Jogi és közigazgatási ismeretek I. tantárgy 54 óra. Kriminalisztika, kriminológia 8 óra

Átírás

1 Jgi és közigazgatási ismeretek I. tantárgy 54 óra Kriminalisztika, kriminlógia 8 óra A kriminalisztika fgalma, tárgya, felsztása. A kriminalisztika fgalma: a bűncselekmények nymzásának, felderítésének a tudmánya. A kriminalisztika tartalmazza azkat a gyakrlati szabálykat, amelyek segítik a nymzás alapvető feladatainak eredményes végrehajtását, szem előtt tartva a törvényi feltételeket. A kriminalisztika tudmányágai: - krimináltechnika, - krimináltaktika, - kriminálmetdika, - kriminálmetdlógia. A krimináltechnika fgalma, rendszere. A kriminalisztika tudmányának része. A bűncselekmények FELDERÍTÉSE, BIZONYÍTÁSA, MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN a biznyítási eszközök: - FELKUTATÁSA - RÖGZÍTÉSE és - VIZSGÁLATA A TECHNIKA MÓDSZEREIVEL ÉS ESZKÖZEIVEL, valamint a tárgyi biznyítási eszközök létrejöttének törvényszerűségeivel fglalkzik. Feladatai: - Eljárási cselekmények sikerességének előmzdítása, az eredmények rögzítése. - Tárgyi biznyítási eszközök felkutatása, rögzítése és vizsgálata. - Bűncselekmények megelőzése, megszakítása és jelzése. - A bűnözés elleni harc szervezése.

2 Tudmányágazatai: 1./ Traszlógia (nymtan) 2./ Kriminalisztikai fényképezés 3./ Kriminalisztikai ballisztika 4./ Daktilszkópia (ujjnymtan) 5./ Bűnügyi nyilvántartás 6./ Kriminalisztikai írás- és kmányszakértői vizsgálatk tana. 7./ Bűnügyi technikai jellegű fizikai- kémiai- és bilógiai vizsgálatk tana. 8./ Bűnügyi szlgálati kutya alkalmazásának tana. 9./ Krimináltechnikai megelőzés. N Y O M T A N /Traszlógia/ A nymtan a krimináltechnikának az az ága, amely -a NYOMOK KELETKEZÉSI KÖRÜLMÉNYEINEK FELTÁRÁSÁVAL, - OKOZÓJUK AZONOSÍTÁSÁVAL törekszik a bűncselekmények - felderítésére - biznyítására - megelőzésére és ezek érdekében kidlgzza a nymk - FELKUTATÁSÁNAK, - BIZTOSÍTÁSÁNAK, - RÖGZÍTÉSÉNEK, - VIZSGÁLATÁNAK, - ÉRTÉKELÉSÉNEK eljárásait. NYOM FOGALMA: A vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visznylag maradandó ELVÁLTOZÁS, amely VISSZATÜKRÖZI a nymt létrehzó tárgy ALAKBELI, FELÜLETI SAJÁTOSSÁGAIT és lehetővé teszi a nymképző tárgy aznsítását.

3 KELETKEZÉSÉNEK FELTÉTELEI: 1./ Nymképző tárgy 2./ Nymhrdzó tárgy: 3./ Nymképző flyamat: A NYOMOK ELŐFORDULÁSI HELYE: - a bcs. helyszínén és annak környékén /érkezés, behatlás, mzgás, távzás útvnalán/ - a bcs. tárgyán - a bcs. eszközén - a bcs. elkövetőjén A büntetőeljárási cselekményekkel kapcslats krimináltaktikai ajánlásk és módszerek. A kihallgatás A kihallgatás a leggyakribb és a legjelentősebb nymzási cselekmény, amely a törvény által meghatárztt alakiságk mellett a személyi jellegű biznyítékk megszerzését szlgálja. A kihallgatásra vnatkzó taktikai ajánlásk a kihallgatás szervezésére, tervezésére, teljesítésére, rögzítésére és ellenőrzésére vnatkznak, valamint a kihallgatás hatéknyságát biztsítják, fkzzák. A kihallgatás fajtái - terhelt (gyanúsíttt) kihallgatás - tanúkihallgatás - sértett-tanú kihallgatás A kihallgatásk csprtsításának tvábbi lehetőségei is vannak, mint például: - a kihallgattt személy felnőtt, fiatalkrú vagy gyermekkrú, - milyen vallmást tesz a kihallgattt (beismer, tagad, igazat vagy hamisat mnd, mást vagy önmagát vádlja), - első vagy flytatólags kihallgatás. A kihallgatás szakaszai a) felkészülés a kihallgatásra b) pszichlógiai kntaktus megteremtése, c) a kihallgatás teljesítése, d) a kihallgatás rögzítése és értékelése.

4 A kihallgatás egyes szakaszai A kihallgatásra történő felkészülés magában fglalja pl az ügy iratainak áttanulmányzását, a kihallgatandó személyiségének feltérképezését, előéletével kapcslats infrmációk összegyűjtését. A pszichlógiai kntaktus megteremtése Előzetes kötetlen beszélgetés. A kihallgatónak lehetőséget ad, a kihallgatandó személyiségének tanulmányzására, a megfelelő hangnem megválasztására, a személyről beszerzett adatk ellenőrzésére. Az adatk felvétele a törvény által előírt személyi adatk, illetve egyéb adatk felvételéből áll. Jgk és kötelességek ismertetése A kihallgatás fnts rész a kihallgattt személy törvényben előírt figyelmeztetése, valamint jgaira és kötelességeire történő kiktatása. A kihallgatás teljesítése Az érdemi kihallgatás srán lehetőséget kell adni a kihallgattt személynek, hgy összefüggően adja elő, amit az ügyről tud. A kötetlen előadást követően a nymzó kérdések feltevésével, pntsítja a tényállást. A kihallgatás rögzítése elsődlegesen jegyzőkönyvben történik, de lehetőség van a jelentésben történő rögzítésre is. Más nymzási cselekmények (pl. szemle) végrehajtásának összetett bnylult taktikai rendszere van, amelyhez ismerni kell mélyrehatóan eljárásjgi, kriminalisztikai, ezen belül krimiáltechnikai, illetve metdikai ismereteket. KRIMINOLÓGIA FOGALMA A kriminlógia fgalma, tárgya. A latin a) crímen (bűncselekmény) szavak összetételéből származik b) lgisz (tan, valamivel fglalkzó. Olyan tudmány, amely a bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel és a bűncselekmények elkövetésével, mint egyedi jelenségek, illetve ezek különböző csprtjaival fglalkzik. (A bűnözés fgalma: lyan történelmileg váltzó társadalmi-jgi tömegjelenség, amely egy meghatárztt területen és időben elkövetett bűncselekményeket, elkövetőiket, és a bűncselekmények sértettjeit fglalja magába.) A KRIMINOLÓGIA TÁRGYA

5 A kriminlógia tárgykörének középpntjában a bűnözés áll. A bűnözés a fgalmból következően a bűntetőjgi bűnözésre, vagyis a büntetjgi nmrasértésekre krlátzódik, vagyis azkra az emberi magatartáskra, amelyeket a bűntetőjg bűncselekményekké nyilvánít. A bűnözés törvényszerűségeinek felismerése, jbb megismerése érdekében a kriminlógia aznban vizsgálja a bűnözéssel kapcslats jelenségek összefüggéseinek rendszerét is. (A bűnözés fgalma: lyan történelmileg váltzó társadalmi-jgi tömegjelenség, amely egy meghatárztt területen és időben elkövetett bűncselekményeket, elkövetőiket, és a bűncselekmények sértettjeit fglalja magába.) Alkalmi bűntettesek: 1. A csábító alkalm kapcsán elkövetett bűncselekmények 2. Knfliktuss jellegű bűncselekmények (pl. rágalmazás, becsületsértés, élet-testi épség elleni bűncselekmények) 3. Az indulati bűncselekmények Knk bűnözés: A knk, vagy megrögzött bűnözők személyiségét társadalm ellenes nézetek, a trz jellemtulajdnásk uralják (társadalmellenes beállítttság). A knk bűnözők tetteit főként a régebbi hatásk mtiválják. Szándéks és gndatlan bűnözés: Bűnösség két frmája: A szándéksan elkövetett bűncselekmények lényegesen nagybb arányt képviselnek, mint a gndatlan bűncselekmények. A szándéks elkövetésen az elkövető társadalmellenes nézetei, személyiség negatív irányultsága, hibás erkölcsi struktúrája, antiszciális törekvése jut kifejezésre. A gndatlan bűncselekmények mögött az elkövető felelőtlensége, hanyagsága van jelen. Jgs társadalmi követelmény, hgy az emberek mindennapi tevékenységük srán elsajátítsák a megfelelő gndsság és felelősség gyakrlatát.

6 BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK SZEREPE A BCS-EK ELKÖVETÉSÉBEN A vérmérséklet és a bűncselekmények Vérmérséklet (temperamentum): A személyiség érzelmi-indulati és cselekvésbeli reagálásmódját jelenti (személyiség megnyilvánulása). Minél fejlettebb a személyiség, annál kevésbé nyilvánul meg a temperamentum társadalmellenes magatartásban. A Pavlvi elmélet szerint a vérmérsékleti típusk: élénk, féktelen, nyugdt, gyenge. A bűnözés általáns megelőzése szempntjából a gyermek- és fiatalkrúak nevelésében kell nagy gndt frdítani a vérmérsékleti típusra. TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA A) Mikrkörnyezet és a bűnözés kapcslata Olyan társadalmi visznyk, amelyek közvetlen személyi kapcslatt jelentenek, vagy közvetlenül hatnak az emberekre. (Pl. család, munkahely, baráti kör, klubk, szmszédság stb.). Család Társadalm egyik alapintézménye. Társadalmi feladata, hgy elősegítse az új generáció felnevelését és szcializálódását. Kórs családi vnásk, melyek a bűnözéshez vezethetnek családi viszály, alkhlizmus a családn belül, bűnözés a családtagk részéről, gyermekek nevelésének elhanyaglása, azk bántalmazása stb. Iskla Társadalmi feladata: alapvető ismeretek közlése, nevelőtevékenység, gyermekekben kialakult helyes képzetek megerősítése, tvábbfejlesztése helytelen képzetek krrigálása, leépítése, megfelelőkkel helyettesítése. Negatívuma: Gyakri a gyermekek durva fegyelmezése, vagy megszégyenítése

7 Krimingén tényező (nem növeli az önfegyelmet, szrgalmasabb tanulásra nem ösztönöz, eltávlít az isklától, erkölcsi-társadalmi követelményektől, melyeket az iskla képvisel) Baráti társaság Jelentős krimingén faktr, ha rssz a baráti társaság Megnyilvánulási frmái: galerik, csövezők, punkk, skinheadek Munkahely Szcializációs flyamat jelnetős állmása. Fnts, hgy az egyén életében a munka milyen értelmet és értékelést kap. Első munkahely determináló hatása. Tömegtájékztatási eszközök A személyiség frmálását beflyásló tényezők: újság, TV, rádió, vide A jó tömegtájékztatás a társadalmi fjelődés meggyrsításának eszköze A téves, eltrzíttt infrmációk biznytalanságt, téves utak választását eredményezhetik. 1. A Bűnözés és az elsztási rend kapcslata A kirívó jövedelmi különségek irritálják a szűkös, nehéz körülmények között élő társadalmi rétegeket (bűncselekmény elkövetése). Részmegldás: szciális háló megteremtése, amely aznban nem szünteti meg a létminim um peremén élők prblémáját. 2. Munkanélküliség (krimingén tényező) A fiatalk körében nem annyira a munkanélküliség általában, hanem a munka nélkül töltött idő hssza mutatkzik inkább krimingén tényezőként. 3. Migráció, ingázás, urbanizáció Krimingén tényezők lehetnek, bűnözést serkentő körülmények.

8 4. Alkhlizmus, kábítószer-fgyasztás mint tömegjelenség a bűnözést jelentős mértékben beflyáslja. A bűnözés szerkezete, az áldzatk szerepe a bűncselekmény megvalósulásában. Az áldzatvédelem fgalma: A bűncselekmények áldzataival, sértettjeivel, áldzattá válásukkal fglalkzó tudmány a viktimlógia. Az áldzat fgalma: A bűncselekmény természetes személy sértettje és sértettjének közeli hzzátartzója. Közeli hzzátartzó: házastárs, az egyeneságbeli rkn, az örökbefgadtt, a mstha- és a nevelt gyermek, az örökbefgadó, a mstha- és a nevelőszülő, a testvér. Az áldzattal egy tekintet alá esik, akinek a bűncselekmény lelki, fizikai, vagy erkölcsi sérülést kztt. Viktimlógia fgalma: Vizsgálja, hgy maguk a sértettek hzzájárultak-e életvitelükkel, magatartásukkal, figyelmetlenségükkel, hanyagságukkal stb. a bűncselekmény elkövetéséhez. Az áldzatvédelem rendőri feladatai: A bűncselekmény áldzatával úgy kell bánni, hgy ne szenvedjen újabb pszichikai sérüléseket. Tájékztatni kell arról, hgy milyen anyagi, rvsi és pszichikai segítséget kaphat, kártérítési igényét hgyan nyújthatja be. Tájékztatni kell a Be.-ben rögzített jgairől és kötelezettségeiről. A rendőrségi ügyeleteken és panaszirdákn kultúrált és szakszerű körülmények között kell meghallgatni. Amennyiben megfélemlítették, meg kell nyugtatni. Segíteni kell biznsági érzetének kialakításában.

9 Ha a nymzás érdekeit nem sérti, tájékztatni lehet sérelmére elkövetett bűncselekmény állásáról. Vezetői feladatk: Gndskdjanak a sértett jgainak érvényesüléséről. Érvényesítsék a sértettek személyiségi jgainak védelmét. Jelöljenek ki megyei, kapitánysági szinten áldzatvédelmi referenseket. Évente készítsenek jelentéseket az áldzatvédelem helyzetéről. Kezdeményezzék az áldzatvédelmi irdák működését. Az áldzat jgai: Tisztelet és elismerés a büntetőeljárás minden fázisában. Kapjn infrmációt ügyének mindenkri állásáról. Anyagi helyzetére tekintet nélkül kapjn jgi tanácst. Kártérítést kapjn mind az elkövetőtől, mind az államtól. (Btk tevékeny megbánás) A bűncselekmények áldzatainak jgai ugyanlyan priritást kell, hgy kapjanak, mint amilyen a terheltnek van. Az elkövetővel szembeni eljárás flyamatában nem szabad fkzni a bűncselekmény áldzatainak nehéz helyzetét, vagy prblémáját.