A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk Nagy Márton igazgató Magyar Lízingszövetség Lízing Szakmai Napok Konferencia 212. november 8.
Pénzügyi stabilitási hőábra 212. november 212. április 212. április 212. november Prociklikusság Sokkellenálló-képesség 2
Összefoglaló I. A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk Hitelezési feltételek: A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját korlátozottan képes betölteni. A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensen erősen prociklikus. Sokkellenálló képesség: A bankrendszer sokkellenálló képessége javul. LIKVIDITÁS: A dinamikus külföldi forráskivonás ellenére az erősödő árfolyamnak, a mérséklődő CDS feláraknak, valamint a nettó swapállományok csökkenésének és átlagos hátralévő futamidejének növekedésének köszönhetően a likviditási kockázatok érezhetően mérséklődtek. TŐKE: Az anyabanki tőkeemelések, a folytatódó mérlegalkalmazkodás, valamint az árfolyam erősödése a tőkemegfelelési mutató növekedését eredményezte, annak ellenére, hogy a hitelkockázati költségek és az adóterhek továbbra is magasak. 3
Összefoglaló A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk Kockázatok: Számos külső és belső veszélyfaktor 1. A javuló befektetői hangulat ellenére az eurozóna adósságválságának elhúzódása továbbra is kiemelt kockázat. 2. A magyar gazdaság növekedési kilátások tovább romlanak. 3. A külföldi források kiáramlás gyorsulhat, miközben a nettó swapállomány továbbra is magas. 4. Magas a hazai pénzügyi rendszer nemteljesítő hiteleinek aránya és emelkedik annak kockázata, hogy mögötte nem áll megfelelő értékvesztés. 5. A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. 6. A bankok a kamatmarzs emelésével részben ellensúlyozzák a növekvő veszteségeket, ugyanakkor ez a jövedelemstruktúra hosszabb távon nem fenntartható. 4
Hitelezési feltételek 5
26 I. I 27 I. I 28 I. I 29 I. I 21 I. I 211 I. I 212 I. A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál GDP és a kibocsátási rés 6 6 4 4 2 2-2 -2-4 -4-6 -6-8 -8 Kibocsátási rés Reál GDP PKI Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál GDP éves növekedési üteméhez. Ha a PKI előjele megegyezik a kibocsátási rés előjelével, akkor a bankrendszer prociklikus. 6
A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon - már hosszú ideje hitelszűkét okoznak 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása Mrd Ft 5 25 4 3 2 1-1 -2-3 2 15 1 5-5 -1-15 Előrejelzés Tény Éves növekedési ütem (jobb skála) 7
Kínálati oldalon a vállalati hitelezés visszaesésében a meghatározó a hitelezési hajlandóság csökkenése Szigorítás Enyhítés 28.III- 29. I. I 21. I. I 211. I. I 212. I. félév (előrej.) 1 Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensen 1 8 6 4 2-2 8 6 4 2-2 -4-4 Tőkehelyzet (képesség) Likviditás, forráshoz jutás (képesség) Ciklikus tényezők (hajlandóság) Verseny (hajlandóság) Hitelezési feltételek változása 8
A szigorodó hitelezési feltételek ellenére a romló gazdasági feltételek miatt a bankok egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak Az új kibocsátású hitelek nemteljesítési valószínűség szerinti eloszlása az adott években 14 14 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 Nemteljesítési valószínűség () 27 211 211 (változatlan makrogazdasági környezet feltételezésével) Forrás: KHR, MNB becslés. 9
27. I. I 28. I. I 29. I. I 21. I. I 211. I. I A vállalatok romló minőségére a bankok mennyiségben és lejáratban is alkalmazkodnak Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája 1 6 Mrd Ft Hónap 3 1 4 28 1 2 26 1 24 8 22 6 2 4 18 2 16 14 5 éven túli futamidő 1-5 év futamidő Éven belül lejáró Átlagos lejárat (jobb skála) Forrás: KHR, MNB becslés. 1
A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők dominálnak 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I 5 Mrd Ft A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása 35 4 28 3 2 1-1 -2-3 552,6 Mrd Ft 468 Mrd Ft 21 14 7-7 -14-21 Előrejelzés Végtörlesztés hatása Éves növekedési ütem (jobb skála) Tény Árfolyamrögzítés 11
25. I. I 26. I. I 27. I. I 28. I. I 29. I. I 21. I. I 211. I. I 212. I. A állami kamattámogatás érdemben csökkenti az induló kamatköltséget (8-9-ra), ami a kereslet növekedését eredményezheti 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Mrd Ft Hitelintézetek bruttó hitelkihelyezései a háztartási szegmensben 16 15 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 Jelzálog Egyéb Hitelkiváltás végtörlesztésekhez Jelzáloghitelek átlagos THM mutatója (jobb skála) 12
Sokkellenálló képesség 13
Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szinten 1, A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index 1,,9,9,8,7,6,5,4,3,2,1, 28 29 21 211 212,8,7,6,5,4,3,2,1, Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. 14
A likviditási stresszteszt forgatókönyve Eszközoldali tételek Forrásoldali tételek Tétel Mérték Érintett Érintett Tétel Mérték devizák devizák Bankközi eszközök nemteljesítése 2 HUF Háztartási betétkivonás 1 HUF/FX Árfolyamsokk a swapállományon 15 FX Vállalati betétkivonás 15 HUF/FX Jegybankképes értékpapírok árfolyamvesztesége 1 HUF Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 3 napra előretekintő. 15
29.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 21.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 211.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 212.jan. febr. márc. ápr. máj. jún. Likviditási Stressz Index (LSI) jelentősen javult 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán Mrd Ft 75 5 25-25 -5-75 -1-2 5-125 Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási Stressz Index (jobb skála) Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. 16
A szolvencia stresszteszt forgatókönyve Nyolc negyedéves előrejelzési horizont 212. félévtől, a sokk 212 Q4-ben érkezik. Alappályánk a 212. szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése. Stresszpályán az alappályához képest: 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés; 15 százalékkal gyengébb forint árfolyam; 3 bázispontos kockázati prémium sokk; 1 százalékos lakásár-csökkenés. Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 7 százalékos belépési aránnyal számoltunk. A bankadó megfelezésének elhalasztását már figyelembe vettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk. 17
A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton A bankrendszer főbb veszteségei két éves horizonton (Mrd Ft) Hitelezési veszteség a vállalati és lakossági portfólión Hitelezési veszteség a vállalati portfólió újonnan bedőlő hitelein Hitelezési veszteség a lakossági portfólió újonnan bedőlő hitelein Pótlólagos veszeség a már nem teljesítő vállalati és lakossági portfólión Alappálya Stresszpálya 555 971 28 411 275 425 135 Hitelezési veszteség az önkormányzati portfólión 11 24 A nyitott pozíció árfolyamkockázata -64 Kamatkockázat 8 Bankadó 25 25 Az árfolyamgát kamatköltségei 36 65 18
Tőke Stressz Index (TSI) a válság kezdete óta az egyik legalacsonyabb értéket mutatja 25. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. I 1 2 Mrd Ft Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán 4 9 3 6 2 3 1-3 -1 Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőke Stressz Index (jobb skála) Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. 19
1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212. jún A külföldi tulajdonú bankok 29 óta 2,4 milliárd euro tőkeemelést hajtottak végre 4 3 2 1-1 -2-3 -4 A jelenleg működő külföldi tulajdonú bankok adózott eredménye, osztalékfizetése és tőkeemelései Mrd Ft 6 55 5 45 4 35 3 25 2 Adózott eredmény Fizetett osztalék (ellentétes előjellel) Tőkeemelés összege Osztalékfizetési arány (jobb skála) 2
Kockázatok 21
Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében Eurozóna adósságválsága elhúzódik. Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül. Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre. Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat. A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul. Folytatódó, illetve akár gyorsuló mérlegalkalmazkodás az anyabankoknál. 22
GDP változás 212. I. félév (211 végéhez képest, ) A hazai gazdasági kilátások romlanak Gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban 2,5 2, LV 1,5 SK 1, LT RO PL,5 EE BG, -,5 Eurozóna CZ -1, -1,5 Magyarország 5 1 15 2 25 3 35 GDP kumulált változása 25 és 211 között () Forrás: Eurostat. 23
211. júl. 211. júl. 211. aug. 211. szept. 211. szept. 211. okt. 211. nov. 211. nov. 211. dec. 212. jan. 212. jan. 212. febr. 212. márc. 212. ápr. 212. ápr. 212. máj. 212. jún. 212. jún. 212. júl. 212. aug. 212. aug. 212. szept. 212. okt. A kedvező befektetői hangulat és az EU/IMF megállapodással kapcsolatos várakozások jelentősen csökkentették a magyar szuverén kockázati felárat 4 35 3 25 2 15 1 5-5 A magyar 5 éves szuverén CDS-felár dekomponálása bázispont bázispont 8 7 6 5 4 3 2 1-1 Nemzetközi komponensek Magyar CDS felár (jobb tengely) Egyedi komponens 24
29.dec 21.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 211.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 212.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec A külföldi források kiáramlása továbbra is dinamikus, jelentős esés a hitel/betét mutatóban 148 144 14 136 132 128 124 12 116 112 A külföldi források és a hitel/betét mutató, valamint azok előrejelzése Mrd EUR 38 36 34 32 3 28 26 24 22 2 Külföldi források - előrejelzési sáv (jobb skála) Külföldi források (jobb skála) Hitel/betét arány Hitel/betét arány - előrejelzés 25
28.jan márc máj júl szept nov 29.jan márc máj júl szept nov 21.jan márc máj júl szept nov 211.jan márc máj júl szept nov 212.jan márc máj júl A még mindig magas swapállomány (mérleg szerint nyitott devizapozíció) miatt korlátozás szükséges A bankrendszer mérleg szerinti pozíciója és a 15 százalékos korlátot túllépők mérlegfőösszeg arányos részesedése 5 5 5 4 5 4 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5 Mrd Ft 15 százalékos korlát 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Túllépés összege Mérleg szerinti devizapozíció Mérleg szerinti devizapozíció/mérlegfőösszeg (jobb skála) Túllépők részesedése a bankrendszeri mérlegfőösszeg arányában (jobb skála) 26
A hazai pénzügyi közvetítő rendszer legfontosabb kihívása a romló hitelportfólió kezelése A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása 6 Vállalatok 3 6 Háztartások 18 5 25 5 15 4 2 4 12 3 15 3 9 2 1 2 6 1 5 1 3 27. 28. 29. 21. 211. 212. 213. 214. 27. 28. 29. 21. 211. 212. 213. 214. Állományarányos új értékvesztés - tény Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála) Állományarányos új értékvesztés - tény A végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztés Állományarányos új értékvesztés - előrejelzés Nemteljesítő hitelek aránya (jobb skála) 27
28. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. A problémás portfólió lassú tisztítása miatt sokáig fennállhat a magas nemteljesítő arány A bankrendszer nemteljesítő hiteleinek tisztítása 8 Mrd Ft 16 7 14 6 12 5 1 4 8 3 6 2 4 1 2 Kitisztított állomány - háztartások Kitisztított állomány - vállalatok Tisztítási ráta - háztartások (jobb skála) Tisztítási ráta - vállalatok (jobb skála) 28
A portfólióminőség értékelésékor a dinamika mellett a szint is kiemelt jelentőségű Változásbeli ( flow ) probléma: Az új nemteljesítő hitelek (NPL) növekedése a megképzendő új értékvesztésen keresztül rontja a jövedelmezőséget. (alacsony kockázat) Szintbeli ( stock )probléma: 1. A magas NPL állomány lefagyasztja a mérlegeket. (alacsony kockázat) Önmagában csökkentheti a hitelezési hajlandóságot, különösen a vállalati szegmensben. A nemteljesítő állomány finanszírozása erodálja a jövedelmezőséget. Gyengíti a likviditást, rontja a lejárati összhangot, forrásokat von el az új hitelezéstől. 2. Nemcsak önmagában az NPL szintje, hanem annak értékvesztéssel való fedezettsége is számít. (magas kockázat) Minél nagyobb a nemteljesítő hitelek aránya, annál nagyobb lehet a fedezetek hibás értékeléséből fakadó kockázat. 3. Az elemzők az összehasonlíthatóság korlátossága ellenére ezt a mutatót kiemelten figyelik a régiós bankrendszerek kockázatosságának megítélésekor. (magas kockázat) 29
Az NPL arány csökkentése fontos cél Az NPL arányának csökkentése: 1. Számláló csökkentése: A nem teljesítő hitelek állományát portfóliótisztással vagy adósmentő csomagokkal (a nem teljesítő rész újra teljesítővé tételével) lehet csökkenteni. 2. A nevező növelése: A hitelezés beindulásával növelhető a portfólió állománya. Ha az arány nem csökkenthető a fentiekkel, akkor az értékvesztéssel való fedezettség emelése célszerű: a. A magasabb értékvesztés elszámolás miatt gyorsabb lehet portfóliótisztás vagy b. Ha elszámolják a magasabb értékvesztést akkor biztonságosabb lesz a bankrendszer, bár még kevésbé fognak portfóliót tisztítani. 3
Nemteljesítő hitelek állományon belüli aránya () A fedezettség tekintetében is gyengébben teljesít a hazai bankrendszer A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban 2 15 Montenegro (1) Horvátország (3) Albánia (1) Szerbia (1) Litvánia (3) Moldova (3) Románia (2) Magyarország Bulgária (1) (3) Ukrajna (3) Szlovénia (2) 1 Bosznia- Hercegovina (3) Lettország (2) Macedónia (2) 5 Csehország (2) Lengyelország (1) Szlovákia (2) Észtország (2) 2 4 6 8 1 Nemteljesítő hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége () Megjegyzés: (1)= 211Q4, (2)= 212Q1, (3)= 212Q2. Forrás: EBCI, MNB. 31
A projekthiteleknél és az átstrukturált deviza jelzáloghiteleknél alulfedezettség valószínűsíthető Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz - vállalatok Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz - háztartások 8 Mrd Ft Mrd Ft 8 8 Mrd Ft Mrd Ft 8 7 7 7 7 6 6 6 6 5 5 5 5 4 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 Projekthitelek NPL Egyéb vállalati hitelek Projekthitelek Egyéb vállalati hitelek Teljesítő átstrukturált hitelek HUF EUR CHF HUF EUR CHF Nemteljesítő jelzáloghitelek 9 napnál kisebb késettségben lévő átstrukturált jelzáloghitelek Fedezetek értéke Megképzett értékvesztés NPL állománya Fedezetek értéke Megképzett értékvesztés NPL Állománya 32
Németország Belgium Olaszország Ausztria Litvánia Lettország Szlovénia Lengyelország Csehország Észtország Szlovákia Bulgária Románia Magyarország 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni 3 A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban 3 4,5 A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (211. dec konszolidált adatok) 4,5 25 25 4, 4, 2 2 3,5 3,5 15 1 15 1 3, 2,5 2, 3, 2,5 2, 5 5 1,5 1,5 1, 1, -5-5,5,,5, Németország Olaszország Ausztria Magyarország Bulgária Horvátország Lengyelország Csehország Szlovákia Forrás: IMF GFSR, EKB CBD adatbázis MNB. 33
29.jan. 29.febr. 29.márc. 29.ápr. 29.máj. 29.jún. 29.júl. 29.aug. 29.szept. 29.okt. 29.nov. 29.dec. 21.jan. 21.febr. 21.márc. 21.ápr. 21.máj. 21.jún. 21.júl. 21.aug. 21.szept. 21.okt. 21.nov. 21.dec. 211.jan. 211.febr. 211.márc. 211.ápr. 211.máj. 211.jún. 211.júl. 211.aug. 211.szept. 211.okt. 211.nov. 211.dec. 212.jan. 212.febr. 212.márc. 212.ápr. 212.máj. 212.jún. A teljesítő állományon magas marad a kamatmarzs A kamatmarzs alakulása (aggregált egyedi, nem konszolidált adatok alapján) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Mrd Ft 3,5 3,4 3,3 3,2 3,1 3, 2,9 2,8 2,7 2,6 2,5 12 havi kamatjövedelem Kamatmarzs a bruttó kamatozó eszközökön (jobb skála) Kamatmarzs a nettó kamatozó eszközökön (jobb skála) 34
A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége, hitelezési képessége erős. A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. A bankrendszer prociklikus viselkedése az új kihelyezéseket és a fennálló állományt egyaránt érintik. Az új hitelezésben nem várunk fordulatot a következő két évben, ami a hitelállomány további tartós csökkenését jelenti. A bankrendszer főként a fennálló állományon a kamatmarzs szélesítésével (a terhek jó ügyfelekre való hárításával) képes ellensúlyozni a növekvő veszteségeket. A pénzügyi közvetítés megdrágul, ami egy nem fenntartható állapothoz vezethet, negatív spirál beindulását eredményezheti: veszteségek kamatmarzs ügyfelek adósságterhe fogyasztás és beruházás nemteljesítő hitelek kamatmarzs. 35
A pénzügyi stabilitási hőábra 212. november 212. április 212. április 212. november Prociklikusság Sokkellenálló-képesség 36