TARTAL0M. dokumentum HU ISSN 0039-81361. A nagy improvizáció" (1) A lengyelek nemzeti művészete (3) Az új lengyel dráma (9)

SZÍNHÁZMŰVÉSZETI ELMÉLETI ÉS K R IT IKA I FOLYÓIRAT XI. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1978. NOVEMBER FŐSZERKESZTŐ: BOLDIZSÁR IVÁN FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA TARTAL0M PÁLYI ANDRÁS A ngy improvizáció" (1) ANDRZEJ ZUROWSKI A lengyelek nemzeti művészete (3) JAN KLOSSOWICZ Az új lengyel drám (9) HENRYK BIENIEWSKI Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 Új drbok - új elődások (18) MARTA FIK A mi lengyel díszlettervezés (21) ELZBIETA MORAWIEC Krkkó színházi mikrovilág (27) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél. Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900. Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon vlmint átutlássl KI-II 215-96162 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,-Ft, fél évre 72,-Ft Példányonkénti ár: 12,-Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: 25.797 KERÉNYI GRÁCIA A költészet eltáncolás (33) BÁNYAI GÁBOR Crcsi interjú Tdeusz Kntorrl (37) ODETTE ASLAN Grotowski színház (39) dokumentum ANDRZEJ BONARSKI Beszélgetés Grotowskivl (43) 78.2044 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN 0039-81361 Borítón: Różewicz Krtoték című drámáj vrsói Nemzeti Színház elődásábn (Mlgorzt Lorentowicz és Andrzej Bogucki) A hátsó borítón: Henryk Tomszewski wrocłwi Pntomim Színházánk Twrdowski úr című elődás

PÁLYI ANDRÁS A ngy improvizáció" Az Ősök, Adm Mickiewicz monumentális színpdi poémáj, mely eredeti címe (Dzidy) és trtlm szerint nemcsk z ősökre, hnem egy pogány" eredetű, keresztény elemekkel átszőtt, hlottidéző népi szertrtásr is utl, zok közé romntikus művek közé trtozik, melyek lengyel színház mitológiájánk máig eleven forrását, élő vizét jelentik. A költő, mikor terjedelmileg is htlms, romntikus drámáját írt, nem is gondolhtott elődásr; Lengyelország mint önálló állm száz-- ötven évig nem létezett, három birodlom - cári, porosz és Hbsburg-dinszti - osztozott rjt, s fitl Mickiewiczet vilni diákok összeesküvése után cári htóságok száműzték. Az 1830-s forrdlom hírére, mely lengyel történetírásbn novemberi felkelésként vált ismertté, s mely leginkább mi 48- s szbdsághrcunkkl állíthtó párhuzmb, költő hz-- indult, de mire htárr ért, lázdást már leverték. Az Ősök egy része fitlkori száműzetés után, más része forrdlom bukását követően született; z előbbiben mű főhőse Gustw, z individulist-álmodozó ifjú, kit szerelmi cslódás megsemmisítő terhe nyom, z utóbbibn zonbn börtöncelláj mélyén Konrddá lkul át, ki népe szbdságáért ég. Konrd sors és lázdás trnszcendentális méreteket ölt: ebben vízióbn, kárcsk Fustbn vgy Az ember trgédiájábn földön-túli jó és gonosz szellemek is reális hrcot folyttnk, s Konrd egyenesen z isten ellen lázd: Meg ne vess, nem egy vgyok, bár itt egymgmbn, Egy ngy néppel földön egy-testvérré válván, Áll mögöttem seregem, trónusom és htlmm; Hogyh káromollk Téged, Én véresebb cstáb kezdek, mint Sátán: Ő ész-hrcot folyttott, én szív-cstát Véled. (Pákozdy Ferenc fordítás) Ez szív-cst" z Ősök lényege. Az ótestmentumi próféták ót nem hlltszott ily ngy erejű hng, mely egy nép bukását énekli meg" - állpítj meg George Snd. S vlóbn, még mi olvsó is megborzong, hogy e látszólg lz szerkezetű verses monológot olvss (vgy hllj), mely szinte misztikus trnszbn árd Konrd jkáról; elkerülhetetlenül bővkörébe kerülünk nnk szentségtörésnek", melyről scrum kifejezés ősi kettőssége jutht eszünkbe: Konrd lázdás egyszerre szent és átkozott. Mickiewicz messinisztikus látomását, melyet z Ősökben Péter pp foglmz meg, ki lengyelség szenvedését Krisztus pssiójávl zonosítj, s úgy trtj, e nép kálváriáj fogj megváltni" z emberiséget, történelmi összefüggéseiben kell látnunk. A három részre szkított országbn színház szó szoros értelmében szentélynek számított, nemzeti lét szinte egyetlen szentélyének. Nem véletlen, hogy z 1830-s forrdlom bukás után Lengyelország cári területein sorr bezárják színházk kpuit. Nyugt-Lengyelországbn viszont ellenkező előjelű tendenci muttkozik : míg például z iskolákbn porosz htlom erőszkosn végrehjtj németesítést, mintegy engedményként hozzájárul, hogy Poznnbn megnyíljék z első állndó lengyel színház, mely mi npig Tetr Polski néven működik. Sőt, rendszeressé válik, hogy Krkkóból, Hbsburg birodlom glícii trtományából, hol ez időben legtöbb lengyel színház működik, nyrnt vendégszereplésre érkeznek ide Tháli lengyel felkentjei. Nyelvében él nemzet, s ez itt nnyit tesz: színpdjin él nemzet. Mickiewiczről feljegyezték, hogy kivételes költői rögtönzőképességgel rendelkezett, s előszeretettel csillogttt ezt z dottságát társságbn, z irodlmi szlonokbn. Ez z improvizációs technik fedezhető fel Konrd fentebb idézett monológjábn is, melyet lengyel irodlomtörténet ngy improvizációnk " nevez. Hogyn vált ez költői ngy improvizáció " lengyelség pr excellence színházi hgyományává? Az utókor, tudományos kuttás, műelemzés sok mindent mikroszkóp lá helyezett: jól látjuk m már z eredetileg könyvdrámként olvsott lengyel romntikus drám teátrális forrásit - elsősorbn rituális jellegű népszokások felhsználásábn. De nem utolsósorbn világossá vált, hogy Konrd, illetve Gustw - mg Mickiewicz; tetrlitás forrás pedig bbn szerepben keresendő, melyet költő szó szoros értelmében eljátszott. Nem más, mint mg Mickiewicz hirdette meg szív-cstát" z istennel, történelemmel, fennálló világrenddel; s ngy történelmi színház, melynek tétje egy nemzet léte vgy nem-léte volt, mozgósított htlmsokt: Mickiewicz Európ urlkodóink rettegett ellenfele lett, kik krv-krtlnul ekképp beléptek" színjátékb, még isten földi helytrtój, páp is, ki kiátkozt z őrült lengyel látnokot. A párizsi szlonokbn dübörgő ótestmentumi prófét" nem kevéssé népek tvszánk előhírnöke lett. Ez mind hozzátrtozik mickiewiczi szív-cstához", z Ősökhöz : része lengyel szín-ház mitológiájánk. De Mickiewicz; lengyelség szemében is egyszerre volt fntikus hit és botrány megtestesítője. Azok kortársi, kik relistábbn és rcionálisbbn gondolkoztk forrdlomról, nemzet jövőjéről - és szép számml voltk ilyenek -, nem tkrékoskodtk Mickiewicznek címzett kritikávl. Még Słowcki is, kinek romntikus világképe pedig sok rokonságot mutt Mickiewiczével, mintegy z Ősökben megszólló messinisztikus szellem ellen írt mg ngy nemzeti drámáját, Kordint, melynek hőse Mont Blnc csúcsár hág fel, hogy ott vívjon meg z istennel. Lengyelország nemzetek Winkelriedje! " - születik meg felismerés Kordinbn, z utlás svájcik nemzeti hősére, ki sját mellével fogt fel z ellenség nyilit, s kinek holtteste utt nyitott társink, hogy z ellenségre rontsnk, egyúttl polémi Mickiewiczcsel: nemzet keresztre feszítettségének vllásos lázálmát z evilági " szbdsághős profán jelképe helyettesíti. Słowcki drámájábn már ott z iróni: Kordint, mikor elhtározz, hogy koronázási ünnepség ltt megöli cárt, elfogj z ideggyengeség, s tett elkövetése előtt elájul. De h Słowcki látomás profánbb is, könnyen beépült bb nemzeti mitológiáb, mely z elnyomás éveiben tgdhttlnul ébren trtott lengyelség (elsősorbn lengyel nemesség) öntudtát, ám melyben ott rejlett veszély: vlóságos feldtok, tettek előli menekülés, történelmi mulsztás súlyos vétsége. A lengyel irodlom mélyen gyökerező hgyomány gúny, szrkzmus, nemzeti krkter önironikus szemlélete. Elegendő csk utlni Mikołj Rej reneszánsz sztíráir, melyek

csípős nyelvvel csúfolódtk kor feudális viszonyin és bigott vllásosságon, vgy épp Aleksnder Fredrór, e különös glícii földesúrr, ki XVIII-XIX. százd fordulóján moličre-i komédiákbn foglmzt meg, mit lengyel nemesség élhetetlenségéről és tunyságáról tudott. Ez nemzeti öniróni feltámd és sjátos metmorfózison megy át múlt százd végén, e százd elején Norwid és Wyspiński drámáibn. Mindketten ironikusn szembefordulnk romntikus pátosszl, s messinizmusbn elsősorbn nemzeti mártíromság öntetszelgését látják, teátrális illúziót, festett világot". Kettejük közül Norwid z elvontbb és filozofikusbb, egyúttl mgányosbb is (ő z, ki Mllrmé előtt már tnulmánybn megfoglmzz költői elnémulás esztétikáját), drbji életében nem is jutnk színpdhoz. Wyspiński számár viszont mg nemzeti mitológi kérdésessé válás jelenti színházt: hisz vn vlmi eleve teátrális, s ezt fedezi fel Wyspiński, Mickiewicz élet-színházánk, z Ősök szellemének és Mickiewicz áltl játszott szerepnek kritikájábn. A Felszbdulás című Wyspiński-drb kezdetén Konrd bejön színpdr - z Konrd, kit jól ismerünk z Ősökből -, s kijelenti, hogy elege vn romntikus színházból, fellázd teremtője ( istene") ellen: ez mg Mickiewicz. Pontosbbn: Mickiewicz-szobor, mely megelevenedik ugyn színpdon, de ugynolyn tehetetlennek bizonyul Wyspiński Konrdjávl szemben, mint mz égi isten z Ősök Konrdjávl vgy Słowcki Kordinjávl szemben. A Menyegzőben, melyet mgyr közönség Andrzej Wjd filmjéből is, vrsói Nemzeti Színház két évvel ezelőtti vendégjátékából is ismerhet, egyértelműen kiderül, hogy Wyspiński ironikus színház ugynúgy nemzeti sorskérdések színpd, mint mg idejében Mickiewicz költői szószéke volt; Wyspiński lesz z új színház első postol, zé színházé, mely mindenekelőtt játék, de szent és átkozott játék: neki hgyomány egyszerre élő forrás is, de történelmi tehetetlenség álruháj, mszkj is, melyet le kell tépni. A Menyegzőben, melynek lkodlms forgtgábn városi urk fennhngon brátkoznk nép egyszerű fiivl, hjnl felé beoson Chochoł, Szlmcsutk, s ndlító hegedűszvár lssú, groteszk táncot kezdenek multozók, míg végül vlmennyien meg-merevednek. A Menyegző százdfordulós krkkói premierjén úgy htott e drámvégi kkord, kár vlmi durv nyelvöltés publikumr, korr: hiszen korszk vlmennyi világmegváltó, népboldogító szólm előzőleg ott csengettbongott színes színpdi kvlkádbn. Wyspiński színház is bizonyos ngy improvizáció", kifejezésnek immár eredendően teátrális értelmében; ő már úgy építette fel drámát és rendezte meg z elődást ( lengyel színművészet első mi értelemben vett író-rendezője volt), hogy közönségre tett htást is kompozíció szerves részének tekintette. Egyetérthetünk Gordon Criggel, ki kor kevés számú igzi színházi művésze" közt trtott számon, e meghtározáson egyszerre értve mesterségbeli hozzáértést és z újító szellemet. Mindez mégsem óvhtt meg Wyspińskit ttól, hogy ő is mitológii lkká váljék: Witkiewicz ugyn-úgy gúnyt űz Wyspiński Szlmcsutkjából, hogy Mrożek is ezt prodizálj Tngó fináléjábn. Gúny, iróni, pródi ezúttl is úgy értendő: élő hivtkozás és ostorozás. A lengyel színház mitológiáj máig eleven mitológi: szent és átkozott pillnt, ktrtikus élmény innen születik. A lengyel színház olyn kiemelkedő rendezőegyéniségeit sem érthetjük meg e fejlődési folymt nélkül, milyen Swinrski, Dejmek vgy Wjd, de mélyen e lengyel mitológiából élnek z úgynevezett utonóm színház mesterei is: Szjn brokk képorgiájábn ott vn Witkiewicz ktsztrofizmus, Tdeusz Kntor hppeningszerű ngy improvizációibn" ott witkiewiczi esztétik szerinti tiszt form", mely z bszolútumot nturális vlósághűséggel párosítj, Grotowski szegény színházábn" Mickiewicz, Słowcki, Wyspiński. Aligh tévedünk, h zt mondjuk, Mickiewicz ót nem tűnt fel oly prófétikus jelenség lengyel színház vidékén, mint Jerzy Grotowski. Akárcsk Mickiewicz, ő is hit és botrány köve mi lengyel köztudtbn. Így volt ez már színházi" Grotowskivl is, de még inkább érvényes ez színház utáni" Grotowskir. Mickiewiczhez viszonyítv persze Grotowskit inkább ellenprófétánk kellene neveznünk, de z ellentmondás történelem és z idő múlásábn rejlik. Mickiewicz végül is ugynúgy prteátrális" tevékenységet folyttott - hogy Grotowski kifejezését hsználjuk -, mint wrocłwi Lbortórium Színház vezetője. Mickiewicz színház" elsősorbn történelem és politik rénájábn zjlott le; Grotowskié z intimitásbn, z elvonulásbn, de nem kevésbé világ fígyelő tekintete előtt. Mickiewicz hitt sját szerepében, s szerepjátszás postol volt; Grotowski kezdettől szerepjátszás hmisságár helyezi hngsúlyt, mert úgy trtj, z ember lényege épp z, mi szerepek mögött felfedezhető. De korántsem Mickiewicz vgy Grotowski személyes meggyőződéséről vn itt szó, sokkl inkább z idők változásáról. Grotowski, ki közel évtizede nem jelentkezett új színházi rendezéssel, s mint e számunk végén, dokumentumként közölt interjújábn kifejti, nem is szándékszik ezzel fogllkozni, prteátrális" kísérleteiben z ember és ember közti utentikus kpcsolt új lehetőségeit kuttj. Ezt kereste már színházbn is, ezért volt lbortórium vlójábn mindig prteátrális" jellegű, de épp, mert vlóság, z élet mindig fontosbbnk tűnt számár, mint művészet - kárcsk Mickiewicznek -, tudott új dimenziókt nyitni XX. százd színház és embere előtt. Grotowski mg ellen-messinizmusát egy újfjt érzékenység ébredésének nevezi, mely olyn, kár egy hl z új nemzedék folyójábn", és hozzáfűzi: Semmiképp sem szbd hlt összetéveszteni folyóvl, mert nem ugynz." A Grotowskititok tehát ugynúgy nem titok, h vlóbn jelenségre fígyelünk, hogy Mickiewicz őrülete sem volt z. Mindez szervesen összetrtozik, még h kirgdott részleteiben furcsánk és különösnek is ht. Az utóbbi években sok szó esett nálunk is, lengyelek körében is rról, hogy mgyr színháznk ngy dóssági vnnk lengyel drámirodlomml kpcsoltbn. Aki jártos mgyr drmturgiákon, jól tudj, hogy z idegenkedés nem z egyes szerzőknek és műveknek szólt; inkább onnn eredt, hogy mindig csk egyes szerzőket és műveket olvstunk, nélkül, hogy ngy improvizációt", mely egy nemzet élő mitológiájából táplálkozik, s egyben táplálj is zt, legyen szó kár Mickiewiczről, Wyspińskiról vgy Grotowskiról, megértettük voln. Holott igzi kincsesbány, miről ngyvonlún már-már megfeledkeztünk: lengyel drám és színház nemcsk sjátosn kelet-európi művészet, hnem vlóbn európi színház. A SZÍNHÁZ ezért megrgdj z lklmt, s lengyel drám ünnepe lklmából, mely most hzánkbn megrendezésre kerül, Ígyekszik minél szélesebb összefüggéseiben megrjzolni lengyelek nemzeti művészetének" körét, miben két lengyel lptársunk, Dilog és Tetr munktársi is segítségünkre voltk. A lengyel drám mgyrországi útját kívánjuk ezzel is egyengetni.

ANDRZEJ ZUROWSKI A lengyelek nemzeti művészete Igen széles körű - történelmi, esztétiki és egyéb - motivációr lenne szükség jelenség értelmezéséhez, hisz tény, hogy színház z irodlomml egyenrngú műfj nnk projektív művészeti gondolkodásnk, mely különös módon formálj lengyelség tudtát. Így volt régebben, és így vn m is. Lényeges szerepet játszik ebben, h o g y XIX. százdbn lengyel állm nem létezett, társdlom művészet trtományibn építette fel zonosságát; művészet így szinte szkrális jelentőségre tett szert, z lpvető értékek hordozój lett. Az író, színész, színházi ember ebben helyzetben vlmiféle nemzeti ppság stigmáját viselte mgán. Zürichből. Nincs mit szégyenkeznünk kkor sem, h képzeletben megrjzoljuk Európ színházi térképét: drámirodlmunk, de mindenekelőtt színházi esztétikánk, lengyel teátrum sjátos látásmódj mindnnyiszor elismerést rt London és Párizs, Shirz és Velence, Belgrád és Dubrovnik fesztiváljin, hogy csk legjelentősebb világszínházi tlálkozókr utljunk. E fesztiválokon lengyel elődások számos díjt nyertek, így például Legend dicsőséges feltámdásról (rendező: Kzimierz Dejmek, Nemzeti Színház, Vrsó) 1964-ben Velencében, Dosztojevszkij Ö r d ö g ö k j e ( r e n d e z ő : Andrzej Wjd, Stry Tetr, Krkkó) 197z-ben Londonbn, mjd ugynezen londoni World Sesonon Mickiewicz Ő s ö k j e (rendező: Konrd Swinrski, Stry Tetr, Krkkó), Dnte című elődás (rendező: Józef Szjn, Tetr Studio, Vrsó) 1974- ben Velencében. A lengyel színházi export zonbn nem korlátozódik csupán fesztiválokr, több együttesünk rendszeresen turnézik kontinens különböző tájin. A legszorosbb kpcsoltok természetesen szocilist országokkl lkultk ki, állndó színházi cserekcióink Mikolj Rel József élete című drbj Kzimierz Dejmek rendezésében (Nemzeti Színház, Vrsó) Számok és fesztiválok tükrében Az idő megváltozttt z rányokt. És mégis, bár világ zenei életének élvonlábn ott vnnk lengyelek (elég Krzysztof Pendereckire utlnunk), bár lengyel képzőművészet és irodlom felbecsülhetetlen szerepet játszik - vlójábn színház lett lengyelek nemzeti művészete. Természetesen megváltozott színház helye kulturális életben. Minden korábbi nyugtlnság ellenére film nem temette m g lá színházt, tele-vízió vgy tömegkommunikáció más formái nem fosztották meg igzi rngjától. A drmtikus művészet fitlbb mű-fji közt színház megtlált mg sjátos helyét, sjátosn intim művészet, z emberi tlálkozás helye lett, hol rivld két oldlán levők egymásr lelnek, egymás szemébe néznek, hogy olyn dolgokról vlljnk, melyekről egyébként gondolkozni is csk suttogv szoktunk. Nem véletlen, hogy legkiválóbb lengyel írók szívesen válsztják drmtikus formát. Hisz színház helye és rngj különösen széles körű és tekintélyes fórumot nyit művész számár, hogy itt és most életünkről és sorsunkról szóljon. Mindemellett lengyel színház repertoárj igen széles skálán mozog: nemzeti hgyományt képviselő klsszikusoktól világszínház újdonságiig, melyek igen gyorsn eljutnk Visztul prtjár Brodwyról ugynúgy, mint Moszkvából vgy éppen Párizsból, Londonból,

Jelenet Witkiewicz Suszterek című drámájából vrsói Ateneum Színház elődásábn (Romn Wilhelmi és Mrcin Kociniek) vnnk Budpesttel, Prágávl, Moszkvávl, Leningráddl, Szófiávl, Bukresttel, s nem utolsósorbn z egyes testvérvárosok közt is egyre szorosbb színházi együttműködés. Nem lebecsülendő z szerep sem, melyet e művészeti exportbn" z egyes színházi lkotók betöltenek. Több kiváló lengyel rendező állndó vendég z európi színpdokon: Erwin Axer bécsi Burgtheterben rendez, Jerzy Jrocki zürichi Schuspielhusbn, Andrzej Wjd moszkvi Szovremennyikben, nemrég elhunyt Konrd Swinrski többek közt nyugt-berlini Schiller Theterben vitt színre több elődást, Jerzy Grotowski pedig, ki szegény színház" mestereként vált világhírűvé, phildelphii Színházi Intézetben vezet szemináriumot. S ezek csk legjelentősebb példák, melyek lengyel színház jelenlétét illusztrálják korunk világszínházi mozglmánk lkulásábn. Természetesen nem fesztiválok, szemlék és tlálkozók lkotják színház hétköznpjit, ezek ünnepek, melyeken zonbn élesen kibontkozik m hétköznpok profilj, s melyek lehetőséget biztosítnk z lkotói vitár, művészi erőforrások, z eszközök és módszerek kifinomításár. Két évtizede egyre szporodnk hzi fesztiválok is, melyekre most már évente sor kerül. Így dott otthont Wrocłw z új lengyel drámák seregszemléjének, Klisz z vntgrde elődások fesztiváljánk, Opole z újrértelmezett lengyel klsszikus drámák bemuttósoroztánk, Szczecin monodrámák és kis színházi formák tlálkozójánk, míg Ktowicében kétévente kerül sor népi demokrtikus országok drámirodlm, illetve szovjet drám fesztiváljár; Toruńbn, Jeleni Górábn és Sziléziábn viszont fesztiválszerűen zjlnk le z dott országrész színházink tlálkozói, s minden esztendő végén sor kerül Vrsói Színházi Npokr, melyre z előző évd legkiemelkedőbb elődásit hívják meg z ország minden tájáról, s így ez rendezvény mintegy lengyel színházművészet eredményeinek évi mérlegét is elkészíti. De hát színházi életet, mint említettem, nem fesztiválok lkotják. Ezek csk élessé teszik kontúrokt. A színház rcult npról npr formálódik, szó szoros értelmében - hisz Lengyelországbn évente körülbelül 360 premierre kerül sor. Minden np premier - így is lehetne mondni. Htvn-egynéhány hivtásos együttes működik z országbn, legtöbb színház természetszerűleg Vr-sónk vn: tizenöt prózi társult tizenkilenc színpdon trt elődásokt. H számok törvénye szerint fővárosnk vezető szerep jut is, lengyel színházi élet egyáltlán nem tekinthető vrsói monopóliumnk. Az eseményszámb menő színházi bemuttók nem egyszer épp zokbn városokbn zjlnk le, melyek előzőleg kevesebb érdeklődést keltettek; lengyel színművészet élvonlát évek ót éppen nem fővárosi együttesek lkotják: így Stry Tetr Krkkóbn, Jn Pwel Gwlik igzgtás ltt, kitűnő színészi gárdávl s olyn rendezőkkel, mint Andrzej Wjd, Jerzy J-rocki vgy közelmúltbn elhunyt Konrd Swinrski, továbbá Tetr Nowy Lódbn Kzimierz Dejmek, Tetr Wybrzeże Gdńskbn Stnisłw Hebnowski, Tetr Nowy Poznńbn Izbell Cywińsk vezetése ltt. S ezek ismét csk példák, néhány csúcs, melyek lengyel színművészetben jelenleg urlkodó rendezői törekvéseket is fémjelzik. írók színházbn Mielőtt megpróbáljuk áttekinteni e vezető színházi irányztokt, leglább futó pillntást kell vetnünk drámirodlomr, hisz színházk irodlmi érdeklődése jelentős mértékben meghtározz színpdi kifejezés tendenciáit is. A bemuttók legngyobb hányd világirodlom klsszikusit viszi színre. Egy-egy évdbn 250 vgy még ennél is több ilyen premierre kerül sor; z ntik szerzők mellett leggykrbbn Clderón, Molière, Schiller, Dosztojevszkij, Csehov, Gogol, Shw vn repertoáron, z utóbbi években megnőtt z érdeklődés Ibsen és Strindberg iránt. Egészen különös hely illeti meg Shkespere műveit. Megkockáztthtnánk zt kijelentést, hogy z elmúlt két évszázd során Shkespere

lett lengyelek első számú nemzeti drámírój. Csupán felszbdulás utáni időszkbn - z 1946-os első premier ót - 365 Shkespere-bemuttó volt Lengyelországbn. Igen, átlg hvont egy új Shkespere! Hsonló számítás szerint átlg 31 Hmlet-bemuttór kerül sor évente. Ez rendkívüli érdeklődés, mely lengyel színházbn strtfordi költőfejedelem iránt megnyilvánul, sjátos viszonyt jelent: z egymás nyomáb lépő lengyel rendezőnemzedékek kortárs szerzőként olvssák újr s újr Shkespere-t. Mgától értetődik, hogy nem egyszerűen ktulizálásról vn szó, sokkl inkább rról, hogy Shkespere-szövegeket úgy olvssuk, mint sját érzelmi állpotink vgy dott történelmi helyzetünk elemzését, z ő drámáivl felelünk bennünk felmerülő kérdésekre. Hsonlóképp színházi repertoár biztos támszát jelenti lengyel klsszikus drám. Mickiewicz, Słowcki, Norwid, Wyspiński, Fredro: ők lengyel drám legjelesebb mesterei. Drbjik elődási nem egyszer színházi évd élvonlbeli eseményének tekinthetők : rr ösztönöznek, hogy számot vessünk mgunkkl, múltunkkl és jelenünkkel. Azt értve ezen, mit tömören Norwid szvivl fogllhtnánk össze: A múlt is jelenkor - csk kissé távolibb." Az ötvenes évek közepén - hogy korábbn normként lklmzott relizmus kötelező mivolt megszűnt - lengyel színházk hirtelen fokozott érdeklődéssel fordultk mi drám felé. Elfogllták méltó helyüket legkiválóbb - vgy dott esetben legdivtosbb - drámírók, kik Brodwytól Moszkváig világ többi színpdát is meghódították. Arthur Miller, Anouilh, Ionesco, Arbuzov, Ghelderode, Albee, Vmpilov, Pinter, Arrbl, Storey, Bond, Osborne, Dürrenmtt és nem utolsósorbn Beckett sok tekintetben meghtározták, milyen színpdi keretek közt gondolkozunk személyiségünk formálódásáról és világ formálódásáról, mely személyiségünket lkítj. A nehezen áthághtó kulturális kdály (itt rr témkörre gondolok, mi százötven esztendőn át állmiságától megfosztott nemzet történelméből következett) és nyelvi elszigeteltség sokáig csknem teljesen lehetetlenné tette, hogy lengyel drám Európ más országib is eljusson. Ezt z izolációt először Stnisłw Igncy Witkiewicz drbji törték át; ő z lengyel drámíró két világháború között, kit világszerte - sjátos groteszk hngvételű művei lpján - Beckett és Ionesco neve áltl fémjelzett irányzt ngy elődeként könyveltek el. Az közel nyolcvn külföldi premier, mely Witkiewicz nevéhez fűződik, jól dokumentálj z európi színházbn betöltött szerepét. A mi szerzők közül nemcsk Słwomir Mrożek és Tdeusz Różewicz, kik sok tekintetben Witkiewicz örököseinek tekinthetők, de szrksztikus drbokt író Ireneusz Iredyński, relist Leon Kruczkowski vgy relist és költői színház htárvidékén elhelyezhető Stnisłw Grochowik is Európ-szerte játszott drámírók. De ők hzi színházi repertoár fő erősségei is. Az új színház születése Nehéz lenne felszbdulás utáni időszk lengyel színházát történelmi htárvonlk meghúzás nélkül tárgylni. Ez mintegy három évtizedes korszk kétség-kívül kulturális egységet lkot, de első-sorbn mg fejlődésében, mely bizonyos lpvető változásokból és z egymássl összecspó, gykrn homlokegyenest ellentétes irányztok hrcából bontkozik ki. Az első szkszt - z 1945-49 közti éveket - különböző művészeti irányztok dinmikus és sokoldlú virágzás jellemezte, mi német megszállás ném esztendei után természetes is volt. Ezt Przybyszewsk A Dnton-ügy című drámáj Andrzej Wjd rendezésében (Tetr Powszechny, Vrsó) még többnyire háború előtti színházi élet ngy egyéniségei htározták meg, kik közül kétségkívül Leon Schiller, modernist forrásokr vissztekintő htlms színház " megteremtője volt legkiválóbb mester, tnítványi mi npig döntő mértékben megszbják lengyel színművészet fejlődését. Vgy oly módon, hogy modellszerűen követik schilleri eszményt, mint z expresszionist Lidi Zmkow, vgy úgy, hogy htározottn ellentmondnk ennek z örökségnek, mint kmrjátékhoz vonzódó Erwin Axer, vgy már kevésbé kötődve mesterhez, mint sját útját járó Kzimierz Dejmek, Ludwik René, Jerzy Krsowski, Aleksnder Brdini. E korszk művészi csúcsként könyvelhető el z i947-ben megrendezett Shkesperefesztivál, melyen szinte z egész kkori lengyel színházi élet képviseltette mgát, s mely jól illusztrált különféle művészi hitvllások széles skáláját. Hmrosn bekövetkezett zonbn - z 1950-55 közötti években - szocreál " kötelező normként vló lklmzás. E szigorú normtívák keretei közt is néhány igen kiemelkedő művészi eseményre került sor, mindenekelőtt Kzimierz Dejmek igzgtás ltt működő, fitlos szenvedéllyel égő łódźi Tetr Nowybn vgy épp Lidi Zmkow keze ltt, kinek monumentális költői látomás volt forrdlomról, vgy normtívákt némi-

leg szétfeszítő Bohdn Korzeniowski elődásibn, ki Fredro vígjátékit vitte színre. A lengyel színjátszás mégis komoly árt fizetett: szinte teljesen eltűnt színpdinkról ngy romntikus irodlom, melyet nem lehetett beilleszteni szűken értelmezett leíró relizmus ktegóriájáb. Így Mickiewicz Ősökjének 1955-ös elődás Aleksnder Brdini rendezésében vrsói Polski Tetrbn következő időszk előhírnökének tekinthető. Az ezt követő két évtized lkított ki lengyel színháznk zt z rcultát, melynek m tnúi vgyunk. Igen áltlánosn foglmzv, mi lengyel színpd esztétikáját költői színház eszméje urlj, mely inkább hjlik metforikus áltlánosításr, s kevesebb hjlndóságot mutt zsánerképszerűség és leíró relizmus iránt. Hogy ez kijelentés ne hngozzék üres frázisként, és hogy jelezzük fő tendenciákt, leglább ngy áltlánosságbn szemügyre kell vennünk legjelentősebb művészi lkotóműhelyeket. A vrsói Nemzeti Színház - szemben z európi fővárosokbn urlkodó áltlános szokássl - progrmszerűen elhtárolj mgát z kdémikus színjátszástól. A Nemzeti igzgtój és rendezője, Adm Hnuszkiewicz, lengyel klsszikusokt színre vive, következetesen megtgdj e drámák elődásánk kilkult konvencióit. Gykrn tlálkozunk Nemzeti színpdán irodlmi kollázzsl, mely költészetből ugynúgy merít, mint különböző emlékirtokból vgy publicisztiki írásokból. Hnuszkiewicz bátrn változtt klsszikus drámák szerkezetén, rendezői esztétikáját formi szinkretizmus jellemzi, különféle színpdi effektusok nem egyszer sokkszerűen htó vegyítése, mint milyen például romntikus szólmok bet- vgy jzz-zenével vló ellenpontozás. Az bizonyos fitlság, mely többnyire elkerüli színházt, s nem érdeklődik nemzeti hgyományok iránt, rendszeresen látogtj Hnuszkiewicz elődásit, mely korunk prizmáján át olvss újr klsszikusokt. A brikád másik oldlán helyezkedik el Kzimierz Dejmek (Tetr Nowy, Łódź), e széles plettávl rendelkező finom stiliszt, kinek nevéhez régi lengyel drámi szövegek felfrissítése fűződik (Dilogus de Pssione, Legend dicsőséges feltámdásról, József élete), de ngy visszhngot keltett 1968-s Ősökrendezésével cskúgy, mint mi lengyel és nyugt-európi drámák színre vitelével. Dejmek mindig szövegből indul ki: szöveg stiláris inspirációjából. E két törekvés között helyezhetnénk el nemrég trgikusn fitlon elhunyt Konrd Swinrski rendezői művészetét. Legjelentősebb elődási: z Ősök, Wyspiński Felszbdulás, Szentivánéji álom (Stry Tetr, Krkkó), Weiss Mrt/Sde-j (Tetr Ateneum, Vrsó), Mjkovszkij Poloskáj (Nemzeti Színház, Vrsó). Swinrski, mindig hűen drámi szöveg inspirációjához, iróniát és végzetszerűséget egyesítő színházi szemléletével különös képességről tett tnúságot, mellyel z írott drám jelentéstrtlmát le tudt fordítni színpd utonóm nyel-vére. A htárinkon túl elsősorbn filmrendezőként ismert Andrzej Wjd színházi munkáibn - így Dosztojevszkij Ördögökjében, A félkegyelmű lpján készített Nsztszj Filippovnábn, Wyspiński Novemberi lében (Stry Tetr, Krkkó) - lpvető szerepet szán színpdkép festői kidolgozásánk és térkompozíciónk. Elődásit többnyire színpdi mozglmsság, z érzelmek egyenesen expresszionist felfokozottság jellemzi, míg szöveg kezelésében filmes gykorltból ismert szbdságot engedi meg mgánk. Tehát z irodlom mint ürügy, hogy máról beszéljünk: ez Hnuszkiewicz; z irodlom mint színjáték meghtározó esztétiki forrás - ez Dejmek; z irodlom mint tém, mely színpdon átlkul és kiteljesedik - ez Swinrski és Wjd. Ezek fő tendenciák, melyek más rendezők munkásságábn is felfedezhetők. A Dejmek áltl képviselt irányztot gzdgítj - elsősorbn mi lengyel drámák színrevitelével - Jerzy Jrocki, továbbá Krystyn Skusznk, Jerzy Krsowski, Zygmunt Hübner, Jn Mciejowski. Még inkább irodlmi elkötelezettségű színház z, melyet főleg z idősebb nemzedék képviselői művelnek : Erwin Axer, Stnisłw Hebnowski, Tdeusz Byrski és Jerzy Kreczmr, ki egyébként elsőnek vitte színre Lengyelországbn Beckett Godot-r várv című drámáját. Az, hogy drámát szbd színpdi kompozíció kiindulópontjánk tekintsék, néhány idősebb kollégájuk mellett - milyen Lidi Zmkow vgy Ludwik René -, elsősorbn fitlokt jellemzi - Izbell Cywyńskát, Mciej Prust - és legfitlbbkt - Mciej Englertet, Ryszrd Mjort-; bár épp z egyik legfitlbb rendező, Mrcel Kochńczyk erősen hjlik rr, hogy színjáték meghtározó esztétiki forrásánk drámát tekintse. Az új lkotói nemzedékek feltüntetésével, úgy látszik, egyre szélesebb művészi színképet mutt lengyel színházművészet, De meglehet-e egyáltlán z élő színház egymásnk ellentmondó és egyenértékű igzságok állndó szembesülése nélkül? Avntgrde törekvések Külön helyet fogllnk el Lengyelország színházi térképén z vntgrde törekvések. A világ szemében lengyel vntgrde foglm elsősorbn Jerzy Grotowski nevével és szegény színház" eszméjével fonódott össze. Grotowski válllkozásánk immár közel két évtizedes története vn: 1959-ben vette kezdetét, mikor Grotowski átvette Opolébn Tizenhárom széksor Színházánk vezetését, s itt ngy színházi centrumoktól távol eső műhelyben olyn színház kilkításán fárdozott, melyben z átélésnek jutott z első, sőt egyedüli hely. Ahogy kibontkozott Grotowski esztétikáj, színházábn szó mindenekelőtt z érzelmek, s nem nnyir szemntiki jelentések hordozój lett. A hngsúly színész pszichofiziki cselekvésére került, sémákkl, divttl, beidegződésekkel vló küzdelmére, hogy szó teátrális értelmében eljussunk z rchetípushoz, z ember és ember közti utentikus kpcsolthoz. 1965-ben, mikor már kikristályosodott Grotowski-színház, élén Ryszrd Cieślk színészetével, z együttes áttelepült Wrocłwb, és Tetr Lbortorium elnevezés ltt folyttt munkáját. Itt születtek meg későbbi világsikereik: Clderón-drám lpján készített Állhttos herceg és z Apoclypsis cum figuris. A szegény színház" e végső fázisábn csupán két színházi komponens mrdt meg: színész és néző. Már színészi szó is csk foszlányibn létezett, z emberi test lett cselekmény trtlmánk és formájánk fő kifejező eszköze. Grotowski színházi elképzelése és módszere mintegy z egész világ színházi vntgrde-jánk fígyelmét mgár vont. Az együttes tgji szemináriumokt vezettek z Egyesült Állmokbn, Frnciországbn, Skndináviábn, Ausztráliábn, Jpánbn, Mexikóbn, Ausztriábn, Spnyolországbn, melyek iránt igen ngy érdeklődés muttkozott, s melyek zt jelzik, Grotowski ihlető htás egyre növekszik. Közben wrocłwi lbortórium jószerivel bbhgyt színházi működését. Grotowski jelenlegi tevékenysége z emberek közti kpcsoltteremtés prteátrális formáink keresésére irányul, olyn tlálkozásokt szervez, melyeken minden résztvevő egyszerre színész és néző is, tehát sensu scripto színész feleslegessé vált. Pontosbbn szólv,

inkább néző vesztette el funkcióját: Grotowski-meeting"-en mindenki cselekvően vesz részt, vgyis különleges színésszé válik. De ez sem legszerencsésebb foglmzás, hisz Grotowski nem színészi tettetést" krj előhívni tlálkozás résztvevőiből, nem tudtos lkítás érdekli, hnem m szituáció megteremtése, melyben kdálytlnul megvlósulht z emberi dinmizmus teljes, spontán felszbdulás. E prteátrális működését Grotowski 1974-ben Phildelphiábn Holidy elnevezésű tlálkozójávl kezdte. Később Hegy, Kptár és más elnevezések ltt hsonló kciókt rendezett Lengyelországbn. Egyre távolbb színháztól - egyre közelebb meztelen személyiséghez. Az vntgrde törekvések másfjt, de ugyncsk világszerte ngy érdeklődést keltő egyénisége Józef Szjn és Tdeusz Kntor: két képzőművész, kik form, szín és kép felől közelítették meg színházt. Szjn 1953-bn színházi tervezőként kezdte pályáját - többek közt Grotowski mellett is dolgozott -, s színházi plsztikát első perctől fogv nemcsk illusztrációnk, hnem metforikus elemnek tekintette. Már ekkor kirjzolódott munkásságánk fő motívum: destruktív erők htlmávl vló szembeszegülés és z egyén hrc, hogy ezen htlmon úrrá legyen. 1971 ót Szjn vezetése ltt működik vrsói Tetr Studio. Itt - olyn egész Európát bejárt elődásokbn, mint Dnte és Replik - kristályosodott ki színházi esztétikáj, melyben szöveg is, sőt színész is csk másodrngú elemnek számít. A lényeg hngokkl láfestett kép, ennek metforikus jelentésvilág. A Replikábn, mely egyébként ném csöndben zjlott le, z emberi hng szerepe csk egy-egy kiáltásr vgy hörgésre korlátozódott. A Dnte struktúráj z állndó mozgásbn levő rekvizitumok, groteszk és egy-úttl fenyegető formák színpdi tűzijátékár épül. De külső jelek e hlmozásávl Szjn egyéni, drmturgiilg fegyelmezett, sját jelentésrendszerrel bíró színházt teremt. Tdeusz Kntor elődási látvány tekintetében sokkl szerényebbek. Színházábn, melyet 1955-ben lpított Cricot 2. néven, hppeningszerű elődásokt trt, melyeken elejétől végig rendező is színen vn, s mintegy irányítj z elő-dás előre kigondolt, következetesen meg-trtott tengelye köré szőtt improvizációkt. A világsikert Kntornk Hlott os- Henryk Bist Lucifer szerepében Mdách Az ember trgédiáj című drámájábn Jdwig Polnowskávl és Zbigniew Grochlll (Tetr Wybrzeze, Gdnsk ) tály című produkció hozt meg, mely kifejezetten szürrelist hgyományr épít. A lengyel színházi vntgrde külön ágát képviseli Henryk Tomszewski 1958- bn lpított wrocłwi Pntomim Színház, mely progrmszerűen eltér többi drámi színpdtól, s drámi viszonyok és jelentések önálló világát mozdultok nyelvén foglmzz meg. Mégsem pusztán formi kísérletről vn szó: Tomszewski, mikor elveti szöveget, nem veti el z irodlmt. Épp ellenkezőleg, ngyon is hsználj, helyesebben: felhsználj, hogy mrdéktlnul lefordíthss gesztusokr. És hogy különböző elődásokbn ugynhhoz problémkörhöz térhessen vissz, rról vllv, hogy z ember számár világ lidérces és trgikus utt kínál nehéz optimizmushoz", mi nem más, mint szépség: z emberi test és belőle kibonthtó lehetőségek, A színházi élet peremén Nem lehet élesen elválsztni z vntgrde és hgyományos színházt. A tpsztltok kölcsönösen htnk egymásr. Az vntgrde eredményeit kmtozttj például hivtásos színház keretein belül Kzimierz Brun, szélesebb nézőközönség befogdóképességéhez idomítv ezeket (Tetr Współczesny, Wrocłw). Brun nem egyszer kilép dobozszínpdról, elhgyj színháztermet, kiviszi nézőket z utcár, felcseréli nézők és színészek helyét és viszonyát. A lengyel színházi élet másik lényeges jelensége, mely mintegy hgyományos színjátszás peremén lkult ki, monodrám, z egyszemélyes színház ". Ennek színháztípusnk régi, XVIII. százdig vissznyúló hgyomány vn. M műfj legkiválóbb képviselője Dnut Michłowsk, ki z elmúlt húsz év ltt több tuct premierrel lepte meg közön-

séget, köztük biblii Énekek éneke és ngy sikerű Andrzejewski-regény, A Prdicsom kpui színpdi változtávl. A monodrám népszerűségét tnúsítj, hogy évente megrendezik Lengyelországbn z egyszemélyes színház" fesztiválját. Ennek ellenére ez műfj nem széles tömegekhez szól. A tömegigény kielégítését szórkozttó színházr szokás hárítni. De Lengyelországbn nincsenek komolybb hgyományi musiclnek vgy revünek, s operett-trdícióinkt sem lehet összehsonlítni budpesti vgy bécsi hgyományokkl. A könnyű múzs százd elejétől z irodlmi kbrébn működött legeredményesebben, s mondhtnánk, második ifjúságát élte z ötvenes évek végén és htvns években: lengyel kbré újr mró sztírávl szóllt meg, s nézőtéren gykrn kirobbnó nevetés ellenére korántsem csk nevetséges dolgokról beszélt. Jelenleg e műfj, úgy tűnik, hlványulóbn vn, viszont egyre jobbn felhívj mgár fígyelmet egy másik szórkozttó színház: Tetr Muzyczny Gdyniábn, mely Dnut Bduszkow irányítás ltt működik. Itt főként zenés vígjátékokt játsznk, s hngsúly mi lengyel műveken vn. E színpd lényegileg átmenetet képez drámi színház és vígoper között. Mint fenti észrevételekből kitűnik, mi lengyel színművészetben fontos stiláris szerepet tölt be képzőművészet és zene. Különösen megfígyelhető volt ez htvns években, mikor igen dinmikus fejlődésnek indult rendezői színház". Azót is együttműködnek színházzl, leglább lklomszerűen, legkiválóbb lengyel zeneszerzők Krzysztof Pendereckitől Ktrzyn Gärtnerig, ki legnépszerűbb betmuzsikusok közé trtozik. A lengyel színházi képzőművészetnek már htárinkon túl is rngj vn, mit különböző nemzet-közi kiállításokon és fesztiválokon nyert díjk újr s újr megerősítenek. Nehéz lenne ezt homogén jelenségként mélttni; több művésznemzedék dolgozik együtt pályán, s más-más színnel gzdgítj z összképet. Amikor például Jn Kosiński főleg plsztikus tömörítéshez, z építészeti elemek lklmzásához és részletek szimbolikus kidolgozásához folymodott, ugynkkor Zenobiusz Strzelecki gzdg relist kompozíció, z imitáció és stilizálás irányáb fordult. Színészet és hgyomány A lengyel színháznk igen jelentős színészi hgyományi vnnk. Mindenesetre színészet mindig is egyenrngú volt ngy rendezői és tervezői elképzelésekkel. M is ez helyzet. Az 1 945-49 közötti időszkbn lengyel színészek még régi mesterek htás ltt lkottk: szólójáték iskoláj, z etűdök mesteri kidolgozás, virtuóz technik kultusz volt ez. A következő színésznemzedék már megismerkedett Sztnyiszlvszkij módszerrel és brechti elidegenítési effektussl, pszichologizálássl és pszichológiellenességgel. A lengyel színjátszás hgyományábn mélyen meggyökeresedett színészi relizmus továbbr is lpnk tekinthető, de sokszor csk olyn mesterségbeli lpnk, melyről messzire el lehet rugszkodni. A lengyel színészi stílusok mi összképe igen ngy változtosságot mutt; nemzedéki felosztást számos iskol és irányzt keresztezi. Továbbr is fontos szerepet játsznk zok művészek, kik háború előtt léptek pályár. Iren Eichlerówn szinte vokális" színészetet művel, fő hngsúlyt frzírozás zeneiségére helyezve s gzdgon kihsználv z ellenpontozás lehetőségeit; háború előtti színészesztétikát képviseli Elżbiet Brszczewsk, kit romntikus és líri színésznőnek trtnk; mellettük Jn Świderskit kell említenünk, ki ritk átlényegülési technikávl rendelkezik, s nem kevésbé pszichológii elemzés mestere. Külön kell tárgylnunk zokt színészeket, kik már felszbdulás után debütáltk. E nemzedék legjelesebb képviselői: Zofi Mrozowsk, Hlin Mikołjsk, Aleksndr Śłąsk, vlmint Stnisłw Igr, Jerzy Przybylski, Igor Przegrodzki. E művészek köréből három egyéniséget érdemes külön is kiemelnünk, kik nemzedék fő útkeresését jelzik. Gustw Holoubek (Oidipusz, Hmlet, Vány bácsi, Pltonov, Konrd z Ősökben, Götz Az ördög és jóistenben) jellegzetesen z z lkt, ki nem kultiválj z át-lényegülést, mérsékelt távolságot trt fenn sját gondolti és z írói szöveg között, s mindenekelőtt sját személyiségét hozz színpdr. Tdeusz Łomnicki viszont (Arturo Ui, Priszipkin Poloskábn, Ler Bond drbjábn) mestere z átlényegülés technikájánk, htározottn z expresszionist hgyományhoz kötődik, szbtosn mozog tr gikus, groteszk, vígjátéki vgy épp bohózti helyzetekben. Közöttük pedig elhelyezhetjük Andrzej Łpickit, z elmés párbeszédek mesteri tolmácsolóját, szlondrám jeles örökösét, mi z ő változtábn mindig iróniát és szrkzmust is jelent. Hsonlón polrizálódik z nemzedék is, mely már felszbdulás után tnult ki színészmesterséget, és z ötvenes években lépett pályár: Zofi Kucówn egyszerűségét, Brbr Krfftówn figuráink multságosságát, Ann Polonn, Teres Budzisz- Krzyżnowsk és Ew Mirowsk drámi erejével szembeállíthtó Mj Komorowsk és Hlin Winirsk, e két hgyománytisztelő trgik, ngy klsszikus repertoárbn rezonőrszerepeket játszó Igncy Gogolewskivel szembeállíthtó Zbigniew Zpsiewicz és Henryk Bist átlényegülő képessége. Végül fitlok és legfitlbbk. Tehát: Wojciech Pszonik cirkuszi technikávl párosuló gondolti" színészete, Jn Nowicki elegáns játékstílus, Jerzy Trel újszerű rezonőrfelfogás, Jdwig Jnkowsk-Cieślk egyénisége, Krzysztof Gordon idegfeszültséggel teli kmrjáték - és mintegy z ellenkező oldlon fitl nemzedék legnépszerűbb színésze: Dniel Olbrychski, kinek figuráit ösztönösség és gunyoros, fitlos lázdás jellemzi. És így htvns években divtossá vált rendezői színház" után, h rendezők nem is szorultk egészen vissz kulisszák mögé, lengyel színjátszás ismét erőteljesen vissztért ngy hgyományához és kimeríthetetlen forrásához: színész lkotó művészetéhez. A lengyel színházi élet fenti áttekintése lpján méltán beszélhetünk gzdgságról. De beszélhetünk-e nemzeti sjátosságról? Azt hiszem, igen. Mert z egyes művészek egyéni stílus olyn ellentéteket, olyn feszültségeket szül, melyek viszonyából, kölcsönös függőségéből és egymást kiegészítő jellegéből kibontkozik z egész jelenség stílus. Azé jelenségé, mit nemzedéknek nevezünk. Azé jelenségé, mit mi színháznk nevezünk. Azé jelenségé, mi leginkább méltó rr, hogy lengyelek nemzeti művészetének nevezzük. Pályi András fordítás

JAN KLOSSOWICZ Az új lengyel drám A romntikától z vntgrde-ig Közel hrmincöt év viszonylg rövid időszk lengyel drám történetében. Ez z időszk zonbn megelőző drámtörténeti koroktól pontosn elhtárolhtó. A lengyel irodlom és színház felvirágzását különféle tényezők ösztökélték. A legngyobb jelentőségűek ezek közül függetlenség vissznyerése és z országbn 1944 ót végbement szociális és politiki változások voltk. A lengyel drám szoros kpcsoltbn lkult ki világ drámirodlmánk ármltivl. A legfőbb jellemvonás mindzonáltl, mely elsősorbn meghtározz lengyel drám vlódi kvlitását: nnk eredeti irodlmi és színházi stílus. Ez z egyéniség és eredetiség, mely jól kitűnik kortárs nemzeti drámirodlmk fényében, ngyrészt nnk ténynek köszönhető, hogy jelenkori lengyel drám egyenes folyomány, továbbfejlődése tizenkilencedik százdi és két háború közötti lengyel drámánk. Stílusát legáltlánosbbn két tényező htározz meg. Az első z állndó rgszkodás lengyel romntikus drámi hgyományokhoz, másik háború közötti vntgrde színházi újítások továbbfejlesztése és folyttás. A költészet és groteszk drámáj ez, politiki metforák drámáj, mely mindenekelőtt új kifejezési formák után kutt; kötődik mindennpi eseményekhez, ugynkkor mélyen gyökerezik hgyományokbn. Tgdhttln, hogy romntikus periódus legfontosbb korszk lengyel drámirodlombn. Mickiewicz, Słowcki, Krsiński és Norwid éppolyn htássl voltk lengyel drámár és színház-r, mint mennyire Shkespere és többi Erzsébet-kori drámíró befolyásolt z ngol drámát és színházt. Ideáik, intellektuális mgtrtásuk és drámi megoldásik, melyek nélkül lengyel színpd és drám hiányosnk látsznék, közérthetően és elfogdottként funkcionáltk. A művet lárendelték egy vezérlő esz-mének, egy üzenet vgy írói vélemény hordozójánk tekintették, és drámi formát szbd, modern stílusbn kezelték. A lengyel romntikus drám színháztól függetlenül, kiszkítv z ország szín-házi életéből emigrációbn született. lengyel romntik íróit kezdettől kirekesztették színpdokról, ezért drámájukt olyn színpd számár írták, mely csk képzeletükben létezett. Ami-kor tizenkilencedik százd fordulóján romntikus drámvégre megtlált útját színházhoz (és később, mikor 1918 és 1939 között bevetté vált), már dott volt egy expresszionist színpdi form. Így, egyrészt hgyományok egyik elemeként funkcionált, másrészt mint huszdik százdi drám egyik lpvető kom- ponense. A romntikus drám erőfeszítést tett rr, hogy szétzúzz középosztály drámformáját. A komikum és trgikum keveréke születő lengyel szín-pdon groteszket eredményezett. A művet filozófii és etiki trtlmánk rendelték lá, mint ez bbn tipikusn lengyel törekvésben is kifejeződik, hogy kifejlesszék filozófii vgy intellektuális drámát. A romnticizmus erőteljes htást gykorolt huszdik százdi lengyel drám hősére is. Ez hős, mely több mint száz éve, mélyen gyökerezik lengyel irodlombn mindenekelőtt Helmut Kjzr Három kereszttel című drbj wrocłwi Tetr Współczesnyben

nemzeti eszményt testesíti meg nemzet történelmének individuális tükrözőjeként, zét nemzetét, mely bár elnyomv is, de soh nem szűnt meg hrcolni szbdságáért. Ez hős trgikus és cselekvő, szkdtlnul küzd túlerőben levő kdályok ellen, egymgábn álló ember, ki ugynkkor zonosul z egész nemzettel. A romntikus drám és npjinkig fennmrdt hőse politiki trtlmt hozott lengyel drámáb. A lengyel drám fővonl Mickiewicz, Słowcki és Krsiński ót politiki mrdt. Ugynkkor ez z, mi lengyel drám erősségét és gyengeségét okozz hosszú évek ót. Konokul függetlenségért vló hrcr hngolódott, ennélfogv lett sjátosn lengyel, és többékevésbé érthetetlen külföldiek számár. A függetlenség vissznyerésével, 1918bn előtérbe került huszdik százdi lengyel drámirodlom. Ez zonbn nem jelentette zt, hogy megszűnt voln z érdeklődés lengyel romntikus hgyományok és jelentőségük iránt. Éppen ellenkezőleg, ebben z időben vívott ki sjátos színházi formát lengyel romntik Leon Schiller produkcióibn. Ezzel párhuzmosn különböző ármltok jelentkeztek lengyel színművekben. Ezek z vntgrde kísérletek későbbiekben éppoly jelentős htássl voltk z elmúlt huszonöt év lengyel drámájár, mint romntik. A két háború közötti vntgrde bonyolult, heterogén művészi mozglmt jelentett. Ott voltk mindenekelőtt z új bloldli színházi koncepciók, és húszs évek szovjet színházi és drámi kísérleteinek sszimilációj cskúgy, mint lengyel futurizmus független fejlődése. Ilyenek például Bruno Jsieński írási, így Felgyújtom Párizst (Plę Priż) és A próbbbák bálj (Bl mnekinów). Megjelentek ugynkkor bloldli művészeti vntgrde konstruktivist és expresszionist képviselői. Stnisłw Igncy Witkiewicz, ki nem csupán drámíró volt, hnem színházi teoretikus is, színház eredeti mágikus és metfizikus funkcióit kívánt visszdni záltl, hogy z extrémitásig ngyított fel és ljsított le kifejezés minden egyes eszközét. Witkiewicz főképp 1918 és 1926 között írt drbjibn sokbn előrevetítette korunk vntgrde drámáját. Witkiewicz drámáink legkiugróbb jegye zonbn - mely hrminc éven ke resztül hátrálttt sikeres fogdttását művészetének z z ideológii vgy politiki jellemvonás volt, mely tisztán lengyel romntikus hgyományokból ered. Witkiewicz zonfelül, hogy háború utáni vntgrde előfutár, éles megfígyelője és könyörtelen kritikus körülötte levő világnk. Sjátos drámi formát fejlesztett ki, bszurd trgifrce-okt írt - hrminc évvel A kopsz énekesnő előtt! mindenekelőtt zonbn kor-társi ggodlmánk és rossz előérzetének dott hngot. 1939-ben öngyilkosságot követett el bbn hiszemben, hogy világ, melyben ddig élt és mely lól nem tudt kivonni mgát, végéhez érkezett. Drbji melyeket z író életében lig játszottk - z ötvenes évek végén lengyel színház éltető elemévé, kortárs lengyel drámirodlom fejlődésének fontos tényezőjévé lettek. A hgyományok vlódi szintézise és zok z új felfedezések, melyek lengyel drám jelenlegi formáját meghtározzák, zonbn csupán tíz évvel ezelőtt kezdődtek. Az első évtized A közvetlen háború utáni években, egészen 1947-ig lengyel színpdokon háborúvl és náci megszállássl fogllkozó drbok domináltk. Számos drámábn jelentkezett z tendenci, mely z ktuális történetet ntik köntösbe öltözteti. Másrészt vissztértek lengyel neoromntikus hgyományokhoz, nevezetesen százdforduló kitűnő drámírójánk, Stnisłw Wyspińskink munkái-hoz, vlmint Girudoux-hoz, kinek z írási csupán kis késéssel érkeztek el ide. Ezekből felfedezésekből olyn érdekes művek születtek, mint z 1944-es vr-sói felkelésben elesett költő és drámíró Tdeusz Gjcy Homérosz és z orchideáj (Homer i orchide), Ann Świrszczyńsk Orpheus és Stefn Flukowski hdifogolytáborbn írt rövid drámi kompozíciói, melyek Aphrodite horizontj (Horyzont Afrodyty) közös cím ltt jelentek meg. A drámírók visszridtk gondoltik közvetlen kifejtésétől, minth képtelennek éreznék mgukt rr, hogy szembenézzenek élményeikkel. Annk érdekében, hogy ráébresszenek sját koruk égető kérdéseire, mítoszok és metforák idilli világáb menekültek. Jóvl ngyobb jelentőségűek és lényegesebbek voltk zok drámák, melyekben htározott erőfeszítések születtek rr, hogy elszámoljnk múlttl. Ezek drámák ugynkkor formi szem- pontból is újítónk számítottk. Kzimierz Korcelli például háború ltt írt és 1946bn színpdr került Ppgájábn (Ppug) egy totlitárius htlmi rend-szer születésének társdlmi mechnizmusát kuttj. A hgyományos sztír fokoztosn expresszionist formát ölt, míg végül, Ionesco Orrszrvújár emlékeztetve, politiki prbolává válik. Érdekes törekvés tlálhtó Jerzy Andrzejewski és Jerzy Zgórski háború ltt közösen írt és 1945ben publikált trgikomédiájábn, Winkelried ünnepében (Święto Winkelrid), melyben két író megkísérel megbirkózni romntikus hgyományokkl. A lengyel drám fejlődését meghtározó foglmi és formi problémák legjellemzőbben Jerzy Szniwski drámájábn, A két színházbn (Dw tetry) jelentkeztek. A két háború közötti időszk kiváló drámírój, Jerzy Szniwski több, szerkezetében és formájábn relisztikus drámát írt, mégis szimbolistákr és Csehovr egyránt emlékeztető sjátságosn költői tmoszférát teremtett. Az 1946-bn színpdr állított A két színház egy drámesztétiki értekezéssel ér fel. Az író színház két típusát veti össze: z áltl Kis Tükör"-nek nevezett kis relizmust és zt, melyet költői metforávl Álom Színház"-nk keresztelt el. Szniwski kedvelte drámi kísérleteket, és zt nézetet képviselte, hogy korunk döntő eredményeit lehetetlen hgyományos, megkövült eszközökkel bemuttni. A mindennpos események kis tükrét szimbólumokkl és metforákkl kell helyettesíteni. Szniwski költői progrmj némiképp rchikusnk és szentimentálisnk tűnhetett, de különleges értelmet nyert nnk trnszformációnk fényében, mely z ezt követő évek lengyel drámájábn vég-bement. 1946-bn széles körű vit bontkozott ki kis relizmus" és költői drám színházbn elfogllt helyének viszonylgos értékeiről. Az elkövetkező két év, 1947 és 1948 sem hozott rdikális változást, továbbr is két háború közötti időszk drámi tendenciái és stílusirányzti domináltk. Ludwik Hieronim Morstin Penelope, Cleopátr és Artur Mri Swinrski Achilles és szüzek (Achilles i pnny) egyrészt Shw és Girudoux hgyományit folyttták, másrészt polemizáltk zokkl. Mg Szniwski is későbbi drámáibn A kovács, pénz és csillgok (Kowl, pieniądze i gwizdy) és A repülő fickóbn (Ltjący chłopiec) vissztért háború előtti stílusához. A v-

lóbn fontos, lpvető változások csk 1948 végén és 1949 elején következtek be. Ezt z időszkot szocilist relizmus jegyében z irányítás túlsúlyb kerülése fémjelezte. Az irodlom elveit kissé homályos trtlmábn szocilist, formájábn nemzeti" formul fejezte ki. Azz irányvonl, melyet kritikusok és kultúr irányítói d hoc fektettek le, igen részletes volt, de h lehet még szimplifikáltbb. Modelldrámájuk tizenkilencedik százd közepének polgári drámáj volt, mi pedig trtlmt illeti, zt követelték, hogy z irodlmi lkotás tükrözze vissz z időszerű vlóságot, döntően olyn társdlmi eredményekkel fogllkozzon, melyek közvetlen összefüggésben állnk z osztályhrccl és termeléssel. A munk és z osztályhrc élő problémái zonbn semmiképpen nem bizonyultk lklmsnk rr, hogy belegyömöszöltessenek polgárság pičce bien fite és pičce thése sivár és rchikus drámmodelljébe. Bármennyire egyértelműen jánlották is ezeket politiki és társdlmi témákt, nem lehetett mit kezdeni velük pszichológii drám költői szerkezetén belül, hol plüss knpékt vlóságos trktorrl, sőt lokomotívvl helyettesítették, Nem csod, h kor sok kiváló írój menekült történelmi témákb. Egy sereg drám született, mely lengyel történelem különböző személyiségeivel és időszkivl fogllkozott: Aleksnder Mliszewski Út Czrnolsb (Drog do Czrnolsu), L. H. Morstin A lengyelek nem libák (Polcy nie gesi) című drámáj, ngy reneszánsz költőkről, Jn Kochnowskiról és Mikolj Rejről. Romn Brndstetter II. Przemysłwról, középkori hercegről és Wojciech Bogusłwskiról, lengyel nemzeti színház meglpítójáról írt drbot, tizennyolcdik százd fordulóján játszódó Király és színészt (Król i ktor); Kzimierz Korcelli tizenhetedik százdhoz fordult, mikor svéd-lengyel háborút írt meg drámájábn: Czrniecki és hrcosi (Czrniecki i jego żołnierze). A történelmi drámánk ez felfutás szembeszökő eredményekkel járt z elkövetkező években, különösen Ludwik Hieronim Morstin írásibn. A legkiemelkedőbb mű ebben műfjbn kétségtelenül z ismert regényíró és költő, Jrosłw Iwszkiewicz, 1959-ben írott komédiáj, Blzc úr lkodlm (Wesele Pn Blzk) volt. A drb ngy író életének zt rövid epizódját dolgozz fel, mikor Blzc Podolébn rövid időt töltött és feleségül vette z előkelő Ireneus Iredyński: Isten veled, Júdás című színműve gdnski Tetr Wybrieżében lengyel risztokrt csládból szármzó Ewelyn Hńskát. Iwszkiewicz meglehetősen hgyományos stílusbn írt komédiáját, mely ezáltl egy ironikus irodlmi pródi vonásit öltötte mgár. E csup humor színjátszás nemcsk z író irodlmi kulturáltságáról árulkodik, hnem kiváló írástechnikájáról és mély történelmi környezetismeretéről is. Az 1949-1955-ig terjedő időszk komédiírói sikeresebbek voltk mindennpi vlóság megrgdásábn, bár kor sztirikus lkotási meglehetősen felszínesek. Emberi gyrlóságokt tettek nevetségessé, z élet többnyire kisebb jelentőségű hiányosságit és sérelmeit bírálták, kevés fígyelmet szentelve z lpvető társdlmi problémáknk. Ezt példázz jerzy Jurndot egy-két drbj: A cslád (Rodzink - 1952) és Micsod idők (Tkie czsy - 1953), mely utóbbi mint kollektív szellem sztirikus - bár szükségszerűen felszínes - portréj fígyelemreméltó sikereket ért el Lengyelországon kívül is. Ugynezek tpsztlhtók Zdzisłw Skowroński komédiáibn: Az igzgtó születésnpjábn (Imieniny pn dyrektor), melyet 1954-ben Jerzy Slotwińskivel írt közösen, z 1955-ben írt Az érettségizőkben (Mturzyści), melyben fitl nemzedék mgtrtás-formáit és nézeteit áthtó problémákt és kríziseket bírálj. Az 1949-1955-ig trtó periódus lengyel drámtermése nem bővelkedett trtós eredményekben. Teljes egészében zonbn semmiképpen nem nevezhető meddőnek ez szksz. Már bimbózni kezdtek lengyel drám későbbi eredményei, vlmint több író tett erőfeszítést rr., hogy drámi formáb öntse politiki és társdlmi vlóság kritikus témáit. Az utóbbik közül kiemelkedik Leon Kruczkowski munkásság.

A két háború közötti időszkbn Kruczkowski bloldli történelmi regényíróként vált ismertté. A hdifogolytáborbn töltött évek után Kruczkowski drámi műfjnk szentelte életét. Mi-után Bosszú című drbj 1948-bn szín-re került, megírt legismertebb művét A németeket (Niemcy), mely z egyik legtöbbet játszott háború utáni lengyel drám (több mint tíz nyelvre fordították le és gykorltilg Európ minden országábn játszották, sőt Európán kívül is). A németek lebilincselő drmturgiávl, mrxist megvilágításbn ábrázolj német nép második világháború ltti társdlmi, pszichológii és morális konfliktusit. A drb polgárság liberlizmusánk, társdlmi és kulturális hgyományink kudrcát muttj be, nácizmussl szembeni védtelen tehetetlenséget. Ugynez drb péld trtlom és form közötti konfliktusr is. A Glsworthy-féle drmturgi, bármennyire szkszerűen bánt is vele z író, hiányosnk és korlátozott htásúnk bizonyult. A drb első része z események tényszerű összefogllás, második tipikus lengyel drám, hrmdik rész pedig politiki retorikájávl, melyben egy koncentrációs táborból menekült öreg liberális és egy kommunist hosszú vitáj kulminál, szkít z előző részek költői stílusávl. A formi kényszer és következetlen szerkezet ellenére A németek igzi színházi drb, mely ngy lehetőséget kínál színészeknek is. Ngy horderejű politiki és társdlmi jelentősége okán, drb kiállt z idő próbáját, állndó része lengyel színházk repertoárjánk. Kruczkowski 1953-bn kísérletet tett rr, hogy utentikus, időszerű eseményeken lpuló modern trgédiát írjon, mítoszok vgy már-már legendszámb menő történelmi események feldolgozás helyett. Műve lpjául hlálr-ítélt Rosenberg házspár z idő tájt nyilvánosságr került levelezését válsztott. Julius és Ethel című drámáj zonbn sikertelen kísérletnek bizonyult. Metforák helyett levelek hiteles szövegének felhsználás dilógusokbn, cselekmény és különösebben mély filozófii gondoltok hiány csupán csekély sikert eredményezett. A drbr mégis úgy tekinthetünk, mint lengyel drám jövőbeni átlkulásánk előfutárár. Olyn mű ez, mely merev, niv formulák helyett kortárs világ élő kérdéseivel fogllkozik. A szűken értelmezett relizmus kis tükre" helyett z urlkodó helyet huszdik százd második felének lengyel drámájábn politiki metfor színházánk kellett elfogllni. A lengyel színház Sturm und Drngj A háború utáni lengyel színház 195 5-től 1960-ig terjedő szkszát gykrn Sturm und Drng-korszknk is nevezik. Vló igz, hogy színpdkép stílusábn, repertoárbn és ezt követően színészi játékbn is gyors és meglehetősen zjos változások következtek be. Változtos, egymást keresztező irányztok, stílusok, hmisítványok, kísérletek, gyorsn letűnő divtok és htások bősége jelentkezett. Ami drámát illeti, színházbn lpvető tendenciává vált szokványos drmturgiától vló eltérés mellett z, hogy színpdkép jelentős szerepet kpott, sokszor jelentősebbet, mint szöveg, mit színpdi tervezés erőszkos, de meglepően ötletes és termékeny fejlődése kísért. A drámírók nehezen boldogultk színházkkl, hol immár kizárólg rendező és díszlettervező volt z úr. Rádásul hosszú szünet után ez idő tájt került ismét szemtől szembe lengyel drám kortárs világszínházzl: 1955 és 1960 között széles körben kerültek színpdr művek Brechttől Dürrenmttig, frnci és z ngol vntgrde-tól z merikiig. Mindez egybeesett két háború közötti lengyel vntgrde drám és elsősorbn Witkiewicz rehbilitálásávl. Annk ellenére, hogy színházk repertoárj kibővült és rendezők jelen-tős kísérleteket folytttk, egyre kevesebb író tlált helyét színházi életben. Sokn, beleértve zokt, kik csk most kezdtek el írni, képtelenek voltk közös nyelvet tlálni színpdtervezés divtos irányztivl. Mások psszívn behódoltk rendezők kívánlmink. Számos olyn drb, mely rendező vgy díszlettervező kifejezett rendelésére született, bizonyult röpke életűnek: miután mindent színpdkép követelményeinek rendeltek lá, szövegük elvesztette minden értékét. A szceniki effektusok fontosbbnk bizonyultk, mint dilógus, cselekmény vgy jellemszerkesztés. Mindez együtt járt zzl z igénnyel, hogy drámák messzemenő filozófii és társdlmi konklúziókt vázoljnk fel, másrészt időszerű politiki üzeneteket közvetítsenek. Ez z új hullám Jerzy Lutowski Éjszki ügyelet (Ostry dyżur) és Krzysztof Gruszczyński Kulcs szkdékhoz (Klucz od przepści) című drá máivl kezdődött 1955-ben. Romn Brndstetter Csönd (Milczenie - 1956) című drámáj ellenben már eleget téve színházi emberek és közönség igényének is, z új trtlmt modern formábn óhjtott kifejezni. Az 1956-tól 1959-ig terjedő szksz több drámájánk vált ismét jellemző vonásává múltb fordulás és stilizálás, most zonbn, eltérően közvetlen háború utáni időszktól, nem z ntikhoz fordultk, hnem középkorhoz, nevezetesen tizenhtodik és tizenhetedik százdhoz (z inkvizíció korához). Tipikus példái ennek Jerzy Andrzejewski 1957-ben készült regénydptációj, Sötétség borítj földet (Ciemnóści kryją ziemię) és Andrzej Wydrzyński drámáj A Np forog Föld körül (Słońce krąży wokół Ziemi) 1958-bn. Ezek viszonylg rövid életű drámák vlójábn csupán forgtókönyvként szolgáltk sját kísérleteiket végző rendezők elképzeléseihez. Az elmúlt tíz év drámi fejlődését, jellemző divtokt, irányztokt és kortárs htásokt összegző módon Jerzy Broszkiewicz munkásságánk példáján követhetjük nyomon. Broszkiewicz olyn drámírócsoport tgjként indult, mely ktív befolyást gykorolt z 1956 utáni lengyel színházr. Évekig z egyik legtöbb kíváncsiságot felkeltő vntgrde színház, Now Hut-i Népszínház irodlmi igzgtój volt. 1957-ben megírt A htlom nevét (Imion wldzy), reprezenttív példáját nnk drámánk, mely z időszerű politiki trtlmt filozófii és történelmi áltlánosításokkl kombinálj. Drbj ugynkkor kor jellegzetes történelmi környezetét is mgán viselte. Broszkiewicz egymást követő drbji: Jónás és Bohóc (Jonsz i Błzen) 1958-bn, A bolond és többiek (Głupiec i inni) 1959-ben és A birslm történelmi szerepe (Dziejow rol Pigwy) 1960-bn ngyrészt rendezői kívánságr születtek, hogy egy látványos, rendezés és díszlettervezés jegyében fognt elődás lpjául szolgáljnk. A színház vezetői mgsr helyezett irodlmi mércéjükkel ellenálltk kor röpke életű drámi lkotásink. Broszkiewicz olyn időszerű kérdések színpdi feldolgozásár válllkozott, mint htlom, z egyén és közösség kpcsolt, vlmint huszdik százd társdlmi és pszichológii változási. Az iróni és fonák humor lengyel drámánk hhoz groteszk vonlához közelítette ezeket drbokt, mely Witkiewiczcsel lépett be lengyel irodlomb. Következő, 1961-

ben írt művével Broszkiewicz ellenállt nnk csábításnk, melyet színház biztos színre vitel lehetőségével kínált. Kétrészes monodrámáj Lemuel Gulliwer két klndj (Dwie przygody Lemuel Gulliwer) llegorikus, filozofikus monológ, tipikusn színészközpontú drb, mely távol áll mind z kkor divtos és időszerű politiki ideáktól, mind ttól z urlkodóvá váló irodlmi tendenciától, hogy vlóságot groteszkké torzíts. Ugynebben z évben írt következő drbj Botrány Hellbergben (Skndl w Hellbergu) című drámáj sok tekintetben nnk társdlmi-politiki nlízisnek folyttás, melyet Kruczkowski kezdett el A németekben. Három évvel későbbi történelmi freskójábn, melyben Lengyelország 1939 és 1960 közötti történelmét muttt be, Broszkiewicz z epikus elbeszélés brechti technikáját lklmzt. Végül Esküvő városbn (Wesele n osiedlu) című, 1965-ben írt drámájábn, melyben Now Hut és z célmű áltl oly jól ismert építőit muttt be, neoromntikus drámirodlmi pródiáját kombinált z idő-szerű eseményekkel. Munkásság mindenkiénél jobbn követte lengyel szín-ház 1955 és 1965 közötti változásink folymtát, trtlmzt korszk újításink és ármltink egész körét. Egyéni stílusát első pillntásr, bár mérhetetlenül különbözőnek tűnnek drbji, leginkább relizmus"-nk nevezhetjük.»költői Munkásság pontosn tükrözi z utóbbi tizenöt év lengyel drámájánk viszontgságit. Mrożek és Różewicz Witkiewicz két háború között szüle-tett vágyát, hogy szétrombolj polgári drámát és helyébe új kifejezési formákt tláljon, kitűnő költő, Konstnty Ildefons Głczyński folyttt, közvetlenül háború után. Głczyńskit mnpság z eredeti lengyel groteszk színház háború utáni első képviselőjének tekintik. Már 1945 és 1950 között A zöld lib kis szín-ház közös címmel drámi szkeccsek soroztát írt, későbbi drbjink egyike sem volt hosszbb, mint egy szokásos egyfelvonásos. Miután Głczyński kezdetben olvsásr szánt drbjit és folyóirtokbn, újságokbn jelentette meg, drámái egészen 1956-ig elkerülték lengyel színpdot. Drbji színpdi bszurd humor kitűnő példái. Zsurnlisztiki eredetük következtében pedig pártln értékű krónikái közvetlen bá- ború utáni évek lengyel szellemi és társdlmi életének. Hsonló erőfeszítések követhetők nyomon Miron Biłoszewski 1958 és 1960 közötti munkáibn (A keresztes háborúk Wyprwy Kryżowe). Biłoszewski, z vntgrde Tetr Osobny (Önálló Színház) meglpítój, még Głczyńskinál is jobbn elhjlott szürrelist metforák irányáb. A groteszk színház birodlmábn új és eredeti helyet fogllnk el Slwomir Mrożek művei. Mrożek 1958-bn debütált háromfelvonásos drámájávl, A rendőrséggel (Policj), mely már mgán viselte szerzője egyéni stílusjegyeit. Szókimondón irodlmi stílus tudtosn szembehelyezkedett kor urlkodó színpdkép-eufóriájávl: műveit elsősorbn késői tizenkilencedik százdi polgári drám lágy és humoros modorú átlkítás, pontosbbn lerombolás jellemzi. A rendőrség groteszk komédiáj egy Jroslv Hšek Ausztri-Mgyrországához hsonltos, gyonbürokrtizált országbn játszódik, olyn országbn, hol rendőrség fölöslegessé válik, és rendőrök egymást trtózttják le. Későbbi műveiben, főképp egyfelvonásosibn (ez form tűnik legmegfelelőbbnek Mrożek Krzysztof Wieczorek mint Szlmbáb Wyspinski Menyegzőjében (Nemzeti Színház, Vrsó)

számár), mélyebb pszichológii és társdlmi kérdések felé fordult. Következő drbji Piotr Ohey mártíromság (Męczeństwo Piotr Ohey), A nyílt tengeren (N pełnym morzu), Károly (Krol) és Sztriptíz (Strip-tese) voltk. Ezek drbok fegyverül szolgáltk szerzőjüknek z emberi gondolko dást, nyelvet és z érzelmeket meg-merevítő sblonok elleni hrcábn. Mrożék bszurd humoron lpuló groteszk technikájávl és fortélyi állndó ismétlésével gyönyörködtet. Hőse - nevezzük embernek - különféle elképesztő és bszurd helyzetekbe kerül. Mrożek egy tutjr helyezi ezt z emberkét z óceán közepére, egy htlms Kéz erejével rr kényszeríti, hogy sztriptízt csináljon; tigrist küld lkásáb - mindezt pedig zért, hogy tárgyilgos, ironikus modorbn nlizálhss hőse mgtrtását és leleplezze belérögződött szokásokt, sztereotipiákt és konvenciókt. Mrożek kedvenc színpdi technikáj z irodlmi utánzt vgy pródi sjátságos fjtáj volt. A pulyk (Indyk) című drbjábn például romntikus drám legtipikusbb és ugynkkor legkomikusbb sztereotipiáit helyezi át korunkb. Legngyobb színházi sikereit mégis zokkl drbjivl érte el, melyek túllépnek sjátságos bszurd-groteszk stílus korlátin, túljutnk pródi irodlmi technikáján. A Multságbn (Zbw) vgy Tngóbn ezeket z elemeket ngyrészt már csk eszközként hsználj. A Multság, mely sokkl élesebb pródiáj lengyel neoromntikus drámánk, mint Mrożek egyéb drbji, zokt szellemi sztereotipiákt és szokásokt kuttj, melyek z úgynevezett lengyel nemzeti krktert jellemzik. A Tngóbn megfígyeléseit és elemzéseit jóvl z ország htárin túlr hosszbbított meg. Kortárs világunk metforáj egy polgári cslád fejlődésében és hnytlásábn tükröződik, és bár kulturális és szociális összefüggések nemzeti jellegűek, mégis egyetemes érvénnyel htnk. A lengyel drám tárgylt irányztábn előkelő helyet fogll el kitűnő költő, Tdeusz Różewicz, kinek drámírómunkásság rr fígyelmeztet, hogy helytelen ezt z időszkot kizárólg lengyel groteszk színház periódusként számon trtni. A groteszk megjelölés lklmzhtó Głczyński drbjir és Mrożek legtöbb művére, de Różewicz drbjit már nem lehet ilyen egyszerűen ezekbe ktegóriákb sorolni. Różewicz vont le legmesszehtóbb és legeredetibb következtetéseket két háború közötti vntgrde felfedezéseiből és kortársi műveiből. Różewicz 1945-ben kezdett el írni, de színházi bemuttkozás csupán 1960-bn következett el: Krtoték (Krtotek) című drámáját z egyik legjobb kortárs lengyel drámánk kell tekintenünk. Már ebben kori drbjábn is eredeti és fondorltos drámi kompozíciót tár elénk. Różewicz merőben más stílusbn írj drámáit, mint kortársi. Ellentétben Witkiewiczcsel és Mrożekkel, Różewicz nem úgy kezdte pályáját, hogy lerombolt vgy prodizált régi drámi stílusokt. Kezdettől önálló szerkezeti el-vet hsznált, és megengedte mgánk zt furcs játékot, hogy különféle stílusú elemeket helyezett egymás mellé. Gykrn kombinált relist szkszokt erőszkosn nturlistákkl. Ugynkkor Ígyekszik drámi nyelvet is megújítni. Głczyńskihez, Mrożekhez és Ionescóhoz hsonlón sztereotip kifejezéseket hsznál, és köznpi beszéd értelmetlenségét zzl leplezi le, hogy végletekig helyén hgyj közhelyeinket. Alpvető szándék, hogy köznpi zsrgon mélyrétegeiben fedezzen fel új intellektuális vgy emocionális jelentést. Minden drbj világosn körülírhtó társdlmi, politiki vgy morális üzenetet hordoz és ennek z üzenetnek Różewicz lárendeli drb egész kompozícióját. A Krtoték például egy kortárs Kisember története. Hőse meghtározhttln, hétköznpi emberi lény, zt mondhtnók: z ágyáb fekszik és zt reméli, hogy tkrój elfedi körülötte levő világ gondjitól. Różewicz zonbn ezt z ágyt egy utc közepére helyezi. A környező világ Różewicznél betolkszik z egyén életébe, és rr kényszeríti, hogy múltbn és jelenben állndón szembesüljön többi emberrel. Pontosn ugynez hős, korunk Kisembere vn gykorltilg jelen minden egyes Różewicz-drbbn. Az egyikben, Lokoón csoportbn (Gorup Lokoon) kritikus és esztét, egy másikbn ggódó ty, ki nem érti meg tömegkultúr szólmin nevelkedett ifjú generációt: A z én kislányom (Moj córeczk). Różewicz elsősorbn főhőssel törődik, z egész drbot nnk szenteli, hogy m emberét oly módon nlizálj, mint-h élő szervezeten hjtn végre boncolást (Elment hzulról - Wyszedł z domu, Félbeszkított játék - Akt przerywny). Időnként megenged mgánk egy sokkl egyszerűbb, groteszk sztírát, milyen például Nevetséges öregúr (Śmieszny struszek), ki imádj kislányokt, és gondosn tnulmányozz nyilvános vécék felirtit. Różewicz itt is inkább gúnyos kipellengérező, mint zordon bíró. Írásibn könyörtelenül leleplezi társdlmi hiányosságokt és torzulásokt. A tnúk vgy mi kis stbilizációnk (Świdkowie, lbo nsz mł stbilizcj) című drbjábn csupán fogysztásbn érdekelt bőség társdlmát boncolj, és z emberi érzéketlenséget, z egymás iránti közömbösséget leplezi le. Nehéz Różewiczet kizárólg irodlmi szemszögből megközelíteni. A Krtoték szerzője belefeledkezett színházb, mely sokkl inkább érdekelte, mint drám. Różewicz relizmussl és költészettel egyránt felruházz színházát. Drbjibn olyn szituációkt lkot, melyek merőben új színpdtechnikát igényelnek. A Félbeszkított játékhoz fűzött széles körű szerzői utsításibn és kommentárjábn fejezi ki legközvetlenebbül igényeit és ggodlmit. Elképzelt színház egy pltformon Witkiewiczcsel - szerfelett felngyítná kifejezés minden formáját. Różewicz ugynkkor tiltkozik is Witkiewicz színház ellen, mely elsősorbn egy új színpdi relizmus megteremtését igényelte, ez számár túl kevésnek tűnik. Szerinte színház legfőbb értéke bbn vn, hogy kölcsönhtás lehetőségét kínálj relizmus különféle fjtái között: vlódi, költői és egyszersmind filozofikus. A színháznk fiziki és pszichiki, létet mint egészet lkotó felületek metszőpontjánk kell lennie. Ezért is tiltkozik groteszk hgyományi ellen, melyet csupán felszínes szórkozttásnk trt. Ugynemitt utsítj el z bszurd színház filozófii elveit és művészi következményeit, mely szerinte csupán rombolásbn áll és nem egy új színháztípus kilkításábn. A költői és metforikus színházt helyesli, mely egyszerre hordoz ktuális jelentést és jelentőséget, és mely ktív tényező lehet kortárs kultúr kilkításábn. Relizmus és groteszk A htvns években debütált drámírók munkásság egyrészt groteszk színház nyomit viseli mgán, másrészt zt mind htározottbb törekvést tükrözi, hogy vissztérjenek romntikus hgyományokhoz. A szerzők mindkét irányztot világosn lárendelik nnk szándéknk, hogy ktuális politiki és társ-dlmi problémákról szólv mi kérdéseket világítsnk meg - ez tény tűnik

kortárs lengyel drám legjellemzőbb vonásánk. A relizmus és groteszk, e két szemben álló tendenci kölcsönös egymásb fonódásánk és kombinációjánk legsikeresebb példáj Bohdn Drozdowski drámírói pályfutásánk kezdete. Kétfelvonásos színdrbj, Gyászmenet (Kondukt) relist beszámoló, pontosbbn relist tnulmány társdlmi szokásokról és erkölcsökről. Drozdowski egy szerencsétlenségben meghlt fitl bányász koporsóját kísérő embercsoport képét rjzolj meg. A htvns évek lengyel világánk mikrokozmoszávl kerülünk szembe. Drozdowski másképp vizsgálj mgtrtásukt, emberi kpcsoltikt, erkölcsi és társdlmi nézeteiket, mint zt egy dokumentumdrám vgy egy szokványos morlizáló drám szerzője tenné. A Gyászmenet egész cselekménye hlott bányász koporsój körül bonyolódik, hátborzongtón trgikomikus jeleneteiben ngy érzelmek és élet-igzságok keverednek iróniávl és fekete" humorrl. Drozdowski elérte zt, mi más drámíróknk 1949-1955 között nem sikerült: drámáj kortárs Lengyelországgl, munk, társdlmi viszonyok, pszichológii és erkölcsi változások legégetőbb kérdéseivel fogllkozik. A groteszk felé hldó színház még tipikusbb képviselője Jrosłw Abrmow volt z Angyl pályudvron (Angel n dworcu) című drámájávl. Drbjibn gykorltilg költészet minden olyn eleme föllelhető, mit Witkiewiczig és Głczyńskiig vissz lehet vezetni. Abrmow groteszk komédiái ugynkkor különböznek is mindttól, mit áltlábn ezen irányzt jellemzőinek tekintünk. A vlóság eltorzítás, z eltúlzott színpdi effektusok, z bszurd humor nál sokkl inkább eszköz, mint cél. Célj első-sorbn z, hogy vlóságot ábrázolj, és kortársi szokásit és mgtrtásformáját boncolj. Az bsztrkciót és metforát nál groteszk torzítás és vlódi jelenségek felngyítás helyettesíti. A képzelet puszt játéki helyett mindennpi életünk tág és rvszul, szrksztikusn deformált képét tárj elénk. Drbjit bonyolult írói technikán kívül mesteri és vlósághűen megrgdott couleur locl" jellemzi. Szilárdbb fejlődésvonlt követett Stnisłw Grochowik, ki 1961-ben debütált Skk (Szchy) című drbjávl. Grochowik Witkiewicz hgyományát követve már ebben kori drbjábn Różewicz Krtotékj vrsói Nemzeti Színházbn (Mlgorzt Lorentowicz, Wojciech Siemion és Andrzej Bogucki) szkított relist középfjú drám konvenciójávl. A Skk világos politiki utlás második világháború utáni idő-szkr, míg következő drbj, IV. Király (Król IV) csknem teljesen z bsztrkt trgikomédi műfj felé fordult. További drbjibn, Fiúkbn (Chłopcy) és Lázár lázdásábn (Wskrzeszenie Lzrz) ugynezt vonlt követte, technikáját kitűnő pszichológii megfígyelésekkel gzdgított, lkjit rbelis-i dimenziókb emelte, miközben hsonlón Drozdowskihoz és Abrmowhoz - sjátos lengyel jelleggel is felruházt zokt. A kortárs lengyel drámírók legtöbbje szívesen ír politiki, társdlmi, sőt erkölcsi drámát. Ireneusz Iredyński koncentrációs tábor leírásár Genet szín-ház színházbn" technikáját lklmzt Modern betlehemi játékbn (Jselk modern). Mciej Zenon Bordowicz, ki előszeretettel fordul háború és háborút közvetlenül követő időszk témái felé, költői metforákt relist, brutális elemekkel kíséri, és western műfjához hsonló szenzációs cselekménnyel vegyíti: Zsoltárok (Pslmy). Bordowicz legotthonosbbn pszichológii drámábn érzi mgát, drámi tmoszféráj Grochowik drbjit idézi. Az említett tendenciák legjellemzőbb példáj mégis jnusz Krsiński munkásság. Krsiński olyn drbokkl, mint Hlál részletre (Czp) vgy Megjönnek bátyók (Wkrótce ndejdą brci) érdekes módon fejleszti tovább z bszurd színházt. Drbjibn lengyel groteszk hgyományi éppúgy kimutthtók, mint Pinter művészetének htás. Krsiński óvtosn él látszólgos bszurditás" technikájávl. Drbji első pillntásr tipikusn bszurdnk tűnnek, de míg módszeresen nonszensz és szoktln, végletesen irrcionális szituációkbn szerepelteti hősét, leleplezi zt mechnizmust is, mely ezeket szituációkt és mgtrtásformákt megteremti. Nyilvánvlón érezteti velünk, hogy ezek helyzetek és mgtrtásformák lpvetően vlóságbn gyökereznek. A fentebb említett, világosn elkülöníthető stílus mellett - melyet tuljdonképpen relist groteszknek nevezhetnénk lengyel drám fejlődésében ezzel párhuzmosn egy másik tendenciát is megfígyelhetünk: költői drám térhódítását. Ez z irányzt korábbn Drozdowski és Bordowicz munkáibn jelentkezett, és tuljdonképpen vissztérést jelent romntik örökké ktuális trdícióihoz. Rendkívül jellegzetes és kiemelkedő jelentőségű mű ebben tekintetben Ernest Bryll drámáj, Novemberi történet (Recz listopdow). A drb lengyel színházi élet egyik legsikeresebb bemuttój volt. Egyzon évdbn legtöbb lengyel színház műsorár tűzte. A ngy-szerű verseléssel írt drb szbd szerkezete egyránt kpcsolódik lengyel romntikus költők drámáihoz és Różewicz mi drbjihoz. A formánál is lényegesebb zonbn verses drám trtlm. Egészét tekintve politiki drbról vn szó, mely egyes részeiben dilógusbn írt, metforákb csomgolt és ritmusb szedett politiki tnulmányhoz válik hsonltossá. Más részek sztirikus szkeccsekre emlékeztetnek. A drb ezáltl inkább tekinthető z 1968-s év Lengyel-országát fogllkozttó események költői kommentárjánk, mint htározott drmtiki formábn megírt drámánk.

A változás előjelei A lengyel drám fejlődésében hetvenes években nem történt lényegi változás. Inkább rról kell beszélnünk, hogy z ötvenes és htvns években urlkodó egyes irányztok hogyn folyttódtk, illetve hogyn hunytk ki. A politikitörténelemfilozófii groteszket ugynúgy említhetnénk itt, mint költői drámát vgy htvns évek végén kibontkozott neoromnticizmust. Továbbr is tlálkozhtunk termelési" drám megújításár tett kísérletekkel, pontosbbn olyn próbálkozásokkl, melyek termelési" színmű folyományként mi társdlmi-erkölcsi drámát kívánnk teremteni. Továbbr is Różewicz és Mrożek két legjelentősebb drámíró. Różewicz z elmúlt évek során négy új művel jelentkezett: Négykézláb (N czworkch), Fehér házsság (Biłe młżeństwo), Az éhezőművész elmegy (Odejście głodomor) és A homokb (Do pichu) című drbokkl. A Krtoték írój Négykézlábbn sjátos önéletrjzi" drbjink sorát gyrpítj. A történet hőse egy költő, kinek lkását, dolgozószobáját múzeummá lkították. A költő lázdás társdlmi konvenciók ellen, művészet kínált sblonok ellen - ez még temtikilg is kpcsolódik korábbi Różewicz-drbokhoz, melyek konvenciókkl vívott hrcbn egyén és közösség konfliktusát vizsgálták. De Négykézláb egyúttl le is zárj ezt fejezetet Różewicz életművében. A következő drb, Fehér házsság már fin de sičcle" világához, kultúrájához és irodlmához kpcsolódik, viszszájár forduló tudtos utánztként. E korszk szexuális izgtottság és szellemi tnácstlnság rr jó Różewicznek, hogy elmésen és htásosn megfesse korunk portréját. Nem kell tehát csodálkoznunk Fehér házsság ngy sikerén; m már ez drb Różewicz legtöbb nyelvre lefordított és legtöbbet játszott műve. Az éhezőművész elmegy, mely Kfk Az éhezőművész című elbeszélésének szbd dptációj, csk egy, különben sikeres bemuttót ért meg, s Różewicz munkásságábn inkább z író Kfkához fűződő viszonyánk sjátos elintézését" jelenti - ki tudvlevően igen ngy htássl volt rá - s kevésbé tekinthető egyé-ni lkotásnk. A homokb viszont kiemelkedő helyet tölt be Rózewicz drámírói életművében, messze muttó fejlődést jelezve írásművészetének lkulásábn. Az olvsó, ki már megszokt Różewicz írói technikáját - mely sjátos, költői" kompozíciór épül, z emberi megnyilvánulások különféle formáit hsználj, hétköznpi szlenget és z újságidézeteket egymásr kopírozz, verset és prózát állndón váltogtj, mindent szüntelenül zárójelbe és idézőjelbe téve, hgyományos írói kánont örökösen széttörve és ironizálv, hogy ztán újr összeillessze sját, drámi kompozíciót irányító törvényei szerint (például Négykézlábbn) -, ezt drb-ját egyenesen megdöbbentőnek tlálht-j. A homokb nem lépi túl hgyományos színpdi relizmus kánonját, csupán, némi egyszerűsítéssel szólv, nturlizálj és brutlizálj. A cselekmény háború ltt, egy prtizánosztg körében játszódik, s z író sját háborús élményeit dolgozz fel. De Różewicz drbbn nem prtizánhrc hősi és trgikus oldlát muttj meg, hnem nehézségeket, szennyet és z emberi gyengeséget. H szbd ezzel hsonlttl élnem, Różewicz írásművészetének fejlődése párhuzmb állíthtó huszdik százd elejének festészetével: előbb z nlitikus kubizmusr emlékeztető dekompozíció korszk ( Krtotéktól z Elment hzulról és Természetes növekedés - Przyrost nturlny című drbokig), mjd szintetikus kubizmus korszk (Kotlik z öreg hölgy Str kobiet wysiduje, Négykézláb) és végül sjátos, nturlizmusb torkolló neoklsszicizmus ( A homokb). Mrożek hetvenes években négy teljes estét betöltő drbbl és három egyfelvonásossl jelentkezett, de ebben z időszkbn jelentette meg 1966-bn írt, A szbó (Krwiec) című drbját is ( Dilog 1977/11. számábn). H A szbóról szólunk, vissz kell lépnünk Witold Gombrowiczhoz. Gombrowicz munkásság, különösképpen Esküvő (Ślub - 1946) című drbj ngy htást tett z újbb lengyel drámírásr. Gombrowicz Esküvőjének és Ferdydurke című regényének htás fontos ihlető szerepet játszott már Tngóbn is. A szbó zonbn meghökkentő rokonságot mutt Gombrowicz sokáig írt, de csk két esztendővel A szbó keletkezése után befejezett drbjávl, z Operett-tel (Operetk). Ez rokonság viszont inkább trtlmi, s nem nnyir formi. Az Operett, mely hetvenes évek derekán ngy sikerrel hódított meg lengyel színházkt, s jelenleg is sokfelé műsoron vn, mindenekelőtt rr rgyogó színpdi ötletre épül, mely régi, megkövesedett, hogy Gombrowicz mondj, mg idiótságábn is csodáltos klsszikus operettstílus kínált teátrá- lis lehetőségek kihsználásábn rejlik. Trtlmilg zonbn z Operett z öltözködés és jelmez történelmi szerepét vizsgáló drb, mely rról szól, hogyn htározzák meg kölcsönösen egymást z emberek és dolgok, hogyn idegenedik el ruh z embertől, hogyn létesül új kpcsolt zzl, hogy z ember új ruhát válszt, s hogy régi jelmez új jelentést kp. Gombrowicz ruhából olyn erőt teremt, mellyel z ember mintegy elszólj mgát, olyn formát, mely meghtározz z ember mgtrtását, sőt ideológiáját és életmódját is. Mrożek A szbóbn voltképp ugynerről beszél. A szbó A rendőrség írójár jellemző és kedvelt groteszk mesetechnikáját lklmzz, cselekmény egy megmerevedett, csk formlitásokr dó civilizáció el-képzelt országábn bonyolódik, melyet megszállnk brbárok. Ebben z összecspásbn és brbár urlom későbbi fejlődésében ruh meghtározó szerepet tölt be. A korábbn meztelen vgy nyers bőrbe öltözött vdk előbb végez-nek z elegáns divtbolondokkl, mjd elsjátítv legyőzöttek kultúráját, mguk is z öltözködésnek hódolnk. A brbrizmus és civilizáció problémáját bont-j ki Mrożek A szbó után néhány esztendővel írt Mészárszékben (Rzeżni) is. Ez z egyetlen drb, mely rgyogó részletek mellett gyengébb ołdlkt is trtlmz, bizonyos értelemben Ionesco Orrszrvú ját jutttj eszünkbe: filhrmómi vágóhíddá változását mondj el történet. Az utóbbi évek legfontosbb Mrożekdrbj zonbn z Emigránsok (Emigrnci). Az Emigránsokbn, kárcsk Różewicz legutóbbi művében, Mrożek is túllép szokásos írói technikáján. Az Emigránsok vlójábn relist kmrdrb, hőse két emigráns, z egyik értelmiségi (zz politiki emigráns), másik egyszerű vendégmunkás. A műben nyom sincs groteszk technikájánk, se viszszájár forduló metforáknk, mint korábbi drbokbn, de zzl sjátos llegóriávl se tlálkozunk, mi Mészárszékben és A szbóbn megfígyelhető. Ehelyett emberi mgtrtások nlízisét kpjuk s z emigránsokról - z emigránsproblémáról - szőtt gondoltok szintézisét, mely két ember kitűnően megszerkesztett, egységes stílusbn trtott drámájábn jelenik meg. Az Emigránsokt A púpos (Grbus) című drb követi, s ez ismét, kárcsk Różewicznél Fehér házsság esetében, hivtkozás százdforduló drámírásár és kultúr-

jár: pičce bien fite" hgyományából kifejlődött szimbolikus drám leplezetlen utánzt. Mégis nehéz lenne zt állítni, hogy z utóbbi évek htározott változást hoztk voln Mrożek munkásságábn, mi groteszk technikájától pszichológii relizmus irányáb muttn, hisz Mészárszék előtt tipikus, bár kissé erőtlen groteszkkel, z örvendetes eseménnyel (Szczęśliwe wydrzenie) jelentkezett, A púpost pedig három egy-felvonásos követte, melyek ugyncsk kifejezetten groteszk játékok, némileg tizennyolcdik százdi álltmesék műfjához kötődve: A filozófus rók (Lis filozof), Rókvdászt (Potownie n lis) és Szerenád (Serend). Różewicz és Mrożek munkásságánk példáj zonbn megerősíthet bbn feltételezésünkben, hogy groteszk vonult hnytlóbn vn. Mindkét író-nál megfígyelhető z törekvés, hogy több vgy kevesebb sikerrel új stílust, új témát, új kifejezési módot tláljon. A groteszk komédi technikáját továbbr is sikerrel lklmzz Jrosłw Abrmow. Ipi-pcs (Klik-klk) című multságos, de felszínes komédiáj vgy Jutlomerdő (Drz bór) című metforikus trgifrce- mellett htározottn mi témájú drbokt ír, mint például kő-oljt kereső geológusok életét színre vivő A k i átlépi önmgát (Skok przez siebie), de folytonos és inkább mechnikus rgszkodás groteszkhez és kompozíció széttördeléséhez többnyire kárár vn e műveinek. A mg írásművészetében viszonylg legkövetkezetesebb Helmut Kjzr, ki Różewicz nyomdokin hld. Többé-kevésbé relistánk nevezhető Csillgok (Gwizdy) című drbj mellett - mely igen htásos színmű egy ngy színésznőről - leginkább költői drámákt ír (András lovg - Rycerz Andrzej), sőt elsősorbn eredeti, bár gondoltilg és szerkezetileg kissé zvros, félprózi-féldrámi szövegeket ( A féldisznó vége - Koniec półswini, Három kereszttel - Trzem krzyżmi, Vill dei misteri). Kjzr fő témáj: egy bizonyos értelemben önéletrjzi hős története mi világbn, mely lehetőséget nyújt rr, hogy z összekuszálódott egyéni pszichikum prizmáján át elemezze és ítélje meg társdlmt. A legeredetibb drámi kifejezésmódot Tomsz Lubieński tlált meg, kinek Koczowisko címmel publikált, Mickiewicz életének utolsó npji köré font történelmi-metforikus műve sjá- tos átmenetet képez próz, hngjáték és színpdi drb között. Más írók munkásságábn nehéz lenne új és eredeti kifejezési lehetőségeket felfedeznünk, z utóbbi években kifejtett munkásságuk inkább folyttás nnk, mit jól vgy kevésbé jól korábbn műveltek. Jrosłw Mrek Rymkiewicz következetesen folyttj költői neoklsszicizmusát (Frsngi király - Król Mięsopust, Európ elrblás - Porwnie Europy, Szeretők pokolbn - Kochnkowie piekl, A mennyei ikrek, - Niebińskie bliźnięt), bár egyre htározottbbn közeledve z időtlenségbe helyezett történelmi problémlátáshoz (Ulánusok - Ulni). Jerzy S. Sito ugyncsk korábbn írt filozófiiköltői s némileg homályos drbji nyomán (Doktor Fustus szenvedélye Psj doktor Fust és Doktor Fustus megbélyegzése - Potępienie doktor Fust), Polonéz címmel újbb verses drámávl jelentkezett, mely gondoltilg és szerkezetileg pontos színpdi krónik Lengyelország hrmdik fel-osztásánk idejéből. Bohdn Drozdowski csknem teljesen elveszett Shkespereátirtokbn (Hmlet 70, Hermione). Ernest Bryll nyolc esztendővel ezelőtti drámírói jelentkezése viszont (Novemberi történet) m már inkább pillntnyi tűzijátéknk tűnik, mely nem állt ki z idő próbáját. Bryll sok drbot ír. Nép-szerű zenés művei mellett (mint például z Üvegfestmény - N szkle mlowne), melyek ngy sikernek örvendenek, Az élet ébrenlét (Zycie-jw) történelmi-politiki metforár épülő Clderón-prfrázis (s itt Rymkiewicz neoklsszicizmus is eszünkbe jutht), tizennyolcdik százdi lengyel irodlom llegorikus példbeszédeihez (Krsickihez) kpcsolódik Doświdczyński, vgy Ének nipuánusok boldogságáról (Doświdczyński czyli Spiewogr szczęściu nipunów), z ismert Andersen-meséből írt A császár cslogányát (Cesrski słowik), Łomźi blld (Blld Łomżyńsk) pedig tizenhtodik százdi hdjártbn elesett lovgok visszjáró lelkét idézi színpdr. De drbji se htásukbn, se tudtosságukbn nem közelítik meg Novemberi történetet, s így z író romntikus világ-képe sem igzolódik. Nem Bryll z egyetlen drámíró, ki hetvenes években nem váltott be korábbik lpján hozzá fűzött reményeket. Iredyński, ki prbolikus drbjivl vlósággl berobbnt színpdr, csk mintegy hngjátékon keresztül tér vissz színházhoz (Mári című kitűnő mo nológjánk hősnője z újbb lengyel történelem minden hullámvölgyét és hegyét megjárt). A kiemelkedő költő és fígyelmet érdemlő drámíró, Stnisłw Grochowik, ki időközben fitlon eltávozott z élők sorából, hetvenes években több drbot is írt, de közülük legfeljebb z lkoholizmus kérdését érintő Reggeli félelmek (Lęki pornne), vlmint Okpi című költői-ironikus komédiáj méltó említésre. Más művei, mint háború idején játszódó A gyertyák túloldlán (Po tmtej stronie świec) vgy A z őrült Grét (Dulle Griet) című pszichológii krimi inkább z elvetélt tehetség példáj. Hsonló helyzet Mciej Zenon Bordowiczcsl, kinek Vállltunk specilitás (Specilność zkłdu) című drb-j vlmikor pinteri drámírói technikát kmtozttó, új hngot ígért. Nem jelentkezik új drbbl Krsiński, el- hllgtott Broszkiewicz is. Kevés első drámás szerző hívj fel mgár fígyelmet. Két érdekes drbot írt m-. gát flusi témákr specilizáló, neves prózíró, Wiesłw Myśliwski ( A tolvj Złodziej és A kulcsár - Klucznik). Ngy sikerrel debütált Jerzy Żurek z 1830-s novemberi felkelésről szóló történelmi drbjávl (Száz kéz, száz gyilok - Sto rk, sto sztyletów). Érdekes, multságos, hiteles flusi drbot" írt Ryszrd Ltko, sikerrel hozv be tájnyelvet szín-. pdr. KeletLengyelország folklórját, szokásvilágát és nyelvét kmtozttj. Teres LubkiewiczUrbnowicz rádió-drámáibn. A legszembeötlőbb zonbn z néhány drám, melyek szerzői riport felől közéledtek szépirodlomhoz és színházhoz. E riportdrámák mintegy termelési" drám vonlát folyttják., vgy leglábbis élnek e hgyomány kínált lehetőségekkel. A legjobb péld Józef Kuśmierk Elveszett vkációj (Strcone wkcje). A jeles riporter és próz-író, Edwrd Redliński ügyesen szerkesztett, bár kissé felszínes drbokbn (így Négyszögben - Czworokąt, Jubileumbn Jubileusz) nemzedéki konfliktusok ábrázolásávl világítj meg társdlmi kérdéseket. Hsonló helyzet Jnusz Głowckivl, ki ugyncsk jó prózíró, riporter és sztirikus szerző, de meglehetősen sápdt vígjátékokt ír; egyedül A krd (Miecz) című drbjábn sikerült -- sportvilág konfliktusink tükrében --mélyebb társdlmi kérdésekig jutni. E műfjbn z utóbbi évek legérdekesebb pozíciój z ismert rendező és filmforgtókönyv-író, Krzysztof Kieślowski Élet-rj (Życiorys), mely minden kompozí-

ciós hibáj és plkátszerű hngvétele ellenére érdekfeszítő relist életképben mutt be egy pártértekezletet s ezen belül egy vitthtó, de hiteles mi munkássorsot. Ugynúgy, mint htvns években, most is sok premier zjlik le színházkbn, de igzán jelentős lengyel drám kevés születik. Mind groteszk reprezenttív vonult, mind költői drám, mind neoromnticizmus lssn eltűnőben vn. A legjobb drbokt még mindig Różewicz és Mrożek írj, színre került Gombrowicz Operettje, de z, mit nemrég még vntgrde-nk neveztünk, m már klsszikusnk számít, z új irányztokt pedig nem látni. Úgy tűnik, lengyel drámírókt erősen megviselte htvns évek színházi átlkulás, s még mindig nem tudnk olyn erőteljes műveket létrehozni, melyek versenyezhetnének tisztán színházi lkotásokkl (milyen például Tdeusz Kntor Hlott osztály). H pedig témkör és fel-vetett kérdések felől közelítünk mi drámíráshoz, z ugyncsk elmrd z ötvenes-htvns évek fordulóján tpsztlhtó pezsgéshez képest. A drám színházi helyzetének feltűnő meggyengülése, mi htvns évek második felét jellemezte, már múlté, de hogy vlóbn születik-e új, erőteljes drámírói irányzt, ez még jövő titk. Az utóbbi évek legfeljebb változás előjeleit hozták meg, nélkül, hogy bárminemű bizonyossággl szolgáltk voln. Hámori András és Pályi András fordítás E számunk szerzői: ASLAN, ODETTE Frnci Országos Tudományos Kuttóközpont színházi csoportjánk tudományos kuttój BÁNYAI GÁBOR újságíró, Mgyr Televízió munktárs BIENIEWSKI, HENRYK vrsói Tetr főszerkesztője BONARSKI, ANDRZEJ vrsói Kultur munktárs FIK, MARTA, vrsói Twórczość munktárs KERÉNYI GRÁCIA költő, műfordító KLOSSOWICZ, JAN vrsói Dilog munktárs MORAWIEC, ELZBIETA vrsói Dilog munktárs PÁLYI ANDRÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs ZUROWSKI, ANDRZEJ vrsói Tetr munktárs tetnem kell tehát rá, hogy Gombrowicz drbjánk ugyn Operett címe, de műfj szerint korántsem operett. GombÚj drbok rowicz olyn drbot írt, melyben kiúj elődások nevetheti z operettkonvenciókt, de egyben lehetősége nyílik társdlmi, sőt Mi lengyel drámák fesztiválj történelemfilozófii kérdések felvetésére: Wrocłwbn e rendkívül érdekes drb csúcspontját forrdlmi jelenet lkotj. Az eddigi Voltk esztendők, mikor z új lengyel rendezések, z írói instrukcióknk Megdrám meglehetősen kis százlékát tette ki felelően, z operettpródi eszközeit közel hetven lengyel színház össze-sített kmtozttták, s csk időnként folyrepertoárjánk; ezt korszkot modtk vokális betétek lklmzásához. szerencsére már mgunk mögött tudjuk. Mciej Prus, fitl rendezőnemzedék A legutóbbi szezonbn például mint-egy jeles képviselője más elképzelést vlósíhúsz ilyen bemuttót láthttunk. Ez elég tott meg: z egész drbhoz kísérőzenét mgs szám, h tekintetbe vesszük, hogy írtott, és jelentősen megnövelte z párhuzmosn repertoáron vn korábbn énekesek számát. Egyúttl igen komolyn már színre vitt drbok jelen-tős része, vette játékot, sokkl komolybbn, mint melyek kiállták z idő próbáját. z elődei. A słupski bemuttó körül heves Természetes dolog, hogy számszerűleg viták robbntk ki, z Operett új színpdi sokkl több drb születik, mint hányt változtánk megvnnk fntikus hívei eljátsznk; ennek okiról részben épp és ellenzői. Függetlenül ttól zonbn, fentiekben szóltm. Alábbi kinek mennyi igz vn ebben vitábn, beszámolómbn, mely Wrocłwbn ez megállpíthtjuk, hogy z elődás évben is megrendezett mi lengyel felettébb érdekes. drámák fesztiválján látottkról tudósít, A neoromntikus hgyományt folyttj csk olyn drbokról szólok, melyek már munkásságábn z egyik legjelentősebb tlálkoztk közönséggel. élő lengyel költő, Tdeusz Różewicz, Minden látszt s főként történelmi híres és évek ót játszott Krtoték írój, ki események ellenére, melyek nemigen színpdi szerzőként vált szélesebb körben kedveztek színháznk, hgyomány ismertté. Az drámíró ő, ki állndón száli igen erősek lengyel drámábn. új művekkel erősíti lengyel színházt. Némi egyszerűsítéssel zt lehetne mon- Tvly wrocłwi Tetr Współczesny dni, hogy miképpen romntikából - muttt be Az éhezőművész elmegy című Słowckiból, Mickiewiczből és drbját, ez évben wrocłwi Tetr Krsińskiből - táplálkozik Wyspiński Polskibn láthttuk Hlál régi díszletek neoromntikáj, ugynúgy e ngy elődök- közt című művét. Meg kell jegyeznünk, höz kötődik Witkiewicz, Gombrowicz és hogy Wrocłw következetesen játssz z Różewicz, kik kortársink. A költői, itt élő költő új drbjit. zz metforikus drám gzdg vonult A Różewicz-bemuttók soh nem ez, mely kifejezett filozófii, sőt történet- mrdnk visszhng nélkül. Az éhezőfilozófii hjlndósággl rendelkezik. művész elmegy, noh nem keltett lelkesewitkiewicz két világháború közti dést se nézőkben, se kritikusokbn, időszk írój; ezért most eltekintek z új minden bizonnyl izglms drb: éles Witkiewicz-bemuttók ismertetésétől. kontúrokkl rjzolj meg egyén és tárgombrowicz viszont már ngyon is kor- sdlom konfliktusát, mely egyébként társunk, különösen h utolsó drbjáról, vissztérő problém Różewicz írásműz Operettről vn szó. S bár z Operett vészetében. lengyelországi bemuttój 1975-ben zja Hlál régi díszletek közt másfjt mű. lott le Łódżbn, drb újbb elődási is Már zért is, mert színpdi változtot nnyir érdekesek, hogy megérdemel-nek Różewicz zonos című kisregényéből néhány szót. fitl rendezőnemzedék másik, ugyncsk A legjelentősebb tlán z Operett leg- fígyelmet érdemlő egyénisége, Jerzy frissebb bemuttój, melyre Słupskbn, Grzegorzewski készítette, ki egyúttl Tetr Muzycznyben került sor. Látszólg wrocłwi Tetr Polskibn le-zjlott mgától értetődő dolog, hogy z Operettet bemuttó rendezője. Az elődás egy zenés színház tűzi műsorár, de kik különössége, hogy publikum színismerik Gombrowicz drb-ját, ez nem is pdon fogll helyet, szemben z üresen oly természetes. Emlékez tátongó nézőtérrel, hol - földszinten és blkonon - peregnek różewiczi HENRYK BIENIEWSKI