TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

Hasonló dokumentumok
Fizika I minimumkérdések:

Fizika és 6. Előadás

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Fizika Előadás

Kinematikai alapfogalmak

Fizika és 3. Előadás

A kiszámított nyomatékok módszere (CTM - Computed Torque Method)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

FIZIKA FELVÉTELI MINTA

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

Mechanika. Kinematika

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája

Mérnöki alapok 2. előadás

Egyenes vonalú mozgások - tesztek

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

. Vonatkoztatási rendszer z pálya

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

a. Egyenes vonalú mozgás esetén az elmozdulás mindig megegyezik a megtett úttal.

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

Irányításelmélet és technika I.

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Merev testek kinematikája

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev

I. MECHANIKA (Klasszikus mechanika)

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMATIKA ÉS DINAMIKÁBÓL

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március előadás

Síkbeli polárkoordináta-rendszerben a test helyvektora, sebessége és gyorsulása általános esetben: r = r er

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

Egy mozgástani feladat

28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

Fizika példák a döntőben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Kinematika. fontos!), pontosabban a helyvektor változási gyorsasága, vagyis idő szerinti deriváltja

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.

Mérnöki alapok 2. előadás

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Mozgás centrális erőtérben

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

Merev testek kinematikája

(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Modern fizika és alkalmazásai

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum

Biológiai molekulák számítógépes szimulációja Balog Erika

Komplex természettudomány 3.

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

Fizika 1i. 1.előadás. Fizika Tsz. 3 h előadás + 1 h gyakorlat

Fizika A2E, 11. feladatsor

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az anyagi pont mozgásának jellemzőit.

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Dr. Beszeda Imre 2008

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Folyadékok és gázok mechanikája

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

A Lorentz transzformáció néhány következménye

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

Differenciálegyenletek a mindennapokban

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer

Folyadékok Mechanikája Válogatott Példatár

Mérnöki alapok 9. előadás

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Tömegvonzás, bolygómozgás

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Mechanika I-II. Példatár

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

Fizika és 14. Előadás

HARMONIKUS REZGŐMOZGÁS

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Mérnöki alapok 10. előadás

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

Átírás:

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE D. Iányi Miklósné pofesso emeius. előadás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1

Tömegpon kinemaikája mozgásegyenleek a diek kapcsola ha helyzeeko isme -helyzeeko s( ) -pályagöbe ( s( ) ) a pillananyi sebesség: ( s( ) ) ( s( ) ) e e s& ( ) a gyosulás: a( s( ) ) ( s( ) ) & ( s( ) ) enan + ea & & & ( ( )) az inez kapcsola ha az a s isme a pillananyi sebesség: ( s() ) 0 + a( τ ) dτ τ 0 a helyzeeko: ( s() ) 0 + ( τ ) dτ τ 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/

Speciális eseek foonómiai göbék 1. Egyenes onalú egyenlees mozgás ( ) 0 ( ) áll. a s s 0 +. Egyenleesen gyosuló mozgás a gyosulás: a sebesség: ( ) ( ) a a áll 0 + a a mege ú: () s + a s + 0 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/3

3. A hajíás d a g áll d ( ) + g ( ) 0 0 hodogáf 0 + 0 ( ) 0 + g ( ) 0 pályagöbe 3.a. A szabadesés 3.b. A ízszines hajíás 3.c. A fede hajíás h hodogáf g g x 0 s 0 z g h x + z g PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/4 x 1 0x 1z 0z g z1 0z g

4. Mozgás göbe onalú pályán Emlékezeő: pályagöbe göbülei sugá ( ) a helyzeeko: s( ) a sebességeko: d s & s ds a pályagöbe éinő ekoa: e ds d ( ()) ( ( )) e ( s( ) ) a a() en + ea [m/s ] ρ a en an + ea an ρ a pályáa meőleges iányú gyosulás a a gyosuláseko: d de a( s ) & d () () d d & de { ds en ρ ( s( ) ) d ds d + e e n ρ a pályameni angenciális iányú gyosulás d d PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/5

4.1. Mozgás göbe onalú síkpályán kömozgás a ömegpon helyzeekoa: R e ( ( ) ) ϕ a ömegpon elmozdulása: d + d ds ( ) ( ) ( ) eϕ ( ) ( ) R dϕ( ) ds a ömegpon sebessége: d ds d ( s() ) & ϕ ( s( ) ) eϕ R eϕ Rω e ϕ ds d d keülei/pálya sebesség ω & ϕ a szögsebesség: ω & ϕ nagysága: R ω ω eϕ e z e Rω e ϕ ωe z e R ω ω ω ω e z PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/6

& ω dω d a ömegpon gyosulása: d a() & () d d a ω & ω + ω d ϕ () ( ) 1 1 e R () e e R () e a e a z && z && ϕ ϕ ω & ϕ & ω ε & ω e z && ϕ e z && ϕ ε e && ϕ ε ϕ ε -szöggyosulás R e ε & ω e z ϕ & a & ω ε a Rε keülei/szöggyosulás pályameni gyosulás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/7

ω & ω ω ω ω 0 a ömegpon gyosulása: d a() & () R e d d a () ( ω ) & ω + ω & d Maemaika: u z u z ( ) ( ) ( u )z 1 ω ω ω ω ω R e a ω ω ω ω ( ) ( ) ( ) n ω a n ω & ω ( ω ) ω a n Rω a pályáa meőleges iányú gyosulás cenipeális gyosulás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/8

PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/9 a ömegpon gyosulása: ( ) n a e a e a + ϕ R R a R R a n ω ω ϕ ε & & ( ) ω ε ϕ R e R e a () ( ) a a n d d a & & + + ω ω ω a a n & & ω ω ε ω z z a e e & && & & ε ω ϕ ω ε ω ( ) n a & ω ω ω ω A kömozgás gyosulása R e

Egyenlees kömozgás: állandó sebességgel fogó mozgás a n a nomális iányú cenipeális gyosulás Rω ω PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék R Minhogy ds d áll. pályasebesség Rω ω áll. a szögsebesség állandó Ha a szögelfodulás egyenlees ( ) ω & ϕ ( ) ω & ϕ ( ) 0 a Rϕ& Rε 0 ω π egy eljes köülfodulás ideje a peiódus idő T a másodpecenkéni keingések száma: f 1 T ω [fod/s] π a pályasebesség állandó ϕ nincs angenciális pálya iányú gyosulás szöggyosulás T π ω [s] a pecenkéni keingések számafodulaszám: n 60 f 60 T ω 60 [fod/pec] π TFM/10//4/EA-II/10

4.. Mozgás égöbén pl. állandó meneemelkedésű csaaonal menén (egy henge palásján) egy kömozgás és egy haladó mozgás eedője a ömegpon helyzeekoa: ϕ ( ) ω R e a meneemelkedés szöge: () ( ) ϕ + h π h g α Rπ e z a ömegpon sebessége: & ω de R d ω e h + ω e π ( ) h dϕ π d + e z ϕ R eϕ z ϕ ϕ ω e + z e z PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/11

Tömegpon kineikája II. Kineika 1. Newon axiómái (öényei) 1.1. Newon I. öénye a eheelenségi öény Minden es (anyagi pon) nyugalomban maad. megaja egyenes onalú egyenlees mozgásá amíg más esek kölcsönhaásai mozgásállapoának megálozaásáa nem kényszeíik Ha egy ese ömegpona haó eők eedője zéus akko a es nyugalomban an n F k 0 0 ill. áll. k 1 Newon I öénye olyan onakozaási inecia endsze jelen amely a kölcsönhaásoka nem eszi figyelembe PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1

1.. Newon II. öénye A mozgás megálozása az m ömegpon mozgásmennyiségének impulzusának/lendüleének megálozása okozza. m I m I kg s Az m ömegpon impulzusa: ( ) ( ) [ ] Az m ömegpona haó eő: di I & d di d d I & m m ma F d d d m áll. F PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék ( ) F ( ) [ F ] 1kg 1N (newon) ( ) m m& & & m s ( ) ma( ) Newon II. Ha öbb eő ha egy ese azok haásai összegződnek (a lineáis endszeen a szupepozíció éényes) n F F i k 1 TFM/10//4/EA-II/13

1.3. Newon III. öénye haás-ellenhaás kölcsönhaás öénye Az akció eőel együ mindig fellép egy ele azonos nagyságú de ellenées iányú eakcióeő F g F e Kiegészíések: a) Galilei-féle anszfomáció a K álló és a állandó sebességgel mozgó K' endszeekben a ömegpon gyosulás és ennek megfelelően az eő ugyanakkoa + áll. & & b) D'Alambe el kineikai egyensúlyi állapo áll fenn ha F ( ) ma( ) 0 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/14

1.4. Az eőöények alkalmazása a) Tömegpon kömozgásának kineikája a n ω ω R e A kömozgás impulzusa/lendülee: I m m F ma mε mω F + F cp Newon II cenipeális eő Fcp m an emr m ω ω emω em R Newon III a eakció eő cenifugális eő A pálya meni gyosíó eő: A kömozgásnál fellépő eők: F F m a PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/15 a ω d I & m & ω d & ω ε & ( ω ) mω + m F cp F cf mε eϕ mrε ε e R e εr e z & ϕ

b) Bolygómozgás dinamikája Newon-féle gaiációs öény m1m ömegonzás lép fel F γ Nm γ 667 10 11 Caendish 1798 kg A föld felszínén 1 kg ömege haó eő m 597 104 F kg m 1 F F g γ 981 N 174 107 m D D ( ) F A Föld fogásából számazó cenifugális eő: F cf Fcp man m RF m RF ωf F ω F 00337 N π ad 4 óa g ( F ) 1 981m/s g F cf PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/16

c) Tesek súlya a súlyeő A gaiációs gyosulásból a ömegpona/eseke haó eő a súlyeő [ ] m Fg m g Fg 1kg 1N s m 1kg ömeg súlya mg 1 981 981N 10N d) A súlódási eő F g d/1) A csúszó súlódás a súlódási eő iánya ellenées a mozgás iányáal F µ F s ny µ mg µ -a súlódási ényező a felüle minőségéől függ d/) A apadási súlódás (nyugó súlódás) a felüleek nem csúsznak el egymáson µ > µ µ F > µ Fny ny nyugó ömeg elindíásához nagyobb eő kell min mozgaásához PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/17

d/3) Súlódás lejőn aló mozgásnál az m ömegű es súlya: F g mg a lejő iányú eő: F sinα l F g a lejő felüleé nyomó nyomóeő: F cosα ny F g a súlódási eő: F µ s F ny A es gyosuló mozgással lecsúszik a lejőn ha Fl F s ( sin µ cos ) ma Fgy Fl Fs mg α α a g( sinα µ cosα ) A megcsúszás haáán: F l F s mg sinα µ mg cosα sinα µ gα µ -méésének módja cosα PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/18

e) Rugóeő lineáis kapcsola az eő és a kiéés közö a isszaéíő eő aányos az elmozdulással F ( x) k x e x k N m - a ugóállandó A mozgásegyenle: F ( x) k xe x mxe && x m d x d ( ) e x ma () e ma x A ugómozgás gyosulása: a a () e x && xe x d x d ( ) e x kxe m x PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/19

. Az impulzus éel Az m ömegpon mozgásmennyiségének impulzusának megálozása a ömegpon kineikai egyenleé eedményezi. m áll. az impulzus: I ( ) m ( ) az eőhaás az impulzus di I & megálozásához eze: F ma d I ( d 0 ) m0 F ( ) ( m( ) ) () d I m m impulzuséel: F τ dτ d m m m di 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 0 m0 Ha F áll. és 0 0 ( 0) 0 ( 0) 0 a mozgásegyenle: F d ( ) F m m () 0 + 0 + a m d 0 1 F 0 0 () + + m TFM/10//4/EA-II/0

3. Tömegpon dinamikája enegiaiszonyok 3.1. A munka az m ömegpon A ponból B ponba mozdíunk el W W W munká égzünk dw F d F d F d cosϕ AB AB W W B ( ) ( ) dw A B F A W ( ) d B W [ W ] 1 Nm 1J ( joule) AB () F( ) d B A A B A F ( ) d PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1

Tömeg mozgaása egyenlees sebességgel áll. az F eő ú iányába eső komponense: F m F cosα F n F sinα az m ömeg akko mozog állandó sebességgel ha: ekko a m ömegnek s úon aló elmozdíásako égze munka: W F s F s F s m a súlódás legyőzésée a endszebe beáplál munkaégző képesség: W F s F s s a súlódási eő: Fny Fg Fn F s µ F ny F k 0 Fm F s k s PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/

3.. A kineikus. mozgási enegia az m ömegpon impulzusmegálozása munkaégzés eedményez: W () F ( ) d I & ( ) d I ( ) m( ) W () m( ) & d d d m d m d { d egy sebességgel mozgó ömegpon mozgási enegiája : m s m [ ] 1kg 1kg m 1Nm 1J W m W m m s I ( ) d ( ) d W m d W m m 1 1 () m m () W m 1 () () ( ) I ( ) d PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/3

A gyosíó eő munkája ha a húzóeő ú iányú komponense nagyobb min a súlódási eő: F m > F s F F Fs a súlódási és a mozgaó eők munkájának eedője gyosíja a ömege: W W F F s F s ma s ( ) m s s gy a ha a gyosíó eő állandó ( 0 ) 0 kezdősebességnél s a 1 W gy Wm Ws ma m( a) a 1 1 W ( ) gy m a m gy m PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/4

3.3. A helyzei. poenciális enegia Az m ömegű ese haó nehézségi eő: F g mg az m ömege h magassága felemele a nehézségi eő leküzdésée befekee munka: W F h mg h h g az m ömeg munkaégző képességé poenciális enegiájá nöeli meg az m ömege h magasságól leeje a nehézségi eő munká égez az m ömeg eleszi munkaégző képességé poenciális enegiájá W h 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/5

Emelés lejőn a nehézségi eő munkája az m ömeg súlyeeje: mg F g a súlyeő lejő iányú komponense: F l F g sinα a lejő hossza: l h sinα az m ömegnek a lejőn h magasságig aló emeléseko égze munka a helyzei enegia: h Wh Fe l Fg sinα mg h sin a nehézségi eő munkája a függőleges elmozdulásól függ α PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/6

Rugóeő munkája a ugó poenciális enegiája a ugóeő: F k x a ugó megfeszíő külső eő: F F k x W k az x áolsága megnyújo ugó ugóeejének munkája: x F 0 x x ( x) dx kx dx k 0 a ugó megfeszíéseko a külső eő álal a endszebe beáplál munka a ugó poenciális enegiája: Wk W k x PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/7

3.4. A belső enegia a súlódási hő 3.5. A fogaó nyomaék M F PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék a súlódási eő: F µ F mg s g µ az m ömeg állandó sebességgel mozog F F s a súlódás legyőzésée a endszebe beáplál munka/enegia hőé alakul: W F s F s W M gen F M 14 F s hő ( F + F ) F cp 4 43 4 Fcp Fcp 0 ε ε fogaónyomaék a angenciális eőből számazik 1443 m ( ) ( ε ) m TFM/10//4/EA-II/8 ε

3.5.1. Eőáieli eszközök Az emelő: az emelő fogási középponjáa a haóeő és a súlyeő fogaónyomaéka azonos egyensúly lép fel az F eő munkája fedezi az m ömeg felemelésének munkájá: az emelő eő: F F emelő emelő x1 Fg x F g x x 1 az m ömeg függőleges elmozdulása az α fodulási szög egyenlőségéből: x g( α ) y x y1 x1 y y1 x 1 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/9

A csiga: súlyeő és a húzóeő nyomaéka egyenlő a csiga mindké oldalán a köélben ugyanakkoa eő ébed: F F g az emelő eő: F F g az m ömeg függőleges elmozdulása soán a munkaégzés azonos a húzóeő álal égze munkáal: WF g WF Fg h F z a ehe emelkedése : h z a mozgó csiga egyik száa a súlyeő feléel emel a köelek elágásako az álló csiga köéleeje a húzóeő a súlyeő fele: F F g az m ömeg emelkedése soán a a súlyeő és a húzóeő munkája azonos így : F g h F z h z PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/30

1 3 a. számú mozgó csigáa ögzíe súlyeőel a háom köéleőel a egyensúly amelyek nagysága: 3 F g a 3. számú ögzíe engely köül elfoduló csiga köeleiben a súlyeő hamada lép fel a ké köéleő fogaónyomaéka egyensúlyban an az 1. számú csiga köeleiben fellépő eők fogaónyomaékai egyenlőségéből az emelőeő: F F g 3 az elemlőeő munkája fedezi a súlyeő emeléséhez szükséges munká WF g W F a ehe emelkedése : h z 3 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/31

3.6. A eljesímény az időegység ala égze munka a eljesímény: P () lim d W dw d ( ) P ( ) W& ( ) elemi úon aló elmozdulásko égze munka: dw ( ) F( ) d P d d Nm s J s [ P] 1 1 1W ( wa) () F( ) d F( ) d F( ) d F d + F d & + eljesímény az eő és P() F & ( ) d I & + ( ) d a mozgásmennyiség/impulzus időbeli megálozása eedményez Ha F ( ) F( ) időben állandó: Ha F időben állandó: P F d P F ( ) ( ) & & PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/3

4. A konzeaí eőé ömegpono elmozdía A-B-A mechanikai éelemben nincs munkaégzés F B A ( s1 ) ds + F A B ( s ) ds 0 F s ds 0 F B A ( s1 ) ds F A B ( s ) ds F B A ( s ) ds a égze munka nem függ az ú alakjáól csak az elmozdulás égponjaiól függ PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/33

5. A mechanikai enegia-megmaadás éele egy mechanikai endsze összes enegiája állandó W m + W h + W s + F d áll A mechanikai enegiaegyensúlyi egyenle egy mechanikai endszebe beáplál enegia fedezi egyész a endsze belső enegiájának megálozásá másész a endsze munkaégzése fodío enegiájá a endszebe beáplál enegia: W gen W a endsze belső enegiája: W belső a endsze munkaégző képessége: F d s gen W belső + F d s PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/34

5.1. A helyzei és a mozgási enegia kapcsolaa W h mgh W m enegia diagam: 1 m egy m ömegpono h magasságból leeje eleszi poenciális enegiájá a endszeben felhalmozo belső enegiájá a ömegpon a alaja sebességgel ékezik mozgási enegiáal endelkezik helyzei enegia mozgási enegia 1 h W m W mgh m a endsze össz-enegiája állandó: W h + W + 1 m mgh m áll PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/35

5.. A kineikai enegia és a gyosíó eő munkája egy m ömegpono 1 sebességől sebessége gyosí egy F eő enegia diagam: a ömegpon mozgási enegia megálozásá 1 dw 1 m m m 1 az F gyosíó eőnek a dx x x 1 úon égze munkája fedezi F dx F( x x 1 ) W gy dw m Wgy m gy dw + W áll a endsze összenegiája állandó W Wm m gy 1 + dw + W áll PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/36

5.3. A kineikai enegia és a súlódási eő munkája a ömegpona haó eő egyensúly a a súlódási eőel egyenlees a mozgás: F Fs µ Fg µ mg enegia diagam: a sebességgel mozgó es kineikai enegia megálozása fedezi az s úon fellépő súlódási eszesége: W s F s µ mg s dw 1 m 1 Ws µ mg s m 1 m a endsze össz-enegiája állandó W m1 Wm + dwm + Ws áll PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/37

6. Az impulzus-megmaadás éele egy mechanikai endszeben ké ömegpon kölcsönhaásba keülhe a ké ömegpon összeüközik mozgásállapoa megálozik Newon III. öénye: F1 F I & 1 I & I & 0 k k dik d I k 0 I 0 d d k az impulzus megálozása eőhaás fellépéséel já I di F di Fd di d di PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék k az impulzus-megmaadási éel: I1 1 1 1 Fd ( ) I ( ) I ( ) F( ) d 1 k k m 0 k k TFM/10//4/EA-II/38

Ellenőző kédések Foglalja össze a göbe onalú- és a kömozgás mozgásöényei Foglalja össze Newon öényei Ismeesse Newon öényei és az impulzus megmaadás éelé Ismeesse a munka és a eljesímény fogalmá és meghaáozásának módjá Ismeesse a helyzei- és a mozgási enegia fogalmá és meghaáozásának módjá Ismeesse a fogó mozgásnál fellépő fogaónyomaék fogalmá és meghaáozásának módjá Ismeesse a konzeaí eőé fogalmá és az enegia- és az impulzus-megmaadás éelé. PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/39

Iodalom Tanköny Ianyi A. Tanszpo folyamaok modellezése előadás ázla www.e-oka.pmmf.pe.hu Ianyi A. Műszaki fizika infomaikusoknak Tanköny Pollack Pess 010. Alin Hudson Rex Nelson Úban a moden fizikához LSI Okaóközpon 1994 ISBN 963 577 197 5 (4 5 6 7 8 fejezeek) Ajánlo iodalom: M. Csizmadia Béla Nándoi Enő (szek) Mozgásan Nemzei Tankönykiadó Budapes 1997 ISBN 963 19 353 3 Felhasznál iodalom: Béda Gyula Bezák Gáspá Kinemaika és dinamika Műegyeemi Kiadó 1989. ISBN 963 40 596 8 Gyögyi József Dinamika Műegyeemi Kiadó 003 ISBN 963 40 71 X Szőke Béla Fizika Előadás ázla 004. PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/40

Gyakoló feladaok a) Megoldandó feladaok a kömozgás émaköéből. b) Felada megoldások Newon mozgásöényének alkalmazásáal az eő a munka az enegia a eljesímény a konzeaí eők és enegia- és impulzusmegmaadás émaköéből. Tanköny Alin Hudson Rex Nelson Úban a moden fizikához LSI Okaóközpon 1994 IV. fejeze 4-1 4-4-4 4A-10 4A-11 4B-1 4C-7 feladaok V. fejeze 5-1 5-5-3 5-4 5-5 5-6 5-7 5-8 5-9 5-11 5-14 5B-15 5B-19 5B-1 5B- 5B-31 5A-9 5B-31 5A-33 5B-35 5B-38 5B-50 5B-51 5B-5 5B-55 5B-56 5B- 61 5B-64 5B-65 feladaok. VI. fejeze 6-1 6-6-3 6-4 6-5 6-6 6-8 6-9 6-10 6-1 6-14 6-15 6-16 6B-6 6B-8 6B-10 6B-14 6B-15 6A-16 6B3 6A5 6B8 6B30 6A-49 6C-6 feladaok VII. fejeze 7-1 7-7-3 7-4 7-5 7-6 7-7 7-8 7A-6 7A-10 7B-1 7B-13 7B-15 7B- 16 7B-18 7B-4 7C-46 7C-49 feladaok VIII. fejeze 8-1 8-8-3 8-4 8-5 8-6 feladaok. Ianyi A. Műszaki fizika infomaikusoknak Tanköny Pollack Pess 010. 3.9. Feladaok A ömegpon kineikája 3.9.1. Felada 3.9.30. Felada. PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/41