A HAZAI PÉNZÜGYI SZEKTOROK K+F TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HUNGARIAN R&D EXPENDITURES IN FINANCIAL INDUSTRIES MÁTÉ DOMICIÁN egyeemi adjunkus Debreceni Egyeem Gazdaságudományi Kar KISS ZSUZSANNA egyeemi anársegéd Debreceni Egyeem Gazdaságudományi Kar ABSTRACT The main purpose of his sudy is o esimae he financial secors innovaion aciviies relaed o heir R&D expendiures in he 1995-2011 periods. Analysing various OECD counries we could claim ha he average Hungarian financial expendiures are relaively smaller han heir regional compeiors. Then a growh accouning mehod was also esimaed o deermine he labour and physical accumulaions, and he Toal Facor Produciviy (TFP) of each examined 14 OECD counries. The TFP could no be measured direcly, which accouns for effecs in oal oupu ha can be aken as an indicaor of echnological changes of economies. The negaive TFP growh in Hungary revealed ha he financial insiuions could no srenghen economic growh of is own, only give a chance o enhance beer produciviy performance. (3) Thus, he R&D expendiures are correlaed wih he echnology changes in mos of he examined counries. 1. Bevezeés A gazdasági fejlődés egyik alapveő forrásá kuava a echnológiai haladás fogalmá formálisan az elsők közö Solow (1956) vezee be. A növekedés egyik alapveő összeevőjére az ún. eljes-ényező ermelékenységre (Toal Facor Produciviy) azonban nagyon sokáig csak egyfaja megmagyarázhaalan maradékkén ekineek. A echnológiai haladás ebben a klasszikus érelmezésben megleheősen homályos folyamanak űnhe, ezér Jones (2002:36) szerin a echnológia inkább egy olyan Harrod-neruális udásnak ekinheő, amely a munkavállalókban az idők során felhalmozo ismerenek feleleheő meg. Egy másik elerjed érelmezésben (Caselli, 1999) viszon a echnológia fogalma nem más, min különböző ípusú gépek, berendezések és a használaukhoz megfelelő képességekkel rendelkező munkások jószág kombinációja. A echnológiai haladás pedig lényegében a echnológiából fakadó folyamaos fejlődésnek ekinheő, amely ala akár a korszerűbb vállalairányíási rendszerek, vállala vezeési formák sb. folyamaos fejlődésé is érhejük. A szakirodalomban nincs eljes egyeérés abban, hogy a echnológiai haladás (TFP) milyen csaornákon kereszül feji ki a mechanizmusai a ermelékenységre. A echnológia direk haásai a ermelési ényezőkön kereszül az oupura egyrész az inézményi közgazdaságan aspekusában is meg lehe vizsgálni. Az inézmények hagyományos norhi deerminációja (Norh, 1981) olyan formális szabályoka és informális korláoka különböze meg, amelyek különböző gazdasági, ársadalmi, illeve poliikai kölcsönhaásoka egyarán befolyásolnak a piac működésében. A növekedéselméle legújabb irányzaaiban pedig kiemel szerepe kapo az innováció alapjául szolgáló ún. kreaív rombolás és a cselekvő anulás (learning by doing), amelyek a beruházásokon kereszül meghaározhaják a növekedés sajáosságai (Aghion Howi, 1992).
Az empirikus vizsgálaokból sem lehe még egyérelmű kövekezeéseke levonni. Az egyik oldalon úgy alálák, hogy a echnológiai haladás nem felélenül simulálja az innováció (lásd pl. Levin a al., 1987). A másik oldalon viszon kiemel jelenősége ulajdoníanak a szerepének (Sherwood, 1990). Park és Ginare (1997) pedig kimuaa, hogy a echnológiai haladás, a kuaás-fejleszésen kereszül közveve befolyásolhaja a gazdasági növekedés. A anulmány során mindvégig amelle érvelünk. A kuaás-fejleszési (K+F) evékenység szekorális vizsgálaai elsősorban az indokolja, hogy az országok gazdasági eljesíményé az ágazai különbségek jelenősen befolyásolhaják. Ebben a rövid anulmányban egyrész arra a kérdésre keresük a válasz, hogy az 1994 és 2012 közöi időszakban milyen endenciák jellemzőek a hazai pénzügyi szekorok kuaás-fejleszési eljesíményében néhány OECD agországgal összehasonlíva. A kövekező alfejezeben másrész egy egyszerű growh accouning módszerrel a TFP- megbecsülve az vizsgáluk meg, hogy milyen a kapcsola a echnológiai haladás és a pénzügyi ágazaok K+F evékenysége közö. Az eredményekből végül néhány rövid kövekezeés vonunk le. 2. Anyag és módszer Az Európai Unió álal finanszírozo KLEMS Projek kereében lérehozak egy nyilvánosan hozzáférheő és a maga nemében egyedülálló adabázis. A kuaási projek eredménye-kén ágaza specifikus bonásban minegy 56 szekorban, öbbek közö, a gazdasági növekedés, a foglalkozaás és a beruházások sb. alakulása vizsgálhaók meg (EU, 2014). A K+F evékenység méréséhez pedig az OECD STAN 1 adabázisából (OECD, 2015a) a vásárlóerő-pariáson és konsans (2005) árakon számol GDP arányos ráájá használuk fel. Az egyes pénzügyi szekoroka az ISIC (Indicaors of aciviies for Indusry and Services) Rev 3. nemzeközi szabvány alapján csoporosíoák. Az adaok így a leguolsó frissíésnek köszönheően számos OECD agországra vonakozóan rendelkezésre állnak. A válaszásunk módszerani szemponból a növekedési számviel (ismerebb nevén growh accouning) echnikájára azér ese, mer képes felbonani az összes kibocsáás növekedési üemé a ermelési ényezők (a fizikai és a humán őke) akkumulációja melle a eljes ényező-ermelékenységkén emlegee echnológiai haladásra, így azok haásai közvelenül megbecsülheők (Jorgenson Griliches, 1967). A munkaermelékenység növekedés számvieli dekomponálásához szükségesek egyrész a kibocsáás (oupu) adasorai, amelyeke az ágazaok egységes mérése érdekében reáléréken számol Bruó Hozzáado Érékkel (GVA) kalkulálunk. A Bruó Hozzáado Érék definíciója szerin megegyezik a különböző adókkal és szubvenciókkal korrigál GDP érékével (Koszerek a al, 2007). Másrész az adabázisból az egyes pénzügyi ágazaokban az alkalmazoak volumene melle a beruházási adaoka használuk még fel. A beruházás kibocsáás arányos ráájá a reál Bruó Fix Tőke Formáció2 (GFCF) és a GVA hányadosakén kalkuláluk a különböző szekorokban. A módszeran megéréséhez először induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas ípusú ermelési függvényből (1. egyenle). Y A K L (1) ( 1 ) 1 Daabase for Srucural Analysis 2 A GFCF az OECD(2014) definíciója szerin a ermelés során kelekeze eljes nyereség, kivéve a számvieli időszak ala elado befekee őke és bizonyos, például nem ermeléssel kapcsolaos eszközök, úgymin a ermelékenység minőségé javíó fejleszések sb.
Az egyenleben Y a kibocsáás jelöli, amelye az elemzések során a Bruó Hozzáado Érékkel (GVA) mérünk. K a fizikai őkeállomány, amelye a reál Bruó Fix Tőke Állomány reprezenál 2005-ös konsans árakon. L a humán őke állománya, amely a pénzügyi szekorokban a ényleges foglalkozaoaka ragadja meg. A ermelés során állandó skálahozadéko feléelezünk, illeve az OECD(2015b) adabázisa alapján a ermelési ényezők megfelelő arányai (α) az egyes vizsgál éveknek megfelelően indexelük minden egyes országban és pénzügyi ágazaban. A jelöli a TFP- a megfelelő -edik időponban. Az (1.) egyenle némi árendezésével megragadhaó a kibocsáás növekedésének a szakirodalomban ez a megmagyarázhaalan solowi maradékkén aposzrofál összeevője. A TFP válozásá a (2.) egyenleből kalkuláluk. A Y K L ( 1 ) A Y K L Vegyük a módszerannak megfelelően az (1.) egyenle mindké oldalának logarimusá (3.) és differenciájá (4), amely uán az egyenle diszkré idejű közelíésé kapjuk meg: ln A lny ln K (1 ) ln L (3) A ln A lny lny ln K ln K (1 )ln L (1 )ln L ) ln 1 1 1 1 (4) Jelöljük az egyszerűsíés érdekében és az eléréseknek megfelelően a eljes ényezőermelékenység ga, az álagos kibocsáás gy, illeve a fizikai gk és a humán őkeállomány gl előző időszakhoz viszonyío válozásá. g g g ( 1 ) g (5) a y k l A feni levezeéssel leheőség nyílik arra, hogy kiderísük a TFP hány százalékponal járul hozzá a ermelékenységben bekövekeze időszaki szekorális válozásokhoz. 3. A pénzügyi szekor eljesíménye a K+F evékenység és a ermelékenység ükrében A módszeran eszelése elő nézzük meg néhány egyszerű leíró saisziká. Az (1. ábra) aralmazza a STAN adabázisból rendelkezésre álló adaok alapján az 1995 és 2012 közöi időszakra vonakozóan a K+F kiadások éves álagos alakulásá az egyes pénzügyi szekorokban minegy 20 OECD országra vonakozóan 3. A pénzügyi szekorok nemzeközi összeveéséből kiderül, hogy a magyar pénzügyi szekor K+F kiadásai az OECD viszonylaában sem űnik meghaározónak. A hazai adaoka ermészeesen nem szerencsés például az olyan kifinomul pénzpiaccal bíró országgal, min az USA-val összeveni, viszon az álagos OECD szinől is jócskán elmarad. A kövekező ábrán ráadásul a 2012-es K+F kiadásoka néhány környező szomszédos országgal összeveve sem űnik hazai pénzügyi szekor a régió innováorának. A régióbeli 4%-os piaci részesedés finoman fogalmazva is elgondolkodaó abból a szemponból, hogy a hazai bankszekor szereplői vajon miér nem fejleszeeek legalább a környező versenyárs országokhoz viszonyíva hasonló miérékben. (2) 3 AUR, AUT, BEL, CZE, DEN, FIN. FRA, GER, HUN, ITA, JPY, KOR, MEX, NED, NOR, POL, POR, SLO, SPA, USA.
KOR HUN SLO POL JPY AUR CZE FIN BEL NOR MEX NED SPA POR FRA GER ITA DEN AUS USA OECD 1. ábra: Az éves álagos K+F kiadások konsans (2005) árakon (PPP) $/ország a pénzügyi szekorokban néhány OECD országban 1. ábra: R&D expendiures of financial indusries in consan (2005) prices in several OECD counries ($/counries) 2 000 000 000 1 800 000 000 1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000 600 000 000 400 000 000 200 000 000 0 (sajá szerkeszés OECD(2015a) alapján) 2. ábra: A K+F kiadások megoszlása (%) a pénzügyi szekorokban 2012-ben néhány szomszédos OECD országban 2. ábra: The disribuion of R&D expendiures of financial indusries in 2012 in several neighbour OECD counries 20% 35% 6% 4% 35% Auszria Csehorszég Magyarország Lengyelország Szlovénia (sajá szerkeszés OECD(2015a) alapján)
A TFP válozása (g a ) (%) A (3.) ábra aralmazza az (5) egyenle becslései alapján az egy munkavállalóra juó kibocsáás (g y ) és a TFP (g a ) alakulásá az 1995 és 2011 közö a pénzügyi ágazaokban és a vizsgál OECD országokban. A függőleges engelyen a TFP növekedési üeme, a vízszines engelyen pedig a ermelékenység válozás méréke láhaó százalékponban. Az eredei Solow-modell alapján feléelezhejük, hogy azok az országok, amelyek a hosszú ávú ún. seady-sae pályán mozognak, azok eljesíik a gy=ga egyenlősége. Az OECD álagos érékeihez viszonyíva gyakorlailag ké ese körvonalazódik ki. Egyrész, az országok öbbségénél az OECD álagához képes nagyobb a kibocsáás (2.5%) és a TFP (1.2%) növekedése, másrész a öbbi országban ez uóbbi növekedési üeme kisebb. Négy skandináv ország melle hazánk is ebbe az országcsoporba arozik. Mindez számunkra csupán az jelzi, hogy a ágan érelmeze echnológiai haladás, illeve a pénzügyi szekorok inézményeinek egyike sem bizosíja hazánkban önmagában a növekedés. A gazdasági növekedés öszönző inézmények csupán megeremik az esély, illeve a piaci környezee a fejlődés meghaározó ényezőkhöz. 3. ábra: A ermelékenység és a TFP (%) alakulása az 1995 és 2011 közöi időszakban, a pénzügyi ágazaokban és OECD országokban 3. ábra: The changes (%) in produciviy and TFP growh beween 1995 and 2011 in he financial indusries and OEC counries 6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 HUN ITA AUR NED OECD FRA 1.00 GER BEL SWE DEN 0.00 0.00 1.00 2.00 3.00 4.00 5.00 6.00 7.00 NOR -1.00 FIN -2.00 USA SLO CZE -3.00 A ermelékenység (g y ) (%) (sajá szerkeszés az EU (2015) KLEMS és OECD (2015b) adabázis alapján) A (4.) ábrából pedig bár kiderül, hogy az álagos K+F kiadások alakulásában az OECD álagos növekedési üeméhez (45%) képes hazánk nem áll annyira messze (27%). Mindez ermészeesen nem az jeleni, nyugodan hára dőlhenek a hazai pénzügyi piac szereplői, mondván hogy egy olyan kis ország, min Magyarország jobban eljesí például számos skandináv (DEN, FIN) és koninenális (GER, FRA) országhoz képes az innováció ekineében. Sokkal inkább elgondolkodhaó, hogy három szomszédos OECD agországban (Auszriában, Csehországban és Szlovéniában, amelyek méreükből és adoságaikból adódóan sokkal inkább a régióbeli versenyársainknak ekinheők) a TFP alakulása melle a
A TFP válozása (g a ) (%) K+F kiadások válozása jelenősen és poziív mérékben hozzájárulak a pénzügyi szekorok eljesíményéhez. 4. ábra: A K+F kiadások álagos növekedési üeme és a TFP (%) alakulása az 1995 és 2011 közöi időszakban, a pénzügyi ágazaokban és OECD országokban 4. ábra: The average growh rae of R&D expendiures and TFP beween 1995 and 2011 in he financial indusries and OEC counries 6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 USA ITA (sajá szerkeszés az EU (2015) KLEMS és OECD (2015b) adabázis alapján) Összefoglalás Az 1994 és 2012 közöi időszakban a hazai pénzügyi szekorok kuaás-fejleszési eljesíményéből kiűn, hogy a gazdasági szerepe néhány OECD agországgal és a régióbeli versenyársakkal összehasonlíva nem űnik meghaározónak. A számíási eredményeinkből ovábbá megállapíouk, hogy a ágan érelmeze echnológiai haladás (TFP) negaív mérékéből fakadóan, a hazai pénzügyi szekorok inézményeinek egyike sem bizosíja hazánkban önmagában a növekedés, amelyhez az alacsony K+F kiadások vélheően szinén hozzájárulhanak. A kérdés ehá innenől kezdve számunkra és a dönéshozók számára az lehe, hogy vajon melyek azok a pénzügyi inézmények, amelyek hosszabb ávon a befolyás gyakorolnak (korláozzák, de akár erősíheik is) a gazdasági növekedésre, illeve az innovációra. Az elmúl évizedekben emelle a globális piacokon számos olyan nem kívánaos jelenség vol megfigyelheő, amelyek a gyorsan válozó gazdasági környezeben jelenős mérékben hozzájárulak a pénzpiaci kockázaok és bizonyalanságok növekedéséhez (Tóh, 2014). A világgazdaság globalizálódásával párhuzamosan, öbbek közö a megválozo számvieli szemlélenek köszönheően, Bács és szerzőársai (2011) szerin, napjaink egyre komplexebb pénzügyi piacainak megéréséhez, illeve a vizsgál ényezőknek a ermelékenységhez való hozzájárulásához ezér ovábbi kifinomulabb vizsgálaok szükségesek. AUR FRA OECD 1.00 GER BEL DEN SWE 0.00 0.00 0.20 0.40 0.60 0.80 1.00 1.20 1.40 NOR -1.00 FIN -2.00-3.00 HUN NED A K+F evékenység álagos növekedése (%) CZE SLO
Köszönenyilváníás A kuaás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosíó számú Nemzei Kiválóság Program Hazai hallgaói, illeve kuaói személyi ámogaás bizosíó rendszer kidolgozása és működeése konvergencia program című kiemel projek kereében zajlo. A projek az Európai Unió ámogaásával, az Európai Szociális Alap ársfinanszírozásával valósul meg. FELHASZNÁLT IRODALOM Bács Z. Fenyves V. Tarnóczi T. (2011) : The Business Uncerainy and Variabiliy Managemen wih Real Opions Models Combined Two-dimensional Simulaion, Inernaional Journal of Managemen Cases, Vol. 13. No. 3. pp. 159 167. Caselli, F (1999): Technological Revoluions. The American Economic Review, Vol. 98, No. 1. pp. 78 102. EU (2015): EU KLEMS Daabase, Online: hp://www.euklems.ne/ Jones, Ch. I. (2002): Inroducion o Economic Growh. W. W. Noron & Company. New York and London. Second Ediion. Jorgenson, D. W Griliches, Z. (1967): The Explanaion of Produciviy Change, Review of Economic Sudies. Vol. 34. No. 3. pp. 249 283. Koszerek, D. Havik, K. Mc Morrow, K. Röger, W. Schönborn, F. (2007): An overview of he EU (2015) KLEMS Growh and Produciviy Accouns European Union Economic papers, Vol. 290. pp. 1 107. Levin, R. Klevorick, A. Nelson, R. Winer, S. (1987): Appropriaing he Reurns from Indusrial Research and Developmen. Brookings Papers on Economic Aciviy, Vol. 3. ópp. 783 820. Norh, D. C. (1981): Insiuions, Ideology and Economic Performance. CATO Journal, Vol. 11. No. 3. pp. 477 496. OECD (2015a): OECD STAN Daabase, R&D Expendiures, uoljára leölve: 2015.05.10. hp://sas.oecd.org/index.aspx?daasecode=anberd2011_rev3 OECD (2015b): OECD STAT Daabase, Labour Income Share Raios, uoljára leölve: 2013.05.20. hp://sas.oecd.org/index.aspx?queryname=345&queryype=view Park, W. G. Ginare, J. C. (1997): Inellecual Propery Righs and Economic Growh. Conemporary Economic Policy Vol. 15. pp. 51 61. Sherwood, R. (1990): Inellecual Propery and Economic Developmen. Boulder, Wesview Press. Solow, R. M. (1956): A Conribuion o he Theory of Economic Growh. The Quarerly Journal of Economics, Vol. 70. No. 1. pp. 65 94. Tóh, K. (2014): The Effec of Derivaive Financial Insrumens on Bank Risks, Relevance and Faihful Represenaion: Evidence from Banks in Hungary, Annals of he Universiy of Oradea Economic Science, Vol. 23. No. 1. pp. 698 706.