Elosztási hálók vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elosztási hálók vizsgálata"

Átírás

1 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Az egysze bb vizsgálat édeében tételezzü fel, hogy egy öalaú teület özéppontjában lév& temel&üzemb&l (vagy atából) ell a teületen véletlenül, de egyenletes eloszlás szeint fev& helyeet (falvaat, váosoat stb.) ellátni áuval. Az egyes ponto igényeit többnyie öjáatoal teljesítjü, met egy-egy pont igénye általában jóval isebb, mint a endelezése álló jám tehebíása (atéfogata). Ha a teületen N számú pontot ell naponta meglátogatni (áuval ellátni), ao (elméleti úton bizonyíthatóan, illetve számos gyaolati számítással is igazoltan) a övetez& éplettel lehet megbecsülni egy jáat útvonalána hosszát: Q N j a a q N N J Q a használt tehegépocsi átlagos apacitása q egy bolt átlagos endelési mennyisége J az indított foduló száma (JNq/Q) a az eedeti teülettel azonos teület négyzet oldalhossza

2 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Tegyü fel, hogy magyaoszágnyi teületen ell az áut iszállítani (T m 2 ). Ebben az esetben a /2 305 m. Vegyü fel a gépocsi tehebíását (Q) 4 tonnáa, a ponto átlagos igényét (q) 0,4 tonnáa, a naponta meglátogatandó ponto számát (N) 500-a, (ezzel az összes elszállítandó mennyiség M N*q 500*0,4 200 tonna lesz), továbbá a tényez&t -e (szoásos étée 0,70,00), ao egy jáat váható hossza a övetez& lesz: j m. 0,4 500 Az indítandó jáato (foduló) száma: J Nq/Q 500*0,4/4 50. Ezzel az összes váható jám futás 50* m naponta. Az összes igény ellátásához szüséges asúlytonna-m apacitás pedig: R j*j*q j*(n*q/q)*q j*n*q j*n 44*200 50* tm, az áutonna-m pedig enne mintegy a fele lesz

3 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Most tételezzü fel, hogy a teületen átaódepóat létesítün, s a távolabb fev& pontoat ezeb&l a egionális özpontoból látju el áuval. Eo - az ába szeint - a özponti, téglaszín teületet a gyából (özponti atából) látju el özvetlenül, a többi pontot pedig a egionális atáaból (átaóhelye&l). Tegyü fel, hogy 3 átaóatát hozun léte, mégpedig úgy, hogy ezzel az ellátandó teületet hozzávet&legesen négy egyenl& észe osztju. Eo egy-egy teületen belül egy jáat váható hossza a övetez& lesz: 4 25 j 52,5 289m. 0,4 25 Az indítandó jáato száma továbba is 50, a váható jám futás 50* m naponta. Az összes igény ellátásához szüséges asúlytonna-m apacitás pedig: R K(4) 289* tm

4 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Temészetesen az áut el&bb át ell szállítani a özponti depóból a egionális atáaba (átaódepóba). Ez általában nagyobb jám vel töténi. Végezze az átszállítást most 20 tonna tehebíású amionszeelvény. Minthogy összesen 500*0,4 200 tonna áut viszün i naponta, egy-egy depóból 50 ( 200/4) tonna igényt ell ielégítenün, azaz egy depóba ennyi áut ell minden nap átszállítani a özpontból. A depó távolságát a özponttól a özete teületeine egyenl&ségéb&l számíthatju: 2 2 ( R ) 2 3 R 2, azaz a üls& gy övszélessége. Innen A depót a sávon belül a özponthoz özelebb vesszü fel. Legyen ez az alábbi: R D,2,25, m. Fenti épletben * 86m ,2 pedig a légvonalban mét távolságo szozószáma R R D

5 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Ezután az átszállításhoz szüséges jám futás-szüséglet a övetez&: F Á(3) 2*29*50/ m, met 50/20 jáatot ell indítani, s a jám ve üesen téne vissza. A asúlytonna-m apacitás szüséglet: R Á(3) 2*29* tm. Az összes asúlytonna-m szüséglet tehát a 4 atáos elosztási stutúában: R tm, ami a váaozásona megfelel&en több, mint a özvetlen szállítás tm szüséglete. A vizsgálatot több depó felvételével folytathatju. Enne egyi lehetséges módja, hogy továbba is minden depót egyenl& nagyságúna tételezün fel. A gyaolatban azonban a özponti depó méetét nem célsze túlságosan icsie felvenni, met a özvetlen iszállítás egy bizonyos hatáig nemcsa logisztiai, de maeting szempontból is indoolt. A továbbiaban ezét a özponti depó méetét változatlanul hagyju, s csa a egionális (átaó) depó által ellátandó teületeet csöentjü

6 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Vegyün most fel 5 átaódepót, amint azt az ába mutatja. A depó távolsága a özponttól változatlan maad, vagyis a centumból ellátandó teület nagyságát, az onnan iszállítandó áu mennyiségét változatlanul hagyju. Az átszállítás asúlytonna-m szüséglete sem változi, hiszen ugyanannyi áut ell ugyanaoa távolsága szállítani. A teítési öltsége azonban módosulna. Minthogy összesen 500*0,4 200 tonna áut viszün i naponta, az átaódepóból 50 ( 200*3/4) tonna igényt ell ielégítenün, azaz egy depóba 50/5 30 tonna áut ell minden nap átszállítani a özpontból. R R D A özponti depó teületéne ellátásához a oábban iszámított apacitás negyede ell, met ez a teljes teület negyede: R K(C) / tm

7 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) A egionális depó teülete most: (93.000*3/4)/ / m 2. Innen a 8 m ( a m 2 teület négyzet élhossza). Egy özetben van (500*3/4)/5 75 ellátandó pont. Behelyettesítve az váható jáathosszat becsl& épletbe: 4 75 j 8 254m. 0,4 75 Innen a egionális depóból tötén& teítés becsült asúlytonna-m igénye: R K(5) 254* asúlytonna-m. (Itt *3/4, a egionális depóból iszállítandó áumennyiség.) Az összes áu iszállítás a övetez& asúlytonna-m teljesítménye lesz szüség: R K(6) R K(5) R K(C) tm. A teljes tm muna: R(6) R K(6) R Á(5) , ami az el&z&höz épest csöenést mutat

8 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Ha tovább növeljü a egionális depó számát, például 7-e, ao a teítési öltsége tovább csöenne. A egionális depó teülete most: / m 2. Innen a 00 m ( a m 2 teület négyzet élhossza). Egy özetben van 375/7 54 ellátandó pont. Behelyettesítve: 4 54 j m. 0,4 54 Innen a egionális depóból tötén& teítés becsült asúlytonna-m igénye: R K(7) 236* tm. Az összes áu iszállításához ell: R K(8) tm. A teljes tm muna: R(8) R K(8) R Á(7) Megjegyezzü, hogy a gyaolatban ez a csöenés többnyie nem tapasztalható, met a mind isebb depóhoz tatozó egye csöen& vev&szám mellett nem lehet jó öjáatoat szevezni R R D

9 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Hasonló eedményeet apun ao is, ha a özponti depó méetét csöentjü, vagyis az egyenl& depóméete elve szeint osztju fel az ellátandó teületet. Hat depó esetée egy depó teülete m 2, a 24,5 m, egy özetben lév& ponto száma: 83. Ezeel az adatoal: 4 83 j 24,5 26m. 0,4 83 Innen a depóból tötén& teítés becsült asúlytonna-m: R K(6) 26* tm. A teület üls& sugaa, R (93.000/) /2 72 m, ezét a teülete egyenl&ségéb&l: 2 2 ( R ) R 2 Innen a bels& ö sugaa: 70 m 5 6 A üls& sáv szélessége R m, enne negyedésze 25,5 m, a atáa távolsága a centumtól tehát R D,2*(70 25,5) 5 m. Az átszállítási asúlytonna-m apacitás szüséglet: 2*5*200*5/ tm, összesen tehát ell tm

10 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (elméletben) Az alábbi táblázat a ülönböz& depószámhoz tatozó asúlytonna-m apacitás igényeet tatalmazza. Állandó méet özponti özet Minden özet teülete egyenl& Depó Kiszállítászállítászállítászállítás Át- Összes Ki- Át- Összes Megfigyelhetjü, hogy az áu iszállításához a depószám növelésével aányosan folyamatosan csöen a szüséges asúlytonna-m áfodítás, függetlenül attól, hogy a özponti depó által ellátandó özet nagyságát változtatju-e vagy sem. Ha minden özet méete azonos, vagyis a özponti depóhoz endelt özet méete egyezi a egionális depó méetével, a szüséges asúlytonna-m igény isebb, mint a változatlan özponti özet esetén. A valóságban a depószám növeedésével elméletileg imutatható áfodítás-csöenés általában nem ealizálható

11 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (gyaolatban) Most teintsün meg ugyanezen feladat ellátásához szüséges teljesítménye alaulását valóságos viszonyo özött. A számításhoz a Paagon jáattevez& szoftvet használju. A endelésadatoat Magyaoszág teületén véletlensze en vettü fel. A endelése tömege szintén véletlen számoal 200, 400 és 600 g-ot teszne i, úgy, hogy az átlagos endelés 400 g legyen. A teít& gépocsi tehebíása 4 tonna, az átszállítást 20 tonna tehebíású jám veel oldju meg. Id&olátoat napi foglaloztatása, vagy az áu átvételée nem vettün figyelembe. Eze az elméleti eedményeet tovább tozító tényez&. Megfigyelhetjü, hogy a valós tevezés eedményei jelent&sen meghaladjá az elméleti számításoal apott étéeet. Ebben a má felsooltaon túl anna is szeepe van, hogy sem az oszág, sem pedig az egyes depó özeténe teülete nem szabályos

12 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (gyaolatban) Most teintsün meg ugyanezen feladat ellátásához szüséges teljesítménye alaulását valóságos viszonyo özött. Ez a özvetlen szállítás esete. Figyeljü meg a jáato alaját! Ki és beállás egy isebb teülethez, majd teítés ezen a teületen belül

13 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (gyaolatban) A tevezés eedménye: 5 jáat (több, mint az elméleti 50), m (szemben az elméleti m-el), 474 m /jáat (44 m az elméleti számításo szeint), 3,92 tonna tehelés jáatonént (a 4 tonna elméletivel szemben), a asúlytonnam-szüséglet ( helyett). Most teintsün meg ugyanezen feladat ellátásához szüséges teljesítménye alaulását valóságos viszonyo özött. A gyaolatban nem tudun minden gépocsit teljesen megani, ezét több jáatot ell indítani. Az elméletben a távolságoat légvonalban ételmezzü. A valós útviszonyohoz a épletet alibálni ell, a szozószámot feltehet&leg -nél nagyobb étée ellett volna felvenni. A többlet futás oa lehet az oszág fomája is, amely nem nevezhet& öalaúna. Mindezeel együtt az eltéés a számítottól nem jelent&s, 0% öüli

14 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (gyaolatban) A Gy&, Zalaegeszeg, Pécs, Szeged és Misolc depóal a övetez& optimális özeteet alaította i a Paagon cég FastNet hálózattevez& pogamja. Eedménye: 54 jáat, m teítés, 3.55 m átszállítás, 8.52 tm asúlytonna-m igény. Jól látható, hogy a depó özetei nem azonos méet teületeet fedne le. A depó túlságosan a hatá özelében vanna, ezét jelent&s a visszaiányú szállítás. Valószín, hogy más depóal ennél jobb eedmény is eléhet& lenne Vége 4

15 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (gyaolatban) A Gy&, Siófo, Pas, Szolno és Füzesabony depóal a depó özelebb eülte a özponthoz, a visszaszállítás jelent&sen csöent, a özete méete özel azonos. Megfigyelhet&, hogy a özponti depó helyenént benyúl a özeti depó özötti teületee (Pas és Szolno). A depó a özetei özpont felé es& észén vanna, nem az attól éppen távolabbi felében (Szeged, Pécs). Az eedménye a váaozásona megfelel&en javulna: 54 jáat, 4.66 m teítés, m átszállítás, tm asúlytonna-m igény, ami még mindig jóval több, mint az elméleti tm öüli été

16 Szállítási teljesítménye alaulása átaódepó esetén (gyaolatban) A valóságos viszonyo özött sem a teít&, sem pedig az átszállító ocsiat nem tudju teljes métében ihasználni. Esetünben például egy jáaton csa 3,7 tonna áu van teítéso, s hasonló a helyzet az átszállítás esetén is, hiszen a depó nem 20 tonna egész számú többszööseit endeli (Gy& 20,8 t, Siófo 24,7 t, Füzesabony 6,2 t, Pas 3,7 és végül Szolno csa 7,5 t áut ap.) Ha az átszállításoa mindig özel aoa apacitású jám vet tudnán beállítani, mint ameoa a depó igénye, ao a szüséges asúlytonna-m áfodítás alig haladná meg a tm-t! Figyeljü meg az ábán a valóságos jáatoat! A pogam például Siófo és Pas depóhoz az átszállítást öltségímélés édeében teít&jáattal oldja meg

17 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (elmélet) Megfigyelhettü, hogy a depó, ha azo jó helyen vanna, ao nem a özete özéppontjában helyezedne el. Most vizsgálju meg elméleti úton, hogy milyenne is ellene lennie opttimális esetben a depóhoz tatozó özet alajána! Feltételezésün az, hogy a depóból addig édemes bámilyen iányban (így aá a centummal szemben, visszaiányban ) szállítani az áut, amíg a özvetlen teítés öltsége a ibocsátóhelyt&l (centumtól) nem egyezi meg a depón eesztül tötén& (átaásos) szállítás öltségével. Központi atá a X a L Számításunhoz az egysze ség édeében feltételezzü, hogy cossdocing, azaz átaódepóól van szó (vagyis áutáolási öltség nem meül fel) Y Depó Az átszállítást G tehebíású, a teítést, vagyis a bolto iszolgálását g tehebíású jám ve végzi. Az átaásos szállításo aodási öltség jelentezi.

18 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (elmélet) Központi atá a X a L Feltételezésün szeint tehát az ába szeint a depó jól megválasztott özethatáához tatozó P pont esetében az ábán alalmazott jelöléseel, az áutonna fajlagos öltség megegyezi a P özponti atától az X útszaasza vonatozó, illetve a özponttól a depóig tötén& átszállítás és az onnan való Y áuteítés fajlagos öltségével. Mint ismeetes, a özúti szállítás Depó fajlagos öltsége a övetez& módon íható fel: K az összes öltség (Ft) K tq ö F T Á g s v g Á az áutonna-m muna (tm) g a gépocsi tehebíása (tonna) s az átlagos szállítási távolság (m) t q fajlagos állásid& (óa/tonna), v a gépocsi átlagos menetsebessége (m/óa), ihasználási tényez&, F a gépocsi futás, T az id&vel aányos és a aodási teljesítménnyel aányos öltségmutatója (Ft/m, Ft/óa és Ft/tonna météegységeben)

19 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (elmélet) Ezeel, A indexszel az átszállítást, K-val pedig a iszállítást jelezve, a övetez& egyenlet íható fel: A beszozáso és endezés után: Legyen: Ezeel az összevonásoal: g v X t g X g v Y t g Y G v L t G L q TK FK q TK FK qa TA FA ( ) v g Y X t G v L G L TK FK qa TA TA FA v g C TK FK K v G C TA FA A t C qa TA R ( ) K R A C Y X C C L Átendezve: Y X C C C C L K R K A Mivel egy onét depó esetén L adott, ezét a baloldalon lév& összeg állandó. Azon ponto halmaza, amelye ét fóusztól mét távolságaina ülönbsége állandó, hipebola, ahol a baloldal étée 2*a, vagy p. Y X p a 2

20 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (elmélet) Központi atá 35 m 60 m X a Szoásos étéeel: 45 m Könnyen belátható, hogy amennyiben a depóban áut atáozun, a atáozás öltség (beleétve a észletöltségeet is) a 2*a étéet megnöveli, máséppen az indoolható visszamenet nagyságát csöenti. P Y Ezeel: ,5 Depó Máséppen, egy a centumtól 60 m távolsága fev& depótól a centum felé legfeljebb: 2*a 0,4* , vagyis (60-70)/2 45 m távolságig célsze visszafelé menni, ha nem meül fel a depóban atáozási öltség C K C A C R , , L ,4 L

21 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (gyaolat) Nézzü meg, hogyan néz ez i a gyaolatban. Ehhez figyeljü meg az alábbi optimális elosztási stutúát! Jól látható, hogy az egyes depó özetéhez olyan ponto is tatozna, amelye a centum és a depó özött feszene. Kaposvá depó távolsága a centumtól például 98 m. Eszeint 2*a 0,4* m, vagyis (98-85)/2 56 m. Figyeljü meg, hogy a depóhoz soolt ponto öé ajzolt hipebola csúcsa öülbelül eoa távolsága van a depótól

22 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (gyaolat) Mez&csát 58 m-e van a centumtól (Ráoscsaba). A depóhoz endelt ponto öé ajzolt hipebola csúcsána becsült távolsága a depótól m. A számításo szeint ez az été mintegy 44 m: Eszeint 2*a 0,4* m, vagyis (98-85)/2 56 m

23 Elosztási öltsége alaulása átaódepó esetén (öveteztetése) A többlépcs&s elosztási stutúa eddigi vizsgálata ávilágított aa, hogy - a özhiedelemmel ellentétben, a disztibúció ellátásához szüséges szállítási teljesítmény (asúlytonna-m) nem feltétlenül n&, s&t - a depószám megfelel& megválasztásával - aá csöenhet is; - a szüséges szállítási teljesítmény függ attól, hogy a egionális depóat az általu ellátandó özetben hol helyezzü el (célsze ezeet a teület centum felé es& hatá özelében elhelyezni; - az átszállítási teljesítménye, ha az ellátandó teületeet egységes méet e veszzü fel, a depószám növelésével alig módosulna. A valóságban az optimálisan ialaított depó hatávonala a centum felé néz& hipebola, melyne egyi fóuszpontja a centum, a mási pedig a egionális depó. R R D Figyelje ezt meg a 4. slide valóságos hálózaton!

24 Kedves hallgatóm! Jó tanulást íváno. Ha a bemutatóban bámilyen hibát talál, vagy az anyaggal apcsolatban észevétele van, éem, üldjön t! Segítségét el&e is öszönöm. Hió Bálint hio@sze.hu

Elosztási hálók vizsgálata Elosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Elosztási hálók vizsgálata Elosztási költségek alakulása átrakódepók esetén Elosztási háló vizsgálata Elosztási öltsége alaulása átraódepó esetén Az egyszerűbb vizsgálat érdeében tételezzü fel, hogy egy öralaú terület özéppontjában lévő termelőüzemből (vagy ratárból) ell a területen

Részletesebben

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1 Készlete - Rendelési tételnagyság számítása -1 A endelési tételnagyság meghatáozása talán a legészletesebben tágyalt édésö a észletgazdálodási szaiodalomban. Enne nagyészt az az oa, hogy mind az egyszee

Részletesebben

Kényszerrezgések, rezonancia

Kényszerrezgések, rezonancia TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 13 Kényszeezgése, ezonancia Gyaolatilag is igen fontos eset az, aio egy ezgése épes endsze ezgései valailyen ülső, peiodius hatás (énysze űödése özben zajlana le Az

Részletesebben

Elosztási hálók vizsgálata Elosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Elosztási hálók vizsgálata Elosztási költségek alakulása átrakódepók esetén A többlépcss (közvetett) áruelosztási hálózatban a disztribúcióhoz szükséges járm"- kapacitás (raksúlytonna-km-ben kifejezve), gyakorlatilag nem függ a depószámtól. (Elméleti megfontolások szerint helyesen

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007)

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) A Fibonacci-sorozat általános tagjára vontozó éplet máséppen is levezethető A 149 Feladatbeli eljárás alalmas az x n+1 ax n + bx, n 1 másodrendű állandó együtthatós lineáris reurzióal adott sorozato n-edi

Részletesebben

Elosztási hálók vizsgálata Elosztási költségek alakulása átrakódepók esetén

Elosztási hálók vizsgálata Elosztási költségek alakulása átrakódepók esetén A többlépcss (közvetett) áruelosztási hálózatban a disztribúcióhoz szükséges járm"- kapacitás (raksúlytonna-km-ben kifejezve), gyakorlatilag nem függ a depószámtól. (Elméleti megfontolások szerint helyesen

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató Otatási Hivatal A 015/016 tanévi Országos Középisolai Tanulmányi Verseny másodi forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értéelési útmutató 1 Egy adott földterület felásását három munás

Részletesebben

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc Tizenegyedi gyaorlat: Parciális dierenciálegyenlete Dierenciálegyenlete, Földtudomány és Környezettan BSc A parciális dierenciálegyenlete elmélete még a özönséges egyenleteénél is jóval tágabb, így a félévben

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projet eretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszéén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

makroökonómia Szabó-Bakos Eszter Feleletválasztós kérdések

makroökonómia Szabó-Bakos Eszter Feleletválasztós kérdések maoöonómia Szabó-aos Eszte Feleletválasztós édése Szabó-aos Eszte Maoöonómia Feleletválasztós édése udapesti ovinus Egyetem özgazdaságtudományi a 2017 Tatalom Feleletválasztós édése Maoaggegátumo 1 Hosszú

Részletesebben

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x Tigonoetius egenlôtlensége II ész 7 90 a) a in = ezt ao veszi fel ha = Hozzun özös nevezôe alaítsu át a övetezô alaúa: a () = sin cos sin cos + = sin + sin bin = ezt ao veszi fel ha = Mivel b ()> 0 a egadott

Részletesebben

XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA XI. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 26. március 24-25. HÁLÓZATSZRŰN ŰKÖDŐ GY LOSZTÓ- RAKTÁRRAL RNDLKZŐ LOGISZTIKÁVAL INTGRÁLT ÖSSZSZRLŐ RNDSZR VÁLTOZATAINAK ÉRZÉKNYSÉGI VIZSGÁLATA Oláh Béla,

Részletesebben

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1 Drótos G.: Fejezete az elméleti mechaniából 4. rész 4. Kis rezgése 4.. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan r pontoat nevezzü valamely oordináta-rendszerben, ahol a vizsgált tömegpont gyorsulása

Részletesebben

Á É É Á Á Á ő ő ő ő É Ó Á Á Á ő Á Ú Ú ő É Á ő Á ő Á ő ő Á É ő Á ő Á É Á É Á Á É É ű ő ű É Ú ő Á Ú Ó Á Á Ó ő Á É ő Á Ó É Ó É Ó Ú Á Á Á Ü ű ő É Á É ő Á ő ő É É É É Á Á É Á Á Á É É ű É Á Á ő É É Á Á Á Á ű

Részletesebben

A feladatok megoldása

A feladatok megoldása A feladato megoldása A hivatozáso C jelölései a i egyenleteire utalna.. feladat A beérezési léps felszíne fölött M magasságban indul a mozgás, esési ideje t = M/g. Ezalatt a labda vízszintesen ut utat,

Részletesebben

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI Dr. Pásztor Endre SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI A probléma felvetése, bevezetése. Az ideális termius hatáso (η tid ) folytonosan növeszi a ompresszor

Részletesebben

Legfontosabb bizonyítandó tételek

Legfontosabb bizonyítandó tételek Legfontosabb bizonyítandó tétele 1. A binomiális tétel Tetszőleges éttagú ifejezés (binom) bármely nem negatív itevőj ű hatványa polinommá alaítható a övetez ő módon: Az nem más, mint egy olyan n tényezős

Részletesebben

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é é ú é ú é ő ő é ú é é ú ő ő ó ú é é é ű é é é é é ó é ú é ő ő é ó é é é é é é é Ó é é Ó ó ő é ó ó é ő ő é é ü ú é é ő é ó é é Ó é ú é ú é é ú é ő é é é ó é é é ú é é é é é ó ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú

Részletesebben

ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö í ö ö ö ö ő Ű ő ó ó Ő í ü ö í ü Ö ö ö ö ő Ö Ü í ú ő ö ő ő ö ö ü Ó Ö

ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö í ö ö ö ö ő Ű ő ó ó Ő í ü ö í ü Ö ö ö ö ő Ö Ü í ú ő ö ő ő ö ö ü Ó Ö ö ö ő ö ő ö Á ö Á ó ö ő ő Ö ő Ö Ü Á Á ó ó É ú Á Á ö í ö ó ö Ü ő í ó í ó ö ó ő ó ö ö í ő ő ő ő ö ö ő ö ő í ü Ö ő ő Ö ő ő ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk

Részletesebben

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás: beütésszám. előadás TARTALOMJEGYZÉK Az alfa-bomlás Az exponenciális bomlástörvény Felezési idő és ativitás Poisson-eloszlás Bomlási sémá értelmezése Bomlási soro, radioatív egyensúly Az a bomlás: A Z X

Részletesebben

462 Trigonometrikus egyenetek II. rész

462 Trigonometrikus egyenetek II. rész Tigonometikus egyenetek II ész - cosx N cosx Alakítsuk át az egyenletet a következô alakúa: + + N p O O Ebbôl kapjuk, hogy cos x $ p- Ennek az egyenletnek akko és csak akko van valós megoldása, ha 0 #

Részletesebben

1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ

1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ 1. MTEMTIKI ÖSSZEFOGLLÓ fejeet néhány olyan matematiai össefüggést foglal össe, ao egat bionyítása nélül, amelyete a Fiia I. c. tágy tágyalása soán felhasnálása eülne. 1.1. Vetoo, művelete vetooon 1.1.1.

Részletesebben

É Á Á Á Ö Á Á Á É É Á Á É É Á Á Á ő ő É É Á Á ő ú ő ö ú Á ú ő ü ő ö ő ö É Á É É Ú ú É Á Á Á Á Ú Ü É É Ü Ú É É Ö ú ü ű Á É É É Á Ú É É É É öú É É Á É Á ÁÉ ú Ú ö ü Á ő ő ő Ú ö É Á Á ő Ü É É Á Á Ó É É Ú ú

Részletesebben

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü

Részletesebben

Neoklasszikus növekedési modellek

Neoklasszikus növekedési modellek Neoklasszikus egionális növekedési modellek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Regionális növekedési modellek Neoklasszikus növekedési modellek Robet Solow, kínálati tényezők Endogén növekedési modellek

Részletesebben

Ú ű Á ű

Ú ű Á ű Ú ű Á ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű Ü ű Ö ű ű Ó Ő ű Ö ű Ö Ü Ő ű ű Ü ű ű Á Á Á Á Á ű Á Ú Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á ű ÁÁ ű Á Á Á ű Á ű Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű

Részletesebben

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

1. Egyensúlyi pont, stabilitás lméleti fizia. elméleti összefoglaló. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan pontoat nevezzü, ahol a tömegpont gyorsulása 0. Ha a tömegpont egy ilyen pontban tartózodi, és nincs sebessége,

Részletesebben

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó á ú í á á á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú ö ö ű ö ő á ö ö ú ő á ú ő á ü á á ú ü á ö ú ú á á á ú í á ő ó ő ü á á á á á ó á ó ű á ö ö ü á á á ő ü á ó á á á ö á á ó ö őí á á á áí á á

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma? Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége

Részletesebben

Á ü ü Á Á Á ü Á ű ű ű Ö ü ü ü ü ü ü ü ű É É É É Ö Á ű ű ű Á ű ű Á ű Ö Í ű ü ü ü ü Í ü Í Ü Ö ü Ü ü ű ű Ö Ö Ü ü ü ű ü Í ü ü ü Ő Ő Ü ü Í ű Ó ü ű Ú ü ü ü ü ü Ö ü Ű Á Á ű É ü ü ü ü ű ü ü ü ű Ö Á Í Ú ü Ö Í Ö

Részletesebben

ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü

ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü ö ü Ő Ö ü ö ü ó ü ü í ü ó ö ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ö ó í ó ü ö Ö ó ü ó ü ü ó ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü ü ö ö ö Ö ü í ü ö

Részletesebben

BAYES-ANALÍZIS A KOCKÁZATELEMZÉSBEN, DISZKRÉT VALÓSZÍNŰSÉG ELOSZLÁSOK ALKALMAZÁSA 3

BAYES-ANALÍZIS A KOCKÁZATELEMZÉSBEN, DISZKRÉT VALÓSZÍNŰSÉG ELOSZLÁSOK ALKALMAZÁSA 3 Balogh Zsuzsanna Hana László BAYES-ANALÍZIS A KOCKÁZATELEMZÉSBEN, DISZKRÉT VALÓSZÍNŰSÉG ELOSZLÁSOK ALKALMAZÁSA 3 Ebben a dolgozatban a Bayes-féle módszer alalmazási lehetőségét mutatju be a ocázatelemzés

Részletesebben

A kórházakról más szemmel. Vizvári Béla. Eastern Mediterranean University, Famagusta. Összefoglalás

A kórházakról más szemmel. Vizvári Béla. Eastern Mediterranean University, Famagusta. Összefoglalás A órházaról más szemmel Vizvári Béla Eastern Mediterranean University, Famagusta Összefoglalás Az egészségügy reformja és ezen belül a nem jól mőödı órházi rendszer átszervezése régóta napirenden van Magyarországon.

Részletesebben

á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí

á ü ö ó á ö ó üí á á ö ó á ó á ó Í ö í á ű ö ő á ű á á ó á á á á ű ő á á ó ő á á ű ö í őí ö üí á á ű á öí ó ó í á ö ö ö ö í ő í á Í ü ö ö ő á í ú ö üí Ó á á ű ö ú ö ó ó á á á á ü á á ű ö ö ö á á ű í á á ű á ö ú á ú í ű ö ü ö ö ő ö ű í ű á ű ö ö á ó ö ő á ü ö á ü ö ö ő á á ó üí á ő ö ö á ű ő í Á ő ö ö ú ö ő á ó ó ü ö ö ő ó ó ü ö á á Í Í ü ö ü ö ü ö ő

Részletesebben

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 +

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 + . Fourier-soro. Bevezet definíció Enne a fejezetne a célja, hogy egy szerint periodius függvényt felírjun mint trigonometrius függvényeből épzett függvénysorént. Nyilván a cos x a sin x függvénye szerint

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 1. modul - 3.lecke

Nemzetközi gazdaságtan 1. modul - 3.lecke Segédlet Nemzetözi gazdaságtan. modul -.lece A nemzetözi gazdaságtan alapjai (Solt Katalin[004]: A nemzetözi gazdaságtan alapjai, Tri-Mester Kiadó, Tataánya) cím jegyzet.6. fejezete Vállalato és a üleresedelem

Részletesebben

1. Kombinatorikai bevezetés példákkal, (színes golyók):

1. Kombinatorikai bevezetés példákkal, (színes golyók): 1. Kombinatoriai bevezetés példáal, (színes golyó: (a ismétlés nélüli permutáció (sorba rendezés: n ülönböz szín golyót hányféleépp állíthatun sorba? 10-et? n! 10! (b ismétléses permutáció: n 1 piros,

Részletesebben

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

9. ábra. A 25B-7 feladathoz . gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,

Részletesebben

Ü Á Á ó Ü É É Ó Á É ó ó á ó á É á é é ö é é ó é é á á á úé í ú é ö é ó á á á í é ö í á á Ö é é á é ó é é é é ó é ü í í á á á ö é á é é é é é ó é Ü ő á é í ó ó ö ü í á á í ü á á ó á íí ó á ó ő á é é ö ö

Részletesebben

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet. 7.1. Források tőkeköltsége. 7.1.2 Saját tőke költsége. 7.1.1. Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet. 7.1. Források tőkeköltsége. 7.1.2 Saját tőke költsége. 7.1.1. Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV 7. Fejezet A TŐKE KÖLTSÉGE 7.1.2 Saját tőke költsége D =hitel tőkeköltsége. i =névleges kamatláb, kötvény esetén n. P n =a kötvény névétéke. =a kötvény áfolyama. P 0 Hitel típusú foások tőkeköltsége, (T

Részletesebben

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István)

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István) célcsöe sziládsági száíása (ía: oos Isán). eezeés. Véonyfalú egyenes cs éeezése els úlnyoása. Csíe éeezése els úlnyoása 4. Hfeszülsége éonyfalú csöeen 5. Vasagfalú cs iszán ugalas állaoa 6. Vasagfalú cs

Részletesebben

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása.

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása. 6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS A mérés célja: ismeredés a villamos elven möd ontathmérel; exponenciális folyamat idállandójána meghatározása. Elismerete: ellenállás hmérséletfüggése; ellenállás és feszültség mérése;

Részletesebben

AXIÁL VENTILÁTOROK MÉRETEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK KORREKCIÓJA

AXIÁL VENTILÁTOROK MÉRETEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK KORREKCIÓJA DEBECENI MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK 7/ AXIÁL VENTILÁTOOK MÉETEZÉSI ELJÁÁSÁNAK KOEKCIÓJA MOLNÁ Ildió*, SZLIVKA Feenc** Szent Istán Egyetem, Géészmén Ka Könyezetiai endszee Intézet Gödöllő Páte Káoly út. *Ph.D

Részletesebben

Á É í Á ö Ö Ó ö Ö ó ó ö í ö Ö í ö í ű ó ó Í ö ö í í í ó ó ö ó Ö Ö É ö ű ó í ö í ó í ö í í ö í Ö ó ó ö ö ó ó É ö ú í í í ö ű ó ú ó ü ö ó í ó Ö í ó í ó ó ó Í ó ö ü ö ü ö í ó í ó ü ü í ö ó ű í ó ó ú ü í Á

Részletesebben

1. Egy háromtengelyes tehergépjármű 10 tonna saját tömegű. 130 kn. 7 m. a.) A jármű maximális össztömege 24 tonna lehet.(előadás anyaga)!!!!

1. Egy háromtengelyes tehergépjármű 10 tonna saját tömegű. 130 kn. 7 m. a.) A jármű maximális össztömege 24 tonna lehet.(előadás anyaga)!!!! TEHERELHELYEZÉS. Egy háromtengelyes tehergépjármű 0 tonna saját tömegű. a.) Ha a járművet a közúti forgalomban kívánja használni, külön engedély nélkül, mekkora lehet a jármű legnagyobb teherbírása? b.)

Részletesebben

ű ü Á

ű ü Á ű ü Á ó é ó ö é é Á é ó í ú Á ő íö ü ö üó é ü ü ú ö ó ü ó ü ó ü ü é í ü Ó ú íí Ó é é Ó ü ó ó ü ó ü ü ü ö ó óü ó ó ó í ü ö ü í ó ü ü É ú ú ü É í É ó ü ó ó ü ü é Á ó Á ó ó é ü ó Á é ü í é ó ö üé ó ó ó ü

Részletesebben

2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL

2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL 01/2008:20236 javított 8.3 2.2.36. AZ IONKONCENRÁCIÓ POENCIOMERIÁ MEGHAÁROZÁA IONZELEKÍ ELEKRÓDOK ALKALMAZÁÁAL Az onszeletív eletród potencálja (E) és a megfelelő on atvtásána (a ) logartmusa özött deáls

Részletesebben

Ö É Á ÚÖ É É É É Ü É Ú Ü Ü ű ű ú ú ő ő ő ű ő ő Á É Ú Á Á Á Á ÓÁ Á É Á Á ő ő ö É Á Á É ú ú ü ö ü É Ó ö ü ö ö ö ő Á É Ó Ó Á Ű Ó É Á ű ö ú ő ú ú ú ő ő ű ú ü ő ő Ú Ó ö ú ű Á ö ő ö ő ü ö ő ő ő ü ö ö ő ú ü ö

Részletesebben

Ó Á Ö Á Ó ü Á Ü Á ü Ú Í Ó Á É Á Á Á Á Á Á Á É Ó ű ö Á Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Ó É É Ö Á Ö ü Á Ó Á Í É Ú Ó ü Á Á Á Á Á Á Ó É É Á Á Á Á Á Á ü Á Á ö ö ü ö ü ü ú Ú Á ú Á Ó ü É Á ö ú ü É É ü ö ö ü Ó ü É Ó Á Áö Á

Részletesebben

k n k, k n 2 C n k k=[ n+1 2 ] 1.1. ábra. Pascal háromszög

k n k, k n 2 C n k k=[ n+1 2 ] 1.1. ábra. Pascal háromszög Alapfeladato Megoldás A ombináció értelmezése alapján felírhatju, hogy n, n Ha n páros, aor n és n özött veszi fel értéeit Ha n páratlan, aor n, vagyis > n n+, ami azt jelenti, hogy és n özött veszi fel

Részletesebben

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő Á Á Ó É ö ü ü ö ő őü ö ö ö ö ő ú ö ő ő Ü ő Ö ö ő ö ő ő ö ö Ö ú ü ü ű ö ö ö ő ö ö ú ú ú ö ö ú ő ő Á Á ö ő ö ö ő ú ö ő ű ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ö ö ö ő ö ü ö ö őü ő ő ö ö ö Ü ő ö ö ö Ü ö ö ü

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3 októbe 7 technológia és a költségek dualitása oábban beláttuk az alábbi összefüggéseket: a) Ha a munka hatáteméke nő akko a hatáköltség csökken

Részletesebben

Járatszerkesztési feladatok

Járatszerkesztési feladatok Járatszeresztési feladato 1 Járatszeresztési feladato DR. BENKŐJÁNOS Agrártudomáyi Egyetem GödöllőMezőgazdasági Géptai Itézet A járat alatt a logisztiába általába a járműve meghatározott több állomást

Részletesebben

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é É É É ű É ö á ő ő á ö ő ö ö ú ú ő ö á á á á ő ű ő ő ő á Ű á á á ű ö á á á Ű Á á áú ű á ú ő ü á á ő á á ü ő á á ú ö Á ő á á ő ő á ö á á ű á ü á á ö á á ü ő ü á ö á ö ű á á á ő ű ü á ö á ő á ü á ö ő á ő

Részletesebben

Függvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány

Függvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány Függvénye hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, onvergenciatartomány Taylor-sor, ) Állítsu elő az alábbi függvénye x helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel) éa állapítsu meg a hatványsor

Részletesebben

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz Segélet a Tengely göülő-csaágyazása felaathoz Összeállította: ihai Zoltán egyetemi ajunktus Tengely göülő-csaágyazása Aott az. ábán egy csaágyazott tengely kinematikai vázlata. A ajz szeint az A jelű csaágy

Részletesebben

ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű

ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű ő ű ő ő Ú Ú ű Ú É ÚÉ Ö Ö Ő Á Ú Ú ő ő É É Ü Ú Ú ű Ú Ú ő Ó Ú ű ő Ü ű ű É ő ő ű ő Ü ő ű É ő ő ő ő ő ű ő ő ű É ű ő ű ő ő ű ő ő ő ő É ű ű Á É É Á Á ő ő Ú ő ő ő ő ő ő ő Ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő ő ő ő Ü ő Ú ő ő ő

Részletesebben

ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á

ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á Ö Ö ű Ó Á ú ü Á É É ü ü Áú Ő Ó Ü Á ü Á Ó Ü ű Ü Ó Ó ú Ü Ű ú ü Ó ú Ó Ü É Ü Ő Á Ó Ó É Ó ú Ó Á ü Á Ó Ü Ü Ó ú ü ü ü Ü ü Ü Ü ű Ó ű Ű Ó ú Ó Ü Á ü Ü É ű ü ű Ü ú ü ú ü ú Á Ü Ü Ö ü ü Ü ű ú ü ú É ü ú ú Ü Ü Ü ü ú

Részletesebben

Á É ő é ü ö á á ö é á é ö á á é ő á á ő á á á ő á ő é á é ő ö ó é ő é é á ó á á á á ó á á ö ö é á é Ó É á á ő á á ú ü ö á á á á é á á á á é é ő á á á á é ü á á ő ú á é á á ü ö á á á á é é á á á á ő á ő

Részletesebben

í ő Ü ŐÉ ó ő ú ó ő ú ó ó ú ő í ú í ő ú ó ő ő ó ő ő ű í ó í ó ő ó ő ő ő í

í ő Ü ŐÉ ó ő ú ó ő ú ó ó ú ő í ú í ő ú ó ő ő ó ő ő ű í ó í ó ő ó ő ő ő í ő ő í ő í ő Ü ŐÉ ó ő ú ó ő ú ó ó ú ő í ú í ő ú ó ő ő ó ő ő ű í ó í ó ő ó ő ő ő í í ő Ü ŐÉ ó ó í í í í ő ó ó ő í ő í í í ű í í ó í ő í ő ő ő ő í ó Ü ÓÉ ő Ü ű í ő í í ó í í ó í ű í í ű í ű í í í ű í í í

Részletesebben

Fizikai geodézia és gravimetria / 15. GRAVIMETRIAI SZINTEZÉS. A FÜGGŐVONAL-ELHAJLÁSOK SŰRÍTÉSE.

Fizikai geodézia és gravimetria / 15. GRAVIMETRIAI SZINTEZÉS. A FÜGGŐVONAL-ELHAJLÁSOK SŰRÍTÉSE. MSc Fiziai geodézia és avimetria / 15. BMEEOAFML01 GRAVIMETRIAI SZINTEZÉS. A FÜGGŐVONAL-ELHAJLÁSOK SŰRÍTÉSE. A Stoes-féle eáléplettel meghatározott geoid-ellipszoid távolságo elérhető özéphibája a nehézségi

Részletesebben

IV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon.

IV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon. 8 Hegyesszögû tigonometiai alapfeladatok 8 9 8,8 km magasan van a hôlégballon Egyészt = tg és = tg 0, másészt a Pitagoasz-tételt alkalmazva kapjuk, hogy a b a + b = Ezen egyenletendszebôl meghatáozhatjuk

Részletesebben

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 1. forduló Haladók III. kategória

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2017/2018-as tanév 1. forduló Haladók III. kategória Bolyai János Matematikai Tásulat Aany Dániel Matematikai Tanulóveseny 017/018-as tanév 1. foduló Haladók III. kategóia Megoldások és javítási útmutató 1. Anna matematika házi feladatáa áfolyt a tinta.

Részletesebben

5 3 0,8 0,2. Számolja ki a 3

5 3 0,8 0,2. Számolja ki a 3 Megoldási útmutató, eredménye A feladato megoldásaor mindig ismételje át a feladatban szereplő fogalma definícióit. A szüséges fogalma, definíció: valószínűségi változó, diszrét-, folytonos valószínűségi

Részletesebben

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö Ő É Ü Ű Á Ó É Í Á Á ű ó á á ö í á á á í á á ó ú ö á ü ü ü í á ó í ű á á á í á á ú á á ö ó á ö ű ö ő í á á ö ü ű ö ü á í ü ú ő ű ű ö í ü ö ú ű í á á ö ü á ó á ó ű ö ö ö í ü á í á ö á á á á á á ó ó ó ú ú

Részletesebben

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö ö Ó Í Á ű ü ö ö ü ű ö ö ű ü ú ű Ó ű ü ü ö ü ö ű ű ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö ö ü ö Á ö ü Ú ö ŐÁ Í ö ú ű Ö Ő Ö ö ö ö Ő Ú Á ü Á ö ö ö ö Í ö ü ú ö ö ü ű ü Á Ó ö Ő ö Á Ő ű ö ö ö

Részletesebben

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok Kiegészítő részelőadás. Algebrai és transzcendens számo, nevezetes onstanso Dr. Kallós Gábor 04 05 A valós számo ategorizálása Eml. (óori felismerés): nem minden szám írható fel törtszámént (racionálisént)

Részletesebben

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő Á É É É Ö ó É Á ó É Ü Ü ő Ü ő ö ö ó ő ó ö ö Ö Ú ú ö ö ö ó ó ó ó ö ö ő ő ó ó ő ö ö ö ö ó ö É ö Ö É ó ö ó ú ö ö ó ó ó ó ú ú ö ú ő ó ó ö ó ö ű ö É ö ö ő ó ö ó ö ó ö ő ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú

Részletesebben

Á Á ő ő ó ő ő ű ó ü ü ó ü ó Ü ú ú ó ó ő ú ő ó ő ő ó ű ó ú ú ő ő ü ő ú ó ú ű ó ő ő ó ű ó Í ú ú Ü ú Ü ó ó ü ű ó ó ő ű ó ő ő ó ű ú ú ő ő ü ő ú ű ó ó ú ű

Á Á ő ő ó ő ő ű ó ü ü ó ü ó Ü ú ú ó ó ő ú ő ó ő ő ó ű ó ú ú ő ő ü ő ú ó ú ű ó ő ő ó ű ó Í ú ú Ü ú Ü ó ó ü ű ó ó ő ű ó ő ő ó ű ú ú ő ő ü ő ú ű ó ó ú ű ó ú ó Á Á Á ő ő ó ő ő ű ó ü ü ó ü ó Ü ú ú ó ó ő ú ő ó ő ő ó ű ó ú ú ő ő ü ő ú ó ú ű ó ő ő ó ű ó Í ú ú Ü ú Ü ó ó ü ű ó ó ő ű ó ő ő ó ű ú ú ő ő ü ő ú ű ó ó ú ű ó ő ő ó ű ó ű ú ű ó ú ú Ü ú Í ü ó Ő Ú Á ÓÁ

Részletesebben

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő É Í É É Í Ő É ő ő É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő Í Ó É É í ü ő É É Á ő ő É ű ő Á ő í ű ő ü ő ő ü ő ő í ő ő ő ú í ő ő ő í ü É Í É É ő í ő ő ő ő ő í í ő í ő í ú ú ú É Í Ő É í ő í ú Á ő

Részletesebben

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1 Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató

Részletesebben

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára

Zárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára Záthely dlgzat 4 C.... GEVEE37B tágy hallgató számáa Név, Nept ód., Néháy ss övd léyege töő válaszat adj az alább édésee! (5xpt a Ss és páhzams mmácós ptll felslása és legftsabb jellemző. Páhzams ptll

Részletesebben

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő ó ú á á ő é ó ó ó á é é á é ú á Ö á á ú ó é á é ó ö á ö é é é é é é é ő é ő ú á ö ö ű ő é é ó ö á á é é ő é ö é é ö ö ó É é ö á ú á í á é ó é ú Ö ö á á ú é é á é á é ú é é á ö á é ö é é ó á á á ó ö ú ő

Részletesebben

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek Gyaorló feladato Eponenciális és logaritmusos ifejezése, egyenlete. Hatványozási azonosságo. Számítsd i a övetező hatványo pontos értéét! g) b) c) d) 7 e) f) 9 0, 9 h) 0, 6 i) 0,7 j), 6 ), l). A övetező

Részletesebben

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é é é ö ő é é é ö é é é é ö ö ö Í Í é Í é ö é Í ö é é é é é ö é ü í é ű é é ö é ö é Í ö ö é é é ú ö ö Ú ö í é í é é í é ö é é é é é é ö í ű ű é é ű Í ö é é é éé é í é é í ö í é é Ü é ő é í é é é é ö í Ü

Részletesebben

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á ö á ó á ö Ö á á ő ü ö á ó ó ó ó üá á á á ö ö á á í á á ö í á Á á ö á ö ü ő ó ö ö ó ü ó á ü ü á á á á ó á ü á á á á á ó á ó óá ü áí á ü á ö ü ő á á í á í á ö ü á á ö ü á ü ö ö ú á ö á á ö ö á ú ö ü ü á

Részletesebben

á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü

á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü á á á ő ő ö ö á á á ő á ű á á á í É á ő á á á á á á ü á á á á ó ó ó ö á á á ö á ő á ő ö á á á ű á á ö ő ő á á á á ö á ő á ő ö á á á ő ü á á á ű ő ö ö á á á ő á á ü á á á á ö ő á Ö á á ő á Ö á ő ó á ő á

Részletesebben

Számelméleti alapfogalmak

Számelméleti alapfogalmak Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q

Részletesebben

A bűvös négyzetek. a -f k + h = Ö (Átlóban) c -I- k + f = Ö (Második átlóban) d + k -f e = Ö (Középső' sorban)

A bűvös négyzetek. a -f k + h = Ö (Átlóban) c -I- k + f = Ö (Második átlóban) d + k -f e = Ö (Középső' sorban) A csoportora osztott osztály az előbb említett vázlatponto alapján fejtette i véleményét, mondta el ötletét, és végezte el a feladatát. így özösen állítottun össze egy is gyermészobát. Falai artonból volta,

Részletesebben

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á ő ő í ö ú í ű ő Í ő ö í ű í Ü ő ö ö Á Á Á ö Ö Á Á Á ű í ö ö í ő ő ő ő í ö Ö Á Ö Ö Ü ö Ö Ö ö Ö Ő Á Á ö ö Áö ö Ö Á Á Á ű í í ő ő ő ő í Ó Ó Ö Ö ö Á Ö Ú Á Ú Ö ö Á Ú ö Á Á Á Á ö ö Á Á Á í Á ö ö Á ő ő Á Á í

Részletesebben

ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é

ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é ó é é ő ü é ü é é ő é ó ó é Ö é ő ü é é é ó ó ó é é é é é é é é ő é ő ü é ú ü ú í í ü é ú í ü é í í ó é é é ő ő ő é ü ü é í ó é ő ó ó ü é é ű í ó é é í ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í

Részletesebben

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é ó ü É Í É Á ú Ü Ü é ó é ö ú óé ü é í é éü Á í é ű é í óé é ú ó ü ó é í é é ú ö é é í í ú ő é í ű ó ó é é í é é é í é ű é í é é é é ü ö ú ó ű é é ó é ö ö ő í őí é é ö ó é í é É é őí é í é ű ő é é í óé ű

Részletesebben

7. Komparátorok (szintdetektorok)

7. Komparátorok (szintdetektorok) 1 7. (szintdetektook) A kompaátook agy más néen szintdetektook két ementi jel összehasonlítását égzik: a kimenti jel aszolút étéke mindig konstans, de előjele a nagyoik aszolút étékű ementi jel előjeléel

Részletesebben

Elektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei

Elektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei TÓTH : Eletroos ára/ (ibővített óravázlat) Eletroos áraörö és hálózato, Kirchhoff törvényei gyaorlatban az eletroos ára ülönböző vezetőrendszereben folyi gen fontos, hogy az áraot fenntartó telepe iseretében

Részletesebben

9. évfolyam feladatai

9. évfolyam feladatai Hómezővásárhely, 015. április 10-11. A versenyolgozato megírására 3 óra áll a iáo renelezésére, minen tárgyi segéeszöz használható. Minen évfolyamon 5 felaatot ell megolani. Egy-egy felaat hibátlan megolása

Részletesebben

Furfangos fejtörők fizikából

Furfangos fejtörők fizikából Furfangos fejtörő fiziából Vigh Máté ELTE Komple Rendszere Fiziája Tanszé Az atomotól a csillagoig 03. április 5. . Fejtörő. A,,SLINKY-rugó'' egy olyan rugó, melyne nyújtatlan hossza elhanyagolhatóan icsi,

Részletesebben

Mozgás centrális erőtérben

Mozgás centrális erőtérben Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének

Részletesebben

file:///l:/valsz%c3%a1mstatv%c3%a9gleges/bernoulli/introduction...

file:///l:/valsz%c3%a1mstatv%c3%a9gleges/bernoulli/introduction... 1 / 5 2011.03.17. 14:23 Virtuális laboratóriumo > 10. Bernoulli ísérlete > 1 2 3 4 5 6 1. Bevezetés Alapelmélet A Bernoulli ísérlet folyamat, melyne névadója Jacob Bernoulli a valószínűségszámítás egyi

Részletesebben

6. Bizonyítási módszerek

6. Bizonyítási módszerek 6. Bizonyítási módszere I. Feladato. Egy 00 00 -as táblázat minden mezőjébe beírju az,, 3 számo valamelyiét és iszámítju soronént is, oszloponént is, és a ét átlóban is az ott lévő 00-00 szám öszszegét.

Részletesebben

É Ü Ü ú ú Á Ú ű É ú Ö Ü É Ü Á ű Á Á ú ú ú É Á ú ű É Ö É Á Ú Á ú ú É É ű ű ű Á ű Á ú Á ű ű ű ú Á Á ű ú ú ú ű ű ú ű ú ű Á ÁÁ É Á Á Á ű ű ú Ü É ú ű ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ú ú ű ű É ú ű ű Á ú ű É ú Ü Ú Ú Ü Ű

Részletesebben

ő ő ř íź í łä ä ľť í ü ő ü ő ó ö ó ü ú í ó ó ó ĺ ő ő ő ĺ ó ő ő ő ö ö Í ő ö ő ő ó ő ü ĺ ő ő ó ĺ ö Ĺ ö ö ű ĺ í ö í ő ő ő ó ĺ í í Ę ĺ ó ö ű ĺ í ĺ ő ú ö ű ó í Ęö ő ű ÍÍ í ű ő ó ő ó í ő ő ő ĺ ő í ő ó ü ö ö

Részletesebben

Permutációegyenletekről

Permutációegyenletekről Permutációegyenleteről Tuzson Zoltán tanár, Széelyudvarhely Az elemi ombinatoriában n elem egy ermutációján az n darab elem egy meghatározott sorrendjét (sorbarendezését) értjü. Legyen az n darab elem

Részletesebben

Í Ó É É É É Ó Ó ú ú Ó Ő Í Ó Ö Ó

Í Ó É É É É Ó Ó ú ú Ó Ő Í Ó Ö Ó ÍÍ Ó É Ó Ó ú Ó Ó Ó ú Ó É Í Ó É É É É Ó Ó ú ú Ó Ő Í Ó Ö Ó É ú Ö Ö Ó É Ó ú ú Á Ó Í Ó Á Ő Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ó Ó ú Ó Í Í Ó Ő É Ó ú Ő Ő É Ó Ö Ó Ó Ó É Ó Ó É Ú Í Ö ú ú Ö Ö Ó ú ú Ó Ó Ó Ó Ó Ó Í Ó ú Ú Ó ú Í Ó Ó Ó Ó

Részletesebben

Mechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése

Mechanizmusok vegyes dinamikájának elemzése echanzmuso vegyes dnamáána elemzése ntonya Csaba ranslvana Egyetem, nyagsmeret Kar, Brassó. Bevezetés Komple mechanzmuso nemata és dnama mozgásvszonyana elemzése nélülözhetetlen a termétervezés első szaaszaban.

Részletesebben

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú é é ő ü é í ó é é ő Í Í é é é é óó ó é é Í Á é é í í é ő é é í é é é é é é ü é é ü é é é é ő é ő é é ő ü ü é é é é é é é í ő é é ű é é ü ü ő é é ő é é é ő é é ő ó ó é ő ü é Ú é ü é é ű é é í é í é é í

Részletesebben

á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á

á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á Á Á ó É Á ü ö ö Á ó É É Á Á ü á ó ő í á ü á á ö í í ü á á á á á á á á ó á á á ö ú á ó á á ű í ú á á ó ó á á á á á ü ö á á ú á á ö á ö á ö ó ü ö ö ő ő á á á á ó ö á á á á ó ü ú á á á ó ü ü á ó á á ó ó ó

Részletesebben

1. Komplex szám rendje

1. Komplex szám rendje 1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,

Részletesebben