A hazai bankrendszer: a múlt, a jelen és a jövő Dr. Nyers Rezső Budapest, 2014. március 19.
Tartalom 1. A kétszintű bankrendszer kialakulása: főbb szakaszok 2. Korszerű intézményi és szabályozási keretek 3. Az 1999-2007 közötti fejlődés 4. Külső és belső sokkok 5. A jelen fő kérdései
A kezdet 1987: kormánydöntés: 3 új kereskedelmi bank 1979-1985: 3 vegyesbank: CIB, CITIBANK, UNICBANK OTP, MKB, ÁÉB, PK
A PÉNZÜGYI KÖZVETITŐRENDSZER 1987-BEN A pénzügyi közvetítés mélysége: 60-70% A pénzügyi szektor részaránya a GDPben: 3-4% Intézményrendszer: 22 bank, 260 takarékszövetkezet, 15 befektetési szolgáltató, 2 biztosító Intézményvédelmi és felügyeleti szervezetek hiányoznak
A főbb jellemzők A korszerű banktechnika teljes hiánya A banküzemi korlát hiánya(mnb refinanszírozás) Korlátozott tevékenység (lakossági,deviza-, tőkepiaci, pénzforgalmi műveletek) A korszerű banki ismeretek hiánya
A pénzügyi közvetítőrendszer 2013- ban A pénzügyi közvetítés mélysége: 110-120% A pénzügyi szektor részaránya a GDPben: 6-7% Intézményrendszer: 41 bank és fiók, 81 tőkepiaci szervezet, 102 pénztár, 59 biztosító, kb. 43-44 ezer ügynök Pénzügyi felügyelet, intézményvédelmi alapok
A bankrendszer fejlődésének fő állomásai 1987-1990: a piaci működés szimulálása (a kemény költségvetési korlát hiánya) 1990-1995: transzformációs válság 1994-1998: bankkonszolidáció és privatizáció (a konszolidáció költsége a GDP 6-9%-a) 1991-1996: liberalizáció (lakossági és devizaműveletek) 1991-1996: alapvető szabályozási keretek (hitelintézeti tv., tőkepiaci tv., biztosítási tv., számviteli tv., csődtörvény) 1990-1993: a felügyeleti szervezetek kialakulása (2000-től egységes és önálló pénzügyi felügyelet, 2013-ban a felügyelet integrálása az MNB-be ) 1993-1998: intézményvédelmi alapok létrehozása
A bankrendszer konszolidálódása:1994-1999 A bankrendszer normális működésének és a jövedelmezőségének helyreállása (1992-1994:credit crunch,crowding out), Az időszak jellemzője néhány bankcsőd: Ingatlanbank,takarékszövetkezetek, Postabank, Reálbank, 2011-től: nyílt bankcsődök helyett: az üzleti volumen szűkítése, üzletágak felszámolása, bankok kivonulása
A hazai bankrendszer fejlődésének fő jellemzői a bankkonszolidáció lezárulta (1999) és a nemzetközi pénzügyi válság kitörése (2008) között A napos oldal : A pénzügyi mélység növekedése Dinamikus mérlegfőösszeg növekedés (vállalati és 2001-től lakossági hitelezési boom) Magas jövedelmezőség nemzetközi összehasonlításban Jó portfolió minőség Összefoglalóan: aranyévek
Pénzintézeti mérlegfőösszeg, háztartási és vállalkozási hitelek éves növekedési ütemei 70% 60% 50% 40% 30% ebből: vállalkozói hitelek*** háztartások hitelei 20% 10% 0% -10% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Banki ROE 25% 0,236 0,233 0,227 20% 15% 10% 0,155 0,178 0,175 0,113 0,091 5% 0,016 0%
A fejlődés árnyoldalai Gyorsan romló hitel-betét arány A devizaalapú eszközök gyorsan növekvő részaránya A háztartások gyors eladósodása Okok: Makrogazdasági Monetáris politikai Nemzetközi Banki viselkedés Következmény: felhalmozódó kockázatok 12
30% Lakossági betétállomány éves növekedési üteme 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% Forint növekedési ütem Deviza növekedési ütem 13
Hitel/betét mutató alakulása 180% 600% 160% 500% 140% 120% 100% 80% 400% 300% 200% 60% 100% 40% 0% 14 Forint Összesen Deviza ( jobb)
Devizaeszköz/összes eszköz a bankoknál 60% 55% 54% 55% 49% 50% 43% 36% 38% 40% 34% 30% 32% 34% 30% 20% 10% 0%
A hazai bankrendszert komoly külső és belső sokkok érték 2007-2010 között Külső sokkok: Szabályozási sokk: tőkekövetelmény, fogyasztóvédelem A nemzetközi pénzügyi válság hatásai: Nemzetközi likviditás Bizonytalanság, kockázati költségek (forrásköltség) emelkedése Reálgazdasági hatások (gyorsan romló portfolió minőség)
Szabályozási sokkok: CRD III, CRD IV Likviditási követelmények, pótlólagos tőke Hitelezési képesség csökkenése Reálgazdasági hatások Bankválság kezelési mechanizmus felépítése (bankbiztonsági alap, bankadó) Betétvédelem: Betétvédelem alá eső összegek növelése, A betétvédelem szabályainak egységesítése (pl. banki értékpapírok) ex-ante, ex-post rendszerek egységesítése Kifizetés időtartama Tőkepiaci szabályozás
Fogyasztóvédelem Egyoldalú szerződésmódosítás, Felelős hitelezés, Bankváltás Banki díjak átláthatósága és összehasonlíthatósága Kártyadíjak A politika gyakran a fogyasztóvédelmet használja népszerűségszerzésre
Belső sokkok A hazai pénzintézeti szektor szemben a legtöbb nyugat-európai ország gyakorlatával állami segítséget gyakorlatilag nem vett igénybe a válság időszakában Ezzel szemben: A nemzetközi gyakorlatban példátlan mértékű extra adók sújtják
Bankadó Európában Ország Franciaorszá g Németorszá g Svédország Nagy- Brittania Ausztria Magyarorszá g Bankok mérlegfőössz ege (M ) *mfö: mérlegfőösszeg **mk: mérlegen kívüli tételek ***: mértéke 0,75 -ra emelkedhet Adóalap 7 155 460 Basel II min. tőke 7 423 967 mfö + mk** - egyes források 934 534 Kötelezettség áll. 9 420 998 Kötelezettség áll. 1 036 597 mfö - saját tőke biztosított betétek Adókul cs ( ) Felhasználá s Várt bevétel ( M ) Adóterhel és/mfö* ( ) 2,5 költségvetés 504 0,0704 0,2-0,4 stabilitási alap 1200 0,1616 0,36 stabilitási alap 280 0,2996 0,5*** költségvetés 3000 0,3184 0-0,85 költségvetés 500 0,4823 126 160 1,5-5,3 költségvetés 510 4,0425
A vállalati portfolió minősége 14,0 % 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0,0 2,2 2,2 1,3 1,7 2,6 2,8 2,1 2,6 3,1 3,3 1,8 1,9 2,6 2,6 3,2 3,8 2008 IV. 2009 I. 2009 II. 2009. III. 3 2009. IV. 3,3 2010. I. 2010. II. Átlag alatti Kétes Rossz 3,7 4 4,3 3,9 3,9 4,3 5 5,2 4,5 2010. III. 2010. IV.
Vállalati hátralékos hitelek összetétele 1900251900ral % 1900201900ral 1900151900ral 1900101900ral 190051900ral 190001900ral Újratárgyalt/átstrukturált 90 napon túl lejárt 190081900r 1900101900 1900101900 1900101900 al ral ral ral 190081900r 190081900r 190071900r 190071900r al al al al 190021900r 190011900r 190031900r 190041900r al al al al 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. 90 napon belül lejárt
A bankrendszer nemteljesítő vállalati hitelállományának aránya (ügyfelenkénti számbavétellel) Forrás: MNB
Lakossági hitelek portfolió minősége 1900121900ral % 1900101900ral 190021900ral 190021900ral 190081900ral 190021900ral 190021900ral 190031900ral 190061900ral 190021900ral 190011900ral 190031900ral 190021900ral 190011900ral 190021900ral 190021900ral 190021900ral 190041900ral 190011900ral 190001900ral 190011900ral 190011900ral 190041900ral 190021900ral 190001900ral 190021900ral 190031900ral 190031900ral 190031900ral 190041900ral 190011900ral 190011900ral 190021900ral 190001900ral 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. Átlag alatti Kétes Rossz
Lakossági hátralékos hitelek összetétele 190041900ral 1900301900ral % 1900251900ral 1900201900ral 1900151900ral 1900101900ral 190071900ral 190081900ral 190081900ral 190091900ral 1900151900ral 1900171900ral 1900171900ral 1900151900ral 190051900ral 190041900ral 190041900ral 190051900ral 190061900ral 190001900ral 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. Újratárgyalt/átsrukturált 90 napon belül lejárt 90 napon túl lejárt
Fogyasztóvédelem Végrehajtási és kilakoltatási moratórium Egyoldalú szerződésmódosítás (előtörlesztési díj, devizaváltási margin, oklista) Adósmentő megoldások, adósságkönnyítő lépések
Adósságkönnyítő lépések Jogszabályon alapuló segítés (2009. évi IV. törvény) 1500 db (banki gyűjtés) Banki saját adósmentő programok 160 000 db (PSZÁF adat), Árfolyamgát
A jelenlegi helyzet fő jellemzői A bankrendszer általános szűkülése: befagyott hitelezés, kiszorítás Gyenge jövedelmezőség
A vállalati hitelállomány éves növekedési üteme és kumulált változása intézménytípus szerint Forrás: MNB
A hitelintézetek vállalati hiteleinek állományváltozása eredeti lejárat szerint (2008. szeptember 100 százalék) Forrás: MNB
Háztartások és külföld részesedése a hazai állampapír piacon, illetve a lakossági betétek és állampapírok kamata Forrás: MNB
A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme és nettó negyedéves változása kétféle megbontásban Forrás: MNB
Deviza Forint Összesen A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban 2013.jún Összes hitel Jelzáloghitelek Lakáshitelek Szabad felhasználás ú hitelek Egyéb hitelek NPL (Mrd Ft) 1 092 900 407 493 192 NPL (ezer db) 747 120 627 NPL arány 17,7% 18,0% 12,9% 26,7% 16,6% NPL (Mrd Ft) 328 191 113 77 138 NPL (ezer db) 593 42 552 NPL arány 12,8% 10,9% 7,9% 24,0% 16,9% NPL (Mrd Ft) 764 709 293 416 54 NPL (ezer db) 154 79 75 NPL arány 21,2% 21,8% 17,0% 27,2% 15,9%
A lakossági betétállomány, az alapkamat és a reálkamat alakulása Forrás: MNB
Az adózás utáni ROE-mutató nemzetközi összehasonlításban Forrás: MNB
A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és felárai hitelösszeg szerint, valamint a jegybanki alapkamat Forrás: MNB
Banki létszám alakulása 36000,0 35000,0 34000,0 33000,0 32000,0 31000,0 30000,0 29000,0 28000,0 27000,0 26000,0 25000,0 28826,0 31242,0 33302,0 34585,0 30968,0 30931,0 30500,0 29600,0
A devizaalaalapú hitelek Téves nézetek: hibás termék,nincs konkrét összeg, nincs mögötte deviza,semmis a szerződés, Bírósági döntések, kúria,alkotmánybíróság
Romló jövedelmezőség korlátozott jövedelemszerzési lehetőségek A bankrendszer mintegy fele veszteségessé vált A hitelállomány csökkenése, valamint a nem kamatjellegű jövedelmekre vonatkozó szigorodó szabályozás beszűkíti a jövedelemszerzési lehetőségeket
A legfontosabb feladatok A bankrendszer hitelezési képességének helyreállítása (legfontosabb: makrogazdasági konszolidáció) Lakossági üzletág: moratórium Vállalati üzletág: garanciák A bankrendszer jövedelemszerző képességének helyreállítása Bankadó A devizaeszközök arányának csökkentése A hitel/betét arány javítása
Ajánlott irodalom Banai Ádám-Király Júlia-Várhegyi Éva: A rendszerváltás egy egyedi fejezete: a külföldi bankok dominanciája a kelet-közép-európai régióban. http://www.mnb.hu/kiadvanyok/mnbhu_mnbtanul manyok/mnbhu_mt89 Király Júlia: Válságspirál, avagy a magyar bankok tőkevesztésének egy lehetséges értelmezése. Közgazdasági Szemle, 1995 szept. Mihályi Péter: A bank- és biztosítási rendszer átalakítása. Bankszemle, 2000 1-2. 3. szám.
MELLÉKLETEK
2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III. IV. 2011.I. II. III. IV. 2012.I. II. III. IV. 2013.I. II. A hazai hitelintézetek vállalati hitelállományának változása intézménytípusonként 2008. decemberéhez képest (árfolyamszűrt) 500 250 0-250 -500-750 -1 000-1 250-1 500-1 750-2 000-2 250-2 500-2 750-3 000 Mrd Ft % 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 Nagybankok Külföldi fiókok Pénzügyi vállalatok Egyéb belföldi bankok Takarékszövetkezetek Összesen, év/év (jobb skála) Forrás: MNB
Deviza Forint Összesen A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban 2013.jún Összes hitel Jelzáloghitelek Lakáshitelek Összesen Támogatot t Piaci Szabad felhasz Egyéb. hitelek hitelek Állomány (Mrd Ft) 6 633 5 377 3 298 882 2 416 2 079 1 256 Darab (ezer) 5 687 1 030 673 243 431 357 4 605 Állomány (Mrd Ft) 2 789 1 878 1 485 882 604 393 911 Darab (ezer) 4 822 584 450 243 208 134 4 237 Állomány (Mrd Ft) 3 844 3 498 1 812 0 1 812 1 686 345 Darab (ezer) 865 446 223 0 223 222 368 Forrás: MNB
A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként Forrás: MNB
CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár Forrás: MNB
A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben Forrás: MNB
A vállalati hitelek tranzakció alapú éves növekedési ütemének alakulása az eurozóna országaiban Forrás: MNB
A magyar szuverén 5 éves CDS-felár és 2011. június vége óta bekövetkezett változásának dekomponálása, valamint a 10 éves állampapír hozam alakulása Forrás: MNB
Devizaswap felárak Forrás: MNB
Az új háztartási forinthitelek hitelköltség-mutatója (THM) Forrás: MNB
Bankrendszeri háztartási hitel/gdp az európai országokban negyedéves bontásban Forrás: MNB
A vállalati hitelek értékvesztéssel való fedezettsége Forrás: MNB
A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelállományának aránya (szerződésenkénti számbavétellel) Forrás: MNB
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben
A vállalati és háztartási hitelek állományának alakulása az egyes klaszterekben
A hitel/betét arány alakulása az egyes klaszterekben
A jövedelmezőség (ROE) alakulása az egyes klaszterekben
A tőkemegfelelés (TMM) alakulása az egyes klaszterekben