Szívbetegek nem szívsebészeti anesztéziája. Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT



Hasonló dokumentumok
Nem szívsebészeti műtétre kerülő betegek perioperatív átviszgálási stratégiája és előkészítése. Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT

Akut koronária szindróma. Dr.Becker Dávid Ph.D

Nem szívsebészeti műtétre kerülő kardiovaszkuláris betegek perioperativ ellátása. Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT

Mellkasi fájdalmaink az elmúlt 2 év során

Kardiológiai betegek perioperatív kivizsgálása és előkészítése Prof. Fülesdi Béla, Dr. Páll Dénes, Dr. Molnár Csilla (Debrecen)

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.

A PITVARI ÉS KAMRAI TERHELTSÉG EKG JELEI. Dr. Szabados Eszter

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

Pulmonalis embolisatio. Kerekes György DEOEC, Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika

Ischaemias szívbetegség kezelése PCI-vel

ECHOCARDIOGRAPHIÁS VIZSGÁLATOK II. Az ischaemiás történések időbeni sorrendje. Az ischaemia lehetséges kimenetele

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Aorta stenosis, a probléma jelentősége

Szívzörejek észlelése, értékelése, házi gyermekorvos teendői. Ablonczy László, Kálmán Mihály

Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Ischaemiás szívbetegség Ac. coronaria syndr-k. dr. Nádházi Zoltán

Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ Kardiológia

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A szívbetegségek képalkotó diagnosztikája. SZTE ÁOK Radiológiai Klinika, Szeged

A szív- és érrendszeri megbetegedések

Stabil angina pectoris diagnózisa és kezelése

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

di A szív és nagyerek vizsgálata

Szívultrahang vizsgálatok gyermekkorban. Dr. Tölgyesi Andrea I. sz. Gyermekklinika Semmelweis Egyetem, Bp.

Műbillentyű diszfunkció

Bal kamra funkció echocardiographiás megítélése

Belgyógyászati Tantermi előadás

CARDIOGEN SHOCK ALACSONY SZÍVPERCTÉRFOGAT

Veleszületett szívbetegek képalkotó vizsgálata

Vizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)


Kardiovaszkuláris betegségek-statisztikai adatok


Mitrális billentyű szűkület Mitrális billentyű elégtelenség Mitrális billentyű prolapszus Aorta billentyű szűkület Aorta billentyű elégtelenség

Terheléses vizsgálat krónikus pulmonális embóliában

Belgyógyászati Tantermi előadás

Echocardiographia szerepe a strukturális szívbetegségek felismerésében

A mitralis regurgitáció. Hegedűs Ida DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika

Az iszkémiás szívbetegség, szegmentális falmozgászavarok, infarktus szövődményei

Csecsemőkori vitiumok jelentőségei a háziorvosi gyakorlatban. Dr. Tölgyesi Andrea gyermekkardiológus SE I. Gyermekklinika

EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban. Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

Szívelégtelenség terhességben. Rudas László 2012 november 10

Peripheriás artériás betegség. Prof. Dr. Pál Soltész Angiológiai tanszék 2013 October

Engedélyszám: /2011-EAHUF Verziószám: Kardiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Dr. Balogh Sándor PhD.

Obstructióval járóveleszületett szívhibák

Sürgősségi ellátást igénylő kardiológiai problémák gyermekkorban

Veleszületett szívbetegség az élveszületettek kb. 8 -énél fordul elő.

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük II.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Két-dimenziós echocardiographia. Készítette: A Kardiológiai Szakmai Kollégium

Szívsebészet - veleszületett szívbetegségek. PTE Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika. A szív embryogenesise

SZÍVSEBÉSZET. 3. A vérzéscsillapítás sebészi lehetőségei. A transzfúzió alapszabályai, alternatívái

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

Minden jog fenntartva. Jelen kiadványt, vagy annak részleteit a Szerzők engedélye nélkül bármilyen formában reprodukálni és közölni tilos.

Gyógyszerek a kardiológiai és sürgősségi ellátásban. DR. KUN CSABA DE OEC KARDIOLÓGIAI INTÉZET Elektrofiziológia

Tomcsányi János. A Troponin használata a sürgősségi sségi gyakorlatban a kardiológus szemszögéből

Forgalmi, teljesítmény és költség adatok ( )

A SZÍVELÉGTELENSÉG KORSZERŰ DIAGNOSZTIZÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLYON

P pulmonale 7. Bal pitvari abnormalitások (P mitrale)

A heveny mellkasi fájdalom kórházon kívüli ellátása

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia

Kórszerű kardiológiai vizsgáló eljárások 1. PTE Egészségtudományi Kar GOKI, Dr. Szüts Krisztina

Szívultrahanggal felismerhető kardiológiai veszélyállapotok

SZÍVSEBÉSZET. 3. A vérzéscsillapítás sebészi lehetőségei. A transzfúzió alapszabályai, alternatívái

A mellkasi betegségek diagnosztikus lehetőségei. Dr. Miheller Pál Semmelweis Egyetem, II.sz. Belgyógyászati Klinika

SZÍVRITMUSZAVAROK KORAI ÜTÉSEK SUPRAVENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK JUNKCIONÁLIS ARITMIÁK VENTRIKULÁRIS TACHYARITMIÁK ÁTTEKINTÉS

A szívzörejek keletkezése, diagnosztikus jelentőségük

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

Nagy Viktor dr., az előadással kapcsolatos összeférhetetlenség. Gyógyszergyári igazgatósági/szakértői/tanácsadói tagság: -

a, 40-50%-os stenosis b, főleg fehér thrombus, főleg vörös thrombus d, coronaria spazmus 5. STEMI-ben fájdalomcsilapításra -t kell adni.

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 9.

Kardiológiai diagnosztika

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szív, mint embóliaforrás. Készítette: A Belgyógyászati Szakmai Kollégium

2011 április 6. Kovács Árpád Ferenc Mogye, ÁOK III


III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.

Keringés. Kaposvári Péter

Jobb szívfél betegségei, pulmonális hypertonia diagnosztikája, kezelése

Transztelefonikus EKG a klinikai gyakorlatban. Dr. Szabados Eszter Ph.D. Med. habil. Pécsi Tudományegyetem

Infarktusos betegek ellátásának minősége a sürgősségi osztályon- 5 év tapasztalata (Coronariaőrző, vagy sürgősségi osztály) Dr.

Terheléses EKG (MP 064.B1)

Syncope diagnosztika a kardiológus szemszögéből SIMOR TAMÁS PTE, KK SZIVGYÓGYÁSZATI KLINIKA

A billentyű funkciók echocardiographiás leképzése

Az iszkémiás szívbetegség, Kamrai ritmuszavarok Dr. Czopf László/Dr. Szabados Eszter

Változások a gyermekkardiológiában

Gyakorlat Az orvos-beteg viszony jelentősége az orvosi munka szempontjából.

Tantermi előadás. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika. Veleszületett és szerzett vitiumok.

Betegtájékoztató OPTIRAY 350 MG I/ML OLDATOS INJEKCIÓ ELÕRETÖLTÖTT FECSKENDÕBEN

A heveny mellkasi fájdalom -ACS -STEMI -kórházon kívüli ellátása

5.3 A hypertoniabetegség gyógyszeres kezelése

A kutyák szívének ultrahangvizsgálata

Szívbetegség és terhesség. Dr. Gaszner Balázs Ph.D., med.habil. Egyetemi docens PTE, ÁOK, Szívgyógyászati Klinika

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Dr. Bencze Ágnes Semmelweis Egyetem II.sz. Belgyógyászati Klinika 2015.Március 16

Az Országos Mentőszolgálat eljárási rendje

Átírás:

Szívbetegek nem szívsebészeti anesztéziája Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT

Hypertónia fogalma Hypertónia fogalma Hypertónia: A nyugalomban mért vérnyomás 3 különböző értékének átlaga nagyobb mint Systoles érték: 139 Hgmm Diastoles érték: 89 Hgmm

Súlyosság szerinti beosztás Súlyosság szerinti beosztás Syst Diast (Hgmm) Optimális vérnyomás 120 80 Normalis vérnyomás 130 85 Magas norm. 130-139 85-89 Kóros:I fokozat 140-159 90-99 II fokozat 160-179 100-109 III fokozat 180-209 110-119 IV fokozat >210 >120 Isolalt systoles hypertonia >140 < 90

Ahogyan az aneszteziológus találkozik a magas vérnyomással Korábban normotensiós beteg perioperativ vérnyomásemelkedése Eleve hypertoniás beteg

Vérnyomás és perioperativ rizikó Vérnyomás és perioperativ rizikó Vérnyomás státusz a műtét előtt Perioperativ hypertensios epizódusok (%) Perioperativ cardialis szövődmények (%) Normális vérnyomás 8 11 Beállított magasvérnyomásbetegség Kezelt, de magas vérnyomás Kezeletlen és magas vérnyomás 27 24 25 7 20 12

Mitől függ a rizikó? Mitől függ a rizikó? Hypertonia: kezelt - nem kezelt Műtét: elektiv vagy sürgős Műtét típusa: nagy rizikójú: pl. szívműtét, aorta közepes rizikójú: pl. carotis kis rizikójú: pl. cholecystectomia Életkor Kisérő és másodlagos betegségek( Halálos négyes: Hypertonia, obesitas, diabetes mellitus, hyperlipidaemia) Aneszteziológiai technika

Korábban nem hypertoniás beteg magas vérnyomásának okai Préoperativ szak: szorongás Intraoperativ szak Laryngoscopia, intubáció Intraoperativ: nem megfelelő alvásmélység nem megfelelő fájdalommentesség hypoxaemia műtéti technikával kapcsolatos: pl. kirekesztések, sympathicus vongálása, endocrin sebészet intracranialis hypertensio (bradycardia) Posztoperativ szak: nem megfelelő posztoperativ fájdalomcsillapítás hypoxaemia szorongás, agitáltság hólyagfeszülés folyadék-túlterhelés PONV

Ismert hypertoniás beteg Ismert hypertoniás beteg Ugyanazok az okok, mint nem hypertoniásban itt is lehetnek Stressz-ingerekre hevesebb reflexválasz: perioperativ vérnyomáskiugrás gyakoribb Az agyi autoreguláció átállt egy magasabb szintre Célszerv-károsodások: Cardiovascularis Cerebrovascularis Vese (elimináció) Hypertonia-incidencia és életkor életkor és aneszteziológiai rizikó

A vérnyomáskiugrás következményei Célszerv-károsodás Myocardium ischaemia Stroke, hypertensiv encephalopathia Veseelégtelenség Szívelégtelenség, tüdőoedema Műtéttel összefüggő vérzés, rávérzés varratelégtelenség aorta dissectio

A vérnyomás alakulása idealisan vezetett anesztézia esetén RR Préoperativ Laryngoscopia Felszínes anesztézia, fájdalom Posztoperativ Indukció Intraoperativ Narkózis vége

Hypertóniás beteg vizsgálata Hypertóniás beteg vizsgálata Fizikális Laboratóriumi ( ionok, lipidek, hormonok) Műszeres: -EKG -ABPM -UH

A beteg vérnyomása: sys:140-180 Hgmm, diast: 90-110 Hgmm Egyéb kockázati faktorok, célszerv-károsodások, társbetegségek vizsgálata Életmód-beli változások kezdeményezése A kockázati csoport megállapítása Nagyon nagy kockázat: A gyógyszeres kezelés Nagy kockázat: A gyógyszeres kezelés Közepes kockázat: A vérnyomás és egyéb kockázati faktorok monitorozása3-6 hónapig Kis kockázat: A vérnyomás és egyéb kockázati faktorok monitorozása 6-12 hónapig RRsys>140,diast>90: gyógyszeres kezelés megkezdése RRsys<140,diast<90: monitorozás folytatása RRsys>150, RRdiast>95 Hgmm: gyógyszeres kezelés RRsys<150, RRdiast<95 Hgmm: monitorozás

Aneszteziológiai technika megválasztása Gerincközeli technikák: spinalis és epiduralis anesztéziák sympathicolysis (igazán csak volumenbevitellel kontrollálható posztoperativ szakban visszaüt ) Intravénás és inhalációs anesztetikumok, analgeticumok és relaxánsok: a legtöbbjük csökkenti a vérnyomást (bevezetés: kb 30%) de az agyi oxigénigény is csökken kivéve: ketamin balanszírozott anesztézia

Előkészítés Teendők - 1 Teendők - 1 Ha hypertoniás: kapjon megfelelő kezelést! Sürgős műtét: volumenstátusz optimalizálása, RR redukció (180 Hgmm)- B-blokkoló Elektívműtét Préoperativ átvizsgálás- rizikóbecslés: EKG, echocardiographia, terheléses EKG, coronarographia (?), carotis Doppler, vesefunkció, kísérő betegségek

Teendők - 2 Teendők - 2 Prémedikáció: szorongás csökkentése előző nap: anxiolyticum, altatószer a műtét napján egy korty vízzel reggel 6 órakor vegye be a gyógyszereit (ACE gátlót felezett adagban) bevezetés potencírozás

Narkózis bevezetés Teendők - 3 Teendők - 3 megfelelő anesztetikum megválasztása intubációs stressz csökkentése hirtelen vérnyomásesés kerülése oxigenizáció! Narkózis fenntartás: könnyen kormányozható balance-anesztézia (inhalációs?) Narkózis utáni időszak fokozatos ébresztés Posztoperatív fájdalomcsillapítás!

Hypertóniás beteg anesztéziájának veszélyei Arritmiák-CO csökkenést okoznak Hypotensio Myocardiális ischaemia Életfontos szervek hypoperfúziója Fokozott szívhalál rizikó Hypertensio-óvatos RR csökkentésrelatív hypotensió!

ISZB Myocardium O 2 igény szívfrekvencia kontractilitás systoles falfeszülés O 2 kínálat coronaria áramlás O 2 szállító kapacitás

ISZB formái ISZB formái Stabil angina pectoris Instabil angina pectoris Varians angina Myocarium infarctus Silent ischaemia

Stabil angina pectoris Stabil angina pectoris Az ishemiás fájdalmat döntően fizikai terhelés, vagy egyéb provokáló tényező váltja ki. Jellemzői: - A rohamok gyakorisága kb. azonos - A rohamok erőssége, tartama hasonló - Nitroglicerin, vagy a kiváltó ok megszűnte 10 percen belül szünteti a panaszokat.

Instabil angina pectoris Instabil angina pectoris Progrediáló panaszok, esetleg nyugalmi angina. Legveszélyesebb esetben nyugalomban halmozott angina. Jellemző: Átmeneti EKG változás.

Varians angina pectoris Varians angina pectoris Nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalom, melyet nem előz meg effort jell. panasz. Jellemző: EKG-n ST eleváció Gyakori a roham alatt a malignus kamrai ritmuszavar Gyakori vezetési zavar

Silent myocarium ischaemia Silent myocarium ischaemia I tipus: A betegnek soha nem volt mellkasi fájdalma, de az EKG, vagy más vizsgálatok lezajlott infarctust, néma ischaemiás periódusokat igazolnak. II tipus: Tünetekkel járó és néma ischaemiás periódusok egyaránt előfordulnak.

ISZB-s beteg állapotának megítélése ISZB-s beteg állapotának megítélése

A beteg állapotának megítélése valamint a további teendők

Angina pect. osztályozása (CCS) ClassI: Szokásos fizikai tevékenység nem, csak annál nehezebb tartós fizikai igénybevétal vált ki mellkasi fájdalamat. (7 MET) ClassII:A szokásos fizikai igénybevétel korlátozott. Sietés, lépcsőzés, étkezést követően jelentkezik a mellkasi fájdalom. (5 MET) Class III: A szokásos fizikai akt. jelentős mértékben beszűkült Norm. tempóban séta, járás panaszt okoz.( 5-2 MET) ClassIV:Minimális fizikai aktivitás is panaszt okoz.(2 MET) 1 MET- 3.5 ml/kg/min O2 fogyasztás

Mellkasi fájdalom diff. dg.-a Mellkasi fájdalom diff. dg.-a Gastro-oesophagealis reflux Duodenális/ventricularis ulcus Csont és izületi fájdalamak Intercostalis neuralgia Pneumonia Pulm. emb. Aorta dissectio

Az angina pect. gyógyszeres terápiája Trombocyta aggr. gátló Lipidcsökkentő kezelés Nitrátok B-receptor blokkolók Ca-csatorna blokkolók ACE gátlók

ACS klinikai gyanúja (fizikális vizsg., EKG labor) Tartós ST elevatio Nem tartós ST elevatio Bizonytalan diagnózis Thrombolysis PCI ASA, LMWH, clopidogrel, beta-blokkolo, nitrát ASA Magas rizikó Alacsony rizikó GP IIb/IIIa Második troponin meghatározás PCI, CABG,gyógyszeres kezelés a klinikai és angiographias lelettől függően Pozitiv Kétszer neg. Terheléses vizsg. Pozitiv Neg.: ambuláns ellátás Coronarographia

Kardiológiai vizsgálómódszerek ISZB-ben Terheléses EKG Echocariographia Holter monitorozás Terheléses echocardiographia fizikai gyógyszeres Terheléses izotóp vizsgálatok PET (életképesség kimutatására)

AHA/ACC guidelines AHA/ACC guidelines Csak akkor kell revascularisatio preaop, ha műtét nélkül is kellene A műtét és a revascularisatio sorrendjét a műtét sürgőssége dönti el. Magas rizikójú műtétek előtt revascularisationak kell először megtörténnie. Magas rizikójú beteg, rossz BK funkcióval PTCA javasolt. Ha stent beültetés történt, akkor az elektív műtétet 2-6 héttel el kell halasztani.

Ischaemiás szívbetegek anesztéziája. Premedikáció: Anxiolízis Bevezetés: etomidat, midazolam, propofol(?). Sympaticus stimuláció kivédésére intubáláshoz loc. Lidocain jav. Fenntartás: Cél: egyenletes narcosis, Kerülendő a vérnyomásingadozás, és a szélsőséges CO 2, vmint a tachycardia. Isofluran megfontolandó!!(coronaria steal) Ébresztés:Amennyiben mód van rá, nem ébresztjük a beteget a műtőben.

Billentyűbetegek aneszteziológiai ellátásának szempontjai

Aorta stenosis Aorta stenosis Ao billentyű stenosis Supravalvularis Valvularis Subvalvularis Fizikális jelek: Pmax az Ao felett (R2) ejectios systolés zörej hallható, mely a jugulum és a carotisok felé vezetődik Surranás tapintható Valvularis AS protosystolés csattanás EKG: bal kamra hypertrophia (QRS amplitudó nő, V1S + V6l >35 mv Bal kamra strain I, avl, V5-6 St depresszió és negativ T

Aorta stenosis EKG képe Aorta stenosis EKG képe

Aorta stenosis II. Aorta stenosis II. Mellkas Rtg: az aortán poststenoticus dilatatio Echo: felszín mérés (0,75 cm2) Gradiens mérés (60 Hgmm) Aneszteziológiai szempontok: Kontraindikált az elektív műtét 60 Hgmm-es átlaggrádiens és 0,75 cm2-es area Előkészítés: ACE gátló

Aorta insufficientia I. Aorta insufficientia I. Ok: - Rheumás endocarditis Dissectio Lues Fizikális jelek: Pmax 3M3, 4L1 magas frekvenciájú protomesodiastolés zörej Emelő szívcsúcslökés Csúcsi galopp Austin-Flint zörej: csúcsi praesystolés, relativ MS Nagy pulzusamplitudó (celer et altus) Musset-jel: pulzussal szinkron fejbiccentés Quincke-tünet: a köröm distalis részésre nyomást gyakorolva pulzáció látható A systolés és diastolés vérnyomás értéke egymástól távol

Aorta insufficientia II. Aorta insufficientia II. EKG: I, avl, V4-6, magas R hullám Súlyos esetben BK strain jelek Echo: color Dopplerrel I-IV fokú Ai, EF meghatározás Aneszteziológiai megfontolások: Romló EF kimerülő BK funkcióra utal Decompensatio veszélye!- katekolaminok!

Aorta insufficientia EKG képe Aorta insufficientia EKG képe

Aorta dissectio Aorta dissectio De Bakay: I. Aorta ascendenstől az a. iliacáig II. Aorta ascendens III. Aorta descendens Fizikális jelek: I. és II: AI fizikális jelei I-III: heves mellkasi fájdalom, mely a lábak irányába is sugárzik Systolés vagy folytonos zörej a mellkasfalon TEE: valódi és hamis lumen Mellkas Rtg: aorta ascendens dilatatio EKG: BK hypertrophia jelei Aneszteziológiai megfontolások: Ha carotisokra terjed CBF csökken Ha az a. renalisokra: vesefunctio csökken Ha az iliacára: alsóvégtagi ischaemia

Mitralis stenosis Mitralis stenosis Ok: rheumás carditis Fizikális jelek: Mitralis rózsa Dobbanó I. hang a csúcson és a mitralis areaban Protomesodiastolés zörej OS Fulladás, pangásos tüdő PF EKG: Pmitrale: I-II-ben széles P, V1-2-ben bifázisos P Mellkas Rtg: megnagyobbodott BP, tág véna pulmonalis Echo: Aneszteziológiai megfontolások: Tüdőoedema veszély meszes billentyű 1 cm2 alatti area: súlyos szűkület Digitalis: csak magas frekvenciájú PF esetén! Embolizáció veszély (antikoagulálás) Diureticum előnyös

Mitralis stenosis EKG képe Mitralis stenosis EKG képe

Mitralis insufficientia Mitralis insufficientia Ok: Rheumás láz Endocarditis MP Cardiomyopathiák Korábbi AMI Fizikális jelek: Pmax a szívcsúcson hallható holosystolés zörej, mely a hónalj felé vezetődik Emelő szívcsúcslökés EKG: BK vagy biventricularis hypertrophia BP túlterhelés: V1-ben bifázisos P PF Mellkas Rtg: megnagyobbodott BK Echo: systoléban turbulens áramlás a BP-ban I-IV fokozat BP-i thrombus kizárására mindig TEE Aneszteziológiai megfontolások: Decompensatio veszély Pulmoalis hypertensio ACE- inhibitorok, diureticum, digitalizálás

Mitralis prolapsus Mitralis prolapsus Ok: veleszületett kötőszöveti gyengeség Fizikális vizsgálat Neuroticus panaszok: angina, palpitáció Mesosystolés Klikk Echo: 2 D-vel látható MI társulhat hozzá Aneszteziológiai megfontolások: Béta-blokkolók Szedativumok Antikoaguláció nem kell!

Tricuspidalis insufficientia Tricuspidalis insufficientia Ok: más vitiumokkal társul Fizikális jelek: 4L2-ben belégzésre erősödő holosystolés zörej Hepatomegalia EKG: P pulmonale: II-III-aVF-ben magas, csúcsos P Mellkas Rtg: tág jobb pitvar és kamra Echo: color doppler regurgitáció I-IV fokozat Pulmonalis systolés nyomás mérhető Aneszteziológiai megfontolások: Decompensatio veszély Diureticumok

Tricuspidalis insufficientia EKG képe

Tricuspidalis stenosis Tricuspidalis stenosis Ok: reumás láz Fizikális jelek: 4 L1-ben proto-meso-diastolés, praesystolés zörej, belégzésre erősödik EKG: PF, P pulmonale Mellkas Rtg: jobb pitvari tágulat Echo: szájadék mérés, gradiens meghatározás

Pulmonalis stenosis Pulmonalis stenosis Gyakran tásul ASD-vel, VSD-vel Fizikális vizsgálat: surranás 2L2-ben ejectios zörej 2L2-ben EKG: P pulmonale Mellkas Rtg: a pulmonalis ív előboltosul Echo: ha a gradiens a pulmonalis ív előboltosul Echo: ha a gradiens > 50 Hgmm» műtét Aneszteziológiai megfontolások: hypoxia veszély

Műbillentyűs betegek anesztéziája Megfelelő praeoperativ átvizsgálás: Echo! Antikoagulálás: biológiai bill.: nem kell mechanikus bill.: kell kumarin átállítása Na-heparinra cél: 2-3x APTI Műtét után 24 órával az oralis antikoagulálást ismét elindítani (átfedés heparinnal!) LMWH: nem ajánlható (nincs evidencia) Infectiv endocarditis prophylaxis: beta laktam vagy vancomycin + gentamycin

Ventricularis septum defektus Ventricularis septum defektus Ok: congenitalis fejl. rendell. Tünetek: általában csak fáradékonyság, később cyanosis Fizikális vizsgálat: hangos systolés zörej a defektus fölött EKG: jobbra dev. R-tengely, JTSZB Mellkas Rtg: biventricularis hypertrophia Echo: a shunt mértékének meghatározása ha a shunt > 1,4» műtét

Atrialis septum defektus Atrialis septum defektus Ok: congenitalis vitium Fizikális vizsgálat: Ejectios systolés zörej 2L2-ben a pulmonalis II ékelt EKG: JTSZB R jobbra devial, vagy norm állású- secundum típus BAHB, kif. bal tengelyállás- primum típus Mellkas Rtg: jobb kamra és jobb pitvar megnagyobbodás Echo shunt mértékének számolása shunt > 1,5» műtét Aneszteziológiai megfontolások: decompensatio, hypoxia veszélye

JTSZB

BAHB

Cardiomyopathiák Dilatativ Hypertrophias Restrictiv

Cardiomyopathiak

Dilatativ cardiomyopathia I. Dilatativ cardiomyopathia I. Ok: alkoholizmus, családi halmozódás, infekció, terhesség Fizikális vizsgálat: fáradékonyság, gyengeség Dyspnoe Mellkasi fájdalom a szívtompulat nagyobb lefelé és kifelé helyezett szívcsúcslökés galoppritmus pangásos szörtyzörejek relativ MI Mellkas Rtg: bal kamra tágulat pulmonalis hypertonia interstitialis és alveolaris oedema

Dilatativ cardiomyopathia II Dilatativ cardiomyopathia II EKG: tachycardia ingerképzési és ingerületvezetési zavarok: BAH, BTSZB,pathologiás Q, kamrai ritmuszavarok Echo: tág üregek EF csökken MI Pulmonalis katéter: BK nyomás nő BP nyomás nő PCWP nő

Dilatativ cardiomyopathia III. Dilatativ cardiomyopathia III. Aneszteziológiai megfontolások: EF! Előkezelés: ACE gátló Beta-blockoló nitrát diureticum thrombosis prophylaxis Ritmuszavar veszélye!

Hypertrophias cardiomyopathia I. Hypertrophias cardiomyopathia I. Diastoléban fokozott merevség» telődési akadály» BK végdiastolés nyomás nő» pulmonalis pangás Fizikális vizsgálat tünetmentes (kezdetben) dyspnoe, angina pectoris, szédülés (később) hirtelen halál lehet első tünet (ok: kamra arrhythmia) balra helyezett szívcsúcslökés crescendo,decrescendo jellegű systolés zörej EKG: BK strain kamrai arrhythmia PF

Hypertrophias CMP Hypertrophias CMP

Hypertrophias cardiomyopathia II. Hypertrophias cardiomyopathia II. Mellkas Rtg: nem jellemző Echo: BK hypertrophia EF nő praeload csökken afterload csökken Aneszteziológiai megfontolások cave digitalis beta-blokkoló, Ca-blokkoló: jó ritmuszavar esetén amiodarone

Restrictiv cardiomyopathiak Restrictiv cardiomyopathiak A systolés és a diastolés funkció is rossz Fizikális vizsgálat: tachycardia gyengeség, dyspnoe hepatomegalia, ascites anasarca EKG: low voltage inferior regioban pathologiás Q A-V vezetési zavarok PF

Restriktiv CMP Restriktiv CMP

Restrictiv cardiomyopathiak II. Restrictiv cardiomyopathiak II. Echo: a kamrafal vastagsága nő kamra ürege csökken EF csökken Aneszteziológiai megfontolások vasodilatator diureticum Ca-blokkoló gyakori ritmuszavar» halál

AHA guideline