júius közepi tetôzéssel. A P. thersites példáyok csk P. seirgus ezedék végé kezdeek repüli, ikor ár csk idôs példáyok fordulk elô. Az égszíkék csoportból P. bellrgus és P. doryls is kétezedékes. A P. bellrgus redelkezik legkorábbi és legkésôbbi tetôzéssel, és bár v vleyi átfedés P. doryls repülésével, spektrális jól láthtó külöbözek. A P. doryls ásodik ezedékéek repülési ideje teljese átfed P. dphis elôfordulásávl. Bár szíük lehetôvé teszi egfelelô egkülöböztetést, két fj elkülöülését zo egyedi jeleség is segíti, hogy P. dphis ôstéyei idig kékek. A zöldes csoport tgji egyezedékesek. Elsôkét P. dus jeleik eg, i szíébe is eltér többitôl. Júius közepére ár egfkul száry szíe yir, hogy e zvrj egjeleô P. do fj párzását. A P. corido és P. do váltják egyást, redszerit gy száb kirjzó P. corido ár csk z idôs, kevés száú P. do híel tlálkozht z élôhelye. A feti csoportosulásoko kívül eg kell jegyezzük kétezedékes P. icrus, P. doryls és P. bellrgus esetét. Május közepé vgy végé tetôzik z elsô ezedékük, de szíük jellegzetese elkülöül, tehát eek lpjá z ugyzo fjhoz trtozó egyedek zoosíti tudják egyást. Következtetések Kilec közeli roko (és zoos földrjzi helye élô) boglárk lepkefj részletes szerkezeti és spektrális vizsgált eguttt, hogy híek száryák kék szíe és szíért felelôs fotoikus oszerkezet fjr jellezô. Mesterséges eurális hálóztot lklzv, szerkezeti vgy spektrális dtok lpjá is fjokt 9% feletti tlálti ráyl lehet zoosíti. A fjok repülési idejét tekitve z látszik, hogy hsoló szíû lepkék idôbe elkülöülek. A lepkék ultriboly-érzékey fotoreceptor-típusát figyelebe vevô, hárodieziós szíigertérbe ábrázolv, z eltérô fjok száryszíei jobb elkülöülek egyástól, it z eberi látáso lpuló, kétdieziós szíigertérbe. A repülési idôszkokt tekitve, vizsgált 9 boglárkfj kék szíe lehetôvé teszi biztoságos párkeresést, illetve verseytársk eredéyes kiszûrését. A szerkezet-szí összefüggés vizsgált odellezéssel együtt lehetôvé teszi új utk feltárását bioispirált, kívát szíáryltú esterséges fotoikus orchitektúrák tervezésébe és zok gykorlti lklzásáb. Irodlo 1. Lukács Gy.: Szíérés. Mûszki Kidó, Budpest, 1982. GÖMBIHIBAMENTES EGY- ÉS KÉTFÓKUSZÚSÁG: A TRILOBITALENCSÉK MAGJÁNAK OPTIKAI SZEREPE Horváth Gábor, Egri Ádá II. RÉSZ ELTE Biológii Fizik Tszék, Köryezetoptik Lbortóriu A közpoti lecseg szerepe bizoyos schizochroális szeû hárokréjos ôsrákokb (trilobitákb) áig iseretle volt. Azért, hogy egértsük e rejtélyes lecseg lehetséges optiki szerepét, cikkük I. részébe egy száítógépes sugárkövetéses ódszert írtuk le, ivel egy szilur kori Dlites trilobitfj összetett szeeibeli lecsék optikáj vizsgálhtó [19]. Cikkük II. részébe száításokt végzük k kiderítésére, hogy ilye féyitezitás lkul ki lecse ltt z optiki tegely eté. Száításikb két préter szerepel: z lsó lecsetg és lecseg törésuttój. Meghtározzuk és zo értékeit, elyek eseté vizsgált trilobitlecse egy, kettô, illetve háro fókuszpottl redelkezik. A fókuszpotok jóságát ( göbi hib kiküszöböléséek értékét) szászerûe vizsgáljuk. Meguttjuk, hogy lecseg egyik szerepe göbi hib kiküszöbölése volt fókuszpotok száától (1, 2 vgy 3) függetleül, de kár lecse kétfókuszúságát is biztosíthtt. A lecseg ásik lehetséges szerepe, hogy lecse szélsô trtoáy egy eghtározott fókusztávolsággl redelkezett, íg közpoti lecserészek hosszbb vgy rövidebb volt fókusztávolság ttól függôe, hogy lecseg törésuttój kisebb vgy gyobb volt felsô lecsetg f törésuttójáál. Megvizsgáljuk zo préterértékeket is, elyek hárofókuszú lecséhez vezetek, de ezt lehetôséget kizártuk biooptikilg érteles egoldások közül. Pleo-biooptiki eredéyek A 6. ábrá példák láthtók lecse ltt z optiki tegely eté kilkuló i reltív itezitásr lecse ljától ért l reltív távolság függvéyébe, i- A következô oldlo: 6. ábr. Blr: példák z i(l) reltív itezitásgörbékre közpoti ggl redelkezô trilobitlecsétôl ért l reltív távolság függvéyébe, ikor görbéek csk egy csúcs v. Az itezitáscsúcsok helyét egy vékoy függôleges vol jelzi. Az dott itezitásgörbéhez trtozó és törésuttó-értékek grfikook jobb felsô srkáb olvshtók. Az R 1,,R 16 cíkék 9. ábr egfelelô cíkéihez trtozk. Jobbr: bl oldli itezitásgörbékhez trtozó sugáreetek lecse fôtegelyetszetébe. 298 FIZIKAI SZEMLE 213 / 9
16 R 1 = 1,37, = 14 R 2 = 1,42, = 14 R 3 = 1,46, = 14 R 4 = 1,5, = 14 R 5 = 1,545, = 18 R 6 = 1,5975, = 1 R 7 = 1,655, = 35 R 8 = 75, = 6 R 9 = 1,37, = 1,525 5 R 1 = 1,42, = 1,545 5 R 11 = 1,46, = 1,545 5 R 12 = 1,5, = 1,5775 6 R 13 = 1,545, = 1,5775 7 R 14 = 1,5775, = 1,5775 8 R 15 = 1,655, = 1,62 i reltív itezitás 25 R 16 2 4 6 8 1 12 14 l reltív távolság = 75, = 1,6225 HORVÁTH G., EGRI Á.: GÖMBIHIBAMENTES EGY- ÉS KÉTFÓKUSZÚSÁG: A TRILOBITALENCSÉK MAGJÁNAK OPTIKAI SZEREPE II. 299
6 G 1 = 1,37, = 1,72 8 5 8 8 2 8 2 8 7 7 6 5 7 5 G 6 = 1,5975, = 1,72 G 1 = 1,5, = 1,685 G 12 = 1,5975, = 1,685 G 14 = 1,655, = 1,685 G 16 = 1,6125, = G 18 = 1,655, = 1,6475 G 2 = 1,6425, = 1,6175 G 22 = 1,37, = 1,6425 G 24 = 1,46, = 1,6425 G 26 = 1,545, = 1,6425 G 28 = 1,37, = 1,65 G 3 = 1,46, = 1,65 G 34 = 1,5775, = 1,62 G 36 = 1,42, = 1,565 i reltív itezitás 5 G 38 = 1,46, = 1,5775 2 4 6 8 1 12 14 l reltív távolság 3 FIZIKAI SZEMLE 213 / 9
9 18 12 9 18 12 B 1 B 2 B 3 B 4 B 5 B 6 = 1,6125, = 1,72 = 1,6125, = 1,685 = 1,6775, = 1,6825 = 1,64, = 1,685 = 1,64, = 1,72 = 1,6775, = 1,72 14 B 7 = 1,6125, = 1,655 9 18 12 6 B 8 B 9 B 1 B 11 = 1,6125, = 1,635 = 1,6775, = 1,65 = 1,64, = 1,645 = 1,545, = 1,62 i reltív itezitás 5 B 12 8. ábr. Mit 6. ábr, de ost trifokális lecsére. A B 1,,B 12 cíkék 9. ábr egfelelô cíkéihez trtozk. kor z i (l) görbe egyetle csúccsl redelkezik. Az és törésuttók külöbözô értékei eltérô görbékhez vezetek. A 7. és 8. ábr kettô és háro itezitáscsúcsú i (l) görbéket utt. A 6 8. ábrák jobb oldlá bl oldli i (l ) görbékhez trtozó sugáreetek láthtók lecse fôtegelyetszetébe. A 7. ábr szerit, h lecseg törésuttój külöbözik felsô lecsetg f = törésuttójától, kkor két fókusztrtoáyt kpuk: (i) z egyik fókuszt lecse középsô része hozz létre got = 1,46, = 1,5825 2 4 6 8 1 12 14 l reltív távolság Az elôzô oldlo: 7. ábr. Mit 6. ábr, de ost bifokális lecsére.ag 1,,G 38 cíkék 9. ábr egfelelô cíkéihez trtozk. beleértve, íg (ii) ásikt z lsó és felsô lecsetg külsô gyûrûje. Cikkükbe fókuszpotk xiális itezitássl redelkezô helyet evezzük. Eze itezitáscsúcsok e evezhetôk egzkt fókuszpotokk, ivel z itezitáscsúcsok Guss-függvéy szerûe elketek. Az és törésuttók függvéyébe 9. ábr uttj, hogy háy (1, 2 vgy 3) csúccsl redelkezik z i (l) itezitásgörbe. A 9. ábrá függôleges és vízszites szggtott vol jelképezi felsô lecsetg törésuttóját, tehát e volk etszéspotjáb helyezkedik el z = = eset. Az = eseté közpoti g élküli lecsérôl beszélhetük, HORVÁTH G., EGRI Á.: GÖMBIHIBAMENTES EGY- ÉS KÉTFÓKUSZÚSÁG: A TRILOBITALENCSÉK MAGJÁNAK OPTIKAI SZEREPE II. 31
ert ugyekkor got körülvevô klcit törésuttój is. Ugykkor = ellett z lsó lecsetg redelkezik felsôével zoos törésuttóvl. A vízszites szggtott vol fölötti ( > f = ) trtoáyb lecse gj gyûjtôlecsekét ûködik, ivel törésuttój gyobb z ôt körülvevô klcit törésuttójáál. Következésképpe, lecse középsô trtoáyák (hol gk htás v féyútr) fókusztrtoáy közelebb lesz lecséhez, it széli részek fókusztrtoáy. Ehhez hsoló, 9. ábrá vízszites szggtott vol ltti ( < f = ) trtoáyb közpoti g szórólecsekét ûködik, és így lecse közepéek fókusztrtoáy távolbb csúszik lecsétôl. lecseg törésuttój, 1,74 1,68 1,36 R 1 G 1 G 2 G 3 G 4 G 5 G 6 G 7 G 8 G 9 G 1 G 22 G 23 G 24 G 25 G 26 G 27 1,424 1,488 1,552 1,616 1,68 lsó lecsetg törésuttój, 1 csúcs 2 csúcs 3 csúcs 9. ábr. A tégllp oldli eté húzódó koordiát-tegelyek z lsó lecsetg és lecseg törésuttóihoz trtozk. A koordiát-redszer ide potj egy (, ) préterpárt képvisel. A kicsi égyzetek 6., 7. és 8. ábráko láthtó görbékhez trtozó (, ) törésuttók elhelyezkedését szeléltetik. A külöbözô szürke áryltok (fekete, szürke, fehér) és cíkék (R, G, B) z i(l) reltív itezitásgörbék csúcsik száát (1, 2, 3) kódolják. A függôleges és vízszites szggtott volk z =, illetve = törésuttót uttják. A szggtott szürke görbe zt htáresetet jelzi, ikor lecsétôl legtávolbbi fókuszpot föliserhetôvé válik (távolság kisebb it 14 R, hol R lecse sugr). G 12 G 32 G G 28 G 29 G G B 34 31 11 3 G 33 G 35 G 36 R 9 R 1 A 9. ábrá egy vízszites volo ozogv z változik, íg z álldó rd. Például G 1 potból G 2,G 3,G 4,G 5,G 6,B 1,B 2 és G 13 potoko át B 3 felé hldv lecse közepéek fókusztávolság gykorltilg változtlul lecse lják közelébe rd, lecse széléek fókusztávolság viszot változik: G 1 potb lecse széle áltl fókuszált féy i reltív itezitásák l 1,4-él v csúcs és l 9-él i ullár cseg le. A G 2,G 3,G 4,G 5,ésG 6 potoko áthldv z itezitáscsúcs távolodik lecsétôl, i lecsegéséek távolság pedig közeledik lecséhez. A G 6 és B 1 potok között egjeleik egy hrdik itezitáscsúcs is (9. ábr). Ekkor tehát egy hárofókuszú (trifokális) lecsével v dolguk. Az további övelésével lecse széle áltl létrehozott két itezitáscsúcs ég közelebb kerül egyáshoz, jd teljese összeolvd G 13 -b, hol isét bifokális lecsérôl beszélhetük. ég további övelésével újr trifokálissá válik lecse. A 9. ábrá függôlegese ozogv z változik álldó ellett. Például z R 13 potb lecseg szórólecsekét viselkedik. Mivel z i (l) görbéket csk z l < 14 trtoáyb vettük föl, lecse közepe áltl létrejövô itezitáscsúcsot e tudjuk föliseri, ert végtele távolból közeledik, it ô. Az z állpot, hol ár bejö képbe ez csúcs, z R 13 és G 33 potok között tlálhtó. E htár jelképezi tehát 9. ábrá zt, ikor ár kezd egjelei z l < 14 trtoáyb lecse közpoti részéek fókusztrtoáy. Teljese hsoló igz G 21 és G 2 potok fölötti, z R 15 és R 16 fölötti és G 19 fölötti htárr is. Ezek potok id egy görbé fekszeek és idegyikük lecse közepe áltl létrehozott itezitáscsúcs föliserhetôségéek korlátiról árulkodik. E R 2 R 3 R 4 R 5 G 37 B G 12 38 R 11 R 12 G 11 R 13 R 14 B 1 B 2 B 3 G 16 B 7 G 15 G 13 G 14 B 4 B 5 B 6 R 6 R 7 R 8 G 18 G 17 B 1 B 9 B 8 G 21 R 16 G2 R 15 G 19 htár fölött tlálhtó 9. ábrá egy keskey sáv egy ás szürke áryltú trtoáyb ágyzódv. Itt z törtéik, hogy távolból lecséhez közeledô fókusztrtoáy eléri zt részt, hol lecseg lecse széléek fókusztrtoáy és ekkor száítógépes lgoritus 3 itezitáscsúcsot is tlálht. H zob csúcs éppe ráesik e lecsegési részre, kkor 2 rkásbb csúcs lkul ki G 36 potb. Az -et tovább övelve lecseg z R 5 potb léyegébe eltûik, ert törésuttój eléri klcit törésuttóját. Itt lecse egyfókuszú. A 9. ábrá tovább ozogv fölfelé fókusztrtoáy kettéválik és G 11 és G 5 potoko áthldv lecse közepéek fókusztrtoáy egyre közelebb kerül lecséhez. A 9. ábráról további iforációkt is leolvshtuk: (i) h < f, kkor trilobitlecse bifokális, viszot Δ = f külöbség kicsi kell hogy legye (<,1), ert gy Δ eseté lecseg túlzott értékbe szétszórá féysugrkt, gyo eltávolítá lecsétôl g fókusztrtoáyát, kár végtelebe is. (ii) H = f, kkor lecse áltláb egy éles fókuszpottl redelkezik, külööse 9. ábr R 7 potjáb. Egyedül kkor kpuk bifokális lecsét, h 1,6 < < 5. (iii) H > f, kkor lecse bifokális. A 1. ábrá z itezitáscsúcsok Q élessége, vgyis fókuszpotok göbi hibár vló korrekcióják értéke láthtó z és törésuttók függvéyébe egy (1. ábr), kettô (1.b ábr), illetve háro (1.c ábr) fókusz eseté. 1 H Q kicsi vgy gy, kkor fókusz redre gyegé vgy jól korrigált göbi hibár. A 1. ábr szerit, ikor oofoká- 1 Lásd cikkük I. részébe (15) és (16) defiíciókt. 32 FIZIKAI SZEMLE 213 / 9
lecseg törésuttój, lecseg törésuttój, lecseg törésuttój, 1,74 1,68 1,52 1,74 1,68 1,52 1,74 1,68 b c 1 csúcs 1. csúcs kettõ közül 2. csúcs kettõ közül 1% 1,52 1,36 1,424 1,488 1,552 1,616 1,68 lsó lecsetg törésuttój, 1. ábr. A fókuszpotok Q élessége [lásd cikkük I. részébe (15) és (16) defiíciókt] z lsó lecsetg és lecseg törésuttóják függvéyébe. () Az egyfókuszú trtoáyokb ( 9. ábrá fekete területek) dódó Q(, ) élességek. (b) A kétfókuszú lecse eseté ( 9. ábrá fehér területek) lecséhez közelebb esô fókuszhoz trtozó Q(, ) élességek. (c) A kétfókuszú lecse eseté lecsétôl távolbbi fókuszhoz trtozó Q(, ) élességek. Miél sötétebb egy dott pot, ál kisebb hozzá trtozó Q érték. Az ábr q =(Q/Q x ) 1/3 értékeket kódolj szürkeáryltos Q x = 3 96 223 ellett (fekete: Q =,q = %; fehér: Q = Q x, q = 1%). Az () ábrá csíkos területek 2 vgy 3 fókuszú lecséket jelzik ( 9. ábrá fehér vgy szürke trtoáyok). A (b) ábrá 3 vgy 1 fókuszú lecsékhez trtozó területeket jelöli csíkozás ( 4. ábrá szürke vgy fekete trtoáyok). lis lecsérôl v szó, = 1,655 és = eredéyezi leggyobb Q élességet. Ez zt jeleti, hogy ics is g lecsébe, és z lsó lecsetg törésuttój picivel kisebb, it felsô lecsetgé. A 1.b ábrá legvilágosbb terület z = és = törésuttókt jelképezô vízszites és függôleges szggtott volk etszéspotj ltt helyezkedik el, viszot ugyez terület egésze sötét % ( / QQ x) 1/3 1.c ábrá. A 1.c ábrá világos látszik, hogy leggyobb Q élességeket z elôbb elített etszéspot fölött tláljuk, zob 1.b ábrá itt kicsi Q értékekkel tlálkozuk. Egy jól hszálhtó bifokális lecséél idkét fókusztrtoáyk élesek kell leie hsoló Q élességekkel. Az = vol fölött és ltt viszoylg kis értékeiél (például 1,4) két itezitáscsúcshoz trtozó Q szite zoos, i zt jeleti, hogy idkét fókusz gyo hsoló hszálhtó képlkotásr. Végeztük sugárkövetést e z optiki tegellyel párhuzos beesô féysugrkkl is = 1,64 és = = értékek ellett. Az utóbbi g élküli trilobitlecse esete. A sugáreetekbôl yilvávló látszott, hogy it öveljük beesô yláb optiki tegellyel bezárt θ szögét, úgy rolik rohos lecse fókuszálás fókusztrtoáyok elosódásávl. A Perg drázs lárvájáb tlálhtó kéttgú lecsére száolt sugáreetekhez [21] hsoló eredéyt dott z áltluk vizsgált trilobitlecse is. Az eredéyek elezése Hogy egértsük Dlites trilobitfj összetett szeébe tlálhtó lecsék közpoti gják optiki szerepét, száítógépes sugárkövetést végeztük egy hhoz hsoló lecsé, elyek lkját korább rekostruálták [8]. A ggl redelkezô lecse felsô tgj optikilg hoogé klcitból állt, iek törésuttój [8]. Bár lecseg és z lsó lecsetg eredeti yg iseretle, z elektroikroszkópos és hgyoáyos optiki felvételeke vló hoogé egjeleésébôl rr következtethetük, hogy eredetileg is optikilg hoogé ygokból állhttk [22]. A trilobit-látás irodláb [22] legegyszerûbb odell szerit lecse felsô tgj hoogé klcitból (i egkövülés sorá ferdt, ezért kiutthtó, hogy kristályti c tegely egybeesett z optiki tegellyel), z lsó lecsetg pedig vlilye szerves hoogé ygból, például hidrtált kitibôl állt, iek törésuttój 1,4 és 1,53 közötti érték volt. Hbár lecseg hjdi yg iseretle, hoogé rdváyák kiézetébôl feltételezhetô, hogy eredetileg ez is optikilg hoogé lehetett. Vizsgáltik [19] képviselik z elsô próbálkozást lecseg jeletôségéek gyráztár. A több száz illió éves fosszilizáció itt lecsébe elhelyezkedô g eredeti összetétele iseretle. A hosszú egkövesedési folyt sorá lecseyg lebolott és ásváyi ygok kerültek helyére. A lecsegk idössze z lkj rdt fö, i lecsébôl készült etszeteke jól kivehetô [8]. Ugyez elodhtó z lsó lecsetgról is. Következésképpe, lecseg és z lsó lecsetg ygák törésuttóját egéri lehetetle. Az egyetle lehetôség, hogy felállítuk egy optiki odellt és sugárkövetéssel tuláyozzuk. Kézefekvô volt legegyszerûbb odellbôl iduli: feltételeztük, hogy idháro lecsetg (felsô és lsó lecsetg, köz- HORVÁTH G., EGRI Á.: GÖMBIHIBAMENTES EGY- ÉS KÉTFÓKUSZÚSÁG: A TRILOBITALENCSÉK MAGJÁNAK OPTIKAI SZEREPE II. 33
poti g) optikilg hoogé volt, térbe álldó törésuttóvl. Megutttuk, hogy z lsó lecsetg és lecseg törésuttójától függôe szób forgó trilobitlecse göbi hibár korrigált egy-, két-, illetve hárofókuszú lecsekét ûködhetett. A trifoklitást, it lehetôséget elvetettük, ivel egy hárofókuszú lecse ár ikább hátráyos, it elôyös, h bárely állt látásáb játszik szerepet, viszot bifokális, illetve oofokális egoldást elképzelhetôek trtjuk. Tehát z z egyszerû föltevés, iszerit idháro lecsetg optikilg hoogé volt, egállj helyét. H sugárkövetések végeredéyei zt utták, hogy egy ilye hoogé eleekbôl álló hárotgú lecse e ûködhetett, kkor lee értele boyolultbb odelleket felállíti és vizsgáli. Egy ilye odellbe például törésuttót lehete helyfüggôek tekitei, it hogy z száos rovrfj szelecséjére jellezô [23]. Az i reltív itezitáseloszlást vizsgáltuk z optiki tegelye z lsó lecsetg és lecseg törésuttóják függvéyébe. Meghtároztuk zo törésuttó-értékeket, elyek vizsgált trilobitlecsét egy-, két-, illetve hárofókuszúvá teszik (9. ábr). A lecseg kiézete egyértelûe uttj, hogy ás szerkezeti és optiki tuljdoságokkl bír, it felsô lecsetg, így vlószíûleg törésuttój is ás volt. Ak lehetôségét korábbi tuláyok [8] kizárták, hogy lecseg e létezett, ikor trilobit ég élt, és csk késôbb, egkövesedés sorá jelet eg közpoti g lecsébe. Jele eredéyeik lpjá kijelethetjük, hogy szób forgó szilur kori Dlites trilobitfj szelecséjébe tlálhtó közpoti g szerepe göbi hib korrigálás lehetett fókuszpotok száától (1, 2 vgy 3) függetleül. A száításik eredéyeikét dódó i(l ) görbék itezitáscsúcsi eglehetôse változtosk (6 8. ábrák). Azokr törésuttókr, elyeket 9. ábr fehér trtoáyi képviselek, trilobitlecse bifokális. Tehát egy ásik lehetséges szerepe gk z volt, hogy lecse bifoklitását tette lehetôvé. A lecse széli részéek ilyekor egy jól eghtározott távolságb v fókuszpotj, középsô részek pedig ttól függôe kisebb vgy gyobb lesz fókusztávolság, hogy gyobb vgy kisebb lecseg törésuttój, it z ôt körülvevô klcité. A klcit törésuttój ige gy, jóvl gyobb it szerves ygoké: például kitiek 1,45 és 1,56 között változik törésuttój hidrtációs foktól függôe [24, 25]. Véleéyük szerit lecseg törésuttój e volt gyobb klcitéál. H kisebb volt, kkor lecse közepéek fókusztávolság gyobb volt, it széli részeké (7. ábr). Aál gyobb lehetett két fókusztávolság közötti külöbség, iél kisebb volt lecseg törésuttój. A trilobitlecsék bifoklitásák jeletôségére Gál és társi [12, 26] utttk rá. Két ízbe is kiuttták trilobitszeek e tuljdoságát. Meguttták, hogy schizochroális szelecséjû Dliti socilis trilobit egyszerre volt képes közeli (például pró, lebegô tárgyk, kicsi zsákáyálltok) és távoli (például tegerfeék, fjtársk, rgdozók) tárgykt élese láti, ert bifokális szelecsével redelkezett. A retiák ehhez lecse távolbbi fókuszsíkjáb kellett elhelyezkedie, it lecse széli részei hoztk létre. A Dliti socilis felsô lecsetgják lsó felületé egy pró dudor volt, i jobb egtörtek féysugrk, ezért ez középsô trtoáy egy ásodik, lecséhez közelebb lévô fókuszpotot hozott létre. E korábbi eredéyek szerit [12] z áltluk vizsgált szilur kori Dlites trilobit retiáj szelecse középsô részéhez trtozó fókusztávolságb kellett hogy elhelyezkedje. Ekkor z állt egyszerre láthtott élese közeli és távoli tárgykt, redre lecse széli, illetve középsô trtoáyivl. Tehát Dlites szelecséjéek belsô és széli trtoáyik szerepe éppe fordítottj lehetett Dliti szelecséje egfelelô részeiek. Kettôél több fókuszpot ár túl sok lee egy összetett sze lecséjéek. Ekkor ugyis túl boyolulttá vál z lkotott kép, rádásul túlságos elosódott lee. Ezért trifoklitást csk it eléleti lehetôséget elítjük, véleéyük szerit ilye szelecse e ûködhetett jól. Irodlo 21. Meyer-Rochow, V. B.: Structure d fuctio of the lrvl eye of the swfly, Perg. Jourl of Isect Physiology 2 (1974) 1565 1591. 22. Clrkso, E. N. K.; Levi-Setti, R; Horváth, G.: The eyes of trilobites: the oldest preserved visul syste + Los ojos de los trilobites: el siste visul ás tiguo coservdo (spyolul) Fudetl 13 (28) 1 7. 23. Ld, M. F.; Nilsso, D.-E.: Ail Eyes. Oxford Uiversity Press, (22) p. 221. 24. Hito, H.; Jr, G.: Physiologicl colour chge i the Hercules beetle. Nture 238 (1972) 16 161. 25. Ld, M. F.: The physics d biology of il reflectors. Progress i Biophysics d Moleculr Biology 24 (1972) 75 16. 26. Gál, J.; Horváth, G.; Clrkso, E. N. K.: Recostructio of the shpe d optics of the leses i the bthochrol-eyed trilobite Neocobboldi chiliic. Historicl Biology 14 (2) 193 24. Az Eötvös Társult föt v -o! https://www.fcebook.co/pges/eötvös-lorád-fiziki-társult/43414519998696?fref=ts 34 FIZIKAI SZEMLE 213 / 9