A számítógép belső felépítése

Átírás

1 A számítógép belső felépítése Krábban az interneten kérdeztétek miért fglalkzunk az alapzással. Nézzétek, a cél, hgy élmény legyen a számítógépezés, de ez a betnstabil tudás és alapzás nélkül nem fg menni. Ezért nem kezdünk a Windws, vagy az internet tanulásával. Az alapkn elég egyszer végigmenni, mert fnts megismerni a számítógépet, hiszen a ház sem úgy készül, hgy rögtön a tetőt teszed a helyére. Alap és falak nélkül ez lehetetlen! Mehetünk tvább? A számítógép lyan, mint egy nagy legó. Nézd csak meg, kisebb nagybb alkatrészekből áll, amiket a megfelelően kialakíttt nyíláskba lehet illeszteni. Van egy ötletem! Legózzunk, építsünk fel egy gépet! A legnagybb alkatrész az Alaplap, erre fgunk építkezni, mert minden csatlakzó, kábel és kütyü ide kapcslódik.

2 Bármilyen eszközöd van, az az alaplapn keresztül fg működni és ez az egyik legfntsabb legó darabunk. Tehát az Alaplap egy többrétegű nymtattt áramköri lap, amelyen több különböző méretű és alakú csatlakzó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el. Nézd meg a számítógéped hátulját, vagy a laptpd ldalát. Ezek a látható külső csatlakzók mind az alaplaphz vannak rögzítve. Ismered az USB csatlakzót. Ne mnd, hgy nem! Az egered, a webkamerád és a pendrive csatlakzója is ilyen. Laps téglalap alakú csatlakzó. (A képen szürke, illetve kék színű csatlakzók) Amit biztsan láttál az a hangszóró (zöld), mikrfn (mic - rózsaszín) csatlakzója. A laptpn a hangszórót egy pici fejhallgató, a mikrfnt pedig egy pici mikrfn képecske jelöli. Ezek 3,5 mm-es kör alakú jack csatlakzók. A legtöbb számítógépház elején is megtaláld ezeket a csatikat. Az asztali számítógép hátulján láthatsz egymás mellett zöld és lila kör alakú csatlakzókat is. A két csatlakzónak PS/2 csatlakzó a neve: a lila a billentyűzeté, a zöld pedig az egéré. Amit még láthatsz az a mnitrnak a csatlakzója, ami egy 15 pólusú csatlakzó. Ennek D-SUB a neve (analóg csatlakzó), a másik típus a DVI (digitális csatlakzó), a harmadik pedig a HDMI (szintén digitális). Mutatm is a hárm csatit. Mindhármmal a mnitrt tudd csatlakztatni, de a különbség köztük, hgy az analóg (D-SUB) csatlakzónak rsszabb a képminősége.

3 Ellenben a DVI és a HDMI digitális mivlta miatt jbb képminőséget prdukál, a HDMI pedig nemcsak képet, hanem hangt is tvábbít. Például ha összekötöd a számítógépet és a tévét, akkr a számítógép hangját a tévén fgd hallani. Akkr a teljesség igénye nélkül még egy fnts csatlakzót láthatsz, az pedig a hálózati csatlakzó. Tehát, ha internetezni akarsz, ide mindenképpen be kell dugnd az internetes kábelt. Ennek a csatlakzónak LAN csatlakzó a neve. Még négy nagyn fnts legó darab tartzik az alaplaphz, mégpedig a tápegység, a prcesszr, a memória és a videókártya. Na építkezünk tvább! Alaplapunk már van, helyezzük el a prfesszrt is, akarm mndani a prcesszrt. A prcesszr (anglul Central Prcessr Unit, röviden CPU) a számítógép közpnti vezérlő egysége. Jó főnökhöz híven ezek a fntsabb feladatai: irányítja a számítógép működését, kapcslatt tart a külső eszközökkel (perifériákkal), száml és kalkulál (matematikai műveleteket végez), memórián belüli adatfrgalmat bnylít, adatfrgalmat bnylít a perifériákkal. Mint egy igazi főnök, irányít és dafigyel a részletekre. Oké, prcink már van, tegyük helyére a memóriát is! Ahgy prcesszr nélkül nem megy a számítógép, memória nélkül sem. Azért fnts a megléte, mert a memória tárlja a CPU által végrehajtandó prgramkat és a feldlgzásra váró adatkat. Olyan mint egy kisinas. A memóriákat két fő csprtra szthatjuk - RAM (Randm Access Memry, azaz véletlen elérésű, a prcesszr által írható-lvasható memóriára) és ROM (Read-Only Memry, azaz csak lvasható memóriára) De mivel csak alapzunk, ezért a RAM memóriával fglalkzunk egy picit.

4 Na, annyit lehet róla tudni, hgy tetszőleges elérésű, írható és lvasható ez a tár. Persze csak a prcesszrnak van tetszőleges bejárása erre a területre. Úgy képzeld el, hgy Te sem mehetsz be egy blt üzemi területére, hacsak nem tt dlgzl. Ebben a tárban vannak az éppen futó prgramk utasításai és adatai. Sőt a prcesszrnak szükséges adatk is ebben a tárban vannak. A számítógép kikapcslásakr az itt tárlt adatk elvesznek. A mai számítógépeknek a memória mérete 4GB, 8GB, 16GB, 32GB Érdekesség! Az emberi agy memória mérete 3TB. 1TB az 1024GB Nézd csak meg, az agy a gépek memória kapacitásáhz képest több ezerszeres kapacitású. Oké, mehetünk tvább! Tegyünk az alaplapra egy videókártyát is, mert látni is akarunk valamit a mnitrn. Érdekesség, hgy 1987-től kezdték gyártani az első videó (VGA - Vide Graphics Array) kártyákat, amelyek már analóg videójelet szlgáltattak. A kártyák felbntása 640x480 képpnt. A tvábbfejlesztett váltzatuk és napjaink legelterjedtebb kártyái az SVGA (Super Vide Graphics Array) videókártyák. Ezeknek felbntása rugalmasan váltztatható a mnitr és a felhasználó igényei szerint. Ezt a lehetőséget a Windwsban ki is fgjuk próbálni. Mst tegyünk bele lyan kütyüt, amin tárljuk a prgramkat, dkumentumkat, képeket és videókat.

5 Napjaink egyik legelterjedtebb számítástechnikai tárlóeszköze a merevlemez. A merevlemez lyan elektrmechanikus eszköz, amely az adatkat mágnesezhető réteggel bevnt merev lemezen tárlja, a lemez felett mzgó fej segítségével. A merevlemezek mai jellemző mérete 500GB-tól 8TB-ig terjed. Tehát mindenki megtalálja az igényeinek megfelelőt. Biztsan úgy is hallttad, hgy winchesternek nevezik ezeket a tárlókat, pedig ez az elnevezés arra utal, hgy a lemez kikapcslása után a mzgó fej a számára kijelölt parklási helyen landl. Bekapcsláskr pedig nnan emelkedik fel. Ugyanúgy, mint a fegyver, elsütés után visszaugrik a mechanika a kiinduló helyzetébe. De az alsókulcss puskák működését nem fgjuk megbeszélni. N! Létezik a merevlemeznek mzgó alkatrész nélküli váltzata is, amit SSD meghajtónak neveznek, ami memóriában tárlja az adatkat. Az SSD elnevezés arra utal, hgy nem tartalmaz mzgó alkatrészt az eszköz. Előnye a mágnesessel szemben, hgy kevésbé sérülékeny, skkal gyrsabb, kevesebb a fgyasztása, képes elviselni a szélsőséges ütést, vibrációt, nymást, hőmérsékletet és visznylag állandó a működési teljesítménye. Hiányzik még egy Optikai eszköz, a DVD író! Nsza, tegyünk egyet a gépbe! Persze a hiánya nem beflyáslja a gép működését.

6 Skat nem fgunk róla beszélni, mert a neve is mutatja, DVD lemezeket képes írni és lvasni. Ez a flyamat lézersugárral történik. Nevüknek megfelelően ptikai eljárást használnak az adatk írására és lvasására. Képzeld csak el, hgy ez a technlógia is a 60-as évek közepére nyúlik vissza. Két eszközünk maradt, amit vagy beszerelünk a gépbe vagy nem, mert a mai krszerű alaplapk mindegyike tartalmazza. Ez pedig a hangkártya és a hálózati kártya. A hangkártya (bal ldali) egy bővítőkártya, ami hangt fgad és ad ki, számítógépes prgramk utasítására. Például ha zenét hallgatsz, játszl, megnézel egy filmet. Előnye ezeknek a kártyáknak, hgy skkal jbb a minősége és a teljesítménye az alaplapi eszközökhöz képest. A hálózati kártya (jbb ldali) a számítógépek hálózatra kapcslódását és az azn történő kmmunikációját lehetővé tevő bővítőkártya. Ezt szintén az alaplapk integrált frmában tartalmazzák.