SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz
Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
A motiváció alapjai 14 Cselekvéseink alapvető indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet hoz létre. A késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak nevezzük motivációnak. Erősebb késztetés - nagyobb cselekvési készséggel párosul.
Motívumok eredete 14 A biológiai motívumok (túlélési és szociális, pl. éhség, utódgondozás) motívumok mellett az ember motivációs rendszerében számos olyan motívum is van, amely tanulás és szocializáció eredménye. (pl. elfogadás, elismerés, együttműködés) A motiváció ebben az esetben is az ember szervezetében fellépő feszültségi állapot csökkentésének igényéből fakad, ezek a motivációk nemegyszer erősebbek a biológiai motívumoknál.
Motívumok típusai 14 Elsődleges motívumok (nem tanult, fiziológiai alapú) pl. éhség, szomjúság, sex, stb. Általános motívumok (nem tanult, de pszichés alapú), pl. kíváncsiság, manipuláció, aktivitás, szeretet. Másodlagos motívumok (tanult motívum), pl. a siker, a hatalom, a szeretet, a biztonság és a státusz iránti igény A szervezeti viselkedés szempontjából az utóbbi kettő bír nagyobb jelentőséggel.
A motiváció folyamata 14 Szükségletek Késztetés a szükségletek kielégítésére Motivált magatartás
A motiváció fogalma 14 A motiváció fogalmát kétféleképpen is használjuk: egyrészt a belső késztetések megszervezését nevezzük motivációnak (pszichológiai eredetű fogalom), másrészt az ösztönzés szinonimájaként, azt vezetői magatartást jelöli, amelyben beosztottjait a szervezeti célok elérésére készteti (vezetés-elméleti fogalom).
A motivációs rendszer 14 A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az emberi viselkedést, különféle cselekvésekre késztetnek. Közvetlenül nem figyelhetők meg, csak a viselkedésen keresztül. Az egyes motívumok különböző erősségűek és dinamikusan változnak
Motiváció és teljesítmény 14 Teljesítmény = f (képesség motiváció)
A szervezetben megnyilvánuló 14 motiváció alapmodellje
Motivációs elméletek 15-24 Korai motivációs elméletek Hedonizmus (előnyök hátrányok racionális összevetése) Ösztönelmélet (tudattalan motivátorok) Tartalomelméleti modellek Folyamatelméleti modellek
Maslow szükségleti 15-16 hierarchiamodellje
Herzberg 17 kéttényezős elmélete
Herzberg 17-18 kéttényezős elmélete Higiénés tényezők fizetés munkafeltételek munkahely biztonsága személyes kapcsolatok elégedetlenség MUNKA FELTÉTELEK Motivációs tényezők felelősség vállalás a nagyobb teljesítmény a fejlődés a karrierépítés lehetősége elégedettség MUNKA TARTALMA
Herzberg 18 kéttényezős elmélete
McClelland-féle elmélet 18-19 Siker vagy teljesítmény motívum (achivement need) a siker elérésére, a teljesítmény fokozására vonatkozó késztetés (ellentéte a kudarc kerülés) Hatalom motívum (power need) mások befolyásolásának fontossága Társulási motívum (affiliation need ) a mások általi elfogadás, együttműködés igényéből fakad
Alderfer ERG elmélete 19-20 E = Létérdek R = Kapcsolati szükséglet G = Növekedési szükséglet Bár hierarchikus szerkezetű, a környezet határozza meg az igény erősségét és átrendezheti a struktúrát is!
Elváráselmélet 20-21 Vroom szerint az emberek erőfeszítésre vonatkozó pszichológiai késztetése a jövővel kapcsolatos elvárásokkal és a jövőbeli következmények vonzóságával (valencia) arányos. P(E T) P(T K) Erőfeszítés Teljesítmény Következmény - teljesítmény elvárás - képességek - feltételek - a következmény biztonsága - elérhetősége - gyorsasága Belső/külső jutalom értéke (V) M e = P(E T) x P (T K) x V
Méltányosságelméleti modell 21 A késztetés alapja a másokkal való összehasonlításból fakadó feszültség. A méltánytalanság érzete reakciókat vált ki. Méltányosság: OP = OR IP IR
Példák a faktorokra 21 Input tényezők Erőfeszítés Képzés Tréning Tapasztalat Lojalitás Kor Következmények Fizetés Juttatások Költségtérítés Beosztottak száma Cím, rang Státusz szimbólumok Munkafeladatok Szabadidő
Megerősítéselmélet 21-22
Megerősítés 22-23 ütemezés és gyakoriság szerint Meghatározott intervallumú megerősítés (fixed-interval schedule) Változó intervallumú megerősítés (variable-interval schedule) Meghatározott arányú megerősítés (fixed-ratio schedule) Változó arányú megerősítés (variable-ratio schedule)
Célkitűzés-elmélet 23 A szervezeti teljesítmény növelésének alapja az egyéni és szervezeti célok közötti összhang. Ha az alkalmazott ismeri, érti és elfogadja a célokat, azok megvalósításáért hajlandó cselekedni. ( Management by Objectives irányzat) A nagyobb teljesítmény elérését segíti: specifikus célok megfogalmazása komplex célok kijelölése célok elfogadása a teljesítmények visszacsatolása
Porter-Lawler modell 23-24
Ajánlások a vezetőknek 25 Nyújts értékes jutalmakat! Erősítsd a teljesítmény jutalom kapcsolatot! A munkakörök kialakítása révén biztosítsd a hatékonyságot! Alkalmazz képzett embereket! Ne mulaszd el a helyes munkamódszer betanítását! Kapcsolj a feladatokhoz teljesítménymutatókat! Az ösztönző rendszer kapcsold a teljesítményhez! Erősítsd a jutalmak igazságos és méltányos megítélését!
A motiváció 25 növelésének eszközei Ösztönzési rendszer Teljesítményértékelési rendszer Munkakör-kialakítás
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! gyoker@mvt.bme.hu