MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június
3. hét A mezőgazdasági kínálat Fertő Imre Irodalom Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 4. fejezet Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 2. fejezet Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw Hill, 6. fejezet Alkalmazás: Chavas, J. P. Johnson, S. (1982): Supply dynamics: the case of U.S. broilers and turkeys. American Journal of Agricultural Economics. 64, 558 564. Bakucs, L. Z., Fertő, I., Fogarasi, J., Latruffe, L. (2010) The impact of EU accession on farms technical efficiency in Hungary. Post-Communist Economies Vol. 22. (2). 165 175. A mezőgazdasági kínálat elmélete A mezőgazdasági kínálat elmélete A kínálatot meghatározó tényezők A kínálati rugalmasságok 2
A kínálat sajátosságai A kínálat elemzés módszerei Késleltetett eloszlású modellek A kínálat elmélete A kereslet elmélete feltételezi, hogy a fogyasztók A hasznosságukat maximalizálják a költségvetési (jövedelem) korlát figyelembe vételével A kínálat elmélete feltételezi, hogy a termelők A jövedelmüket, profitjukat maximalizálják a költségkorlátok figyelembe vételével Gyakori feltevés, az inputkombinációk problémáját a vállalat/farm elemzését a bevételekben és költségekben kifejezve a kibocsátás függvényében írják le A vállalkozó problémája, hogy kiválassza azt az outputot, amely maximalizálja a profitját A költség függvényekről az információt kaphatunk a termelési függvényből költségegyenletekből 3
Rövid távon feltesszük, hogy a legtöbb tényező fix, és csak néhány változik TFH q=f(x 1, X 2 ) és C=(r 1 *X 1 +r 2 *X 2 +b (fix költség) Négy költségreláció ATC=TC/q=g(q)+b/q AVC=TVC/q=g(q)/q AFC=FC/q=b/q MC=dC/dQ=g (q) C=g(q)+b Teljes költség=az output függvénye+ fix költség Az MC mindig a minimumában metszi az ATC és AVC görbéket Bizonyítás: Ha VC=g(q), akkor MC=g (q) és AVC=TC/q=g(q)/q davc/dq=(q*g (q)-g(q))/q 2 =0 davc/dq=0, ha a számláló=0 q*g (q)-g(q)=0 g (q)=g(q)/q Hasonló módon lehet bizonyítani ATC-re Π=TR-TC=p*q-g(q)-b Π parciális deriváltjai q-ra és egyenlővé tenni 0-val 4
dπ/dq=p-g (q)=0 p=g (q) Ár=Határköltség dπ/dq néha határbevételnek is hívják, mert a TC parciálisa Profitmaximumban MC=MR=p Mi történik ha változik az ár? Ha az ár nő vagy csökken az optimális output, amelyben a profit maximális nő vagy csökken, ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje az AVC görbe fölött (AVC alatt nem érdemes termelni, mert nem fedezi a VC-t) Ha TR=p*q, akkor AR=TR/q=p*q/q=p MR=dTR/dq=p AR=MR=p Ezért a D görbe, amellyel a vállalat szembe néz az érvényes piaci ár A kínálatot meghatározó tényezők Kínálati függvény Q s =f(p i, P s, P c, I n, N, T, R, O), ahol Q s : a kínálat mennyisége P i : a temék ára P s : a helyettesítő temék ára P c : a kiegészítő termék ára I n : az inputok ára N: a termelők száma 5
T: technológia R: a termelők eloszlása O: a termelők célja Hogyan befolyásolják az egyes változók a kínálat mennyiségét P i : nő vagy csökken P s : nő vagy csökken P c : nő vagy csökken I n : nő N: nő, csökken T: javul R: változik O: változik A kínálat árrugalmassága Saját árrugalmasság E p = ( dq / dp) /( P / Q) E p = ( Q0 Q1) /( Q0 + Q1) ( P0 + P1) /( P0 P1) Ha E p <1 rugalmas Ha E p =1 egységnyi rugalmas 6
Ha E p >1 rugalmatlan Ha E p =0 teljesen rugalmatlan Ha E p = teljesen rugalmas Kínálati árrugalmasságok Keresztárrugalmasság E ij = ( dqi / dpj) /( Pj / Qi) Ha E ij >0, akkor i és j helyettesítők Ha E ij <0, akkor i és j kiegészítők Ha E ij =0, akkor i és j függetlenek Input árrugalmasság EI = ( dq / di) /( I / Q) A kínálat sajátossága A természettől való függőség Az időjárástól függő termelési ingadozás A termékek gyors romlandósága A hosszú termelési ciklus Az immobil termelési tényezők magas aránya A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága Következmények: Árrugalmatlan kínálat Kockázatkerülés Inverz kínálati magatartás túltermelési csapda 7
A kínálatelemzés módszerei Adatok: Idősor elemzés Aggregált makro adatok Keresztmetszeti adatok termelői szintű adatok Panel adatok A kettő kombinációja Módszerek Egy egyenletes modellek Egy egyenletes modellek Modell Függvény Rugalmasság Lineáris Y=α+βX β(x/y) Log-log logy=α+βlogx β Log-lin logy=α+βx βx Lin-log Y=α+βlogX β(1/y) Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/xy) 8
A késleltetett eloszlású modell Dinamikus hatások A (szak)politikai intézkedések hatásának idő kell A hatás nagysága és természete változhat időben Állandó versus átmeneti hatás Késleltetett eloszlású modell (Distributed lag) A hatás eloszlása időben 9
Két kérdés Milyen messze mehetünk vissza? Mekkora legyen a késleltetés hossza Véges vagy végtelen Kell-e az együtthatókat korlátozni? Pl. sima alkalmazkodás Hadd döntsék el az adatok Korlátlanul véges késleltetett eloszlás Véges: a változások a változóban csak egy másik vagy csak egy fix periódusra van hatása Pl. monetáris politika a GDP-re 18 hónapon át hat Az intervallumot bizonyossággal ismerjük Korlátlan (strukturálatlan) A t+1 periódus hatása nem kapcsolódik a t periódus hatásához n strukturálatlan késleltetés nincs szisztematikus szerkezet, amely a β -ra hat A β -k korlátlanok OLS működik, azaz konzisztens és torzítatlan becslést ad 10
Számtani késleltetésű szerkezet (impulzus válasz függvény) 11
Számtani késleltetés Csak egy koefficienst kell becsülni, g, n+1 koefficiens helyett, b 0,..., b n. 12
Polinomiális késleltetés ahol i = 1,..., n Például, a négyzetes polinóm: ahol i = 1,..., n p = 2 és n = 4 13
Mértani késleltetés (impulzus válasz függvény) 14
Alternatív késleltetés modellek Adaptív várakozás, A mértani késleltetés modell egy változata Adaptív várakozás plusz mértani késleltetés modell Feltevések a várakozásokra Múltbéli tapasztalat A várakozások felfrissülnek a hibák fényében Parciális alkalmazkodás A mértani késleltetés modell másik változata Az alkalmazkodás költségbe kerül, nem történik meg olyan gyorsan A mezőgazdasági termelés A termelési függvény: Fizikai össztermék, TPP= Y=f(X) Fizikai átlagtermék: APP=Y/X=f(X)/X Fizikai határtermék: MPP=dTPP/dX=dY/dX=df(X)/dX=f (X) Tényezőrugalmasság E=(dY/Y)/(dX/X)=(dY/dX)/(X/Y)=MPP/APP 15
Termelési- és költség függvények Termelési függvények becslése Cobb Douglas CES Translog etc. Költségfüggvények becslése Technikai változás becslése A skálahozadék típusai 16
A skálahozadék forrásai A növekvő skálahozadék forrásai Fix költségek Munkamegosztás Árelőny az inputok beszerzésében A csökkenő skálahozadék forrásai A hatékony menedzsment korlátai Az agroklimatikus tényezők fölötti kontrol korlátai A kockázat jellegének megváltozása Összefoglalás A mezőgazdasági kínálat jól leírható a standard közgazdasági elmélettel, de figyelembe kell venni a mezőgazdasági kínálat sajátosságait A természettől való függőség Az időjárástól függő termelési ingadozás A termékek gyors romlandósága A hosszú termelési ciklus Az immobil termelési tényezők magas aránya A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága Következmények: Árrugalmatlan kínálat Kockázatkerülés 17