Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Az egyszerűbb vizsgálat érdeében tételezzü fel, hogy egy öralaú terület özéppontjában lévő termelőüzemből (vagy ratárból) ell a területen véletlenül, de egyenletes eloszlás szerint fevő helyeet (falvaat, városoat stb.) ellátni áruval. Az egyes ponto igényeit többnyire örjáratoal teljesítjü, mert egy-egy pont igénye általában jóval isebb, mint a rendelezésre álló jármű teherbírása (ratérfogata). Ha a területen N számú pontot ell naponta meglátogatni (áruval ellátni), aor (elméleti úton bizonyíthatóan, illetve számos gyaorlati számítással is igazoltan) a övetező éplettel lehet megbecsülni egy járat útvonalána hosszát: Q N j a 1 0,7 a 1 q N N J Q = a használt tehergépocsi átlagos apacitása q = egy bolt átlagos rendelési mennyisége J = az indított forduló száma (J=Nq/Q) a = az eredeti területtel azonos területű négyzet oldalhossza 2016.12.03. 1
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Tegyü fel, hogy magyarországnyi területen ell az árut iszállítani (T = 93.000 m 2 ). Ebben az esetben a = 93.000 1/2 = 305 m. Vegyü fel a gépocsi teherbírását (Q) 4 tonnára, a ponto átlagos igényét (q) 0,4 tonnára, a naponta meglátogatandó ponto számát (N) 500-ra, (ezzel az összes elszállítandó mennyiség M = N*q = 500*0,4 = 200 tonna lesz), továbbá a tényezőt 1-re (szoásos értée 0,90 1,05), aor egy járat várható hossza a övetező lesz: 4 500 j 3051 441m. 0,4 500 Az indítandó járato (forduló) száma: J = Nq/Q = 500*0,4/4 = 50. Ezzel az összes várható járműfutás 50*441= 22.050m naponta. Az összes igény ellátásához szüséges rasúlytonna-m apacitás pedig: R = j*j*q = j*(n*q/q)*q = j*n*q = j*n = 441*200 = 50*4 = 88.200 tm, az árutonna-m pedig enne mintegy a fele lesz. 2016.12.03. 2
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Most tételezzü fel, hogy a területen átraódepóat létesítün, s a távolabb fevő pontoat ezeből a regionális özpontoból látju el áruval. Eor - az ábra szerint - a özponti, téglaszínű területet a gyárból (özponti ratárból) látju el özvetlenül, a többi pontot pedig a regionális ratáraból (átraóhelyeről). Tegyü fel, hogy 3 átraóratárt hozun létre, mégpedig úgy, hogy ezzel az ellátandó területet hozzávetőlegesen négy egyenlő részre osztju. Eor egy-egy területen belül egy járat várható hossza a övetező lesz: 4 125 j 152,5 1 289m. 0,4 125 Az indítandó járato száma továbbra is 50, a várható járműfutás 50*289= 14.450m naponta. Az összes igény ellátásához szüséges rasúlytonna-m apacitás pedig: R K(4) = 289*200 = 57.800 tm. 2016.12.03. 3
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Természetesen az árut előbb át ell szállítani a özponti depóból a regionális ratáraba (átraódepóba). Ez általában nagyobb járművel történi. Végezze az átszállítást most 20 tonna teherbírású amionszerelvény. Minthogy összesen 500*0,4 = 200 tonna árut viszün i naponta, egy-egy depóból 50 ( = 200/4) tonna igényt ell ielégítenün, azaz egy depóba ennyi árut ell minden nap átszállítani a özpontból. A depó távolságát a özponttól a örzete területeine egyenlőségéből számíthatju: 2 2 R r 2 r 3 R 2 r Innen A depót a sávon belül a özponthoz özelebb vesszü fel. Legyen ez az alábbi: R D, azaz a ülső gyűrű övszélessége r. 1,2 1,25r 1,2586 129m. Fenti épletben r = 93.000 4* 86m 2016.12.03. 4 1,2 pedig a légvonalban mért távolságo szorzószáma R R D r r
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Ezután az átszállításhoz szüséges járműfutás-szüséglet a övetező: F Á(3) = 2*129*150/20 = 1.935 m, mert 150/20 járatot ell indítani, s a járműve üresen térne vissza. A rasúlytonna-m apacitás szüséglet: R Á(3) = 2*129*150 = 38.700 tm. Az összes rasúlytonna-m szüséglet tehát a 4 ratáros elosztási strutúrában: R 4 =57.800 + 38.700 = 96.500 tm, ami a váraozásona megfelelően több, mint a özvetlen szállítás 88.200 tm szüséglete. A vizsgálatot több depó felvételével folytathatju. Enne egyi lehetséges módja, hogy továbbra is minden depót egyenlő nagyságúna tételezün fel. A gyaorlatban azonban a özponti depó méretét nem célszerű túlságosan icsire felvenni, mert a özvetlen iszállítás egy bizonyos határig nemcsa logisztiai, de mareting szempontból is indoolt. A továbbiaban ezért a özponti depó méretét változatlanul hagyju, s csa a regionális (átraó) depó által ellátandó területeet csöentjü. 2016.12.03. 5
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Vegyün most fel 5 átraódepót, amint azt az ábra mutatja. A depó távolsága a özponttól változatlan marad, vagyis a centrumból ellátandó terület nagyságát, az onnan iszállítandó áru mennyiségét változatlanul hagyju. Az átszállítás rasúlytonna-m szüséglete sem változi, hiszen ugyanannyi árut ell ugyanaora távolságra szállítani. A terítési öltsége azonban módosulna. Minthogy összesen 500*0,4 = 200 tonna árut viszün i naponta, az átraódepóból 150 ( = 200*3/4) tonna igényt ell ielégítenün, azaz egy depóba 150/5 = 30 tonna árut ell minden nap átszállítani a özpontból. R R D r r A özponti depó területéne ellátásához a orábban iszámított apacitás negyede ell, mert ez a teljes terület negyede: R K(C) = 57.800/4 = 14.450 tm. 2016.12.03. 6
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén A regionális depó területe most: (93.000*3/4)/5 = 69.750/5 = 13.950 m 2. Innen a = 118 m ( a 13.950 m 2 területű négyzet élhossza). Egy örzetben van (500*3/4)/5 = 75 ellátandó pont. Behelyettesítve az várható járathosszat becslő épletbe: 4 75 j 1181 254m. 0,4 75 Innen a regionális depóból történő terítés becsült rasúlytonna-m igénye: R K(5) = 254*150 = 38.100 rasúlytonna-m. (Itt 150= 200*3/4, a regionális depóból iszállítandó árumennyiség.) Az összes áru iszállítás a övetező rasúlytonna-m teljesítményre lesz szüség: R K(6) = R K(5) + R K(C) = 38.100 + 14.450 = 52.550 tm. A teljes tm muna: R(6) = R K(6) + R Á(5) =52.550 + 38.700 = 91.250, ami az előzőhöz épest csöenést mutat. 2016.12.03. 7
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Ha tovább növeljü a regionális depó számát, például 7-re, aor a terítési öltsége tovább csöenne. A regionális depó területe most: 69.750/7 = 9.964 m 2. Innen a = 100 m ( a 9.964 m 2 területű négyzet élhossza). Egy örzetben van 375/7 54 ellátandó pont. Behelyettesítve: 4 54 j 1001 236m. 0,4 54 Innen a regionális depóból történő terítés becsült rasúlytonna-m igénye: R K(7) = 236*150 = 35.400 tm. Az összes áru iszállításához ell: R K(8) = 14.450 + 35.400 = 49.850 tm. A teljes tm muna: R(8) = R K(8) + R Á(7) = = 49.850 + 38.700 = 88.550. Megjegyezzü, hogy a gyaorlatban ez a csöenés többnyire nem tapasztalható, mert a mind isebb depóhoz tartozó egyre csöenő vevőszám mellett nem lehet jó örjáratoat szervezni. 2016.12.03. 8 R R D r r
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Hasonló eredményeet apun aor is, ha a özponti depó méretét csöentjü, vagyis az egyenlő depómérete elve szerint osztju fel az ellátandó területet. Hat depó esetére egy depó területe 15.500 m 2, a = 124,5 m, egy örzetben lévő ponto száma: 83. Ezeel az adatoal: 4 83 j 124,5 1 261m. 0,4 83 Innen a depóból történő terítés becsült rasúlytonna-m: R K(6) = 261*200 = 52.200 tm. A terület ülső sugara, R = (93.000/) 1/2 = 172 m, ezért a területe egyenlőségéből: 2 2 R r R 2 r Innen a belső ör sugara: r 70m 5 6 A ülső sáv szélessége R-r = 172-70 = 102 m, enne negyedrésze 25,5 m, a ratára távolsága a centrumtól tehát R D = 1,2*(70 + 25,5) 115 m. Az átszállítási rasúlytonna-m apacitás szüséglet: 2*115*200*5/6 38.300 tm, összesen tehát ell 38.300 + 52.200 =90.500 tm. 2016.12.03. 9
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Az alábbi táblázat a ülönböző depószámhoz tartozó rasúlytonna-m apacitás igényeet tartalmazza. Állandó méretű özponti örzet Minden örzet területe egyenlő Depó Kiszállítászállítászállítászállítás Át- Összes Ki- Át- Összes 1 88.200 0 88.200 88.200 0 88.200 4 57.800 38.700 96.500 57.800 39.000 96.800 6 55.550 38.700 94.250 52.200 38.300 90.500 8 49.850 38.700 88.550 48.800 37.380 86.180 10 48.050 38.700 86.750 46.600 36.290 82.890 Megfigyelhetjü, hogy az áru iszállításához a depószám növelésével arányosan folyamatosan csöen a szüséges rasúlytonna-m ráfordítás, függetlenül attól, hogy a özponti depó által ellátandó örzet nagyságát változtatju-e vagy sem. Ha minden örzet mérete azonos, vagyis a özponti depóhoz rendelt örzet mérete egyezi a regionális depó méretével, a szüséges rasúlytonna-m igény isebb, mint a változatlan özponti örzet esetén. A valóságban a depószám növeedésével elméletileg imutatható ráfordítás-csöenés általában nem realizálható. 2016.12.03. 10
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Most teintsün meg ugyanezen feladat ellátásához szüséges teljesítménye alaulását valóságos viszonyo özött. A számításhoz a Paragon járattervező szoftvert használju. A rendelésadatoat Magyarország területén véletlenszerűen vettü fel. A rendelése tömege szintén véletlen számoal 200, 400 és 600 g-ot teszne i, úgy, hogy az átlagos rendelés 400 g legyen. A terítő gépocsi teherbírása 4 tonna, az átszállítást 20 tonna teherbírású járműveel oldju meg. Időorlátoat napi foglaloztatásra, vagy az áru átvételére nem vettün figyelembe. Eze az elméleti eredményeet tovább torzító tényező. Megfigyelhetjü, hogy a valós tervezés eredményei jelentősen meghaladjá az elméleti számításoal apott értéeet. Ebben a már felsoroltaon túl anna is szerepe van, hogy sem az ország, sem pedig az egyes depó örzeténe területe nem szabályos. 2016.12.03. 11
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Most teintsün meg ugyanezen feladat ellátásához szüséges teljesítménye alaulását valóságos viszonyo özött. Ez a özvetlen szállítás esete. Figyeljü meg a járato alaját! Ki és beállás egy isebb területhez, majd terítés ezen a területen belül. 2016.12.03. 12
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén A tervezés eredménye: 51 járat (több, mint az elméleti 50), 24.163 m (szemben az elméleti 22.050 m-rel), 474 m /járat (441 m az elméleti számításo szerint), 3,92 tonna terhelés járatonént (a 4 tonna elméletivel szemben), a rasúlytonnam-szüséglet 96.652 (88.200 helyett). Most teintsün meg ugyanezen feladat ellátásához szüséges teljesítménye alaulását valóságos viszonyo özött. A gyaorlatban nem tudun minden gépocsit teljesen megrani, ezért több járatot ell indítani. Az elméletben a távolságoat légvonalban értelmezzü. A valós útviszonyohoz a épletet alibrálni ell, a szorzószámot feltehetőleg 1-nél nagyobb értére ellett volna felvenni. A többlet futás oa lehet az ország formája is, amely nem nevezhető öralaúna. Mindezeel együtt az eltérés a számítottól nem jelentős, 10% örüli. 2016.12.03. 13
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén A Győr, Zalaegerszeg, Pécs, Szeged és Misolc depóal a övetező optimális örzeteet alaította i a Paragon cég FastNet hálózattervező programja. Eredménye: 54 járat, 12.053 m terítés, 3.515 m átszállítás, 118.512 tm rasúlytonna-m igény. Jól látható, hogy a depó örzetei nem azonos méretű területeet fedne le. A depó túlságosan a határ özelében vanna, ezért jelentős a visszairányú szállítás. Valószínű, hogy más depóal ennél jobb eredmény is elérhető lenne. 2016.12.03. 14 Vége
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén A Győr, Siófo, Pas, Szolno és Füzesabony depóal a depó özelebb erülte a özponthoz, a visszaszállítás jelentősen csöent, a örzete mérete özel azonos. Megfigyelhető, hogy a özponti depó helyenént benyúl a örzeti depó özötti területere (Pas és Szolno). A depó a örzetei özpont felé eső részén vanna, nem az attól éppen távolabbi felében (Szeged, Pécs). Az eredménye a váraozásona megfelelően javulna: 54 járat, 14.616 m terítés, 2.577 m átszállítás, 110.004 tm rasúlytonna-m igény, ami még mindig jóval több, mint az elméleti 94.000 tm örüli érté. 2016.12.03. 15
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén A valóságos viszonyo özött sem a terítő, sem pedig az átszállító ocsiat nem tudju teljes mértében ihasználni. Esetünben például egy járaton csa 3,7 tonna áru van terítésor, s hasonló a helyzet az átszállítás esetén is, hiszen a depó nem 20 tonna egész számú többszöröseit rendeli (Győr 20,8 t, Siófo 24,7 t, Füzesabony 16,2 t, Pas 13,7 és végül Szolno csa 7,5 t árut ap.) Ha az átszállításora mindig özel aora apacitású járművet tudnán beállítani, mint ameora a depó igénye, aor a szüséges rasúlytonna-m ráfordítás alig haladná meg a 100.000 tm-t! Figyeljü meg az ábrán a valóságos járatoat! A program például Siófo és Pas depóhoz az átszállítást öltségímélés érdeében terítőjárattal oldja meg. 2016.12.03. 16
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Megfigyelhettü, hogy a depó, ha azo jó helyen vanna, aor nem a örzete özéppontjában helyezedne el. Most vizsgálju meg elméleti úton, hogy milyenne is ellene lennie opttimális esetben a depóhoz tartozó örzet alajána! Feltételezésün az, hogy a depóból addig érdemes bármilyen irányban (így aár a centrummal szemben, visszairányban ) szállítani az árut, amíg a özvetlen terítés öltsége a ibocsátóhelytől (centrumtól) nem egyezi meg a depón eresztül történő (átraásos) szállítás öltségével. Számításunhoz az egyszerűség Központi ratár érdeében feltételezzü, hogy crossdocing, azaz átraódepóról van szó X (vagyis árutárolási öltség nem merül fel). a a L 2016.12.03. 17 Y Depó Az átszállítást G teherbírású, a terítést, vagyis a bolto iszolgálását g teherbírású járműve végzi. Az átraásos szállításor raodási öltség jelentezi.
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Központi ratár ö K Á F a 1 g T X a L tq s 1 v g Feltételezésün szerint tehát az ábra szerint a depó jól megválasztott örzethatárához tartozó P pont esetében az ábrán alalmazott jelöléseel, az árutonna fajlagos öltség megegyezi a P özponti ratártól az X útszaaszra vonatozó, illetve a özponttól a depóig történő átszállítás és az onnan való Y áruterítés fajlagos öltségével. Mint ismeretes, a özúti szállítás Depó fajlagos öltsége a övetező módon írható fel: r 2016.12.03. 18 K Á g az összes öltség (Ft) az árrutonna-m muna (tm) a gépocsi teherbírása (tonna) s az átlagos szállítási távolság (m) t q fajlagos állásidő (óra/tonna), v a gépocsi átlagos menetsebessége (m/óra), ihasználási tényező, F a gépocsi futás, T az idővel arányos és r a raodási teljesítménnyel arányos öltségmutatója (Ft/m, Ft/óra és Ft/tonna mértéegységeben)
2016.12.03. 19 Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Ezeel, A indexszel az átszállítást, K-val pedig a iszállítást jelezve, a övetező egyenlet írható fel: A beszorzáso és rendezés után: Legyen: Ezeel az összevonásoal: g v X t g X g v Y t g Y r G v L t G L q TK FK q TK FK qa TA FA 1 1 1 1 1 1 v g Y X r t G v L G L TK FK qa TA TA FA 1 v g C TK FK K 1 v G C TA FA A 1 r t C qa TA R K R A C Y X C C L Átrendezve: Y X C C C C L K R K A Mivel egy onrét depó esetén L adott, ezért a baloldalon lévő összeg állandó. Azon ponto halmaza, amelye ét fóusztól mért távolságaina ülönbsége állandó, hiperbola, ahol a baloldal értée 2*a, vagy p. Y X p a 2
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Központi ratár 35 m 160 m X a Szoásos értéeel: 45 m Könnyen belátható, hogy amennyiben a depóban árut ratározun, a ratározás öltség (beleértve a észletöltségeet is) a 2*a értéet megnöveli, máséppen az indoolható visszamenet nagyságát csöenti. P Y Ezeel: 1 600 85 50 4 0,5 40 Depó Máséppen, egy a centrumtól 160 m távolságra fevő depótól a centrum felé legfeljebb: 2*a = 0,4*160 + 6 = 70, vagyis (160-70)/2 = 45 m távolságig célszerű visszafelé menni, ha nem merül fel a depóban ratározási öltség. 2016.12.03. 20 C K C A C R 20 50 1 800 180 20 20 0,5 40 800 0,1 220 300 L 300 50 0,4 L 6
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Nézzü meg, hogyan néz ez i a gyaorlatban. Ehhez figyeljü meg az alábbi optimális elosztási strutúrát! Jól látható, hogy az egyes depó örzetéhez olyan ponto is tartozna, amelye a centrum és a depó özött feszene. Kaposvár depó távolsága a centrumtól például 198 m. Eszerint 2*a = 0,4*198 + 6 85 m, vagyis (198-85)/2 56 m. Figyeljü meg, hogy a depóhoz sorolt ponto öré rajzolt hiperbola csúcsa örülbelül eora távolságra van a depótól. 2016.12.03. 21
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Mezőcsát 158 m-re van a centrumtól (Ráoscsaba). A depóhoz rendelt ponto öré rajzolt hiperbola csúcsána becsült távolsága a depótól 40..50 m. A számításo szerint ez az érté mintegy 44 m: Eszerint 2*a = 0,4*198 + 6 85 m, vagyis (198-85)/2 56 m. 2016.12.03. 22
Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén A többlépcsős elosztási strutúra eddigi vizsgálata rávilágított arra, hogy - a özhiedelemmel ellentétben, a disztribúció ellátásához szüséges szállítási teljesítmény (rasúlytonna-m) nem feltétlenül nő, sőt - a depószám megfelelő megválasztásával - aár jelentősen csöenhet is; - a szüséges szállítási teljesítmény függ attól, hogy a regionális depóat az általu ellátandó örzetben hol helyezzü el (célszerű ezeet a terület centrum felé eső határ özelében elhelyezni; - az átszállítási öltsége, ha az ellátandó területeet egységes méretűre veszzü fel, a depószám növelésével alig módosulna, ha pedig a centrális depó örzetét állandóra vesszü fel, aor egyáltalán nem változna. A valóságban az optimálisan ialaított depó határvonala a centrum felé néző hiperbola, melyne egyi fóuszpontja a centrum, a mási pedig a regionális depó. Figyelje ezt meg a 14. slide valóságos hálózaton! 2016.12.03. 23 R R D r r
2016.12.03. 24