Pénzügykutató Zrt. Bankstratégiák Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora Újratervezés A GKI Gazdaságkutató Zrt. üzleti konferenciája Budapest, 2011. december 1.
Vázlat 1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk 2. A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására 3. Banki válaszok: a körvonalazódó üzleti stratégiák 4. Várható következmények 5. Következtetések 2
1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk a) Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány Források szűkössége és drágasága Tulajdonosi preferenciák módosulása: kockázatkerülő magatartás, hitel/betét arány csökkentése tőkeáttétel csökkentése Következmény: hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása Hitelszűkítés átmeneti kivédésére Bécsi kezdeményezés Cél: a hitelállomány szinten tartására A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással 3
b) Speciális magyar sokkok: brutális különadó és végtörlesztés A magyar banki különadó problémái: Jogbiztonságot sérti (kvázi visszamenőleges hatályú) mértéke eltúlzott (5-10-szeres) felhasználása folyó költségvetésben versenytorzító A különadó közvetlen hatásai: Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége A bankok nagy részénél tőkevesztést idéz elő Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban Eddig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel 2012-től Szlovákiában vezetik be, máshol EU-szabályozásra várnak 4
A végtörlesztés közvetlen hatása árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik 200-500 Mrd Ft körüli veszteség, zöme tőkevesztés Áttételes hatás: az általános befektetői bizalom megingása Beleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába: magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása ágazati különadók: vagyondézsma végtörlesztés: a magánjogi szerződések kormányzati felülírása 5
2. A kettős sokk hatása a magyar A tények gazdaság finanszírozására A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése ami nem szükségszerű, hiszen a többi KKE-országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra) 2010 nyarától Magyarország a régió fekete báránya 6
2008.okt. 2008.dec. 2009.febr. 2009.ápr. 2009.jún. 2009.aug. 2009.okt. 2009.dec. 2010.febr. 2010.ápr. 2010.jún. 2010.aug. 2010.okt. 2010.dec. 2011.febr. 2011.ápr. 2011.jún. % Vállalati hitelek alakulása a KKE-régióban (2008.október=100, árfolyamszűrt) 110 105 100 95 90 85 Magyarország Csehország Slovákia Lengyelország Románia Bulgária 80 Forrás: MNB 7
2010.jún júl aug szept okt nov dec 2011.jan febr márc ápr máj jún a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása áll % 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 A bankrendszer külföldi forrásai nemzetközi összehasonlításban (2010. június=100) HU CZ PL RO BG Forrás: MNB 8
Forráskivonás látható oka: a kirívó mértékű banki különadó Forráskivonás látható következménye: a hitelszűkítés a beruházások csökkenésével, a GDP hanyatlásával jár (ábra) Hitelszűkítés: ok vagy okozat? MNB szerint kínálati hatás erősebb a keresletinél 9
2005.I. II. III. IV. 2006.I. II. III. IV. 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. 20 % A vállalati hitelezés, a beruházások és a GDP alakulása (év/év, árfolyamszűrt) 15 10 5 0-5 GDP Beruházás Vállalati hitelezés -10-15 Forrás: MNB 10
3. Banki válaszok: a körvonalazódó üzleti stratégiák a) Tulajdonosi motivációk b) Verbális jelzések c) Már látható jelzések a hitelezésben 11
a) Tulajdonosi A tények motivációk Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások: A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás Tőkekövetelmény: 2013. januárra teljesíteniük kell a Bázel III. tőkemegfelelési előírását Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2011-től A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25% Várhatóan a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követi a példát, mivel az euróövezeti válság miatt az Európai Bankfelügyelet is szigorít 12
Profit-elvárások: A hitelkockázati költségek csökkentése: hitelezési feltételek szigorítása új hitelek adagolása, hitelmegújítás szigorítása Jövedelmező üzletágak keresése: hitelezés helyett díjbevételes üzletek Régiós stratégiák: Globális bankok (pl. GE, Citi): régiók közötti átcsoportosítás (Latin- Amerika, Ázsia, KKE) Kelet-európai fókuszú bankok: régión belüli átcsoportosítás Nem szokványos gazdaságpolitika és gyenge növekedési kilátások miatt Magyarország versenyhátrányban van a többi feltörekvő gazdasággal szemben 13
b) Verbális A tények jelzések Egyelőre maradunk Magyarországon - mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az elmúlt időszak profitabilitást sújtó kormányzati intézkedései dacára, amely megfelezte a Raiffeisen profitját (Dow Jones) A nyugati anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat (Fitch Ratings ) Van-e esélye új Bécsi Kezdeményezésnek? Euróövezeti válság miatt újból a bankközi piac befagyása várható EBRD szorgalmazza, de most az ellenérdekek nagyobbak (tőkekövetelmények miatt) Ha lesz is, Magyarország kimaradhat belőle! 14
c) Már látható A jelzések tények a hitelezésben Ügyfélhitelek csökkentése Bankonként 5-15 %-os csökkenés 2010 nyara és 2011 nyara között (árfolyamszűrten még nagyobb) Hitelezés mértékét mind inkább a belföldi forrásokhoz igazítják (ábra) Hitelezési kondíciók szigorítása (MNB hitelezési felmérés, nov.) Törés a 2011-ben élénkülésnek induló vállalati hitelezésben, a szigorodó hitelezési feltételek miatt Legnagyobb visszaesés: kereskedelmi célú ingatlan finanszírozása Okok: a hitelezési képesség (tőke- es likviditási helyzet) romlása és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése Enyhülés rövid távon nem várható 15
Forrás: Pénzügykutató Zrt. 16
4. Várható következmények 1. Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés 2. A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is 3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió 17
5. Következtetések Bizalomerősítő intézkedések kellenek sürgősen Politikai korrekciók: Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács jogosítványainak visszaállítása a hatékony monetáris politikához az MT-tagok kormánytól való függetlenségének biztosítása Gazdaságpolitikai korrekciók: A befektetői-megtakarítói bizalom helyreállítása: IMF-megállapodás A pénzügyi és működőtőke-befektetőket elriasztó beavatkozások (ágazati különadók, végtörlesztés, plázastop) felfüggesztése 18
Köszönöm a figyelmet! 19