A CSILLAGVILÁG REFORMÁTUS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

A CSILLAGVILÁG REFORMÁTUS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. (Zsolt 127.3) Készült: 2010. november 10. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 2. Az óvoda működésének jellemzői... 5 2.1 Óvodai adatok...5 2.2 Az óvoda nyitva tartása és munkarendje...5 2.3 Személyi feltételek...6 2.4 Tárgyi feltételek...6 2.5 Óvodai nevelésünk célja, alapelvei, feladata...7 2.5.1 Célunk...7 2.5.2 Alapelveink...8 2.5.3 Feladataink...9 2.6 Gyermekkép...9 2.7 Óvodakép...9 2.8 Távlati célok...10 3. A tevékenységközpontok rendszere... 11 3.1 A tevékenységközpontokról általánosságban...11 3.2 Szabad játék, játék a szabadban...11 3.2.1 Szabad játék...11 3.2.2 Játék a szabadban...12 3.3 A munka helye a programban...12 3.4 A gyermekközpontú ismeretszerzési folyamat...13 3.4.1 Tematikus projektrendszer, integrált fejlesztés...13 3.4.2 Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek...13 3.4.3 Differenciálás a tevékenységközpontokban...14 4. A program feladatrendszere... 14 4.1 Egészséges életmódra nevelés feladatai...14 4.2 A szocializáció biztosítása, és az érzelmi nevelés...17 4.3 Anyanyelv fejlesztése...18 4.4 Művészeti nevelés...19 4.4.1 Irodalmi tevékenység...19 4.4.2 Énekzenei nevelés...20 4.4.3 Ábrázoló, kézműves tevékenységek...20 4.4.4 Bábjáték...21 4.5 Környezetismeret, tudományos nevelés...22 4.6 Matematikai nevelés...23 5. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 23 5.1 A fejlődés nyomon követése...23 5.2 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén...24 5.2.1 Testi érettség...24 5.2.2 Mentális érettség...24 5.2.3 Szociális érettség...25 2

6. Hitéleti nevelés... 25 6.1 Erkölcsi nevelés (közösségi és egyéni nevelés, keresztyén értékek)...25 6.2 Hitéleti nevelés tartalma...25 6.3 Ünnepek...26 7. Kapcsolatrendszer... 27 7.1 Az óvoda és a család...27 7.1.1 A családok bevonásának formái az óvodai életbe:...27 7.1.2 Szülői részvétel a mindennapokban...27 7.1.3 Kapcsolattartás formái...28 7.2 Szülői munkaközösség...29 7.3 Az óvoda és az iskola kapcsolata...29 7.4 Az óvoda és más intézmények kapcsolata...30 8. Gyermekvédelem... 30 9. Minőségfejlesztés óvodánkban... 31 9.1 A programhoz kapcsolódó dokumentumok...31 9.2 A program értékelése, ellenőrzése...32 10. Érvényességi rendelkezések... 32 1. sz. melléklet: Nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 34 3

1. Bevezetés Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át, az ifjúkorig hosszan tartó folyamat. Ezen folyamat része az óvodai nevelés, amely gyerekközpontú nevelési formaként a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Helyzetkép: Óvodánk megalakulásának okai meglehetısen sajátságosak. Zsámbékon 2010. májusában bezárta kapuit egy családi napközi, mely 8 (nyolc) gyermek boldog, kiegyensúlyozott, szeretetteljes mindennapjainak nyújtott gyermekközpontú környezetet és nevelést. A szülık a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal közösen keresték a megoldást, a kiutat, a bizonytalan, kilátástalan helyzetbıl. Problémájukkal megkeresték Zsámbék Város Polgármesteri Hivatalát, és a képviselıket, akik javasolták óvodánk fenntartójával (Zsámbék Misszió Egyházközséggel) történı kapcsolatfelvételt. Bár óvodánk fenntartójának hosszú távú tervei között szerepelt egy óvoda létrehozása, a fenti gyermekek helyzetére, és a Zsámbék Város Önkormányzata által fenntartott óvodába felvételt nem nyert, ill. fel nem vett gyermekekre való tekintettel megkezdıdtek a tárgyalások, majd a tárgyi és személyi feltételrendszer kitisztulását követıen sor került intézményünk megalapítására. Óvodánk 2 csoporttal mőködik. Gyermekközpontú környezetben, családias légkörben biztosítja a gyermekeknek személyiségük harmonikus fejlıdését a keresztyén hitéleti nevelés szellemiségében. A református óvodában a játék, a munka, a tanulás, valamint a közösségformálás sajátos világszemlélettel történik. A református óvoda a családias szellemre épít, módszere a prevenció, melynek belsı tartalma a szeretet és a bizalom. Mindhárom kívánja a nevelı állandó jelenlétét. Az együttlét vidám, bensıséges légkörben biztosítja a gyermekek sokoldalú és harmonikus fejlıdését. Az igazi jelenlét közös tevékenységre, játékra, párbeszédre motivál. A gyermek ezen keresztül tapasztalja meg a személyére irányuló tiszteletet, elfogadást, szeretetet és megbecsülést. Sok gyermek a református óvodában szerzi elsı vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az ıt körülvevı felnıttek élete példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. Megfelelı alkalmat kell teremteni az elsı közös vallásos tapasztalatok megszerzéséhez, melyeket életkoruknak megfelelıen értelmeznünk is kell. A kisgyermek minden hittel kapcsolatos kezdeményezését figyelemmel kell kísérnünk, elı kell segítenünk hitének fejlıdését. 4

2.1 Óvodai adatok 2. Az óvoda mőködésének jellemzıi Az óvoda neve: Csillagvilág Református Óvoda Az intézmény székhelye és elérhetısége: 2072 Zsámbék, Petıfi u. 20. Tel.: 06/23-342-109 e-mail: csillagvilag@zsargon.hu honlap: www.zsargon.hu Az intézmény típusa: Nevelési-oktatási intézmény /óvoda Az intézmény alapítási éve: 2010. Az intézmény alaptevékenységként ellátandó feladata: A 3-7 éves korú gyermekek keresztyén szellemő óvodai nevelése, a gyermekek érzelmi és értelmi felkészítése az iskolai életre. Az intézmény alapítója és fenntartója: A Zsámbéki Református Misszió Egyházközség Alapító/fenntartó székhelye: 2072 Zsámbék Petıfi Sándor u. 23. Az intézmény felügyeleti szerve: Zsámbéki Református Egyházközség Presbitériuma, amely a felügyeletet a Dunamelléki Egyházkerület Oktatásügyi Szervezete és a MRE Zsinati Oktatásügyi Irodájának bevonásával látja el. A Fenntartó törvényességi felügyeletét Pest Megye Önkormányzatának Fıjegyzıje látja el. 2.2 Az óvoda nyitva tartása és munkarendje Az óvoda hétfıtıl péntekig, naponta 6 00 -tól 18 00 óráig tart nyitva. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A nevelési év szeptember 1-tıl a következı év augusztus 31-ig tart. Az óvodai foglalkozások október 1-tıl május 31-ig tartanak. Az óvoda nyári napirend szerint üzemel június 1-tıl augusztus 31-ig. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A 5

nyári zárás pontos idejérıl a szülık a zárás elıtt legalább 30 nappal tájékoztatást kapnak. 2.3 Személyi feltételek Óvodánk minden csoportjában két szakképzett óvónı és egy dajka dolgozik. Az óvónık közül az egyik délelıtt, a másik délután van a csoportban, az átfedési idı a törvény által meghatározott mértékben biztosítva van. Így nyitástól zárásig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodavezetı is csoportban tölti napjait. Az óvodavezetı munkáját félállású gazdasági vezetı segíti. A tálalókonyhában a munkát az óvodai dajkák végzik. Az óvoda takarítását ugyancsak az óvodai dajkák végzik. Szakmai munkánkat rendszeres nevelıtestületi megbeszélésekkel, továbbképzéseken való részvétellel, újonnan megjelent szakirodalom beszerzésével kívánjuk színvonalasan végezni és fejleszteni. Fontosnak tartjuk, hogy a változó társadalmi környezethez rugalmasan tudjunk igazodni, fejlesztve ismereteinket és tudásunkat. Az óvodában a nevelımunka kulcs-szereplıje az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész idıtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportokban együtt dolgozó óvodapedagógusok szakmai téren, valamint személyiségükben is úgy tudjanak együtt dolgozni, hogy az a gyermekek javát szolgálja. A gyermekek elıtt példa értékő a felnıttek egymás közötti kapcsolata, beszéde, hangneme, ezért ezt mindig szem elıtt kell tartani. Az óvodai nevelés eredményességét segíti az óvónı és a dajka közös együttmőködése. Ennek érdekében a feladatok megbeszélése, a segítség formájának áttekintése, egyeztetése feltétlenül szükséges. Az egymást különbnek tartván magatoknál ige alapján mindenki a maga feladatát szeretetben végzi a közösség javára. 2.4 Tárgyi feltételek Óvodánk tárgyi feltételeinek megteremtésekor szem elıtt tartottuk az Óvodai Alapprogramban elıírtakat és a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet elıírásait. Az óvodának helyt adó épület és a játszóudvar nagysága adott. Az épület adottságait figyelembe véve 2 óvodai csoport kialakítására volt mód. Az óvodai csoportszobák mindegyike 50 m2 feletti alapterülettel rendelkezik. A csoportszobák alapvetıen többfunkciós helyiségekként mőködnek. A meglévı adottságokhoz alkalmazkodó kialakítással, berendezéssel célunk egy esztétikus, biztonságos, ugyanakkor családias 6

hangulatú, gyermekközpontú óvoda kialakítása. Az egyes helyiségek kialakításánál alapvetıen törekedtünk a gyermekek által használt területek és a felnıtt terek elkülönítésére. A különbözı játékokat, textíliákat, ábrázolási tevékenységhez szükséges eszközöket az eszköznormában elıírtakat beszerezzük. A tornatermi ellátás a közelben található régi iskola épületben lévı tornaterem használatára kötendı együttmőködési megállapodás útján biztosított. A játszóudvaron törekszünk a természetes növényzet kialakítására, megtartására. Az óvodai udvar EU-s szabványnak való megfelelését, a gyermekek biztonságos udvari játékainak kialakítását folyamatos beszerzéssel és karbantartással oldjuk meg. Szükséges az eszközök folyamatos feltöltése, bıvítése, pótlása, cseréje. A gyermekek számára biztonságos, kényelmes környezet biztosítunk. A gyermekek számára az egészségvédelem, mozgásigény, játékigény kielégítését szem elıtt tartjuk. Az óvodai dolgozók biztonságos, jó légkört eredményezı munkakörülményeit biztosítjuk. Az óvoda fızıkonyhával nem rendelkezik, a gyermekek saját csoportszobájukban étkeznek. Az ételek kiosztását és a mosogatást a tálalókonyhán végzik a dajkák. A napi háromszori étkezés biztosított. 2.5 Óvodai nevelésünk célja, alapelvei, feladata 2.5.1 Célunk Célunk a gyermekek fejlıdésének támogatása, az eltérı egyéni szükségletek és életkori jellemzık ismeretében a személyiség kibontakoztatása. Célunk továbbá, hogy: a gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, ırizzék meg kíváncsiságukat, legyenek önállóak, ismerjék meg saját erısségeiket, értékeiket, szerezzenek sok pozitív tapasztalatot, éljenek meg sok élethelyzetet, amelyek hozzájárulnak testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlıdésükhöz, tanulják és tapasztalják meg az együttmőködésekben az alkalmazkodás, és az önérvényesítés lehetıségeit, a kompromisszumok, konszenzusok kialakításának stratégiai elemeit, ápolják érzelmi kötıdéseiket, legyenek érzékenyek mások problémáira, és fogadják el társaik másságát, alakuljon ki szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, korszerő táplálkozás, egészségügyi szokások), rendelkezzenek az ismeretekhez elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel (önálló probléma-érzékeny gondolkodás, logikai mőveletek végzésének képessége, a pszichikus funkciók megfelelı mőködése), személyiségük szabad kibontakozásában váljék az önkifejezés, az individualizáció és szocializáció fı tevékenység formájává a játék, 7

a játékot igényeljék, és keressék az együttmőködést társaikkal, tiszteljék és éljék át a hagyományok, ünnepek jelentıségét, mondanivalóját, az együttnevelés érdekében a családokkal való pozitív kapcsolat kialakítása. Keresztyén nevelésünk célja, harmonikusan fejlıdı személyiség kialakítása, valamint a keresztyén értékrend átadása, mely elsısorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést is. Keresztény pedagógiánk súlypontja, a szeretetre való képesség kialakítása. Elsısorban a református családok számára kívánunk segítı kezet nyújtani gyermekeik neveléséhez. Nem zárkózunk el azonban azoktól a családoktól sem, akik elfogadják értékeinket és nevelési elképzeléseinket. 2.5.2 Alapelveink Programunk három fı nevelési alapelvet követ: a konstruktivizmus elvét, mely szerint a tanulás egy interaktív folyamat a gyermek,a felnıttek, a többi gyermek és a környezet részvételével. A gyermekek maguk konstruálják, építik fel a világról alkotott elképzelésüket. A körülöttük zajló eseményeket élményeik, és a korábban már megértett dolgok szintetizálása útján értelmezik. A gyermekek maguk építik fel világukat, ismeretanyagukat és tanulásukat, a felnıttnek alapvetı szerepe van ebben, mint segítınek, és közvetítınek. A pedagógusoknak kell biztosítani mindazokat az eszközöket, segédanyagokat, útmutatást és érdeklıdést, amelyek maximálisan megnövelik a gyermekek tanulási lehetıségeit. a fejlettségi szintnek megfelelı foglalkoztatást (differenciálás), amely a gyermek fejlıdésének ismeretén alapul, és annak megértésén, hogy minden gyermek azonos fejlıdési stádiumokon megy keresztül, mégis mindegyikük egyedülálló, individuális lény. A fejlettségi szintekhez igazodó program segíti a gyermekeket abban, hogy maguk válaszolják meg saját kérdéseiket. Mikor felteszik a kérdéseket automatikus módon felébred érdeklıdésük, figyelmük, és motivációjuk. A pedagógus dolga az, hogy kielégítı válaszokhoz segítse a gyermekeket anélkül, hogy túlegyszerősítené a problémákat, vagy túlterhelné a gyermekeket információval. Megfelelı tevékenységekkel a pedagógusok megteremthetik az egyensúlyt, amely kielégíti és ki is bıvíti a tanulási szituációt. a progresszív nevelés elvét, mely jelenti az egyéni szintekhez igazított fejlesztést, a gyermekek érdekeltté tételét saját fejlıdésükben, a felnıtt és a gyermekek közötti interaktív tanulást, ill. a gyermekek egymásra gyakorolt hatását. 8

2.5.3 Feladataink Feladataink a célok elérése érdekében az alábbiak: olyan interaktív tárgyi környezet biztosítása, mely elısegíti az egyes gyermekek fejlıdését, a választás és döntés, ill. a gyermekek tanulási lehetıségeit, a gyermekek alapos megismerése, elfogadása, egyénre szabott tevékenységek tervezése, a gyermekek bevonása a közösségi szokások, a kívánatos magatartásmódok, szabályok kialakításába, a témák kiválasztásába, és integrált feldolgozásába, támogató figyelem és segítség nyújtása az egyes tevékenységekben, a gyermekek pozitívumaira, erısségeire való építkezés, a gyermeki szabadság, önállóság biztosítása világos, egyértelmő határok között, differenciálás a különbözı módszerek, szervezeti keretek, munkaformák kombinációjával, a tartalom feldolgozásának módjával, a gyermekek folyamatos megfigyelése a tevékenységekben, a tapasztalatok dokumentálása, értékelése, újabb fejlesztési stratégiák kitőzése, a családokkal való pozitív kapcsolat kialakítása. 2.6 Gyermekkép Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó szemlélető. Szem elıtt tartjuk a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Az egyéni különbségeket értékként fogadjuk el. Ezek a különbségek adódhatnak genetikai okokból, méhen belüli vagy szülés közbeni sérülésbıl, érésbeli vagy vérmérsékleti eltérésekbıl, szociokulturális hatásokból. A gyermek személyiségét differenciáltan, a fejlıdésbeli eltéréseket figyelembe véve közelítjük meg. 2.7 Óvodakép Az 1993. évi Közoktatási törvény lehetıvé tette, hogy azok a szülık, akik a gyermekeiket vallási és világnézeti meggyızıdésük alapján hitben kívánják nevelni, erre lehetıséget kapjanak az óvodai nevelés során is. Mőködjenek olyan óvodák, melynek programjába a keresztyén szellemben való nevelés kulcsfontosságú szerepet tölt be. A Magyar Református Egyház engedélyével és a Református Pedagógiai Intézet segítségével, az óvodák munkájának koordinálásával, az egyházközségek fenntartása alatt létrejöhettek ilyen intézmények. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Református Óvodák keretprogramjában foglaltakkal összhangban, a helyi nevelési programunk elkészítésénél a keresztyén világkép kialakítását, a keresztyén erkölcs megalapozását tartjuk szem elıtt. A hitéleti nevelés és az a tény, hogy az egész napot áthatja ez a légkör, a gyermekek pozitív személyiségének kialakítását segítik elı. 9

A közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézményként kívánja kiegészíteni a családi nevelést, biztosítani a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését és a gyermeki szükséglet kielégítését. Figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat, a gyermek mind teljesebb, egyéni képességeinek kibontakoztatását. A nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseket a gyermekek személyiségéhez igazítjuk. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Biztosítjuk a gyermek számára a nyugodt, békességes, szeretetteljes légkört. A gyermek személyiségéhez, a legfıbb tevékenységén a játékon keresztül kívánunk eljutni és átadni neki mindazt a személyiségformáló mőveltség tartalmat, amely az egészséges fejlıdéséhez szükséges. A nevelést teljesen átvenni a családoktól nem lehet, de velük együtt, a közös célra tekintve, óvodánk és a család betöltheti a feladatát. Nem minden szülı tudja felvállalni otthon a keresztyén hitben való nevelést, ezért az evangélium hirdetésének elsı lépcsıfoka óvodánk lehet. Az óvodás korú gyermekeknek egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak, ezért a differenciált személyiségfejlesztés nevelésünk alapvetı kritériuma. A társas együttélés és a közös tevékenységek megkívánják a következı magatartásformák megalapozását: - önfegyelem, - másokat toleráló magatartás, - segítıkészség, együttérzés, - ıszinteség, - az egyéni szükségletek érvényesítését szolgáló megegyezések formái. 2.8 Távlati célok Óvodánk célul tőzte ki, hogy az elkövetkezendı években biztosítja a tárgyi és személyi feltéteket ahhoz, hogy óvodánk több csoporttal is mőködhessen, az arra rászoruló gyermekek számára logopédus és gyógypedagógus foglalkozást biztosítson intézményi kereteken belül, és sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekek óvodai nevelésére is sor kerülhessen, valamint Integrált csoportkeretben fogadja a többi gyermekkel együtt nevelhetı testi, érzékszervi, beszéd- és enyhe értelmi fogyatékos, több fogyatékosság esetén a halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, ill. organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekeket. Amennyiben a fenti tevékenységek bármelyike és/vagy mindegyike óvodánkban megvalósul, a helyi nevelési program megfelelıen módosításra, kiegészítésre kerül. 10

3. A tevékenységközpontok rendszere 3.1 A tevékenységközpontokról általánosságban Az óvodai csoportszobák berendezése a gyermekek igényeinek felel meg, és a szükségleteknek megfelelıen alakul. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek számára legyen hívogató, vagy nyitott, olyan közeg, amelyik tanít, nevel, folyamatos átalakuláson, változáson megy keresztül, melyet a gyermekek és az óvodapedagógusok közösen formálnak. A tér és az anyagok, eszközök a szerint változnak, hogy milyen új érdeklıdés, és igény jelenik meg a gyermekek fejlıdése során. Alkotásaik szerves részét képezik a csoportszoba esztétikus környezetének. A csoportszoba tehát dinamikus, és fejlıdı változó környezet, amely tele van a gyermekek számára könnyen elérhetı interaktív anyagokkal, eszközökkel, és olyan tapasztalatszerzési lehetıségekkel, amelyek megfelelnek a gyermekek egyéni érdeklıdésének, életkori igényeinek. A csoportszoba tevékenységkörökre osztott, ezt a berendezés: tároló polcok, asztalok elhelyezése segíti. A tevékenységközpontok azok a sarkok a csoportszobában, amelyekben folyik: a játék, a spontán tanulás, a munka, és ahol szervezıdnek azok a tevékenységek, amelyek a játékos tanulást jelentik az óvodapedagógus irányításával. A tevékenységközpontok biztosítják a mikro-csoportokra tagolódást, a kisebb létszámú csoportok létrejöttét. Lehetıséget kínál a szocializálódásra, melyben a közös élmények hatására kialakulhatnak a személyes, baráti kapcsolatok. A tevékenységközpontok rendszere: családi (szituációs) központ, manipulációs központ, építıközpont-barkácsolás, irodalmi, és ének zenei központ, vizuális (mővészeti) központ, természetismereti központ (szabadtéri tevékenységek), homok-víz asztal központja. 3.2 Szabad játék, játék a szabadban 3.2.1 Szabad játék A játék a gyermek legfontosabb, és legfejlesztıbb tevékenysége, ezáltal az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Spontán játékokban tapasztalnak, kísérleteznek, felfedezik, és megismerik a környezetüket. A spontán és aktív felfedezı játékot öröm, 11

jókedv, izgalom kíséri. Az önmagában is élményt jelentı játék alapozza meg a hatékony tanulást. Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, megkülönböztetve: a szabadjáték tevékenységeit, és az óvodapedagógus által felajánlott játéktevékenységeket, amelyek a szervezettebb játékos tanulás szintereit jelentik. A játék alapvetı feltételeinek megteremtésén túl igyekszünk megismerni a gyermekek egyéni érdeklıdését, szükségleteit, a szülık, a család kulturális, szabadidıs szokásait, a gyermekektıl szárazó információkat, jelzéseket. Erre jó lehetıséget kínálnak a személyes beszélgetések, beszélgetı körök. A szabad játék idején a gyermekek a tevékenységközpontokat ötleteik megvalósítása érdekében átrendezhetik. Az eszközöket a játékszükségletnek megfelelıen használhatják. A hellyel és a térrel önállóan gazdálkodhatnak. A tevékenységközpontokat összekapcsolhatják, például az építısarkot a családi sarokkal. A kreatív játékhoz igyekszünk minél több eszközt és anyagot biztosítani. Kiemelkedıen fontosnak tartjuk olyan játékeszközök biztosítását, melyeket a gyermekekkel, illetve szülıkkel közösen készítünk. Szükség esetén partnerként is bekapcsolódunk a játékba, erısítve mintaszerepünket. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelısségét. 3.2.2 Játék a szabadban A gyermekek harmonikus testi és szellemi fejlıdése érdekében elengedhetetlen a friss levegın, aktívan töltött idı. A színhely nem csupán a nevelési intézményhez tartozó udvar, játszótér, hanem parkok, a szomszéd kertje, folyó, a tó partja, erdı-mezı. Szabadtéri tevékenység kialakításával az elsıdleges szempont a biztonságosság. Ezt szem elıtt tartva a lehetıségekhez képest igyekszünk kivinni a tevékenységközpontokban rejlı játszási és ismeretszerzési lehetıségeket. Pl szerepjátékok, mővészeti tevékenységek, természetrajzi ismeretek győjtése, csended foglalkozások (piknik, beszélgetı kör, barkácsolás, kertészkedés). Nagy jelentıséget tulajdonítunk a sétáknak, kirándulásoknak, melyek bıvítik az ismeret és tapasztalat szerzési lehetıségek körét, hozzájárulnak a szocializáció fejlesztéséhez, a közös élmények, egy-egy téma, projekt feldolgozásához. A séták, kirándulások nagyszerő lehetıséget kínálnak a szülık óvodai életbe való bekapcsolódásához. 3.3 A munka helye a programban A munka a tapasztalatszerzésnek, az együttmőködés készségének, a céltudatosságnak, az önállóságnak, és az önfegyelemnek alakítója. Fejleszti a gyermekek mozgás-, és kontaktusteremtı készségét, számtalan ismeret közvetít. Szocializál, és megadja a lehetıséget a gyermek egyedül felvállalt, elmélyült tevékenységére is. Az újrakezdés, hibajavító próbálkozás edzi az akaratot, az eredményre törekvés szándékát. 12

A játékidıben kerül sor a munkajellegő tevékenységek szervezésére is, mely egyben a spontán játékos tanulás színtere. A munka szervesen összefonódik a játékkal. A játékban jelenik a reprodukált, felnıttek munkáját utánzó tevékenység, amelynek a szerepjátékban még nincs mindig külsı célja, eredménye (pl. fızöcske). Ugyanitt jelennek meg azok a tevékenységek, amelyek eredménnyel, prodoktummal zárulnak (saláta készítés, barkácsolás). A munka jellegő tevékenységek közül az önkiszolgálás, és a felelısök tevékenysége kötelezı (pl. az asztal, illetve a tevékenységközpont rendjéért). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a szükségleteknek megfelelıen a játék közben is fedezzék fel a munka szükségességét. Szívesen vállaljanak egyéni megbízatásokat, legyenek aktív részesei a csoportszoba, öltözı dekorálásának. A gyermekkel való együttmőködés során folyamatosan, konkrétan, reálisan, vagyis a gyermeknek saját képességeihez mérten értékelünk a saját és mások általi elismerésére. 3.4 A gyermekközpontú ismeretszerzési folyamat 3.4.1 Tematikus projektrendszer, integrált fejlesztés Az óvodáskorú gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése a személyiség komplex, minden képességet érintı fejlıdéséhez vezet. Ezek a képességek az egyéni eltérések okai következtében nem fejlıdnek azonos ütemben. A projektrendszer, a foglalkozási ágak mőveltségtartalmait integrálva a képességek sokoldalú fejlesztésén keresztül integrált személyiségfejlıdést eredményez. A témakörök kiválasztásában, és a témák több szempontú feldolgozásában a gyermekek aktív partnerek, akik élményeikkel, tapasztalataikkal családjukban a szülık érdeklıdéséhez, és foglalkozásához is kapcsolódva hozzájárulnak az izgalmas, kreatív tervezéshez. A témák tevékenységekhez kapcsolódnak, melyben az integrált mőveltségtartalmak kerülnek feldolgozásra. Mindezek a különbözı tevékenységközpontokban valósulnak meg, a szabadjáték és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek során. 3.4.2 Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek A játékos ismeretszerzés, az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek lehetıségei a csoportok életkori összetételétıl függıen általában 9.00 óra után kezdıdnek, amikor az érkezı gyermekek már kijátszották magukat, és a játszócsoportok többször átrendezıdtek. 13

A spontán játék közben a gyermekek által éppen nem használt tevékenységközpontban az óvodapedagógus kezdeményezési az ismeretszerzési folyamatot. Az integrált témafeldolgozás keretében akár két tevékenység központban szervezett tevékenységet is felajánlhat. A választhatóság kétféle módon biztosítható: egy idıben két, vagy több egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel, egymás után, láncszerően egymáshoz kapcsolódó tevékenységgel. Az egy idıben, több központban biztosított választásoknál jó munkamegosztással a szakmai kompetenciák betartásával, és elızetes megbeszéléssel a dajka, a szülı is bevonható, értékes segítı társak lehetnek. A választhatóságot célszerő egy szervezettebb együttlétbıl indítani (pl. mesehallgatás, beszélgetı kör, ének-zene, mozgásfejlesztés), melyek után leginkább az 5-7 évesek a döntés lehetıségével élve irányítottabb tevékenységek közül választhatnak. Igyekszünk akár egy tevékenységközponton belül is biztosítani a választás, és a döntés lehetıségét. Pl. választhat a gyermek a megoldás technikájában (festés, ragasztás), munkaformában (egyéni, mikrocsoportos). 3.4.3 Differenciálás a tevékenységközpontokban A differenciálás a gyermekek közötti különbségekhez, fejlıdésbeli eltérésekhez való alkalmazkodás, amely nélkül nem valósítható meg az individualizálás. A differenciálás: szemléletmód (másság toleranciája), a fejlesztés stratégiája (az egyén lehetıségeibıl kiinduló fejlesztés a követelményekben), metodikai eljárás (módszerkombináció, amely egy helyzetben több lépcsıben differenciáltan tevékenykedtet), szervezeti keretek variációja (egyéni, mikro, makro munkaforma), a tartalom feldolgozásának módja (mélysége, terjedelme). A differenciálás nem valósítható meg a gyermekek egyénenkénti, alapos megismerése nélkül (készségek, képességek). Erre jó lehetıséget kínálnak a személyes beszélgetések, a gyermekek produktumai, szóbeli megnyilvánulásai, élményei, és tapasztalatai. A folyamatos megfigyelések képességeikrıl, fejlettségükrıl is tájékoztatást adnak. Fontosnak tartjuk mindezek regisztrálását (személyiségnapló), hiszen a fejlesztésre váró területeket ezen ismeretek birtokában tudjuk meghatározni. 4. A program feladatrendszere 4.1 Egészséges életmódra nevelés feladatai A napirend az óvodai tevékenységek szervezeti keretét biztosítja. Az életkornak megfelelı, helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlıdés 14

alapfeltétele, ezért a gondozás központi kérdésének tekintjük. A napi életritmus a rendszeres, megszokott idıben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlıdésnek is feltételei. Napirendünkre a rugalmasság, az életspecifikusság, tervszerőség és folyamatosság a jellemzı. Nem más, mint útmutató, mely mellızi a merevséget, és kerüli a koordinálatlan tevékenységet. A napirend kialakításánál figyelembe vesszük: a gyermekek életkorát, az óvodában eltöltött órák számát, az évszakot (az udvaron tölthetı idı aránya), a játékidı védelmét, a gyermekek reggeli gyülekezésének idıtartamát, a gyermekek változó alvási szükségletét, az ebéd érkezésének idejét, az aktualitásokat (rugalmasság). Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapot védelme és edzése az óvodai nevelés egyik alapvetı tevékenysége, amely segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését. Elısegíti a gyermek növekedését, fejlıdését. Ezek mellett hozzájárul egészségének megırzéséhez és jó közérzetéhez. A gondozási tevékenységek alapja az óvónı és a kisgyermek közötti meghitt viszony, természetes testközelség. A gyermekek fokozatosan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, ezért az óvodába lépéskor az önkiszolgálásban a meglévı fejlettségi fokuknak megfelelıen, eltérı ütemben fejlıdhetnek. Ezt szem elıtt tartva segítjük ıket úgy, hogy saját tapasztalataikat és tudásukat felhasználva a lehetı legtöbb önállóságot kapják, de mindig a közelben legyünk, ha segítséget igényelnek. Az öltözködésnél is e szerint az elv szerint segítjük a főzés, kötés, gombolás és cipzárhúzás gyakorlását és tanulását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek öltözéke önállóságukkal és az óvodai élettel összhangban legyen. Célszerő az idıjárásnak megfelelı többrétegő ruházat és kényelmes cipı viselése. Fontos feladatunk stabil szokásrend kialakítása és a rendezett, esztétikus külsı megjelenés iránti igény felkeltése. A táplálkozás a növekedés és fejlıdés egyik legfontosabb feltétele. Célunk az egészséges táplálkozás alapjainak megteremtése. Ennek érdekében törekszünk egészséges étrend kialakítására, ceriáliákban gazdag ételek felszolgálására, friss gyümölcs mindennapi adására, ill. a folyamatos folyadékbevitelre. Az eddig ismeretlen ételféleségeket igyekszünk megismertetni a gyermekekkel. A kultúrált étkezés feltételeinek megteremtésével az igényes étkezési szokások megalapozását segítjük elı. (Pl.: ünnepeken alkalomhoz illı terítıvel, díszes szalvétával, asztali díszek használatával is fokozzuk az ünnepi hangulatot). Megtanítjuk az evıeszközök helyes használatát. 15

Az étkezés elıtti és utáni hálaadó imádságot szokásunkká tesszük. A testápolás szolgálja a gyermek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Törekednünk kell a családi és óvodai gondozás, szokások összehangolására, a gyermekkel való bensıséges kapcsolat kialakítására, hogy az óvónıi modell személyes értékővé váljék. Megteremtjük a szükség szerinti kéz-és arcmosáshoz, érzékszervek és hajápoláshoz, fogmosáshoz, a WC használatához a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan és kellı intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A mozgás belsı igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez. Fejleszti az általános testi képességeket, a téri tájékozódást, a testséma kialakulását, elısegíti a koordinált mozgást, valamint a prevenciónak is eszköze. A mindennapos szabad mozgás során teremben és udvaron egyaránt egyénileg gyakorolhatják a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket. Hetente egy-két alkalommal szervezünk tervszerő mozgásfejlesztést, mely a nagyok számára kötelezı, a kisebbek folyamatosan kapcsolódhatnak be. Heti egy alkalommal kerül sor a közös testnevelésre, mely minden korosztály számára kötelezı. A foglalkozások felépítése során az életkori sajátosságokból és eltérı egyéni képességekbıl adódóan hangsúlyt fektetünk a differenciálásra (gimnasztikai-fıgyakorlatok, játékok). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek évszaktól függetlenül minél több idıt töltsenek a szabadban, így a gyermekek ellenálló képessége fokozódik, szervezetük alkalmazkodik az évszakok változásaihoz, ezáltal edzettebbé válnak. A pihenés, az alvás nagy jelentıségő az óvodás korban, ezért a helyes életritmus kialakítása elsı pillanattól kezdve elengedhetetlen. A gyermekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (az altatás hangulatához illı mese, halk zene vagy altatódal). Mivel eltérı a gyermekek alvásszükséglete, azoknak, akik hamarabb felkelnek, megengedjük, hogy csendes tevékenységet folytassanak (képeskönyv nézegetés, rajzolás, kirakózás). Az egészségvédelem, a gyermek testi épségének védelme érdekében hangsúlyt kell fordítanunk a környezet tisztántartására, a portalanításra, fertıtlenítésre. Fontos az idıjárásnak megfelelı réteges öltözködés, a nap folyamán a többszöri levegıcsere és a csoportszobában a lehetıség szerinti minél több zöld növény elhelyezése, ápolása, párásítása. A napközben megbetegedett gyermeket elkülönítve gondozzuk, amíg a szülık az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek fokozottabb gondozást, türelmet és figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása: külön törölközı, pohár, féső, ágynemő, ruha stb. használata elengedhetetlen. Figyelünk a gyermekek különleges betegségeire (reflux, asztma, bırallergia, stb.). A befogadás, beszoktatás idıszaka alapvetıen befolyásolja a gyermek óvodához főzıdı késıbbi kapcsolatát. A fokozatos beszoktatás keretében lehetıséget adunk arra, 16

hogy a szülı és a gyermek a kezdeti idıszakban együtt ismerkedhessen az óvodai élettel. Mivel ezt a lehetıséget nem minden gyermek és szülı igényli, az ı esetükben az óvónı megbeszéli a szülıvel a gyermek számára legoptimálisabb beszoktatási módot. Megengedjük, hogy az érzelmi biztonságot nyújtó kedvenc játékukat, vagy tárgyukat magukkal hozzák. 4.2 A szocializáció biztosítása, és az érzelmi nevelés Amint a gyermek az elsı óvodai közösségbe kerül, számos olyan elvárással találkozik, amelyek teljesítése elengedhetetlen a közösségben való élés és tevékenykedés szempontjából. Ezek sokban eltérhetnek az otthon megszokottaktól. A nevelı feladata, és felelıssége ezeket a gyermekekkel megismertetni, és elfogadtatni. Ha a gyermek ismeri a pontos, egyértelmő szabályokat, egyre inkább tudja mi a jó, a helyes, mit várhat el a többiektıl. Ennek tudatosulása növeli komfortérzetét. A szabályok kialakításában igyekszünk bevonni a gyermekeket. A kisgyermek személyiségének fejlesztésében az egyik fı célkitőzésünk az önfegyelem, önkontroll kialakítása. Ennek elérése érdekében fontosnak tartjuk a nemkívánatos magatartás (pl. verekedés, harapdálás) következményeit megvilágítani, segíteni a gyermeket a problematikus magatartás felismerésében, és a megoldás megtalálásában. Olyan együttmőködési stratégiát kívánunk kialakítani, megtanítani, melyek a gyermekek egyéniségébıl fakadnak, egyénre szabottak. Pl. hogyan lehet bekapcsolódni már mőködı mikrocsoportba, játékba. A nevelıknek fel kell tárni a gyermekek erısségeit, el kell fogadtatni a társakkal, amelynek eredményeként több játéksikerhez jut, erısödik belsı motivációja, beállítódása, és énképe, nı az önbizalma. És lassan rendezıdik a magatartása. Fontosnak tartjuk, hogy: soha ne legyenek elıítéleteink a gyermekekkel szemben, keressük azokat a tulajdonságait, amelyek alapján szeretetreméltó, éljük át a gyermek helyzetét, segítsük, és ne megtoroljuk a magatartást, beszéljük meg a fejlesztés stratégiáját a munkatársakkal és a szülıkkel, erısítsük az érzelmi kötıdést, fejezzük ki egyértelmően és érezhetıen szeretetünket, és figyelmünket a problémás gyermek felé. Az érzelmi nevelés fontossága abban rejlik, hogy az érzelmek irányítják a kisgyermek szinte minden megnyilvánulását. Hatással vannak a gyermek megismerı képességére, cselekvésére, egész személyiségére. Fontos feladatunk a gyermek érzelmeinek kialakítása, ápolása, bıvítése. Mivel az érzelmi hátterő figyelem és emlékezet nagyobb hatásfokú, ezért pozitív érzelmekre építve és azokat irányítva kell vezetnünk ıket a mőveltségtartalmak (ismeretek) feldolgozásának folyamat során. 17

Az egyes gyermekek felé áradó érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani elsısorban az egyénre szóló nevelést. Az óvodában minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetıségei. Az egyes központokban zajló tevékenységek bármelyike alkalmas arra, hogy erısítsük a szeretet, a kötıdés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítıkészséget, a szülık, a kortársak, a település, a haza szeretetét, az erkölcsi érzelmeket feltételezı humanista magatartást. Az ünnepek feltöltıdést, a játékot, a derőt és a kikapcsolódást biztosítják, amely által az ember képes felülemelkedni a hétköznapokon. Ebben a mi feladatunk a gyerekekkel való közös készülıdés, lehetıséget adni a képzeletnek, a gondolatok szabad szárnyalásának, a titok, a megfoghatatlan izgalmas átélésének, a rákészülés, lelkiszellemi ráhangolódás, élményszerzés, az ünnepvárás hangulatának gazdagítása útján játékkal, dalokkal, ábrázolással, mesével. Maga az ünnep, annak átélése családi élmény kell, legyen. Óvodánk ünnepei, megemlékezései: gyerekek születésnapja, óvoda születésnapja, Mikulás, Advent, Karácsony, Farsang, Március 15., Húsvét, Anyák napja, Pünkösd, évlezáró játszódélután (nagyok búcsúztatása). A hagyomány sokrétő mai tevékenységnek és megtartó kötelék megteremtésének lehet eszköze. A hagyományırzéssel, a mővészet eszközeivel, az élménypedagógia módszerével és a közvetlen tapasztalással tudjuk leghatásosabban a környezet megszerettetését a mindennapokba beépíteni. Fontos, hogy a gyermekek megérezzék, hogy a népi kultúrában az ember harmóniában élt a természettel és tisztelte az ıt körülvevı világot. A hagyományápolással az általunk nevelt gyermekek értékmegırzı, az alkotó tevékenységekhez kötıdı, a környezetet és a természetet tisztelı életmódra kapnak indíttatást. 4.3 Anyanyelv fejlesztése Az anyanyelv fejlesztése külön jelenik meg a programban, egy nevelési területként, bár elválaszthatatlan bármely tevékenységtıl és nevelési feladattól. A kontaktusteremtés, és tartás legfontosabb eszköze a nyelv, amely az óvodáskorban összefonódik a tevékenységekkel. Fontosnak tartjuk a beszélı magatartás kialakítását, óvodapedagógus és gyermek, illetve gyermek és gyermek között, mely a kommunikációs helyzetekben a személyesség síkjáig eljutó társalgást jelenti. Feltétele azonban a nevelı oldaláról: 18

a jó kapcsolat, a gyermekismeret, az empatikus magatartás, a másikra odafigyelés. A beszédfejlıdés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba. Hozzá kívánjuk szoktatni ıket ahhoz, hogy tevékenységeiket kísérjék beszéddel, szabadon mondják el érzéseiket, gondolataikat. Lehetıséget teremtünk arra, hogy kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak. A gyermekek beszéd-aktivitását a teljes odafordulással, aktív figyelemmel, és a gondolataikhoz kapcsolódó kérdéseinkkel tartjuk ébren. A tevékenységeket kísérı beszélgetések, a közös társalgások (beszélgetı kör), a nyelvi játékok, a szabad önkifejezés a drámajátékokban, az ösztönzı, valóban érdeklıdı felnıtt magatartása segíti a szókincs bıvülését, a beszédminıség alakulását. Fontos, és kiemelt feladatunknak tekintjük: a beszédképesség összetevıinek ismeretét (alap- és részképességek), a gyermekek egyéni fejlettségének elemzését (speciális szakembert igénylı esetek kiszőrése logopédia), a megfelelı minıségő mintaadást, az anyanyelv fejlesztését, szókincs gyarapítását spontán és tervezett tevékenységekben. 4.4 Mővészeti nevelés A mővészeti nevelés magában foglalja: a mővészeti alkotások befogadására, élvezetésre nevelést (irodalmi, képzımővészeti, zenei) a mővészetek által a gyermekek alkotó tevékenységre nevelését. A mővészeti nevelésben a legnagyobb hangsúlyt a komplexitás kapja, bár a tevékenységek színtereit jelentı központok elkülönülnek egymástól. Programunkban a mővészeti nevelés magában foglalja: az irodalmi, énekzenei, ábrázoló, kézmőves tevékenységet, és a bábjátékot. Közös jellemzıjük a szabad önkifejezés. 4.4.1 Irodalmi tevékenység A vegyes életkori összetételbıl adódóan minden korosztály számára biztosítjuk az érdeklıdésüknek, és igényüknek megfelelı mondókákat, verseket, meséket. Meseismétlések után ösztönözzük a gyermekeket a dramatizálás, bábozás kellékeinek 19

elkészítésére, a mese bemutatására, eljátszására. A nagyoknak szóló tündérmeséket mindig választható lehetıségként tervezzük, hogy a kisebbek az érdeklıdésük csökkenésével ki tudjanak lépni a szituációból. Az irodalmi élményt a nagyobbak sokféle tevékenységgel kapcsolhatják össze, így biztosítva számukra az optimális fejlıdést. A mesék dramatizálásánál az óvodapedagógus segítségével a kisebbnagyobb, a fejlettebb-fejletlenebb gyermekek között jól megoszthatók a feladatok. A mesélés, a verselés az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe, és módszere. Az irodalmi szövegek a szókészlet gyarapításával kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, különféle stiláris eszközök használatával gazdagítják a gyermekek nyelvi kifejezıkészségét. A felidézés dramatikus- és bábjátékkal biztosítja az újraátélést, mely egyúttal fejleszti a nyelvi emlékezetet, lehetıséget ad az összefüggı beszéd és párbeszéd gyakorlására. 4.4.2 Énekzenei nevelés Az óvoda elsısorban a közös, együttes dalok, játékok színtere. olyan játékoké, ahol a mozgás, a ritmus, a dallam és a szöveg globális élményt nyújt. Ezt az összhatást nem kívánjuk lerontani unalmas, lélektelen részekre bontott, kiragadott elemek gyakoroltatásával, a gyermek egyéni kiemelésével, szerepeltetésével. A ritmusérzékhallásfejlesztés minta alapján eredményes, ezért minél több társ szolgáltat mintát, annál nagyobb biztonságban érzi magát a gyermek, annál felszabadultabb. A sokszori gyakorlást a párválasztásos, dalos játékokkal kívánjuk megvalósítani. A hamis éneklés játékos, élvezetes gyakorlásokkal, jó hangú gyermekkel való együtténekléssel lassan korrigálható, fejleszthetı. A gyermekcsoport életkori összetételétıl függıen alakítjuk ki az egyéni, társas dalos játékok arányát, a dalanyagot, és s készségfejlesztési területeket. Legfontosabbnak tartjuk, hogy az a gyermek, aki otthon, természetes közegben nem találkozik az énekes gyermekjátékokkal, mozgásos mondókákkal, legalább az óvodában élményként érzelmi, és hangulati átéléssel élhesse meg a közös éneklés, és játék örömét. A zenei nevelés, a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerı, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetéső ritmus, a tempó és a tempó-váltás a gyakoroltatással az élıbeszéd érzelmeket tükrözı, jelentést hordozó elemit gazdagítják. A gyermekek szókincsét bıvítik a zenei neveléshez szükséges fogalompárok, amelyeknek a megértését, és használatát cselekvés, éneklés közben sajátítják el a gyermekek. A mondókák elısegítik a ritmikus szövegekben ismétlıdı beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. 4.4.3 Ábrázoló, kézmőves tevékenységek Programunk az ábrázoló, kézmőves tevékenységet az önkifejezés, a teljes személyiségfejlesztés fontos eszközének tartja. A mővészeti tevékenységekhez szorosan hozzátartoznak azok a speciális tartalmak, melyekkel meg kívánjuk ismertetni a gyermekeket. Ilyenek: 20