TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE
|
|
- László Takács
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RANSZPOR FOLYAMAOK MODELLEZÉSE Dr. Iányi Miklósné egyetemi tanár 6. előadás PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/
2 I. Alafogalmak Hőtan ermodinamika. Hőmérséklet meleg-hideg érzékelés mérése: hőmérőel fajtái: - szilárd (fémek) - folyadék - gáz Hőmérsékleti skálák - elektromos ellenállás - heített szálak (infra otikai) F 80 9 C 3 C C ( F 3) 9 PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/
3 PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/3. Hőtágulás - lineáris hőtágulás: aylor sorral közelíte ( ) ( ) ( ) d dl l l l l ( ) ( )( ) ( ) ( ) ( ) l l l α α α -lineáris hőtágulási együttható - térfogati hőtágulás: ( ) ( ) ( ) ( )( ) V d dv V V V V β ( ) ( ) ( )( ) ( )( ) ( )( ) α β α α α α α l l l l V
4 3. ermodinamikai rendszer makroszkóikus objektum jellemzői: tömeg térfogat nyomás hőmérséklet energia energia áramlás tömegmozgás a) zárt termodinamikai rendszer: zárt felülettel határolt éges mennyiségű anyagot/közeget izsgál b) nyitott termodinamikai rendszer:zárt felülettel határolt térrészt izsgál az áramló közeg átléhet a felületen c) a termodinamikai rendszer környezete: energiacsere zajlik köztük d) a termodinamikai rendszer állaotjelzői: - intenzí: - hőmérséklet - nyomás - extenzí: m-tömeg V- térfogat E-energia e) a termodinamikai rendszer állaotáltozásai: Váll. izochor; áll izobár; áll. izotermikus; rendszer-környezete között nincs hőátadásadiabatikus PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/4
5 e) fajtérfogat globális áltozók: átlagos fajlagos térfogat: V-térfogat m-tömeg átlagos fajlagos sűrűség: lokális áltozók: fajlagos térfogat V m V V m ρ 3 m kg kg 3 m dv dm fajlagos sűrűség ρ dm dv f) molltérfogat: m-tömeg V-térfogat M-molekulasúly 3 a térfogatban elhelyezkedő tömeg V V m Kmoll értéke moll m M kmoll m N [ N ] M Kmoll PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/5
6 4. ermodinamikai rendszer egyensúlya a) Egyensúlyi helyzetek/állaotok áttekintése az egyensúlyi állaotok onatkozhatnak: mechanikai termikus egyensúlyra kémiai 5. A termodinamikai 0. főtétele magára hagyott rendszer termodinamikai egyensúlyba kerül minden ontban azonos lesz a -hőmérséklet minden ontban azonos lesz a -nyomás ha A-rendszer egyensúlyban an a B-rendszerrel és B-rendszer egyensúlyban an C-rendszerrel akkor A-rendszer egyensúlyban an C-rendszerrel PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/6
7 6. A munka: az erő által égzett munka munkaégző kéesség r r r r dw F ds A ds dv W V a munkaégzés nem határozható meg a kezdő és a égállaotok ismeretében V dv PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/7
8 7. A hőenergia: a felületen átáramló hőmennyiség tömegáram nélkül is értelmezett Q [ cal] [ J] m-tömeg d-hőmérséklet áltozás dq c m d c átlagos fajhő m dq d cal o kg C Fázisátalakulások: látens hő L[J/kg] Q m L a halmazállaot átalakuláshoz szükséges hőmennyiség l. jég-íz L fagy J/kg íz-ízgőz L árolg J/kg PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/8
9 8. Belső energia: az atomok mozgásából származó kinetikus és otenciális energia egyensúly esetén is megmarad állaotjelző U [ cal] cal 484 J (SI) U( V ) U( V ) U( ) a belső energia a rendszer munkaégző kéességét jellemzi adiabatikus rendszerben a Q közölt hő nöeli az U belső energiát a W munkaégzés csökkenti U U Q W 9. Reerzibilis irreerzibilis folyamatok ha a rendszer két állaota között a befektetett energia isszanyerhető az előző állaot isszaállítható - a rendszer reerzibilis ha a rendszer két állaota között befektetett energia nem nyerhető issza az előző állaot előállításához toábbi energia befektetés szükséges a rendszer irreerzibilis PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/9
10 II. A termodinamika I. főtétele. 0. A termodinamika I. Főtétele: a rendszer belső energiájának megáltozása a közölt hő a rajta égzett munka du dq dw a rendszer és állaota közötti energia egyensúly: du U U Q W dq du elemi tömegre: dw dq du d dq du dw m m m a termodinamika I. főtétele elemi tömegre dq du d PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/0
11 . Az I. Főtétel nyugó zárt (adiabatikus) rendszerben a) a technikai munka : W t a közeg által égzett munka leadott energia a rendszerbe betálált energia: W U V zárt rendszerben a rendszerből kiett energia: W U V W t W W U V U V nem magára hagyott nem zárt rendszerben nem adiabatikus rendszerből kinyerhető dw t technikai munka dq W ( ) ( ) ( U V ) ( U ) W dwt dq dwt V b) az entalia állaotjelző : Q Wt H U V az elemi állaotáltozásra elemi tömegre onatkozó entalia fajlagos entalia adiabatikus rendszerben: h u u - fajlagos belső energia - fajlagos munkaégzés qc d fajlagos hőenergia PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/
12 a fajlagos entalia megáltozása: ( ) du d d dh du d fajlagos technikai munka -szerese dh dq d fajlagos hőenergia dq du fajlagos technikai munka d dq dh d Q Wt H U V dw t dq dh dw t d a munka és a technikai munka kacsolata w t w w t w a technikai munka a w munkából és a beléési és kiléési munka megáltozásából számítható PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/
13 A termodinamika I főtételének különböző megfogalmazása: dh du d ( ) du d d { 443 dq w t dq du d du dw adiabatikus zárt rendszer munkája: d0 dw du adiabatikus nyitott rendszer munkája: d0 dh w t állandó térfogaton közölt hő: d0 dq du állandó nyomáson közölt hő: d0 dh dq PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/3
14 c) A fajhő: dq c d c - átlagos fajhő az állandó térfogaton ett fajhő az állandó nyomáson ett fajhő dq dq c c d d Milyen kacsolat an a fajhők között? a fajlagos entalia megáltozása: dh du d( ) du d d dq cd du d dq c d du d dq dq c d dh d dq dh c d d PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/4
15 dq c d du d dq du d dh d dq c d a fajlagos belső energia: u u( ) a fajlagos entalia: h h( ) u u h h du d d dh d d dh d c d du d d du d d d dh d d dh d d d du d dh d c c c d d d d állandó térfogaton (izochor): d/d0 dh d c c c d d állandó nyomáson (izobár): d/d0 du d c c c d d PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/5
16 állandó térfogaton (izochor): d/d0 dh d c c c d d állandó nyomáson (izobár): d/d0 du d c c c d d Ideális gáz termikus állaotegyenlete: R R u( ) ( ) fajlagos belső energiája: u du d R u u( ) 0 d d fajlagos entaliája: h ( ) dh h u u R 0 d d R d c ( 0 ) c c R R c R ( 0 ) c c R ideális gáz izochor és izobár fajhője közti kacsolat: c c R PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/6
17 d) Ideális gázok állaotáltozásai: d/) állaotáltozás állandó térfogat mellet izochor folyamat dv0 dq cd du d dh d dh dw t a rendszerrel közölt hő a rendszer belső energiáját nöeli a hőelonás a belső energiát csökkenti w munkaégzés nincs ha a közeggel hőt közlünk a nyomás nő ha hőt onunk el a nyomás csökken dq u u c ( ) dq c PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/7
18 d/) állaotáltozás állandó nyomás mellet izobár folyamat d0 a betálált hőmennyiség megnöeli a rendszer belső energiáját és (térfogat áltozási) munkaégzést eredményez dq du d du dw ( ) q u u ideális gázra: R d d Rd d d 0 Rd dq du d ( c R) d c d c d Rd dq c q c q c c d ( c R) d ( ) ( ) R( ) ( ) ( ) a közölt hő a rendszer felmelegítése mellett w munkaégzésre fordítódik V R V R PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/8
19 d/3) állaotáltozás állandó hőmérséklet mellet izoterm folyamat d0 az ideális gázok belső energiája a hőmérséklettől függ így izoterm folyamatoknál a rendszer belső energiája nem áltozik a beezetett hőenergia munkaégzésre fordítódik ideális gázra: R R d 0 du 0 dq du d dq d dw w R d ln R d ln R ln PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/9
20 d/4) adiabatikus állaotáltozás nincs hőközlés dq0 zárt rendszer nincs hőátadás a környezet és a rendszer között így a rendszer belső energiája munkaégzésre fordítódik dq 0 0 du d du dw d 0 c d d dw du c ( ) d d ideális gázra: R d d Rd d R d d Rd 0 du c c ( ) χ R R c c c d χ R c c d c d 0 d c d χ χ c ln χ ln ln χ áll d PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/0
21 . Az I. Főtétel mozgó zárt (adiabatikus) rendszerben zárt rendszer teljes energia megáltozása a belső energia a mozgási energia a helyzeti energia az I. Főtétel: az energiatartalom megáltozása a közölt hő a rendszeren égzett munka w w W total U U m mg( z z ) Q Wt x'z' mozgó koordináta rendszerben: PE PMMK Műszaki Informatika anszék U Q d Ws U xz álló koordináta rendszerben: w w U U m mg z Q d W s FM/0//4/EA-VI/ ( z )
22 3. Az I. Főtétel nyitott stacionárius rendszerben állaot belééskor: u w z állaot kilééskor: z u w dt idő alatt a beáramló a kiáramló dm tömeggel érkező energia a rendszerrel közölt dq hő és a rajta égzett dw t technikai munka egyensúlya: w w dq dwt u gz u gz u h dm dm w w h gz h gz q w t a nyitott rendszer a ki és beáramló tömegek figyelembe ételéel zárttá tehető 0 PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/
23 4. Az I. Főtétel nyitott instacionárius rendszerben dw dt a rendszerben léő anyag energiájának időegység alatti megáltozása: dwt d dt w dq u gz ρdv dt V dt egységnyi idő alatt beáramló dm /dt tömegárammal érkező energia: u w gz dm dt egységnyi idő alatt kiáramló dm /dt tömegárammal táozó energia: u w a rendszerrel időegységenként közölt hő és a rajta égzett munka: az I. Főtétel az energia egyensúlyi egyenlet: u w gz dm dt u w gz gz dm dt dm dt dq dt dw dt t PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/3
24 5. Az I. Főtétel körfolyamatokra körfolyamat: állaotáltozás sorozat amelyen égighalada a termodinamikai rendszer a kiindulási állaotba isszakerül -V diagram stacionárius és kázi-stacionárius esetben a -V diagram zárt görbe l. ideális gázra: R - állandó hőmérsékleten megnő a térfogat -3 állandó nyomáson csökkentjük a térfogatot 3-4 állandó térfogaton nöeljük a nyomást 4- állandó nyomáson nöeljük a térfogatot PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/4
25 5a) Körfolyamat zárt rendszerekben mindegyik szakaszra felírjuk az I. Főtételt U i i Qi i Wi i i L n zárt termodinamikai rendszerben a belső energia összege nem áltozik U Q W 0 W Q i i i i i i i i i i i i i i i dq du dw a munkaégzést a betálált hő fedezi re dw s dq du ( dw dw ) Q Q dv W re s be ki a terület ozití munkát nyerünk a terület negatí munkát égzünk PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/5
26 5b) Körfolyamat nyitott rendszerekben nyitott rendszerek egyes szakaszaira az I. Főtétel: wi i h i i gzi i qi i wt i i a körfolyamatra összegeze az entalia a mozgási helyzeti energiák összege nulla a technikai munkaégzést a hőenergia fedezi: ( ) d h w gz 0 dq dwt 0 q i w i t i i i i 0 q q d be ki d Q ki Q be a terület ozití munkát égzünk PE PMMK Műszaki Informatika anszék a terület negatí munkát nyerünk FM/0//4/EA-VI/6
27 5c) ermodinamikai körfolyamatok termikus hatásfoka a termikus hatásfok a körfolyamatból nyert munka és a beezetett hő aránya η w q be q be q q be ki 6. A termodinamika II. főtétele ellentmondás an az I főtételben ui. hidegebb helyről a hőenergia nem áramlik a melegebb helyre ezt küszöböli ki a II. Főtétel PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/7
28 6a) Az entróia S: állaotjelző a rendszerek között átitt elemi hőmérséklet áltozáshoz szükséges hőmennyiség S S V S V az egységnyi hőmérséklet áltozáshoz szükséges hőmennyiség dq ds ds az entróia elemi megáltozása du dv dq du dv ds ds. alóságos irreerzibilis folyamatoknál az entróia mindig nő ds>0. reerzibilis folyamatoknál az entróia állandó ds 0 3. ds<0 adiabatikus rendszerben nem fordul elő. A fajlagos entróia egységnyi tömegre onatkoztata ds ds m dq m PE PMMK Műszaki Informatika anszék ( ) ( ) ( ) du dw dq du d ds m dq dh d dq dh d ds FM/0//4/EA-VI/8
29 6b) A hőmennyiség ábrázolása -s diagram a közölt ill. elont hő arányos a görbe alatti területtel q dq ds dh d állandó nyomáson: dq dh d ds dh c d R ds c d d R s s 0 c ln 0 Rln 0 PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/9
30 állandó térfogaton: dq du du d d ds du cd R ds c d d R s s 0 c ln 0 Rln 0 adiabatikus állaotáltozásnál: dq 0 ds 0 s áll dq 0 sáll függőleges egyenes PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/30
31 7. Állaotáltozások a - és a -s diagramokon Reerzibilis állaotáltozások: - diagram az állaotáltozás munkája -s diagram az állaotáltozásban részteő hőmennyiség q u d h d ds w wt - fizikai munka (térfogat áltozás) - technikai munka (a rendszerből nyert munka) PE PMMK Műszaki Informatika anszék q - az állaotáltozás során közölt hő FM/0//4/EA-VI/3
32 7a) Izobár állaotáltozás d0 q u d h d ds > - a térfogat nő fizikai munkát a közegből nyerünk < - a térfogat csökken fizikai munkát a közegen égzünk s > s s < s - az állaotáltozás során az entróia nő a közeggel hőt közlünk - az entróia csökken a közegből hőt elonunk PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/3
33 7b) Izobchor állaotáltozás d0 q u d h d ds < - a nyomás csökken technikai munkát a rendszerből nyerünk > -a nyomás nő technikai munkát a rendszeren égzünk s < s s > s - az állaotáltozás során az entróia csökken a közegből hőt elonunk - az állaotáltozás során az entróia nő a közeggel hőt közlünk PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/33
34 7c) Izoterm állaotáltozás d0 q u d h d ds < - a nyomás csökken technikai munkát a rendszerből nyerünk > - a térfogat nő fizikai munkát a közegből nyerünk a rendszerben hőmérséklet áltozás nem történik a technikai munka megegyezik a fizikai munkáal PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/34
35 7d) Adiabatikus állaotáltozás dq0 q u d h d ds < - a nyomás csökken technikai munkát a rendszerből nyerünk > - a térfogat nő fizikai munkát a közegből nyerünk a rendszer hőenergiája nem áltozik hőátitel nem történt a rendszer entróiája állandó marad PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/35
36 7e) Carnot körfolyamat termodinamikai körfolyamatok rendszerint két-két azonos jellegű állaot állaotáltozásból éülnek fel ilyen l. a Carnot körfolyamat két adiabatikus és két izoterm szakaszból áll - szakasz izotermikus d0 a rendszerbe munkabefektetés történik -3 szakasz adiabatikus dq0 a rendszer entróiája nem áltozik 3-4 szakasz izotermikus d0 a rendszerből munkát nyerünk 4- szakasz adiabatikus dq0 a rendszer entróiája nem áltozik PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/36
37 Ellenőrző kérdések Ismertesse a hőmérsékleti skálákat és a hőmérők tíusait és a hőtágulás összefüggéseit Ismertesse a termodinamikai rendszerek osztályozását és a termodinamika 0. Főtételét Ismertesse a termodinamikai rendszer belső energiája a munka a hőenergia az entalia és a látens hő fogalmát Ismertesse a termodinamika I. Főtételét zárt nyugó és mozgó rendszerben Ismertesse az ideális gázok izobár és izochor fajhőit és kacsolatukat Ismertesse az izobár izochor izoterm és adiabatikus állaotáltozások - karakterisztikáit Ismertesse a termodinamika I. Főtételét nyitott stacionárius és instacionárius rendszerre Ismertesse a termodinamika I. Főtételét zárt és nyitott rendszerekben zajló körfolyamatokra Ismertsesse a termodinamika II. Főtételét az entróia fogalmát a hőmennyiség -sdiagramját izobár izoterm isochor adiabatikus és Carnot körfolyamatra PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/37
38 Irodalom anköny: Műszaki Fizika (Fizika II) előadás ázlat Alin Hudson Rex Nelson Útban a modern fizikához LSI Oktatóközont 994 ISBN Jaasolt irodalom: Környei amás ermodinamika Műegyetemi Kiadó Budaest 005 (45076) Felhasznált irodalom: Bihari Péter Műszaki termodinamika Ideiglenes jegyzet BME 00 Szabó Imre Áramlástan és műszaki hőtan ankönykiadó Budaest 99 Szőke Béla Hő és áramlástan Előadás ázlat 004. PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/38
39 Gyakorló feladatok Megoldandó feladatok az műszaki hőtan témaköréből. anköny (K): Alin Hudson Rex Nelson Útban a modern fizikához LSI Oktatóközont 994 ISBN Ajánlott feladatok: A tanköny feladatai és a gyakorlatokon elhangzott feladatok. A gyakorlatokon elhangzott feladatok házi éldatár: (SI egységben) diagram feladatok. PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/39
Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenI. kérdéscsoport: Termodinamikai modellek
I. kérdéscsoort: ermodinamikai modellek Értelmezze a termodinamikai rendszer és környezet fogalmát! Jellemezze a rendszert határoló falakat tulajdonságaik alaján! Mit értünk a köetkezı fogalmak alatt:
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó! MŰSZAKI
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenA termodinamika törvényei
A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com
RészletesebbenALKALMAZOTT MŰSZAKI HŐTAN
ÁMOP-...F-//KONV-05-0006 Duális és moduláris képzésfejlesztés ALKALMAZO MŰSZAKI HŐAN Prof. Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor ÁMOP-...F-//KONV-05-0006 Duális és moduláris képzésfejlesztés Aktí hőtranszport. etszőleges
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI
MŰSZAKI HŐAN I.. ZÁRHELYI Név: Kézési kód: _N_ Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Both Ambrus Dr. Cséfalvay Edit Györke Gábor Lengyel Vivien Pa Máté Gábor
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 MŰSZAKI
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenGáztörvények tesztek
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
Részletesebben1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
Részletesebben6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenMegjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához
Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény
BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR MŰSZAKI ERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény Szerkesztette: BIHARI PÉER. átdolgozott és bővített változat BUDAPES, 004. MŰSZAKI ERMODINAMIKA FELADAGYŰJEMÉNY
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon keretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenHőtan. A hőmérséklet mérése. A hő fogalma. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com. Szubjektív
Fizika illamosmérnököknek FIGYELMEZEÉS! Hőtan Az előadásázlat a Széchenyi Egyetem elsőées illamosmérnök hallgatóinak készült a Budó Ágoston Kísérleti Fizika I. felsőoktatási tanköny alapján, a tankönyben
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással
Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenA termodinamika II. és III. főtétele
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. urányi amás ELE Kémiai Intézet A termodinamika II. főtétele Néhány dolgot természetesnek tartunk, de (a termodinamika tanulása előtt) nem
RészletesebbenTermodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok
Részletesebben21. A testek hőtágulása
21. A testek hőtágulása Végezzen el két kísérletet a hőtágulás jelenségének szemléltetésére a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával! Magyarázza meg a kísérleteknél tapasztalt jelenséget! Soroljon
RészletesebbenMérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.
Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.
RészletesebbenHőtan 2. feladatok és megoldások
Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenAz ideális Fermi-gáz termodinamikai mennyiségei
Az ideális Fermi-gáz termodinamikai mennyiségei Kiegészítés III. éves BSc fizikusok számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája anszék 2017. március 1. Néhány alapvető
RészletesebbenKÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:
GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET: AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÉRFOGATÁT TÉRFOGATÁRAM MÉRÉS q v = dv dt ( m 3 / s) AZ IDŐEGYSÉG ALATT ÁTÁRAMLÓ MENNYISÉG TÖMEGÉT
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenHőtan főtételei. (vázlat)
Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István
FIZIKA Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István Hőtágulás, kalorimetria, Halmazállapot változások fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szi.hu Lineáris (vonalmenti) hőtágulás L L L 1 t L L0 t L 0 0
RészletesebbenMMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2.
MMK Auditori vizsga felkészítő előadás 2017. Hő és Áramlástan 2. Alapvető fogalmak Hőátviteli jelenség fogalma: hőenergia áramlása magasabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. -instacioner-
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
Részletesebbenösszetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenTestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor
1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha
RészletesebbenMérnöki alapok 8. előadás
Mérnöki alapok 8. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenKlasszikus zika Termodinamika III.
Klasszikus zika Termodinamika III. Horváth András, SZE GIVK v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthet 1 / 24 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás.
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenAz energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
Részletesebben2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.
RészletesebbenÁltalános Kémia, 2008 tavasz
Termokémia 5-1 Terminológia 5-2 Hő 5-3 Reakcióhő, Kalorimetria 5-4 Munka 5-5 A termodinamika első főtétele 5-6 Reakcióhő: U és H 5-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétele Termokémia 5-8 Standard képződési
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
Részletesebben