Miért fnts 4 évesnek lenni? 1 Az isklaérettség fizikai előfeltételei Mint ismeretes, a gyermek alapvető készségeinek kialakulását már a legkrábbi fázisban őt érő külső és belső tényezők beflyáslják. Ahhz, hgy e készségek ptimális képességekké fejlődjenek, igen fnts, hgy a gyermekeket e krai fáziskban tudatsan mi szülők és pedagógusk készségfejlesztő, játéks frmában, természetes fejlődésükben flyamatsan alátámasszuk. Sajns, a mai rhanó, mdern világban a gyerekeket túl sk inger éri, n meg nem mzgnak eleget, és skszr elsiklunk az ősi, bevált házi módszerek fölött, teret adva hatéknyságukat skszr be nem biznyíttt mdern módszereknek és segédeszközöknek. Sk rszágban a gyermekek már 4-5 éves krban mennek isklába (nem előkészítőbe, hanem igazi isklába!). A legtöbb gyermek ebben a krban még nem eléggé önálló, igényli a délutáni pihenőt, nem teljesen szbatiszta, öltözködésnél, tisztálkdásnál, étkezésnél, a játékban, de érzelmileg is még segítségre szrul. Magyarrszágn az óvdai környezet szerencsére képes a megfelelő ellátást és mzgásteret biztsítani, de így is sk gyermek bilógiai életkra még nem biztsíték a tényleges isklaérettségre. Kétség esetén, a beisklázás előtt egy évet halasztani, minden érintett résztvevő (gyermek, szülő, pedagógus) számára egyaránt nagy előnyökkel járhat a későbbiek flyamán. Ugyanis az agy egyik nagy, bilógiai fejlődési fázisa csak 6 ½ - 7 ½ éves kr körül zajlik le igazán. Ez a két agyféltekét összekötő Crpus Callsum = Kérges test megerősödésének időszaka. A két félteke közötti gyrsabb adatátvitel elengedhetetlen a bnylult fizikai, térbeni, virtuális és kgnitív isklai feladatk megldásáhz. Ha a gyermek túl fiatal, vagy idegrendszere még éretlen, nem rendelkezik azkkal a fizikai alapkkal ( idegrendszeri felszereléssel ), amelyekre a jó tanulás, a krdinált mzgás és a kráhz illő viselkedés támaszkdhatna. A testünkkel tanulunk Az első nyelv, amit egy gyermek megtanul, az a mzgás. (Sally Gddard). Bármit is tanul később, az új infrmáció a krai alapmzgásk által kialakíttt pályákra és lépcsőfkkra épül majd. Ha az alapvető mzgásminták hiánysan idegződnek be, hiánys lesz a gyermek testi visszajelzésének ábécéje, valamint a testéről alkttt belső (tér)képe és a mzgáskhz kötődő érzékszervi adatfeldlgzás is. Megfelelő testi érzékelés nélkül sem a térérzékelés, sem az egyén mindenkri térbeli hllétének tudata, sem az én érzete nem alakul ki megfelelően. A nélkül pl., hgy testében és a térben egyaránt megtanulná érzékelni a fent-lent- elől-hátul fgalmát, nem fg tudni rendesen megtanulni sztani-szrzni, vagy egy összefglalást adni a halltt/ lvastt szövegről, mert mindezek virtuális térbeli képességeket igénylő feladatk. A térbeli infrmációk megfelelő kiértékelése nélkül pedig nem lesz képes a gyermek arra, hgy absztrakt és knkrét fgalmakat összekössön, vagyis hgy: tanuljn. Az alábbi készségek az isklaértettség szempntjából igen fntsak. Széleskörű felmérések igazlják, hgy az itt felsrlt területeken észlelhető prblémák hátterében szinte kivétel nélkül időben le nem gátlt (=perszisztált) primitív reflexek állnak: 1. Mzgás és egyensúly 2. Test-tudat és térbeli tájékzódás. 3. Vizuális és finm mtrs készségek (szem-kéz krdináció) 4. Ritmus-, srrend- és időérzék 5. Képzelőerő (vizualizációs készség), kmmunikáció és viselkedés 1 Miért fnts négy évesnek lenni? tartalma a hasnló címmel az Ausztrál Gymbar -módszerről készült film anyagára támaszkdik. Írta és rendezte: Dr. Mary Luise Sheil (MMBS) és Margaret Sassé, a Gymbar alapítója
1.) Mzgás és egyensúly Az isklaérettség nem függ se a krtól, se a kgnitív intelligenciától. Skkal inkább függ a közpnti idegrendszer érettségétől és a knkrét képzelőerőtől, vagyis, hgy képes-e a gyermek valamit knkrétan maga elé képzelni, vizualizálni. A következő tényezők játszanak közre a mzgásnál és az egyensúly megtartásánál 4 éves krtól: mindkét testfél összehanglt együttműködése; a középvnal zavartalan keresztezése, jól kialakult dmináns kézhasználat; jól fejlett egyensúlyi rendszer A vizualizáció szerepe Kutatásk kimutatták, hgy agyunk ugyanazn közpntjait aktiváljuk, amikr: - egy mzgást végzünk, - e mzgást szemléljük, vagy - csak elképzeljük azt. A vizuális és mtrs ingerek mntn ismételgetése által új idegi kapcslatk, új agyi összeköttetések épülnek ki és erősödnek meg. A tanulás legfntsabb előfeltétele a sikeres vizualizáció. Vizualizáció által képes az agy a következő dlgkat elraktárzni és előhívni: egy mzgássrzatt, mzgásmintát, egy hangsrt a dlgk külalakját és anyagi mivltát, tapintását Egyensúly Az egyensúly megtartása lassan mzgva skkal nehezebb, 4 éves krban ez még fejletlen, sk éves gyakrlás és stimuláció kell még hzzá. amelyek tanulási nehézségekhez vezethetnek, elégtelen mzgáskrdináció (= a két testfél összehanglatlan működése) és fejletlen egyensúlyrendszer esetén: A két testfél összehanglatlan működése esetén: esetlen a gyerek, nem tud egyszerre gndlkdni és cselekedni, nem tud nyugdtan ülni, minden elvnja a figyelmét. A nagymtrs és finmmtrs készségek fejletlensége esetén: rssz a tartása, nehézségei vannak az írással és rajzlással, rssz az ellenálló képessége, gyenge a kitartása, nem vesz részt a játékban, mert hamar elfgy az energiája s ennek következményei a gyermek közösségi szerepére. Nehézségek a középvnaln való áthaladással és a határztt kézdminancia hiánya a középvnalnál egyik kezéből átveszi az írószert a másikba, vagy csak a papír egyik felére ír/ rajzl.
2) Test-tudat és térbeli tájékzódás. Ahhz, hgy valamit knkrétan el tudjunk képzelni (vizualizálni), ahhz elengedhetetlen, hgy az illetőnek teljes képe legyen saját testéről, és annak a térben elfglalt helyzetéről. Test-tudat: 4 éves krban a flyamats testmzgás által lassanként kialakul a testről alkttt belső (tér)kép (= bdy map). Evvel együtt a mzgásk bevésődnek a vizuális memóriába és autmatizálódnak (ezt pl. a hintázni tanulásnál figyelhetjük jól meg). Ez a fejlődés a fejtől lefele és a testközpnttól kifele zajlik és egy lassú flyamat, amely srán a kifinmítás művészete sk időt vesz igénybe. Óvdáskrú gyermekek ebben a krban tanulják meg fejüket és kezüket-lábukat a törzstől függetlenül mzgatni. Anélkül, hgy jó elképzelése lenne a gyereknek saját testéről, nehezen tanul meg majd pl. írni is: ha az ujjhegyeiről alkttt képe pntatlan, nem lesz jó a tllfgása sem. Térbeli vizualizáció: azáltal fejlődik, hgy a gyermek mzgó tárgyakat figyel meg és azknak a saját testéhez visznyíttt helyzetét, távlságát flyamatsan rögzíti. Így alakul ki a fölött-alatt-előttmögött-mellett-körül fgalma. Bal-jbb vizualizációja: kb. 2 ½ éves krig a gyermek agya testének mindkét felét azns és egyenrangú, de tükörképben működő félként éli meg. Négy éves kr körül a mzdulatk - addigi szüntelen ismételgetése által - kezdenek az agy különböző specifikus közpntjai kialakulni. Lassanként kialakul a dmináns kéz használata is. amelyek tanulási nehézségekhez vezethetnek, és a hiánys test-tudatból, valamint a térbeli tájékzódás elégtelen fejlettségéből adódhatnak: Test-tudat fejletlen: esetlen, skat csetlik-btlik (nem ismeri a saját testét még eléggé); izeg-mzg, himbálódzik: mzgnia kell, hgy visszajelzést kapjn a teste hllétéről; figyelmetlen, nem tud összpntsítani. Térről alkttt kép hiánys (nem tudja, hgy hl van a fönt-lent, fölött-alatt stb. ): könnyen összezavardik; nem tudja az utasításkat követni, szófgadatlanak tűnik. Ujjhegyeiről alkttt képe pntatlan: rssz finmmtrs készség; rssz tllfgás; nehezen rajzl, ír vagy tanul meg hangszeren játszani. Ha nem tudja, hl a fönt-lent, körül... nehéz a betűfrmálás és számalktás: a gyerek nem tudja, hgy hl kezdje, és hl hagyja abba a betűk-számk frmálását.
3a) Vizuális és finm-mtrs készségek (szem-kéz krdináció) Az agynak meg kell tanulnia összehanglni a két szem együttműködését az egyéb (érzék-) szervekből, mint pl. az egyensúlyrendszerből, hallószervből, az izmkból, a végtagktól és a bőrtől érkező infrmációkkal. Ezt az összetett önérzékelési rendszert prpricepció-nak nevezzük. Szemmzgásk: binculáris látás (a két szem összehanglt együttműködése) szükséges például az lvasáshz. Mindkét szem egyenlő mértékben kell, hgy felfgja és közvetítse az infrmációkat. A szemeknek könnyen és a fejmzgástól függetlenül kell mzgniuk, a középvnaln való áthaladáskr is, és mindkét szemnek képesnek kell lennie egy közös pntra fókuszlni, illetve a szemek mzgatása után újból visszafókuszlni és összpntsítani. Labdafgás: ahhz, hgy a közeledő labdát a gyerek lássa és megfgja, jó szemkövetési készség és a knvergencia (két szem által láttt képből egy képet frmálni) szükséges. Olvasás: ehhez az kell, hgy a szemek rövid mzgásk srzatát legyenek képesek elvégezni, majd minden egyes alkalmmal röviden meg-megállva, a tekintetet pntsan irányítva, fixálni azt, és közben még fókuszlni is tudjanak. A középvnaln való áthaladásnak könnyen kell mennie. Ha ez nehéz, a gyerek a fejét rázgatva lvas. Alulfejlett binculáris látás esetén a gyerek feje az lvasás irányába hajlik. Vizuális megkülönböztetés: Ahhz, hgy pl. a rajzkn apró különbségeket is lássn a gyerek, ahhz a dlgk, betűk, figurák frmáját és külalakját vizuálisan is el kell tudnia képzelni. A jbb és a bal fgalma és a két irány közti különbség érzékelése: mindkét féltekében megtalálhatóak az agykéreg vizuális közpntjai. Ezek tükörképben látják a képeket. Az agynak minden egyes alkalmmal el kell döntenie, hgy melyik képet válassza. Csak két évvel a dmináns kéz kialakulása és begyakrlása után tanulja meg az agy e különbségeket. Balkezesek számára ez még nehezebb. A vizualizáció szerepe a betűzésnél: ahhz, hgy a gyerek a betűket vizuálisan is reprdukálni tudja, jó vizualizációs készségre van szüksége. Végtelen gyakrlás kell ahhz is, hgy létrejöjjenek azk az agyi útvnalak, összeköttetések, amelyek által megtanulja felismerni a dlgk kinézetét, külalakját, felületi érzetét és hangzását. amelyek tanulási nehézségekhez vezethetnek a látórendszer fejletlenségei miatt. Fejletlen fixációs, szemkövetési és (vissza)fókuszálási készség: lvasási nehézségek (szavakat vagy srkat kihagy); nehézségek a tábláról, könyvből való máslással; rssz labdafgás; vizuális stressz (lvasásnál szemeit dörzsöli, a könyvet túl közel tartja, fáradékny). Fejletlen vizuális képzelőerő a képekről, frmákról és a dlgk körvnalairól: lassú, határzatlan és teljesen biznytalan betűzés és lvasás (= a látttak fnetikus dekódlása); rsszul tudja megjegyezni és felidézni a nyelv nem fnetikus alktóelemeit. Fejletlen vizuális képzelőerő az irányk és srrend meghatárzásánál: nem képes a betű, szó vagy szám alakzatát emlékezetében megtartani; megfrdítja a betűket, számkat és /vagy tükörírással ír (egész általáns isklás krban).
3b) Finm-mtrs készségek A tudats kézmzgásk kifinmítása igen fnts az írás szempntjából. Rssz ceruza/tllfgással nagyn fárasztó a rajzlás és az írás. A könnyed rajzláshz és íráshz a kark teljes és független mzgatása szükséges. Görcsös ujjakkal fgalmazást vagy dlgzatt írni igen fárasztó. Ha a gyerekekkel gyakran rajzltatunk és íratunk a táblára, akkr a kark teljes mzgatását és azknak a középvnaln való áthaladását is gyakrltatjuk. Ne feledjük: az agy a mzgásk állandó ismételgetése által tanul meg vizualizálni. amelyek tanulási nehézségekhez vezethetnek, ha a tudats kézmzgásk fejletlenek marad*nak: jó testtartás és jól működő egyensúlyrendszer nélkül; a két testfél megfelelő integrációja nélkül; gördülékeny karmzdulatk nélkül; az ujjak kifinmíttt mzgásai nélkül; a középvnal könnyed keresztezése nélkül és egy jól fejlett dmináns kéz nélkül az írás egy rémálm!!! 4) Ritmus-, srrend- és időérzék Ritmus és srrend: a szavak ritmusára mzgni egy fnts készség. Ugyanígy a magas és mély hangk megkülönböztetése is, a hzzájuk tartzó mzgáskkal együtt. A 4 évesek már elég jól különbséget tudnak tenni a lassú és gyrs fgalma között ahhz, hgy ide vnatkzó szimbólumkkal, jelekkel, pl. hangjegyekkel ismertessük meg őket. Ha ehhez még ütőhangszereket is adunk a kezükbe, akkr a hangjegyek srát balról jbbra könnyebben tudják majd követni. Emlékezőtehetség és auditív srrend: óvdáskrú gyermekek hsszú mndatkat tudnak már alktni, és ehhez vizualizációkat kapcslni, ezáltal egy képhez hsszú történeteket mesélni. Aktívan muzsikálva és ehhez mzgva a gyerek a memóriáját és az auditív srrend megjegyzését gyakrlja. Egy szöveget dallam nélkül megjegyezni skkal nehezebb! Isklaérett krban minimum 3 egymás utáni feladatt meg kell tudni jegyeznie, pl. végezz két ugrást jbbra, egyet előre, kettőt balra! Ha a hangk srrendjét nem érzékeli, nem fgja őket tudni reprdukálni sem. Ha nem tudja, hgy hgy hangzik az N betű, tvábbá, hgy melyik helyen áll a szóban, és hgy hgy néz ki, akkr nehezen fgja tudni, hgy hgyan kell a Nap szó N betűjét írni. Számlás és számtan: A ritmus a számtan első alapköve: számlni csak akkr tudunk, ha megtanultuk az időt és teret egyenlő részekre felsztani. A másdik alapkő a számlás nyelvezetének (a számk megnevezésének) elsajátítása, ami nélkül nehéz srban számlni: A számjegyek megnevezése és ritmusa nélkül a számtan értelmetlen fglalatsság!! A számsrn felfele és lefele való haladás vizualizációja a következő követelmény. (Ez visznt összefügg a térbeli tájékzódási készséggel).
amelyek tanulási nehézségekhez vezethetnek, ha a ritmus-, srrend- és időérzék még nem fejlődött ki megfelelően: Fejletlen vizuális képzelőerő a ritmus-, srrend- és időérzék terén: nehézségek a számsrral; nehézségek az összeadás-kivnással, stb.; nehézségek a szrzótábla ritmusával és srrendjével; későbbi krban a prblémamegldó készség hiánya (= a következő megteendő lépések megtervezése). Elégtelen verbális memória a srrend megjegyzése terén: éretlen szóhasználat; nem figyel, nem hallgat da; fegyelmezetlen; nem tud versikéket, történeteket elismételni, a történteket vagy utasításkat megjegyezni; rsszul ejti ki vagy rsszul betűzi a szavakat (pl. nem hallja a szó elejét vagy végét és összekeveri a srrendet); rssz szervezőkészség: nem tudja, hgy hl kezdje, és hl hagyja abba a dlgkat; mivel nem érti a játékszabálykat, ezért inkább nem veszt részt a játékban (szcializálódási, közösségi prblémák). Mzgás- és zeneterápia nagyn haszns lehet (minden, de különösen) e gyermekek számára. 5) Képzelőerő (vizualizációs készség), kmmunikáció és viselkedés vizualizációs készség: úgy tenni, mintha, az az intellektuális fejlődés egy fnts alktóeleme. Az intellektuális fejlődéshez ugyanis jól fejlett vizualizációs készség szükséges. kmmunikáció: pl. a saját rajz részletes leírása. Azt is el kell tudni mndani, hgy mi nem pnts rajta. közösségben való viselkedés: barátságk kötése. Segítséget kérni és dicséretet sztani. Erre az időszakra az óvdásk érzelmileg már visznylag stabilakká válnak. amelyek tanulási nehézségekhez vezethetnek, ha a vizualizációs készség, kmmunikáció és (közösségi) viselkedés még nem fejlődött ki megfelelően: Ha a nyelvi készség fejletlen: nem beszél eleget, csak rövid mndatkban és szegényes szókinccsel; nem vesz eléggé részt a beszélgetésekben, közösségi érintkezésekben, gátláss, sőt agresszív vagy dmináns magatartást is tanúsíthat. Megjegyzés: ha a vizualizációs készség, kmmunikáció és viselkedés terén késleltetett fejlődés áll be, az más, a fentiekben említett faktrknak is köszönhető. Bármelyik itt felsrlt területen jelentkező prbléma negatív beflyással lehet a gyermek önképére, de lyan emcinális prblémák is közrejátszhatnak, amelyeket itt nem tárgyalunk meg.