4.19. A verbális és nonverbális kommunikáció

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4.19. A verbális és nonverbális kommunikáció"

Karola Szőkené
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 4.19. A verbális és nnverbális kmmunikáció Mi a kmmunikáció? A kmmunikáció infrmációcsere az adó és a vevő között. Dinamikus és kölcsönös flyamat Az adó, vagy kmmunikátr kezdeményezi kmmunikációt, így ő lesz a kmmunikáció frrása. Ő kódlja az üzenetet, amely a kmmunikációs csatrnán keresztüljut el a vevőhöz. A vevő vagy befgadó dekódlja az üzenetet Amennyiben válaszl, a vevőből adó lesz, és a flyamat kezdődik elölről. A kmmunikáció az emberi élet szükségszerű velejárója. Nem lehet nem kmmunikálni. Az ember bármit tesz, annak kmmunikációs jelentősége lesz a többi ember számára. A kmmunikáció mindig kétszintű flyamat, az egyik akaratlags (direkt kmmunikáció), a másik akarattól független (indirekt kmmunikáció = metakmmunikáció). Mi a metakmmunikáció? A szó jelentése: kmmunikáció a kmmunikációról. Mindig a direkt kmmunikáció tartalmáról mnd valamit, minősíti (a közlő személy érzelmi visznyát és attitűdjét fejezi ki a kmmunikáció tartalmáhz, szituációjáhz vagy a kmmunikáció partnerhez). A metakmmunikáció az egész személyiség üzeneteit hrdzza, míg a direkt kmmunikáció az én terméke. A metakmmunikáció beflyása a direkt közléstartalmra: 1. Kifejezheti, hgy a verbális közlés-tartalm igaz-e vagy nem (pl. őszinteség) 2. Kifejezheti a partnerrel kapcslatban érzett rkn- vagy ellenszenvet. Belső Msly Közhasznú Egyesület felnőttktatási intézmény (ikt.: / ) 1

2 3. Kifejeződhet a helyzethez való viszny (pl. ünnepélyesség). 4. Megjelenhet az interakció valamilyen sajáts kmmunikációs mdalitásának jeleként (pl. játék). : A metakmmunikáció a direkt közléstartalmakat megerősítheti vagy ellentmndhat nekik. Ha megerősíti a verbális, lexikális közlés tartalmát, akkr a kmmunikációt kngruensnek, ellenkező esetben inkngruensnek nevezzük. A kmmunikáció fajtái akaratlags direkt indirekt = metakmmunikáci ó nincs visszacsatl ási lehetőség (pl. TV) adó és vevő egyszerre nincs jelen (pl. levelezés) egyirányú közvetett kétirányú közvetlen van visszacsatl ási (feedback) lehetőség (pl. beszélgetés) adó és vevő egyszerre van jelen (pl. beszélgetés) ha a felek rangja megegyezik egyenrangú kiegyenlítetlen ha a felek rangja eltérő A kmmunikáció csatrnái A kmmunikáció csatrnáit döntően két nagy csprtra szthatjuk: vannak verbális, nyelvi és nnverbális csatrnák. Nnverbális csatrnák: GESZTUSOK szerepük: gesztusk segítségével lehet szabályzni a kmmunikációs flyamatt, (pl. kérhetjük a partnerünket gyrsításra, Belső Msly Közhasznú Egyesület felnőttktatási intézmény (ikt.: / ) 2

3 vagy lassításra, kifejezhetjük, ha a kmmunikáció flyamatában zavar támad.) fajtái: A gesztuskhz srljuk a fej, a kar és a kéz mzgásait. Ezek bár lehetnek akaratlank, mégis visznylag könnyen lehet őket szándéksan beflyáslni. Számtalan egyezményes gesztusjel van, például a bólgatás, az integetés stb. Érintés. A másik ember megérintése kifejezhet intimitást, de a dminanciát, fölényt is. Számtalan kulturális előírás szabályzza az emberek közötti fizikai érintéseket. Pszturális csatrna. Ide a testtartás tartzik. Ezt is beflyáslhatjuk szándéksan, de szándéktalanul is kifejezheti a másik emberhez való visznyt, vagy a személy álláspntját a kmmunikáció tárgyával, vagy a kmmunikációs partnerrel kapcslatban. Megfigyelhető, hgy az érzelmileg egymáshz közel álló emberek gyakran öntudatlanul átveszik a másik testtartását. Testtartás a belső érzelmi állaptt is kifejezi. Például valaki büszkén kihúzhatja magát, vagy összegörnyedhet a gndk súlya alatt stb. Térközszabályzás. Hall vizsgálta az amerikai kultúrában milyen fizikai távlságk figyelhetőek meg az emberek között a kmmunikáció alatt. A fizikai távlság attól függ, hgy a személyek mennyire szrs, közeli kapcslatban vannak egymással. közeli beszéd Nagyn közeli Közeli Visznylag Ebből a távlságból még (kb. 0.5 méter) (kb.1 méter) a halk suttgás is hallható. Itt a suttgás még A halk hallható. hallható. Az alapelv minden kultúrára érvényes, aznban a távlságk kultúránként váltznak, az arab kultúrákban például skkal kisebb távlság már nyilvánsnak számít, mint az európai kultúrkörben. A kmmunikációban a gesztusk mellett fntsak még a kulturális szignálk. Ilyen például a ruházat, a hajviselet, a különböző kitüntetések, rangjelzések, testdíszítő elemek stb. Ezek kifejezik az illető értékrendjét, társadalmi hvatartzását, identitását, ízlését stb. Belső Msly Közhasznú Egyesület felnőttktatási intézmény (ikt.: / ) 3

Verbális csatrna: eszköze a NYELV, jellemzői: leválasztttsá g közvetlenül nem jelenlévő, távli dlgkról való kmmunikáció nyitttság új jelenségek alktása és kmmunikációj a hagymányz ás a nyelvet krábbi

4 Verbális csatrna: eszköze a NYELV, jellemzői: leválasztttsá g közvetlenül nem jelenlévő, távli dlgkról való kmmunikáció nyitttság új jelenségek alktása és kmmunikációj a hagymányz ás a nyelvet krábbi generációktól tanuljuk kettős mintázttság : véges számú elem végtelen számú jelentést tud létrehzni a nyelv az élővilág legbnylultabb, legkifinmultabb kódrendszere, az emberi nyelv négy lyan sajátssággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől (egy-egy érvényes lehet az állati kmmunikációra, de mind a négy csak az emberre jellemző): A nyelv, a beszéd szerepe nemcsak a máskkal való kmmunikációban jelentős, hanem a gndlkdás eszköze is. Meggyőző közlés fgalma: A meggyőző közlés nem más, mint az egyén tudats törekvése arra, hgy valamilyen közlemény tvábbításával megváltztassa a másik egyén, vagy egyénekből álló csprt viselkedését. célja: lehet a másik ember attitűdjeinek, véleményének, észlelésének, érzelmeinek, vagy viselkedésének a megváltztatása. Hgyan lehet a kmmunikáció hatéknyságát fkzni, máskat a leghatéknyabban meggyőzni? A hatéknyság tényezői a követezőek: A kmmunikáció frrása. A legfntsabb, hgy mennyire hiteles a befgadó számára az, akitől az infrmáció származik. Fnts a hzzáértés, de bármennyire hzzáértőnek tűnik aznban a kmmunikátr, ha egy a kmmunikáció befgadója által előítélettel sújttt csprt tagja, a meggyőző ereje csökkenni fg. A hitelességet a hzzáértésen kívül az is fkzhatja, ha azt gndljuk, a másik nem akar beflyáslni bennünket. De fkzza az is, ha a kmmunikátr a saját érdekei ellen érvel. A fizikai vnzerő is fkzhatja a beflyásló képességet, nem véletlenül szktak a reklámkban csins, szép emberek szerepelni. Belső Msly Közhasznú Egyesület felnőttktatási intézmény (ikt.: / ) 4

5 Az embereket könnyebb meggyőzni, ha a közlés több érzelmi elemet tartalmaz, mint lgikai elemet. Felmerülhet az a kérdés is, hgy mi a meggyőzőbb, ha mindkét fél, vagy ha csak az egyik fél érvei hangzanak el. Minél intelligensebb a hallgatóság, annál fntsabb a kétldalú érvelés, mivel annál inkább rsszul reagálnak az emberek a túlságsan direkt meggyőzési kísérletekre. A meggyőzhetőség függ a befgadó tulajdnságaitól is. Általában az alacsny önértékelésű emberek, akik nem bíznak magukban könnyebben beflyáslhatóak, mint a nagy önbizalmmal rendelkező, pzitív önértékelésű emberek. Viselkedésmódsítás megerősítések és büntetések által inger alkalmazása inger megszüntetése Pzitív (jutalm értékű) inger POZITÍV MEGERŐSÍTÉS eredmény: viselkedés megerősödik pl.: edző dicsérő szavai, kupa, érem megszerzése NEGATÍV BÜNTETÉS eredménye: viselkedés elnymódik, kialszik pl.: Játéktól való eltiltás Negatív (büntető jellegű) inger BÜNTETÉS eredmény: viselkedés elnymódik, kialszik pl.: szidás, nevetségessé tétel, büntető plusz gyakrlat NEGATÍV MEGERŐSÍTÉS eredménye: viselkedés megerősödik pl.: Játéktól való eltiltás idő előtti váratlan felldása Büntetés Miért nem jó? Mikr jó? Helyette: nem ad alternatívát sse késleltetve pzitív megerősítés ki lehet játszani, és mindig magyarázat egyéni bánásmód így az alany kísérje következetesség flytathatja az eredeti ha feltétlen el kell viselkedést nymni a nem az alany agresszív kívánats viselkedést magatartását idézheti elő (büntető személytől, ill. helyzettől való) félelmet eredményezhet Belső Msly Közhasznú Egyesület felnőttktatási intézmény (ikt.: / ) 5

6 Edzői kmmunikáció alapjai: bevnás: vnjuk be a sprtlókat a tervezésbe, és az lyan döntések meghzatalába, amelyek közvetlenül érintik őket lelkesítés: ltsunk a sprtlóinkba büszkeségérzést, hitet és energiát. alkalmazzunk pzitív megerősítést legyünk jó szerepmdellek, beflyásljunk a példa erejével törekedjünk egy támgató légkör kialakítására infrmálás: kerüljük az infrmációhiányt, lényegre törően tájékztassuk sprtlóinkat az őket érintő döntésekről, eseményekről, stb. egyéni bánásmód, őszinteség és empátia kölcsönös bizalmhz és tisztelethez vezet. Belső Msly Közhasznú Egyesület felnőttktatási intézmény (ikt.: / ) 6

Hasonló dokumentumok

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az