FOGYATÉKOSSÁG ÉS ABÚZUS. Útmutató szolgáltatók számára

Átírás

1 FOGYATÉKOSSÁG ÉS ABÚZUS Útmutató szlgáltatók számára

2 FOGYATÉKOSSÁG ÉS ABÚZUS Útmutató szlgáltatók számára

3 Készült a Széchenyi 2020 Nylc Pnt Az autista személyek ellátórendszerének rszágs szintű, kmplex innvációja szakmai tanácsadó hálózat és krdinációs közpnt kialakításával című TÁMOP / aznsítószámú kiemelt prjekt keretében. Ez a füzet a brit-clumbiai Peple s Law Schl szervezet engedélyével került frdításra és kiadásra. (Eredeti megtekinthető a Peple s Law Schl webldalán: Az eredeti kiadvány készült: Peple s Law Schl 2008 Író: Gayla Reid A másdik kiadás szerkesztője: Marc Sima Jgi szakértő: Dr. Gazsi Adrienn Kiadja a Fgyatéks Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nnprfit Kft Felelős kiadó: Gifl H. Péter Grafika: Kugler Mártn A kiadvány ingyenes, kereskedelmi frgalmba nem hzható. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfkzás célját nem szlgálhatja! A füzet nem használható jgi segítségnyújtás helyett. 2

4 FOGYATÉKOSSÁG ÉS ABÚZUS Útmutató szlgáltatók számára 1 A fizikai és egyéb módn kztt sérelmek és bántalmazás, tvábbiakban abúzus, kmly veszélyt jelent sk fgyatékssággal élő ember számára. Ez a füzet áttekintést nyújt az abúzus fgalmáról, frmáiról, bemutatja a ráutaló jeleket és javaslatkat tesz a segítségnyújtás módjaira. A fgyatékssággal élő emberek abúzus szempntjából fkzttan veszélyeztetettnek számítanak. Miből fakadhat ez? - Az emberek skszr félreértik a fgyatéks személyeket, ezért másképp is viselkednek velük. - Az érintettek közül skan egyedül, magánysan élnek. - Gyakri, hgy a fgyatéks emberek lyan családi, ill. párkapcslatban élnek, amelyben a másik fél hzza a döntéseket. 1 Készült a Brit Clumbia Szciális Minisztériumának Közösségi Élet Ügynöksége által kiadtt tájékztató anyag alapján. Abuse f Peple with Disabilities fr Service Prviders, in. Peple s Law Schl

5 - A fgyatéks emberek gyakran szrulnak másk segítségére, akár az intim személyes gndskdás terén is. - Többen a fgyatéks személyek közül nincsenek tisztában saját jgaikkal, skszr az őket ért abúzust nem jelentik be. Ha mégis bejelentésre kerül a visszaélés, akkr sem bizts, hgy hisznek nekik. - A fgyatéks embereknek skszr alacsnyabb a jövedelmük, mint másknak, ez is kiszlgáltatttabbá teszi őket. Mi az abúzus? 2 Az abúzus visszaélést, bántalmazást jelent, amely srán az abúzust elkövető személy visszaél a hatalmával, pzíciójával, adtt esetben a mentális képességeivel is. Ez utóbbi jellemzően lyan fgyatékssággal élő személy kárára történik, akinek nincs belátása arra vnatkzóan, hgy ami történik vele, vagy amibe a belátás hiánya miatt beleegyezik, az abúzusnak minősül. Az abúzus lehet fizikai, szexuális, érzelmi vagy pénzügyi. Az abúzus történhet tthn, intézményben vagy nyilváns helyen. 2 NANE Egyesület, Miért marad???, Kézikönyv segítő fglalkzású szakemberek számára, Budapest 4

6 Fizikai abúzus: szándéks fájdalm vagy sérülés kzása, mint például: - ütés, ütögetés, rúgás, csipkedés; - pfzkdás, keményen megfgni, megszrítani valakit; - túl sk, túl kevés vagy rssz gyógyszer adaglása stb. Szexuális abúzus: ennél a bántalmazási frmánál beszélhetünk közösülésen és nem közösülésen alapuló abúzusról. A nem közösülésen alapuló abúzus körébe srlható például a csók, simgatás, intim testrészek érintése, prngráf tartalmak közös nézése, szexuális tartalmú beszólásk, megjegyzések (pl. viccek, történetek) elmndása, mesélése az érintetteknek. Érzelmi abúzus: lyan viselkedés, ami megfsztja az egyént a méltóságától és rmblja önértékelését. Gyakran előfrdulhat például: - lelki terrr alkalmazása, csúflás, megalázás; - az érintett személy figyelmen kívül hagyása, vagy kiközösítése egy közösségen belül; - fenyegetés arra vnatkzóan, hgy például elveszik a jövedelmét, ellátását, gyógyszereit, kezelését, segédeszközét (pl. kerekesszékét vagy kmmunikációs eszközét); megkársítják vagy elveszik a személyes tulajdnát vagy bántják pl.: a háziállatát vagy bármit, amihez erősen kötődik; vagy intézetbe küldik. Pénzügyi abúzus: egy másik ember pénzügyeinek engedély nélküli szabályzása, krlátzása, mint például: 5

7 - az alapvető szükségletek kielégítésére (étkezés, öltözködés, gyógyszerek, utazás) szánt pénz visszatartása; - az érintett pénzének engedély nélküli használata (ez gyakran bűncselekménynek számít úgymint pl.: lpás, csalás és hamisítás); - anyagi juttatásktól, segélyektől való megfsztás; - az érintett pénzének eljátszása, vagy alkhlra, kábítószerre költése stb.; - a munkába járás vagy munkavállalás megakadályzása. Elhanyaglás: lyan tevékenység/cselekedet illetve annak hiánya -, amikr a gndzók családtagk és/vagy fizetett segítők - nem látják el a fgyatékssággal élő személy fizikai, egészségügyi, higiéniai, ktatási, nevelési, stb. szükségleteit. Az elhanyaglásba beletartzhat például: - ha nem adnak valakinek elegendő ételt vagy italt; - ha nem biztsítanak megfelelő felügyeletet számára; - ha nem biztsítanak elég fűtést vagy elektrms áramt; - ha nem biztsítják a megfelelő személyes gndskdást; - ha visszatartják, nem adják da a gndztt szemüvegét, hallókészülékét vagy prtézisét stb.; 6

8 - ha az érintett személy egészségügyi prblémáit kezeletlenül hagyják; mint például amikr bőrprblémáinak vagy felfekvéseinek kialakulását nem veszik figyelembe. Elhanyaglás alatt értjük azt is, ha valaki nem akadályzza meg a visszaélést, bántalmazást! Az abúzust előidéző tényezők Segítői stressz: Gyakran előfrdul, hgy az abúzust elkövető személy egy családtag vagy az érintett gndzója, aki a gndzási flyamat srán kialakult emelkedett stressz-szintje miatt követi el a visszaélést. Tette miatt skszr a fgyatékssággal élő embert klja. Negatív minták: Lehetséges, hgy az elkövető azt tanulta, hgy a bántalmazói viselkedés elfgadható, gyakran saját maga is átélt abúzust. Negatív szteretípiák: A fgyatékssággal élő embert nézhetik tehernek, passzívnak vagy értéktelennek. Ezek a szteretípiák gyakran idéznek elő abúzust. Az abúzus bejelentésének akadályai A fgyatéks embereknek sk akadállyal kell szembenézniük, ha jelenteni szeretnék az abúzust. Ezek a következők lehetnek: 7

9 Félelem: A bántalmaztt személy skszr képtelen az elkövető irányítása alól kiszabadulni. Előfrdulhat, hgy az elkövető azzal fenyegeti, hgy visszatartja az ellátását, elveszi dlgait vagy bántalmazza az érintett személy családtagjait vagy háziállatait. Gazdasági függés: A fgyatéks emberek gyakran nem rendelkeznek megfelelő jövedelemmel, isklai végzettséggel vagy munkavégzéshez szükséges készségekkel, illetve tapasztalatkkal. Így a gazdasági függés vagy a szegénység könnyen bent tarthatja az érintetteket a bántalmazó kapcslat csapdájában. Elszigeteltség: Száms fgyatéks személy él elszigetelten a külvilágtól, nekik a gndzójukat leszámítva - kevés vagy semmilyen kapcslatuk nincs más emberekkel. Ezért gyakran előfrdul, hgy nincs lyan személy, aki meghallgatná a panaszaikat vagy képviselné az érdekeiket. Hzzáférés hiánya: A fgyatékssággal élő embereknek skszr nincs hzzáférésük megfelelő segítséget nyújtó szlgáltatáskhz. A hitelesség prblémája: A fgyatékssággal élő embereket jellemzően nem tartják szavahihetőnek, hitelességüket megkérdőjelezik. (Például: kevésbé tart megbízható tanúnak valakit a bíróság csak azért, mert fgyatékssággal él.) 8

10 A bántalmazás jelei fgyatékssággal élő személyeknél Fizikai jelek lehetnek: - megmagyarázatlan sérülések, fájdalm vagy zúzódás; és az ezzel kapcslatba hzható megkésett rvsi segítségkérés; - pecsétes, elszakadt vagy hiányzó ruházat; - gyógyszer alul- vagy túladaglása miatt kialakult mellékhatásk, melynek ka az lehet, hgy az illető saját magát próbálta kezelni; - a szexuális viselkedésben bekövetkezett váltzás; - megmagyarázatlan terhesség; - nemi útn terjedő betegség; - jelentős súlycsökkenés vagy súlygyarapdás. Viselkedésbeli jelek lehetnek: - szélsőséges viselkedés, hangulatváltzás például túlztt aktivitás vagy visszahúzódás; - depresszió; - alvászavark; - evészavark; - regresszió; - váratlan, intenzív sírás; - önmagáhz képest alacsny önértékelés; - autagresszív (önsértő) viselkedés; - szkatlan félelem egy biznys embertől; - félelem attól, hgy a hatóságk vagy másk beavatkznak a fennálló helyzetbe és ez negatív hatással lesz a sértettre (pl. ha kiderül az abúzus, a sértettet (másik) intézménybe viszik stb.); 9

11 - adtt körülmények vagy helyek, környezet elkerülése. Környezeti jelek lehetnek: - a gndzó alkhl- vagy drghasználata; - negatív attitűd a fgyatékssággal élő személy irányába a segítő részéről. Óvakdjunk a megalapzatlan következtetésektől, de a jeleket vegyük kmlyan! Az abúzus megelőzése Az abúzus megelőzésének legjbb módja az, ha lehetővé tesszük a fgyatékssággal élő emberek számára hgy: - a közösség tagjaivá váljanak; - amennyire csak lehet, önállóvá váljanak, maguk irányíthassák az életüket és saját döntéseket hzzanak; - elérhetővé tegyük számukra a jgaikról szóló infrmációkat. A szlgáltatók megelőzhetik a bántalmazást, ha például: - elfgadják tényként, hgy a fgyatéks személy könnyen áldzattá válhat és ennek jelentőségével tisztában is vannak; - a szlgáltatásban részt vevők megtanulják az abúzus jeleinek felismerését; 10

12 - elfgadják, hgy a fgyatéks emberek képesek döntéseket hzni, és ezt tiszteletben tartják; - kapcslatt tartanak lyan szervezetekkel, akik a bántalmazásk áldzatait segítik; - meghallgatják a fgyatéks embert, kmlyan veszik és visszaélés esetén megfelelő lépéseket tesznek a tvábbi esetek megakadályzása érdekében. Mit tehetünk, ha valaki abúzus áldzatává vált? Adjunk infrmációt, támgatást és gyakrlati segítséget! Ha azt gyanítjuk, hgy valaki abúzus áldzatává vált, akkr beszéljünk vele négyszemközt. Kérdezzük meg: - Van-e valami baj? Segíthetünk-e, s ha igen, hgyan? - Felvehetjük-e a kapcslatt az egyik barátjával? Ha valaki bántalmazásról száml be, adjunk neki elegendő időt arra, hgy elmndja a történetét. Általában időbe telik, hgy az abúzus minden részlete kiderüljön. Mit tehetünk, mire figyeljünk a támgatás nyújtása srán? - Biztsítsunk biztnságs és támgató környezetet az érintett számára és készüljünk fel speciális 11

13 szükségleteire is (pl.: csendes hely, idő a pihenésre stb.); - bátrítsuk a személyt, hgy lépjen kapcslatba egy megbízható családtagjával vagy barátjával, akiben megbízik; - magyarázzuk el az illető lehetőségeit, ismertessük vele az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait; - ha nem tudunk vagy nem áll módunkban segítséget nyújtani, tájékztassuk arról az érintettet, hgy felvesszük a kapcslatt valakivel, akihez frdulhat tanácsért; - engedjük meg, hgy az érintett személy önállóan hzzn döntést; - amennyiben azt látjuk, hgy az illető személyes biztnsága kmly veszélyben van, jelentsük azt a megfelelő helyen (rendőrségen vagy egy lyan szervezetnél, amelyik az áldzatkat segíti); - nyújtsunk segítséget az abúzus megállításában. Jelentsük be! Mit tehetünk, ha az érintett nem tud segítséget kérni? Ha tudjuk vagy gyanítjuk, hgy valaki: - abúzus áldzatává vált, elhanyaglják, vagy saját magát hanyaglja el; - visszautasítja a támgatást és a segítséget; - értelmileg, érzelmileg vagy fizikailag képtelennek tűnik arra, hgy segítséget kérjen jelentsük be a helyzetet az illetékes szerveknél! 12

14 JOGORVOSLATI ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉST BIZTOSÍTÓ JOGI LEHETŐSÉGEK 3 Az abúzus gyűjtőfgalm, magában fglalja a fgyatéks személyekkel szemben történő erőszak és viszszaélés minden frmáját, amely következtében az érintett fizikai, szellemi vagy érzelmi sérülést, vagy gazdasági hátrányt szenved. A jgi kezelésmód szempntjából mindig szükséges a hátrányt kzó knkrét cselekmény jgsértés - aznsítása annak érdekében, hgy megállapítható legyen az, hgy a sérelmezett magatartás rvslására mely jgterület szerinti eljárásra kerülhet sr. Az abúzus esetkörébe a hazai jgi terminlógiának megfelelően az alábbi jgsértések tartzhatnak: - bűncselekményi tényállásk körén belül különösen az élet, a testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jgk elleni, a család elleni bűncselekmények; 3 Készült A fgyatéks emberek sérelmére elkövetett fizikai és egyéb módn kztt sérelmek esetén, tvábbá abúzus, vagy mulasztással megvalósuló sérelem-kzás esetén nyitva álló jgrvslati fórumk elemző bemutatása c. szakmai anyag alapján. Szerző: Dr. Gazsi Adrienn (2015) 13

15 - az egyenlő bánásmód követelményének sérelemmé (diszkrimináció, zaklatás etc.) elkövetett cselekmények; - alapvető jgkkal kapcslats visszásságk (pl.: emberi méltósághz való jg Alaptörvény II. cikk) - a Plgári Törvénykönyv alapján a személyhez fűződő jgk sérelme különösen az élet, a testi épség és az egészség megsértése, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése, a személy hátránys megkülönböztetése. Az alábbiakban bemutatatjuk a fenti jgk sérelme esetén nyitva álló jgrvslati lehetőségeket és kárenyhítési, védelmi jgintézményeket: Az abúzus illetve bűncselekmény gyanúja esetén nyitva álló jgrvslati, áldzatsegítést biztsító lehetőségek, panasztételi fórumk - Büntetőeljárás 4 kezdeményezése,- büntetendő cselekmény gyanúja esetén 4 Az általáns fgalmhasználat szerinti áldzat illetve az elkövető megnevezés vnatkzásában a büntetőeljárás speciális fgalmakat használ: az elkövető megjelölésére a büntetőeljárás a terhelt (gyanúsíttt, vádltt, elítélt), az áldzatra a sértett fgalmakat használja. A büntetőeljárásban sértett az a személy, akinek a jgát vagy a jgs érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. 14

16 A büntetendő cselekmény gyanúja esetén a büntetőeljárás megindítását eredményező kk közül a leggyakribb a feljelentés, amely az azt előterjesztő részéről nem más, mint a büntetőjgi igény tárgyában szerzett ismereteinek a hatósággal (pl. rendőrséggel) történő közlése. Magánindítványs bűncselekmények esetén (pl. könnyű testi sértés vétsége, szexuális kényszerítés és szexuális erőszak), az eljárást a sértettnek kell kezdeményeznie. Amennyiben a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághz, hatósághz frdulás jga tekintetében cselekvőképességében részlegesen krlátztt nagykrú, a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő (gndnk) hzzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jgsult. Azkban a nem várt esetekben, amikr a bűncselekmény elkövetője maga a törvényes képviselő, a bűncselekmény elkövetéséről tudmást szerző személynek tanácss haladéktalanul az illetékes gyámhatósághz frdulnia a szükséges intézkedések így a magánindítvány előterjesztésének kezdeményezése érdekében. Nem magánindítványs un. közvádas bűncselekmények (pl. kényszerítés, fglalkzás körében elkövetett veszélyeztetés etc.) gyanúja esetén bárki megteheti az eljárást indító feljelentést. 15

17 - Távltartás kezdeményezése - a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapztt gyanúja esetén, a jgszabályban meghatárztt esetekben. - Egyenlő Bánásmód Hatóság ( eljárásának kezdeményezése - hátránys megkülönböztetés, zaklatás, megtrlás esetén. - Alapvető Jgk Biztsa Hivatalánál ( eljárás kezdeményezése alapvető jgk sérelme vagy azk közvetlen veszélye esetén. - Áldzatvédelmi, áldzatsegítő szlgáltatásk kezdeményezése - bűncselekmény elszenvedése, illetve a bűncselekmény közvetlen következményeként testi, lelki, érzelmi vagy akár vagyni kár elszenvedése esetén. - Segítség kérése az alábbi áldzatsegítő CIVIL szervezetektől: NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület ( Eszter Alapítvány és Amublancia ( Keret: Kalíció a szexuális erőszak ellen ( 16

18 Muszáj Munkacsprt: Munkacsprt a gyerekkri szexuális abúzus áldzatainak jgaiért ( - Segítség kérése fgyatéksságügy területén tevékenykedő civil érdekvédő és jgvédő szervezetektől: Értelmi Fgyatékssággal Élők és Segítőik Országs Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) ( Autisták Országs Szövetsége (AOSZ) ( Siketek és Nagythallók Országs Szövetsége (SINOSZ) ( Mzgáskrlátzttak Egyesületeinek Országs Szövetsége (MEOSZ) ( Magyar Vakk és Gyengénlátók Országs Szövetsége (MVGYOSZ) ( Kézenfgva Alapítvány ( Fgyatéks Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nnprfit Kft. (FSZK) ( 17

19 Abúzus büntetőjgi és plgári jgi vnatkzásai A téma szempntjából jelentős büntetőjgi tényállásk - Fglalkzáskörében elkövetett veszélyeztetés (Btk ) - Segítségnyújtás elmulasztása (Btk ) - Gndzási kötelezettség elmulasztása (Btk ) - Személyi szabadság megsértése (Btk ) - Kényszerítés (Btk ) - Szexuális kényszerítés (Btk.196. ) - Szexuális erőszak (Btk ) - Szeméremsértés (Btk ) - Zaklatás (Btk ) - Kiszlgáltattt személy megalázása (Btk ) - Kapcslati erőszak (Btk. 212/A. ) stb. Az áldzat védelme érdekében a bíróság elrendelhet ún. távltartást az áldzat és a feltételezett elkövető között. Ilyenkr - a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapztt gyanúja esetén feltehető, hgy az abúzus elkövetésével gyanúsíttt személy ( terhelt személy ) lakókörnyezetben hagyása esetén - a sértett tanú beflyáslásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a biznyítást, illetve - a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb 18

20 szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el (Be. 138/A. (2) bekezdés). Amennyiben az érintett cselekvőképességet érintő gndnkság alatt áll, abban az esetben a távltartás indítványzásáhz a gndnk közreműködése szükséges (Be. 138/B. (2) bekezdés). Plgári jgi vnatkzás A személyiségi jgk a Plgári Törvénykönyv védelme alatt állnak. Plgári jgi vnatkzásban az élet, a testi épség és az egészség megsértése; a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; valamint a személy hátránys megkülönböztetése (stb.) esetén többek között az alábbi jgszabályk érvényesíthetőek: - Sérelemdíj (Ptk. 2:52. ) - Kártérítési felelősség (Ptk. 2:53. ) - A személyiségi jgk érvényesítése (Ptk.2:54. ) A személyiségi jgkat személyesen lehet érvényesíteni. A krlátzttan cselekvőképes kiskrú és a cselekvőképességében részlegesen krlátztt személy önállóan felléphet személyiségi jgai védelmében, ugyanakkr a cselekvőképtelen személy személyiségi jgainak védelmében törvényes képviselője léphet fel. 19

21 Áldzatvédelmi, áldzatsegítő szlgáltatásk Hazánkban az áldzatsegítésnek az alábbi hivatals frmái működnek: - Áldzatsegítő Szlgálat, mely szervezet fntsabb hatáskörei: tájékztatásnyújtás, tanácsadás; érdekérvényesítés elősegítése; aznnali pénzügyi segély engedélyezése; állami kárenyhítés engedélyezése. - állami kárenyhítés. Az áldzatsegítés hivatals frmáiról a bűncselekmények áldzatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről törvény rendelkezik. Nagyn fnts tudni, hgy a támgatásk igénybevételének feltétele a büntetőeljárás megindítása. - áldzatvédelmi hálózat, áldzatvédelmi referens a rendőrség speciális áldzatsegítő feladatait az áldzatvédelmi referensekből álló áldzatvédelmi hálózat látja el; a jgszabály értelmében az áldzatvédelmi referens kiemelt figyelmet frdít a fgyatékssággal élő áldzatkra; az áldzatvédelmi referens feladatai (példák): figyelemmel kíséri a sértetti jgk érvényesülését a büntetőeljárás rendőri szaka- 20

22 szában, kapcslatt tart a rendőri szerv illetékességi területén az áldzatsegítésben közreműködő állami, önkrmányzati, egyházi, valamint civil szervezetekkel, a megyei krmányhivatalk igazságügyi szlgálataival, a civil áldzatvédelmi irdákkal. Személyes gndskdást nyújtó alap- és szaksíttt ellátás igénybevétele esetén a szciális ellátórendszer keretén belül A szciális ellátásk igénybevétele kapcsán az abúzus különféle frmáinak megelőzésében nagyn fnts szerepe van - a szex edukációnak; - az önállóság valamint a társas kapcslatk kialakításának és a knfliktuskezelés támgatásának; - az érdekérvényesítés megerősítésének. Az intézmények számára javaslt a visszaélésekkel kapcslats jelzések és a szükséges beavatkzási módk írásban - például az intézményi prtkllban - történő rögzítése. A szciális intézményben fgyatékssággal élő emberek számára az ellátási jgvisznnyal összefüggésben speciális jgk, a jgk érvényesítését szlgáló garanciális rendelkezések, jgrvslati lehetőségek biztsítttak a fentieken túl (azaz a fenti jgrvslati panasztételi, áldzatvédelmi fórumkn túl, még az alábbiakkal is élhet az érintett személy). 21

23 Jgrvslati lehetőségek - Panaszjg - A Szciális Törvény a személyes gndskdást nyújtó szciális intézmény fenntartójának kötelezettségévé teszi azt, hgy az intézmény működésének törvényessége fölött őrködjön. Az elláttti jgk sérelme esetén az elláttt tehát a fenntartóhz frdulhat, aki kivizsgálhatja a panaszban fglaltakat, és intézkedéseket tehet az intézményvezető irányába azk megszüntetése érdekében. De lehetőség van arra is, hgy az elláttt jgainak sérelme esetén közvetlenül az intézményvezetőnél terjessze elő panaszát. - A fenntartó esetében a működését engedélyező szerv valamint biznys esetekben a Nemzeti Rehabilitációs és Szciális Hivatal látja el a hatósági ellenőrzési feladatkat, valamint gyakrlja a hatósági jgköröket. A működést engedélyező szerv szciális igazgatási bírságt szabhat ki a fenntartóval, a jgsértés srán a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szciális szlgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szciális szlgáltató, intézmény az ellátttak szciális törvényben biztsíttt valamely jgát megsérti; így különösen, ha az ellátttak, törvényes képviselőik, illetve az elláttti érdekképviseleti szervek felé fennálló tájékztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik; 22

24 az ellátttat vagy az elláttti érdekképviseleti szervet akadályzzák jgai gyakrlásában, illetve abban, hgy a működést engedélyező szervhez, más hatósághz vagy az ellátttjgi képviselőhöz frduljn; vagy a szciális szlgáltató, intézmény vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki. (Szciális Törvény 92/L. (1) bekezdés). - Ellátttjgi képviselet Az ellátttjgi képviselő a személyes gndskdást nyújtó alap- és szaksíttt ellátást biztsító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szlgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jgai gyakrlásában. Az ellátttjgi képviselő feladatai (például): tájékztatás nyújtása alapjgk tekintetében; közreműködés prblémák megldásában, kialakult knfliktus megldásában; segítségnyújtás kérelmek, beadványk illetve panasz megfgalmazásában, ez utóbbi esetében kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél; képviselheti az ellátást igénybe vevőt vagy annak törvényes képviselőjét; jgsértés fennállásának észlelése esetén intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságk felé. 23

25 - Ombudsmani panasz benyújtásának a lehetősége Az mbudsman (Alapvető Jgk Országgyűlési Biztsa) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csprtk jgainak védelme érdekében az alapvető jgkkal kapcslats visszásságkat vizsgálja ki és intézkedéseket kezdeményez ezekkel kapcslatban. Hivataláhz lehet frdulni például a szciális intézményben megvalósuló méltánytalan személyes bánásmód, intézkedési kötelezettség körében megvalósuló mulasztás esetén. Nem nyújtható be aznban kérelem a Hivatal felé abban az esetben, ha a kérelmező a rendelkezésre álló közigazgatási jgrvslati lehetőségeket még nem merítette ki, illetve az ügyben bírósági eljárás van flyamatban vagy bírósági döntés született stb. - Egyéb: panasz, közérdekű bejelentés tétele - Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki frdulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jgsult szervhez. A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jgsult szerv írásba fglalja és a közérdekű bejelentő számára másdpéldányban átadja. 24

26 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK évi XCII. törvény a Fgyatékssággal élő személyek jgairól szóló egyezmény és az ahhz kapcslódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről - A fgyatéks személyek jgairól és esélyegyenlőségük biztsításáról szóló évi XXVI. törvény (Ft.) - Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU Irányelve (2012. któber 25.) A bűncselekmények áldzatainak jgaira, támgatására és védelmére vnatkzó minimumszabályk megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatárzat felváltásáról évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be.) - Plgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) évi CLV. törvény a támgattt döntéshzatalról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról (Ebktv.) évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 25

27 évi CXI. törvény az alapvető jgk biztsáról évi CLXV. törvény a panaszkról és a közérdekű bejelentésekről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról - 14/2012. (VII. 30.) Krm. rendelet az Országs Betegjgi, Ellátttjgi, Gyermekjgi és Dkumentációs Közpntról - A bűncselekmények áldzatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény - A szciális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szlgáltatók, intézmények és hálózatk hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013.(X.24.) Krm. rendelet (Sznyr.) - 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a rendőrség áldzatsegítő feladatairól 26

28 IRODALOMJEGYZÉK Brit Clumbia Szciális Minisztériumának Közösségi Élet Ügynöksége által kiadtt tájékztató anyaga: Abuse f Peple with Disabilities fr Service Prviders, in. Peple s Law Schl, letöltés alapján NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület: Miért marad??? Feleség- és gyerekbántalmazás a családban; Hgyan segíthetünk? Kézikönyv segítő fglalkzású szakemberek számára, Budapest letöltés alapján Dr. Gazsi Adrienn: A fgyatéks emberek sérelmére elkövetett fizikai és egyéb módn kztt sérelmek esetén, tvábbá abúzus, vagy mulasztással megvalósuló sérelem-kzás esetén nyitva álló jgrvslati fórumk elemző bemutatása, Budapest (2015) 27

29 MELLÉKLET Abúzus témában tvábbi elektrnikus szakmai anyagk érhetőek el az alábbi linken: 28

30 TÁMOP / Nylc Pnt Az autista személyek ellátórendszerének rszágs szintű, kmplex innvációja szakmai tanácsadó hálózat és krdinciós közpnt kialakításával c. kiemelt prjekt c