lehet csupán közönség bizonyos rétegeiben újr meg újr feltámdó érdeklődéssel mgyrázni romntikus látvány, volt dolgok pátosz, kivételes ngyság, mgávl rgdó sorsú hős rendkívülisége iránt. Vörösmrty, Kton, Mdách nevének vrázsávl sem. A drbok sok mondnivlójánk ktulitásávl sem. Leglább kkor szerepe vn sikerben rendezők, színészek, díszlettervező művészek, sőt műszk munkájánk s még nnyi más előre kiszámíthttln mozzntnk. Nem utolsósorbn mgyr történelmi drám iránt mind újr feltámdó érdeklődésnek. A ciklusbn összefogllt - öt drám közül három: Bánk bán, Czillei és Hunydik meg Csák végnpji teljes egészében mgyr történelemből meríti tárgyát, de Mózes s Az ember trgédiáj is olyn történelmi víziót idéz színpdr, mely hzi történelmet mozgtó erők ismerete nélkül lényegében megérthetetlen. Reformkori irodlmunknk nemcsk modern kor érzékenyebb, árnyltbb, változtosbb nyelvét kellett megteremtenie, de z újjászülető nemzet modern eszmevilágát, z újjászülető vgy egyáltlán megszülető szépirodlom műfjit is. S nemzeti tudt formálásábn z ktuális társdlombírált csk z egyik területet jelentette. A másik - nemzeti függetlenségért folyó küzdelem idején szükségképpen történelmi tárgy-
Vörösmrty Mihály: Czillei és Hunydik (Nemzeti Színház). Sinkovits Imre (Czillei) és Várdi Hédi (Ágnes) (MTI - Keleti Év felv.) világ lett. A mgukt történelmíekként minősítő osztályok jv rétege kezdett hrcb z erényeiben megújítndó nemzet önállóságáért: reformkor idején érthetően kimgsló szerep jutott tehát mgyr történelmi tárgyknk. A megromlott jelen" tetemre hívott nemzedékei elé idézett régi dicsőség" suglmink. Ebben rendkívül összetett, ellentmondásos korbn jöttek létre Kton, Vörösmrty és Mdách drámái is: kifejezvén forrongó, de mgyrság leg- mélyebb, történelmi, társdlmi, sőt z ktulitásból kiemelt létbölcseleti, sors"-kérdéseivel vívódó legjobbk érzés- és eszmevilágát. Hozzá: oly írók műveiben, kik közül kettő, Kton és Mdách z élő színháztól, egyre fokozódó vgy teljes elszigeteltségben élt és írt. Nyilvánvló, hogy elkészült műveikben sokkl ngyobb szándék, z elképzelés z eredménynél. De ugynkkor drámi látomás oly ngyrányúság, drámi ihletettség oly forróság jellemzi őket, mely kedvező körülmények közt kivételes minőségű lángr lobbnht. S úgy érzem, ez láng lobbnt fel - erősebb vgy bizonytlnbb lángolássl, de mindenképpen fényesen - Mgyr Klsszikus Drámák Ünnepi Hetén cstrendbe sorkozott művekben. Az újrformált Csák végnpji egyik bírálój ezt írt: Szerény építészeti és drámi hgyományinkt nemzeti büszkeségből és kegyeletből most 20. százd második felében visszfelé gzdgítni: trgikomikus önbecspás!" E meg-jegyzés rr figyelmeztet, hogy mi irodlmunkbn vlóbn lényegesen más kérdés, mint nyugtikbn - hol lépten-nyomon tlálkozunk effjt felújításokkl. A mi történelmünk emlékeinek ngy részét eltemette pusztító idő. Emlékek nélkül népeknek híre csk árnyék": így indokolt meg Vörösmrty. mgyr romntikus évszázd legngyobb válllkozását. Azt, hogy történelmünket leglább költészetben újr élővé, jelenvlóvá tegye. Vjon nem ilyen múltidézés-e minden olynfjt történelmi drám, melyben múlt nem csupán mgát álcázni kénytelen jelen búvóhelye, nem mguk külön mondnivlóját múlt ngy lkotásivl szembesítve kifejezni kívánó írók egyénieskedésének játszótere, s nem is történelemkönyvekből ismert leckék megidézése tnulni vágyók s kényszerülők számár, hnem egy nemzet történelmének és áltlábn z emberiség történelmének szellemével vló tlálkozás egy-egy kivételes pillntánk művészi megformálás? Hogy mennyi s milyen természetű ktulitás vn egy ilyenfjt múltidézésben, igen szépen megfoglmzt éppen e folyóirt hsábjin Hámos György Csák végnpjivl kpcsoltbn: Ami történelemben egyszer igz és törvényes volt: hsonló történelmi szituációbn minden mesterkedés nélkül - önmgától ktulizálódik." Kié z első szó? Egy színházi elődásbn közönségen kívül ngyjából ht terület munkási vesznek részt: írók, rendezők, színészek, díszlettervezők, zenészek és műszkik. Ezek mindegyikének megvn rá z esé- lye, hogy vezetést mgához :rgdj, bár eszményi esetben hrmonikusn együttműködnek. Meg vgyok győződve ról, hogy ciklusbn szereplő elődások sikerének oroszlánrésze színház embereinek hrmonikus együttműködésével mgyrázhtó. Különös vrázsltot éltem át mgm is zoknk műveknek előkészítése közben, melyekben részem volt: színházi' együttes önkéntelen egybeolvdását egy áltluk is ngyr becsült, teljes lélekkel válllt ügy szolgáltábn. Ezért méltó elismerés és köszönet illeti őket - még kkor is, h z eredményekkel nem mindenben érthetünk egyet. De z értő és lényegre figyelő néző ngyon jól megfigyelheti, hogyn ölt ezekben z elődásokbn is mind htározottbb, leszűrtebb formát, szinte szemünk', előtt z z új nemzeti. színházi stílus, mely hgyomány értékeit hitelesen,' mert átélten modern kísérletek eredményeivel egybeötvözve, újr biztos lpot teremthet egy emelkedettségében is, közvetlen pátoszávl is emberi játékmódnk. Mdách-Keresztury: Csák végnpji (Nemzeti Színház ).Moór Mrinn (Zách Klár) és Gobbi Hild ( Mr gi t ) (Iklády László felv.)
S ZIL ÁDI J ÁNO S Forrdlmk vlltás Két drám forrdlomról (Glmbos Ljos: Fegyverletétel, Fekete Sándor: Hőség hv). A forrdlom -- mgyr 1848 és frnci 1789 -- mindkettőben modellként szerepel. Glmbos modellje : forrdlom győzelmei árttln áldoztok nevét is följegyzik történelem lpjir. Fekete modellje : fennkölt ábrándok thermidori fordult következményeként kiábrándító módon vlósultk meg. Glmbos Ljos,,Fegyverletétel"-e Vígszínházbn fjt logik urlkodik. Kegyetlenebb, A Fegyverletétel Glmbos Ljos második önzőbb, tipróbb. Kenéz Imre két különböző bíróság drbj. Az első - Hollndi mártás című kisregényből készült, Kton József Színház játszott Későn címmel - útj egyenesebb volt színpdig. Meg-írt és bemuttták. A Fegyverletétel elő-története hosszbb. Glmbos Ljos nyiltkoztábn mg is utl rá, hogy három évig fogllkozttt tém. Kisregény lett belőle, mjd drám és végül bemuttó Vígszínházbn. Az 1848-bn játszódó történet lphelyzete első pillntásr egyszerű. Kenéz Imre volt tisztinövendéket, ki részt vett bécsi felkelésben, és ki mgyr szbdsághrc, Kossuth eszméi mellett gitál honvédsereg megsemmisítésére készülő horvát csptok között, elfogják, hdbíróság elé állítják. A hlálos ítélet nem kétséges. Bírói zonbn hlálnál is súlyosbb büntetést szbnk ki rá: Kenéz Imre pját túszként fogv trtják, s h nem öli meg Görgeyt, kivégzik. Kenézt testi kínzások nem törték meg, de mikor pj élete tét, és ennek árán kellene kiállni eszméi mellett, összeroppn és látszólg válllj feldtot. A második rész szbdsághrc seregének táborábn játszódik. Kenéz Imre itt is bíróság előtt áll. A vád z, hogy meg krt ölni Görgeyt. Kenéz védekezik, érvel, bizonyít. Mindez zonbn nem elég. S mielőtt z ő tervei lpján honvédsereg győzne, horvát csp-tok és császári erők letennék fegyvert, kivégzik túszként fogv trtott pát császárik, mert fi nem lett áruló, és fiút, Kenéz Imrét szbdság-hrc ktonái, mert árulónk vélték. Ez ellentmondás, vgy leglábbis nnk tűnik fel. H Kenéz Imre áruló lett - z pánk meg kellene menekülnie. H viszont nem lett áruló, miért kell meghlni Kenéznek? Ez lenne logikus. Ebben drámábn zonbn más- előtt kényszerül védeni igzát, életét, eszméit. S ez két bíróság, császárikirályi sereg és honvédsereg hdbíróság - bár két egymássl élethlálhrcot vívó világot képvisel - zonos jegyeket mutt. A működési szbályzt" ugynz. Ebben történelmet kizárólg cselekmény színhelyeként értelmező műben ez nem sokt számít. Annál súlyosbb z z írói érv, hogy két bíróság mgtrtás zonos. Még figurálisn is. A szereplők - hdbíróság tgji - szinte egymás tükörképei. Hűvös, párttlnságot megőrizni látszó bíró itt is, ott is. Egy fitlbb, vérszomjsbb és egy idősebb, emberségesebb hdbírósági tg itt is, ott is. A két bíróság zonosítás, figurális összecsengés több drmturgii fogásnál. A helyzet mindkét táborbn rendkívüli. Sorsdöntő ütközet előtt állnk, nemcsk z árulás, de kisebb ktoni vétség is ktsztrofális következményekkel járht. Így sttáriális bíróság feldt nem z igzság pontos felmérése, hnem legteljesebb hrckészség megőrzése, biztosítás. Ennek értelmében császári hdbíróság - önnön szempontji lpján - joggl ítélhetné hlálr Kenéz Imrét. Vlóbn joggl. Kenéz Imre - félig mg is horvát - gitált ktonák között, tehát veszélyeztette csptok hrckészségét, győzelmet. S ezt nem is tgdj. A honvédsereg hdbíróságánk nincsenek ilyen bizonyítéki Kenéz Imre el-len. Nem is lehetnek. Az ifjú forrdlmár nehéz helyzetbe került. Látszólg - hogy pját mentse - el kellett válllni példképének, Görgeynek megölését. Nem krj megtenni, soh nem is krt megtenni. Hogy mégis árttlnul pusztul el, nnk elsőrendűen nem rend-kívüli helyzet z ok, hnem forrdlmi erők belső viszály, Honvédelmi Bi- zottmány, Perczel Mór és Görgey közti hrc, z elsőbbségért dulkodás - és Görgey szűk látókörű szemlélete. Mit kr ábrázolni Glmbos Ljos Kenéz Imre sorsávl, történetével? A forrdlomról és forrdlmársorsról állít szomorú példát, vgy forrdlmár egyéni sorsát és forrdlom rejtett kpcsolódásit kuttj 1848 ürügyén? Glmbos Ljos z utóbbir válllkozott. Kenéz Imre trgikus helyzetbe kerül. H császárik kivégeznék, igz forrdlmárként áldozná fel mgát. Apj megkínozttás, hlál árán nem válll-j eszméit. Időt kr nyerni, ezért fogdj el megbízást, Görgey megölését. És ekkor következik forrdlmár trgédiáj: sjátji vádolják árulássl. Elpusztul, de honvédsereg z ő tervei lpján legyőzi z ellenséget, és Kenéz Imre - most már nrrátorként lelkesült szvkkl tolmácsolj, közvetíti, hirdeti forrdlom győzelmét. Kimondtlnul is mondv, hogy forrdlom győzelmei nem csupán legyőzött ellenségeket jegyeznek történelem lpjir, de árttln áldoztok nevét is. Ez történelmi próbát többszörösen kiállt gondolt ellentmondásosn jelentkezik műben. Glmbos Ljos - mint már utltunk rá - nem történelmi drámát írt. A kort és történeti hűséget nem kérhetjük és nem is kérjük - számon. Azt viszont igen, hogy több ízben megsérti meglkotott történet belső logikáját, figurák öntörvényűségét. A második részben nézőnek egyre inkább olyn érzése támd, hogy szereplők természetes mozgástere leszűkül, z írói kényszer htás ltt mozognk, s nem önnön eltökéltségüktől vezérelve. Az ilyen döccenők mindig szerző drmturgii, drámépítkezési bizonytlnságiból fkdnk - és visszhtnk z lkotás gondolti struktúrájár. Meg kell még említenünk Júliánk, honvédhdbíróság írnokánk szerepeltetését. Júli ugynis Kossuth Ljos kényelmetlenné vált szeretője, ezért küldték ide. E sorok írój nem történész, nem tudj, Kossuthnk voltk-e szere-tői, s h igen, milyen sors jutott nekik. De nem is ez fontos. A fontos z, hogy itt, ebben szituációbn Kossuth szere-tőjének behozás, zzl z egyetlen fel-dttl, hogy közölje nézőkkel Ljos" szeretőinek snyrú sorsát meg koronpróbákt", nem más, mint forrdlom belső - és tegyük hozzá - olcsó megkérdőjelezése.
A gondolt tisztább ívű kibontását gátolj két hdbíróság már említett zonosítás. Az zonos helyzetből fkdó egyezés megteremtése elsősorbn figurális összecsengés mitt olyn erős, hot z időnként felcsillnó írói szándék - z zonosságon belül felrjzolni mégis elválsztó különbségeket - már nem képes érvényre jutni. A rendezés Székely Gábor kemény, szikár elődásbn állítj színpdr Fegyverletételt. A történelmi drám és lélektni játék könnyen jánlkozó tévútjit htározottn elvetve szinte álló jelenetekre mezteleníti szituációkt, és példáztok szigorávl bontj ki történést. A játék középpontj két felvonást jórészt szünet nélkül színpd közepén végigálló Kenéz Imre. Merész megoldás. Egy főhős, ki színpdon töltött ideje döntő részében egy helyen áll. Ez olyn kockázt, mit csk kkor válllht vlki, h hitet, erőt érez mgábn hhoz, hogy ezt mozdultlnságot z egyet-len lehetséges megoldás meggyőző, lebilincselő élményére képes átforrósítni produkcióbn. Székely sikerrel oldj meg nem mindennpi feldtot. Éppen zzl, hogy emberi hevületű példáztnk értelmezi - és rendezi - Kenéz Imre történetét. A drb elemzésekor már utltunk rr, hogy befejezéskor Kenéz Imre nrrátorként közli velünk fegyverletételt. Székely Gábor rendezésének súly-pontj ez jelenet: túlemeli konkrét jelentésen, és áltlánosítj: forrdlom végső győzelméről s z ellenség végső fegyverletételéről d költői látomást. A kisregénytől eltérő befejezés rendezői értelmezés súlypontj. És innen nézve nyer teljesebb értelmezést Kenéz Imre élete, küzdelme is. Azzl záróképben megfoglmzódó költői - és nem csupán költői - gondolttl, hogy forrdlom győzelmeibe z árttlnul elhulltk küzdelme is beépül. Külön említést érdemel z elődás ritmusépítkezése. Rendezőink tekintélyes része meglehetősen másodlgos feldtnk tekinti produkció ritmiki kidolgozottságát, s még kevésbé ügyel nnk trtósságár. Azok z öt-tíz perces eltérések, melyek esténként gykrn tpsztlhtók z elődásoknál, teljesen eltérő tempójú jeleneteket és színészi játékot tkrnk. Székely rendezésén érződik tudtos ritmiki kidolgozottság. Feszes tempóbn pergeti cselekményt, nem Glmbos Ljos: Fegyverletétel (Vígszínház). Pp Év (Johnn) és Koncz Gábor (Kenéz Imre) időz el részleteknél, nem trt pihentető szüneteket Megoldás kitűnő - legyen ereje, türelme huszdik elődáson is megőrizni, megőriztetni z eredeti ritmusképletet és tempót. A Fegyverletétel elődásánk sjátos élménye színészek mozgás. Kevés olyn elődást lehet nálunk látni, hol rendező ilyen kevés mozgássl old meg drbot. A mozgás, fordulások, járások játék sokszor szükséges és sokszor szükségtelen: töltelék, levezető, semmit nem mondó. Székely hisz szó erejében. A belső feszültség mozgássl nem dúsított sugárzásábn. Az együttes Kenéz Imrét Koncz Gábor játssz. Alkításávl külön fogllkozik mjd SZÍNHÁZ. Hsonlóképpen Görgeyt játszó Tordy Gézávl is, ki z utóbbi időben néhány jól megformált krkterszereppel hívt fel mgár figyelmet. Kenéz Imre fitlember és ifjú forrdlmár, olyn, kiben z életkorból is fkdó robbnékonyság párosul niv forrdlmár kristályhitével. Agitálni indul horvát seregbe, hiszi, hogy okos szóvl is nyerhető cst fegyverek ellenében. Mint hogy hisz z ellenségek közti tisztességes vitábn is. Koncz Gábor meggyőző lkításbn tárj elénk tiszt, niv forrdlmár sorsát. A történet, melyet látunk, pár np ltt zjlik le. Ez nem sok idő egy ember életében. De vn úgy, hogy ngyon sok. Koncz Gábornk változtln jelmeze. Heve, csttnós játék kezdetén, egész lényéből sugárzik z elszántk lelkesedése, tisztság. A soroztos tortúrák lssn megtörik. Tétovább, hlkulóbb lesz, hngjáb mélyebb tónusok, belső összeroppnás érdessége vegyül. Már csl ritkán lopódzik vissz z önfeledtség, helyét egyre inkább vlmi tomp, nem is fiziki fárdtság fogllj el. És ezt győzi le befejezéskor minden áldoztot vállló öröm hngj, mely forrdlom, z ő forrdlmánk győzelmét hirdeti z ellenség fölött. Görgey Artúr: Tordy Géz. Kemény, s keménységben kegyetlen kton
bíróságot fontosbbtól eltérítő esetnek érzékeltető Trngos Istvánj emberileg jelentős különbségeket teremt. Júliát kettős szereposztásbn Szegedi Erik és főiskolás Andi Györgyi játssz. Az egyszerűségében is htásos díszletet Fehér Miklós, jelmezeket Kemenes Fnni tervezte. Fekete Sándor: Hőség hv Huszonötödik Színházbn Glmbos Ljos: Fegyverletétel (Vígszínház). Bárdy György (Hs százdos) Tordy Görgeyje. Pttogó, reccsenő szvk buknk ki belőle, pró, kurt mondtok. Görgey Tordy játékábn olyn hivtásos kton, kinek ktonság nem egyszerűen fogllkozás, hnem hivtás: mg z élet. Minderről persze nem beszél, csk úgy viselkedik, hogy kétség sem férhet hozzá. S mert kemény kton, néhány pillntnyi emberibb perc - csizmától véresre gyötört láb ázttás például - szinte lírként ht. A horvát hdbíróság tgji Bárdy György (Hs százdos, elnök), Bitskey Tibor (Otto Herzberg), Deák Sándor (Szvetozár Zics) és Ngy István (Írnok). A négy szerep négy külön világ. Hs kton, ki elnökként is prncsot teljesít. Nem szíveli ezt prncsot, de kton és teljesíti. Otto Herzberg vérszomjs vdállt: kegyetlenséggel licitál túl embertelen prncsot. Szvetozár Zicsben pedig épp e tobzódó vdálltiság kelti fel cselekvő emberséget: gyonlövi Otto Herzberget. A tárgylás és hdbíróság belső drámáját z Írnok értetlen szolglelkűsége kíséri. A mgyr hdbíróság - utltunk már rá figurálisn is visszidézi nézők elé horvát hdbíróságot. Ezen belül zonbn Somogyvári Rudolf töprengőbb, szituációt jobbn megkínlódó Remelly Gusztáv százdos, Próki István vádlottl szembeni könyörtelenségét egy másfjt politiki szemlélettel kiteljesítő Juszkó Sámuelje, Zách János ktonáiért ggódó, hrctéri hírekre figyelő, hd- A Hőség hv Fekete Sándor második drbj. Az elsőt, z őserdei szümpoziont z elmúlt évdbn muttt be Tháli Stúdió. S tuljdonképpen innen kezdődik második mű előtörténete is. Pontosbbn ttól z Élet és Irodlom hsábjin megjelent cikktől, melyben Fekete Sándor körvonlzt z új drbot, és színháztárst keresett egy olyn játékhoz, hol válllkoznk már már megcsontosodó néző-színész viszony újrfoglmzásár. Az író felhívásár Huszonötödik Színház jelentkezett - s így született meg Hőség hv. Illetve mégsem egészen így. A Film Színház Muzsikánk dott nyiltkoztábn Fekete Sándor elmondt, hogy drb két változtbn készült: z egyik szegedi egyetem együttese, másik Huszonötödik Színház számár. A két változt közötti különbség közönséggel szemben tnúsított eltérő mgtrtás. A Huszonötödik Színházbn bemuttott változt meghgyj közönséget psszív néző, befogdó pozíciójábn. A másik nem. Mindezt csupán tényként és nem minősítésként jegyezzük meg. Annál is inkább, mert színház szuverén jog mű változttás, drmturgii munkálás - h szerző beleegyezését dj. A drb A Huszonötödik Színház sjátos, egyre inkább színház jellegzetes munkmódszerének tekinthető módon, jobb szó híján színházi forgtókönyvnek" nevezhető lkotásokt kedveli. Ilyen színházi forgtókönyv lkott Szókrtész védőbeszéde, Tou O igztln hlál, Fényes szelek rendezéslpját. És ilyen Hőség hv is. Szbályos történet, gondosn szervezett fordultokon építkező cselekmény helyett ngyon tehetséges, merész és ötletgzdg Fekete Sándor egyetlen htlms vitát válszt írói témájául. Mi fitlok vittkoznk frnci forrdlom thermidori fordultáról, Robes- Glmbos Ljos: Fegyverletétel (Vígszínház). Koncz Gábor (Kenéz Imre), Somogyvári Rudolf (dr. Remelly) és Szegedi Erik (Júli) (Iklády László felvételei)
pierre bukásáról. Öt mi fitl veszi bonckés lá forrdlom eseményeit, hogy kérdések, érvek, ellenérvek cstájábn kpjon válszt, nem is válszt, emberi, történelmi tnúságot forrdlmár életéről, sorsáról. Példázt tehát Hőség hv, színpdi vitformáb ágyzott példázt küzdő, tévedő, elbukó és mindig újrkezdő emberről, z értelmes, cselekvő emberi létről. Úgy érzem - mondj Fekete Sándor, Film Színház Muzsikánk dott nyiltkoztábn -, forrdlom egyet-len hőse sem testesítette meg egyedül forrdlom igzát, s mg ez z igzság sem volt ellentmondás nélküli: fennkölt ábrándok végül is kiábrándító módon váltk vlór. Ennek ellenére minden rokonszenvem zoké, kik küzdöttek és verekedtek, tették mgukét, mert h történelem be is cspt őket - ők éltek emberhez méltón." De hát mi is volt thermidori fordult? A történelemből tudjuk, hogy konventben ekkor bukttták meg jkobinus dikttúrát, Robespierre csoport-ját. A fordult szervezői forrdlom érdekében támdtk dikttúr, terror hívei ellen. Lépésük zonbn szándékuktól függetlenül nem forrdlom ki-szélesedését, tisztulását eredményezte, hnem - mert szbd teret engedett z ellenforrdlmi szervezkedésnek -, forrdlom bukását készítette elő. Az öt fitl, mint z Utókor Különleges Mgánbíróságánk tgj mintegy húsz történeti személyt idéz és elevenít meg vit folymán. Közülük elsősorbn JenNicols Billud-Vrenne lk-j és sors emelkedik ki. A drb z ő életét muttj legrészletezőbben. Billud-Vrenne konvent tgj volt, z ellenforrdlomml szembeni terror híve. 1794 nyrán - thermidor mgyrul hőség hv, július - z összeesküvés egyik szervezője lett. A forrdlom bukás után Frnci Guynáb száműzték, szárz guillotine" börtönébe. 1819-ben hlt meg Hiti szigetén. Billud-Vrenne forrdlmár volt, ki tévedések, bukások ellenére is megőrizte hitét, reményét forrdlombn, egy jobb, igzbb társdlom kivívásánk történelmi lehetőségében. S mint ilyen, legkövetkezetesebben képes hordozni drb írói gondoltát. A színházi vit veszélyes fegyver: könnyen teremtődhet olyn szituáció, melyben vit gondolti, esztétiki értelemben egyránt megreked, nem kelt visszhngot nézőtéren. Jobb Gbi Fekete Sándor Hőség hv című játékábn (Huszonötödik Színház) (Iklády László felv. ) Rádásul Fekete Sándor áltl válsztott tém még egy újbb nehézséget is rejt. Glmbos Ljos mgyr szbdsághrchoz nyúl vissz cselekményért, Fekete Sándor még egyet lép vissz z időben, frnci forrdlomig. A különbség nem mellékes. Glmbos szbályos példáztot lkot, és számítht nézők közös történelmi élményére. Fekete Sándor szbálytln színházi forgtókönyvet ír, s ebben körben csk ngyon óvtosn bízhtj mgát nézők történelmi ismereteire. Sőt, jószerivel nem is. Így Feketének nem csupán vitát mgát kell felépítenie színház követelményei szerint, de mindebbe bele kell ötvöznie vit tárgyát: frnci forrdlomi ténynygát is. Vgyis hhoz, hogy vit egyáltlán kilkuljon, információk özönével szükséges ellátni frnci forrdlom belső kérdéseiben meglehetősen jártln mgyr nézőt. Szbályos drám esetén z információi nem szerepelne ilyen súllyl, hisz z emberi sorsokb, törekvésekbe ágyzott történet önmg lenne z információ. Ebben vitmegoldásbn zonbn - mert nézők előzetes ismereteire nem lehet építeni - szükséges információ meg-teremtésének kérdése ngymértékben befolyásolj mű egészét. Végül is nem kevesebbről vn szó, mint hogy z öt szereplő forrdlom történetét és mjd két tuct személy életútját teszi vizsgált tárgyává. A Hőség hv másik változtábn közönség bevonás játékb z információnyújtás változtos lehetőségeinek sorát teremtené meg. A Huszonötödik Színházbn elődott drb információtelítettsége olykor játék rovásár megy, és puszt közlés néh elurlkodik játék fölött. A rendezés Mezei Év rendezése egy emlékprób töredékénél indítj z elődást: Theres de Cbrrus és Mximilien Robespierre mondj fel szövegét. Hlk, színtelen hngon dráljk párbeszéd mondtit, úgy, mint mikor nem mondott szöveg értelmi, érzelmi jelentése fontos, hnem szöveg egyszerű tudás. Emlékeikből, gyuk rejtett részeiből bányásszák ki szvkt, kimondott felett tűnődve ' kimondndón. A szöveg-re, tnult szövegre emlékeznek, zt idézik - és vele együtt emlékeket ébresztenek egy letűnt korról, frnci forrdlomról. Aztán felállnk, néhány mozdulttl színházi jelenetet teremtenek, és ugynzzl most már játékbn elődott - párbeszéddel elindítják z elődást. A Hőség hv Mezei Év első önálló rendezése Huszonötödik Színházbn. És ebben z első rendezésben - zért is emeljük ki - z első mélyebb benyomást z jelenti, hogy szuverén módon lklmzz színház m már jellegzetesnek is nevezhető játékstílusát. A kis tér követelte sjátos jelenetszervezés, hng-htások, színészi beszéd, beszédtechnik más stúdiókbn egyszeri, kísérleti íze, itt, ebben színházbn már már színház természetes stílusként értékelhető. Mégpedig olyn stílusként, mely következetesen tér vissz különböző produkciókbn, különböző rendezők munkáibn. S ez feltétlenül egy gondosn szervezett közösségi munk eredményeként tükröződik z elődásokbn. Tévedés ne essék, nem z önálló rendezők munkájánk megkérdőjelezésére vgy éppen munkájuk önállóságánk csorbításár utltunk ezzel. A kilkult,
kilkított játékstílust z dott drbhoz hngszerelni és önállón lklmzni - tlán nem kell bővebben bizonyítni - teljes értékű rendezői feldt. Mezei Év rendezése sjátnk érzett, vllott felfogás természetességével képviseli ezt. Még kkor is, h néhány esetben tlán szerencsésebb lett voln viták hevességét, z összecspások élethlál tétjét kisebb hngerővel és színészi játék, rendezés más eszközeivel érzékeltetni, ábrázolni. Más természetű kérdéseket vet fel drb rendezői értelmezése. Az elődás tnúság szerint Mezei Év mást is lát - és mint rendező érzékeltet is - drbbn, mint mit Fekete Sándor idézett nyiltkoztábn elmond. S Hőség hv kár lenne tgdni - d is erre lehetőséget. Miről vn szó? Egyszerűen rról, hogy drb központi kérdése thermidori fordult, szándék és tett trgikus ellentmondás. Mezei Év rendezésének második részében ez rendezői gondolt meglehetősen erősen vn jelen. Mi-után zonbn produkció nem erre gondoltr épül, csk részleteiben bukkn fel - ez egyenetlenné teszi játékot, rendezést. Különösen bántó, hogy e felfogást képviselő néhány kulcsmondt második részben - éppen mert szervesen nem épül, nem épülhet be - önálló életet kezd élni, és már-már politiki nekdoták bemondáserejével ht. (Nem kritik és kritikus feldt mivel csk végeredményt látj, lehetősége sincs rá -, hogy z írói és rendezői gondolt közti egyenetlenséget kinek vn igz jegyében mérlegelje. Lehetősége csupán nnyi, hogy produkcióból, csk produkcióból kisugárzó egyenetlenséget megállpíts.) Végül produkcióvl kpcsoltosn még egy megjegyzés. Mégpedig befejezésre vontkozón. Úgy érzem, sem rendezőileg, sem íróilg nincs megoldv. Kicsit minth nem befejeződne, csupán bbmrdn játék, félszegen, ügyet-lenül. Az együttes H rendezésről zt mondtuk, hogy szuverén módon képviseli színház jellegzetes játékstílusát, kkor színészekről is ugynzt kell mondnunk. Jobb Gbi, Humnn Péter, Jeney István, Kristóf Tibor és Zl Márk, mint Fényes szelekben, itt sem hgyományos szereposztást " játsznk. Öten vnnk és Jobb Gbi mindössze" kettős szerepén kívül - Theres de Cbrrus és trikotőz - mindegyikük négy-öt figurát kelt életre. Jelmezük jórészt változtln ritkán egy kbát le- vgy fölvételével jelzik szerepváltást -, és kettős játékbn (hisz mi fitlt játsznk nekünk, kik vitájuk során eljátsznk egy-egy történelmi figurát), nem is törekszenek különböző szerepek éles elhtárolásár. Nem dolgoznk ki jellegzetes gesztusokt, hnghordozásokt Robespierre vgy Sint-Just jelzésére". Erre mód sem igen dódik, mert szerepek villnásokr, egy-egy mondtr, egy-egy kurt epizódr szorítkoznk. Az együttesi teljesítmény kiemelésén túl meg kell említeni Jobb Gbi trikotőzjátékát. Jobb Gbi ezt nrrátor-szerű figurát történelmi trtlomml képes megtölteni. Hozzászólási, megjegyzései, lágyn simító suttogási, gúnyos csttnási, kurt mondti - hngszín sokféle árnyltát ismeri, ngyszerű beszédtechnikávl - történelmi ítélőerő jelenlétét érzékeltetik. Humnn Péter Billud-Vrenne szerepében legteljesebb. A guyni száműzetésben is hitet őrző, s Hitin emberi, politiki végrendeletét megfoglmzó Billud-Vrenne megformálás egy eszközeivel tudtosság mgs fokán gzdálkodó színészt mutt. Jeney István és Zl Márk kisebb lélegzetű feldtikkl, szerepcseréikkel nem kptk lehetőséget egy figur megteremtésére. Így játékukbn inkább mi fitl szenvedélyességének kiteljesítésére törekedtek - sikerrel. Kristóf Tibor játék hsonló közegben építkezik. Alkításávl kpcsoltbn viszont meg kell említenünk, hogy z együttesben ő küszködik legtöbb beszédtechniki problémávl. Glmbos Ljos: Fegyverletétel, Vígszínház. Rendezte: Székely Gábor, díszlet: Fehér Miklós, jelmez: Kemenes Fnni, zene: Jeney Zoltán. Szereplők: Koncz Gábor, Bárdy György, Bitskey Tibor, Deák Sándor, Ngy István, Pp Év, Egri Márt f. h., Miklósy György, Bende László, Frks Antl, Kern András, Fonyó József, Szbó Imre, Tordy Géz, Somogyvári Rudolf, Próki István, Zách János, Szegedi Erik, Andi Györgyi f. h., Dávid Kiss Ferenc, Tóth Imre, Lukács Sándor f. h., Ferenc László. Fekete Sándor: Hőség hv, Huszonötödik Színház. Rendezte: Mezei Év. Szereplők: Humnn Péter, Jeney István, jobb Gbi, Kristóf Tibor, Zl Márk. K ivételes esetben fordul csk elő, hogy egy regényben olyn drámi mg vn, melyből drámát is lehet írni. H vn ilyen mg, kkor regény bizonyos motívumiból - tehát nem z egész regényből, sőt, tlán nem is regény lpkoncepciójából - olyn drám hozhtó lét-re, melyet ztán regénytől függetlenül önálló műként is tárgylhtunk. Kertész Ákos Mkr című művének drmtizált változt mindenekelőtt regény leghtásosbb mondtiból áll össze. Ezek mondtok egytől egyig igzk, szépek és mélyek, drb jelenetezése ésszerű, üresjárt ránylg kevés kd benne, színészek mindent elkövetnek, z elődásból mégis hiányzik vlmi. Hogy mi hiányzik, zt mgából drámából nem lehet egyértelműen megállpítni, vissz kell knyrodnunk regényhez nnk ellenére, hogy regényről megjelent kritikák már sok mindent elmondtk Mkráról. Mkr ezek szerint szürke kisember kr lenni világéletében, megfut önmg ngyobb lehetőségei elől, nem meri mgából válllni zt, mi több és értékesebb, nem képes dönteni, mikor döntenie kellene, látszólg kényelmes életformát válszt, mely zonbn egyre szűkebb számár, és mikor rádöbben, hogy mg körül mindent szét kellene feszítenie, már késő, és inkább végez önmgávl. Az igzság zonbn z, hogy z öngyilkossághoz ez még kevés. Nem kétlem, hogy Mkr, z z ember, kit Kertész Ákos megírt, öngyilkos lehet, sőt, hogy bizonyos körülmények között nem mrd más válsztás. Csk zt nem hiszem, hogy Kertész Ákos eléggé lposn hőse mögé nézett voln. A regényben - és drámábn is - Mkr sors ttól tűnik trgikusnk, hogy elszlsztott élete ngy lehetőségét, Vlit, és vele együtt sját tehetségét is, és később, mikor erre rájön, már képtelen új életet kezdeni. Cskhogy sem lehetőség elszlsztás, sem z új életre vló képtelenség nincs kellően motiválv. Mkr nem kr különbözni, pedig különbözés-re vn teremtve - véli z író -, önként süllyed szürkeségbe, és ezért bűnhődnie kell. Cskhogy h ez helyzet, kkor Mkr nem elég jelentős ember hhoz, hogy egyrészt eljuthsson z öngyilkosságig, másrészt hogy öngyilkosság áltlános érvényűvé, trgikussá, ktrtikussá váljék. H pedig ez nincs biztosítv, kár szegény Mkrát megölni. Mkr z író szerint bonyolult jellem, lp-
Mkr színpdon zetes szál, mert Kertész Ákos jobbn szereti Mkrát nnál, semhogy emitt el tudná ítélni. Mkrát nem szggtják szét tuljdon ellentmondási, ezért nem lehet igzán jó drámát írni sorsából. SPI RÓ G YÖ RG Y Az elszlsztott lehetőség A Mkr bemuttójánk kulcskérdése: hogyn viselkedik egy könyvsiker színpdon? Erről beszél z író és kritikus. Társdlmi kérdés: kiválás" és z zonosulás" igénye. Erkölcsi kérdés: gyávság vgy tisztesség okozz Mkr trgédiáját? Drmturgii kérdés : illusztráció vgy vlódi drám? jábn véve erős és tehetséges, csk éppen elkövetett vlmilyen trgikus vétséget önmgávl szemben, erre rájön és bűnhődik. Szerintünk z író áltl vázolt helyzetben Mkr újrkezdhetne mindent, mert végül is csk szürke kis feleségétől kellene elválni és vck kis szeretőjét kellene fképnél hgyni. És ezt Mkr, ez Mkr, könnyűszerrel megtehetné, mert ennek Mkránk nem erkölcsi konfliktus okozz vesztét, egy-szerűen csk tuljdon gyávság. Ami viszont egyáltlán nem jellemző. Irodlomb emelhető öngyilkosság nincs túl sok, végeredményben vgy zért lesz öngyilkos egy típusként elfogdhtó ember, mert közösség kivetette mgából és nem hjlndó visszfogdni, vgy zért, mert olyn erkölcsi konfliktusb kerül önmgávl, mely z dott társ-dlombn megoldhttln. H megtrtjuk regény cselekményét, vgyis zt, hogy Mkr nem válllj Vlit, sját tehetségét, mjd évekig kínlódik felesége mellett, ztán Sztnek mellett próbál kitörni, ztán öngyilkos lesz, és igyekszünk Mkr lelkének mélyére htolni, kkor könnyen előfordulht, hogy egy egészen más Mkrát kellene fölfedeznünk, egy véleményem szerint lényegibb Mkrát, ki tlán gyáv ugyn, de kiben önmg ellentmondási ngy erővel cspnk össze. Anélkül, hogy egy másik regényt kérnék számon Kertész Ákostól, hdd vázoljm fel ezt másik Mkrát. A másik Mkr A regényben lehetőségként megvn z igzi konfliktus, méghozzá Mkrán belül. H Mkr nem indokoltlnul szlsztj el Vlit, hnem vlmilyen komolybb, erkölcsileg megfoghtó okból. Mkr zonnl trgikus hőssé válik. H például tisztessége nem engedné, hogy ngy szerelem, következetesen forrdlmár Vli kedvéért otthgyj kisszerű feleségét, h tisztessége gátolná, hogy tíz évvel később közönséges szeretőjével úgy éljen együtt továbbr is, mint bárki más élne z ő helyében, h tisztessége kdályozná, hogy belemenjen kompromisszumokb, de éppen tisztessége kényszerítené újbb és újbb meglkuvásb, kkor Mkr lényegesen súlyosbb emberként döbbenhetne rá rr, hogy nincs tovább. Mkr útj kkor lenne lezárhtó, h nem döntésre képtelenül hányódn három életform között, hnem éppen önmgábn hordozná zt z ellentmondást, mely minden megnyilvánulásábn eleve kudrcr ítéli. Mkr tisztessége, öntudtln és legyőzhetetlen tisztessége révén válhtn trgikus hőssé, h ezzel z emberségével Mkr egyedül álln környezetében. Vlmi tisztesség volt brátjábn, Zselényi-ben, de kiveszett belőle. A Mkr körül keringő nőkből pedig eleve hiányzik. Felesége, Mgdus, nnyir jelentéktelen, hogy nál tisztesség mint erkölcsi ktegóri fel sem merülhet. Sztnek, szeretője, végtelenül önző. Vli pedig, ngy szerelem, Mkr számár zért nem jelenthetne megoldást, mert Mkr felelősséggel trtozik szerencsétlen és kis-szerű Mgdusért, Vli számár viszont ez felelősség csk elvontn, csk áltlábn létezik, mint z egész emberiség sorsáért felelősséggel trtozó forrdlmárok egy részénél. És éppen konkrét emberhez kötődő felelősség z, mi z dott helyzetben Mkrát Vli fölé emelhetné. Az voln z igzán trgikus, h Mkr éppen tisztességét dná fel, h Vlit válsztná önmegvlósítás céljából. Ebbe prdoxonb Mkr vlóbn hősien bukhtn bele. Ez voln Mkr sorsábn z igzán jelentős. Az, hogy Kertész Ákos kisszerűbb Mkrát válll, regényben nem feltűnő, drbbn zonbn ngyon érezhető. Mkr gyávság eredendőnek tűnik, bár z író tudti mrdványok meglétével próbálj mgyrázni, de ezek mrdványok nem elég társdlmik és nem elég áltlánosk. Mkr sját gyávság mitt olykor tisztességesnek tünteti fel mgát, éppen gyávságát indokolndó de ez sem teljesen követke- A színpd Mkráj A rendező Berényi Gábor és már drmturgként működő Kertész Ákos mindenesetre megérezte, hogy Mkrából nem lehet főszereplőt frgni. Ezért cselekmény brát, Zselényi visszemlékezéseként zjlik, már Mkr hlál után, drám főhőse, kárhogy nézzük is, nem Mkr, hnem Zselényi. Ez egyáltlán nem bj, sőt, dv vn trgédi megkettőzésének lehetősége. A dilektikusbb megoldás ebben z esetben z lett voln, h Zselényi és Mkr teljesen különböző jellemük ellenére is zonos vgy mjdnem zonos végkövetkeztetéshez jutn, más szóvl: h Zselényi tisztességes Mkr bukás után rájönne rr, hogy mg tisztességtelenségével is megbukott. A kevésbé dilektikus megoldást látjuk, lévén hogy Mkr z előbb elemzett módon nem erkölcsileg bukik, vgyis Zselényi ngyjából zt z utt járj végig Mkr hlálánk okit kuttván, mint mg Mkr. Ez sem érdektelen folymt, és mi z elő-dásbn izglms, z mind ezzel Zselényire vontkozttott kuttássl függ össze. Kránitz Ljosnk ngyon hálátln szerep jut, z ő Mkrájánk nem mrd más lehetősége, mint hogy tehetségesen, ám krtgyengén hányódjék három nő áltl képviselt három életform között. Tlán még ez kisszerű Mkr is lehetne vlmivel érdekesebb, de hitele nem önmgától függ, hnem ttól, hogy körülötte zümmögő nők képe-sek-e nézőt meggyőzni rról, hogy egyikük sem lehet z krtgyenge, ám tehetséges férfi méltó prtnere. Hármójuk között vlmiféle egyensúlynk kellene létrejönnie hhoz, hogy Mkr hálójukbn vergődhessen. Ez z egyen-súly zonbn nem jön létre. Szemes Mri jól játssz primitív és önző Mgdust, bár tlán túl hmr világossá válik, hogy mellette nem lehet megmrdni. Önzése persze szöveg ismétlései áltl is elég drsztikusn nyilvánvló, árnyltbb lkításr nem is ngyon vn lehetősége. A Sztneket lkító Mrgitty Ági bódító és egészséges nemisége tlán nem nnyir elementáris, hogy Mkr vívódását meglpozott-
Kertész Ákos : Mkr (József Attil Színház). Kránitz Ljos (Mkr), Szemes Mri (Mgdus) és Horváth Sándor (Zselényi) (Iklády László felv.) nk érezzük. Kránitz mindenesetre érzi szerepe gyengéit, Sztnekkl vló jeleneteiben némi dúvdsághoz folymodik, mire Mrgitty némi közönségességgel válszol. Vli drb legnehezebben játszhtó lkj. A regényt olvsv is fölmerül gynú, hogy míg többi szereplővel tlálkozhtunk z utcán, Vli csk fikció, z nő, ki nincs, z tiszt forrdlmár, milyen - mondjunk egy ngyot - még Che Guevr sem lehetett. Vli drb pozitív hőse, szimptikus, de kissé sblonos szócső. Pálos Zsuzsánk nemcsk z írott szöveggel, hnem tuljdon szépségével, fitlságávl is meg kellene küzdenie hhoz, hogy Vlit elfogdhtóvá tegye. Ezzel számolni kellett voln rendezőnek, mert vlószínűleg előre lehetett sejteni, hogy Mkrát oly hosszdlmsn kpcitáló, szerelmes meg szenvedélyes meg szépségesen fitl Pálos Zsuzsánk nézőtéren ülő férfik közül senki se tudn ellenállni, Mkr zonbn szerepe szerint ellenáll, és ezt ztán nem lehet mgyrázni sem Mkr tisztességével, sem htároztlnságávl, sem tehetségébe vetett elégtelen hitével, legfeljebb észveszejtő mulyságávl. Rádásul Vli még egyszer vissztér, hűen regény szövegéhez, hogy még egy drmturgiilg teljesen felesleges jelenetben távolíts el férfinézők lelkületétől Kránitz Mkráját. Az igzi drámát Horváth Sándor játssz el, főleg második felvonásbn. Az első felvonásbn inkább csk pózoló Zselényit muttj, mi szöveg hibáj is: Zselényi sokáig úgy jelenik meg, mint ki születése ót cinikus (vgy zt játszó) figur lenne, holott Zselényi cinizmusánk nyilván megvn mg fejlődéstörténete, mit nem ártott voln érzékeltetni. Zselényi z első felvonásbn inkább csk nrrátor, főszereplővé második felvonásbn lép elő. Horváth Sándor játék z első felvonásbn néhol még üres, második felvonásbn zonbn már egyértelműen ról vn szó, és ez így is vn rendjén, mert Mkr már meg-hlt, Zselényit pedig még meg lehetne menteni. Az utolsó jelenetekben Horváth Sándor már csk fejét ingtj, csk hllgt ngyokt, többiekre od se figyelve, beszélnek hozzá, ő bólogt, hogy ne kelljen válszolni, és világossá válik: itt nem érdemes beszélni, szvk itt nem segítenek - nem Mkrán, de Zselényin nem segítenek. Horváth Sándor legjobb pillntibn zt Pécsi Sándort jutttj eszünkbe, ki súlyosbb szerepeiben ugynilyen döbbenetes mozdultlnságr képes. Horváth Sándor fárdt, szomorú szemének, lompos trtásánk, egyre kevésbé cinikus felhngjink köszönhető, hogy drám vége olyn fjsúlyúvá válik, milyen z egész drb lehetne. Horváth Gyulától, Márton Andrástól és Csók Istvántól nem igényel különösebb erőfeszítést nyúlfrknyi szerepek eljátszás. Kálli Ilon tiszteletre-méltó igyekezettel próbál meg eljátszni vlmit megírtln szerepéből; nnyit mindenképpen elér, hogy Zselényi nem teljesen légüres térben küszködik múltjávl és jelenével. Witz Év jelmezei jók, egyetlen egyet nem értünk: miért kell Mkránk szntóriumi fehér ágyon brn öltönyben feszítenie. Wegenst Róbert díszletei sűrű jelenetváltásokhoz igzodnk. A gyors változások megoldás nem könnyű feldt, Wegenst osztott színpdánk egyik széle egy műhely részletét, másik széle Mkr lkását jelzi, színpd közepén pedig hol Zselényi, hol Vli, hol Zselényi élettársánk lkását látjuk, hol pedig kórházi ágyt vgy kórház kert-
F Ö L D E S A N N A Beszélgetés Kertész Ákossl A kirobbnó regénysikernek npjinkbn szinte természetes velejárój más műfjú folyttás. S bár regényhősöknek filmvászonr vezető útj, mű-fji KRESZ szbályi szerint zökkenőmentesebb, mint z, melyik színpdr vezet, mostnábn mégis színházi ösvény bizonyul járhtóbbnk. Járhtó, ámde nem veszélytelen út ez, hiszen meredek drmturgii kpttók gykrn nem művészet csúcsár, hnem kudrc szkdékához vgy másodlgosság fennsíkjár vezetnek. Ámde hiáb z intő példák sor, kritik berzenkedése és z olvsó-nézők cslódás - színháznk mint nyilvánosság legszuggesztívebb fórumánk vonzás és közelmúlt néhány, esztétiki értelemben kivételnek tekinthető hsonló válllkozásánk elsöprő sikere rendszerint z előbbieknél erősebbnek bizonyul. A színházk sürgető dráméhsége egyszer-re jelent kísértést és bizttást. Akár reményekkel, kár ggodlomml tölt el ez jelenség, nem lehet nem tudomásul venni, hogy Tóték, Mcskjáték, Fejünk felől tetőt, Rozsdtemető megszületése és jogos sikere minden korábbinál szélesebbre tárt regényből írott drámák előtt z utt. A szélesebb, biztonságosbb út ngyobb sebességet is tesz lehetővé: Kertész Ákos Mkráj 1971-ben jelent meg könyv lkbn, dicsérendő gyorssággl, még z 1971-72-es évdbn színpdr ke- jét. A színpd közepével vn tehát gond, főleg zért, mert díszlet itt többnyire jelzett, egy-egy ágyból áll csk, z egyik díszlet zonbn, mely tuljdonképpen egy htlms könyvszekrényből és két fotelből áll, ngyon nturálisnk ht, és urlj hátteret kkor is, mikor z előtérben más, jelzett szín-helyen zjlik cselekmény. Tlán gykori jelenetváltásokhoz rendszeresített elsötétítés is mellőzhető lett voln. Egy szót közönségről. A drbnk szemmelláthtólg nincs ngy sikere. Ez persze nem minősíti sem rült József Attil Színházbn, s színházi bemuttó idején már ngy vonlkbn készen állt tervezett Mkr-film forgtókönyve is. A drám kritiki fogdttás ezúttl minth eltekintene z összehsonlításoknk rendszerint z eredeti mű jvár hjló hgyományától - éppen olyn lelkes, mint regényé volt. Éppen ezért már telefonon jelzem Kertész Ákosnk, hogy nem zért invitáljuk beszélgetésre, hogy friss bbérkoszorúját új levéllel gyrpítsuk, hnem, hogy József Attil Színházbn bemuttott drámájánk trtlmidrmturgii kérdéseiről beszélgessünk és vittkozzunk. Bevezető kérdésem zonbn még lehető legárttlnbb. Milyen érzés ez hirtelen, negyvenévesen megismert ngy siker? Hzudnék, h zt mondnám, hogy nem esik ngyon-ngyon jól. Még zon is mosolygok, hogy régen homályb tűnt ismerősök újr rámismernek, és z utcán sokkl többen köszönnek, mint egy évvel ezelőtt. Az igzság z, hogy z írónk szüksége vn sikerre továbblépéshez: siker nygi bázist jelent, bizlmt, ösztönzést további munkához. Bár mostnábn eszembe jut egy Füst Milán egyetemi óráin hllott példázt, hogy mi vn kkor, h Mncik sok évi udvrlás, könyörgés és reménykedés után végre igent mond, de z ember boldogságár árnyékot vet, hogy történetesen éppen fáj fog... É s táj? Szerencsére zért nem veszélyes. Csk tlán csodálkoztm, mikor regényem leglelkesebb kritikái is meglepetésről" beszéltek, mikor pedig én úgy éreztem, hogy Mkr egyenes, gondolti és formi következménye, szerves folyttás nnk, mit eddig csináltm. drbot, sem z elődást; produkció h kiválónk nem is mondhtó, de igen tisztességes munk. Egy színházhoz zonbn közönsége leglább úgy hozzátrtozik, mint z igzgtój, rendezői és színészei. és h József Attil Színház törzsközönsége távol mrd Mkrától, ezt nyilván zért teszi, mert könnyedebb szórkozáshoz vn szokv, mert zt igényli, mire évek hosszú során át nevelték. A nézőteret így közönségszervezett kisktonák és munkásfitlok töltik meg, kik mguktól nyilván nem mentek voln Mkráb. Mégis odfigyelnek z És h vlmire büszke vgyok, kkor következetességemre, hogy Sikátor viszonylgos visszhngtlnság után sem tértem le válsztott útról. És zt szerettem voln, hogy h z olvsó nem is, de leglább kritik észreveszi, nyugtázz e z t sokéves következetes erőfeszítést, és zt méri fel, hogy z induláshoz képest meddig jutottm ezen z úton. Kötetei, Hétköznpok szerelme, Sikátor és Mkr között éreztem, hogy ngyon szoros z összetrtozás. Nemcsk környezet zonos s hősök rokonok, de még életük lpkérdése is vissztér. Bognár Vince nemcsk zért tekinthető Mkr Ferkó,,regénytestvérének", mert zonos társdlmi környezetből vló rokon jellemek, hnem zért is, mert bizonyos értelemben hsonló válszútr kerülnek. Csk Mkr kérlelhetetlenül végigköveti hősét zon z úton, mely-nek Sikátor 'csk z első s z k sz... Ez nyilvánvlón nnk következménye, hogy minden munkám két lpélményből táplálkozik. Az első politiki-társdlmi-közéleti töltésű, és od megy vissz, hogy negyvenes és ötvenes évek fordulóján - második világ-háború, fsizmus trumáj és z újjá-építés éveinek kmszfejjel átélt lelkes szédülete után - rádöbbentem rr, hogy mindz, mit munkásosztályról hittem és tnultm, vlhogy másként vn z életben. Ennek gondolkodási folymtnk, felismerésnek csk igzolás volt közvetlen tlálkozás, z néhány év, mit érettségi után z Ikrusz-gyárbn töltöttem krosszérilktosként. Mi volt e /elismerés, tpsztlás lényege? H válszbn is rgszkodom z íróként válllt objektivitáshoz, kkor zt kell mondnom, hogy z budpesti elődásr, és érezni, hogy ngyjából értik lényeget. Tuljdonképpen tehát szerencse, hogy ők ülnek színházbn és nem törzsközönség. Nekik szól drb, és nem törzsközönségnek. Kertész Ákos: Mkr, József Attil Színház. Rendezte: Berényi Gábor, díszlet: Wegenst Róbert, jelmez: Witz Év. Szereplők: Kránitz Ljos, Horváth Sándor, Pálos Zsuzs, Szemes Mri, Mrgitty Ági, Kálli Ilon, Horváth Gyul, Márton András, Csók István.
ngyüzemi munkásréteg, melyet megismertem, életvitelében, szemléletében, látásmódjábn sokkl kispolgáribb volt, mint kmszfejjel vgy brosúrák lpján képzeltem. Később gyógyíthttln rcionlizmussl és relizmussl próbáltm ennek z okit is feltárni, értelmezni. Gyógyíthttlnnk érzi rcionlizmusát? Igen. Ezt bizonyítj z is, hogy vlójábn minden írott történetem bszurd, csk éppen - rcionlist értelmezésben. Hogy érti ezt? A vlóság csup érthetetlen, hihetetlen, vlószínűtlen dolgot produkál. Az író észreveszi, felfedezi ezeket z érthetetlen, vlószínűtlen dolgokt, és megpróbálj ábrázolni. Hát nem bszurd dolog z, hogy egy ilyen Mkr Ferkó kinek Vli személyében meg-dtott életében z egyetlen nő, ki méltó társ lenne, kivel emberként élhetne, kit szeret és ki szereti - fogj m-gát és otthgyj? El tudom képzelni, hogy egy modern frnci író Mkránk ezt lépését mint bszurdumot, bszurd módon közelítené meg - joggl. Én zonbn elemezni próbálom: miért történhetett ez így, mik lehettek ennek z bszurd döntésnek társdlmi, lélek-tni oki? A redukált információvl dolgozó, nem relist irodlomml szemben, esztétiki hitvllásom is ez sokrétű informáltságot feltételező, megfelelően dokumentált elemzés. Az előbbi - megítélésem szerint ugynzt döbbent értetlenséget ébreszti z olvsóbn, kérdések káoszát, mint mg z élet. Kétségtelen, hogy ez htás is lehet élmény, lehet megrázó és felkvró. De relizmus dolgok mögött gyökereket, tettek mögött rugókt ábrázolv elemez és értékel, s ezzel megkönnyíti z eligzodást is. Anélkül, hogy bármelyik tendenci esztétiki jogosultságát vittnám vgy kár értékkülönbséget tennék, vllom, hogy engem elszkíthttln kötelékek fűznek relizmushoz. Kertész Ákos lssn, nehezen formálj szót, de hngj ennél témánál átforrósodik. Szikár, szkálls rcán szenvtelen nyuglmt felváltj szenvedély. Mint ki még mindig nem létező vgy régen kihűlt támdások ellen védekezik vgy sját jó ügyének mkcs prókátor. H elégedett vgyok, z csk zért vn, mert nem dtm fel elveimet kkor sem, mikor nyugt-európi próz hirtelen beármlás, z új divtok és él mények htásár sokn vultnk, besározottnk érezték nálunk relizmust. Pontosn tudom, hogy Sikátor és Mkr között eltelt időszkbn nemcsk én léptem íróként előbbre, de közvéleményt, kritikát is áthngolt modern meriki próz betörése. Hogy időközben remekművek bizonyították, hogy relizmus változott, de nem vult el. Beszélgetésünk elején két lpélményből indult ki, de másodikkl dós mrdt. Azt hiszem, szubjektív élmények és vonások nehezebben körvonlzhtók, mint társdlmik. Bár vlójábn nem könnyű kettő között htárt vonni, hiszen z emberi psziché bizonyos idő-egységen belül állndó (hogy ne mondjm: örök) vonásit, z emberi mg-trtásokt is felerősítheti vgy elnyom-htj társdlmi környezet. Életkoromból 1932-ben születtem -, sorsomból, gyerekkoromból következik, hogy korán kifejlődött bennem mindenfjt emberi egyenlőtlenség ellen vló tiltkozás. Hogy végtelenül érzékeny lettem fjok, osztályok, nemek közötti viszony torzulásir, mindenfjt megkülönböztetésre és elnyomásr. Minden munkám mgán viseli ennek z élménynek és érzékenységnek bélyegét. Férfi és nő viszony számomr ezért nem egyszerűen szerelmi tém. Mrx zt írj vlhol, hogy z embernek emberhez vló leglpvetőbb kpcsolt férfi-nő viszony, mert ebben egyszerre jelenik meg z ember biológii és társdlmi relációink rendszere. Ezért tükrözi férfi-nő kpcsolt zt is, hogy meddig jutott el társdlom z emberi viszonyok humnizálásábn. Ezt szemléletet igyekszem követni írásimbn, és szeretném hinni, hogy ez felfogás végigkíséri hőseim sorsát. Ezenkívül többnyire beleütköznek bb mgtrtásbeli dilemmáb is, mit Mkr Ferkó hlál előtt így foglmzott meg: Mindenkinél jó krtm lenni, de nem jó voltm, hnem hülye. Béketűrésem mindig bjt hozott rr, kiért lenyeltem sérelmeket..." A rossz irányb forduló jóság, meg-hiúsult segíteni krás problémáj, úgy érzem, ugyncsk jellemző korunkr és kortársinkr, tlán rám is, s éppen ezért végigkíséri hőseim életét. Mindz, mit elmondott, vlóbn segít bennünket bbn, hogy művei gyökeréhez ássunk. De megvllom, egy lpvető problémfelvetés vgy felismerés hiányzott számomr. A Mkrából olvsott első, folyóirtbeli fejezetnek, h jól emlékszem, z volt címe: Szűk ruhábn. Ez szűk ruh" - érzésem szerint - z ember jellemének és szerepének, vágyink és lehetőségeinek lpkonfliktusár utlt, s számomr Mkránk is kulcs. A legizglmsbb gondoltnk zt érzem, hogy egy embert megfojtht z nem testére szbott szerep, mit társdlom elvárási lpján, önmg jobbik énjét meghzudtolv válllt. - Jó, hogy erre rákérdez. Mgmtól tlán zért sem beszéltem ról, mert nnyir bennem volt z írás kezdetétől és nnyir bennem vn zót is, hogy már nem is éreztem szükségét, hogy külön szóljk ról. Vlójábn vágy és vlóság ellentmondás örök problém, s ennek huszdik százdi változt tlán legizglmsbb írói tém. Elég világbn körülnézni, hogy lássuk, fitlok z egyenruhától - felnőtt stílustól, mgtrtástól - idegenkedve, kívülállásuk bizonyítékként egy másféle egyen-ruháb bújtk. Olynb, mely egyfelől megkülönbözteti őket felnőttektől, másfelől viszont hngsúlyozz, sját nemzedékükön belül, többiekkel vló zonosulást. Még z effektív egyenruhát viselőkben is él vlmi hsonló igény: zonosulni társkkl, de kiválni többi ember közül. Korunkbn társdlom, környezet és kortárscsoport terrorj rendkívül megnövekedett, társdlmi elvárás mg béklyózz körül z embert. A legtöbben, ezt követve, ugynolynok krnk lenni, mint szomszéd, rokon, kollég. A fogysztói társdlombn ez törekvés státusszimbólummá lett tárgyk birtoklásár is kiterjedt. Már nemcsk élni illik ugynúgy, nemcsk z életet kell többiekhez hsonlón felfogni, de cél: ugynolyn lkásbn lkni, hsonló utót, hűtőszekrényt szerezni, mint z zonos státusbn levők. Mkr tuljdonképpeni gyötrődése is zon bevllott igényen lpul, hogy nem kr más", nem kr kitszított lenni, nem kr különbözni. Azért válsztottm ehhez küzdelemhez egy olyn, külsőre is extrém figurát, mint Mkr Ferenc, hogy hősömnek ez z élménye, kitszítottságtól vló félelme még reálisbb legyen. Vlhol Ön rról beszélt, hogy Mkr tuljdonképpen vétlen " mg trgédiájábn. Én megvllom, megütköztem ezen... Tlán foglmzás nem volt legszerencsésebb, bár vlóbn nehéz ezt
kérdést eldönteni. Mert Mkr Ferenc tgdhttlnul bűnös is, de már csk zért sem szbd z ő bűnét, felelősségét túlhngsúlyozni, mert ez felmentené zt z elvárásrendszert, melynek hősöm legjobb szándékkl krt megfelelni, s mi végül is felőrli. Mkr tiszt ember, még csk nem is gyenge... Mert jó sjátj, míg bűne koré, mely szülte őt "? Igen, tlán ez pontosbb, mint z, h vétlennek mondjuk, és mégis méltányosbb egy szigorú ítéletnél. Mkr drámi problémái után ideje, hogy rátérjünk drám problémájár. Olvstm, hogy egy interjúbn, kérdést meg sem várv, elmondt, hogy nem jutott eszébe, pontosbbn nem Önnek jutott eszébe Mkrát színpdr vinni. Hogy drám Berényi Gábor fel-kérésére született. Így igz. Én zonbn nem érem be ezzel válsszl. Engem tudniillik z érdekel, hogy mit szólt Kertész Ákos, z író, és mit Kertész Ákos, hivtásos drmturg ehhez felkéréshez? Kérdezhetném úgy is - mi vonzott vgy miért állt kötélnek? Tr ven Hlálhjójábn szerepel egy hjófestő, ki elvesztette hjóját, elvesztette z irtit, és így békésen, munkátlnul őgyeleg, npozik spnyol prtokon Arr úszik egy elég ggsztó külsejű hjó, honnn leszólnk és hívják, nincs kedve hozzájuk szegődni? A festőmtróznk: nincs túl ngy hjlndóság feláldozni nyuglmát, meg zután fél is korábbn már átélt vihrtól, hjótöréstől, ttól, hogy hlálhjór száll, de eleget volt munk nélkül hhoz, hogy ne merjen nemet mondni. Vlhogy így voltm én is Mkr színpdi változtávl. De komolyr fordítv szót: féltem színháztól. Féltem ttól, hogy fogok mgm filmes szemléletével megbirkózni feldttl. Filmes múltm - h ttól nptól számítom, mikor először keresett meg Bán Róbert drmturg és Rényi Tmás rendező, hogy hjlndó lennek-e nekik dolgozni - tizen-két esztendős. Az első próbálkozás, melyből később Mindennp élünk született, elvetélt ugyn, de filmmel vló viszonyom, szerelmem, házsságom trtós lett. Két filmet írtm, több tévé-f i l m i, és ht éve vgyok hivtásos drmturg. Azt hiszem, sikerült Rényi Tmássl együtt kilkítnom mgm filmes formnyelvét, és h drmturgként mások forgtókönyvébe nyúlok, kkor Kertész Ákos: Mkr (József Attil Színház). Mrgitty Ági (Sztnek) és Kránitz Ljos (Mkr) (Iklády László felv. ) sem hivtlnok, hnem z lkotó oldláról teszem. Igyekszem mgm módszerét mindig rendező és z író lktához lklmzni. Regényépítkezésemben is, úgy érzem, kezdem megtlálni mgm útját. De színház teljesen új, idegen birodlom volt számomr. Megvllom, mgától műfjtól, másfjt művészettől is trtottm. Mostnáig egyfjt filmes gynkvássl néztem színházt... Fordítv gykoribb, és művészetek életkorát, történetét tekintve - logikusbb! Tlán furcsán hngzik, h elmondom, hogy én mostnáig vlhogy befejezetlen művészetnek éreztem színházt. Nem bíztm bbn, hogy lehet egy szituációt egyetlen snittben ábrázolni. Trtottm ttól, hogy nem lehet jeleneteket előzőleg egyenként kidolgozni, nem lehet megvágni. Hiányzott hngsúlyt kifejező plánok filmbeli szelekciój, és z lehetőség, hogy egy vágássl megszbhtjuk egy mozdult, egy tekintet időbeli htárit, ritmusát... Mind- ezen túl, még élt bennem egy gykorlti és morális ggály is, miért Berényi felkérése idején már elköteleztem mgm Rényi Tmásnk Mkr filmváltoztár. Megértheti, hogy tuljdonképpen minden válllkozás ellen szólt. A színház vrázsát, nnk z izglmát, hogy színházbn minden este újr megszületik mű, viszont csk most ismertem meg. Ezek szerint Berényi Gábornk mégis ngyon meggyőző érvei lehettek. A legmeggyőzőbb tlán z áltl vezetett szolnoki színházbn színpdr került Mcskjáték és z áltl rendezett példszerű és méltán sikeres regénydrmtizálás, Fejünk felől tetőt lehetett... Beszélgettünk színházról, emberekről. És persze regényemről is. Azután kiderült, hogy - értjük egymást. Engem lelkesített z célkitűzés, mivel Berényi nekifogott József Attil Színházbn munkánk. Az újt krás. Hogy közönség kiszolgálás" helyett igényeket kr támsztni Angylföldön. Hogy z én könyvemet is eszköznek érezte, mellyel robbntni lehet z el-
urlkodott kispolgári életformát és íz-lést. Vonzott cél, és kkor már fel-dt is, hogy hogyn lehet regényt nygnk mondhtnám szinte: élet-nygnk tekintve, önálló és önmgábn hiteles színpdi művet írni Mkr Ferenc sorsából. Ezt törekvést, célkitűzést csk helyeselni tudtm kkor is, mikor nyiltkoztukbn először olvstm. De megvllom, megvlósítás, z egyébként vlóbn trtlms színházi este sem győzött meg teljesen rról, hogy ez tervük sikerült. Amikor belefogtunk munkáb, több szerkesztési lehetőség, megoldás kínálkozott. Végül is ennél nem túlságosn eredeti, retrospektív módszernél kötöttünk ki, és bizonyos értelemben megkettőztük drámát. Zselényi Dezsőnek Mkráét kísérő drámáj regényben is dv vn, de színpdi változtbn kerül ennyire előtérbe. Abból indultunk ki, hogy mikor z olvsó, illetve néző már ismeri Mkrát, mikor már személyes ismerősévé válik hős, kkor egyszerűen nem hlogthtjuk tovább trgédi bejelentését. H két ember tlálkozik, s z egyik közös ismerősük hlálhírét hozz, kkor nem részletezheti lényeges vgy lényegtelen előzményeket, hnem ki kell hogy mondj lényeget: Ferkó öngyilkos lett! És csk beszélgetés későbbi szkszábn kerül sor rr, hogy elmesélje - hogyn. A regényben is z elbeszélésnek ezen pontján kerül brát, Zselényi Dezső lkj elő-térbe, elsősorbn zért, hogy kérdései, trgédiávl szembeni értetlensége, motiválják történteket. De továbbikbn regényíró vissz kell hogy vegye tőle z elbeszélés fonlát. A drámábn viszont ezt Zselényi-szált emeltük ki: ebből következett, hogy Mkr Ferenc öngyilkosság színpdon nem egy folymt befejezése, hnem egy lelkiismeret-furdlás kezdete. s ezt illusztrálj Mkr Ferenc élete. Ngyon megkönnyíti dolgom, hogy először szerző hsználj zt szót, mit én nem mertem kiejteni. Számomr tudniillik éppen főhős sorsánk ez z illusztrtív jellege teszi vitthtóvá színpdi mű drmturgii koncepció-ját. Nem érzi drámink? Ezt ilyen egyértelmű elutsítássl nem mondnám. Inkább csk rr gondolok, hogy regény, z itt említett, egymás mellé rendelt két drámávl szemben egyetlen hős életében tlálj meg z egymást követő, egymásr épülő drámi döntési szituációkt. A sorozt két kulcspontj: Mkr két életre szóló döntése. Az első: válllni vgy elengedni Vlit, s vele együtt z emberi felemelkedés, tömegből vló kiválás útját, vgy végletekig lklmzkodv belesüppedni környezetbe. Mkr második drámáj z felismerés, mely szerint Sztnek nem Vli", tehát most már - tíz évvel z első rossz döntés után - hiáb válsztná derék, csk éppen elviselhetetlen, főzelékszgú, lefele húzó feleségével, Mgdussl és z örök hzudozássl szemben válást, és z üzemben szerzett szenvedélyes szeretőjét - önmg ellen elkövetett vétkét Mkr már ezzel sem tehetné jóvá. Ezeknek döntési szituációknk drámáj, megítélésem szerint, némileg lecsiszolódott, elsikkdt színpdi változtbn. Nem védekezem, h nincs mivel. Azt hiszem, igz vn. De zért nnyit válszul mégis, hogy vlmi lp-vetően lényeges, fontos dolgot zért tlán így is sikerült elmondnom. s h elfogdom véleményét, hogy regényhez képest bizonyos vontkozásbn meg kellett lkudni, kkor drámám mentségére zt is hozzá kell tennem, hogy zért színmű szuggesztivitás, ngyobb nyilvánosság, szélesebb körben és más rétegekhez is eljutttj felvetett és mindkettőnk áltl fontosnk érzett gondoltokt. Ezenkívül él bennem z másik remény is, hogy tlán kik nem ismerik regényt, kik vlóbn önálló műként kell hogy értékeljék drámát, zokbn nem ébred fel z kielégületlenség, miről beszélt. Vlóbn, kritikus nem bújht bele z ő bőrükbe, s tlán hiáb is igyekszik mgát korábbi élményektől teljesen függetleníteni. Szeretném hinni, hogy z összehsonlítás kényszere lól felmentett nézők így is követni tudják Mkr Ferenc sorsát, és élete csődjét látv átélik ktrzist. De megütköztem például zon dicsérő kritikán, mely színmű minden mozzntáért lelkesedett, csk " Mkr öngyilkosságát érezte motiváltlnnk... H ez így vn, kkor vesztettem. De tlán mégsem... Ne értsen félre. Ezt nem én mondtm, hnem egy szinte fenntrtás nélkül lelkesedő kritikus. Bennem, z említetteken túl, egy egészen más, drmturgii kérdés mrdt nyitv. Hogy h már ezt szerintem némileg illusztrtív, de zért áltlánosn elfogdott, sokjelenetes, epi- kus drámi szerkezetet válsztották, kkor miért nem törekedett rr, hogy leglább z egyes jeleneteken belül robbnjnk minidrámák ". Mondjuk úgy, mint Brecht Rettegés és nyomorúság hrmdik birodlombn című művében, vgy kár mint Rozsdtemetőben? Szerintem z megint egy más drámi konstrukció lett voln. Mi ezúttl tudtosn ügyeltünk rá, hogy jelenetek végére, Berényi Gábor szvávl, ne kössünk msnit". Nem petárdák robbntásár törekedtem, hnem rr, hogy z egyes jelenetek befejezetlenségével is fenntrtsm feszültséget, és ily módon csk teljes ív lezárultávl álljon össze drám. A megoldás nem teljesen meggyőző. Bár z igzt megvllv, lehet, hogy mindez nemcsk drmturgii kérdés, hnem inkább z elődássl függ össze. Ezzel kpcsoltbn szeretném megkérdezni: ilyennek képzelte-e hőseit? Erre kérdésre ngyon könnyű válszolni. Nem! De én Sikátor hősét is egészen másnk képzeltem, mint Rényi Tmás, ki kezdettől nemcsk z áltlm megírt hőst, hnem engem mgmt is belelátott figuráb. Szélesnek, kerek rcúnk, medvemozgásúnk láttm Bognár Vincét, és z utolsó percig nem tudtm elképzelni, hogyn lkulht át Koncz Gábor - Bognár Vincévé. De film végül is meggyőzött, hogy ez figur más ugyn, mint kit én elképzeltem, de hiteles! s én csk hálás lehettem Rényinek, ki kiválsztott, és Koncz Gábornk, ki eljátszott ezt - B. Ngy László tláló szvávl - prszt Miskin herceget ". Ez is zt bizonyítj, hogy szerző nem beszélhet bele szereplőválsztásb, nem kötheti meg írott elképzeléseivel rendező kezét. Utolsó kérdésem holnpr vontkozik: Amikor színházzl szemben támsztott filmes gynkvását múlt időbe tette, utlt rr is, hogy zót már megismerte színpd minden este újjászülető vrázsát. Azt jelenti ez, hogy ennek nyomán elkötelezi mgát Tháliánk? Vgy prózibbn: várhtunk-e jövőben újbb Kertész Ákos-drámát? M még nem merek erre válszolni. Tlán. Amiért nem ígérek, még megírhtom. Most csk nnyit mondhtok, hogy igyekszem elkerülni siker legngyobb bukttóját, és nem krom z egyszer bevált témát, formát ismételni. Hiszek bbn, hogy siker után mindent elölről kell kezdeni.
SZ ÁNTÓ E RIK A Az egyensúly felborulás más fülébe üvöltik kétségbeesett és vk gyűlölet gyonforgtott szvit, de tökéletesen és véglegesen hlott bennük remény, hogy vlh is meghllgtásr tlálnk. 2. Oscr Wilde szerint z emberek mind-ddig nem érzékelték köd létezését, míg néhány tizenkilencedik százdi költő és festő erre meg nem tnított őket. Attól kezdve zonbn nem egyszerűen köd vonult be foglmi rendszerükbe, hnem fjták és változtok különböző hngulti trtlmú sokság. Százdunk modern nyugti művészete sem egyszerűen megnevezett és tudtosított egy létező állpotot: mgányt, hnem láthtóvá tett egy vdul burjánzó foglom-bokrot, mgányvriációk bőségét. S mit mindenekelőtt szembetűnővé tett: ez mgány leginkább z összezártságbn, szinte érintőleges testközelben, szorosr fogott emberkörben csírázik ki legjobbn, s nem z emberek, csk z emberség hiányávl zonos. Így áll elő z prdox szituációfelismerés, mely legkisebb elemi közösséget, csládot is, modern mgánypokol színtereként tárj elénk. Ide többé nem megpihenni térnek hdszíntérről ", itt támdó-védekező mozdultok lefékeződnek ugyn, de el nem csendesednek. Ez mgányérzés nem hsonlít vlmit krok, teljességre törekvők emberi zátonyához. Ott mgánybn vn vlmi pátosz, vlmi fenség, teljes önmegvlósításr törekvő személyiség el-bukott és egyedül mrdt, kirekesztődött belső túlméretezettsége mitt z átlgosk, s középszerűek világából. Azok mgányosok, kik olyn szép számml sorjáznk elő npjink meriki prózájánk lpjiról, s öltenek testet z meriki drámák legfontosbbjibn, mguk z átlgosk, középszerűek. Jól berendezett peremvárosi házkbn, kertvárosbn, z egyetemi negyedben élnek, nppli szobáik berendezése észrevétlenül felcserélhető lenne, s nem kirekesztődtek z emberi világ mikrokörnyezeteiből, hnem épp odbéklyózódtk, egymáshoz láncolódtk, mint közös bilincsen függő rbok. Ezeknek mgányosoknk szinte összeér bőrük és leheletük, ridtn merednek egymásr, de másik tekintetében semmi bizttót nem tudnk felfedezni. Egy- Albee nem bszurd drámíró. Aki csk Nem félünk frkstól és z Érzékeny egyensúly lpján ítél, könnyen jutht e r r e következtetésre. Nincs jelentősége itt részletesen elismételni, mit Albee drámírói lkváltozásink szoktln sebességéről és vártln meglepetéseiről m á r elmondtk. Tény, hogy ebben z irdtln távolságokt bejáró írói klndozásbn Nem félünk frkstól és z Érzékeny egyensúly rokon tájkt jelent: hgyományos nturlist drám tájit. S Nem félünk frkstól világ-sikere tlán m é g tovább erősíti zt látsztot, hogy A homoklád és z Ameriki álom csk szkmi izmosodást meghozó előzmény: kész, teljes fegyverzetében világ elé lépő Albee folyttás nélkül ejti el z bszurd d r á m sjátosn kezéhez idomult eszköztárát. Pedig csk z történt, hogy formi vívmányt továbbr is felhsználv, z bszurd szemlélet tűnik el műveiből. Albee először (s z Érzékeny egyensúlynál tökéletesebben) Nem félünk frkstól színpdán képes részletesen elemzett, gonddl motivált és minden-npi környezetbe helyezett középszerű hősöket tökéletes szimbiózisbn ábrázolni létükben benne rejlő bszurditássl. Ezúttl tétel, prekoncepció tökéletesen álcázott. A színpdot betöltő élet olyn sűrű, hogy sehol se látszik ki skktábl, melynek szbályos és előre felrjzolt kockáin játszm folyik. A dilógus látszólgos szertelensége jól tkrj lényegre törés kíméletlen logikáját. Albee ngy gonddl törekszik rr, hogy elhitesse mgáról, mit egyik 1964-ben dott nyiltkoztábn állít: Én semmiképpen nem trtom mgm entellektüelnek. Gondolkodásom ngy része öntudtln. " Vlóbn így látszik: Nem félünk frkstól szópárbjánk lig tlálhtók meg kulcspillnti", mondtok és helyzetek szinte felcserélhető, átrendezhető véletlenszerűséggel követik egymást. Végül mégis létrejön z egyszeriség, kirjzolódik művészileg szuggerált szükségszerűség, hétköznpi kidobj mgából z áltlánosítást, megszokott megmuttj bszurditását. A z Érzékeny egyensúlybn először is rokon elemek szembetűnőek. A drá- mi történés kiválsztott ideje és helye lényegtelen: vlhol folytonosság kellős közepén, m, tegnp vgy holnp, z idő érték és ígéret nélkül múlik, z emberek úgy néznek egymásr, hogy tegnp, s holnp sem sikerül mjd fellelni egymás rcán semmiféle bizttó jelet, szvknk nincs is önálló jelentésük, sztereotipiákká rgdtk össze, készen lehet előrángtni őket csönd ellen, melyet nem hgyhtnk megtelepedni, mert jobbn elárulná őket, mint beszéd. Mindkét drbbn legjobbn összetrtozókt vgy még inkább - legszorosbbn összeláncoltkt - házspárokt, beszéd segíti lényeg elfedésében. Minden, mit kimondnk, nem más, mint egyezményes jel, de nem közlendő jele, hnem éppen vlódi trtlmt helyettesít. Ami ngyon lényeges: ez nem zonos kpcsolt hiányávl, sőt, ngyon is feszült kontktust igényel. Itt játékszbályok" urlkodnk és figyelni kell. Meg-htározott mondtr meghtározott válszmondt következik, de mindez nem vált utomtikussá. A hősök belül egy másik dilógust is lefolyttnk, s rögtön le is fojtnk. Amit kimondnk, z megszokott és ezerszer lepróbált ", de zért mindig jelen vn benne ennek belső beszélgetésnek feszültsége is. Ebbe megszokott és rendes lejátszásb" lép be mindkét műben kívülről jött emberpár: Honey és Nick Nem félünk frkstól porondjár s Edn és Hrry z Érzékeny egyensúly színterére. A szokott lej átszásból egyszerre ttrkció lesz, exhibicionist szeánsz, z egy-mást tépés gépies szertrtás felborul, ki-lkul egy furcs bizonyítási eljárás, melynek zonbn nem nnyir z tétje, hogy bárki tisztázz mgát vád és önvád lól, inkább, hogy másikt vádolhss, látványosn és jóvátehetetlenül. S ezen ponton mindkét műben megjelenik z bszurd mozznt: Nem /élünk frkstól házspárj frksszemet néz egy kitlált gyermekkel, z Érzékeny egyensúly Tobisánk és Agnesének nppli szobájáb pedig belépnek Hrryék, hogy metfizikussá nőtt szorongásukkl tovább tépjék z múgy is foszldozó látsztot, kingyítsák többiekben is munkáló félelmet. Az bszurd mozznt zonbn ezeken kulcspontokon is jól álcázott mindkét műben. Tökéletesen többi tényező közé ágyzottn jelentkezik. Mrth és George körüli z egész világ láknázott,
kitlált s még különleges öngyötrő fntáziávl nyomorékká silányított gyermek csk ngyágyú", de bármilyen iránybn mozdulnk ki megszokott feldások-lecspások ritmusából, homályos veszélyek közé jutnk. George tlán szüleinek hlálát okozt, soh el nem készült könyve szégyenteljes titkokt trtlmz, teste is hitvány és egyre hitványodó, házsság nemcsk megvetésre méltó üzletkötés, de rádásul még meg sem dt z előre kikötött árt, egy senki, egy pipogy, egy kötelező érvényesülésre képtelen cspt be világot. A szégyen, z ellehetetlenülés zonbn nem-csk z információk áltl meghtározott pontokon nyilvánvló, hnem jelen vn állndón. Egy felhngzó zenefoszlány, egy félig kimondott jelző is jelenthet vlmi szörnyű titkot, s nnál rosszbb, minél kevésbé tudjuk, hogy mit. A szégyennek ez mennyisége is bszurd elemmé válik, tudtosnk és tudt-lttink ez felgyűlt, összetorlódott szemete már lig hsonlíthtó össze hgyományos nturlist drám más rány- rendszerhez méretezett hulldékhlmivl. Az Érzékeny egyensúlybn még szembetűnőbb z bszurd elemek osztott jelenléte, tehát z, hogy nem egyetlen mozznt hordozz, bár kétségtelen, hogy megnevezhetetlen félelmében otthonát elhgyó Edn és Hrry megjelenése kiemelt jelentőségű. Ők zok, kik semmiféle egyedi vonássl nem rendelkeznek, ez házspár lélegző, vegetáló Szorongás. Belőlük hiányzik lélektni árnyltság, mi többieket még nyomokbn jellemzi. Clire lkoholizmus, Juli társtlnságr ítéltsége, Agnes őrültséggel fenyegető józnság vgy Tobis tökéletes emberi megszűnése külön-külön nem fe s zítené még szét hgyományos drám kereteit és illemszbályit", csk így együttesen képeznek vlmit, mi már z bszurd világáb indít. És vissz. A mű legdöntőbb vonás: ez z od-vissz játék. Albee nem törekszik olyn szenvtelenségre, mint igzi" bszurd rokoni. Egyik legkegyetlenebb művében, z Ameriki álombn sem mond le Albee: Érzékeny egyensúly (Vígszínház). Bánki Zsuzs (Edn), Benkő Gyul (Hrry), Sulyok Mári (Ag nes). Ruttki Év (Clire) ás Várkonyi Zoltán (Tobis) reményről, hogy hőseit érdemes együttérzésével megjándékozni. H többet nem is, egyetlen figurát, ngymmát emberbőrbe bújttj pnoptikum-színpdán. Ez z írói mgtrtás lényegileg más légkört teremt Albee színpdán és nézőterén, mint például Ionesco esetében. Albee így foglmzz meg sját lpállását: A szánlom z együttérzés elérzelmesítése - bizonyos módon. A szánlom sjnált személyt lelcsonyító érzelem. Az együttérzés nem lelcsonyító. Engem nem érdekel szánlom - engem z együttérzés érdekel. A szánlom önelégült érzés. Az együttérzés dkozó érzelem. Az érzelgősség felületes pótlék z érzelemnek." Albee tehát elhtárolj mgát szentimentális színháztól, de válllj z érzelem jogánk és kötelességének hirdetését színházbn. 3. Jelenti-e z együttérzés jelenléte felmentés jelenlétét? Vn-e még folyttás