R. Durand és R. Limagne - Barlangász Balesetek Megelőzése

Átírás

1 R. Durand és R. Limagne - Barlangász Balesetek Megelőzése A balesetek megelőzése azn lépések együttese, amelyek alkalmasak a balesetek meghiúsítására, a kiváltó kk kiküszöbölésével. I. A MEGELŐZÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1.1. Tájékztassunk egy illetékes személyt a terveinkről (hegy, barlang, kijövetel tervezett időpntja). Ennek a személynek rendelkeznie kell a Barlangi Mentőszlgálat telefnszámával. Idegen klubk nagy túráin (nyári tábr vagy kutatótábr) a meglátgattt területen teremtsünk kapcslatt a helyi Barlangi Mentőszlgálat vezetőjével. Ezáltal: megvalósíthatjuk terveinket a nyári időszakban néhány nagyn látgattt barlangban; a helyi barlangászk ismerik a nehézségeket és a veszélyeket, a helyi időjárást; a helyszínen lévő idegen barlangászk segíthetnek egy esetleges mentés alkalmával. 1.2 Gndskdjunk kielégítő élelmezésről a túra előtt és alatt! Előtt: Jó vacsra előző este; Tisztességes reggeli túra előtt. Alatt: Igyunk gyakran (még mielőtt megszmjaznánk), meleget ha lehetséges! Tartsuk be - amennyire lehet - az étkezés/alvás bilógiai ritmusát! Egy barlangkutató napi fgyasztása kalória. 1.3 Ismerjük saját fizikai és technikai képességeinket, ne becsüljük alul a nehézségeket! Tudjuk, hgy mi a teendő baleset esetén (VIII. fejezet)! Rendelkezzünk legalább minimális mentési ismeretekkel! Hmgén tudású, egyfrma gyakrlattal rendelkező tagkból alkssunk csprtkat! Jó állaptban lévő és teljes felszerelésünk legyen: világítás, ruházat (verál...)! Legyen nálunk mentőfólia (a kbakban, ha nem túl nagy, vagy a csizmában) és az rvsi kérdőlap (öntapadó matrica, kbakba ragasztva)! Egy csprt két utlsó tagja mindig együtt haladjn a túra alatt! Ismerni kell az alkalmaztt technikát (mesterséges mászás, rbbantás, stb.)! II. FÜGGŐLEGES BARLANGOKBAN TÖRTÉNŐ BALESETEK MEGELŐZÉSE 2.1 Kövek eltakarítása az aknák tetején és párkánykn. 2.2 Tudjunk kiépíteni egy aknát kötelekkel:

2 Dupla kikötés szabálya nitten, szögön vagy éken. Tegyünk bevezető kötélkrlátt az aknákhz! Árvízmentesen építsünk ki, vagyis tanulmányzzuk a víz útját árvíz esetén és ennek megfelelően szereljük be a felszerelést! Megfelelő magasságban építsünk ki az akna pereme felett! Ne helyezzünk el nittet: bltzatban, letörésekhez közel, szikla élekben, ellipszis alakú lyukakban! A nitteket: merőlegesen a falra; egész hsszában beverve kell elhelyezni! Ne blkkljuk a nittfüleket! Ne erőltessük túl a kulcst a csavar meghúzásakr! Ellenőrizzük, hgy a nittfül jól dlgzik-e: megfrdulhatnak egy átszerelés srán (kikötés, kötélkrlát,...)! A kikötőcsmó, ami mindenhl jó: a 8-as ( 9-es csmó a 10 mm alatti kötelek esetében). Tegyünk be megsztást vagy elhúzást, hgy kiküszöböljük a kötél súrlódását a faln. 2.3 Minden esetben tegyünk egy megállító csmót a kötél alsó végére. Ebben nem ismerünk kivételt! 2.4 Biztsításs és önbiztsításs technikát alkalmazzunk (mászógép, kantár)! Vigyázzunk, hgy a mászógép ne legyen teli agyaggal! A kantárt akasszuk be minden átszerelésnél! 2.5 Jó állaptban lévő felszerelést használjunk (beülő, 2 kantár, kötelek...)! Kerüljük el, hgy a kötelek ultra-iblya sugaraknak legyenek kitéve (napsugárzás)! Kantár nem készülhet hevederből, csőhevederből vagy kötélgyűrűből: csak és kizárólag dinamikus kötélből (9 mm átmérő legalább)! Ne lépjünk a kötelekre! 2.6 Gyakrljunk be tökéletesen legalább egy, kötélről való társmentési módt! 2.7 Kényelmes kbakt hrdjunk, erős Y-szíjjal! 2.8 Kerüljük el az aknák alatt való felesleges ácsrgást! 2.9 Tudnunk kell, hgy ereszkedéskr a kötélben ébredő erő az ereszkedő személy súlyának kb. ötszöröse, felmászáskr pedig kétszerese.

3 III. ELFÁRADÁS, HIPOTERMIA 3.1 Az elfáradás jelei: sápadt arc; btladzás, elesés; hidegrázási időszakk, fgvacgás; fáradtságérzet és fázás; nehezen ejti a szavakat; kérdésekre, utasításkra nem reagál (fizikai és szellemi kimerültség); rendellenes vagy teljesen kihagyó látás (előrehaladtt állapt); eltévedt és pánikba esett személy; erőszaks kirbbanásk, visszautasít minden segítséget és elvnul; görcsök; kábultság, ájulás; végtagk elmerevedése. 3.2 Megelőző lépések: Ne habzzunk társainknak jelezni a saját fáradtságunkat! Az expedíció vezetőjének fnts szerepe, aki kiválasztja a társait az induláskr, hgy időben észrevegye a kimerültség jeleit. Ne haladjunk túl gyrsan, vegyük fel a leglassabb ritmusát! Kifáradás esetén minél előbb nyújtsunk teljes segítséget! Meleg cukrztt italk fgyasztása (szükség esetén karbidlámpa lángján melegítve). Álljunk meg, mielőtt a szervezet felégeti a teljes tartalékát, de ne maradjunk mzdulatlanul, hgy elkerüljük a kihűlést, csak akkr, ha kellően tudjuk hőszigetelni magunkat! Alkalmazzuk a IX. fejezetet szerintieket, ha a személy nem tud tvábbhaladni! Hiptermiás állapt gyrsan bekövetkezik hideg víz alatt való tartózkdáskr. IV. ÁRVIZEK Vegyük figyelembe az időjárás-váltzást a tervezett túra alatt! Jegyezzük meg az árvízmentes járatkat előre! Néhány árvízmentes helyen depnáljunk előre élelmiszert, karbidt, főzőt, sátrat,... stb! Tudjunk úszni! Vezessük be a barlangászkat nyílt vízen a merülésbe (mentés merüléssel egy szifns járatban)! Árvízmentes helyen építsük ki az aknákat (II. fejezet)! Építsünk ki előre néhány megelőző kötelet (kötélhíd, kötélkrlát magasan...)! Árvíz esetén, ha ez lehetséges, jbb megvárni az apadást, mint a mindenárn való kijutást keresni! Tartózkdjunk teljesen a vízen kívül (hiptermia veszélye)! Vigyázzunk, ha hóra esik az eső!

4 V. BÚVÁRBALESETEK Mindenekelőtt be kell tartani a rendes merülés szabályait! A szifnban való merülés veszélyei, következményei és a használats megelőző lépések: 5.1 Az áramlatk és erejük a. az áramlat iránya a bejárattal ellenkező irányba sdrja a búvárt: A búvár képtelen a visszatérésre és az alvíz felé sdródik (nagyn erős áramlás esetén). Ebben az esetben tils a merülés. A búvár csak késleltetve és fékezve van a visszatérésben (gyenge áramlat). Ez beflyáslja a merülési időt, a levegőtartalékt. El lehet helyezni egy biztsítókötelet egy rövid szakaszn (max. 30 m). Tudni kell, hgy az áramlat ereje kisebb a falak mellett és a fenéken! b. az áramlás visszaveti a búvárt a kiindulási pntra: nehézségek adódnak a haladásban bemenetkr, aznban visznylag biztnságsan merülhetünk, feltéve, hgy az áramlat ereje lehetővé teszi az előrehaladást. 5.2 Zavars víz A víz tiszta lehet beúszáskr, de felkavardhat utána. Ez a veszélyesebb, mert nem tudjuk előre. A veszélyt az időveszteség jelenti visszatéréskr (lásd: eltévedés). Vezetőzsinórt kell alkalmazni, letekerni egy rsóról. Rendelkeznünk kell egy késsel, búvártőrrel, hgy el is lehessen vágni ezt a fnalat, ami egyúttal veszélyfrrást is képez. 5.3 Világítás hiba Teljes sötétséget eredményezhet. Meg kell többszörözni a világítást, de ha mégis sötétben maradunk, a vezetőfnal mellett kell haladni! 5.4 Levegőhiány Elrmlhat a levegő adaglója, vagy időveszteség miatt fgy el a tartalék. Nem úszhatunk fel függőlegesen a felszínre!!! Meg kell kettőzni a felszerelést: 2 palack, 2 nymáscsökkentő! Egyenlően kell besztani a levegőfelhasználást a különböző palackkra! A beúszásra felhasznált levegő mennyisége nem haladhatja meg a teljes készlet 25-30%-át. Nymásmérővel ellenőrizzük a fgyasztást!

5 VI. KÜLÖNBÖZŐ BALESETEK 6.1 Eltévedés, rssz útleírás Frduljunk meg minden elágazásban, ami nem egyértelmű, hgy jól lássuk hnnan jöttünk! Jegyezzük meg a kijárati utat! Jelöljük meg az elágazáskat (világító szalag) vagy nyilazzuk meg egy kissé a karbidlámpa lángjával! Vegyük igénybe egy megbízható vezető szlgálatait! Használjunk megbízható térképet! Átmenő túra esetén ne ereszkedjünk le és húzzuk le a kötelet mielőtt meggyőződnénk róla, hgy jó útn vagyunk! Osszunk el némi felszerelést több zsákba (karbid,...)! 6.2 Szűkületbe való beszrulás Vigyázat a függőleges szűkületekre vagy aknák tetejére! Leereszkedés mindig egy bebiztsíttt csavars karabineren! Vegyük le, ami felesleges és beakadhat! Ne ereszkedjünk be fejjel előre egy lefelé menő szűkületbe csak akkr, ha biztsak vagyunk abban, hgy ki is tudunk szállni, vagy visszafrdulni! 6.3 Omlás Tisztítsuk meg az mladékt áthaladás előtt! A tömböket húzásra és nymásra minden szögben meg kell vizsgálni! Egyesével haladjunk át a veszélyes szakaszk alatt! Stabilizáljuk az mladékt ácslattal, drótkötél hrgkkal, cementtel,... stb! 6.4 Fulladás, xigénhiány Jelei: látható légzési nehézségek, az erőkifejtés nehéz, fájdalmas, fejfájás... Ha a gyufa lángja rögtön elalszik: CO 2 jelenléte - aznnal és egyenletesen (nem kapkdva = légszmj!) kezdjük meg a felszállást! VII. LAVINÁK Néhány barlang ismert a gáz jelenlétéről. Oxigénhiány felléphet rbbantás után, vagy rsszul szellőző barlangkban belső égésű mtr használatakr. Vigyázzunk a víznyelő barlangkban, (humusz, rthadó szemét,...)! Használjunk gázjelző készüléket! Száms magashegyi barlangt télen vagy havas időszakban kutatnak. A barlangászk tehát ki vannak téve ennek a veszélynek is. Meg kell hallgatni a helyi időjárás jelentést!

6 7.1 A lavina áldzataként: Próbáljunk vízszintesen kimenekülni! Szabaduljunk meg a zsáktól és btktól! Csukjuk be a szánkat és védjük a légutakat, hgy megelőzzük a tüdő hóval való telítődését! Próbáljunk mindenben megkapaszkdni! Próbáljunk a felszínen maradni! Ne legyen légszmjunk a kiabálástól! Fejtsünk ki maximális erőt a kiszabadulásra, amikr érezzük, hgy a lavina meg fg állni! A megállás pillanatában, ha teljesen bebríttt a hó, erővel próbáljunk kis üreget kialakítani magunk körül, és utána ne mzgjunk, tartalékljuk a levegőt! 7.2 Szemtanúként: Jelöljük meg azt a helyet, ahl utljára láttuk az áldzatt! Ha csak egy szemtanú van, menjen segítségért! Ha több szemtanú van, egyszerre kell behatárlni az eltűnteket, a lavina irányában, az eltűnési pnt alatt, és az összetrlódási dmb szélén! Próbáljunk tárgyakat, a hóból kilógó végtagkat keresni a lavina felszínén! Hallgatózzunk, jelöljük meg a helyeket, ahl találtunk valamit, és rögtön kezdjünk el keresni síbttal (síléc végével)! Először végezzünk csúcs szndázást az előzőleg kedvezőnek ítélt helyeken, aztán egy szélesebb szndázást (70-75 cm távlságban és 2 m mélyen), majd egy szűk szndázást (25-30 cm és 3 m mélyen)! Ha egy lavinamentő kutya hamarsan a helyszínre tud érkezni (ritkaság!), ne járjuk össze a terepet! VIII. A KÖVETENDŐ VISELKEDÉS BALESET ESETÉN Természetesen ne essünk pánikba, őrizzük meg a hidegvérünket, és gyrsan cselekedjünk: amit könnyebb mndani, mint megtenni, mert néhány fajta baleset skkló hatású lehet az áldzat társai számára. Aznnal a baleset bekövetkeztekr, minden esetben megtehető lépések: Szedjük le a lemltt köveket, amik betakarják az áldzatt! Húzzuk ki az áldzatt a szűkületből, ahva beszrult! Mentsük le a kötélről a bajban lévő barlangászt, akár felfelé, akár lefelé! Húzzuk ki a vízből, ahl megfulladhat vagy kihűlhet! Ezek után részesítsük elsősegélyben, amit minden barlangásznak ismernie kell!

7 Ezután két eset lehetséges: 8.1 Az áldzat megpróbál kimenni A rögtön megkezdett mentés (kimenekülés) lehet néha az egyetlen lehetőség a sérült megmentése érdekében: Ha a sérült kifáradt vagy kihűlt és vizes szakaszban található, amikr is a kijárat (vagy egy száraz járat) nincs messze nnan. Ha egy újabb baleset veszélye fenyeget (árvíz, mlás,...) Ha nincs más megldás, legalább egy kedvezőbb helyet kell találni a sérült számára, amíg a segítség megérkezik, de érdemes kivinni a felszínre, ha az állapta megengedi. Az önmentéskr aznban nagyfkú elővigyázatsság szükséges: A sérülések hatása általában csak később mutatkzik a baleset után: a sérült állaptának rmlása a kifelé indulás után is bekövetkezhet, míg a sérült jó helyen lett vlna, ha nem indul el, több reménnyel az életben maradásra a helyszínen, várva a szervezett mentést és az rvst. Aznban egy hideg barlangban a sérült gyrsan ki is tud hűlni, hiptermiás állaptba kerülhet, ha mzdulatlan marad, és az állapta súlysbdik a mentésre várva. Nem lehet tehát szabálykat alktni ebben a tárgyban: a föld alatt a barlangászk az egyedüli meghatárzói a szükséges lépéseknek az adtt helyzetben. Az egyértelmű eseteket kivéve, a vállalkzás sikere azkn múlik, akik eldöntik a helyes tennivalókat. A csapat egyik része, ha lehet, gyrsan a kijárat felé induljn riasztást adni, ami elvezet minket a következő esethez: 8.2 A sérült nem képes kimenni Tegyük meg a intézkedéseket a túlélésre (IX. fejezet)! Írjunk össze egy összefglaló jelentést az rvsnak (legalább az 5 alapkérdés)! Írjuk fel a baleset időpntját! A csapat ekkr kettéválik: Az egyik része a sérült mellett marad és vele fglalkzik; A másik csprt kimegy riasztani és infrmációkat adni (írjuk fel az idpntt, amikr elindulnak!). Ne induljunk el pánikhangulatban, biztnságban kell kiérni a barlangból! Attól kezdve, hgy egy bajba juttt ember a barlangban marad, még ha visznylag kedvező körülmények között is, a felszínre érő csapatnak aznnal riasztania kell a Barlangi Mentőszlgálatt. Aki a riasztást leadja, meg tudni mndania a helyet ahl éppen tartózkdik, és a telefnszámt ahl elérhető, és várnia kell ezen a helyen, tartózkdva minden tvábbi telefnálástól, hgy ne legyen fglalt a vnal!

8 Barlangi balesetnél általáns szabály, hgy sha nem szabad egyedül hagyni a sebesültet vagy egy kimerült embert. Abban a kényes esetben, ha a csapat két főből állt, az ép barlangász természetesen kimehet riasztani, de csak azután, hgy várakzó helyzetbe tette a sérültet, ellátta eszközökkel és felkészítette lelkileg is az egyedüllétre. A sérültnek meg kell mndani, hgy ne mzgjn és ne próbáljn egyedül kimenni! Szükséges, hgy a sérült elég belátó legyen, hgy megértse a parancskat, és erős lelkileg, hgy elfgadja azkat. Ha a sérült elájult és magáhz térve egyedül találja magát, meg fg próbálni kimenni, és ezzel újabb baleset veszélyének teszi ki magát. Az ép barlangász a sérült mellett kell hgy maradjn, ha úgy ítéli, hgy a távllétre újabb balesetet kzhat. Láthatjuk, milyen lényeges a döntésünk, és ebből következően a társ kiválasztása, akivel kettesben megyünk a föld alá... IX. HA BENNRAGADUNK A FÖLD ALATT Kényelmes várakzó helyzetet kell találni, vagyis: Határljuk el magunkat széltől, nedvességtől, zajtól (fsszilis járatt kell keresni)! Szigeteljük el magunkat a földtől és a falaktól (feltekert kötél magunk alá, zsákk, mentőfólia)! Takarjuk be a tarkót és a fejet! Vegyük fel az verált, de a karkat a test mellett tartsuk, és nem az verál ujjában! Takarózzunk be a mentőfóliával teljesen, az égő lámpát alatta tartva, vagy még jbb, ha több személy egy kanadai típusú sátrat épít, több fóliából, ha a hely megengedi. Párkányn biztsítsuk magunkat (elgyengülés és leesés veszélye)! Időnként mzgassuk meg a végtagkat (izmk megfeszítése és ellazítása felállás nélkül is lehetséges)! Takarékskdjunk az élelemmel és a karbiddal, az acetilénláng inkább fűtésre, mint világításra szlgáljn! Igyunk (meleg cukrsat ha lehet) és pisiljünk! X. KÖVETKEZTETÉS A balesetek megelőzésének legjbb módja kétségtelenül az, ha megtanítjuk a biztnságs barlangjárásra a kutatókat. Beszéljük rá az embereket a barlangász iskla tanflyamainak elvégzésére. A megelőzés és a balesetkr tanúsítandó magatartás jól kidlgztt témák és

9 megtanulható magatartási frmák a technikai tanflyamkn és az ktatók képzésében. A barlangász csprtk vezetői a biztnságs barlangjárás szabályainak terjesztésével csökkenthetik a balesetek bekövetkezésének veszélyét. MEGJEGYZÉSEK: * 1. A kbakba ragasztható rvsi kérdőlap tartalma: A mentést várva: helyezzük a sérültet víztől, hidegtől, kövektől védett helyre! Ne hagyjuk egyedül! Eszméletlen állaptban helyezzük a biztnságs ldalfekvés pzícióba! A sérült: 1. válaszl a kérdéseinkre? 2. tudja-e mzgatni mindenét? 3. van-e légzési nehézsége? 4. van-e pulzusa a csuklóban? 5. van egyértelmű sérülése? Figyelem! A fenti kérdések nagyn fntsak a jövendő rvsi ellátásban. * 2. SSF INFO N , és N újságkban lvasható dr. Barid (Besancn, F.) tanulmánya a beülőkről ami ölhet is. A rssz minőségű beülő már 15 perc alatt is súlys kársdást kzhat. Több, kötélen bekövetkezett elhalálzás kaként derítették fel a rssz minőségű beülőhevedert! * 3. Magyarrszágn a Barlangi Mentőszlgálat Budapesten a Rendőrség telefnszámán riasztható, a Bükk vidékén a misklci Tűzltóság vagy a Mentők segélykérő számát (105 illetve 104) érdemes hívni, a Bakny környezetében pedig valószínűleg a székesfehérvári Tűzltóság lesz a leghamarabb célravezető. Végső esetben pedig mindig tt van a 112-es általáns segélykérő szám.