I. kérdéscsoport: Termodinamikai modellek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. kérdéscsoport: Termodinamikai modellek"

Átírás

1 I. kérdéscsoort: ermodinamikai modellek Értelmezze a termodinamikai rendszer és környezet fogalmát! Jellemezze a rendszert határoló falakat tulajdonságaik alaján! Mit értünk a köetkezı fogalmak alatt: állaotáltozás, kázistatikus állaotáltozás, folyamat és körfolyamat alatt? A termodinamikai rendszer az anyagi alóság egy, általunk kiálasztott szemont(rendszer) szerint elhatárolt része. Az elhatárolás történhet alóságos fallal agy látszólagos, kézelt elhatároló felülettel. A termodinamikai rendszert elálasztó határoló falon kíüli anyagi alóságot környezetnek neezzük. A rendszert határoló falat a termodinamikai rendszer és a környezet közötti kölcsönhatások alaján jellemezhetjük, osztályozhatjuk: mechanikai kölcsönhatások alaján: o deformálódó fal o merefalú fal anyagáramlással járó kölcsönhatások alaján: o áteresztı fal o féligáteresztı fal o nem áteresztı fal termikus kölcsönhatások alaján: o diatermikus (hıáteresztı) o adiatermikus (hıszigetelı) mágneses, illamos kölcsönhatások alaján: o leárnyékoló fal. A termodinamikai rendszer és a környezet között az intenzí állaotjelzık inhomogenitása miatt kölcsönhatások jönnek létre, ha azt a határoló fal engedi. A kölcsönhatások (tömeg-, energiaáramok) során a rendszer és a környezet állaotjelzıi megáltoznak, melyet állaotáltozásnak neezünk. Folyamatoknak neezzük az állaotáltozások sorozatát. A termodinamikai rendszer azon állaotáltozásait, melyek egyensúlyi állaotok folytonos sorozatán haladnak keresztül, kázistatikus állaotáltozásoknak neezzük, az ily módon idealizált folyamatok edig a kázistatikus folyamatok. A alóságban ilyen ideális folyamatok nem léteznek, azonban számos folyamat jó közelítéssel kázistatikusnak tekinthetı. Körfolyamatoknak neezzük azokat a folyamatokat, melyeknél a termodinamikai rendszer isszajut a kezdeti állaotba.

2 II. kérdéscsoort: A munka Mit neezünk a termodinamikában munkának? Milyen megjelenési formái annak a munkának? Milyen kacsolat an (egyenletekkel bemutata) a fizikai és a technikai munka között? A termodinamikában a munka a rendszer határfelületén felléı energiatranszort-mennyiség, melyet a kölcsönhatáshoz tartozó és a hımérséklettıl különbözı intenzí állaotjelzık inhomogenitása hoz létre. A munka útfüggı, folyamatjelzı, az átmenetet jellemzi, tehát nem állaotjelzı. Minden kölcsönhatáshoz (a termikus kölcsönhatást kiée) hozzárendelhetı a folyamathoz tartozó intenzí állaotjelzı és az extenzí mennyiség (konjugált árok) megáltozásának szorzatából álló energiatranszort-mennyiség, agyis munka. Megjelenési formái: mechanikai: W F ds, W M dω, W dv tömegtranszortból származó: W µ dn elektrosztatikus: W ϕ de elektromos olarizáció: W E dp mágneses térerısség: W H dj A termodinamika I. fıtétele zárt rendszerre a fizikai munkát adja: U Q + W f, ahol Wf dv δwf dv V V Nyitott rendszerre a technikai munka: H Q +, ahol W V d δw V d A kacsolat: W t t f V V t dv + ( V V ) W be ki W + (W W ) W (grafikon területek!) t t

3 III. kérdéscsoort: Az I. fıtétel. Definiálja az entaliát és a belsı energiát! Írja fel és értelmezze a termodinamika I. fıtételét nyitott és zárt nyugó rendszerre! Hogyan módosulnak a kifejezések (egyenletek) mozgó rendszer esetén? Azt az energiát, mely a rendszer mikroszkoikus éítıelemeinek tömegközéontra ontakoztatott kinetikus és otenciális energiájának összegeként adódik, belsı energiának neezzük. Extenzí (megmaradó) állaotjelzı. Az entalia extenzí állaotáltozó, melyet a köetkezı egyenlettel definiálhatunk: Differenciális alakban: H U + V dh du + d(v) du + dv + Vd δq + δ A belsı energia nöekedése megegyezik a rendszer által felett hımennyiség és a rajta égzett munka összegéel. Magára hagyott rendszerek energiája állandó. Zárt nyugó rendszerretehát igaz, hogy: du δq + δ. Nyitott nyugó rendszer esetén az entaliát kifejeze: W f dh δq + δ. Mozgó rendszer esetén nem csak a belsı energia megaltozását kell figyelembe ennünk, ekkor az I. Fıtételt a rendszer teljes energiájáal kell felírnunk, azaz: b ot kin W t tot f W t U + U + U U Q + W, alamint H Q +. tot W t

4 IV. kérdéscsoort: A II. fıtétel. Definiálja az entróiát és adja meg tulajdonságait! Mit neezünk reerzibilis és irreerzibilis folyamatnak? Mit mond ki a termodinamika II. fıtétele? Minden termodinamikai rendszernek an két olyan állaotfüggénye: S és, melyek segítségéel a rendszer bármely kicsiny kázistatikus és reerzibilis állaotáltozása esetében a felett hımennyiség δ S ds alakban fejezhetı ki, ahol az S állaotfüggény az entróia, a edig az abszolút termodinamikai hımérséklet. Ez alaján a termikus kölcsönhatáshoz tartozó extenzí araméter az entróia, az intenzí araméter edig az abszolút hımérséklet. Az entróia felírható a transzort (+ agy -), illete a rodukált (+, reerzibilis: 0) entróia összegeként: dq ds + Valóságos (irreerzibilis) folyamatok esetében a magára hagyott rendszerek entróiája csak nöekedhet. A alóságban sontán lejátszódó folyamatok irreerzibilisek, azaz megfordíthatatlanok: hı magától éldául mindig melegebb testrıl megy át hidegebb testre. Ez azt jelenti, hogy a rendszert csak ds külsı munkaégzés segítségéel lehet kiindulási állaotába isszahozni. Reerzibilis folyamatok a kázistatikus folyamatok lehetnek, hiszen ezek tökéletesnek tekintett folyamatok, a alóságban nem fordulnak elı. A II. fıtétel Clausius megfogalmazásában: Nem lehetséges olyan körfolyamat, mely során hidegebb testrıl önként hı menne át melegebb testre. Ostwald megfogalmazásában: Nem készíthetı olyan eriodikusan dolgozó gé, amely munkát tudna égezni kizárólag környezete termikus energiájának roására. (Másodfajú eretuum mobile lehetetlensége.)

5 V. kérdéscsoort: Az ideális gáz entróiafüggényei és -s diagramja. Vezesse le az ideális gáz s(,) és s(,) entróiafüggényét! Mutassa be az ideális gáz -s diagramjának feléítését! Ideális gázra (reerzibilis folyamatokra) az alábbi megállaítások igazak: R, du cd, dh c d, dw f d, dw t d, Az I. fıtétel differenciál alakja zárt rendszerre: du d + dw f d du dw f cd + d ds c d d + c d + d R s s0 c ln + R ln s(, ) Az I. fıtétel differenciál alakja nyitott rendszerre: dh d + dw ds c t 0 d dh dw d d c 0 t d c d d d R s s0 c ln R ln s(,) 0 0 d ds. Az ideális (, reerzibilis) gáz -s diagramján az izoterm állaotáltozás ízszintes, az adiabatikus állaotáltozás függıleges egyenes. Az izochor és izobár görbék logaritmikusak, alamint egymásba ízszintes eltolással csúsztathatóak, az izochor görbék meredekebbek. Az izochor görbék balról jobbra, míg az izobárok jobbról balra nöekdenek (a negatí elıjel miatt). Pontbeli érintıjüknek a ízszintes s tengellyel ett metszéke az izochor, alamint az izobár fajhıt határozza meg. A kettıt egy görbén ábrázola is igazolható, hogy: h u + u + R dh du + d() du + Rd c d cd + Rd c c + R

6 VI. kérdéscsoort: Körfolyamatok. Mit neezünk körfolyamatnak? Hogyan csoortosíthatók a körfolyamatok? Értelmezze a körfolyamatok hatékonyságának jellemzésére szolgáló mennyiségeket (termikus hatásfok, fajlagos hőtı-, ill. főtıteljesítmény)! Körfolyamatoknak neezzük azokat a folyamatokat, melyeknél a termodinamikai rendszer isszajut a kezdeti állaotba. Inhomogenitást kell létrehozni az intenzí araméterek (nyomás, hımérséklet) között, mely hajtóerıként szolgál. Megalósításához szükség an energiaforrásra, gére, mely elégzi az energia-átalakítást, alamint nyelıre, mely az át nem alakítható energiát eltünteti. Az energia-átalakítás iránya szerint két tiikus csoortot különböztethetünk meg: a munkaégzı erıgéet (munkaszolgáltató körfolyamatot) és a külsı munkát felhasználó hőtıgéet (fordított hıfolyamatot). A fıcsoortokon belül a körfolyamatokhoz tartozó kiinduló és maximális hımérséklet szemontjából toábbi csoortosítást égezhetünk: erıgéek: hőtıgéek: o főtıerımői körfolyamatok o (hı)erımői körfolyamatok o hőtıgéek o hısziattyúk o kombinált hőtı-főtı körfolyamatok A körfolyamat termikus hatásfokának neezzük a égzett munka és a beezetett hımennyiség hányadosát: η W Q be a, Carnot-körfolyamat esetén: η. Hőtıgé esetén értelemezhetjük a fajlagos hőtıteljesítményt: Q W fel a ε. Hısziattyú esetén értelemezhetjük a fajlagos főtıteljesítményt: Q W m le m ζ. m a a m

7 VII. kérdéscsoort: A CARNO-körfolyamat. Részletesen ismertesse a Carnot-körfolyamatot (feléítés, mőködés)! Válaszához készítsen ázlatot -s és - diagramban! Vezesse le a CARNO-körfolyamat hatásfokának meghatározására szolgáló összefüggést! A CARNO-körfolyamat szolgáltatja a körfolyamatok közül a legnagyobb hatásfokot, a többi körfolyamat iszonyítási alaja, azonban nem megalósítható. A körfolyamat négy reerzibilis, egymást köetı állaotáltozásból áll: adiabatikus komresszió, izotermikus hıközlés, adiabatikus exanzió, izoterm hıelonás, majd újra adiabatikus komresszió köetik egymást (diagramok!). Ebben a sorendben mőködı rendszer esetén hıerıgérıl, ellentétes irányban égbemenı körfolyamat esetén hőtıgérıl beszélhetünk. A CARNO-körfolyamat hatásfoka csak a két szélsı hımérséklettıl függ. + dw dq du 0 dw + dq U 0 Qbe + Qel + W Qbe Qel Q be η W Q be Qbe Q Q be el Q Q ds S, Q ds S m η el a m W (-s diagram területek!) el be a

8 VIII. kérdéscsoort: Az ideális gáz állaotáltozásai. Az ideális gáz - és -s diagramjában rajzoljon izobár, izochor, izoterm és adiabatikus állaotáltozást megjelenítı onalakat! Vezesse le az adiabatikus állaotáltozásra onatkozó V κ állandó összefüggést! izotermikus: w f w t, u 0 izochor: w f 0, ( ), c ( ) w t izobár: w t 0, ( ), c ( ) w f adiabatikus: 0, áll κ du d + dw f du cd, dw f d, d 0 R d c R d c (d + d ) (d + d ) d R (d c + d ) Rd c d + cd + Rd 0 c d + cd 0 c d + c d 0 0 d d c d c + 0, ahol κ : az adiabatikus kiteı c c d d + κ 0 integrálás után: ln + κln konst a logaritmus azonosságait alkalmaza: κ ln( ) konst κ konst

9 IX. kérdéscsoort: Az OO-körfolyamat. Az ideális gáz - és -s diagramjában készített ázlatok segítségéel részletesen mutassa be a belsıégéső szikragyújtású motor helyettesítı körfolyamatát! Mitıl és hogyan függ e körfolyamat termikus hatásfoka? A helyettesítésnél állandó összetételt és tömeget feltételezünk, alamint toábbi elhanyagolásokat teszünk. A körfolyamat részei: adiabatikus komresszió, majd izochor égés, adiabatikus exanzió, égül izochor kiáramlás, és újra komresszió. A körfolyamat jellemzéséhez, a araméterek számításához szükségünk an a kiinduló állaotjelzık ismeretére (, ), az égési csúcsnyomásra ( ), alamint a komresszió iszonyra: r AH (szokásosan 7,5... közötti érték). > FH A termodinamika I. fıtételét felíra zárt rendszerre: u + w. Adiabatikus állaotáltozásoknál a közölt agy elont hı (), míg izochor állaotáltozásokkor a fizikai munka (w f ) lesz zérus. Így tehát a közölt és elont hı az izochor állaotáltozásokból ( : be, : el ) számolható: f η W,,, be,, c c ( ( ) ( ) ( ). ) A komresszióiszony segítségéel a hımérsékletek aránya megegyezik: r κ. η κ r

10 X. kérdéscsoort: A BRAYON-körfolyamat. Az ideális gáz - és -s diagramjában készített ázlatok segítségéel részletesen mutassa be a nyílt ciklusú gázturbina helyettesítı körfolyamatát! Mitıl és hogyan függ e körfolyamat termikus hatásfoka? A helyettesítı körfolyamat megalkotásánál zárt körfolyamatot, állandó tömegáramú ideális gázt feltételezünk, melyen külsı hıközlés és hıelonást alósítunk meg. Az egyes állaojelzık kiszámításához szükség an a kiinduló állaot ismeretére (, ), a nyomásiszonyra ( / ), a maximális füstgáz hımérsékletre ( ), alamint a hımérsékletiszonyra ( / ). A nyomásiszony segítségéel a hımérsékletek aránya megegyezik: r κ κ. A termodinamika I. fıtétele nyitott rendszerre: f w u +. Adiabatikus állaotáltozásoknál a közölt agy elont hı (), míg izobár állaotáltozásokkor a technikai munka (w t ) lesz zérus. Így tehát a közölt és elont hı az izobár állaotáltozásokból ( : be, : el ) számolható: ) ( ) ( ) ( c ) ( c W,, be,,, η κ κ η r.

11 XI. kérdéscsoort: A BRAYON-körfolyamat. Definiálja és értelemezze a komresszor és a turbina belsı hatásfokát! Mit értünk a reülıgé sugárhajtómő roulziós teljesítménínye és roulziós hatásfoka alatt? Részletesen mutassa be a BRAYON-körfolyamat ún. üresjárási állaotát! A alóságos géeknek a reerzibilistıl aló rosszabb, azaz alós mőködését a belsı hatásfokkal jellemezhetjük. Ha a komresszió helyett állaotban fejezıdik be, akkor a komresszor hatásfoka: h h η K. h ' h Ha az exanzió helyett állaotban fejezıdik be, akkor a turbina hatásfoka: h h ' η. h h. ábra: a turbina () és a komresszor (K) alóságos folyamatai (egy fokozat esetén) A roulziós teljesítmény, illete hatásfok a tolóerıel kifejeze, ami az áramlási sebességkülönbség és a tömegáram függénye: F toló W& m& ro gáz F ( ) toló ki üj be reülı W& ro η ro. Q& A körfolyamat üresjárási állaotában ontosan akkora munkát igényel a komresszor, mint amekkorát a turbina szolgáltat: W W. Így a turbina és a komresszor munkaégzésének különbsége, tehát a nettó, hasznos (elezetett) munka zérus: W nettó 0. K

12 XII. kérdéscsoort: öbbfázisú rendszerek I. Értelemezze a komonens, a fázis és a halmazállaot fogalmát! Mutassa be egy egykomonenső többfázisú rendszer -, - és - diagramjának feléítését! Milyen sajátosságai annak a kritikus, ill. hármas ontnak, ill. állaotnak? Az egy komonenső termodinamikai rendszer a nyomás- és hımérsékletiszonyok függényében különbözı fázisokban lehet jelen. Az anyag különbözı fázisainak mikroszkoikus feléítése eltérı. Az anyag belsı szerkezetének makroszkoikus átalakulását fázisátalakulásnak neezzük. Az elsırendő fázisátalakulások hıhatással és az egyik extenzí állaotjelzı ugrásszerő áltozásáal járnak, halmazállaot-áltozás mellett. A másodrendő fázisátalakulások általában nem járnak hıhatással és halmazállaot-áltozással (l. szuraezetés, szuerfolyékonyság). A kritikus ont felett a - diagramon nem lehet különbséget tenni a folyadék és a gız állaot között, itt a gız sőrősége megegyezik a folyadék sőrőségéel. A kritikus ont a közeg egyik jellemzı ontja a hozzá tartozó kritikus nyomással és kritikus hımérséklettel ( c - c ). Az oladási-, árolgási- és szublimációs görbe az ún. hármasontban találkozik. Itt az anyag három fázisa termodinamikai egyensúlyban an. A hármasont a közeg egy jellemzı ontja a hozzá tartozó nyomás-hımérséklet árossal ( H - H ).

13 XIII. kérdéscsoort: öbbfázisú rendszerek II. Ismertesse a VAN DER WAALS-féle gázmodell jellemzıit! Mutassa be egy egykomonenső többfázisú rendszer -s és log-h diagramjának feléítését! Hogyan határozható meg a nedes mezıben léı közeg alamely fajlagos extenzí állaothatározója? A gázrészecskék éges térfogattal rendelkeznek, és kölcsönhatásban állnak egymással (onzástaszítás, rugalmatlan ütközések), melyet VAN DER WAALS-féle erıknek neezünk. Ezekbıl a felteésekbıl ezette le VAN DER WAALS (holland fizikus) 87-ban az állaotegyenlet korrekcióját: a + ( b) R, ahol az együtthatók: 7 a Rc b 8, Rc b. 8 c Nedes közegben az egyik fázishoz tartozó fajlagos extenzí állaothatározó értéke a fordított karok szabálya szerint számolható (-s diagramból): h h s s x. h h s s

14 XIV. kérdéscsoort: ermodinamikai rendszerek leírása. Részletesen ismertesse a termodinamikai rendszerek leírására használható állaotjelzıket! Hogyan csoortosíthatók ezek a mennyiségek? Definiálja a hı (hımennyiség) fogalmát és adja meg tulajdonságait! Az állaotjelzık makroszkoikus tulajdonságok, a rendszer állaotának egyértelmő, egyértékő függényei, csak a rendszer illanatnyi állaotától függenek, és nem függetlenek a rendszer elızı állaotától, alamint az úttól, melyen keresztül a rendszer az adott állaotba jutott, más állaotjelzık egyértelmő függényei. Ha a rendszer részeire onatkozó értékek összege megegyezik a teljes rendszert jellemzı értékkel, akkor extenzí állaothatározókról beszélünk. Ezek a mennyiségek tehát additíak és közülük némelyik megmaradási tulajdonsággal rendelkezik. Pl. tömeg (m), térfogat (V), energia (E), entalia (H), entróia (S), imulzus (I). Ha a részek értéke megegyezik a rendszer egészére jellemzı mennyiséggel, akkor azok intenzí állaothatározók. Az intenzí állaotjelzık inhomogenitása esetén az extenzí állaothatározók áltozása az inhomogenitást megmegszüntetik. Pl. nyomás (), hımérséklet (), kémiai otenciál (µ). Két extenzí állaotjelzı hányadosaként fajlagos extenzí állaothatározókat kéezhetünk. Jellemzıen a tömegegységre fajlagosított állaothatározók használatosak: fajtérfogat (), sőrőség (ρ), fajlagos energia (e), -entalia (h), -entróia (s). A hı a rendszer határfelületén felléı, tömeg-kölcsönhatás nélküli energiatranszort-mennyiség, melyet a hımérséklet-eloszlás inhomogenitása indukál. Átlée a rendszer határát a rendszert alkotó elemi részek (atomok, molekulák) otenciális, agy kinetikus energiáját nöeli, elıjele edig akkor ozití, ha a rendszer felé áramlik. A hımennyiség a munkához hasonlóan útfüggı folyamatjellemzı, az átmenetet jellemzi.

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja

Részletesebben

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek

Részletesebben

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE RANSZPOR FOLYAMAOK MODELLEZÉSE Dr. Iányi Miklósné egyetemi tanár 6. előadás PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/ I. Alafogalmak Hőtan ermodinamika. Hőmérséklet meleg-hideg érzékelés mérése:

Részletesebben

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai 3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya 6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

ALKALMAZOTT MŰSZAKI HŐTAN

ALKALMAZOTT MŰSZAKI HŐTAN ÁMOP-...F-//KONV-05-0006 Duális és moduláris képzésfejlesztés ALKALMAZO MŰSZAKI HŐAN Prof. Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor ÁMOP-...F-//KONV-05-0006 Duális és moduláris képzésfejlesztés Aktí hőtranszport. etszőleges

Részletesebben

A termodinamika törvényei

A termodinamika törvényei A termodinamika törvényei 2009. 03. 23-24. Kiss Balázs Termodinamikai Természeti környezetünk meghatározott tulajdonságú falakkal leválasztott része. nincs kölcsönhatás a környezettel izolált kissb3@gmail.com

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ. Összeállította : Keczkó Mihály fıiskolai adjunktus

OKTATÁSI SEGÉDLET ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ. Összeállította : Keczkó Mihály fıiskolai adjunktus Mőszaki hıtan I. OKAÁSI SEGÉDLE ELMÉLEI ÖSSZEFOGLALÓ NYÍREGYHÁZI FİISKOLA MŐSZAKI ÉS MEZİGAZDASÁGI FİISKOLAI KAR Összeállította : Keczkó Mihály fıiskolai adjunktus Mezıgazdasági- és élelmiszeripari, közlekedésmérnök,

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23) ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

K=1, tiszta anyagokról van szó. Példa: víz, széndioxid. Jelöljük a komponenst A-val.

K=1, tiszta anyagokról van szó. Példa: víz, széndioxid. Jelöljük a komponenst A-val. EGYKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYA FÁZISOK STABILITÁSA: A FÁZISDIAGRAMOK K1, tiszta anyagokról van szó Példa: víz, széndioxid Jelöljük a komonenst A-val Legyen jelen egy ázis Hogyan változik az A

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Carnot körfolyamat ideális gázzal:

Carnot körfolyamat ideális gázzal: ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 4. (XI. 8) Carnot körfolyamat ideális gázzal: p E körfoly. = 0 IV I III II V Q 1 + Q 2 + W I + W II + W III + W IV = 0 W I + W II + W III + W

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK

TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁSOK ERMIKUS KÖLCSÖNHAÁSOK ÁLLAPOJELZŐK, ERMODINAMIKAI EGYENSÚLY A mindennai élet legkülönbözőbb területein találkozunk a hőmérséklet fogalmáal, méréséel, a rendszerek hőtani jellemzőiel (térfogat, nyomás,

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon keretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA Ideiglenes jegyzet

MŰSZAKI TERMODINAMIKA Ideiglenes jegyzet BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM Bihari Péter MŰSZAKI ERMODINAMIKA Ideiglenes jegyzet KÉZIRA BUDAPES, 200. MŰSZAKI ERMODINAMIKA Kézirat Írta és szerkesztette: Bihari Péter, okleveles géészmérnök,

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

Klasszikus zika Termodinamika III.

Klasszikus zika Termodinamika III. Klasszikus zika Termodinamika III. Horváth András, SZE GIVK v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthet 1 / 24 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás.

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI MŰSZAKI HŐAN I.. ZÁRHELYI Név: Kézési kód: _N_ Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Both Ambrus Dr. Cséfalvay Edit Györke Gábor Lengyel Vivien Pa Máté Gábor

Részletesebben

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?

Részletesebben

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből . Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó! MŰSZAKI

Részletesebben

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Fizikai alapismeretek Dr.

Részletesebben

A termodinamika II. és III. főtétele

A termodinamika II. és III. főtétele A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. urányi amás ELE Kémiai Intézet A termodinamika II. főtétele Néhány dolgot természetesnek tartunk, de (a termodinamika tanulása előtt) nem

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

BME Energetika Tanszék

BME Energetika Tanszék BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja: Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika

Részletesebben

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

Halmazállapot-változások vizsgálata ( ) Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn

Részletesebben

A van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára

A van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára van der Waals-gáz állaotegyenlete és a Joule homson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komlex Rendszerek Fizikája anszék 006. december. van der Waals-állaotegyenlet:

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006 ÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZÉFOLYAM 6. Az elszgetelt rendszer határfelületén át nem áramlk sem energa, sem anyag. A zárt rendszer határfelületén energa léhet át, anyag nem. A nytott rendszer

Részletesebben

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.

Részletesebben

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00

KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A astagon bekeretezett részt izsgázó tölti ki!... né (a személyi igazolányban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 MŰSZAKI

Részletesebben

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg). Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van! TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai

Részletesebben

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel). Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása

Részletesebben

Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft.

Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. 1. A kompresszorok termodinamikája Annak érdekében, hogy teljes egészében tisztázni tudjuk a kompresszorok energetikai

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása)

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása) A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása) H 2 +O 2 H 2 O 2 2 2 gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret meleg tárgy lehűl Rendezett Rendezetlen? az energetikailag (I. főtételnek nem

Részletesebben

számot a Z felosztáshoz tartozó integrálközelít összegnek nevezzük. Jelöljük Z-vel a s i -számok leghosszabbikát.

számot a Z felosztáshoz tartozó integrálközelít összegnek nevezzük. Jelöljük Z-vel a s i -számok leghosszabbikát. MEMIKI KÖZBEEÉ: INERÁLÁ I. Bronstejn-zemengyajev: Matematikai Zsebkönyv Elsfajú görbementi integrálok Legyen K szakaszonként sima görbedarab, kezdontja, végontja B és uf(x,y) a K görbét tartalmazó tartományban

Részletesebben

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG

Részletesebben

5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:

5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet: IZA FÁZIOK ERMODINAMIKAI FÜGGÉNYEI IDEÁLI GÁZOK Állaotegyenletbl levezethet ennyiségek Az állaotegyenlet: Moláris térfogat egváltozása: R R R R eroinaikai függvények Bels energia onoatoos ieális gázra

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

21. A testek hőtágulása

21. A testek hőtágulása 21. A testek hőtágulása Végezzen el két kísérletet a hőtágulás jelenségének szemléltetésére a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával! Magyarázza meg a kísérleteknél tapasztalt jelenséget! Soroljon

Részletesebben

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a

Részletesebben

Folyadékáramlás. Folyadékok alaptulajdonságai

Folyadékáramlás. Folyadékok alaptulajdonságai Folyadékáramlás 05. 0. 0. Huber Tamás Folyadékok alatulajdonságai folyadék olyan deformálható folyamatos test (anyag), amelynek alakja könnyen megáltoztatható, és térfogata állandó. Halmazállaot lehet:

Részletesebben

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata

21.B 21.B. Szinteltoló Erısítı Szinteltoló. A mőveleti erısítı tömbvázlata 2.B lapáramkörök alkalmazásai Mőeleti erısítık Mutassa a mőeleti erısítık felépítését, jellemzıit és jelképi jelöléseit! smertesse a mőeleti erısítık tömbázlatos felépítését! smertesse a differenciálerısítık,

Részletesebben

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény

MŰSZAKI TERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény BUDAPESI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGUDOMÁNYI EGYEEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR MŰSZAKI ERMODINAMIKA Feladatgyűjtemény Szerkesztette: BIHARI PÉER. átdolgozott és bővített változat BUDAPES, 004. MŰSZAKI ERMODINAMIKA FELADAGYŰJEMÉNY

Részletesebben

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)

Részletesebben

ENERGIAHASZNOSÍTÁS. (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma

ENERGIAHASZNOSÍTÁS. (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma /9 ENERGIAHASZNOSÍÁS (Lesz-e energiaválság?) Az energiagazdálkodás fogalma Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a rendelkezésre álló energia gazdaságos hasznosítása. Az energiagazdálkodás

Részletesebben

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika. Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú

Részletesebben

Hőtan. A hőmérséklet mérése. A hő fogalma. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com. Szubjektív

Hőtan. A hőmérséklet mérése. A hő fogalma. PDF created with pdffactory trial version www.pdffactory.com. Szubjektív Fizika illamosmérnököknek FIGYELMEZEÉS! Hőtan Az előadásázlat a Széchenyi Egyetem elsőées illamosmérnök hallgatóinak készült a Budó Ágoston Kísérleti Fizika I. felsőoktatási tanköny alapján, a tankönyben

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

MMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2.

MMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2. MMK Auditori vizsga felkészítő előadás 2017. Hő és Áramlástan 2. Alapvető fogalmak Hőátviteli jelenség fogalma: hőenergia áramlása magasabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. -instacioner-

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Feladatok gázokhoz (10. évfolyam) Készítette: Porkoláb Tamás

Feladatok gázokhoz (10. évfolyam) Készítette: Porkoláb Tamás Feladatok ázokhoz (10. évfolyam) Készítette: Porkoláb Tamás Elméleti kérdések 1. Ismertesd az ideális ázok modelljét! 2. Írd le az ideális ázok tulajdonsáait! 3. Mit nevezünk normálállapotnak? 4. Milyen

Részletesebben

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések Feladatok ázokhoz Elméleti kérdések 1. Ismertesd az ideális ázok modelljét! 2. Írd le az ideális ázok tulajdonsáait! 3. Mit nevezünk normálállapotnak? 4. Milyen tapasztalati tényeket használhatunk a hımérséklet

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

Lemez- és gerendaalapok méretezése

Lemez- és gerendaalapok méretezése Lemez- és gerendaalapok méretezése Az alapmerevség hatása az alap hajlékony merev a talpfeszültség egyenletes széleken nagyobb a süllyedés teknıszerő egyenletes Terhelés hatása hajlékony alapok esetén

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

1. tétel. a) Alapismeretek

1. tétel. a) Alapismeretek 1. tétel - Milyen alakváltozások léphetnek fel a külső terhelés, illetve igénybevétel (húzó feszültség) hatására kis és nagy hőmérsékleten (T > 350 o C)? - Mit nevezünk karbonát keménységnek, illetve nem

Részletesebben

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Tóth Mónika Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.

Részletesebben

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)

Részletesebben